Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-19 / 165. szám

19 SZERDA, 1950. JULIUS 12. GONDOLATBAN VELETEK VAGYUNK Nagy lendületfel, általános együttérzéssel indult meg a gyűjtés Szegeden a Koreába elinduló tábori kárház javára Szeged dolgozói is nagy megértéssel és lelkesedéssel fogadták a „Megvédjük a békét" mozgalom Országos Tanácsának gyűjtési felhívását a koreai szabadságharcosok megsegítése érdekében. Szeged dolgozói is hozzá akarnak járulni annak a tábori kórháznak összeállításához, amelyet teljes felszereléssel Koreába küld ki a magyar dolgozó nép. Az üzemekben, hivatalokban egyaránt már korán reggel sokai beszéltek erről a felhívásról és határozták el, hogy csatlakoznak a gyűjtési mozgalomhoz. — Békében akarok dolgozni és nem akarom, hogy az imperialisták érdekei miatt újabb háború követeljen áldozatokai; — jelentette ki Németh Istvánné, a Dohánygyár dolgozója. Békénk megvédéséért nem sajnálok anyagi áldozatot sem hozni. Már reggel megbeszéltem férjemmel, hogy 150 forintot adunk erre a célra. Hasonlóképpen gondolkodott a Dohánygyárban Kecskeméti Sándorné is. — Tudom, hogy a hős koreaiak harca a mi harcunk is, — mondotta — ezért küldök száz forintot a tábori kórház költségéhez. S a felajánlási ív sorra járt a dohánygyári dolgozók között. — Nem tudom elgondolni, hogy népi demokráciánknak akadna egyetlen olyan becsületes dolgozója is, aki ne érezne együtt a koreai néppel és ne segítené anyagi téren is, — jegyezte meg Kocsis István, miközben 30 forintot írt fel az fvre. Ilyen gondolatokkal írt alá ötven forintot Szalóki Teréz, 30 forintot Terhes Andrásné s a délutáni órákig már 2651 forint gyűlt össze a Dohánygyárban a tábori kórházra. A Szegedi Kender finomító osztályán Szélpál Istvánné felajánlásával együtt külön íven a Szegedi Kender dolgozó asszonyainak üzenetét is továbbította. — Szívünkből együttérzünk veletek, kedves koreai asszonytársaink, — ez áll az üzenetben. — Kérünk benneteket, hogy továbbra is ilyen hősiesen álljatok ki a béke megvédése, a szabadság ügye mellett. Mi, magyar dolgozó asszonyok gondolatban állandóan veletek vagyunk, aggódunk értetek s gyermekeitekért, akiket az imperialisták barbár légitámadásokkal veszélyeztetnek. Többtermelésünkkel, az ellenség elleni fokozott harcunkkal és anyagi 'támogatásunkkal is szeretnénk segíteni harcótokat. Értünk harcolnak Koreában, s a hős harcosok a mi jövőnkért is feláldozzák életüket. Ezért tartom kötelességemnek. Hogy erőmhöz mérten én is segítsem őket, így beszélt Gábor István a Konzervgyár hegesztője, amikor megtette munkafelajánlását, s nyomban utána Burok Ferenc 20, Oth Nándorné, Szélpál An'talné, Biczók László tiz-liz forintot ajánlott fel, hogy minél több gyógyszert küldhessünk a hős koreai hadseregnek. A Konzervgyár délutáni műszakának dolgozói eddig ötszáz forintot ajánlottak fel. A Délmagyarország Nyomda NV dolgozói kedden a déli ebédszünet alatt. röpgyülésen tették meg felajánlásukat. Ezalkalommal a gépszedők példá£il két órai munkabérüket ajánlották fel. A Délmagyarország szerkesztőségének tagjai fizetésük két százalékát, a kiadóhivatal dolgozói pedig összesen 120 forintot ajánlottak fel. A Szegedi Kiskereskedelmi NV irodájának .-dolgozói kedden öszszesen 40Cf forintot ajánlottak fel és ehhez járul majd az üzlethálózat dolgozóinak felajánlása. A KIOSz me^vei és szegedi titkárságának dolgozód mintegy 240 forintot adtak össze és ezt már el is juttatták az Országos Béke. iroda címére. Nemcsak ez üzemekben és hivatalokban indult meg a gyűjtés Szegeden, hanem az otthpn dolgozó asszonyok is örömmel járulnak hozziá a ko reai szabadságharcosok mégse, gítéséhez. Igy például a^Hajnóczi-utca 15. számú házban, aho" Keresztes Istvánné a Postás MNDSz népnevelője isimertette a felhívást, nyomban 36 forint 50 fillér gyűlt össze az otthon lévői, között. A kedden nagv lendülettel megindult gvüjtés előreláthatóan ma és a twábbi napokban mér inkább fokozódik és szélesedik Szeged egvetlen öntudatos, a béke megvédésére kész dolgozója sem akarja kivonni magát ebbé' a mozgalomból, amellyel a koreai harcosok megsegítésén tú! saját magunk békés munkáját, ötéves tervünk teljesítését is biz. tosítjuk. Megindult Csongrád megyében a gyűjtés a Koreának küldendő kórházi felszerelés javára A Csongrádmegyei Tanács titj kárságán tartott béke-röpgyűlésen pár óra alatt 465 forint évült össze, a szentesi Járási Mezőgazdasági Osztály dolgozói pedig eddig 101 forintot juttattak el a ,.Me; édjük a békét"mozgalom Országos Tanácsához. A megye üzemeiben a munkások röpgyülé3eken vállalják, hogy munkájuk megjavításával támogatják a gyűjtési mozgalmat. A gyűjtés megindulásán túl ezerszámra jönnek a levelek, határozatok a megyei békeirodához, amelvekben a dolgozók szolidaritásukat jelentik be a koreai szabadságharcosok iránt. A vásárhelyi Ma'om NV dolgozói vállalják, hogv 10 százalékkal emelik termelésüket és tovább javítják a minőséget. Az apátfalvi Mátó Zoltán csép. lőgépénél dolgozó munkások békegyűlésen fogadták meg, hogy a minimálisra csökkentett szem. veszteség mellett meggyorsítják a cséplés menetét. • A vásárhelykutasi földművesszővetkezet dolgozói békegyülésükön elhatározták, hogy személyenkénl 10 forinttal járulnak hozzá a Ko reának küldendő tábori kórház támogatásához. Egyben hasonló felajánlásra hívják fel Csongrád megye összes földművesszövetkezeti dolgozói?. A moszkvai és a tiranai rádió küldöttei Szegeden Kedden Szegeden járt Kolosz. kov elvtárs, a moszkvai rádió egyik osztályvezetője és Findi Veizi elvtárs, az albán rádió alelnöke. Mindketten az OIR, a Nemzetközi Rádiószervezet adminisztratív tanácsának néhánv nap múlva megkezdődő budapesti értekezletére utaztak Magyarországra és itt tartózkodásuk során látogatták meg Szegedet. Felkeresték a Magyar Kender dolgozóit, majd az újszegedi Haladás és a sándorfalvi termelőcsoport munkáját tekintették meg. A budapesti rádióértekezleten egyébként a Szovjetunió és a népi demokráciák rádióinak kiküldöttein kívül résztvesz Finn. ország. Szíria és Jugoszlávia rádiójának kiküldötte is. AMIT VÁLLALTUNK - TELJESÍTETTÜK: Holdanként 18 mássás átlagot ért el a szegedi Táncsics termelőcsoport Mi, a szegedi Táncsics termelőcsoport dolgozói Rákosi elvlárs szavait — amelyben arra hívja fel a figyelmünket, hogy a termelőcsoporlok mutassanak példát — magunkévá tettük. Felismertük annak jelentőségét és vállaltuk, hogy őszi búzából 10 katasztrális holdon átlag 18 mázsás termést érünk el és a többi 37 holdon pedig átlag 14 mázsás ?ermést. Most, amikor a mai napon a cséplést befejeztük és összeadtuk a végeredményt, pontosan kijött az, amire számítottunk és aqji? vállaltunk munkafelajánlásunkban. Igy a 10 katasztrális hold földön 180 mázsa búzát takarítottunk be. Ezt a termést úgy értük el, bogy tavasszal kétszer mutrágyáztunk, elöször március 20-án adtunk neki 50 kiló pétisót, utána 3 hétre még adtunk neki 50 kiló pétisót. A 37 holdon is elértük a 14 máUj községházák, gépállomások, orvoslakások• sporttelepek épülnek Csongrád megyében Az ötéves terv rendkívül sak új létesítményt ad Csongrád megyének. A Csongrádmegyei Tanács építési osztályától kapott értesülés szerint a megye területén a napokban több orvoslakás, magtár, jegyzői lakás, községháza és kislakás építését fejezik be. Ebben az évben Csanádpalota községben 400.000 forint befektetéssel. Röszkén ugyancsak 400.000 forintos költséggel új gépállomásokat építenek. A vásárhelykutasi gyapotkikésaítő telep beruházá-aira 595.000 forintot használnak fel. Algyő— Lebő tanyaközponton 120.000 forinttal kezdik meg az új községháza építését. Fábiánsebestyénben és még több kisebb községben is építenek községházákat. Földeákon 115.000 forintos befektetéssel sportpálya építkezését kezdik meg az ötéves terv keretében. A felsorolt létesítmények nagyrésze ezév december l-re elkészül. zsás holdanként! átlagot, amelyből már 500 mázsát beszállítottunk a szegedi földművesszövetkezet raktárába. Termésünk nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg Is kitűnő, mert a búza fajsúlya 83.5 százalék, így országos viszonylatban is az elsők között állunk. Mindezt a kiemelkedő mennyiségi és minőségi terméseredményt annak köszönhetjük, hogy kollektiven dolgozunk. A mi eredményünk mindennél fényesebb bizonyítéka annak, hogy csak a szövetkezés útja az, amely a dolgozó parasztság felemelkedéséhez vezet. Csúcs Mihály, a szegedi „Táncsics Mihály" Vszcs elnöke. A párfépifés munkájának nélkülözhetetlen fegyvere OLVASD TERJESZD MAJAKOVSZKIJ és a FILM A nagy forradalmi szovjet költő életéről készült filmet ma díszelőadáson mutatják be Most, amikor születésértek 57. évfordulója alkalmával megemlékezünk Vlagyimir Majakovszkijról. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom lángeszű költőjéről és belemélyedünk alkotásainak és művészi egyéniségének méltatásába érdemes megemlékeznünk tevékenységének egyik jelentős területéről: a filmöl is. Lenin és Sztálin elvtársak vezetésével a Bolsevik Párt a szocialista állam megalakulásának úgyszólván első pillanataiban kezébe vette a filmnek, mint a tömegnevelés leghathatósabb eszközének irányítását. A legmesszebbmenő támogatásban részesítette a fiatal szovjet filmgyártást és ez a segítség tette lehetővé, hoQy a világ élenjáró filmművészetévé fejlődjék. Majakovszkij felismerte a film óriási jelentőségét a szocializmus megvalósításáért vívott harcban. Világosan látta, hogyan kell a filmeket a felszabadult orosz proletáriát us ügyévé tenni és ezzel a világ összes dolgozóinak szolgálatába állítani. Már 1918-ban két forgatókönyvet írt és az ebből készült f ilmekl)en maga játszotta a főszerepet. Még érdekesebbek azok c, szerzeményei, amelyekkel németországi utazásai után ajándékozta meg a szovjet filmművészetet. Németországból való visszatérése után jól látta azokat a feladatokat, melyeket a burzsoá ideológiát tükröző, hanyatló njfugati filmgyártás termékei és a felszabadult szovjet nép forradalmi filmművészete közötti mélyreható különbséget tárt fel. Ekkor irja meg ,.A frontra" cimü agitációs és az ,.Egy orosz pisztoly története" című Komszomol-film forgatókönyvét. Az ezt követő alkotásai egyre nagyobb jelentőséget nyernek: az új szocialista társadalmat, a régi gyűlölt világot elsöprő új, szocialista embert mutatják be a ,.Kopelinko elvtárs" és a „Hogyan éltek" című filmszerzeménye. Majakovszkij a filmművészetben éppúgy, mint irodalmi alkotásaiban és a festészetben egyetlen célt ismert: szolgálni a forradalmat. Erről az útról semmi sem téríthette eb A szocialista-realista művészet élenjáró harcosa volt, munkásságának minden területén, így a filmművészet terén is. Alkotásai ma is élnek, harcos segítőtársai a szovjet népnek, a kommunizmus építésében. De velük harcolnak a szocializmus kialakításában is és buzdítói a világ haladó erőinek a szabadságért és békéért folytatott küzdelmeikben. Ezért különösen érdekes az a közelmúltban elkészült szovjet filmalkotás, amely Majakovszkij életéről szól és ma, szerdán este kerül bemutatásra először Szegeden. Este fél 9 árai kezdettel a Magyar-Szovjet Társaság rendez díszelőadást Majakovszkij születésének évfordulója alkalmából a Belvárosi Moziban. Az ünnepi díszelőadás, előtt a Szegedi Kendergyár zenekara a magyar és szovjet himnuszt játssza, majd Majakovszkij ,.Beszélgetés Lenin elvtárssalcímű versét hallhatjuk. Majakovszkij életéről Sőtér István elvtárs, egyetemi tanár mond ünnepi beszédet. Tudjuk, Hogy a laza normák felülvizsgálása ismét előreviszi a fejlődést D ártunk Központi Vezetőségének határozata és Gerő elvtárs beszéde nyomán mi is szétnéztünk üzemünkben. Megnéztük, hogy áll a termelékenység és az életszinvonalemelkedés viszonya, megnéztük, milyenek a normáink. Gerő elvtárs beszédét megelőzően mi is hajlamosak voltunk az önelégültségre, igen sokszor azt hittük, hogy a mi üzemünk mentes a hibáktól, hogy a mi üzemünkben nincs ellenség. Pártunk határozata azonban felébresztett bennünket. Megtaláltuk az ellenséget mind a bércsalások, mind a laza normák formájában. Rájöttünk, hogy éppen a laza normák azok, melyek legjobban gátolják a fejlődést, akadályozójává váltak a munkaverseny széles kibontakozásának és magának a termelékenységnek is. Számtalan példáját látjuk ennek. Vájjon nem a munkafegyelem lazulását és a normák hiányosságát tükrözi-e az, hogy az orsózó üzemrészben ismételten a szakmány befejezése előtt fél—'háromnegyed órjival befejezték a dolgozók a munkát. Ez az eset azonban azt is bizonyította, hogy baj van az üzemvezetőség éberségével, hiszen a Párt és a szakszervezet előbb tudott erről a szomorú tényről, mint maga a vállalat vezetősége. A dolgozók maguk is szükségét érzik a normák felülvizsgálásának. Rájöttek, hogy Önmagukat károsítják meg, a saját fejlődésüket akadályozzák meg azzal, hogy olyan keresetet vesznek fel a laza normák révén, amiért tulajdonképpen nem dolgoztak meg. Ezt tanúsították az üzemrészenkint lezajlott szakszervezeti taggyűlések. A dolgozók egymásután szólaltak fel és kérték a normák felülvizsgálását. Csányi Józsefné például elmondotta. hogy a munka jobb megszervezése, a gyakorlat révén a normák szinte saját maguktól avultak el. Hasonló értelemben szólaltak fel Körösi I/riosné, Kávai Antalné, Szabó Ferencné és a többiek és kérték, hogy normákat haladéktalanul vizsgálják föl ÜL n römmel vettük, hogy már ^ ezideig több szegedi üzemben történt hasonló észrevéteL Ez meggyőzött minket arról, hogy a normák „szinte automatikus meglazulása" nemcsak a mi üzemünkre elszigetelt jelenség. Tudjuk azt, hogy ennek a hibának kiküszöbölése ismét előreviszi a fejlődést, jelenti azt, hogy sikeresen tudjuk teljesíteni szocializmust építő tervünket. Tóth László technikus ujszegedi Magyar Kender A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Nemzetgyűlése rendeletet adott ki a népi tanácsok megalakításáról Dél-Koreát a n A Li-Szin-Man uralom alól felszabadított területeken újra megalakulnak a népi bizottságok, amelyeket az amerikai katonai közigazgatás idejében erőszakkal feloszlattak .A legfelső nemzetgyűlés elnöksége jóváhagyta a népi bizottságoknak a választására vonatkozó előterjesztését és leszögezte, hogy a választások napját az illetékes megyei, járási vagy falusi népi bizottság állapítja meg.