Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-04 / 128. szám

VASÁRNAP, 1950. JÚNIUS 4. 9 SZAKÉRETTSÉGIS TANFOLYAMOK VÁRJÁK a munkásosztály és a dolgozó parasztság legtehetségesebb fiait |_| a érettségizőkről beszélünk, • ' rendszerint 18-19 éves fiúkra, leányokra gondolunk. Szeged egyik iskolájában, „Az ifjú gárda" szak­érettségis kollégiumban azonban m-s a kép. Meglett férfiak tanulnak iit, készülnek az érettségire, mely megnyitja előttük a továbbtanulás, az egyetemek kapuját. Tavaly ilyen­kor még az üzemekben, bányákban dolgoztak, de felismerték, hogy a dolgozó nép állama még többet vár tőlük. Többe? vár tőlük, mint azt, hogy a termelés élén járjanak, azt várja töliik, hogy elsajátítsák a gya­korlat mellé az elméleti tudást is, ök a munkásosztály fiai, elsajátít­sák a technikát. Ózdról, Diósgyőrből, Csepelről, Miskolcról és az ország legkülönbö­zőbb vidékeiről jöttek ide a szegedi szakérettségis kollégiumba nagyüze­mi munkások, esztergályosok, kohá­szok, bányászok, szövők, a munkás­osztály icgjobb, legöntudatosabb fiái, átérezve azoknak a szavaknak a jelentőségét, melyeket még 1931­bcn mondott Sztáiin elvtárs: „or­szágunk a fejlődésének altlia a sza­kaszába lepett, amikor a munkás­osztálynak meg kell teremtenie a maga szániára a saját technikai értelmiségét, amely meg tudja vé­delmezni a termelésben a munkás­osztály, mint uralkodó osztály érde­kelt". Ugyanebben a beszédében más helyen ezeket mondotta Sztálin elv­társ: nem lehetünk meg tovább is a régi módon, a régi mérnöki és tech­nikusi erőknek azzal a minimális számárai, melyet a burzsoá ... - or­szágtól örököltünk Ahhoz, hogy a termelés jelenlegi ütemét és mére­teit fokozzuk, el kell érnünk azt, liogy a munkásosztálynak megle­gven a maga saját műszaki értelmi­sége." M ajdnem 20 esztendő telt pl •i. i-úóta Sztálin elvtárs elmondotta ezeket a szavakat, 'tör­ténelnti jelentőségű útmutatást adva azoknak az országoknak a számára, akik majd a Szovjetúnió példája nyomán fognak hozzá a szocializ­mus felépítéséhez. Fejlődésünk mos­tani szakaszában vonatkozik a mi országú okra különösképen ez a sztálini útmutatás s azok az ered­mények, melyeket a szegedi szak­érettségis hallgatók már eddig is elértek tanulmányaikban, bizonyít­ják, hogy a magyar munkásosztály megértette Sztálin elvtárs szavait s a legjobb úton van affelé, liogy ezeket a íszavakat a gyakorlatba át­ültesse. Mit is jelent a gyakorlatban « szakérettségis tanfolyam? Jelenti azt, hogy a munkások és dolgozó parasztok: állama minden rendelke­zésére átló eszközzel igyekszik jó­vátenni azokat a mulasztásokat, melyeket az rbniilt rendszer köve­tett népünk legtehetségesebb fiaival szemben akkor, amikor kizárta őket az iskolából, nem adta meg szá­mukra az ismeretek elsajátításának lehetőségét, a műveltséget mono­polizálta egy szúk, kiváltságos ré­teg számára. A szakérettségis tan­folyamokon azok szerzik meg a továbbtanuláshoz szükséges ismere­teket, akik a szocializmus építésé­ben eléri eredményeikkel bizonyí­tották be hűségüket a munkásosz­tály iránt s azt, liogy iskoláik el­végzése után. a gyakorlat és az elmélet birtokában jövőnk legered­ményesebb építői lesznek. A szakérettségis tanfolyamokra az üzemek dolgozón, a dolgo­zó parasztok, állami gazdaságok, termelőszövetkeze? i csoportok dol­gozói jelentkezhetnek az üzemi, ke­rületi pártszervezeteknél, valamint a tömegszcrvezeteknél, 17 évtől 32 éves korig. A szakérettségis tanfo­lyami ideje egy teljes év (12 hónap) ez alatt az idő ajalt a haltgalókat az ország különböző városaiban lé­tesített kollégiumokban helyezik el, ahol ?eljes ellátást kapnak, valamint a tanulmányi előmenetel s a szo ciális rászorultság figyelembevéte­lével havi 100 forinttól 300 forintig terjedő ösztöndíjat. A kollégiumban a legkép zettebb nevelők gondoskodnak ar­ról, hogy a hallgatók egy év alatt elsajátíthassák azokat az ismerete­ket, melyeket az iskolák tanulói hosszú évek alatt sajátítanak el a középiskolákon. A szakérettségi megszerzése után elsősorban előt­tük nyílnak meg az egyetemek, fő iskolák kapui, mehetnek mérnök­nek, vegyésznek, orvosnak, pedagó gusnak. agronómusnak, közgazdász nak stb. A szakérettségit végzett hallgatók számára biztosítanak el sősorban helyet azokon az egyec­meken, ahova nem korlátlan szám han veszik fel a hallgatókat. Ozáraz, tényközlő adathalmaz ^ nak látszik ez a felsorolás, de ezekben az adatokban van benne a dolgozó nép államának messze­menő gondoskodása azok iránt, akik önhibájukon kívül nem fejthették ki eddig a bennük lévő képessége­ket. A szakérettségis tanfolyam nem alkalmi, hézagpótló gyorstalpalás, hanem líjtípusií iskola, mely a gvn korlattal szorosan összekapcsolt szakembereket nevel, o'yanokal ne vei elméletileg is kiválóan képzett szakemberekké, akik a napi munká­juk során, a iiiiinkupadok mellett szerezték meg tudásuk egy részét. A szakérettségis tanfolyamok vár ják a munkásosztály és a dolgozó parasztság fiáit, azokat akik képes­séget éreznek magukban arra feladatra, melyre Sztálin elvtárs szavai mozgósítanak bennünket. A feladat nagy, de nem végrehajtha­tatlan s nem állt még solia szebb feladat tanulók elölt. Szakmunkásképzés a szegedi textilüzemekben Rákosi elvtárs még az elmúlt év elején felhívta figyelmünket az ipari szakmunkásképzés fontosságúra. Ma már mindenki tudja, 'hogy öt évei tervünk sikeres végrehajtásához több mint háromszázezer új, jó1 kiképzett ipari dolgozóra van szükség. F.ppen ezért már az elmúlt év kezdetén mindenütt nagy lendülettel indultak meg az átképző tan­folyamok. A begyakorolt segédmunkások közű! minden nagyobb üzem­ben tömegesen jelentkeztek ezekre a tanfolyamokra. Szegeden az épí­tőipar mellett a textiliparban kezdődtek csoportos szakmunkásképző tanfolyamok. ' \ Meg kell állapítanunk, hogy az eddig lezárult három és hathónapos szövő és egyéb textilszakmunkás­képző iskolák közelről sem hozták meg azokat az eredményeket, me­lyekre már eddig is szükség lett volna. Kisebb-nagyobb hibák csúsz­tak az oktatás munkájába is, de a fő hiba a tanfolyamok szervezésében mutatkozott meg. Több helyen — Igy például az új szegedi Magyar Kenderben is — a tanfolyamok hallgatóinak tobor­zását főként az üzemi szakszerve­zetre, de leginkább a tnühelymeste­rekre bízták. Nem tudatosították kellőképpen a tervszerű szakmun­káskiképzéssel kapcsolatban ötéves tervünk célkitűzéseit. A népnevelő­ket nem kapcsolták be ebbe a mun­kába. Ez okozta azt, hogy eddig még minden tanfolyamon igen nagyfokú lemorzsolódás volt. Egyesek a me­legre, vagy különböző elfoglaltsá­gokra hivatkoztak. Igy például Borza Gizella szövő egyszerűen ki­jelentette: — Nom akarok tanulni, ismerem a szövőgépet anélkül is. Nem akadt senki, aki Borza Gi­zellának jól megmagyarázta volna, bogy öntudatának hiányát árulja el, nem veszi észre, hogy az c'őtte álló feladatok milyen hatalmas mér­tékben megnövekedtek. "Irischier Anna. a szövődé egyik brigádveze­tőnője is meggondolatlanul jelentet­te kl nemrégen: — Nem tanulok. Ennek csupán az a magyarázata, hogy Trischer Anna. eddig mcgfeleáö eredményeket ért el terve teljesítésében, erőt vett rajta az önteltség, azt hiszi, hogy már eleget tud. Önelégültségére a népnevelök sem mutattak rá, pedig tudhatná, hogy az önteltség öléves tervünk .'ikeré­nek egyik legsúlyosabb gyermekbe­tegsége, Pedig hivatkozhattak volna például Árva Istvánné eredményére is, aki átlagos 121 százalékát a tan­folyam elvégzése ulán 150 száza­lékra emelte. Vagy Tapodó János­ra, aki az előző tanfolyam idején még 136 százalékot teljesített, most pedig már állandóan 157 százalék­nál tart. Sokat beszélhetnének még Daróczi Istvánnérói is, aki a tanfo­lyam előtt még a 90 százalékot is csak ritkán érte e', a tanfolyam után átlagos 86 százaléka egysze­riben 130 százalék fö'é emelkedett. A május 9-én megindult flzemi szövőtanfolyaim hallgatóinak jelen­tős mértékű lemorzsolódásáért jó­rés z-ben a gvár szociálpolitikai ve­zetője ls felelős, mert a tanfolyam résztvevőinek szabadságát nem egyeztették össze a tanfolyam idejével, s így a hallgatók közül rnost a fan­idő alatt mennek sokan szabadság­ra. Igaz, hogy a szabadságolás ter­vet már előbb elkészítették a tan­folyam kezdeténél, de ha minden­áron végre akarjuk hajtani Pár­tunknak az ipari szakmunkáskép­zésre vonatkozó határozatát, le kell küzdeni ezeket a nehézségeket is. Az előző tanfolyam idején ha­sonló volt a helyzet a Szegedi Ken­derfonóban ís. Sok esetben még sú­lyosabb h'bák mutatkoztak meg a szakmunkásképzésben mint a Ma­gyar Kenderben. Előfordult, hogy egy tanfolyamot már az oktatás ideje közepén fel kellett oszlatni mert a hallgatói közül csak néhá nyan maradtak. Az üzemi párti)' zottság és a vállalatvezetőség be látta ezen a vonaton elkövetett hi­báját és a május hónap elején meg­indult hathetes tanfolyam szervesé sénél már jórészt kiküszöbölték az előző hibát. Nagyobb tervszerűséget vittek már ezen a tanfolyamokon az oktatás ba is. Azonban ennek a hathetes tanfo­lyamnak a szervezésénél is mutat­koztak hibák. Kii'önösen a minisz­térium részéről. A tanfolyam meg indítását április 5_re Ígérték, de azután halogatták. £z üzemben fiatalok beszervezésén volt a ló­hangsúly. Később a minisztérium részéről haítározat jött, hogy csak azok vehetnek részt az oktatásban, akik már több mint egy éve dol­goznak a szakmában. Ez a határo zat alaposan megtizedelte a jelent­kezőket. A tanfolyamot az eredeti időpontnál egy hónappal később in­dították meg. A Szegedi Kenderben működik még egy fonó-művezetőképző lan folyam is. Jde összesen negyven­ketten járnak a szegedi textüüze mekbő1, a lemorzsolódás edd'g még igen csekély. Ez annak köszörűié* ö, hogy körültekintőbben, nagyobb fel­világosító munka alkalmazásával Vátogatfák ki a tanfolyam rés»tve vőit, megmagyarázták nekik, hogy csak szocializmust építő dolgozók­hoz illő lelkiismeretes tanulássa' követhetjük a nagy Szovjetunió pél dáiát. A hallgatók jól megértették Rákosi elvtárs szavait, belátták, hogy az elméleti tudás a gyakor­lati munka hajtóereje. Á népi demokráciák országairól ta rt előadást ifi. Komócsin Mihály elvtárs kedden este a Pártoktatás Házában Az elméleti képzés szempontjából igen nagyjelentőségű az az előadás, amelyet június 6-án, kedden esté 7 órai kezdettel tart meg ifj. Komó­csin Mihály elvtárs a Pártoktatás Házában. Az előadás címe: ,.A népi demokráciák országai." Az előadáson a szemináriumveze­tők, egyéni tanulók, est; iskolai ta­nulók vehetnek részt Igen fontos, hogy valamennyien meghallgassák ezt az előadást, mert jelentősen megkönnyíti az egyéni tanulók e havi anyagának átvételét. A DURABBÉREZÉS EDDIGI TAPASZTALOTAE Egy-két hét telt még el csu­pán azóta, hogy megkezdődött a jzegedi üzemekben a darabbére­lés bevezetése. Minden tekintet­ben kielégítőbb és jobb a bére­résnek ez a formája Egyszerűbb. Vtekinthetőbb, minden dolgozó oontosan, előre k'számithatja, rogy az egyes munkákért mi 'ár neki. Míg a régi bérelszámo­ósi formákban többször is elő­adódtak hibák, addig a darat­rérrendszer igazságos bérezea; '.esz lehetővé s jelentős mérték­ben közelebb visz a szocialista alosztás elvének megvalósulásá­hoz. Éppen a jó sajátosságai miatt aagy érdeklődéssel várták a sze­gedi dolgozók is a darabbérezés beveze.ését s az eddigi tapaszta. átok azt mutatják, hogy általá­ban megelégedéssel fogadták azokban az üzemekben, ahol már negkezdték a darabbérezés ai balmazását. Ezek az üzemek: azegedi Kender, Pamutipari NV. Eiskundorozsmai Kistex', Ma gasépitő NV, Gyárépítési NV. izcgedi viszonylatban a darab árrendszer bevezetésével, igen sok (apaszla'attal tird­nak szolgá'ni a többi üze­mek fe'lé. Elöljáróban is le keil szögezni, logy a legtöbb esetben a darab­bérezés bevezetésével a dolgozók bére emelkedőit vagy ugyanaz narad/ , de azt is meg kell álla­pítani, hogy volt olyan hely is. nint például a Magasépítő NV, ihol bizony kisebb-nagyobb le­norzsolódások mutatkoztak a heti fizetéseknél — persze nem i darabbér: zés miatt. A jó tapasztalatok közé tar­ozik az igen alapos felvilágosító munka a darabbérezés kérdését il.'e ően. A dolgozók üzemi röp­gyűléseken, értekezleteken ismer, 'fedhettek meg a darabbérrend­szerrel, emellett, a jól felkészült népnevelőktől kaphattak még bármiiyen problémára felvilágo­sítást. Ennek a felvilágosító munkának kettős feladata volt: az egyik, konkrét megmagyarázása a darabbérezésnek, a másik pedig az ellenséges hangok visszaverése. Mind a ké'; feladatot sikerült megvalósítani, komoly hiba ezen a téren nem igen mutatkozott kivéve a Magasépii'ő NV-t, ahol a dolgozók között elégedette a hangulat támadt a darabbérezés bevezetésekor. Ennek oka az voit, hogy nem készülnek fel ma­guk a népnevelők sem kellőkép­pen a darabbér bevezetésére, nemhogy ők tudták volna meg­magyarázni annak előnyei c és 'ényegót, hanem esetenkint még ök is uszályukba kerültek azok. nak a dolgozóknak, akik a da­rabbér ellen beszéltek. Pedig itt sem kellett volna valami külön­'eges módszereket alkalmazni, mert a bérvisszaeséshez és en­nek folytán a rossz hangulathoz a darabbérezésnek semmi köze, a fizetéscsökkenés más termelési ís technikai hibák folytán követ­kezett be. Egészen mást mutat a Pamut­pari NV példája, ahol a darabbérezés bevezetése­kor a dolgozók 95 százaié, kának emelkedett a bére. Ennek oka az volt, hogy a da­rabbérezést jól előkészítették s a jól megszervezett munkafolya­mattal elérhető volt az, — ami­nek a darabbérezés bevezetésé vei mindenütt be kell következ­nie —, hogy a dolgozók még többet és jobban tudnak termel­ni. A dolgozók a darabbérezés folytán minden egyes munkájuk, ról előre tudják, mennyit ér és ttől serkentve — ha biztosítva van számukra a technikai elő­eltétel — még többet, még job­ban termelnek. A darabbérrendszer bevezeté­sét jói elő kell készíiteni és na­gyon kell ügyelni arra, nehogy a legkisebb zavar is bekövetkez­hessék, mert akkor nem követke­zik be kellő időben a kívánt eredmény. Nem szabad olyannak se megtörténnie, m'nt például a Gyárépitési NV.nél, a már da­rabbérezés szerinti fizetés nap­ján rosszul helyezzék el a borí­tékokba a bérösszegeket. Itt ugyanis az tör.ént. hogy bár a hetibér jól ki volt szánvtva, egyes dolgozók bérfizetési borí­tékjába tiz-husz aarminc sőt száz forinttal is kevesebb-vagy több volt. Az ilyen és ehhez ha. sonló h'bák módot nyújtanak az ellen­ségnek arra, hogy agitációt fejtsen ki a darabbérezés el­len és megkísérelje a dolgo­zókat ellene hangolni. Május 30-á'ó] már újabb négy üzemben bevezet ék a darab'tero­zés;. így például a Magyar Ken­derben, Szegedi Jutafonógyár­tan, Ruházati NV-cél és a Ro-t­kikc:zítö NV-nél. Sok más ü em­ten az előkészületek történtek tr.eg a darabbér rendszer beveze­tésére. Igen aáposan fel kell készülniük ezekben az üzemek­ben az elvtársaknak a feladatok­ra, mert a legkisebb zökkenő za­varokat idézhet "lő. Legelsősor­ban is azt kell figyelembe ven­ni, hogy a darabbérezés eseté­ben is, mint bármilyen má«. új­szerű, fejlettebb módszer alkal­mazásánál, minden eseiben a fel­világosító munka az egyik leg­fontosabb feladat. Az üzemi pár szervezet irányi áfával. r.z előkészítő technikai munkák el­végzése mellett arra kell töre­kedni, hogy minden dolgozó világosa:: értse a darabbérczést és va­lóban kellő mértékben fel­ismerje jelentőséget, mind az egyén, mind pedig a nernze'gazdaság szempontjáb'I. Az eddigi tapasztalatok alap­ján minden jel arru mutat, hogy a dolgozók örömmel fogadiák a darabbérezést, azonban navvon ébernek kell lenni. Az az ellen­ség, amely nem riadt vissza az egész nemzetgazdaságunkat fe­nyegető nagyméretű norma- és bércsalások ól, amely igyekszik a dolgozók közé éket verni és a legkülönbözőbb formákban pró­bálkozik károkat okozni a szocta­hzmust építő munkában és meg­rontani a dolgozók hangulaté4, most sem a'szik. Nem alszik, mert a darabbérezés sok előnye mellett újabb gátat is vete t a kártevő munkának. És nagyon kell arra vigyázni, hogy üzemen­ként egy-egy osztályidegen elem, nehogy befolyásolni tudjon nem­hogy száz és száz. de még egy­két becsületes dolgozót sem. A darabbérezés bevezetésével újabb lehetőség nyílik a dolgo­zók számára, hogy még többet, még jobban tudjanak keresni. Az igazságos eloszlás elve több, jobb munkára készteti a becsüle­tes dolgozókat. A fiatalokat, a segédmunkásokat arra ösztürr.i, hogy továbbfejlesszél; szaktudi' v kat, mert munkát minősé gileg is értékelik. Aki nr. gyobb értékű inuuk.'t vége' nagyobb bért kap. Ha üzemeink jó; felhasználják a darabbérezés adta lehetőségek? , növekedik :az üzem termel'.kei eége és ezen keresztül erősö lik egész nemzetgazdaságunk. Nem. zetgazdas.igunk erősödése padig egyben azt is jelen i, hogy míg jobban megszi árdart. a békearcvo­nal magyarországi szakasza. Ne ­kis feladat tehát a darabbérezés bevezetése som, hanem hason-..! súllyal bír, mint bármely más feladat, melyet Pártunk eddig a magyar do'gozó nép elé állítót:. Éppen ezért maiadon erővel arra kell törekedni hogy a jó előké­szítő munkával, a menetközben csetteg fe'merülő nehézség".: vagy hibák azonnatt kiküszöbü'é­sével biztosíthassuk, hogy a dn­rabbérezés beveze ése és alkal­mazása jól sikerüljön,

Next

/
Thumbnails
Contents