Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-19 / 165. szám

6 CSÜTÖRTÖK, 1950. JULIUS 19. Amióta a pártszervezet leleplezte a kuláktámadásokat, sikeresen halad a terményhegyujtés és tarlóhántás Üllésen Az elmúlt öt esztendő alatt még párthelyiségük sem volt az Ullési kommunistáknak. Igaz, hogy nem is igen voltak kom­munisták. De akik párttagoknak vallották magukat, azoktól ugy féltek a dolgozó parasztok, mint ördög a tömjéntől. Galambos Mihály — akit a pártelnökség­ből azért váltottak le, mert feke­tevágáson fogta a rendőrség — valóságos réme volt a falubeli dolgozóknak. Veres István, volt DEFOSZ irodavezetővel rendre együtt ittak a kulákokkal és minden becsületes embert el­martak a tagfelvételtől. Soós Mi­hály fiatal malommunkást — hoha mindenütt kiállt a Párt mellett és számtalanszor kérte magát felvételre — azért nem en­gedték belépni a pártszervezet­be, mert „kizsákmányolónál dol­gozik." Nagyon sok lelíkes fiatalt nem engedtek közei magukhoz, ilyen és hasonló megokolással. Barna István elvtársat azért zárták ki a pártszervezetből, mert „tul keményen" bírálta a vezetőség magatartását. Ez a „tul kemény" bírálat ab. ban állott, hogy Barna elv­társ helytelenítette Galam­bos és Veres kulákbarátsá­Kát. 1X1 Ezek az emberek csak Rákosi elvtárs beszéde után merték el­mondani, hogy őket mennyi megalázás és sérelem érte. Lek. rinszki Ferenc, Bata Erzsébet és a többi fiatal azonnal be la adták felvételüket a pártszerve­zetbe. Az elmúlt öt hónap alatt hét fiatal kádert vettek fel tag­jelöltnek, de mindig ujabb és ujabb jelentkezők vannak. — Nagy szükségünk van a fiatal tagjlelöltekre — mondja Pintér elvtárs párttitkár —hisz alig vagyunk néhányan, akik pártmunkát végzünk. Eddig 28 párttagunk volt, ezek is mind idősebb elvtársak. Most akarjuk helyrehozni a régi pártvezetőség hibáit, azért vonjuk be jól dol­gozó fiatalokat sorainkba. Igy meg tudjuk javítani az agitációs munkát és leleplezzük a kulákok mesterkedéseit. A kulákok leleplezése valóban nagyon a körmükre égett a párt­tagoknak. Az eddig soha nem háborgatott kulákoknak, most a terménybetakaritás kampányában nagyon kinyílt a szemük. Szabó B. Gergely zsirosparaszt nyakra­főre híresztelte, hogy aki szállí­tási szerződést köt, annak 33 forintban fizetik ki csak a búzá­ját A község belterületén senki nem ült fel ennek a bárgyú me­sének, de a tanyán lakó dolgozó parasztok bizonytalankodni kezd­tek. A népnevelők jó munkájának köszönhető, hogy a »C" vé. teli jegyre előirányzott be­adási kötelezettséget eddig több mint ezer százalékra túlteljesítették a község dol­gozó parasztjai. E A" legnagyobb hangú kulák Ülésen id. Balogh Ferenc, aki — mivel a volt vezetőjegyaőnek apósjelöltje volt — fiát, lányát fontos funkciókba csempészte be. Nem volt nehéz dolga, mert az olyanokat, mint 3, akinek „csak" nyolc hold szőleje, 17 hold szán­tója, 5 háza és tehergépkocsija volt, nem sorolták a kulákok kö­zé. A fia, mint tűzoltóparancsnok, tíz napig halasztgatta a tüzőrsé­gi szolgálat megszervezését. A lánya a Magyar-Szovjet Társa­ság titkára volt. Es nem szorul magyarázatra, hogy ez a fontos tömegszervezet miért nem tudott eredményesen működni. Az „öreg" Balogh az álhatók összeírásánál hamis adatokat mondott be és mikor felelős­ségre vonták érte, megütöt­te Szabó János vezetőjegy. ző elvtársat. Több mint 70 hozzá hasonló kulák van a községben, akiket a dolgozó parasztok szívből meg­gyüloltek. Amikor a pártszerve­zet sorra leplezi le valamennyit, örömmel jelentkeznek a pártonki­vüliek a népnevelőmunka végzé­sére. A pártszervezetnek alig van 40 tagja, de amikor a külterüle­ten 36 kisgyülést szerveztek, mindenhová 2—3 népnevelő ju­tott Amíg a Rákosi-beszéd előtt 20—25-en vettek részt a párt­estéken, addig az elmúlt hó. napban kétszáznál is töb­ben hallgatták a kommunis­ták beszámolóit. Megtört a jég: a falu dolgozói a pártszervezet vezetésével egy emberként harcolnak a kulákok ellem III. Á földmüves3zövetkezet két boltja előtt nagy táblán sorolják fel a kulákok neveit alatta fel­írás: „Ismerd meg a dolgozó nép ellenségeit". A községháza előtti „Szégyentáblán" részletesen is­mertetik, hogy a kulákok hogyan szabotálják a tarlóhántást. Pél­dául: „Peták Vencel azért csa­varog kocsival napokon keresz­tül a piacon, hogy ne kelljen végeznie a tarlóhántást" Ennek ellenére ?5 százalékra állnak az üllési dolgozók a tarló­hántással és julius 25-ére be akarják fejezni. Olyan elszánt akarat fűti a kis- és középpa­rasztokat egyaránt, hogy bárkit meglehet kérdezni közülük, mind azt válaszolja: — „Megnyerjük a megyei ter­ménybetakariitási versenyt". Ha látjuk, hogyan dolgoznak kint a határban, nem kételked­hetünk a szavaikban. Két és fél hete minden üzemzavar nélkül csépelnek a gépek, melyek ver­senyben vannak egymással. Min­den cséplőszekrénye>n egy táblá­ra irják fel a többi cséplőgépek eredményeit és igy a munkások mindig látják, hogy állnak a versennyel. A mezőőrök minden reggel megjelennek az újsággal és a népnevelőfüzettel. Az egyik cséplőgépnél hosszú deletőt akar­tak tartani és a munkások ak­kor kaptak észhez: „Dolgozzunk, mert különben lemaradunk". Ilyen lendületet adott az ül­lési dolgozó parasztoknak a párt­szervezet, mert a dolgozók tedo­rongolása helyett a kulákok le­leplezésére vette az irányt. A dolgozó parasztok érzik a párt­szervezet segitő kezét és ezzel a segítséggel elsők lesznek a beta karitási munkálatokban N. I. Az uj normák ujabb lépést jelenfenek AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELKEDÉSÉBEN Az élet napról-napra Igazolja a dolgozók lángeszű vezetójének és tanítójának, Srtálin elvtársnak nagy­szerű szavalt: A Sztahdnov-mozga­lom megdönti a technikával kapcso­latos régi nézeteket, a régi termelési terveket és új, magasabb tervek fel­állítását követeli. A taganrogi Andrejev-gyár acél­olvasztói mélyen a szivükbe és az agyukba vésték Sztálin elvtárs sza­vait. Állandóan növelik az acélöntés mennyiségét, örvendeznek, valahány, szor a Marlln-kemencék munkáját feltüntető grafikont nézik. A kemen­cctér négyzetméterére eső acélterme, lés még tavaly is hat tonna alatt tnaradt, most viszont 7.3 tonnára emelkedett. A nemrégen kidolgozott műszaki normákat jelentékenyen felülmúl­ták már. A munkaverseny élenjáró képviselői még nagyobb termelési értek el, de az átlagmunkások is jó­val túlhaladták az előirt normát. Feltűnő tény, hogy nemcsak a régi, tapasztalt acélöntőkből lesznek gyorsmunkások, hanem a fiatalokból is. Itt van példáu] Vaszilij Velicsko A 7. Martin-műhelyben dolgozik. Mindössze két évvel ezelőtt fejezte be az Iparostanuló Iskolát, nevéhez mégis több, mint hetven gyorsöntés fűződik ebben az évben, A régi munkások emlékeznek ar­ra, hogy a forradalomelőtti időben jó tiz évig kellett segédmunkásként dolgozniok, emlékeznek arra, milyen nehezen lehetett valakiből acélöntő. Ugyanakkor most alig egy évnél hosszabb ideje dolgozik példáu! Dmitriev első segédmunkásként és már nem egyszer bízták rá az olvasztás önálló elvégzését. Nincs már messze a nap, amikor ön­álló acélolvasztő lesz belőle. Minden évben könnyebb és köny­nyebb lesz a munka. A Martin-ke­mencék modern mérőkészülékkel vannak felszerelve. Az acélolvasz­tók alaposan tanulmányozták az új technikát és sikerrel alkalmazták ezt a technikát az acélolvasztás fo­kozására. Vaszilij Djacsenko, Vaszilij Ve­licsko, de Dmitriev is sokszor gon­doltak arra az utóbbi hetekben, hogy a jelenlegi nagyszerű teljesítmények mellett már nem reálisak azok a nor­mák, amelyeket egy évvel ezelőtt megállapítottak a normakiszámltók. A kommunista Djacsenko volt az első az Andrejev-gyár 2. számú Mar­tin-műhelyének acélolvasztói közül, aki felvetette ezt a kérdést a töb­biek előtt. — Tujai dánképpen magunkat vezetjük félre, ha a régi normák alapján dolgozunk — mondotta Djacsenko. Valicsko, meg Dmit­riev nyomban fel ls Ismerték Diaesenko szávainak igazságát. Könnyű úgy magias százalékot el­érni. ha a régi módszereket vesz­s-zük a'amil, — mondotta Valics­ko. majd nyomban hozzátette: — Meg aztán, ha a régi normák alapján dolgozunk és úgy véljük, hogy magas teljesítményeket érünk el. ez akadá'yozza a további fejlődést Is. Ui, korszerűbb normákat kell meg­állapítanunk, amelyek iámét fokoz­zák a versenyled ül etet. Uj. még nagyszerűbb munkamódszerek megvalósítására késztetik a mű­hely acélolvasztóit. Djaesemko a gondolatot nyomban fel is vetette az üzemi gyűlésen. Nagy lelkesedéssel fogadták sza­vait, Először Valicsko és Dmitriev szóltak hozzá a kérdéshez, majd egymásután követték őket a töb­bi felszólalók. Az Andrejev-gyár 2. Martdn.műhelyénok acélolvasz­tóiában olyan dolgozók vannak, akik megértik: —• Az új normák­kal növelik a teljesítményt, az egész nép életszínvonalának ja­vulásához járulnak hozzá. Másnap már neki is kezdtek az új feladatok megoldásának. A 2. számú Martin-műhely pé'.dáia lel. kesilőleg hatott. Az Andrejev-gyár többi műhelye ls követte a 2. sstá­mú Martin-műhely példáját. Egy­másután jelentkeztek a termelési felelősnél, kérve az új norma meg. állapítását. Az új mozgalom magával ra­gadta az Andrejev-gyár vala­mennyi dolgozóját. Tudták vala­mennyien, hogy az úi normák csak pi'-lanalnyi nehézségeket okoznak esetleg, de ezeket a nehézségeiket hajriaroean kiküszöbölik. Ismét egy lépéssel előbbre jutottak az epész nép életszínvonalának fel. emelésében. Ismét erős bástyát építettek az új norma kivívásával a békéért folyó harcban. Albán jegyzék Jugoszláviához a Splitben önkényesen visszatartott albán teherhajó ügyében A belgrádi albán követség jegyzéke1 juttatott el a jugo­szláv külügyminisztériumhoz az Apzarov albán teherhajó önkényes visszatartása ügyé­ben. A hajó háborús jóvátétel címén Albániának járó német anyagokat szállított. A jugo­szláv hatóságok önkényesen visszatartották Sp]it kikötőjé­ben és ezzel a kalózcselekmé­nyükkel 11 napos késedelmet okozott a szállításban. A jegyzék utal arra, hogy az albán állambank 1950 jú­nius 10-én 106.123 dolláros hitelt nyitott a nevvyorki Chase banknál a belgrádi Na­rodna Bank javára, hogy fe­dezze a háborús jóvátétel cí­mén Albániának járó és Ju­goszláviában lévő német anyagok Albániába szállítá­sát. A jugoszláv kormány azon* ban akadályokat ée nehézséo geket támasztott a hitel körül, megakadályozta a hajó elin-­dulásáit és indokolatlan köve-, telésekkel lépett fel. A jugo­szláv kormány június 23-áq[ délután újabb — még galá­dabb — cselekményt követett cl. A jugoszláv hatóságok ugyanis — amelyek követke-i zetosek aljas provokátori sze­repükben, az Apzarov útnak* indulása után ggy ágyúna­száddal megállíttatták a nyiHj tengeren a hajót. Az ágyú­naszád azzal fenyegetőzött, hogy lőni fog. ha a hajó nen\ engedelmeskedik. Az albán kormány — teljen joggal — a jugoszláv kor­mányt teszi felelőssé az Ap­zarov önkényes visszatartásá­ból származó károkért és kö­veteli a kár megtérítését. Ho-Sl-Minh elvtárs nyilatkozatas flz imperialisták vereséget szenvedlek Kínában és vereséget szenvednek Vietnámban Ho-Si-Minlh elvtárs, a Vietná­mi Demokratikus Köztársaság el­nöke, nyilatkozatot adott a „Vietnám Hangja" tudósítójának az indokínai amerikai interven­ció kérdéséről. A nyilatkozat a következőképpen hangzik: Kérdés: Hogyan hajtják vég­re az amerikai imperialisták in­tervenciójukat Indokínában? Felelet: Az amerikai imperia­listák már néhány év óta nyíl­tan beavatkoznak Indokina ügyeibe. Néhány év óta a fran­cia gyarmatosítók amerikai pénz­ügyi és katonai segítséggel, va­lamint amerikai irányítás alatt, folytatják ^-alázatos háborúju­kat Vietnám, Laorz és Kambod­zsa ellen. Közben azonban az amerikai imperialisták egyre jobban felfedik azt a céljukat, hogy kiszorítsák a francia gyar­matosítókat és a maguk számá­ra foglalják el Indo.kinát. Az amerikai imperialisták indokinai nyilt intervenciójával egyidőben napról-napra növekednek az el­lentéteik közöttük és a francia gyarmatosítóik között. Kérdés: Az ön vléeménye sze­rint mi a hatása az amerikai im­perialisták intervenciójának az indokínai nép ellen? Felelet: Az amerikai beavatko­zás ártalmas Vietnám. Laosz és Kambodzsa népére. Az amerikai imperialisták fegyverekkel látják el lakájaikat az indokínai nép legyilkolása céljából. Olcsó áru­cikkekkel árasztják el az or» szagot, hogy letörjék az indokinai ipar és kisipar fejlődését. Pénz és minden egyéb rendelkezésük­re álló eszköz felhasználásával újabb lakájokat igyekeznek sze­rezni maguknak országunk ellen irányuló fegyveres támadásuk folytatása érdekében. Kérdés: Mit kell tennünk az amerikai beavatkozás ellen? Felelet: Függetlenségének megteremtése céljából Indokina népének ki kell szorítania a francia gyarmatosítókat, elsőszá­mú ellenségeinket. Ugyanakkor szembe kell szállnunk a belügye, inkba való amerikai beavatkozás, sal. Mennél tevékenyebben avat­koznak be ügyeinkbe, annál szo­rosabb egységbe kell tömörül, nünk és annál keményebben kell küzdenünk. Világosan le kelllep. leznünk támadó terveiket, küiö. nősen a megszállott területek né­pe előtt. Le kell lepleznünk és meg kell semmisítenünk az ame­rikai imperialisták gyáva laká­jait. Vietnám, Laosz és Kamibod. zsa népének egyesült ereje ele­gendő ahhoz, hogv szembeszáll­jon a francia gyarmatosítókkal. Az amerikai imperialisták vere­séget szenvedtek Kínában és vereséget fognak szenvedni Viet. námban is. Sok nehézség tornyo­sul előttünk, de bizonyosak va­gyunk benne, hogy legyőzzük azokat. Csak az expedíciós hadsereg vissza­vonásával kerülheti el Franciaország a katasztrófát Vietnámban León Figuier a párisi „Avant­garde" főszerkesztője, aki több hétig tartózkodott a Vietnámi Demokratikus Köztársaság te­rületén, tartózkodása során két­szer beszélt Ho-Si-Minh elnökkel és megbeszéléseket folvtatott a vietnámi demokratikus közvéle­mény minden rétegének képvise­lőivel, Parisba érkezése után saj­tóértekezletet tartott. Hangriz­tatta, hogy ha Franciaország el akarja kerülni a katasztrófát, vissza kell hívnia expedíciós had­seregét. Ismertette Ho-Sl-Minh elnök nyüa'kozatát. amely sze­rint a vietnámi demokratikus hadsereg kész foglyait kicserélni az expediciós hadsereg foiglyrr­val. 45.000 forintos üzemszervezési pályázatot írlak ki Az elmúlt évi 25.000 forintos üzemszervezési pályázat, példájá­ra az Országos Tervhivatal, a nehéz- és könnyűipari miniszté­riumok és a Műszaki és Ter­mészettud ománvi Egyesületek Szövetsége 45.000 forintos üzem­szervezési pályázatot írt ki a műszaki fejlesztés é3 szervezés előbbrevitelére. a következő há­rom kérdésre: 1. A sztáhánovis­ta műhely megszervezésére, 2. A folyamatos gyártási módsze­rekre, 3. A megelőző karbantar­tásra. A pályázaton bárki részivel: pályázni lehet mindhárom pálya tételre, vagy azok közül brr melyikre. A pályázatokat a Műszaki é' Természettudományi Egyesü > tek Szövetségéhez (V., SÍzalay v 4. sz.) kell beküldeni. A pák ' zat benyújtásának határi:!' 7 1950 december 2' déli 12 óra. Az eredményt 1951 február 23­án hirdetik ki

Next

/
Thumbnails
Contents