Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-06 / 129. szám

2 KEDD, 1950. JÜNIUS «. A Szovjetunió tapasztalatainak felhasználásával Szocialista egészségügyünk fontos állomását jelentette a vásárhelyi higiénikus vándorgyűlés Vasárnap fejeződött be Hód­mezővásárhelyen a Magyar Hi­gienikusok Vándorgyűlése. A fel­szólalók a közegészségügy leg­jobb dolgozói előtt tárták fel öt­éves tervünk egészségügyi pro. b'émáit ós hatalmas távlatait. Szombaton dr. Weil Emii elv­társ, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a „Gyógyíts jobban" mozgalomrol tartó t előadást. Hangoztatta, hogy ez a mozgalom most len­dülhet fel igazán, amikor az egészségügy egységesítése és a tanácsok megalakítása megte­remti a szocialista egészségvéde­lem előfeltételeit. A mozgalom sikerét döntően segítik elő a Szovjetuniótól szerzett gazdag tapasztalatok. Rámutatott több gyakorlati példával gazdagított előadásában arra, hogy a „Gyó­gvi'.s jobban".mozgalom politi­kai tartalommal, a kritika és ön­kritika szellemével való megtöltő se sikerének igazi biztositéka. A szombati thap kiemelkedő eseménye volt Borisz Petrovszkij elvtárs, szovjet professzor, a budapesti harmadik számú sebé­szeti klinika igazgatójának elő adása. Az egészségügy területé­n k több fontos elvi kérdését ve­tette fel. A többi között kiemel, te a betegellátás szakosításának fontosságát. Rendkívül érdekes volt a vérátömlesztés kérdéséről mondott fej egetése. Az egész­ságügy ötéves tervének kereté­ben felül kell vizsgálni a külön­böző vidékek, megyék vérátöm­lrsz ő állomásainak munkáját és főként arra kell törekedni, hogy az ország valamennyi egészség­ügyi intézményében megfelelő mennyiségű konzervvér álljon a sebészek rendelkezésére. A vér­á ömlesztés terén a magyar egészségügynek nagy segítséget nyújtanak a szovjet alapelvek és tapasztalatok. Beszélt előadásában Petrov. szkij professzor a rákbetegségek és a tetanusz kérdéseiről, ame­lyekben ugyancsak szép eredmé­nyeket értek el a Szovjetunióban. Felvetette az ápolónők problémá­ját is és javasolta, hogy a jövő­ben sokkal szélesebbkörű felada­tokat bízzanak az ápolónőkre, hogy a szó legszorosabb értel­mében segltő'.ársaik legyenek az orvosoknak, nemcsak a technikai segítség munkájában. A vándorgyűlés résztvevői nagy lelkesedéssel fogadták be. fejező szavait, amelyben arra mutatott rá, hogy a „Gyógyíts jobban"-mozgalom célkitűzései a Párt irányítása mellett, élen Rá­kosi elvtárssal, valósíthatók meg s a hatalmas Szovjetunió példa­adó munkája, a világ dolgozói vezetőjének, Sztálin elvtársnak utmutatásai alapján. Vasárnap dr. Rostás Oszkár elvtárs népjóléti minisztériumi főosztályvezető a „Betegellátás fejlesztése az egyesített intéz­ményeinkben" címmel tartott előadást. Vasárnap tartott előadást a vándorgyűlésen Szapozskov elv­társ, a kiváló szovjet orvospro­fesszor is. Hangoztatta, hogy a szocialista társadalom legfőbb értéke az ember, ezért igen nagy jelentősége van az egészségügyi kérdésnek. A gazdasági élet gyors fejlődése napról.napra uj követelményeket állit közegész­ségügyünk dolgozói elé. öröm­mel állapította meg, hogy ezen a téren is a Párt és Rákosi elv­társ milyen messzemenő segítsé­get, iránytmutatást nyújt. — Az egészségügy ötéves ter­vét — mondotta — a múlttal szemben a tervszerűség, az orvosi munka megelőző jellege és a minőségi munka jellemzi. Döntő kérdés a minőségi beteg­ellátás fejlesztése. Ennek alap. feltétele a kórházak és poliklini­kák most megvalósuló egyesíté­se. Legfontosabb ebben a kér­désben a körzeti, a községi or­vosok szakképzettségének továb­bi javítása. Ezt a Szovjetunió­ban az intézmények kapuinak szélesre tárásával oldották meg. Szapozskov elvtárs elmondot. ta, hogy Magyarországon szép intézeteket látott, kiváló szak­emberekkel találkozott, de hiá­nyolta, hogy az intézetek és a szakemberek között nincs meg eléggé az összehangolt tervszerű­ség, amelynek a szocialista egész­ségügy munkáját jellemeznie kel]. Beszéde végén kijelentette, hogy a vándorgyűlés folyamán kibontakozott a magyar egész­ségügy ötéves tervének minden megoldásra váró feladata. A kér­dések megoldására, a munka vég. rehajtására minden feltétel meg­van: jó intézmények, jó káderek, a Párt és a kormány támogatása, a szovjet nép hatalmas segít­sége. A háromnapos vándorgyűlés mindegyik napján igen sok ér­tékes felszólalás hangzott el a résztvevők részéről és közegész­ségügyünk minden dolgozója az uj, szocialista egészségpolitika mellett tett hitet. A felszólaláso­kon kívül a lelkes tapsok ts mutatták, hogy valamennyien a Szovjetunió és Pártunk vezetéséi akarják követni ezen a téren is­A vándorgyűlés előadásai, felszó­lalásai és tanácskozásai fontos lépést jelentettek szocialista egészségügyünk fejlődésében. HATVANÖT EVE SZÜLETETT SZVERDLOV ELVTÁRS A KOMSZOMOL ELETET TANULMÁNYOZZÁK a szegedi fiatalok Tanulságos szeminárium az Iparostanuló iskolában A fiatalok lelkesen készülnek az egységes ifjúsági szervezet megte­rennésére, a június 18-1 egysége­sítő kongresszusra. Az üzemek fia­taljai egyre nagyobb eredményeket érnek cl a termelőmunkában, a dolgozó parasztiiatnlok a jövö évi kenyérért folytatott termelési csa­tában járnak az élen, a tanulóifjú­ság azzal akarja bizonyítani, hogy valóban megértek az ő soraikban is az egységes ifjúsági szervezet megteremtésének feltélelei, hogy még tovább jnvltja a tanulásban elért eredményekel, küzd a lemor­zsolódás ellen s jó felvilágosító munkával elősegíti a jövő évi be­iskolázás sikerét. Kanv Példa: a Komszomol A magyar ifjúság, fgy n szegedi ifjúság előtt is nagy példa áll, a 1'nini Komszomol példája. Munká­jukban a Komszomol életéből me­rítenek erőt a fiatalok, n Komszo­mol fiataljainak példája segíti őket feladataik megoldásában. Szegeden úgyszólván minden ifjúsági szerve­zetnél tanulmányozzák a fiatalok a Komszomol éleiét. 17 üzemi és ke­rületi szervezetnél dolgoznak n marxista-leninista körök, melyeknek célkitűzése az. hogy a fiatalok mi­nél alaposabban megismerjék a Komszomolt s minden napi mun­kájukban minél jobban tudják hasznosítani a Komszomol tapasz­talatait. Tizenkét szegedi iskolában most fejeződött be a Komszomol szeminárium. II mun'/a: hüsíesség. becsület dolga Valamennyi K om szóm ol - szem i n á ­rium, marxista-leninista kör műkö­dését világosan látjuk, lm elláto­gatunk egy igen jól működő Kom­.' omol szemináriumra, az ipari ta­nuló iskolába. Körülülik a fiatalok a szeminá­riumvezető SzlT-titkárt, Tarnni elv­társat. 'Arról van szó, milyen le­gyen a fiatalnak a termeléshez va­ló viszonya? Éppen arról beszél Tárnál elvtárs, hogyan vették ki részüket a Komszomol-fiainlok a dnyeperi vizicrömü építéséből. A komszomolcok példát mulatlak va­lam nnyi dolgozónak nkkor, ami­kor - rájuk bízott munkát B hónap helye't 2 hónap alatt befejeznék. Hchbonyitották ezzel, hogy szá­mukra a munka valóban dicsőség és hősiesség dolga. Nem kell ezen a szemináriumon megkérdezni, kinek van hozzászó­lása, valamennyi fiatal egymással versengve szól hozzá, készítik az elöndás'i, problémákat s-etnek fel. Todor Gyula arról beszél, milyen hősleltet vittek véghez a komszo­molcok az egyik traktorgyár épí­tésénél. Éji nappallá téve, kemény fagyban, fáradtságot nem kiméivé, Hl nappal a kiiűzött határidő előtt fejezték he azt a munkát, melynek határidőre való teljesítését is so­kan lehetetlennek tartották. „20 pontos tanuló leszek!" Savanya elvlárs hozzászólásában bevallotta, most, ennek a szeminá­riumnak a során értette meg iga­zán, mi az a hősies munka. Azon­nal Ígéretet is tett, hogy üzemében a Szegedi Falcmezgyárban az eddi­ginél sokkal jobban, odaadóbban végzi munkáját s azt is megigér­le, hogy a következő iskolaévben az ipari tanulóiskola 20 pontos ta­nulója lesz. Egymásután merülnek fel a hoz­zászólások során a legkülönbözőbb kérdések, többek között a sajtóval való kapcsolat kérdése is. A Kom­szomol életének tanulmányozása során kiderül, hogy a szovjet ifjú­munkások rendszeresen tudósilják a Párt lapjait és saját lapjukat: a Komszomolszkaja Pravdát. Megír­ják a lapnak a termelésben, tanu­lásban elért sikerekel, de bátran megírják a hibákat is, mert lud­ják, hogy a hitiák nyilt feltárásá­val nagyban előreviszik szerveze­tük fejlődését. Mogyorósi Katalin és Ábrahám Gyula a komszomol­cok sajtónuinkájából azonnal le­vonlak a tanulságot és hozzászólá­sukban igérelet lettek, hogy felve­szik a kapcsolatot a Párt helyi saj­tójával és a Szabad Ifjúsággal. Hiba-e a súgás? Virág Istvánnak az tünt fel a Komszomol életének tanulmányo­zása során, hogy a szovjet isko­lákban súlyos hibaként kezelik a súgást. Ezt a kérdést sokáig félre­magyarázták a tanulófiatalok ná­lunk. Azt hitték, ez „kollektív munka", ez az a bizonyos egymá­son való segítés. Szabó Nándor elvtárs is hozzászól ehhez a kér­déshez kijelentve, hogy most a szovjet fiatalok példája nyomán jött rá, hogy a súgással becsapjuk a nép államát és a szocializmus el­veivel ellentétben olyan jutalomhoz juttatunk valakit, amiért nem dol­gozott meg, olyan jutalomhoz a jobb osztályzat formájában, amit nem érdemelt meg. Szabó elvtárs mindjárt meg is igérte, hogy a jö­vőben küzdeni fog osztályában a csalások minden formája ellen. Erre tanít a Komszomol! Vége a szemináriumnak. Tarnai elvtárs kiértékeli a végzett mun­kát: ,,A tanultakból azt a követ­keztetést vonhatjuk le, ha mi is a Komszomolhoz hasonló szerveze­tet akarunk létrehozni, ha mi is olyanokká akarunk válni, mint a komszomohsták, akkor nekünk is legfőbb feladatunk hűen, odaadó­an és egységesen követni nagy Pártunkat, a Magyar Dolgozók Pártját és szeretett vezérét, az if­júság nagy barátját és tanttóját: Rákosi elvtársat. Erre tanít ben­nünket a Komszomolt" ... És erre tanítja a Komszomol példája nemcsak az ipari tanulóis­kola fiataljait, hanem valamennyi szegedi fiatalt is. Még ma vásárolja meg állami sorsjegyét, holnap már húzzák a 60.000 Fl-os főnyereményt és sok nagy nyereményt. Hatvanöt évvel ezelőtt, június 4­én szülelett a Rolsevik Párt és a szovjet állam egyik legnagyobb szervezője és vezetője, Jákov Mi­hajlovics Szverdlov elvtárs. Szverdlov elvtárs forradalmi te­vékenységének első éveit az Urai­ban töltötte. Szverdlovszkban, a volt Jekatyerinburgban több mint 25 történelmi nevezetességű hely van, amely Szverdlov tartózkodásá­val áll kapcsolatban. A városban Szverdlov-múzcum nyilt meg, mely­ben összegyűjtötték és gondosan őrzik a Szverdlovról szóló irodal­mat, a vele kapcsolatban álló do­kumentumokat és személyes tár­gyait. Nemrégen a múzeumot új kiállítási tárgyakkal egészítették ki. Szverdlov elvtárs születésének 65. évfordulójával kapcsolatban a vá­rosi kultúr- és üdülőparkban, a munkásklubokban és könyvtárak­ban, a gyárakban, a városban és < szverdlovszki területen fénykép- és irodalmi kiállításokat rendeztek Szverdlov emlékére. Agitátorok, propagandisták, tudósok és párt­munkások százai előadásokat és felolvasásokat tartanak, beszélget­nek a munkásokkal és kolhozpa­rasztokkal a kiváló bolsevik forra­dalmárról. A volgamenti Gorkijban, ahol Já­kov Mihajlovics Szverdlov született és ahol gyermekkorát töltötte, ugyancsak emlékmúzeumot alakítot­tak. Szverdlovról nevezték el Gor­kij legnagyobb területét, főutcáját, több gyárát és a gorkiji terület sok kolhozát. Gorkij Szvcrdlov-ke­riilctének tanácsa ünnepi ülést tar­tott Szverdlov elvtárs születésének hatvanötödik évfordulója alkalmá­ból. A Magyar Kender festőüzemének békebizotfsága jó példát mutat A stockholmi békekonferencia felhívását Szegeden is aláírta minden becsületes dolgozó. Ez igen fontos lépés volt a békéért folytatott szervezett harcra. En­nek az aláírásgyűjtési kampány­nak kapcsán alakultak meg Sze­geden is a békebizottságok. Az­óta ezek a bizottságok igen fon­tos és igen tiszteletben álló szer­veivé fejlődtek közéletünknek. Számos olyan kezdeményezés in­dult ki tőlük, amely mind egy­egy tégla a béke hatalmas mű­véhez. A szegedi nagy békegyűlésre békebizottságaink is felvilágosíró és szervező munkával mozgósí­tották a dolgozókat, ezt az alkal­mat is felhasználták arra, hogy Ez a felhívás hangsúlyozza, hogy a békeblzottság tagjai minden esetben vállalják az előírt havi tervek száz százalékos tel­jesítését. Célul tűzik ki a munkafegyelem további megszilárdítá­sát és a minőségi munkáknál a másodrendű áruk teljes kiküszö­bölését. Ugyancsak vállalják, hogy a munkaidőt teljes egészében végigdolgozzák. Takarékoskodnak a segédanyagokkal, a minőség további megtartása mellett. Újságolvasást tartanak havon'a két­szer, ahol külön megtárgyalják a békével, a nemze'közi béke­tábor harcaival kapcsolatos cikkeket. Megszervezik a béke meg­védésével összefüggő tárgyú filmek csoportos látogatását. Kü­lön figyelemmel lesznek a pártonkívüli dolgozók békeharcra való aktivizálására és minden rendelkezésükre álló eszközt felhasznál­nak arra (a faliújságot, villámot, helyi párísajtót, üzemi újságot), hogy tudatosítsák a békeharc fontosságát. megmagyarázzák a béke megvé­désének jelentőségét. De a béke­bizottságok tagjai azt is tudják, hogy a jó felvilágosító és szerve­ző munka mellett az ő feladatuk a jó példamutatás is. A termelés, ben, a munkafelajánlásokban és azok teljesítésében is vezető he­lyet foglalnak el a békebizottsá­gi tagok. Hogy mennyire tudatában van­nak feladataiknak a békebizott­ságokban helyet foglalj elvtársak és pártonkívüli dolgozók, azt mutatja a Magyar Kender festő­üzeme békebizottságának ver­senyfelhívása is, amelyet a többi üzemrész békebizo'tts&gai felé tett. Ez a versenykihívás is mutat­ja, hogy békebizottságaink akriv harcos szervek, hogy világosan látják és követik Pártunk ú;mu­tatásait mind a termelés, mind pedig a politikai munka terü­letén, I Békebizottságainknak most fél­világosító munkájukban különös figyelemmel kell fordulni a június 8 án Szegeden ösz­szeülő ifjúsági kongresszus felé. Itt az egész megye ifjúsága ö^z­szejön, hogy megválassza az or­szágos egyesítő kongresszus kül­dötteit. Ez igen fontos mozzanata megyénkben a békeharcnak. — Ugyancsak egy igen döntő te­rületen, a könyvnapok előkészílésé­ben is, ki kell venni ők részü­ket a békebizo'tságoknak is. A háborús uszítók aljas propa­gandája ellen egyik legjobb fegy­verünk a jó könyv. Éz' a fegy­vert persze nemcsak a könyvna­pok alkalmával kell nekünk hasz­nálnunk. de a könyvnapok külö­nösen alkalmasak arra, hogy fel­hívjuk minden dolgozó érdeklő­dését a jó könyvre. Elsősorban a falusi békebizutt­ságainknak, de a városiaknak is, fontos felada.uk, hogy a közelgő aratás, cséplés és betakarítás munkálatait elő­segítsék, jó felvilágosító és szervező mun­kával. Békénk ellenségei a ke­nyerünk ellenségei is. A kulák és klerikális reakció nemcsak ak­kor akar'a orvul megtámadni a béketábort, amikor megtagad a a b'.'tteívek aláírását. Ezek az el­lenségeink most ennél az igen fontos munkánál is békénk ellen törnek — mikor elszabotálják a fontos mezőgazdasági munkákat, amikor igyekeznek minden úton­módon megkárosítani dolgozó u(­pünket. Minden kilóval (öhb gabona nemcsak több és fehérebb kenyeret jelent, hanem ezen keresztül a béketábor szilár­dítását is. így kell és csak így lehet ezt a kérdést szemlélni békebizottsága­inknak Í3. Lá'juk. vannak feladataink, van munkája bákebizottsága'mk­nak. A Párt útmutatásával eze­ket a feladafokat meg fogiák: ol­dani és ezzel még közelebb hoz­zák a szegedi dolgozókat is a Párthoz, még inkább világossá teszik mindenki előtt, hogv a termelés, a meggyőzés, a felvilá­gosítás terén végzett jó munka a béketábort erősíti. Díszelőadás Micsurin halála évfordulóján a Belvárosi Moziban Micsurin, a nagv szovjet tudós halála 15. évfordulója alkalmá­ból Szegeden a Belvárosi Mozi disze'őadást rendez. Ezalkalom. mai Micsurin, a természet nagy átalakítójának életéről készült nompás sz'nes filmet mu'atják be. Az előadás után ankétot ren­deznek. A díszelőadás pontosan este fél 8 órakor kezdődik. Megjelent a , Fiatalok Miisotkönyve" kongresszusi száma Megjelent a MINSz által szerkcsz­tett „Fiatalok műsorkőnyve" című sorozat ünnepi kongresszusi száma. A műsorkönyv ponlos útmutatásokat ad az ifjúsági kullúrcsoportoknak a kongreszusi ünnepségekre való fel­készülésekre s az ünnepségek meg­szervezésére is.

Next

/
Thumbnails
Contents