Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-19 / 165. szám

VII. ÉVF. 165. SZÁM. ARA 50 FILLÉR Az amerikai csapatok zöme kivonult Taezsonból Nagy lelkesedéssel indult meg Sxegeden a gyűjtés a Koreába induló tábori kórháa javára SZERDA, 1950. JULIUS 19. Uj egyetemi ifjúság (L. Z.) „Szeretettel köszöntjük «z új egyetemistákat!" — ez a felirat fogadja az ünnepien feldíszített szegedi egyetemi épületekben a fel­véts* viaagákra megjelenő fiatalo­kat Az új egyetem, a népi demo­krácia egye'ieme valóban szeretettel, segítséggel várja e jelentkező fiata­lokat, akik nemcsak Szegedről, vagy Hódmezővásárhelyről, Makó­ról, Szentesről keresik fel az egye­temet. főiskolát, hanem Csongrád megye minden részéből, sőt Békés megyéből, a Duna-Tisza köze déli részéről, Szolnok megye egy részé­ből és a bölcsészeire jelentkezők Dunántúlról is. Nagy napok ezek, nemcsak az egyetemre, vagy főiskolára jelent­kező diákfiúk, diáklányok életé­ben, hanem az egyetemnek, a főis­kolának életében is. Nagy esemény ez minden diák életében, hiszen minden szakon új, az eddigieknél sokkal nagyobb és biztatóbb távla­tok nyílnak meg előttük. Ezzel együtt az egyetem, főiskola életé­ben ia nagy esemény ez, mert az idei tanévvel is méglnkább megja­vul a hallgatóság összetétele, még­inkább a dolgozó nép fiainak ha­talmába kerül felsőoktatásunk is. Már tavaly is dőntő változás kö­vetkezett be ezen a téren, és az egyetem padjait nagy számban fog­lalták el a munkás és szegénypa­raszt hallgatók. Az idéi jelentkezők 48 százaléka is üzemi munkásnak, vagy dolgozó parasztnak a gyerme­ke. Velük együtt természetesen ugyanolyan jogok és lehetőségek illetik meg a néphez hü értelmisé­gi dolgozók fiait, lányait is. A fel­vételi vizsgák alapvetően megcáfol­ják • reakciónak aet a hazug ál­lítását, hogy csak munkáshallgató­kat vesznek fel az egyetemre. Ter­mészetes, hogy a munkásosztálynak ezen a téren is vezetőszerepet kell biztosítani, de ez nem jelenti azt, hogy minden becsületes dolgozó gyermeke ne részesülne ugyanolyan továbbtanulási lehetőségekben. Né­pi demokráciánk ellenségeinek, ku Iákoknak, vagy a reakció bármiféle hívének nyilvánvalóan nincs helye az egyetemen, de mindenki mást felvesznek, akinél biztositékát lát­ják továbbfejlődésének és annak, hogy továbbtanulását népi demo­kráciánk javára, szocializmus épí­tésére akarja felhasználni. Akikben a megfelelő képességet látják a to­vábbfejlődésre, azokat a fiatalokat még akkor is felveszik, ha esetleg tájékozatlanabbak bizonyos szak­mai, vagy egyéb kérdésekben. A felvételi vizsgáknak éppen ez a célja, hogy megállapítsák, mi­lyen képességekkel rendelkeznek a jelentkezők, milyen az érdeklődési körük és miért jelentkeztek az egyetemre, vagy főiskolára. Nem is annyira vizsgáról van szó — mint az érettségin vagy a szigorlatokon, —, hanem inkább baráti ismerkedés­ről, ahol a felvételi bizottság tagjai közelebbről megismerkednek a je­lentkezőkkel s a jelentkezők is kö­zelebbről megismerik azt a pályát, amelyre készülnek, amelyet hiva­tásuknak választottak. Kölcsönös ismerkedést jelent ez a felvételi vizsga, s — amint az eddigi két nap tapasztalatai mulatják. — Sze­geden is igen baráti, közvetlen lég­körben folynak le. A felvételi vizsgák, vagyis ezek­nek az ismerkedéseknek tapaszta­latai azt mutatják, hogy a jelent­kezők jobban szerepelnek, mint az elmúlt esztendőben. Ez nemcsak a pedagógusok nagyrészénck jó mun­káját mutatja, de azt is, hogy a középiskolákból most kikerülő, fő­ként munkás és dolgozó paraszt­származású hallgatók sokkal ko­molyabban veszik, tanulmányaikat, mert mindjobban látják, hogy van értelme számukra a tanulásnak. Igen örvendetes jelenség az is, hogy különösen a bölcsészkarra jelent­kezettek közül meglepően sokan olvastak a szovjet Írók műveiből, s továbbra is nagy érdeklődést mu­tatnak a szovjet kultúra iránt. A munkásszármazású fiatalok po­litikai öntudata is túlnyomórészben igen kielégítőnek mondható. 'Á na pi politikai kérdésekben többnyire járatosnak mutatkoztak a jelentke zők, de ezzel együtt nem egy al kalommal éppen az ellenkező vég let is mutatkozott. Ez utóbbi fő ként egyes vidéki iskolavezetőség hibája, amely nem hívta fel elég gé a tanulók figyelmét a döntő po litikai kérdésekre. Érdekesen meg mutatkozott, hogy azok a fiatalok, akik megfelelő érdeklődést, tájéko zottságot tanúsítottak szakmai té ren, azok jól tájékozottak ideoló­giai kérdésekben is. Ez a kettő kü lönben szervesen összefügg egymás sal, hiszen az ideológiailag, politi­kailag tájékozott fiatalok láthatják világosan annak a hivatásnak dön­tő kérdéseit, amelyre készülnek, s láthatják: ujjáformálódó társadal murikban milyen új feladatok vár nak rájuk szakmai vonatkozás ban is. Uj távlatok, új lehetőségek tárul tak fel ugyanis az egyetemek s fő­iskolák fiataljai előtt, s szocialista építésünkben új feladatok várnak rájuk. Ma már a pedagógus pálya sem nyomorúságot jelent, és anyagi téren is még további javulás vár ható amellett a megbecsülés mel lett, amelyet a dolgozók állama ta nusít a nevelők, a pedagógustársa dalom iránt. Az elhelyezkedés sem okoz ma már gondot azoknak, akik tanári pályára készülnek, — akár a bölcsészkart, akár a természettu­dományi kar megfelelő szakjait akár a pedagógiai főiskolát végez­ték el, — hiszen ötéves tervünk so rán 12 ezer új pedagógusra van szükség. De új távlatok nyílnak meg például a vegyészek előtt i: ötéves tervünk során. Uj gyáraink ban, üzemeinkben, de a jelenlegiek kiszélesedett termelésében is szám talan új tennivalók várnak a ve­gyészekre, akik kísérleteikkel, ve gyészeti eljárásmódok kidolgozásá val megteremtik az alapját egyes készítmények nagymennyiségben va ló üzemesítésének. Igen sok ve gyészre lesz szükség a műanyag ipar terén is, amely előtt széles lehetőségek állanak. A most meg­alakult Műanyagkutató Intézet már is széleskörű terven dolgozik erre vonatkozóan. A jogi pálya is újabb területeket nyit meg a joghallgatók számára, A jog népi demokráciánk ban a gazdasági, társadalmi fejlő dés szervezésének, a szocializmus építésének nagyon fontos eszköze A jogászok feladata a további ered­mények elérését erősítő jogszabá lyok, rendeletek alkotása és ezek helyes alkalmazása. Uj jogászaink az államapparátus, az Államigazga­tás fontos területein dolgozhatnak s a bíróságokon, ügyészségeken, a gazdasági igazgatás területein is számos feladat vár rájuk. Gazdagok és szélesek tehát azok a lehetőségek, amelyek megnyíltak az egyetemre és főiskolára jelent kező fiatalság előtt. Mindehhez já rul, hogy Pártunk, népi demokrá ciánk jelentős segítségeket biztosít az ifjúságnak. Az elsőéves hallga­tóknak mintegy 60 százatéka része sül majd ösztöndíj juttatásban, amely havi 325, 200, 145, vagy 100 forintot jelent. Minden támogatást, segítséget megad minden téren Pártunk ah­hoz, hogy a munkásosztály, a dol gozó parasztság és a néphez hű értelmiség gyermekeinek alkalma legyen továbbtanulni, fejlődni, mű­velődni. Pártunk minél több mű veit, képzelt szakembert akar eb­ben az országban, akik a tudomány fegyverével is felveszik a harcot a maradisággal, a reakció Iegkülön félébb fajtájával, a tudatlanságra és maradiságra építő klerikális re­akcióval és a háborúra uszító im perialistákkal szemben. Érdemes ma továbbtanulni, de ezen túl kö telessége is minden fiatalnak, aki megfelelő képességgel rendelkezik hozzá. 'A' továbbtanulással 'is népi demokráciánk erősödését, a művelt nép megteremtését, de ezzel együit saiát, még boldogabb életét is se­gíti elő Pártunk vezetésével minden öniudatos fiatal. Sztálin elvtárs válasza Nehrunak a koreai kérdésről Moszkvában közzétették Nehru­nak Sztálinhoz intézett levelét, Sztálin válaszát Nehru levelére és Nehrunak Sztálinhoz intézett viszontválaszát. Pandit Nehru Dzsavaharial in­diai miniszterelnöknek L V. Sztá­inhoz, a Szovjetunió miniszter­tanácsa elnökéhez intézett ju­üus 13-i levele a következőkép­pen hangzik: Nagykövetünk azokban a be­szélgetésekben, melyeket Moszk­vában a külügyminisztériummal folytatott, kifejezésre juttatta Indiának a koreai konfliktusban elfoglalt álláspontját. India cél­ja az, hogy lokalizálja a konflik­tust és közreműködjék a sürgős békés rendezésben, a Biztonsági Tanács mostani zsákutcájából ki­utat keressen olymódon, hogy a kinai népi kormány képviselője elfoglalhassa helyét a Tanács­ban, a Szovjetunió visszatérhes­sen a Tanácsba és a Tanács ke­retein belül, vagy a Tanácson kí­vül a Szovjetunió, az USA és Ki­na nemhivatalos érintkezése ut­ján és a többi békeszerető ál­lam segítségével és közreműködé­sével megtalálhassák az alapot a konfliktus megszüntetésére és a koreai probléma végleges megol­dására. Teljes egészében meg vagyok győződve Nagyméltóságodnak azon elhatározottságáról, hogy támogatja a békét és igy szolidá­ris marad az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. Ezért bátorkodom Önhöz fordulni azzal a szemé­lyes felhívással, hogy használja fel magas tekintélyét és befolyá­sát ennek a közös célnak az el­érésére, amelytől az emberiség jóléte függ. Fogadja Nagyméltóságod leg­mélyebb tiszteletem kifejezését. J. V. Sztálin Túlozza Nehru levelére i Pandit Dzsavaharial Nehm ur őnagyméltóságának, az Indiai Köztársaság miniszterelnökének. Üdvözlöm az ön békés kezde­ményezését. Teljesen osztom az ön nézetét a koreai kérdés békés rendezésének célszerűségére vo­natkozólag a Biztonsági Tanács utján az öt nagyhatalom képvi­selőinek és köztük a kinai népi kormány képviselőjének feltétlen részvételével. Ugy érzem, hogy a koreai kérdés gyors rendezése céljából célszerű lenne meghall­gatni a Biztonsági Tanácsban a koreai nép képviselőit. 1950, julius 15. Nagyrabecsüléssel I. Sztálin, a Szovjetunió miniszterelnöke Nehru válaszai Pandit Dzsavaharial Nehrn indiai miniszterelnöknek L V. Sztálinhoz intézett julius 16-i vi­szontválasza a következőképpen hangzik: I. V. Sztálin őnagyméltóságá­nak, a Szovjetunió miniszterel­nökének. Rendkívül hálás vagyok Nagy­méltóságod gyors és biztató vá­laszáért. Haladéktalanul érintke­zésbe lépek a többi érdekelt kor­mánnyal és remélem, hogy rövi­desen njból nagyméltóságodhoz fordulhatok. Nagyrabecsüléssel: Dzsavaharial Nehru, India miniszterelnöke A világ népei megbélyegzik az amerikai imperialisták koreai agressziófát SZOVJETUNIÓ A szovjet lapok továbbra is közlik a kiváló tudósok, neves írók, költők megnyilatkozását a stockholmi békefelhivás aláirasá­'al kapcsolatban. A szovjet irók ás költők forró szavai bejárják az egész világot, felszólítanak minden jóakaratú és tisztaszivü mbert, hogy harcoljon a béke szent ügyéért. Egyhangú lelkesedéssel irják alá a stockholmi felhívást a munkások, kolhozparasztok és a szovjet értelmiségi dolgozók. EGYESÜLT ÁLLAMOK 350 tagu amerikai nőküldött­ség tüntetett Newyorkban az ENSz titkársága előtt. A kül­döttség tagjai — azok az ame­rikai anyák, akiknek fiai a ko­reai háborúban estek el — kö­vetelték, hogy Trygve Lie-vel és Warren Austinnal beszélhesse­nek. Miután kérésüket megtagad­ták, gyűlést tartottak, amelyen Eslanda Robeson, Paul Robe­son-nak, a kiváló békeharcosnak a felesége élesen elitélte az ame­rikai imperialisták koreai be­avatkozását. VIETNAM A vietnámi tájékoztató ügy­nökség jelentése szerint a viet­námi liga vezetőbizottságának főtitkára a Vietnámi Egyesült Nemzeti Front nevében üdvöz­lőtáviratot küldött a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság hadseregének és népének. Viet­nám népe megfogadta, hogy szo­ros egységre lép Korea és Ázsia minden más népével a szülőha­zájuk teljes felszabadításáért folytatott harcban, az amerikai im periali sák ázsiai támadó ter­veinek meghiúsítására, a világ­béke és a demokrácia védelmé­nek érdekében. KÍNA Észak, és Keletkinában, vala­mint Belsőmongóliában eddig már 13 millióan írták alá a stockholmi felhívást Ez a szám nem foglalja magába a Peking­ben, Tiencsinben és Sanghájban gyűjtött aláírásokat. Az aláírás­gyűjtés egyre fokozódó lendüle­te kifejezi azt a felháborodást, amelyet a kinai népben a Korea és Taivan elleni amerikai ag­resszió keltett Azon dolgozunk, hogy felépitsük a szocialista Lengyelország ragyogó és boldog épületét Bierut elvtárs beszéde a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának ülésén Boleslaw Bierut elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának teljes ülésén július 16-án mondott zá­róbeszédében hosszasan méltatta a most elkészült hatéves terv fontosságát. — A hatéves terv — mondot­ta többek között — irányt ad fejlődésünknek a legközelebbi hat évben, de egyben meghatá­rozza egész jövőnket. A hatéves terv nemcsak gaz­dasági program, hanem ideo­lógiai, politikai és szociális program is. Megteremtette Lengyelország­ban az új szociális rend erős és megrendíthetetlen alapjait, meg­veti a szocializmus alapiát. Lengyelország termelő erői az elmúlt öt év folyamán lé­nyegesen fokozódtak, mind ipari, mind mezőgazdasági téren. — Magasabbra akarjuk emel­ni — mondotta a továbbiakban Bierut elvtárs — a dolgozó tö­megek anyagi és kulturális élet­színvonalát. Felemeljük a termelő erők színvonalát és ezzel olyan előre­haladást biztosítunk, amely pél­dátlanul áll az ország gazdasági fejlődésének történetében. — A hatéves terv előirányza­tainak teljesítése után Lengyel­ország egyike lesz Európa leg­fejlettebb inari államainak. Ki­küszöbölünk minden kapitalista befolyást, az ország életének kü­lönböző ágazataiból. Bierut elvtárs ezután kiemelte annak szükségességét, hogv az osztályellenség tevékenységével szemben fokozzák a politikai éberséget. Beszélt ezután arról, hogy az ifjak, a nők, a dolgozó parasztok tömegeiben, a vá­ros és falu nincstelenjeiben, akiket most szintén bekap­csolnak a termelő munkába, fel kell gyújtani a nagv szo­cialista eszménv lángját. Csak ez az eszmény képes ar­ra, hogy teremtő lelkesedéssel töltse el az embereket. — Ennek érdekében — mon­dotta — meg kell változtatnunk szervezetünk munkájának eddigi stílusát is. A dolgozó tömegek lelkesen és a legnagyobb önzet­lenséggel fogják támogatni erő­feszítéseinket, ha felfogják a hatéves terv feladatainak forra­dalmi lényegét. Az emberiség történetében soha nem volt szebb, ragyogóbb, teremtőbb és hatalmas küzdelemre buzdítóbb eszmény, mint az. hogy az em­bert teljesen felszabadítsák min­den nyomás, minden rabszolga­ság alól. Ez az eszmény — a szocializmus. A mi hatéves tervünk en­nek az eszménynek a valóra váltása, a szocializmus alap­jainak lerakása az ország­ban. — Azon dolgozunk, hogv fel­építsük a szocialista Lengyelor­szág ragyogó és boldog épületét. Ebben a törekvésünkben támasz­kodunk a nép hazafiasságára, a proletár nemzetköziségre, arra a megrendithetetlen összetartásra és barátságra, amely a nagy Szovjetunióval köt minket össze,

Next

/
Thumbnails
Contents