Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-01 / 150. szám

SZOMftAT. 1950. JULIUS 1. 3 AZ ELSŐ GABONAS ZSÁKOK A „Haladás« és a „Dóssá" termelőcsoport dolgozói vitték be Szegeden az első gabonaszállitmányt a földművesszővetkezet raktárába mint a füldDélután 4 óra. A földmüvesszövctkezet Bocskay-utcai terményraktóra előtt zászlókkal, virággal és zöldággal díszített gabonásszekér áll. Fent a zsákok tetején napbarnított arcú dolgozó parasztok, paraszt, asszonyok ülnek. Arcukon boldog öröm és büszkén mondják egymásnak; mégis elsők lettünk! Á gabonaraktár előtt közben a dolgozók tömege gyűlik össze. Ipari dolgozók, dolgozó parasztok és értelmiségi dolgozók együtt örülnek a „Haladás" termelőcsoport kocsin ülő tagjaival. Nem sokkal utána súlyosan megrakott parasztszekerekkel megérkeznek a „Dózsa György" termelőcsoport tagjai. Kocsijukon hatalmas ötágú csillag, közepén Sztálin és Rákosi elvtársak képei. Vörös zászlókat lengetnek a csoporttagok és mozgal mi indulók éneklésével teszik még ünnepélyesebbé június 30-át, az első szegedi gabonamennyiség beadását. Amikor a „Dózsa" csoport kocsija megáll, boldogan üdvözlik egy. másít a két csoport tagjai. A „Haladás" csoport tagjai büszkék, hogy elsők lettek, de boldogok a „Dózsa" csoportbeliek is, mert tudják: a begyűjtési versenyben a második helyet érték el Szegeden. A rendőrzenekar mozgalmi indu- ^ lókait játszik, az egybegyűltek pedig boldogan éneklik vele: „Nincs a földön gazdagabb, szebb ország, minden ember érzi, hogy szabad". Azután csend lesz. Vad János elvtárs a földművesszővetkezet igaz. gatósága nevében üdvözli a „Haladás", a „Dózsa' s a közben megérkező „Táncsics" és „Alkotmány" termelőcsoport tagjait. — Örömünnep számunkra ez a nap — mondja üdvözlő beszédében —, mert felszabadulásunk 6. évében most először takarítjuk be azt a termést, amely mennyiségében és minőségében is magasan felülmúlja az előző ötévi termésünket. Természetesen nem felejtjük el, hogy ezt az eredményt a Szovjetunió tapasztalatai segítségével, a Párt és Rákosi elvtárs bölcs irányításával értük el. Hangosan zúg fel az ünneplők ajkán a hála és a szeretet megnyilvánulása; „Éljen Szitálin! Éljen Rákosi! Éljen a Párt!" — Termelőcsoport iáink — folytatta tovább — bebizonyították, hogy a kollektív gazdálkodás sokkal magasabbrendű, mint az egyéni gazdálkodás, mert ötven százalékkal több és jobbminőségű gabonával biztosítják a dolgozók kenyerét. A nagy lelkesedéssel fogadott bestéd után a szegedi dolgozók nevében ünnepélyes keretek közölt vette át az első zsák gabonát Hernádi Béla elvtárs, az Épületszerelő NV dolgozója. Szili Antal elvtárs, a Szegedi Pártbizottság nevében szólalt fel és további jó munkát és sok sikert kí vánt a termelőcsoport tagjainak. Felhívta figyelmüket, hogy Pártunk vezetésével kemény, öntudatos harcosai legyenek — szövetségben a munkásosztállyal — a béke megszilárdításának, a szocializmus mielőbbi felépítésének. Újból felhangzott a taps és az éljenzés: — „Éljen Sztálin, Rákosi és a Párt" — amikor a termelőcsoport tagjai vállukon a kövér zsákokkal megkezdték a gabona behordását, amelynek minden szedne életszínvonalunk újabb emelkedését, ötéves tervünk teljesítését és a Szovjetunió által vezetett békefábor erősödését jelenti. Lelkesen, örömmel ünnepeltek termelőszövetkezeti esoportbelíek, iizrmi dolgozók a földművesszővetkezet Boeskai-nteai raktára előtt. Ünnepelték ötéves tervünk első évének termését, a jövőévi kenyerünket biztosiló gabona első begyűjtőit. A négy szegedi lermelőcsoport tavaly ősz óta versenyben ált egymással. Hogy el szövetkezeti csoport adta be Szegeden a gabonáját, ez a tény is ennek a versenynek eredménye. A versenytársak, a Haladás és a Dózsa trrmelőrsoport tagjai, boldogan, ürömmel fogtak kezet a gabonaraktár előtt, örültek manká jitk eredményének. A Haladás fermclücsoport örömébe azonban ürüm is vegyült ezen a napon. Hajnali bárom órakor ébredtek a csoport dolgozói és négy órakor már hangos morajjal nyelte a cséplőgép a dús, tömüttkalászií kévéket. Teltek a zsákok és nyolc órakor vidám énekszóval vágtattak keresztül a hídon a füldniüvesszövetkezet raktára felé. — „Indulj velünk, örülj velünk ..." szállt az ének ajkukról. Négyen ültek a kocsi tetején, de mintha ezer és ezer dolgozó paraszt hangján énekeltek volna. Valóban velük ürül az útra. a város. Mosolygó arcú munkások integetlek a kocsin ülök felé. amint végighaladtak a Lenin-utcán. Első gabona ebben az évben mondogatták, Hosszan ismételgették magukban a táblára írott nevet: „Újszeged! Haladás termelőszövetkezeti csoport." A földiiiűvesszövetkezet elé érve érte az első váratlan meglepetés az első gabonát hozó termelőszövetkezeti csoporttagokat. — Mi nem veszünk át nemesi tett magot — adták tudomásukra a földművesszővetkezet vezetői Nincsen rá engedélyünk — tellék hozzá hangsúllyal. — Menjenek taláu a közraktárakhoz, próbálják meg ott A csalódás után szomorúan esaptak ismét a lovak közé, és vágtattak tovább, a Tlszapályaudvar mögött lévő közraktárak telé. — Biztos Itt fogadnak bennünket, itt veszik át gabonánkat — gondolták, de ideérve hasonló foHARC MINDEN SZEM GABONAERT... A mórahalmi gépállomás gépkezelői munkajelajánlással készülnek a cséplésre gadúsban részesültek, mfivesszüvetkecctnél. Keserűen fakadlak ki a gabonát hozó dolgozók. — üröminél jöttünk, igyekeztünk, hogy elsőnek adhassuk át államunknak Szegeden a gabonát és nincs, aki átvegye tőlünk. — A szavakat vita követte. Yégiilis a raktár vezetősége telefonon kért Intézkedést Hódmezővásárhelyről, a Terményforgalmi NV. esongrádmegyei kirendeltségéről. És még ezenkívül szúmos helyre, számos telefonbeszélgetés elhangzott ebben az ügyben. Tologatták egymásra a felelősséget az egyes szervek, hivatkoztak levelekre, különböző intézkedésekre — és a termelöesoporl még mindig ott állt a közraktárak előtt. Végül a Párt lépett közbe és intézkedett, hogy átvegyék a gabonát. Az ügyben a legnagyobb hanyagság a Terményforgalini Nemzeti Vállalatot terheli. Bürokratikus intézkedésekkel kevert nagyfokú hanyagság tapasztalható itt. Nem gondoskodtak az itt dolgozó elvtársak arról, hogy idejében elkészítsék a minőségi magvak számára a raktárt. Az ő általuk ki tűzött batáridő megállapításánál, amelyre a raktárnak készen, fertőtlenítve kellett állnia, nem számoltak azzal, hogy dolgozó parasztságunk szorgalmas munkájával sokkal előbb befejezi az aratást. Ebből az esetből is megállapíthatjuk azt, hogy a „Haladás" termelőcsoport, amely a szegedi termelőcsoportok közül elsőnek vitte be gabonáját, megértette és megfogadta Pártunk szavait. De azt is megállapíthatjuk, hogy a Terményforgalmi NV. vezetői viszont eleresztették fülük mellett ezeket a segítő és iránytmntató szavakat. Ezen pedig sürgősen változtatni kell! Az állami gazdaságok, termelőcsoportok dolgozói, az egyenüeg gazdálkodó kis- és középparasztok készülnek a cséplésre. A learatott gabona bekerült a kö^-ös szerűbe. Itt már a gépállomások és a cséplőbrlgádoknak a feladata kezdődik. Az aratás eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy az aratómunkások megtették kötelességüket: megértették a Párt jelszavát: liarc minden szem gabonáért.' Minőségi munkára készülnek fel a mörahalimi gépállomás dolgozói a cséplés! munká'atok elvégzésében. A cséplőgépkezelők, hogy a nagymennyiségű gabonát gyorsan 'udják elcsépelni, mimkafelajánlást tettek. Kalmár Sándor és Selymes Sándor az előírt 3öOO q-ás normájukat 30 százalékkal többre emelik. Tanács Lajos, Kalmár István 25 százalékka', Dobák Sándor, Csúcs István 40 százalékkal, Kószó János és Hegedűs Sándor 20 százalékkal emelik normájukat. Juhász Jenő és Kalmár István I. 35 vagon gabona el- harcuk a mi harcunk is. csépelését vállalták augusztus 28ig. A szemveszteség kiküszöbölésére a legnagyobb gondot fordítják. A tavaszi munkákban és gépek javításában élre került a gépállomás két gépkezelője: Dobó Sándor és Ördög János, akik normájukat átlagban 180 százalékra teljesítették. Cséplésnél is győzni akarnak; 35 vagon gabona elcséplését vállalták. így készülnek a mórahalmi gépállomás cséplőgépkezelői a cséplés! munkák sikeres elvégzésére. • AZ MNDSz az alább! felhívást bocsájtotfa ki: Vásárhely asszonyai! Az MNDSz felhív benneteket, hogy sorakozzatok a béke erősítő táborának a megsegítésére és segítsetek előbbre vinni az ötéves tervet, melyei az életszínvonalat emeljük. Összefogva harcoljunk minden szem gabonáért. Jöjjetek velünk az aratóbrigádokba segíteni dolgozó parasztságunknak' a tenménybegyiijtésnél, mert az ö Biztató eredményekkel indult meg Szőregen a terményhegyiijtés Ferencszálláson is csépelnek már A királyhegyesiek befejezték az aratást A makói országúton egymásután haladnak a gabonakévckkel megrakott szekerek. A nagy hőség ellenére is szorgalmasan hordják a gabonát, hogy minél előbb elkészüljenek a csépléssel, A ferencszállási „Úttörő" csoportnál is hatalmas 35-ös traktor húzza be a termelőcsoport gabonáját. Távolabb a falu és a Maros közötti térségen lévő szérűskertben már csépel is egy gép. Csütörtökön indult meg és a dolgozó parasztok körülállják, tenyerükön szorongatják a magot, nézegetik az elcsépelt árpát, amely az idén jól fizetett. Királyhegyes dolgozó parasztsága pénteken délután 2 órakor teljes egészében befejezJe az aratást. Szorgalmasan végzeit munkájuk után most a község öntudatos dolgozó parasztjai arra törekszenek, hogy minél gondosabban és idejében eleget tegyenek a cséplés, és terménybegyüjtcs fontos feladatának is. A jó népnevelő munkának és az alapos szervezésnek mindig megmutatkozik az eredménye is. Szőregen például a Párt és a földművesszővetkezet népnevelői komolyan vették a szállítási szerződések kő tését és az aratási, cséplési munkák időbeli elvégzését. Ennek eredménye az, hogy június 3(Hg 133 dolgozó paraszt kötött szállítási szerződést és alig hogy a gépek megindultak, máris megkezdték a gaboDa beszállítását. Vőneki Sándor dolgozó paraszt a legelsők között volt, aki szállítási szerződést kötött a földművesszövetkezettel, de az elsők között van a lekötött gabona beszállításánál is. A]ig hogy a cséplőgép megindult, árpáját és rozsát elcsépelték, máris koccsiba fogott s 6 és félmázsát szállított be a földművesszövetkezetbe. Idős Takács Illés hatholdas ksiparaszt is már 29-én vitt be gabonát, amire szállítási szerződést kötött. Lakatos Ferenc, szintén hatholdas dolgozó paraszt, az e'sők között volt, aki terménybegyütjési kötelezettségének eleget igyekezett tenni. Hat mázsa 92 kiló rozsot szállított be. Példáját követte Tóth József, aki már az első napon 395 kiló árpát adott be. A gabonabeszállítást szerdán kezdték és péntekig több' mint 30 mázsa rozsot és árpát adtak be, ezenfelül 10 mázsát szállítási szerződés alapján, mázsánként^ 6 forint jutalom ellenében. A következő napokban előreláthatóan még nagyobb lendülettel folytatódik a gabonaszállítás. mert csak egyedül pénteken több mint 200 zsákot igényeltek a földművesszövetkezettől a szőregi dolgozó parasztok, hogy eleget tegyenek hazafias kötelességüknek. Égő napban vágtunk a nyáron sárgás búzakalászt Két kéz dolga sűrű vetése, úré bő aratás Most már gépet látunk helyébe zúgó réteken át Búgon szól a gépek zenéje, vígan osztja dalát. Értünk omlik gépből az élet, értünk dolgozik ő, Népünk ébred, égő szívében hálát énekel ő. Vár ránk búza sűrű kalásza, vár ránk ünnepi szó, Gépész gépje nótánk kisérje, légy hál víg arató. (Burját-mongol aralódal). Éget a nap a kiszombori halárban is, de az idei bő aratás már nem az uraké. Szorgalmas kezek szorítják a kasza nyelét és vágják az „utolját". Már nem sok van hátra. A faluból kanyargós dülőút visz a termelőcsoport földjére a „Nagy Husztik" tanyához. Az út mentén ke. resztberakott gabonák várják a szekereket és a gépállomás vonlatóit. Szinte beszél a világos sárga árpakereszt: „Csak már a szűrőbe lennék, szorít a tokiász!" A búzatarlókról is kiabálnak a keresztek az ekével meghúzott „nyolcasok" közül. „Már egy hele itt rostokolunk. Sokan közülünk, főleg akik a szélen voltak, meggondolták magukat és lehullottak". • Persze ezek az ártatlan keresztek nem tudják, hogy bent a faluban már hetek óta szorgalmasan, szinte éjt nappallótéve — mert éjszakába nyúlnak az ülésezések — tárgyal sorsukról a Népfront Bizottság. El is határozták már — és a dülőút mellett erről sem tudnak nyilván —, hogy a hét közepén megindul a cséplés. A nyugtalan idegzetű gabonakereszteket esetleg megnyugtatták volna Sós Jenő aki csütörtökön ilyen felvilágosítást adott a cséplés kezdetéről: „Elvtársak, a DÉI-'OSz vezetősége állandóan foglalkozott a kérdéssel. Előterjesztette a problémát a Népfront Bizottságnak..." — De Sós elvtárs, mikor Elvtársak! Ma szombat van! • kukoricát a malacoknak... jai közül a gépnél ólálkod- Rózsa Pistának van ml* Egyszóval a Husztik ta- nak. Ott van Szávoly And- ért szeretni most a murikánya felé vivő dülő mellett rás, Kovács Mihály, az öreg ját — és tegyük hozzá azt az ártatlan gabonaszemek Gyémánt Imre és fia, az if- is, van miért gyűlölni a kunom tudják -— amit a falu- jú Imre, Gyémánt János és lakokat. Mert sokat roboban igen sok dolgozó pa- Daróczi István. Pár percig tolt nekik, sokat szenvedett raszt lát, — hogy a vezetés beszélgetnek, tárgyalnak, az. tőlük. Neki mondta egyszer bürokratikus, hogy értekez- után Rózsahegyi elvtárs bó- a hírhedt Hankó Vilmos ku. nek, határoznak — és a lint egyet a traktorról és Iák. mikor nála raboskodott cséplés egy lépéssel sem ha- elindult a menet — vissza — így fejezte ki magát falad előre. Mindaddig nem, a búzatáblához. Az élen a lálóan Rózsa; — hogy: amig a falu pártszervezete traktor, utána az aratógép. „Hallod-e te taknvos kőkezébe nem veszi a dolgo- Ezek az emberek, akik lyök! Nem tudod, nogy jobb kat. Mert eddig is ez volt most este elindulnak, hogy kapálni, mint enni, mert ezt itt a legsúlyosabb hiba, hogy az éjszakát is nappallá te- rágni, harapni és nyelni a pártszervezet elaludt. gyék (nem „tanácskozással" kell, azt meg csak kapál* — mint a falu Népfront Bi- ni". Ilyen és hasonló „em« A dűlőről ösvény húzódik zottsága —, hanem munkákezdődik meg a cséplés? — balra. Itt van a „Petőfi" val) tudják, hogy vár rájuk kérdezte tőle valak — Hát ezt nem tudom elvtárs, — de ahogy hallom, harmadikán. Mint valami kósza hírt, úgy mondja ezt Sós elvlárs. De a község többi vezető emberétől is hiába kérdezzük az aratás kezdetét: „Megtárgyaltuk elvtárs, határozatot hoztunk elvtárs..." Sőt, a mikrofon a falu számos helyén fennhangon sorolja a kijelölt szérűket, de gabona az aratásra buzdíló szó nem növeli, hagyja el egy sem a tölcsér torkát. tszcs, tanyája. Itt már gépet látunk, — a deszki gépállamos traktorait és aratógépeit. Döme, Domokos, Rózsahegyi elvtársak és Kócsó Erzsébet traktoristák • felváltva ülnek a „nyeregbe" és mögöttük egyenletesen forog az aratógép. 'A' csoport tagjai pedig iparkodnak a keresztezéssel. Ott előttük omlik a gépből az élet értük, — minden szem ő jólétüket is a 29 hold búza sűrű kalásza, tudják, hogy minden perc késedelem sok-sok ellékei" itt a csoportban mindenkinek akadnak. De ezek már csak emlékek — a mult, amelv soha vissza nem tér. Most a gépészek szóródott szemet, sok-sok gépei kisérik a nótájukat és kárbaveszett kenyeret je. ha valamelyik kulák ezt a lent. Az övékét, az ország víg aratást meg akarná kenyerét. akadályozni, a nép állama Dolgozó népünk ébred "itt húzza el nótá ját... a kiszombori határban is Igaz, nem is nagyon kellene buzdítani a kiszoniboriakat most már, mert az „indulat" — ahogyan itt mondják — megvan. Tóth Pál a posla előtti hangszórónál elpanaszolta, hogy hiába érdeklődött akárhol a cséplés megkezdéséről, nem kapott felvilágosítást. (Ezt nem is csodáljuk!) Pedig már az árpája másfél hete ott áll keresztben. És a naDe „rá kell húzni". Mert a nagy melegben a búza szinte óráról-órára érik. Itt van még 29 hold hónaljig érő gyönyörű gabona, ezt le kell vágni holnap délig — ebben a csoport minden tagja egyetért. * Esle fél 9 körül Rózsahegyi elvlárs „tankol". Talán azért vesz fel üzemanyagot, hogy ezzel is előbbre legyen holnap reggel — így találgatják többen az udvaron. Egyedül az tünt fel, sőnek és másodiknak is termelő-1 DÉFOSz irodavezető szavai, pókban vett drága pénzéri hogy páran a csoport tag- ket' öntudatosan dolgozik, mert hálás a Pártnak, az országnak, amely megnyílói ta előtte a legnagyszerűbb lehetőségeket. Megmutatta a közös gazdálkodás útját. * Itt van a csoport egyik tagja, Rózsa István. Fiatal ember, 1926-ban született. Egyesek azt mondják rá, szájas, — mások, hogy bohó. (Ez főleg a lányok véleménye). De abban mindenki megegyezik, hogy jól dolgozik. Azért, mert magá- elvtársak és így a tanácskonak dolgozik. Ezt ő így zások „hevében" nem felejmondja: „Ha kések a mun- tették el, hogy ma van szomkáról, az én károm is. Itt bat. De ha elfelejtették szívesen dolgozom, mert em- nézzék meg a naptárt és' bernek tartanak, nem „ku- nézzék meg a határban a lírozzák" ki belőlem a lel- learatott gabonát!! A dűlőn visszafelé rae^ net még mindig panaszosan — sőt vádlóan protestálnak a gabonakeresztek. Beérve a faluba halljuk, amint a hangszóró a kijelölt szűrüket sorjázza. De a község vezető embereitől azt is hallottuk — így szó szerint: „Elvtárs, ha törik, ha szakad, szombaton megkezdjük a cséplést". Reméljük, csütörtök óta kevesebb értekezletet tartottak a kiszombori vezető Bóday Pét,