Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-22 / 142. szám

CSÜTÖRTÖK, 1950. JÚNIUS 22. 3 Le kell sújtani a bércsalókra ! Bűnszövetkezet A TISZA PARTJÁN A Tisza vízállása igen ala­csony. A Homok Szövetkezet uszályai mélyen bent vannak a parton, keskeny deszkapallók nyúlnak a meredek lejrőn, ahol veritékezve, összegörnyedve 1a­licskázzak fel a homokot a ku­bikosok. Nehéz eiz a munka. A kubikosok keze érdes, kemény, ujjaik szinte elformáUanodnak. de nem is csoda, hiszen napi tíz, sőt tizenhat órát is dolgoznak. Tizennyolcan végzik ezt a szinte embertelen munkát, reggeltől es­tig. Ezek a kub:kosok a „Homok Szövetkezet" tagjai, helyeseb­ben mondva kizsákmányoltjai. Ezt a „szövetkezetet" ugyanis nyugodtan illethetnénk ezzel az egy szóval: bűnszövetkezet. Bűn­szövetkezet, méghozzá a legsöté­tebb, legfurfangosabbak közül. A szövetkezet vezérkara Takács István volt csónak- és fürdőháztulajdonos kezdte el szervezni a „Homokezövetkezett­et. Közvetlen segítőtársai voltak Domonkos Lászlóné, id. Balog Ferenc, ifj. Balog Mihály hajó­tulajdonosok, valamint Barna Lajos hajó ulajdon-os, akinek e mellett még Hódmezővásárhely környékén, Külső-Szőrháton mint egy 28 hold földje, kocsija, lo­va volt. amellyel az inflációs időkben kukoricát és egyéb ter­ményeket fuvarozott. Hosszas tárgyalások után, me­lyek a hajótulajdonos „gazdák" és Takács István között folytak le ezév március elsején létrehoz­ták Takács vezérletével „szövet­kezeiket." Tudták természete­sen, hogy a homokkitermelésnél szükség van olcsó munkaerőre. Ezért Takács István irányításá­val a 15 hajótulajdonos meghí­vott az alakuló gyűlésre 15 vagy 16 kubikost is azzal, hogy őket te felveszik a „szövetkezetbe". A teljhatalmú ügyvezető ur Már az alakuló gyűlésen is a hajótulajdonosok vitték a han­got. Állandóan ők szólaltak fel, ha a kubikosok közül valaki szólni akart, azt lepisszegték. Könnyű volt nekik, hiszen már előzőleg „megmagyarázták" a kubikosoknak, hogy gondoljanak arra. nem kell nekik tagnak lenniök és már eleve hagyja el a helyiséget, aki nem ért velük egyet. Ilyenformán egyhangú választás alapján Takács István lett a teljhatalmú ügyvezető, az a Takács Is.ván akinek a kubi­kosok egy évvel ezelőtt még „piszkos, csavargó Jegyek" vol­tak. akiket az akkor meglévő für­dőházában nem szívesen látott és Kovács Lajos akkori büffésnek ezekkel a szavakkal rótta fel. hogy őket a büffébe engedi. Március 1 óta sok víz lefolyt a Tiszán. Nagyon sok homokot és kavicsot bányásztak ki a „sző­ve'kezet" tagjai azóta, sok volt rajta a haszion — Takács Ist­vánnak és a httó.ulajdonosok­nak. A ,.szövetkezet"-ről a bu­dapesti központban elkönyvelték, hogv rendben működik, minden jól megy, végre valahára Szege­den a homok — építőiparunknak ez a fontos anyaea — jó kezek­be került, ujabb szocialista szek­tor él és virul a Tiszaparton. Igaz, virul is a „szőve kezet", de Takács István és a hajótulaj­donosok számára. Alapszabály ? Lehet, hogv van. de a kubiko­soknak sohasem mutatták meg, pedig sokszor kér" ék. A kubikosnak fel is ut, le is ut A szövetkezetben időnként a tagok meg rzok ák beszélni a munkát, meg szokták tenni ész­revételeiket. Itt is megtörtént, de csak a hajó ulajdonosok ré­széről. Március 1 óta semmiféle gyűlés, semmifele értekezlet nem volt, legfeljebb néha-néha beszél­gettek el a kub'kcs tagokkal. A felvé' el kérdését is „közpor.to­sítO' ák". Telihatalmu intézője Takács István volt. ő vett fel vagy „fcccsátot el" tagokat a hajó ulajdonos gazdák kívánsá­gának megfelelően. Önkényesen küld e el Kovács Imre kubikost is, aki ilyenformán több hétig munka nélkül volt. A hajótulajdonosok is terrori­zálják a kubikosokat Ifj. Balog Mihály például ugy in'ézte el vitáját Dormány Antal, vagy egy másik alkalommal Csamangó Mihály kubikossal. hogy „mit akarsz te itt? Csak egy talics­kát hoztál a szövetkezetbe, sem­mi keresnivalód nincs közöt­tünk." Különösen „kirugot " ifj. Balog Mihály és a többi hajó.s­gazda Csamangó Mihályra, mert az a fizetés naoján egv napi jo­gos haiómegrakási bérét kérte. Az ügyet végsőfokon azzal intéz­te el Takács István, hogyha nem tetszik neki, akkc • el is mehet a szövetkezetből. Csalás, kizsákmányolás, hazugságok Megszokta ezt a hangot "ba­kács István még 1942-ben. csak­hogy abban az időben, amikor Horthy fasizmus a legemberte­lenebbül elnyomta a dolgozókat, ők is még durvábban bántak el alkalmazottaikkal. Ifj. Balog Mi­hály, Balog József és Barna La­jos hajótulajdonosok — akik ma is a „szövetkezet" tagjai — Löffler Lajos akkori többszörös hajótulajd'onos vezérletével Csa­mangó Mihályt és még 29 társát felvitet ók a Horthy rendőrségre „lázitás" miatt: mivel tiz fil­lér béremelést kértek. A „szövetkezet" időnként be­számolt a budapesti központ, nak. Főlee Takács István ügy­vezető ur és Csiszár hajótulajdo­nos járt fel Pestre. M kor visz­sziajöttek, soha nem számoltak el, hogy mit intéztek, mindössze egyetlen kézzelfogható jele volt a tanácskozásoknak: rendszerint hazajövetelük után különböző — és tegyük hozzá nem létező — miniszteri rendeletekre hivatkoz­va csökkentették a kubikosok bé­rét a hajósgazdák javára. A pénzbeli juttatásokról a szövetkezetben általában igen furcsa kép tárul elénk. A kuoi­kosok nem egyebek, mint egy­szerű bérmunkások. Mivel azon­ban „szöve'kezeti tagok", ezért OTI járulékot nem fizetnek utá­nuk. ebédpénzt nem adnak, túl­óradíj nincsen, a fizetett ünnep­napokat ugyancsak nem számol­ják el, a rendszeres munka'dő tíz óra. Volt már olyan eset is, hogv 16 órát dolgozott egy-egy kubikos. A kubikosoké a munka — a hajósgazdáké a haszon Junius 5-ig még tessék-lássék módján dolgoztak a hajótulajdo­nosok is. de jóval több juttatás­ban részesültek a kubikosoknál. Ezen a napon azonban már igen alacsony volt a vízállás és a szőve kezet hajótulajdonos tag­jainak nem izlett a munka, mi­vel igy nehéz volt a kirakodás. Junius 5-én reggel a gazdák az­zal fogadták a kubikosokat, hogy szedjék össze a holmijukat a hajókról, mert á'szervezték a munkát s majd Takács István ügyveze ő bővebben megmagya­rázza. Meg is magyarázta Ta­kács István! U asította a kubi­kosokat. hogy 18-an alakítsanak két brigádo . mostantól kezdve csak ők hordják fel a hajóról a Igen érdekes bűnügyet tárgyal pénteken a szegedi megyei bíróság. Szívós Lajos, á'lami gazdasági rak­tárnok szabotázs bűntettével, F''lber Gyula, állami gazdasági agrorómus hivata'i kötelesség szándékos meg­szegésével. Tóth István pedig gon­datlanságból e'kovetett kötelesség­szegéssel vádolva kei'iil bíróság élé­A szeghalmi Halasi-féle áltatni gazdaságba nagyobbmennyiségii mérgező rovarirtószer érkezett az­zal az utasítással, hogy minden anyagtól szigorúan el'kü'önítve kell tárolni, külön zárható kamrában, melynek ajtajára írják ki, hogy homokot. A szövetkezet így ket­tévált. A hajótulajdonosok jár­nak a hajóval, amelyet a kotró­telep dolgozói a kikotort homok­kal megraknak, s még a víz ki­szivattyuzására isők adnak mun­kaerőt. A hajótulajdonosok mindössze egyengetik a homokot és egyheti tényleges munkájuk körülbelül tiz munkaórát jeleni. Ezért a ténykedésükért minden köbméter homok után hat forint juttatásban részesülnek, amiből hatvan fillért fizetnek köbméte­renként a kotrótelepnek. A IS kubikos a kirakodóhelyhez be­állt hajókról a meredek parton felszállítja a homokot — az egyik tolja a talicskát, a más'l. húzza — dolgoznak napi tíz órát és köbméterenként ketten kapnak hót forintot. Munkájuk körülbelül 85 százalékát teszi ki a munkafolyamatnak. Ennek el lenére a hajósgazdáknak vau még más jövedelmük is. Két fo­rint 50 fillért kapnak minden köbméter homok uten ha jó kar­ban tart ás címen. Mindezek elle nére a hajók karbantartásával egyáltalán nem törődnek, ső! még a hajóhoz szükséges fel­szerelést, például kötelet is p kubikosok vittek igen gyakran. ' Ujabb sötét üzelmek Takács István is megkapja a maga „bérecskéjét", 70 fiiért minden köbméter után, ami he­tenként 3—400 forintra rug. Vannak azonban más üzletei is Takács urnák: egv homokzátony kibányászásáért — melynek bér­beadási jogában anyagilag érde­kelve volt — négyezer forintot fizetett, egy valamivel kisebb másik zátonyért — amelyikhez nem volt semmi köze — kétszáz forintot fizetett. Van már egy közös hajója is Beke Istvánnal együtt. Ezt a Beke Is'vánt és Mózes Sándort — akiknek 45 lóerős mo orhajóját államosítot­ták — megbízta áprilisban azzal, hogy volt mo torhajó jükkal von­tassanak. Dolgoztak is két héten keresztül, összesen mintegy 24 órát, vontattak 450 köbméter homokot és 14 forintot kaptak minden köbméter után. Jól ke­res tehát mindenki a homokszö. ve kezeiben — kivéve a kubiko­sokat. akik tiz órai megfeszített munkával jelenleg alig kapnak heti 100 forintnál többet. Rendet teremt a Párt Hónapok óa folynak a ho­mokszövetkezet ilyen és ehhez hasonló üzelmei. A dolgozók azonban rhost már végképp elke­seredtek. Eszükbe jutott a Párt. amely mindig megvédte a dolgo­zók érdekei!. Előad ák panaszu­kat — és ott meghallgatták őket, A Párt erélyes kézzel te­remt rende ügyükben, hogy a Tisza partján is megszűnjék az embertelen kizsákmányolás. 3 megszépüljön a kubikosok élete is, hasonlóképpen a népi demok­rácia többi dolgozóhoz. Felszá­molódik a Homokszövetkezet egész napjainkig tartó gazsága, de ez még magáitan nem elég. A többi azonban dolgozó népünk áüamappará'usára. a rendőrség­re és a bíróságra tartozik. Koloszár Béla mérgező anyag van elhelyezve ben­ne. Ennek ellenére, Eelber utasítá­sára Szívós a magtár egyik sarká­ban helyezte el a mérget, közvetle­nül az ál'ali takarmányozásra szol­gám tápszerek mellé. Szívós egy alkalommal Tóth Istvánt küldte be csontmészért, aki tévedésből rovar­irtót helyezett a mérlegre. Ennek következtében a gazdarág 18 lova megbetegedett s közii'fik 12 elpusz­tult. A kulákszármazú Szívós Lajost egyébként Felber Gyula a Párt és a DEFOSz megkerülésével helyezte felelős állásba. Megszületett az első példás íté­let dolgozó népünk ellenségei, fej­lődésünk kerékkötői termelésünk szabotálói, a bércsafók fölött. Le. leplezve állottak ezek a kártevők a törvényszék előtt, oda lett a nagy hangjuk, fölényes támadó magatartásuk, melyet dolgozótár­saikkal szemben tanúsítottak. Kik voltak ezek a bércsalók? Régi, tőkéseket Ikiszolgáló, mun­kásnyúzó művezető, nyugatos fa­siszta tolvaj; a társadalom sze­metjei, aljas söpredékek Elnyer, ték méltó büntetésüket, nem ront­ják már az üzem levegőjét, oda kerültek, ahova valók; a bör­tönbe. Esetük azonban nagy tanulság és figyetmeztető példa. Elsősorban is bebizonyosodott — mint áítalá. ban minden esetben —, hogy a norma, és bércsalók a dojgozók, épülő szocializmusunk tudatos el­lenségei Nem tudatlanságból, nem kényszerítő okokból, nemcsak egyszerű pénzsóvárságból követik el gaztetteiket, hanem az alkotó, építő munka, a fejlődés iránt ér­zett ádáz gyűlöletüktől sarkallva. Figyelmeztetég ez az eset is, hogy a bércsalásokat nem lehet kesztyűs kézzel, liberálisan ke­Vasárnap, június 25-én délelőtt 10 órakor a szegedi Ady-téri Egye­tem előadótermében dr. Straub Brúnó, a Szovjetunióban járt kultu­rális küldöttség vezetője előadást tarí. Előadásában beszámol azok­ról az élményekről és tapasztala­A Fegyveres Testületek együttes hangversenyének előkészületet már nagyban folynak. Az újszegedi sza­badtéri színpadot már előkészítet­ték és kibővítették, hogy a hatal­mas zenekar elhelyezhető 'egyen. Ma érkezik Szegedre a két hang­versenyző vendégzenekar, az or­szág legjobb fúvószetiekara, az Or­szágos Pénzügyőrzenekar és az Ál­lamvédelmi Hatóságok zenekara. Résztyesz a hangversenyen a sok sikeres szereplésről jól ismert sze­gedi rendőrzepekar is. Vasárnap délélőtt 11 órakor a ze­nekarok tisztelgő zenés felvonulás keretében a Szegedi Pártbizottság, az Államvédelmi Hatóság, a Ma­gyar-Szovjet Társaság székházai el,-, mennek, félvonulnak a Szcchényi­zelni Figyelmeztetés ez az eset is, hogy a leleplezett bércsalókat nem szabad sajnálni Melyik dol. gozó ne vetné meg azt a ,,dolgozó, társát", aki ellopná tőle becsüle­tes munkával megkeresett bérét, a ruháját, vagy a cipőjét? Ugyan ki sajnálná, ha megbüntetnék azt a gonosztevőt% aki megkárosít egy családját, gyermekét eltartó dol­gozót? Senki. Ugyanígy nem lehet sajnálni azt, aki az üzemben dol­gozótársa munkájának eredmé­nyét1 a munkadarabokat magának számoltatja el, vagy pedig tuda­tosan selejt árut termel, amit el. tüntet és jogtalanul magas telje­sítményeket számoltat el magának. Minden bércsaló végső fokon az egész dolgozó népet és ezen ke­resztül az egyént is megkárosítja. Káros tevékenységük, szabotázsuk azf eredményezi, hogy kevesebb lesz a ruha, a cipő, az élelem. Éberen kell tehát figyelnünk és le kell azonnal csapni minden ilyen ellenségre, fasisztákra, az imperializmus ügynökeire, a jobb. oldali szociáldemokratákra, a kíe. rikális reakció hű szekértolóira, mert ezek a bércsalók. ezek azok, akik galádul a dolgozó nép ellen törnek. tokról, amelyeket a Szovjetunióban szerzett. Az előadást a Magyar-Szovjet Társaság Egyetemi Szervezete ren­dezi meg, amely felé nagy érdeklő­déssel tekintenek a szegcdi üzemek dolgozói. téren és a Lenin-utcán, utána a két vendégzenekar térzenét ad. A hangverseny szombaton este 8 és vasárnap este fé1 7 órakor kez­dődik az újszegedi szabadtéri szín­padon. A műsor első részében a zenekarok külön-külön mutatkoz­nak be, a második részben pedig a három zenekar hatalmas fúvóa­együttessé egyesülve iátsza Liszt „Les Predules" c. szimfonikus köl­teményét, Csajkovszkij ragyogó 1812. nyitányát és Berlioz Rákóczi­indulóját. A műveket Bérezés Már­ton, Józsa Sándor és Varga Lehel karnagyok vezénylik. Az üzem' dolgozók csoportos (leg­alább 10 fő) elővételi vásárlás ese­tén .30 százalékos kedvezm '• írben részesülnek. Szabót ázsbiincselekményt tárgyal pénteken a szegedi megyei bíróság Szeged dolgozói nagy érdeklődéssel várják a Fegyveres Testületek nagy szabása hangversenyét » Ünnepélyes keretek között nyitották meg a Magyar Élettani Társaság XVI. vándorgyűlését Szerdán este fél hétkor a szegedi Ady-téri Egyetem tanácstermében ünnepélyes keretek között nyitották meg a Magyar Élettani Társarág XVF. vándorgyűlését. Az elnöki megnyitó beszédét Is­sekutz Béla tartotta, majd Szilágyi András elvtárs, a Szegedi Pártbi­zottság nevében tartotta megnyitó beszédét. — Üdvözlöm a Magyar E'eltani Társaság XVI. kongresszusán meg­jelent Szapozskov elvtársat, az elv­társakat és a kedves vendégeket — mondotta beszédében Szilágyi elv­társ. A felszabadulás Szeged életé­ben is döntő változást hozott és mint minden vonalon, az orvostudo­mány terén is hatalmas fejlődés ta­pasztalható. Most, hogy jtt Szege­den tartják meg a Magyar Élettani, Társaság XVI. kongresszusát — döntően bebizonyosodott az, hogy Szeged lemosta magáról gzt a gya­lázatot, azt a szennyet, amelyet ne­gyedszázadon magán viselt. De bi­zonyítja az is, hogy szegedi vi­szonylatban a Párt vezetésével, irá­nyításával, támogatásával az orvos­tudomány és általában a tadománv olyan fejlődésnek indult, hogy hat Kossuth-díjas tudósunk van. Es eze­ket az eredményeket a Szovjetunió­nak, a Pártnak és szeretett vezé­rünknek, Rákosi elvtársnak köszön­hetjük. Szilágyi elvtárs szavait percekig tartó taps és éljenzés szakította fél­be és a jelenlévők éltették Sztálin, Rákosi elvtársakat és a Pártot. Az orvos egészségügyi szakszer­vezet budapesti kiküldöttjének be­széde után a Tudománvos 'Akadé­mia részéről pedig Straub F. Brú­nó elvtárs Kossuth-díjas professzor tartotta meg beszédét. Beszédében méltatta azokat áz eredményeket, amelyeket a Magyar Élettani Tár­saság a felszabadulás óta elért a Párt támogatásával. — Tudjuk azt — mondotta be­szédében Straub elvtárs, — hogy ezeket az eredményeket — képte­lenek lettünk volna elérni, ha az élenjáró szovjet orvostudomány nem adta volna át értékes tapasz­talatait és az MDP nem tárta vol­na ki szélesen előttünk a 'tudomány kapuit. Beszéde végén kérte a je­lenlevőket, hogy munkájukat ez­után még fokozottabb lendülettel és öntudatosahban végezzék, hogy a magyar orvosiudomány méltó kö­vetője. legyen a szovjet orvostudo­mánynak az egész magyar dolgo. zó nép érdekében. Ezután Jancsó Miklós, majd J. • Gábor Aranka tartotta megnyitó előadását és megkezdődött június I 24-ig tar'íó vándorgyűlés. Dr. Straub Brúnó elvtárs előadása szovjetunióbeli élményeiről

Next

/
Thumbnails
Contents