Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)
1950-06-22 / 142. szám
CSÜTÖRTÖK, 1950. JÚNIUS 22. 3 Le kell sújtani a bércsalókra ! Bűnszövetkezet A TISZA PARTJÁN A Tisza vízállása igen alacsony. A Homok Szövetkezet uszályai mélyen bent vannak a parton, keskeny deszkapallók nyúlnak a meredek lejrőn, ahol veritékezve, összegörnyedve 1alicskázzak fel a homokot a kubikosok. Nehéz eiz a munka. A kubikosok keze érdes, kemény, ujjaik szinte elformáUanodnak. de nem is csoda, hiszen napi tíz, sőt tizenhat órát is dolgoznak. Tizennyolcan végzik ezt a szinte embertelen munkát, reggeltől estig. Ezek a kub:kosok a „Homok Szövetkezet" tagjai, helyesebben mondva kizsákmányoltjai. Ezt a „szövetkezetet" ugyanis nyugodtan illethetnénk ezzel az egy szóval: bűnszövetkezet. Bűnszövetkezet, méghozzá a legsötétebb, legfurfangosabbak közül. A szövetkezet vezérkara Takács István volt csónak- és fürdőháztulajdonos kezdte el szervezni a „Homokezövetkezettet. Közvetlen segítőtársai voltak Domonkos Lászlóné, id. Balog Ferenc, ifj. Balog Mihály hajótulajdonosok, valamint Barna Lajos hajó ulajdon-os, akinek e mellett még Hódmezővásárhely környékén, Külső-Szőrháton mint egy 28 hold földje, kocsija, lova volt. amellyel az inflációs időkben kukoricát és egyéb terményeket fuvarozott. Hosszas tárgyalások után, melyek a hajótulajdonos „gazdák" és Takács István között folytak le ezév március elsején létrehozták Takács vezérletével „szövetkezeiket." Tudták természetesen, hogy a homokkitermelésnél szükség van olcsó munkaerőre. Ezért Takács István irányításával a 15 hajótulajdonos meghívott az alakuló gyűlésre 15 vagy 16 kubikost is azzal, hogy őket te felveszik a „szövetkezetbe". A teljhatalmú ügyvezető ur Már az alakuló gyűlésen is a hajótulajdonosok vitték a hangot. Állandóan ők szólaltak fel, ha a kubikosok közül valaki szólni akart, azt lepisszegték. Könnyű volt nekik, hiszen már előzőleg „megmagyarázták" a kubikosoknak, hogy gondoljanak arra. nem kell nekik tagnak lenniök és már eleve hagyja el a helyiséget, aki nem ért velük egyet. Ilyenformán egyhangú választás alapján Takács István lett a teljhatalmú ügyvezető, az a Takács Is.ván akinek a kubikosok egy évvel ezelőtt még „piszkos, csavargó Jegyek" voltak. akiket az akkor meglévő fürdőházában nem szívesen látott és Kovács Lajos akkori büffésnek ezekkel a szavakkal rótta fel. hogy őket a büffébe engedi. Március 1 óta sok víz lefolyt a Tiszán. Nagyon sok homokot és kavicsot bányásztak ki a „szőve'kezet" tagjai azóta, sok volt rajta a haszion — Takács Istvánnak és a httó.ulajdonosoknak. A ,.szövetkezet"-ről a budapesti központban elkönyvelték, hogv rendben működik, minden jól megy, végre valahára Szegeden a homok — építőiparunknak ez a fontos anyaea — jó kezekbe került, ujabb szocialista szektor él és virul a Tiszaparton. Igaz, virul is a „szőve kezet", de Takács István és a hajótulajdonosok számára. Alapszabály ? Lehet, hogv van. de a kubikosoknak sohasem mutatták meg, pedig sokszor kér" ék. A kubikosnak fel is ut, le is ut A szövetkezetben időnként a tagok meg rzok ák beszélni a munkát, meg szokták tenni észrevételeiket. Itt is megtörtént, de csak a hajó ulajdonosok részéről. Március 1 óta semmiféle gyűlés, semmifele értekezlet nem volt, legfeljebb néha-néha beszélgettek el a kub'kcs tagokkal. A felvé' el kérdését is „közpor.tosítO' ák". Telihatalmu intézője Takács István volt. ő vett fel vagy „fcccsátot el" tagokat a hajó ulajdonos gazdák kívánságának megfelelően. Önkényesen küld e el Kovács Imre kubikost is, aki ilyenformán több hétig munka nélkül volt. A hajótulajdonosok is terrorizálják a kubikosokat Ifj. Balog Mihály például ugy in'ézte el vitáját Dormány Antal, vagy egy másik alkalommal Csamangó Mihály kubikossal. hogy „mit akarsz te itt? Csak egy talicskát hoztál a szövetkezetbe, semmi keresnivalód nincs közöttünk." Különösen „kirugot " ifj. Balog Mihály és a többi hajó.sgazda Csamangó Mihályra, mert az a fizetés naoján egv napi jogos haiómegrakási bérét kérte. Az ügyet végsőfokon azzal intézte el Takács István, hogyha nem tetszik neki, akkc • el is mehet a szövetkezetből. Csalás, kizsákmányolás, hazugságok Megszokta ezt a hangot "bakács István még 1942-ben. csakhogy abban az időben, amikor Horthy fasizmus a legembertelenebbül elnyomta a dolgozókat, ők is még durvábban bántak el alkalmazottaikkal. Ifj. Balog Mihály, Balog József és Barna Lajos hajótulajdonosok — akik ma is a „szövetkezet" tagjai — Löffler Lajos akkori többszörös hajótulajd'onos vezérletével Csamangó Mihályt és még 29 társát felvitet ók a Horthy rendőrségre „lázitás" miatt: mivel tiz fillér béremelést kértek. A „szövetkezet" időnként beszámolt a budapesti központ, nak. Főlee Takács István ügyvezető ur és Csiszár hajótulajdonos járt fel Pestre. M kor viszsziajöttek, soha nem számoltak el, hogy mit intéztek, mindössze egyetlen kézzelfogható jele volt a tanácskozásoknak: rendszerint hazajövetelük után különböző — és tegyük hozzá nem létező — miniszteri rendeletekre hivatkozva csökkentették a kubikosok bérét a hajósgazdák javára. A pénzbeli juttatásokról a szövetkezetben általában igen furcsa kép tárul elénk. A kuoikosok nem egyebek, mint egyszerű bérmunkások. Mivel azonban „szöve'kezeti tagok", ezért OTI járulékot nem fizetnek utánuk. ebédpénzt nem adnak, túlóradíj nincsen, a fizetett ünnepnapokat ugyancsak nem számolják el, a rendszeres munka'dő tíz óra. Volt már olyan eset is, hogv 16 órát dolgozott egy-egy kubikos. A kubikosoké a munka — a hajósgazdáké a haszon Junius 5-ig még tessék-lássék módján dolgoztak a hajótulajdonosok is. de jóval több juttatásban részesültek a kubikosoknál. Ezen a napon azonban már igen alacsony volt a vízállás és a szőve kezet hajótulajdonos tagjainak nem izlett a munka, mivel igy nehéz volt a kirakodás. Junius 5-én reggel a gazdák azzal fogadták a kubikosokat, hogy szedjék össze a holmijukat a hajókról, mert á'szervezték a munkát s majd Takács István ügyveze ő bővebben megmagyarázza. Meg is magyarázta Takács István! U asította a kubikosokat. hogy 18-an alakítsanak két brigádo . mostantól kezdve csak ők hordják fel a hajóról a Igen érdekes bűnügyet tárgyal pénteken a szegedi megyei bíróság. Szívós Lajos, á'lami gazdasági raktárnok szabotázs bűntettével, F''lber Gyula, állami gazdasági agrorómus hivata'i kötelesség szándékos megszegésével. Tóth István pedig gondatlanságból e'kovetett kötelességszegéssel vádolva kei'iil bíróság éléA szeghalmi Halasi-féle áltatni gazdaságba nagyobbmennyiségii mérgező rovarirtószer érkezett azzal az utasítással, hogy minden anyagtól szigorúan el'kü'önítve kell tárolni, külön zárható kamrában, melynek ajtajára írják ki, hogy homokot. A szövetkezet így kettévált. A hajótulajdonosok járnak a hajóval, amelyet a kotrótelep dolgozói a kikotort homokkal megraknak, s még a víz kiszivattyuzására isők adnak munkaerőt. A hajótulajdonosok mindössze egyengetik a homokot és egyheti tényleges munkájuk körülbelül tiz munkaórát jeleni. Ezért a ténykedésükért minden köbméter homok után hat forint juttatásban részesülnek, amiből hatvan fillért fizetnek köbméterenként a kotrótelepnek. A IS kubikos a kirakodóhelyhez beállt hajókról a meredek parton felszállítja a homokot — az egyik tolja a talicskát, a más'l. húzza — dolgoznak napi tíz órát és köbméterenként ketten kapnak hót forintot. Munkájuk körülbelül 85 százalékát teszi ki a munkafolyamatnak. Ennek el lenére a hajósgazdáknak vau még más jövedelmük is. Két forint 50 fillért kapnak minden köbméter homok uten ha jó karban tart ás címen. Mindezek elle nére a hajók karbantartásával egyáltalán nem törődnek, ső! még a hajóhoz szükséges felszerelést, például kötelet is p kubikosok vittek igen gyakran. ' Ujabb sötét üzelmek Takács István is megkapja a maga „bérecskéjét", 70 fiiért minden köbméter után, ami hetenként 3—400 forintra rug. Vannak azonban más üzletei is Takács urnák: egv homokzátony kibányászásáért — melynek bérbeadási jogában anyagilag érdekelve volt — négyezer forintot fizetett, egy valamivel kisebb másik zátonyért — amelyikhez nem volt semmi köze — kétszáz forintot fizetett. Van már egy közös hajója is Beke Istvánnal együtt. Ezt a Beke Is'vánt és Mózes Sándort — akiknek 45 lóerős mo orhajóját államosították — megbízta áprilisban azzal, hogy volt mo torhajó jükkal vontassanak. Dolgoztak is két héten keresztül, összesen mintegy 24 órát, vontattak 450 köbméter homokot és 14 forintot kaptak minden köbméter után. Jól keres tehát mindenki a homokszö. ve kezeiben — kivéve a kubikosokat. akik tiz órai megfeszített munkával jelenleg alig kapnak heti 100 forintnál többet. Rendet teremt a Párt Hónapok óa folynak a homokszövetkezet ilyen és ehhez hasonló üzelmei. A dolgozók azonban rhost már végképp elkeseredtek. Eszükbe jutott a Párt. amely mindig megvédte a dolgozók érdekei!. Előad ák panaszukat — és ott meghallgatták őket, A Párt erélyes kézzel teremt rende ügyükben, hogy a Tisza partján is megszűnjék az embertelen kizsákmányolás. 3 megszépüljön a kubikosok élete is, hasonlóképpen a népi demokrácia többi dolgozóhoz. Felszámolódik a Homokszövetkezet egész napjainkig tartó gazsága, de ez még magáitan nem elég. A többi azonban dolgozó népünk áüamappará'usára. a rendőrségre és a bíróságra tartozik. Koloszár Béla mérgező anyag van elhelyezve benne. Ennek ellenére, Eelber utasítására Szívós a magtár egyik sarkában helyezte el a mérget, közvetlenül az ál'ali takarmányozásra szolgám tápszerek mellé. Szívós egy alkalommal Tóth Istvánt küldte be csontmészért, aki tévedésből rovarirtót helyezett a mérlegre. Ennek következtében a gazdarág 18 lova megbetegedett s közii'fik 12 elpusztult. A kulákszármazú Szívós Lajost egyébként Felber Gyula a Párt és a DEFOSz megkerülésével helyezte felelős állásba. Megszületett az első példás ítélet dolgozó népünk ellenségei, fejlődésünk kerékkötői termelésünk szabotálói, a bércsafók fölött. Le. leplezve állottak ezek a kártevők a törvényszék előtt, oda lett a nagy hangjuk, fölényes támadó magatartásuk, melyet dolgozótársaikkal szemben tanúsítottak. Kik voltak ezek a bércsalók? Régi, tőkéseket Ikiszolgáló, munkásnyúzó művezető, nyugatos fasiszta tolvaj; a társadalom szemetjei, aljas söpredékek Elnyer, ték méltó büntetésüket, nem rontják már az üzem levegőjét, oda kerültek, ahova valók; a börtönbe. Esetük azonban nagy tanulság és figyetmeztető példa. Elsősorban is bebizonyosodott — mint áítalá. ban minden esetben —, hogy a norma, és bércsalók a dojgozók, épülő szocializmusunk tudatos ellenségei Nem tudatlanságból, nem kényszerítő okokból, nemcsak egyszerű pénzsóvárságból követik el gaztetteiket, hanem az alkotó, építő munka, a fejlődés iránt érzett ádáz gyűlöletüktől sarkallva. Figyelmeztetég ez az eset is, hogy a bércsalásokat nem lehet kesztyűs kézzel, liberálisan keVasárnap, június 25-én délelőtt 10 órakor a szegedi Ady-téri Egyetem előadótermében dr. Straub Brúnó, a Szovjetunióban járt kulturális küldöttség vezetője előadást tarí. Előadásában beszámol azokról az élményekről és tapasztalaA Fegyveres Testületek együttes hangversenyének előkészületet már nagyban folynak. Az újszegedi szabadtéri színpadot már előkészítették és kibővítették, hogy a hatalmas zenekar elhelyezhető 'egyen. Ma érkezik Szegedre a két hangversenyző vendégzenekar, az ország legjobb fúvószetiekara, az Országos Pénzügyőrzenekar és az Államvédelmi Hatóságok zenekara. Résztyesz a hangversenyen a sok sikeres szereplésről jól ismert szegedi rendőrzepekar is. Vasárnap délélőtt 11 órakor a zenekarok tisztelgő zenés felvonulás keretében a Szegedi Pártbizottság, az Államvédelmi Hatóság, a Magyar-Szovjet Társaság székházai el,-, mennek, félvonulnak a Szcchényizelni Figyelmeztetés ez az eset is, hogy a leleplezett bércsalókat nem szabad sajnálni Melyik dol. gozó ne vetné meg azt a ,,dolgozó, társát", aki ellopná tőle becsületes munkával megkeresett bérét, a ruháját, vagy a cipőjét? Ugyan ki sajnálná, ha megbüntetnék azt a gonosztevőt% aki megkárosít egy családját, gyermekét eltartó dolgozót? Senki. Ugyanígy nem lehet sajnálni azt, aki az üzemben dolgozótársa munkájának eredményét1 a munkadarabokat magának számoltatja el, vagy pedig tudatosan selejt árut termel, amit el. tüntet és jogtalanul magas teljesítményeket számoltat el magának. Minden bércsaló végső fokon az egész dolgozó népet és ezen keresztül az egyént is megkárosítja. Káros tevékenységük, szabotázsuk azf eredményezi, hogy kevesebb lesz a ruha, a cipő, az élelem. Éberen kell tehát figyelnünk és le kell azonnal csapni minden ilyen ellenségre, fasisztákra, az imperializmus ügynökeire, a jobb. oldali szociáldemokratákra, a kíe. rikális reakció hű szekértolóira, mert ezek a bércsalók. ezek azok, akik galádul a dolgozó nép ellen törnek. tokról, amelyeket a Szovjetunióban szerzett. Az előadást a Magyar-Szovjet Társaság Egyetemi Szervezete rendezi meg, amely felé nagy érdeklődéssel tekintenek a szegcdi üzemek dolgozói. téren és a Lenin-utcán, utána a két vendégzenekar térzenét ad. A hangverseny szombaton este 8 és vasárnap este fé1 7 órakor kezdődik az újszegedi szabadtéri színpadon. A műsor első részében a zenekarok külön-külön mutatkoznak be, a második részben pedig a három zenekar hatalmas fúvóaegyüttessé egyesülve iátsza Liszt „Les Predules" c. szimfonikus költeményét, Csajkovszkij ragyogó 1812. nyitányát és Berlioz Rákócziindulóját. A műveket Bérezés Márton, Józsa Sándor és Varga Lehel karnagyok vezénylik. Az üzem' dolgozók csoportos (legalább 10 fő) elővételi vásárlás esetén .30 százalékos kedvezm '• írben részesülnek. Szabót ázsbiincselekményt tárgyal pénteken a szegedi megyei bíróság Szeged dolgozói nagy érdeklődéssel várják a Fegyveres Testületek nagy szabása hangversenyét » Ünnepélyes keretek között nyitották meg a Magyar Élettani Társaság XVI. vándorgyűlését Szerdán este fél hétkor a szegedi Ady-téri Egyetem tanácstermében ünnepélyes keretek között nyitották meg a Magyar Élettani Társarág XVF. vándorgyűlését. Az elnöki megnyitó beszédét Issekutz Béla tartotta, majd Szilágyi András elvtárs, a Szegedi Pártbizottság nevében tartotta megnyitó beszédét. — Üdvözlöm a Magyar E'eltani Társaság XVI. kongresszusán megjelent Szapozskov elvtársat, az elvtársakat és a kedves vendégeket — mondotta beszédében Szilágyi elvtárs. A felszabadulás Szeged életében is döntő változást hozott és mint minden vonalon, az orvostudomány terén is hatalmas fejlődés tapasztalható. Most, hogy jtt Szegeden tartják meg a Magyar Élettani, Társaság XVI. kongresszusát — döntően bebizonyosodott az, hogy Szeged lemosta magáról gzt a gyalázatot, azt a szennyet, amelyet negyedszázadon magán viselt. De bizonyítja az is, hogy szegedi viszonylatban a Párt vezetésével, irányításával, támogatásával az orvostudomány és általában a tadománv olyan fejlődésnek indult, hogy hat Kossuth-díjas tudósunk van. Es ezeket az eredményeket a Szovjetuniónak, a Pártnak és szeretett vezérünknek, Rákosi elvtársnak köszönhetjük. Szilágyi elvtárs szavait percekig tartó taps és éljenzés szakította félbe és a jelenlévők éltették Sztálin, Rákosi elvtársakat és a Pártot. Az orvos egészségügyi szakszervezet budapesti kiküldöttjének beszéde után a Tudománvos 'Akadémia részéről pedig Straub F. Brúnó elvtárs Kossuth-díjas professzor tartotta meg beszédét. Beszédében méltatta azokat áz eredményeket, amelyeket a Magyar Élettani Társaság a felszabadulás óta elért a Párt támogatásával. — Tudjuk azt — mondotta beszédében Straub elvtárs, — hogy ezeket az eredményeket — képtelenek lettünk volna elérni, ha az élenjáró szovjet orvostudomány nem adta volna át értékes tapasztalatait és az MDP nem tárta volna ki szélesen előttünk a 'tudomány kapuit. Beszéde végén kérte a jelenlevőket, hogy munkájukat ezután még fokozottabb lendülettel és öntudatosahban végezzék, hogy a magyar orvosiudomány méltó követője. legyen a szovjet orvostudománynak az egész magyar dolgo. zó nép érdekében. Ezután Jancsó Miklós, majd J. • Gábor Aranka tartotta megnyitó előadását és megkezdődött június I 24-ig tar'íó vándorgyűlés. Dr. Straub Brúnó elvtárs előadása szovjetunióbeli élményeiről