Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-01 / 150. szám

SÍOMB. AT, 1950. JTTLTTTS f. HIÚSÍTSATOK MEG AZ AMERIKAI IMPERIALISTÁK PROVOKÁCIÓIT Mao-Ce-Tung elvtárs nyilatkozata Truman beavatkozásáról a távolkeleti ügyekbe A kinai központi r.épi kormány ülésén Mao-Ce-Tung elvtárs a következő nyilatkozatot tette: — A kinai nép már bebizonyította, hogy a világ különböző népeinek maguknak kell eldöniteniök azokaií a kérdéseket, ame. Ivek országaikat érintik és Ázsia ügyeivel maguknak Ázsia népeinek kell foglalkozniok, nem pedig az Egyesült Államoknak. Az Egyesült Államok ázsiai agressziója csupán széleskörű és határozott ellenállást kelt Ázsia népeiben. Ez év január 5-én Truman ki. jelentette, hogy az amerikaiak tartózkodnak a beavatkozástól Formoza ügyeibe. Most maga Truman bizonyítja be, hogy kijelentése hazug volt: Truman papirronggyá szaggatott minden nemzetközi egyezményt, amely arról szól, hogy az Egyesült Államok nem avatkozik be Kina belügyeibe. — Az, hogy az Egyesült Államok nyiíltan leleplezte valódi im. perialista arculatát, hasznos a kinai nép és Ázsia népei számára. Semmi sem indokolja az amerikai beavatkozást Korea, a Fülöp-szigetek, Vietnám és más országok belügyeibe. Egész Kina népének rokonszenve ugyanugy, mint az egész világ széles néptömegeinek rokonszen. ve az agresszió áldozatai mellett van, nem pedig az amerikai imperializmus mellett. Az amerikai imperializmusnak nem sikerül sem megvásárolnia, sem félrevezetnie a világ néptömegeit. Az imperializmus kifelé erős, de belül gyenge, mert nem élvezi a nép támogatását. — Kina népe és a világ népei, fogjatok össze és legyetek ké. szek, hogy meghiúsítsátok az amerikai imperializmus mindennemű provokácóját! Csü-En-Láj elvtárs nyilatkozata a kinai népi kormány nevében Taivannal kapcsolatban Ccu-En-Laj elvtárs, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere június 28-án nyilatkozatot tett arra vonatkozóan, hogy Truman parancsára a 7. amerikai flottát Taivan (Formoza) partjai felé irányították. Csu-En-Laj elvtárs, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának nevében kijelenti, hogy ez fegyveres agressziót jelent Kína területe ellen és nyíltan megsérti az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát. Az Egyesült Államok kormányának ezek az erőszakos rablócselekedetei fokozzák a kínai nép felháborodását. A kínai nép tudja, hogy az amerikai imperializmus összeesküvő tervei Kína megtámadására és Ázsia erőszakos annektálására irányulnak. Li-Szin-Man bábkormányának a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen intézeiít támadása, amelyet az Egyesült Államok utasítására hajtott végre, valójában az Egyesült Államok előre megfontolt lépése, amelynek célja, hogy ürügyet teremtsen az Egyesült Államok betörésére Taivanba, Koreába, Vietnámba és a Fülöp szigetekre. A Kínai Népköztársaság központi kormányának nevében kijelentem — mondotta Csu-En-Laj elvtárs —, ftogy bármiféle akadályt támasztanak is az amerikai imperialisták, Taivan Kína része és örökre az is A Magyar Művészeti Dolgozók Szakszervezete és a Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség kiáltványa A Magyar Művészeti Dolgozók Szakszervezete és a Magyar Színház és Filmművészeti Szövetség a következő kiáltvánnyal fordult a világ fílmdolgozóihoz: „Viág tihnszakmabeli dolgozói! A Szakszervezeti Világszövetségnek hazánkban lezajlott értekezlete is megállapította, hogy az angol amerikai imperialisták új világháborúra készülődnek, Ugyancsak megállapította a kongresszus, hogy dolgozók szerte a világon — élükön a szocialista Szovjetunióval — békél akarnak. A művészi alkotások és ezen belül a film, hatalmas fegyvert jelenthet ebben a küzdelemben a béke erői számára. A szovjet film a békés építőmunkának valósághű ábrázolásával a népek szabad együttműkömarad. A kínai nép, amely szétverte a japán imperialistáknak ezeket a bérenceit — feltétlenül győzelmet fog aratni az amerikai agresszorok elleni küzdelemben Taivan és az összes többi Kínához tartozó területek visszaszerzéséért. A kínai nép együttérzését és megbecsülését fejezi ki Korea, Vietnám, a Fülöp-szigetek és Japán népei iránt, amelyek szintén az amerikai agresszió áldozatai és szin'lén küzdenek ez ellen. A kínai nép szilárdan hiszi, hogy Kelet minden elnyo. mott országa és népe a nemzeti függetlenségért folytatott küzdelem során kétségtelenül egyszersmindenkorra végezhet a gonosz és gyűlölt amerikai imperialista háborús uszítókkal. désének hirdetésével, a béke eTlensé geinek leleplezésével harcol az em- • szei; szakma több kiválósága beriség boldog jövőjéért. Az impe-1 alá. rialista országok filmjei a dolgozók öntudatának elködösitésével, nyilt háborús uszítással akarják az egyre növekvő béketábor erejét gyengíteni, A kapitalista film. és moziipar dolgozóinak lálniok kell, hogy az új háború előkészítésében mankójukkal ők is résztvesznek. Felhívjuk a tilág valamennyi bem csületesen gondelkodó_ békét akaró filmipari dolgozóját, hogy munkájúm val ne támogassz a háborús előkém szüleieket, amelyek az egész emberiség elpusztitisára irányulnak, Mozgósítsák minwn társukat, a film* szakma minden iolgozóját a békéért vcl° aktív iarcra, a békeivek aláírásira• a háborús uszítók filmjei elleni küzdelemre.' A kiáltványt a Magyar Művészeti Dolgozók Szakszervezetének és a Magyar Színház és Filmművészeti Szövetségnek vezetői s a filmművé* Írta | Nyolc szigetből álló szigetcsoportot szabadított lel a kínai néphadsereg Csekiang partvidékénél bekeriDél-Korea felszabadított területein a lakosság felszámolja Va fasiszta-rendszer maradványait és megkezdte a földreform végrehajtását jDá! .Korea városaiban és falcaiban a lakosság: lelkesen üdbözii felszabadítóját, a néphadsereget és a védelmi alakulatodat, amelyek megsemmisítő csapásokat mérnek a Li-Szin-Man \

seregekre és rendőrségre. Több ^várcsban népes gyűléseket tartuXíak, amelyeken a lakosság a n épX bizottságok újjáalakításé. val a földreform előkészitérévei kapcsolatos kérdéseket vi tatja meg\ Dél-Korának a néphadsereg álfa! felszabadított, több körzetében isméét megalakultak a népi bizoiki ságok és felszámolják a Fasiszta LiSzin-Man uralom \maradványait. A Koreai Népi DerrVokratikus Köztársaság néphadserege vezérkarárak közlése szerint a néphadsereg egységei, aWelyek ja ni is 28-án felszabadították Szöult és üldözik a szétvert ellenséget, Incson és Taidtín irányában folytatják előnyomuiá.. sukat. Az előnyomulás .során ai egyik egység junius 2S'yán elfoglalta Kimpo repülőteret. A néphadsereg egység,fél. melyek Csuncson és Pocsion körzetében 1 űrnek előre, jurúius 28-án délután felszabadították Namhen Városát és folytat ják előnyomuíásukát. Junius 27£én haditengerészeti egységek/ partraszálkak a Sárga-tengeriben fekvő Piakendo szigetéin és heves harcok eredményeképpen felszabadították a szigetet, A négynapos harc után a néphadsereg az egész arcvonalon 70—100 kilométert vonult előre, felszabadí otta Szöult, a köztársaság fővárosát. valamint Kaeszong. Iden.pu. Csuncson, Nannin. Ongjín, Honcsen, Enan, Piakcsen és Donducsen városát, több más város:, valamint több mint ötezer kisebb lakott helyet. Őszesen 20 000 négyzetkilométernyi terület szabadult fel. Csütörtökön 17 óra 30 perckor huszonhét „B 29''-es amerikai bombavető banditatámadást intézett Föngjanig ellen. A gépek a város különböző részeire különböző ürménetü bombákat dobtak. A bombázás eredményeképpen sok lakóépület eipusz tult. A város polgári lakosság? között jelentékeny számú az áldozat, A szovjet sajtó idézi az „Uni ted Press" tudósítójának jelentését arról, hogy amerikai katonai repülőgépek széleskörű támadásit kezdtek, elkeseredett kísérletükben. he"-" menwents»k Sznvon repülőtámaszpontot és megakadályozzák « délkoreai hadsere szétbombázását. Az „Associated Press" tokiói tudósítása szerint Mac Arthur Dél-Koreából visszaérkezett To kióba. A tudósító rámutat. hc« r ez valószínűleg arról tanúskodik hogy a koreai fronton a helyzet rosszabbodott. Eerede'ileg ugyan is Mar Arthur néhány napig Dél-Koreában akart maradni. Mac Arthur parancsot adott az amerikai bombázóknak, hogy pusztítsanak el három hidat Han folyó körzetében, amelyeknek stratégiai jelentőségük van. A Reuter newyorki tudósítója jelenti Szuvonból, hogy Dél-Ko. reából nyert értesülés szerint a Han folyó egyik hídját olyan hirtelen robbantották fel a délkoreai hadügyminisztérium parancsára, hogy éppen többszáz délkoreai katona tartózkodott rajta a robbanás pillanatában. Ezek jelentős része elpusztultJunius elején a Csusan szigeteket elfoglaló felszabadító néphadsereg egységei ujabb nyolc szigetből álló csoportot foglaltak el Csekiang partvidék entén. A szigetre menekült Kuomintang-csapatokat tették és felszámolták. Az elfoglalt szigetek közül kettő a Hangcsou öbölben, Csusan szigetcsoporttól nyugatra fekszk, míg a többi Csekiang keleti partvidéke előtt terül el, Rendeletben szabályozták a szálastakarmány árát Az Országos Tervhivatal rendeletben szabályozta a szálastakarmány árát. A rendelet értelmében az 1950—51. évi terménybeadás teljesítésére T.B" vételi jegy ellenében, laza állapotban beadott szálastakarmányok termelői ára 100 kg-kint a következő: I. rendű lucemaszéna 27 Ft, I, rendű lóhereszéna 27 Ft. I. rendű baltacím-szén a 27 Ft, I. rendű zabosbükköny-széna 20 Ft, I. rendű édes réti széna 19 Ft, n. rendű édes réti széna és I. rendű félédes réti széna 15 Ft. i n. rendű rendű félédes réti széna és savanyu réti széna 13 Ft. A megállapított árak egészséges, száraz, penész- és iszapmentes szokványminőségü árura vonatkoznak. Ha terménybeadás teljesitésére beadott szálastakarmány a megszabott minősé£1 X ,.eu-.ieKíi'ek nem teiei meg, a megállapított árát a minőségi hiányosság arányában csökXeia teni kell. A minőségi vita esetén a DÉFOSz helyi iizervér-els véleménye alapján a 1 községi jegyző (polgármester) dönt. A terménybeadás teljesítésén felül forgalomba hozott szálastakarmányt a belkereskedelmi miniszter által megbízott állami terménvgyüjtő „C" vételi jegy ellenében az Országos Tervhivatal által közölt irányáron vásárolja meg. Ügyeljünk a gabona asztagbarakására A Csongrádmegyei Tanács Végrehajtó Bizottsága felhívja a gabonatermelő dolgozó parasztok figyelmét, hogy a learatott gabona asztagbarakására minél nagyobb gondot fordítsanak. Az asztagban a gabona további utóérésen megy keresztül, ami a mag minőségét megjavítja. Ezért fokozottan figyeljenek arra, hogy nedves kévéket ne rakjanak össze. Az aszlagok aljára — hogy a gabona ne közvetlenül a földre kerüljön e-i, t7',lm| r-1-i-nnk, A kévéket minél szorosabbra rakják egymás mellé, hogy megakadályozzák ezáltal is az asztag beroskadását vagy annak beázását. 'A'z asztag általában 6—8 méter hosszú legyen. Tetejét meredeken rakjuk, hogy az esővíz gyorsan lecsorogjon róla. A telőéleket jó erősen kötözzük le. Lehetőleg kö&js szérűbe hordjuk a gabonát, mer, ott könnyebben megszervezhető a tűzőrség és gondosabban őrizhetik a gabonát az időjárás viszontagságaitól és a kártevő elemektől. A HAJNALI HARMAT ORSZAGABAN Uiijegyzeiek Koreából Vaszilij Kornyilov és Irina Volk( az Agonyok című szovjet folyóirat munkatársai meglátogatták az Északkoreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Utjukról „A hajnal; harmat orszá. gában" című cikksorozatukban számoltak be. Alább az útinapló befejező részét közöljük. III. Á Virágok Hegyén Mint valami csodálatosan szód élő emlékmű, magasodik Föngjang felett a Moranben — a Virágok Hegye. A hegy lábánál emelkednek a Kim-IrSzen-röl elnevezett első koreai egyetem nemrég felépített tömbjei. Itt több mint 2000 munkás- és parasztfiatal tanul. A Virágok Hegyének tetején hatalmas oszlopokkal díszített új épület. Még feljebb — már szinte érinH a habfehér felhőket — óriási, háromszínű zászló lobog: a Koreai Ncpi Demokratikus Köztársaság zászlaja. Az oszlopos házban ma sok mber gyűlt össze. Az egész termet piros szalag övezi ko reai betűk fehér jeleivel, ameyek h ieroglifákhoz hasonlítaWt: az egységes, demo Korea! EzeícHen a napokban Korea ősi neve szimbolikusan hangzik- Az országra frissebb hajnal köszöntött, mint a tengeri szél. A hegyeken és a sziklákon, q szakadékokon és a tüskés dróton át, minden nap em beráradat hömpölyög. Ezek délről északra mennek — oda, ahol felkelt Korea új napja. Az oszlopos házban az emelvényen különféle emberek jelennek meg. A hegyes, tengerparti ország legkülönbözőbb részeiből jöttek ide. A lakosság minden rétegét képviselik, különböző politikai nézetű emberek. Egy fiatal délkoreai partizánlányt. Ku-Csan-Szu-t követően bndhista pap, L> Szek-Tu lép a dobogóra, utána pedig egy déli bányamunkás, Pak-Pan-Szu, majd Li-Tha Gyun ismert koreai író, utána Mjan Don-Ha földműves és a Dél, meg az Észak párt- és társadalmi szervezeteinek számos más képviselője. Lelkes, szenvedélyes beszédek visszhangzónak az elcsendesült teremben. Az emberek mesterségesen kettészakított hazájukról és annak sorsáról beszélnek. Az egész koreai nép nevében szólalnak fel Korea Egységes Demokratikus Nemzeti Frontja alapító kongresszusának résztvevői. Követelik, hogy az országot békés, egységes, demokratikus állammá egyesítsék, létesítsenek egyetlen népi demokratikus kormányt, általános népi választások alapján cs hajtsanak végre demokratikus reformot Dél-Koreában. A teremben jelmondatként hangzik egy fiatal partizánleány csengő kijelentése: — A népet nem lehet visszatartani, mint ahogy nem lehet megfékezni a tengert, ha kicsap a partra és összetöri a sziklákat! A színpad mélyében lámpák vannak elhelyezve. Minden oldalról megvilágítják az egységes Korea domborművű térképét, amelyről hiányzik a gyűlölt választóvonal. A térkép felett fiatal mű vészek festette címer díszlik — a jövendő egységes Korea címere. Ez a címer millió és millió északi és déli koreai dolgoz ó óhaját testesíti meg. Odalent pedig a fényesen kivilágított városi utcákon a hangszóró körül gyűlnek össze a föngjangiak. Szomjasan iszszák Genzan, Kanho, Szejszin lakói a hangszóró szavait> Szöul munkásai és Csemu[p° ha'ászai földalatti rádióvevő ket szerelnek fel. Egész Korea hallgatja, hogyan döntik el küldötteik a szabadságszerető ország sorsát... X