Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-19 / 165. szám

Pénteken délután 6 órakor az MSzT székházban (Horváth Mihály-utca) a kerületi és hivatali alapszervezetek összes népnevelői részére értekezletet tartunk! Hiányzanak a jó munkaverseny előfeltételei a MAV Pályafenntartási Almiihelyben A" hosszúlejáratú versenyszerződés eík, amelyeiket most kötnek egyre tömegesebben dolgozóink, újabb lépést jelentenek a szocialista munkaversenv eredményeinek megszilárdításához és továbbfejlesztéséhez. Ez óv januárja óta. amikor Pártunk Központi Vezetősége a munkaversennyel kapcsolatos határozatában rámutatott a fejlődés további útjára, jelentős eredmények és sikerek születtek az április negyediki, május elsejei, az ifjúság kongresszusi és a sok más munkafelajánlások teljesítése nyomán. Azonban éppen a munkaverseny szervezése, ez az egyik legfontosabb terület, ahol nem szabad megelégedni pillanatnyi sikerekkel, ahol fel kell számolni a kampányjelleget és állandóan kiértékelni és javítani kell a munkát, különben a verseny ellanyhul, ellaposodik. Ezért szükséges, hogv a hoszszúlejáratú versenyszerződéseketJ is a legnawobb körültekintéssel és gondossággal szervezzék meg az üzemekben, mert máskülönben nem következnek sikerek. Általában, ha a szegedi üzemek e téren végzett munkáját nézzük, tapasztalhatjuk, hogy vannak komolv eredmények, de azt is, hogy több helyen kisebb-nagyobb zökkenők mutatkoznak, mint például a MÁV Pályafenntartási Alműhelynél. Itt az elért eredmények mellett bizonv mutatkoznak hibák is, amelyek végső fokon a munkaversenv általános szervezési hiányosságaiból, a nem kielégítő agitációs munkából és a versenyeredményeik tudatosításának elhanyagolásából erednek. Egy nme mély régst a versenykiértékelést Ha sorra megvizsgáljuk a hibákat, a legszembeötlőbb az, hogy a verseny kiértékelést egv személy, Vajai Rezső elvtárs végzi, aki egyben az üzemi pártszervezet titkár^- Pedig ez a munka meglehetősen körülményes, egyrészt a dolgozók nagy száma miatt, másrészt pedig azért, mert a kiértékeléseket egyénenként kell elvégezni és esetenként 10—15 munkalapot is ót kell vizsgálni. Az üzemi bizottság ebbe a munkába egyáltalán nem folyik bele, legfeljebb ellenőrzi — de persze ezt is ritkán. Ilyenformán aztán nem is meglepő, hogy az üzem jelenlegi egyetlen versenytábláján a Jegfrisebb'' eredmények június első hetének az állapotát tükrözik vissza. Nem foglalkozik az üzem faliújságja sem a munkaversennye] és annak eredményeivel, s a hangos híradón és a népnevelők munkáján keresztül is mindössze csak a néhány legjobb százalékot elérő dolgozó eredményeit tudatosítják. A hosszúlejáratú versemyszerződések megkötése sem halad olyan ütemben, mint ahogy kellene. A párttitkár elvtárs elmondotta, hogv a versenyszerződések megkötését taggyűlésen, népnevelő és pártbizalmi értekezleten, a szakszervezeti bizalmiak össze .jövetelén, a hangos híradón és kisgyűléseken keresztül készítették elő. Mutatkozott is eredmény. Eddig már 72 dolgozó határozta el, hogy a hoszszúlejáratú versen yszerződég megkötésével is bizonyítja, termelését fokozni kívánja, a munkaversenyben való állandó résztvétellel kívánja kivenni részét ötéves tervünk teljesítéséiből. Azonban ez az eredmény még egyáltalán nem kielégítő, különösen akkor, ha figyelembe vesz. szük, hogy a fenti szám még csak a dolgozók mintegv harminc százalékát, jelenti és azt. how az agitációs munkában is hiányosságok vannak. Hiányos ax agitáció Varga István pártonkívüli dolgozó. aki a pályamesteri hajtóka készítésben 250 százalékot is versenyszerződés megkötését, mert eddig még minden munkafelajánlásban résztvett, de különben neki személv szerint senki meg nem magyarázta annak jelentőségét. Elmondotta még azt is, hogv az ilyen szerződéseket ő és munkatársai rendszerint úgy kötötték, hogy behívatta őket a munkahelyvezetőhelyettes és ott helyben készítették el. A fenti példa a népnevelő munka hiányosságát mutatja, amit csak alátámaszt az a tény, hogv például Gerő Pál elvtárs népnevelő még maga sem kötötte meg a versenvszerződést. de a legutóbbi időig még a beosztása sem volt meg, nem tudta, mely pártonkívüli dolgozók tartoznak hozzá. De nemcsak a pártonkívüliek felé folytatott aeitációban mutatkoznak fogyatékosságok, hanem a párttagok mozgósításában is. — Hét párttag tartozik hozzám — mondotta Tóth István elvtárs pártbizalmi —. de bizony a hosszúlejáratú versenyszerződésekről még nem beszéltem velük. nem is tudom, hogv megkötötték-e. Én magam 15-én vállaltam termelésem tízszázalékos fokozását és a munkahelyem tökéletes rendbemtartását. Jobb sxervexést — nyilvánosságot a versenynek ! Mindezek azt bizonyítják, hogy sok javítani való van még a munkaverseny szervezése területén a MÁV Pályafenntartási Alműhelyben. Legelső sorban is a' pártbizalmiakon keresztül a párttagságot kell mozgósítani majd meg kell javítani a népnevelő munkát. Az üzemi pártszer. vezet hasson oda, hogy a szakszervezet is alaposabban kivegye a részét az agitációból, s főleg a bizalmiakon keresztül a szervezési munkákból. A munkaverseny, jelen esetben a hosszúlejáratú versenyszerződések megkötésével kapcsolatos aguációf- össze kell kötni az aktuális népnevelő munkával — például a békeagitációval, vagy a jobboldali szociáldemokraták leleplezésével A munkahely vezetőségének mindent el kell követnie, hogy a munkaverseny előfeltételei megteremtődjenek. mert áldatlan állapot az, mint például Pásztor Ferenc ifjúmunkás esete, aki most, hogy átkerült a motorjavításhoz, sima órabérben dolgozik, akár több, akár kevesebb munkát végez, ugyanannyi bért kap — végső fokon pedig lényegesen kevesebbet, mint azelőtt, mikor teljesítménybérben fizették. A verseny nyilvánossága a verseny egyik éltető eleme. Ezért nagyon helyes lépés volt, hogy az üzemi pártszervezet a napokban 13 új versenytáblát állított fel az üzemrészekben, azonban ezekre a versenytáblákra nevek is kerüljenek. Biztosítani kell a dolgozóik eredményeinek időbeni kiértékelését a munka iobb megszervezésén keresztül, hogv min. den dolgozó lássa és t.udja eredményét, túlteljesítését vagy lemaradását. A szegedi dolgozók áldozatkész munkája megakadályozta a tüz tovaterjedését a Tex ilkombinátban Kedden a délelőtti órákban A Textilkombinátban tűz ütött ki. A tűzoltóság, honvédség és több szervezet azonnal a helyszínre sietett a tűz megakadályozására. Az üzemek dolgozói, de még sok szegedi dolgozó is azonnal a helyszínre sictett és mindannyian részt vettek a tűz megfékezésében. Igy sikerült a tűzet lokalizálni és a kár lényegesen kisebb, mint amilyennek eleinte ígérkezett. Szeged dolgozói ismét bebizonyították, milyen készséggel és önfeláldozóan védik meg mindannyiunk vagyonát. A tűz keletkezésére vonatkozóan megindult a vizsgálat. Szovjet müvek a Muzsika NV balett-estjén A Muzsika NV szép és ízléses balett-estet rendezett az Ujszegedi Szabadtéri Színpadon, amelyen az Állami Operaház legjobb balett-táncosait szerepeltette. A műsor tükrözte azt a jelentős fejlődést, amely balettkultúránk terén következett be az utóbbi időben. Még a felszabadulás után is jóidéig balettkultúránk annak a lélektelen és formalista nyugati balettnek a szolgálatában állt, amely nem ábrázolta a való életet. nem tükrözte a társadami mondanivalót, hanem egy bágyadt művészi öncélúság világába zárkózott be. Ma már ez a helyzet a szovjet balettkultúra példája és konkrét segítsége nyomán örvendetesen megváltozott. Közel eOy évig tartózkodott a budapesti Operaházban a kitűnő szovjet vendégművész, a Sztálin-díjas Vaszijij Vajnonnen balettmester, akinek Gyors behordással védik o dolgozó nép kenyerét a csengelei dolgozó parasztok — de vannak, akik nem értik meg a behordás fontosságát Az országút két oldalán amerre csak a szem ellát, tarló, kukorica, vagy burgonyaföldek váltogatják egymást. A szorgalmas dolgozó parasztok legnagyobb része már behordta, sokan el is csépelték a gabonát. Helyenként csak az ekével szántott nyolcasok mutatják, hogy a nyolcas üres részében nemrégen még gabonakeresztek voltak. Most azonban már a tarló szélébe sok helyen belehasított az eke, vagy a gépállomás tárcsája. A esengelei tanyák udvarán egymásután emelkednek a búzakazlak. Több helyen még most hordanak. Igaz, egy kicsit elkésve, de még nem későn. De vannak olyanok, akik még mindig nem hordanak. Gabonakeresztjeik széltkuszálva, kereszt helyett alaktalan szalmarakásoknak festenek. Nézzük csak meg, milyen hátrány származik abból, hogy a learatás után hosszú hetekig kint van a gabona a földeken. Az elmúlt hetekben a nagy júniusi forróság után jó esők voltak. A jó eső azonban csak a még földben lévő kapásnövényeknek használt, a keresztbe rakott és be nem hordott gabonáknak egyáltalán nem. Ezt minden dolgozó paraszt tudja. Az eső előtt rendszerint szélvihar van — mint ahogy volt is — és csak azután jött az eső. A szél szétkuszálta, össze-visszahajigálta a kévéket, azokból hullott, pergett a szem, az eső pedig beleverte a földbe és igv jelentős szemveszteség keletkezett a késői behordás miatt. Van még egyéb veszélye is annak, hagy a gabona keresztekbe rakva kint van a tarlón. A keresztben megázott gabona különösen, ha huzamosabb ideig esik az eső, beázkk, fülledt, sőt csírázásnak is indul. A csengelei dolgozó kisparasztok is igyekeztek idejében learatni gabonájukat és nagyobb részük már be is hordta, vagy el is csépelte. Azonban itt sem elért, elmondotta, hogv ő termé-1 minden dolgozó paraszt i]yen fczetesnek vette a hosszúlejáratú' szorgalommal látott a gabonabehordáshoz. Találunk olyat is, aki bizony még nem gondolt arra, hogv gabonáját asztagba rakja. Nem is kell nagyon keresgetni, hogy ki az. itt van a nemzetközi út és a csengelei bekötő országút szögletében. Tamási János nem is sok földön gazdálkodik, mindössze 4 holdon és kapásnövényei igen szépek. Szép volt a rozsa is, az arra járók sokan meg is bá-, multák, mert bizony nem mindennapi dolog az, hogy a csengelei homokon harminc kereszt rozs legyen egy lánc földön. Pedig Tamási Jánosnak annvi volt, nem is nehéz megállapítani, csak meg kell olvasni, hiszen kint vannak a farlón. A nehéz, teltkalászú búzakévéket bizonv jól össze-visszaforgatta már a multheti vihar, de Tamási János csak nem okult és keresztjei még mindig kint vannak a tarlón, kitéve az idő viszontagságainak és a baromfiak, madarak tékozlásának. A szorgalmasabb dolgozó parasztok legnagyobb része már behordott, sőt el is csépelt. Tamási János tanyájához nem messzire esik Szabó Imre 11 holdas középoaraszt tanyája. A háztól nem messze s.zépen összerakva már ott van az új szalmakazal. amelyet még július 8-án csépelt el a gép. Szabó Imre már nyugodtan hajthatja álomra fejét, nem kell aggódnia, hogy az éjjel vihar lesz, vagy véletlenül tűzeset elemészti a gabonáját. Huszonné™-- mázsa gabonájából már beadta az államnak is, még a cséplést követő nap, a kötelező mennyiséget és biztos helyen van már a család jövő évi fejadagja és vetőmagja is. De nemcsak Szabó Imre. hanem még igen sokan behordták, sőt el is csóoelték a gabonájukat. Ez arra kell, hogy buzdítsa a többi egyénileg dolgozó kisparasztot is, hogy minél előbb aszta.gba hordja a gabonáját, hogy meg udia védeni a nép kenyerét az időjárás és egyéb veszedelmektől, ami a tarlón keresztekben lévő gabonát, a dolgozó nép kenyerét fokozottan fenyegeti. Sürgős a hordás nemcsak Gsengelén, hanem az egész megyében, hogy a lemaradást, ami ezen a téren mutatkozik, minél előbb be tudjuk hozni az egész magyar dolgozó nép bőséges kenyérellátásának biztosítása érdekében. „Uj Világ„-ankétot rendez az MSzT szegedi szervezete Az MSzT szegedi szervezete július 20-án, csütörtökön estie 6 órakor az MSzT székházban „Uj Világ ankétot" tort. Előadó Sarló Sándor elvtárs, az „Uj Világ" felelős szerkesztője. Az ankét után kultúrműsort rendeznek. Az „Uj Világ" mint az MSzT központi topja, feladatául tűzte ki a Szovjetunió és a szocvjeT"ember megismertetését. a sztohánov.mozgalom és a szovjet dolgozók tapasztalatainak áradását a magyar dolgozóknak, hogy ezáltal növeljék a termelékenységet, erősítsék a béketábort. Az ankét célja, hogv a szegedi dolgozók még közelebb kerüljenek a Szovjetunióhoz, megismerjék és megszeressék a szovjet embert. Az ankéton a szegedi dolgozók személyesen mondják el észrevételeiket, kritikájukat ez „Uj Világ'-gal kapcsolatban. Az MSzT összes szegedi alapszervezeteiben 19-én ,JJj Világ" előfizetésgyűjtési napot 'rendeznek hogy a szegedi dolgozók mégi szélesebb körben ismerhessék meg az „Uj Világot." MSzT szervező titkár. !"'•'!' i ' Borbély András. fl lengyel országgyűlés elé terjesztették a hatéves tervről szóló törvényiavaslatot A lengyel országgyűlés keddi ülésén megjelent Cyrankiiewiez miniszterelnök, Minc miniszterelnök, helyettes, a tervhivatal elnöke, Itokostsowski miniszter, és a kor. Rokossowski honvédelmi miniszter. és a kormány majdnem minden tagja. Jendrichowski miniszter. a tervhiva'.al alelnöke jóváhagyás végett az országgyűlés elé terjesztette a hatéves tervről szóló törvényjavaslatot, amelyet a Lengyel Egyesült Munkáspárt már elfogadott. kezében hatalmasat nőtt a magyar balettművészet. Az ő rendezésében és betanításában hozta színre az Állami Operaház Csajkovszkij káprázatos Diótörő balettjét s ugyancsak Vajnonnen készttette elő Aszafjev szovjet zeneszerző Páris lángjai című monumentális balettjét is, amelynek a közelmúltban lezajlott budapesti bemutatója fórradalmi jelentőségű volt a magyar tánckultúra területén. Páris lángjai határkő a balett történetében. Vajnonnen elvtárs rendezése pedig megmutatta, hogy a szocialista művész számára a balett is épp olyan szocialista műfaj, mint a művészet bármely másik ága s hogy a balett is meggyőző erővel képes a drámai ábrázolásra, a társadalomnak a maga forradalmi átalakulásában való bemutatására. A Páris lángjai tárgya a francia forradalom, alapeszméje a szabadság utáni törekvés, hőse maga a nép. A szovjet balettmű bemutatott részlete, a nagy sikerrel fogadott baszk-tánc. a balett forradalmi jelenetéből való. Az Operaház balettművészeinek erőteljes, határozott mozgása, lendületes koreográfiája híven tükrözte a nagy szovjet balettmű forradalmi mondanivalóját., a feudális rothadás ellen harcoló francia nép harcát. A bemutatott Diótörő balett részlete, a Smetana opera cseh, népi polkája is a szereplő művészeken túl is Vajnonnen koreográfikus tudását dicsérik. A műsoron szereplő Farkas, Kenessey, Ravel, Strauss stb. balettművekben is megérdemelt sikert arattak a kiváló szólótáncosok. Csinády Dóra, Lakatos Gabriella légies mozgásukkal formában is, kifejezésmódban is a klasszikus balett legszebb hagyományait keltik életre. A baszk-tánc csoportból különösen Kálmán Etelka lendületes, erőteljes játéka emelkedett ki. peltétlenül szólni kell azonban a balett-est egy hiányosságáról. 'A különben kitűnő zongorakísérő, Hollay Béla minden igyekezete ellenére is a zongorakíséret csak zongorakíséret maradt. Emellett pedig bármilyen szép koreográfia is szürkébbnek tűnik eOy árnyalattal. Kár, hogy a műsor keretében különben önálló zenekari számokkal közreműködő Szegedi Filharmóniai Zenekar nem kísérte a táncokat. A zenekari kíséret melegebbé, színesebbé, hatásosabbá tesz minden balett produkciót. A zongorakíséret ..vidékies" jelleget adott c balett-estnek, pedig a bemutatott szovjet balettrészletek, a kitűnő szólótáncosok és a szegedi dolgozók lelkes érdeklődése megérdemelték volna a rendelkezésre álló zenekar bevonását. Szolgáljon ez a hiányosság tanulsáOul a további műsorok elé! Király J-