Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-22 / 142. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1950. JÚNIUS 15. fl Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagy nemzetgyűlésének felhívása a délkoreai „nemzetgyűléshez" az ország békés egyesítésének megvalósításától A Koreai Népi emokratikus Köztársaság nagy nemzetgyűlésének elnöksége * ország békés egyesítése meggyorsításának kérdésében ha'ároza.ot hozott. Tekintve. hogy a Li- Szin-Man-klikk ismételten me uutatta, hogy a koreai nép érdekei idegenek számára és az amerikai imperialisták utasítására cselekszik, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság na v nemze gyűlésének elnöksége javaslattal fordul Délkorea „nem: "yülésóhez'', ebben javasolja, hogy valósítsák meg az ország békés egyesítését a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagy nemzetgyűlésének és i. délkoreai „nemzetgyülés"-nek egységes összkoreai törvényhozó szervbe tör.énő egybeolvadásával. Az ilyenformán lé.esülő összkorea törvényhozó szerv létrehozza a köztársaság alkotmányát és kormányt alakít. Az alkotmány elfogadása után megtar ják az általános választásokat. A Korea békés egyesítését akadályozó főbűnötöket le kell tartózta:ni. Biztosítani kell a szólás, a sajtó és gyülekezési szabadságot a demokratikus pártok és társadalmi szervezetek szabad működését és valamennyi politikai foglyot szabadon kell bocsátani. Javasolja továbbá a demokratikus alapon szervezett hadsereg és rendőrség felállítását. az ENSz kore:.i bizottságának, — amely az amerikai imperialisták eszköze — haladéktalan távozását. Az egységesítő intézkedéseket ezév augusztus 15-ig valósi sák meg. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság na gynemze'gyűlésének elnöksége hajlandó delegál' 't küldeni Szöulba tárgyalások céljából. A javaslat a koreai nép körében lelkes visszhangra talált. A lapok rámutarnak arra. hogy a határozat teljes mértékben megfelel a koreai nép érdekeinek és javára válik a béke és a demokrácia győzelméért folytatott harcnak a Távolkeleten és az egész világon. A békemozgalom sikerei miatt az ellenség igyekszik álcázni támadó terveit A SZOVJETUNIÓBAN a sajtó a Legfelső Tanács tör. tcnelmi jelentőségű nyilatkozatéva] foglalkozik. Korjonov, a Pravda szemleirója megállapítja, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának határozata az egész világ békemozgalnjának hatalmas erősödését jelenti. A Szovjetunió ],eofc-iső Tanácsa teljes tekintélyével és súlyával szolidaritást vállalt a s qckholmi állandó bi. zottságnak az atomfegyver eltiltásáért vivott harcával. Korjonov egy másik cikkében leleplezi a háborús uszítók ujabb ravaszkodását. A béketábor sikereinek hatására ugyanis a főuszitok nagy hűhóval azt pró. hálják elhitetni, hogy ők a béke hivei és minden katonai készülődésük. a hadianyagszállitások, a támaszpontok építése, mind csak békés célokat szol. gál. Egy amerikai lap által közölt statisztika — irja Korjonov — megállapítja, hogy Truman legutóbb tartott két beszé. dében ötvenszer használta a „béke" kifejezést a legkülönbözőbb összetételekben. A népek azonban tudják, hogy az altomlovagok klikkje a béke leggonoszabb ellensége. KINABAN juliusban rendezik meg a „béke. aláírások hetet". Az aláírási mozgalom ekkor fogja elérni tetőpontját, ennek ellenére máris több mint hétmlilió aláírást gyűjtöttek a Kínában működő békebizottságok. BULGÁRIABAN megjelent statisztika szerint országszerte több mint tizezer békevédelmi bizottság eddig 8.000 gyűlést és több mint 40.000 értekezletet rendezett, amelyeken •"'"milliónál is több résztvevőt tájékoztattak a békeharc kérdéseiről. Képünk felemelkedésének szolsálafába áll a terven felüli közel 900 millió forintos beruházás „Semmiféle öt|éves terv nem képes felmérni mindazokat a lehetőségeket, melyek a mi társadalmi rendünkben szunnyadnak a amelyek csak s munka közben, a terv megvalósítana köziben kerülnek a felszínre" — tani ja Sztálin. — „Az igazi tervszerű vezetés csak a terv összeállítása után fejlődik ki, csak a lent törlénő ellenőrzés folyamán, a terv megvalósí ása, kijavítása, tökéletesítése folyamán." Az ipari és mezőgazdasági lermeléis gyorsütemű növekedése, az állami bevételeknek az előirányzottnál kedvezőbb alakulása, valamint a szocialista munkaverseny és a Sz.tahánov-mozgalom kifejlődése lehetővé tették, hogv a Magyar Népköztársaság minisz'ertanácaa 895.5 millió forinttal felemelje az 1950. évre tervezett beruházások öszazegét. A "magyar dolgozó nép munkalendüle e bővítette ki első évi beruházási tervünket, a minisztertanács közvetlenül életszinvonalunk emelésére, a szocialista uton haladó társadalom berendezéseire fordítja alkotó munkánk gyümölcsé;. Ezerszámra épülő munkáslakások. utak. vasu'ak, fejlettebb közlekedési hálózat, mezőgazdasági gépek, épületek, élelmezési üzemek, korszerűbb vizellá'ás, ujabb iskolák, egyetemek, játs óterek és sportpályák mérik majd le az egéwz országban azokat a megvalósult „lehetőségeke1. melyek a mi társadalmi rendünkben szunnyadnak". Népünk szolgálatába áll a terven felül beruházó t 895.5 millió forint. A nvnisz ertanács határozata ez' az összeget a következő célokra fordítja: Lakásépítésre 235,4 mill'ót, vasút és útépítésre ,"•82.4 millió:, mezőgazdasági és é'e'mezési iparunknak 171.2 milliót. kultrálic és szociális beru1-ázásokra 106.5 millió; osztanak szét. Lakásépítés A lakásépítő szektoroknak városi. üzemi és falusi lakások építésére kiutalt 235.4 millió forint jelen ősen emeli a bánya- és iparvidékeken, valamint Budapesten a munkáslakások építését az eredeti tervhez képest. Tatabányán. Komlón, Oroszlányon, a Pe.őfi bánya és a vértesbakonyi szénbányák vidékén, továbbá Diósgyőr. Sajómellék. Ozd, Dorog és Salgótarján környékén bányászlakások és munkásszállások építésére 77.9 milliót ruháznak be. Az ipari vidékeken lakásépítésre a vaskohászat, mész- é3 cemcntipar, ásványolaj, gépipar, vegyipar dolgozói lakásszükségletének kielégítésére 35.4 millió jut. Ebből az összegből Diósgyőrött, Borsodnádasdon. özdon. Miskolcon, Salgótarjánban és Budapesten épülnek munkáslaká. sok, munkásszállók. Városi lakásépítésre elsősorban a megyeszékhelyeken és iparvidékeken. igv Békéscsabán, Debrecenben. Miskolcon. Kaposvá roti, Várpalotán és Komlón lakó épületek és lakások felszabadi, tására alkalmas irodaházak építésére 20.2 milliót fordítanak. Két megyeháza építésének megkezdésére Salgótarjánban és Tatabánván hatmillió forint jut. Lakásápl.ésre a főváros környékén húszmilliós, a gépállomások dolgozóinak lakásaira 10 milliós. erdőgazdasági vállalatok lakásépítésére tízmilliós, állami mezőgazdasági lakásokra 4.4 milliós beruházás jut. Háborús kárt szenvedett lakások uijáépitésénj, husz milliót fordítanak. Családi otthonok énitésével kancso'.atos kölcsönakciókra 12.3 millió fo. rintot. Közlekedés A közlekedés vasút és útépítésre 382.4 millió F -ot kapott Ebből az összegbő? jelentős beruházásokat végeznek a vasútvonalak fe.ilesz'ése, úthálózatok kiéptiése terén. Felem-"' a bánva- és taqrvál'alatok belső u jainak helyreállítására előirány zott keretet is. Mezőgazdasági és élelmiszeripar A mezőgazdasági és élelmezési ipar 171.2 millió forint költségkeretet kapott. Nagy összegeket fórditanak a fásítási munkálatok fokozására, ta! a j el őkész i tésre. csemetekertek bővítésére, erdőgazdasági gépek és közlekedési eszközök beszerzésére 47.5 millió forint ju't. Talajjavitási munkálatok to. vábbfejlesztésére 7.6 millió a keret. Fellendítik az állattenyésztést, ujabb feladatok beruházásaira 8 millió forintot ju.tatnak ebben a szektorban. Az élelmezési ipar felemelt költségkerete a tejipari beruházásokra 5.9 milliót fordit. Ebből te.jgyüjtő csarnokok ép'tésére és átépilésére 2.4 millió forint jut. Sárospatakon tejporgyárat álü. tanak fel és a gyulai tejporgyárat korszerűsítik, 1.7 millióból. Kulfurálls és szociális beruházások A kulturális és szociális beruházások kerete jóval túlhaladja az ezévi előirányzatot. A közoktatásunk céljaira megszavazott bővített beruházási terv műszaki gimuáziu mokat létesít 4.3 milliós, a'sófokú ipari szakoktatási intézeteket. otthonokat 10.2 milliós költséggel. Népi kollégiumaink fejlesztésére 8 milliót, oktatási intézetek földmunkálataira 4.6 millió forintot fordítanak. Népgazdaságunk a felemelt keretből Budapest és a vidéki városok, községek rendezésére 15.4 milliót fordít. Jelentős összeget fordítanak ivóvízellátásunk javítására. Budapesten, Dorogon, Sajószentpéteren és egyéb iparvidékeken 5.3 millió forintot fordítanak erre a célra. Ezek a beruházások egytől egyig dolgozó népünk jólétét, kényelmét, felemelkedését tartva szem előtt, az 1950. évre előirányzott tervkeretet fejlesztik. A ma.gvr nép a kormány határozatára még jobb munkával, még nagyobb lendülettel felel a termelésben. A bércsalások elleni harccal, önkötségcsöWkentéssel, a szoicialista munkaverseny továbbvitelével felel, mert látja, hogy saját boldogságát építi mindennapi munkájával, . Német kormányküldöttség Prágában Szerdán reggel megérkezett Prágába a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége. A vendégeket a prágai repülőtéren Viliam Siroky miniszterelnökhelyettes, külügyminiszter vezetésével a csehszlovák kormány több tagja, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának képviselői, valamint a diplomáciai tes* tület tagjai fogadták. Hatszázezer munkás 24 órás sztrájkja Olaszországban Olaszországban kedden országszerte 600.000 textilmunkás sztrájkolt. A sztrájkolóknak több, mint kétharmada női munkás. A 24 órás országos sztrájkot azért hirdették ki, mert a gyáriparosok 18 hónapja szabotálják az országos szerződések megkötését és minduntalan félbeszakítják a tárgyalásokat. A katolikus püspöki kar tárgyalásai a közoktatási miniszterrel Darvas József vallás- és Közoktatásügyi miniszter fogadta dr Grősz József kalocsai érseket, aki közölte vele, hogy f. hó 20án a magyar püspöki kar értekezlete elhatározta, hogy kéri a kormányt a katolikus egyházat illető kérdések megtárgyalására. Egyben kérik, hogy a tárgyalásokba a szerzetesrendek vezetőit is vonják be. Darvas József közölte. hogy a kérést a kormányhoz továbbítja. Rendelet az ujmintáju munkakönyv rendszeresítéséről Népköztársaságunk minisztertanácsa nagyjelentőségű rendeletet hozott a munkakönyvek kicseréléséről és újmintájú munkakönyv rendszere, sítéséröl^ A rendelet szerint az ipari-, bánya- és kohóvállalatoknál, a kereskedelmi vállalatoknál, a biztosító- és pénzintézeteknél, továbbá a közlekedési vállalatoknál, a MAV és a posta kivételével — újmintájú munkakönyvre kell kicserélni a mun. kavállalók eddigi munkakönyveit. Akik régi munkakönyvvel nem rendelkeznek, azok számára már csak új munkakönyvet kell kiállítani. Munkakönyvvel a fizikai és érlel, miségi munkakörben dolgozókat egy. arant el kell látni. Az ipari, — bánya, és kohóvállalatoknál a munkakönyvcserét, illetve az uj munkakönyvek kiállítását augusztus 31-ig kell elvégezni. A pénz. intézetek, kereskedelmi vállalatok stb. dolgozói későbbi időpontban folyamatosan kapják meg az uj munkakönyvet. Az ezzel kapcsolatos munkákat a munkacrőtartalékok hivatala irányítja és ellenőrzi. Az új munkakönyv a személyi adatokon kivül a munkavállaló korábbi munkakörét, szakképzettségét, iskolai és szakiskolai, szaktanfolya. mi végzettségét is tartalmazza és féltünteti a munkájával kapcsolatos jutalmazásokat, kitüntetéseket, a munkábalépés, illetve kilépés körül, ményeit, A munkáltató a munkakönyvbe bejegyzi a munkábalépés és kilépés napját, a munkában lévő munkakörét és bérkategóriáját, valamint azt is, miért szűnt meg a munkaviszony Igy megállapítható, hogy a munkavállaló hozzájárulással, vagy önkényesen lépett-e ki munkahelyéről, elbocsátották, áthelyezték-e. vagy pedig katonai szolgálatara vonult be. Az elbocsátás, áthelyezés körülményeire vonatkozólag azonban a munkakönyvbe nem szabad semmit sem bejegyezni. Ugyancsak nem kell bevezetni a munkakönyvbe a ha>; napnál rövidebb munkaviszonyra vonatkozó adatokat sem. , Az uj munkakönyveket a személyzeti és bérosztállyal rendelkező vállalatoknál a vállalatvezető, illetve az á!_ tala megbízott alkamazott állítja ki. Más vállalatoknál a he'yi tanács végrehajtó bizottsága tölti ki az uj munkakönyvet. Az öt, vagy ennél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalatoknál a dolgozók munkakönyveit az illetékes haíóság cseréli ki, vagy állít ki új munkakönyvet. A meglévő munkakönyvek kicserélése. illetőleg az új munkakönyvek kiadása után a vállalat csak olyanokat alkalmazhat, akik új munkakönyvüket bemutatják. Aki ilyennel nem rendlekezik, annak be. lépéskor új munkakönyvet kel! kérni, A- új munkakönyv kiállításáért díjat, vagy költséget számítani nem szabad és az az okirati illeték alól is mentes. A munkaviszony fennállá. sa alatt a munkakönyvet a munkáltató őrzi, de kilépés esetén ast ki kell adni a munkavállalónak. Ha az új munkakönyv elvész, 25 forint illeték ellenében másolatot kell róla kiállítani. A munkakönyv közokirat. A mun* kakönyvet kiállító vállalati alkalmazott azért — a munkakönyv kiállítása tekintetében — a büntetőtörvények alkalmazása szempontjából közhivatalnoknak tekintendő. Azt a munkáltatót, vállalatvezetőt, aki 1950. szeptember 1. után uj munkakönyv, vagy annak kiállítása nélkül alkalmaz munkavállalót, ötezer forintig terjedő pénz. büntetéssel sújtja a rendelet. A munkakönyv kiállításához szűk. séges nyomtatványokat (kérdőíveket, s'tb.) a munkaerőtartalékok hivatalától igénylés ellenében költségmentesen kapják a vállalatok. A munkavállaló, ha a kilépéssel kapcsolatban munkakönyvébe bevezetett adatokat sérelmesnek találja, a vállalati egyeztető bizottsághoz, illetve a szakszervezeti központhoz fordulhat. Minden munkavállalónak csak egy érvényes munkakönyve lehet, A betelt munkakönyvet az új munkakönyvvel együtt kell megJileqfelcnl a városi üzemi népnevelő legújabb száma A Népnevelő k-zli Rákosi elvtárs beszédét, melyet a DISz alakuló kongresszusán mondott. „Népnevelőink feladatai a Központi Vezetőség ülése után" című cikk módszerbeli utmu'atást ad arra a népnevelőknek, hogyan tanulmányozzák a Központi Vezetőség ha.ároza'ait, hogyan mozgóstisák a párttagságot és a magyar dolgozók millióit a határozatok végrehajtásában. Népnevelőink további feladatait adja meg a darabbérezés sikeres végrehajtásában az „Ismertessük a darabbérezés jelentőségét és eredményeit a dolgozókkal" című cikk. „Hogyan ismertessék a mecsekszabolcsi bányatelep Ferenc-aknájának népnevelői Gerő és Révai elvtársak beszédét a dolgozókkal" címen Bagi László a központi Ágit, Prop. osz élv munka'ársa írt cikket. Gálos Ferencné a XIIPÍ4 párttitkára körzetünk népnevelőinek harcát íria le a klerikális reakció ellen. Balog II. István salgótarjáni Acélárugyár sz áhánovista népnevelője cikkében arról ír, hogyan leplezi le a bércsalókat és hogyan ismerte i a példamutató dolgozók murváját. A Népnevelő uj száma népnevelőink számára a legközvetlenebb feladatjuk végrehajtásában nagy segítséget jelent,