Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-21 / 167. szám

PÉNTEK, 1950. JULIUS 21. 3 Csütörtök estig 55.932 forint gyűlt össze Szegeden a Koreába küldendő tábori kórház költségeire Tovább gyűlnek Szegeden a bori kórház költségeire. Szeged zók ezrei lelkesen ajánlják fel sék a hős koreaiak szabadsághar által okozott sebek fájdalmát. Csütörtökön estig összesen den erre a célra. A gyűjtésben dolgozói, akik 11.270 forintot der dolgozói, akik 7622 forintnál A Szegedi Kenderben a 10-es fonó három brigádjának tagjai heti keresetűk két százalékát, az előfonó négv brigádja heti keresete egy százalékát ajánlotta fel. Külön kiemelkedett, felajánlásával Hódi Mihály kötélgyártó. aki 40, Csaba Lajos és Böncsök Lajos, aki 25 forintot ajánlott fel. Különösen példamutató az üzemben Koszorús István 200-as brigádja, amely vállalta, hogy 210 százalékon felüli teljesítményét teljes egészében a kórház felszerelésére adja. Ugyanakkor felajánlási versenyre hívták ki az üzem többi brigádját is. A Magyar Kenderben. Szeged több üzeméhez hasonlóan, ugyancsak kisgyűléseket tartottak a dolgozók. Nem akart itt sem kimaradni senki a felajánlásokból, s mindannyian úgy gondolkodnak, mint a teljes napi keresetét felajánló Szilágyi János, csőszerelő élmunkás, aki kijelentette: — Tudom, hogy a koreai nép megsegítésével, ezzel a néhány forinttal is ötéves tervünk sikerét, a szocializmus minél előbbi forintok a Koreába induló táiizemeiben, hivatalaiban a dolgo. forintjaikat, hogv ezzel Is segítcát s enyhítsék az imperialisták 55.932 forint gvült össze Szege. élenjárnak a MÁV üzemrészeinek ajánlottak fel és a Szegedi Kentartanak a felajánlásokban felépítését segítem elő. Papp III. József, a Magyar Kender legöregebb dolgozója nem csupán a saját véleményét fejezi ki, amikor 20 forintos felajánlása köziben izzó gyűlöletté] beszélt az imperialisták aljas orvtámadásáról. A Magyar Kender dolgozói általában füzetesük két százalékát ajánlják fel, de igen sokan tettek ennél nagyobb felajánlást is. Bal la Lajos erőtelepi dolgozó például fizetésének 10 százalékát küldi el, Csipei János 100 forintot, Vizi Vilmos pedig fizetése két százalékán túl még 20 forintot. Még boldogabb jövőjükre, békénk megvédésére gondoltak valamennyi n, amikor felajánlásukat megtették, s ezt fejezték ki az ívek aláírása közben is. Minden becsületes szegedi dolgozó ezért teszi meg olvan lelkesen és örömmel felajánlását. Az üzemek dolgozói mellett ott találjuk a néphez hű értelmiségi dolgozókat is. A Szegedi Tudományegyetem különböző intézeteiben csütörtökön tartottak röpgyűléseket és sorra születt'-l meg ezeken a felajánlások. Az idegklinikán például a dolgozók fizetésük két százalék.-' r ajánlották fel, a bőrklinika dolgozói pedig eddig 311 forintot adtak össze. A Nemzeti Bank 37 dolgozója röpgyűlésén összesen 720 forintot ajánlott fel a tábori kórház költségeire. A Ruházati NV 385 dolgozója eddig 4250 forintot adott. A Textilkombinátból máris több mint 5000 forint gyűlt össze, pedig még a dolgozóknak csak egy része tette meg felajánlását. A villamosnál eddig 1626, a TÜZÉP-nél 1345, az OKISz férfiszabószövetkezetben 685, a Sze. gedi Bőrgyár NV-ben 354, a Szegedi Hírlapterjesztő NV-nél pedig 106 forint gyűlt össze. Még mindig akadnak azonban Szegeden olyanok, akik nem a békét, hanem a háborút szolgálják. Farkas Bálint, Török-utca 1. stt alatti borbélymester például azt a kijelentést tette a eyüjtőívvel hozzáforduló népnevelőknek: ,,Mi közöm van nekem a koreaiakhoz, azok messze laknak innen.'' Minél szélesebbkörű felvilágosító munkára van ezért szükség, hogy minden dolgozó megértse, a koreai nép harcának segítésével aajátmas*unkat is megvédjük az imperialisták támadásától. Csak áz nem csatlakozik ehhez a nagy. jelentőségű gyűjtéshez,, aki neon a békét, hanem a háborút akarja. FASISZTA ADMINISZTRATÍV VEZETŐ a Riechweisz Vasöntödében 1950 július 17. Az államosított Deutsch Vasöntő gépműhelyében értekezletre gyűltek össze az államo sitott vasöntödék legjobb dolgozói, párttagok és pártonkivüliek egyaránt Az értekezlet után határozatot hoztak a vállalatvezetőséggel karöltve, amelyben kimondották, hogy Kóró (Kroó) Imrét, a Riechweisz vasöntöde adminisztratív vezetőjét munkásellenes magatartása, szabotázsai és visszaélései miatt az üzemből azonnali hatállyal eltávolítják. Röviden ez volt a ha'iározat lényege. Néhány szó, néhány mondat csupán. azonban a Kóró (Kroó) Imrét megbélyegző megállapítások mögött súlyos bűnök, még sötétebb mult húzódik meg. Nagy tanulság a Riechweisz vasöntöde adminisztratív vezetőjének az esete minden szegedi üzem számára. Megmutatja, hogyan furakodik be az ellenség a dolgozók közé, hogyan próbál ártani, hogyan próbál szabotálni. Visszaélések, fasiszta pártok kiszolgálása Kóró (Kroó) Imre a felszabadulás után először Makón bukkant fel, mint az elhagyott javak kormánybiztosa Visszaélései miatt Makóról népilélettel, tettleges inzultus köze. pette távolították el. Ezt megelőzően a Kommunista Pártba férkőzött be, ahonnon természetesen azonnal kizárták. U'íána a Szociáldemokrata Pártban próbálkozott, azonban itt sem volt sikere, pedig akkor még a jobboldali munkásáruló szociáldemokraták is helyet foglaltak az akkori szegedi vezetőségben. Uj területet keresett ez a — magát filozófusnak nevező — személy. A Szabadság Pártnak készített brosúrákat. Szegeden még sokan emlékeznek a ,,Mit suttognak a faluban" című förmedvényre. Presztízs okok miatt a Szabadság Párt többi fasisztáival is összeveszett. Ekkor hozzálátott a szegedi, úgynevezett „fehérkeresztesek" szervezéséhez. Szervezte azokat a fasisztákat, akik fehérkereszítel tüntettek a népi demokratikus rend ellen. Ezután Pfeiffer Zoltán szekértolója lett, ő vezette a Pfciffer-párt délvidéki pártirodájá'!. Az ellenség befurakodik a dolgozók kOzé Ilyen és ehhez hasonló bűnös, zavaros múltbeli tevékenységek után került az államosított Reichweisz lelkes munkával készül a sándorfalvi szinjátszócsoport a vasárnapi előadásra Szeged dolgozói nagy érdeklődéssel és meleg szeretettel várják Sán. íorfalva színjátszó .csoportját, amely vasárnap este 8 órai kezdettel tartja meg előadását az újszegedi szabadtéri színpadon. Szabó Pál „Nyári zápor" című színművének betanulását mintegy három hónappal ezelőtt kezdte meg a kultúrcsoport, mondhatni egyidőben a Nemzeti Színház együttesével. A tanulás persze nem volt éppen könnyű, de a szereplők nagy lelkesedéssel készültek az előadásra, bár többnyire a késő esti órákban, a nehéz munka után gyűltek össze a próbákra. A kultúrcsoport minden egyes tagja megértette, hogy a jó kuttúrmunka nagy mértékben hozzájárul a munka termelékenységének növeléséért folytatott harc sikeréhez. A „Nyári zápor" éppen azokról a kérdésekről beszél, amelyek a falun ma a legidőszerűbbek: a közös gazdálkodás megszervezéséről, a klerikális reakció és a kulákság elleni harcról. A sándorfalvi színjátszócsoport odaadó, lelkes munkájának eredményét láthatja majd Szeged dolgozó népe a vasárnapi előadáson- Az üzemekben kedvezményes áron a kultúrfelelősöknél kaphatnak jegyet a dolgozók. Vasöntődébe. Jogtalanul, különböző pártfunkcionáriusok neveire hivatkozva vétette fel magát és ugyancsak közismert vezető személyek neveit hangoztatva terrorizálta hónapokon keresztül az üzem dolgozóit. Durván szidalmazta, tudatosan megkárosította a bérelszámolásnál dolgozókat, akiknek például egy alkalommal 14 mázsa 90 kilogram súlyú nettó öntés helyett csak 11 mázsát számolt el s így közel négy mázsával csapta be őket. A jogosan panaszt emelő dolgozókat kizavarta az irodából. Máskor azt mindotta, hogy jó lesz vigyázni, mert neki Korom József telepvezető is a kezében van s csak pár nap kérdése, hogy ő lesz az üzem vezetője. Csiki János vasöntőt csavargó bitangnak nevezte. Újházi Irént pedig trágár, becsmérlő szavakkal utasította el, amikor az valami kérelemmel fordult hozzá. Kóró (Kroó) Imre szabotálta a termelést A fizetését saját maga szabta meg: havonta 960 forintot. Ezért a pénzért tevékenysége a munkások üldözéséből, visszaélésekből és sza. botálásokból állt. Az üzem leveleit önhatalmúlag felbontotta és csak azt mutatta meg a telepvezetőnek, amit ő akart. Mint épülő szocializmusunk ádáz ellenségének arra ls gondja volt, hogy szabotálja a termelést. Bár egyáltalán nem értett hozzá, mégis ö szabta meg, mennyi vasat kell felhasználni az öntéshez. Ilyenformán nem is lehet csodálkozni azon, hogy a Riechweisz vasöntődében igen magas volt a selejt s a hosszú munkával elkészült öntvények igen gyakran használhatatlanok, lyukacsosak voltak. Pártunk és az üzem dolgozóinak ébersége leleplezte az ellenséget, azonban ez még nem elég. El kell, hogy nyerje méltó büntetését. Lehetetlenné kell tenni számára, hogy mégegyszer kárt tudjon okozni dolgozó népünknek, A szegedi üzemek pedig okuljanak az esetből, alaposabban válogassák meg, kii vesznek fel, nehogy ilyen és ehhez hasonló elemek huzamos Időn keresztül ká ros tevékenységet tudjanak kifej teni. UáMtn tevéi A MAGYAR KENDERBŐL A minisztertanács tegnap nyilvánosságra hozott határozata a dolgozók osztatlan megelégedésével találkozott A legtöbb üzemben már kora reggel a sajtókiértékelés alkalmával megtárgyalták a dolgozók a határozatot, kiegészítették a saját munkahelyükön fellelhető helyi konkrétumokkal. Igy történt ez az Ujszegedi Magyar Kenderben is. A határozat elolvasása után szinte egyszerre akartak beszélni a dolgozók, alig akadt olyan, akinek ne lett volna mondanivalója. Elmondották, hogyan gátolta őket a munkaversenyben, a termelés emelésében a laza norma, hogyan igyekeztek a jobboldali szociáldemokraták felhasználni a laza nonnákat a munkafegyelem meglazítá* sára, hogyan igyekeztek aláásni ezen az úton is azt a ragyogó jövőt, mely a Magyar Kender dolgozói előtt áll. Egyes dolgozók azonban úgy érezték, hogy nem elég ott, a dolgozó társaik előtt elmondani, amit éreznek, nem elég csak viszonylag szűk körben megtárgyalni az iizem problémáit, hanem ki kell azokat vinni a nyilvánosság elé, hadd ismerjék meg a többi üzemek dolgozói is- Legyen ez segítség a többi üzemek dolgozóinak problémáik megoldásában. Három levelet juttattak el a Magyar Kenderből szerkesztőségünkbe, melyben feltárják a minisztertanács határozatává, a laza normákkal kapcsolatos problémáikat. Csak igy szerezhetünk érvényt a szocializmus elvének mem, hogy módomban van állán, dóan képezni magam? Nem! Az ország valamennyi öntudatos dolgozójáé, a nagy Szovjetunióé, amely felszabadításával lehetővé tette, hogy fejlődhessünk! Hogyan lehetséges, hogy mégis én veszem fel ezekért az érdemekért a jutalmat a munkabér formájában? — Ugy, hogy lazaí a normám. Megnyugvással tölt el az a tudat, hogy a minisztertanács határozata kiküszöböli ezt a ferde helyzetet s részemre is lehetővé te. szi, hogy igazságos norma alapján, a ténylegesen megtermelt javak arányában kapjam a munkabért. Szalma Sándor, tömlőszövő. A Központi Vezetőség határozata ébresztett rá, hogy meg kell vizsgálnom a magam munkaterületé^ Elkezdtem figyelni, mi annak az oka, hogy annak ellenére, hogy nem dolgozom többet, állandóan emelkedik a teljesítményem. Aztán rájöttem: állandóan javult a fonál minősége, Pártunk, a népi demokrácia jóvoltából állandóan képezhetem magam szakmai vonalon, gyorsabban fel tudom ismerni és ki tudom küszöbölni a munka közben mutatkozó hiányokat. Kérdem azonban? Az én érdemem az, hogy javult a fonal minősége? Nem! Azoké a munkásoké, akik ai fonalat gyártják! — Az én érde-| Levél a tömlőszővő dolgozóihoz Kedves munkatársaim! Ugy gondolom, a minisztertanács határozata mindannyiónkat arra késztet, hogy gondolkozzunk: vájjon termelésünkkel elősegítet tük-e úgy nemzetgazdaságunk fejlődését, mint ahogy kellett volna? Én azt mondom: nem, mert laza normával dolgoztunk. Én azt hiszem, miránk is vonatkozik az, amit Gerő elvtárs mondott, hogy 17.5 százalékkal emelkedett az életszínvonalunk ugyanakkor, amikor a termelésünk csak 11 százalékkal. Élvtársak! Valóban megennénk a jövőnket, ha ez így folyna tovább! Aki figyelmesen áttanulmányozta a minisztei anács határozatát, megláthatta, hogy a nor marendezés és az alapbérek emelése nálunk is ld fogja küszöböl ni a megmutatkozott hibákat. Legyünk mindannyian elősegítői a határozat jó végrehajtásának. Leplezzük le kíméletlenül minda zokat, akik akadályozni merésze, lik a gyors, jó végrehajtást. Az ellenség megpróbál majd nálunk is egyenetlenséget szítani, megb ontani az egységet, de a mi éberségünk akadályozza meg ezt az ellenséges munkát. A minisztertanács határozatának jó vég rehajtásával támogatjuk a hős koreai nép harcát, erősítiük a béketábor ránk eső szakaszát és megadjuk a választ a háborús uszítóknak, akik a laza normákon keresztül támadtak ellenünk. Becker Antal B Az ellenség keze a láncorsózóban Valóban fennálltak nálunk is azok a hibák, melyekre élesen rámutat a minisztertanács határozata. Nem voltunk elég éberek, nem vettük észre a klerikális reakció befolyása alatt álló dolgozók aknamunkáját, sőt támogattuk az ellenséget úgy, hogv nem dolgoztuk ki 100 százalékig a munkaidőnket. Nem egv esetben előfordult a* , hogv a láncorsózó dolgozói már 1 óra, fél 2 órakor abbahagyták a munkát, mert ekkorra elérték a maguk 150—160 százalékát és mez voltak elégedve ezzel a százalékkal. Pedig anyag bőségesen állt rendelkezésre és éppen a munka jobb megszervezése által vált lehetővé, hogy játszi könnyedséggel tudtunk elérni ilyen, vagy még ennél is magasabb százalékot. Ebből világosan látszik, hogv normáink elavultak, gátolnak bennünket abban, hogy további, még nagyobb eredményeket érjünk el. Mindezeket a hibákat kiküszöböli a minisztertanács határozatának gyors és jó végrehajtása, normáink rendezésével biztosítjuk az ötéves terv sikeres végrehajtását, segítjük a koreai nép harcát. Pető Sándorné láneorsózó Vasárnap tapasztalatcserét tartanak a levelényi állami gazdaságban Julius 23-án a levelényi álla-1 rizstermelési felelős, miként szúrni gazdaságban Békés, Szolnok I letett a rizstermelés terén száés Csongrád megye rizstermelői tapasztalatcserét tartanak. Nagy jelentőségű ez a tapasztalatcsere akkor, amikor több termeléssel válaszolunk az imperialista agresszoroknak. A tapasztaltcse rén az állami gazdaságok, gépállomások vezetői vesznek részt. A tapasztalatcsere folyamán elméleti előadásban ismerteti Apró Antal, a gazdaság politikai mos kiváló eredmény. A tapasztalatcsere résztvevői előadás után a gyakorlatban tekintik meg a gazdaság dolgozóinak munkamódszerét. Az állami gazdaság vezetősége felhívja a tapasztalatcserén megjelenni szándékozók figyelmét, hogy Levelényt legköny. nyebben a mindszenti állomáson és a nagyrévi tiszai átjárón kehelyettese és Márai József, a resztül közelíthetik meg.