Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-11 / 108. szám

CSÜTÖRTÖK, (DM. WIJUS ML Szűnjék meg a munkaválogatás a Pick szalámigyár csontozó üzemrészében A könnyebb munka keresése késhegyre menő vitákat eredményez, megromlik a kollektív szellem ügyes mozdulatokkal lejtik le a húsdarabokat a csontokról a Pick szalámigyár csontozó-üzemrészében a dolgozók. Az egyik előtt comb. a másik előtt rostélyos és más-más különböző marhahúsdarabok feküsznek. A hatalmas asztalok körül állnak a dolgozók s egyre szaporodnak a kicsontozott húsokból álló halmok előttük Az egyiknél gyorsabban, a másiknál lassabban, — attól függ, hogy milyen darabon dolgozik, melyik részét dolgozza ki a marhának, liatal-e, vagy öreg volt-e a levágott állat. A versenytáblán kimagasló teljesítmények hivalkodnak. Telbisz Péter legutóbb 220, Forró Antal pedig 196 százalékot teljesített. A szorgos mnnka és a szembeötlő eredmények trzf sejtetik, hogy itt minden rendben van, szocialista mankaverseny folyik, a dolgozók nemes versengésben vannak egymással a több és jobb termelés érdekében. Azonban ez csak a látszat. Mély indulatok feszülnek a felszín alatt, hatalmas, rosszindulatú viták robbannak ki időnként a dolgozók között, melyek „éppen hogy csak késhegyre nem mennek" — mint ahogy azt az egyik dolgozó mondotta. Mi lehel ennek az oka, min szólalkoznak össze a dolgozók? A SzOT elnökségének májas 7.-1 határozata rávilágított arra, hogy milyen káros jelenségek ütötték iel a fejüket a munkafegyelem területén üzemeinkben. ízeknek a káros jelenségeknek egyik kirívó megnyilatozása a normacsalás, munkaválogatás, a mindenáron-való törekvés a nagyobb, jogtalan keresetre, egyszóval a kevésbbé öntudatos dolgozók rossz viszonya a mankóhoz, a termeléshez. A Pick szalámigyár csontozójáhan is ez következett be. Az egyes dolgozók, hogy nagyobb keresethez juthassanak, csak az olyan munkadarabokat válogatják, ahol magas százalékot lehet elérni. Ezért aztán késhegyremenő harcot vívnak egymással. Veszekszenek az olyan húsdarabokért, melyekben kevés a csont, fiatal állatoknak a húsa és könnyebb kidolgozni. És sajnos, ez alól alig van néhány kivétel a mintegy harminc csontozómunkát végző dolgozó közölt. Legutóbb a legjobb munkások közül való Forró Antal és Móra Antal között támadt nyílt vita. mely bizony elérte a súlyos szidalmazás határát. Egymás szemére vetették, hogy „te csak mindig a javát válogatod ?" Mert bizony mindakettő azok közé tartozik, aki körömszakadtáig harcol az olyan húsdarabokért, melyeket könnyebb feldolgozni is többet lehet keresni vele. — Azon igyekszünk, hogy minél többet keressünk — mondotta Forró Antal maga is. — Ezért válogatjuk mindnyájan a legjobb darabot és sűrűn össze is szólalkozunk. De nemcsak ők ketten, hanem mások is vannak, akik válogatják a munkát. Forró Antal és Móra Anti! összeszólalkozása előtt Korsós József szállt vitába egyik dolgozótársával és ezeket a példákat még lehetne tovább is sorolni. Először talán még azt gondolhatnánk, hogy ezek a veszekedések nem is mennek a munka rovására. De, ha alaposabban szétnézünk a csontozó-üzemrészben, mást is tapasztalhatunk. Szálkai János, az egyik dolgozó, a múltkoriban került a csontozóbi. Hosszú időket kínlódott át egy-eer húsdarab megmunkálásává mert senki nem világosította fel, hogyan lehet a legegysze— amü a feldolgozásra kerülő marhának az oldala, és ahol a bordákról kell 'fejteni a húst — hogyan kell megvágni, hoey a csontoki egyszerre le lehessen szakítani -> húst. A régebbi szakmunkások ezt a módszert alkalmazzák é* egy ügyes mozdulattal 15 percet is megtakarítanak, míg aki nem ért hozzá, az úgy darabolja, hámozza le késsel a húst. Ez az egyetlen eset is azt bizonyítja, ahol munkaválogatás van, ott nem segítik egymást a dolgozók, az irigykedés és veszekedés oda vezet, hogy nincs munkamódszerütadás, az össztermelékenység nem emelkedik. De nemcsak ez a káros hatása. Gyenes József elvtárs csoportvezető, megemlítette, hogv Böröcz Pál nem csontoz olyan alaposan több esetben, ahogy kellene. A csontdarabokom — ha nem is nagy mennyiségben — vannak még húsos részek. Mi lehet ennek az oka? Csak egy kis körültekintés és máris meg lehet állapítani. Nézzük meg először, mit mond Böröcz József, aki az idősebb dolgozók közé tartozik. — Én csak olyan tedd ide, tedd oda személy vagyok — mondotta keseregve. — A húsdarabok javát rendszerint elviszik s a rossza marad meg nekem. Böröcz Pál sokcsaládos dolgozó, szeretne minél többet keresni. Azonban a csontos, öreg marhák húsdarabjainak kidolgozásával nem tud magas százalékot teljesíteni, hogy mégis gyorsabban haladjon, hát hanyagolja egy „kicsit" a'munkát. És nemcsak ő, hanem bizonyára mások is vannak így. Világos "tehát, hogy hova vezet a munkaválogatás, a jogtalan előnyszerzés a norma minél magasabb „túlteljesítésére". Sürgős tennivalók vannak a Pick szalámigyár csontozójában a hibák kijavítása érdekében. Nem szabad előfordulni például annak, hogy Móra Antal, — aki különben a legjobban dolgozók közé tartozik — a saját részéről természetesnek vegye a vitákat, a mérges összeszólalkozásokat, a munkaválogatárt és azzal indokolja; „Hát válogatjuk a darabokat, mert a legjobb százalékot a rostélyossal lehet elérni." A hibák kiküszöbölésének meg vannak az alapjai. Vannak dolgozók, akik saját maguk is felismerték a hibákat s elhatározták, hogy kiküszöbölik azokat. Igy például a többek között Hárs Ferenc élmunkás, aki o békegyülésen vetette fel s rámutatott arra — miközben önkritikát is gyakorolt —, hogy milyen helytelen a munkaválogatás. Gátolja a jó kollektív szellem, a helyes munkaverseny kialakulását, káros az egész termelésre, mind a mennyiségi, mind a minőségi szempontból. A munka és a helyes veresnyszellem megjavításának az útja: a népnevelő, felvilágosító munka fokozása, a dolgozók fokozottabb bevonása a tömegszervezeti, mozgalmi életbe és az ideológiai képzésbe. A legsürgősebb feladat pedig a SzOT elnöksége határozatának a legalaposabb ismertetése és tudatosítása, különösen a csontozó üzemrészben. Akadályozzuk meg a kulákok kártevéseit a növényápolás! munkák idején is Dolgozó parasztságunk Sze- sét egyáltalán nem kapálta még A szovjet nevelés példája nyomán, Pártunk vezetésével tudjuk megteremteni a szocialista nevelés nagyszerű rendjét Lázár György elvtárs, a Magyar Tudományos Akadémii? munkatársa hétfőn délután n Szegedi Tudományegyetemen a pedológia kártevéseinek gyakorlati felszámolásáról tartott előadást. Lázár elvtárs a Társadalmi Szemlében nemrég megjelent cikkében elsősorban az elmélet terén kezdeményezte a pedológia leleplezését. Hétfői előadásában a pedológia gyakorlati kártevéseit vázolta s megmutatta, bogy nevelőinknek miképp lehet s hogyan kell a családi, az iskolai életben felszámolni a pedológia káros, reakciós maradványait. A pedológiának közös elméleti talaja van a klerikális neveléssel. „A pedológia ellensége a Pártnak és a munkásosztálynak — állapította meg Lázár elvtárs —, mert elködösítette a forradalom és az osztályharc szükségességének marxi-lenini tanítását." A pedológusok odáig merészkedtek, hogy írásaikban saját destruktív eszméik támogatására a marxizmus klasszikusait, Lenint is elferdítve idézték. ,.Ha nevelői munkánk egyes területeit ki akarjuk emelni a pedológia hinárjából, a Párt irányításához és támogatásához kell fordulnunk" — mondotta Lázár elvtárs. „Mi, kommunista pedagógusok, akik a szocializmust épPeni akarjuk, egyikünk sem fordulhat másfelé, csak a Párthoz. Mi nem akarunk elszakadni a Párt iránymutatásától, mert felismertük, hogy soha, semmiféle társadalmi rendszerben eddig olyan fontossága nem volt az ember átalakításának, mint a szocialista társadalomban és a kommunizmusban, amely felé a szocializmus tart." Pártunk a pedológia felszárííbben és le-srvorsabban a cson-1 molásában számít pedagógutozást elvégezni. Például nem I saink segítségére .„De ne feledmutatták meg, hogy a rostélyost l jék a magyar pedagógusok, hogy forradalmi elmélet nélkül nincs forradalmi gyakorlat. Nekünk, magyar pedggósoknak pedig a szovjet pedagógia forradalmi elmélete van a kezünkben, amely nélkül nincs haladás a szocialista ember formálása felé. A szovjet nevelés nyomdokain haladva, Pártunk vezetésével kell pedagógusainknak megteremteni a szocialista nevelés nagyszerű rendjét" A bölcsészkar nagy előadótermét zsúfolásig megtöltő dolgozók, pedagógusok, egyetemi és főiskolai hallgatók hatalmas lelkesedéssel fogadták Lázár elvtárs előadását. Az előadást mozgalmas vita követte. ged környékén mindenütt nagy szorgalommal végzi a növényápolási munkákat, amelyek döntően fontosak a jó terméseredmény biztosítása érdekében, de ugyanakkor növénytermelésünk színvonalának emelése szempontjából is. Az igen alkalmas időben érkezett nevelő esők hatására szántóföldi növényeink gyorsan fejlődnek és mindenütt kalászba szökött már a rozs. A korai vetés előnye tehát máris megmutatkozik, de ezt az előnyt mindfcn dolgozó parasztnak tovább kell fokoznia. A minisztertanács növénytermesztési határozatában előírt növényápolási munkák gondos és mielőbbi elvégzése ennek a legbiztosabb módja. Elsőrendű tennivaló most a gyomok irtása, hiszen az eső után nemcsak a hasznos növények, de a gyomfélék is gyorsabban nőnek. Éppen ezért minél korábban kell az irtáshoz fogni, hogy amíg gyenge a gyom, addlig bánjunk el vele. Dolgozó parasztságunknak azonban nemcsak az a kötelessége, hogy ő maga idejében, szorgalmasan és gondosan végezze el a szükséges növényápolási munkákat, ígv a gyomirtás mellett a kapálásokat, egyelést, gyümölcsfák permetezését, hanem vigyáznia kell arra is, hogy ezt a munkát elvégezzék a kulákok is. A kulákság ugyanis éppenúgy, mint az eddigi mezőgazdasági munkálatok során vagy a terménybegyüjtés idején, elhanyagolja ezeket a fontos tennivalókat, sőt, ahol lehet, gátolni igyekszik másokat is, károkat okoz, szabotáL Számos példa bizonyítja ezt máris a mostani növényápolási időben országszerte* de itt Szeged környékén is. A kulákföktek gazosak, a permetezések nem helyesen vagy egyáltalán nem történtek meg és a kapálásnak sem láttak hozzá ott, ahol az éberség nem volt elég erős. A leleplezett, szabó, táló kulákok példái arra intenek, hogv fokozott ellenőrzésre, állandó éberségre van szükség, mert nemcsak mulasztások, hanem tudatos rombolások is előfordultak. Igy például ószentivánon Széli Kálmán kulák szépen zöldülő vetését takarmánynak vágta le. Katona István csorvai 40 holdas kulák pedig úgy akarta félrevezetni a dolgozó parasztokat, hogy csak tessék-lássék módon végezte el a gyümölcsfák permetezését, ami természetesen annyi, mintha semmit sem csinált volna. Hasonlóképpen Szűcs Tamás átokházi kulák is a gyümölcsfák permetezés előtti szükséges tisztítása nélkül végezte el a permetezést, amelynek így természetesen nem mutatkozhat meg a szükséges védőhatása. Szőregen Orcsik Géza kulák családja a cukorrépa vetémeg és nem is ritkitotta ki. De hozzá hasonlóan Deszken Radin Ljubomir kulák szabotálja a szükséges munkákat és mint ahogy annak idején terménybe. gyüjtési kötelezettségének sem tett eleget, most elmulasztotta a gyümölcsfák permetezését is. Mindezek a példák és még több kulák szabotálása is bizonyítja, egy percre sem szabad megfeledkezni arról, hogy dolgozó parasztságunk ellensége, a kulák, most a növényápolás elhanyagolásával igyekszik a legnagyobb károkat okozni. A kulákok is tudják, hogy növénytermesztésünk színvonalának a minisztertanács határozatában előírt fejlesztésén keresztül mindinkább lehetővé válik egész dolgozó népünk életszínvonalának további fokozott emelése. Ez fáj a kulákoknak és ezt akarják mindenképpen megakadályozni. Minden dolgozó parasztra s a falusi népi szervekre, a mezőőrökre, a községek vezetőire rendkívül nagy felelősség hárul most ezekben az időkben, hogy fokozott ellenőrzéssel szorítsák rá a kulákokat a minisztertanácsi határozatban előírt növényápolási munkák elvégzésére. Figyeljék meg, ellenőrizzék és azonnal jelentsék, ha a kulák földjét gazosnak találják, ha látják, hogy nem végzi a kapálást, az egyelést, a sarabolást, vagy a rozsolást. Pártunk vezetésésével a népi szerveknek, különösen a DÉFOSz-nak elől kell járnia a kulákok ellenőrzésében, munkára szorításában. Jó munka ezen a téren csak úgy végezhető, ha népi szerveink vezetői, de maga a tagság is tisztában van a növényápolási munkák állásával. Könnyen veszélyeztetheti a munkák menetét az olyan magatartás, mint a DÉFOSz tiszamelléki járási titkáráé, aki nincs tisztában a növényápolési munkák menetével és csak a hétvégi jelentésekre igyekszik támasz, kodmi. Ugyan így baj van a dolgozó parasztfiatalság megszervezésével is, mert az EPOSz tiszamelléki járási titkára viszont a kongresszusra való készülődés kétségtelenül fontos munkáját nem kapcsolja össze a növényápolási munkákkal, ami igen fontos nemcsak a parasztfiatalság, de valamennyiünk életszínvonalának emelése szempontjából. Állandóan tartsák tehát kézben tömegszervezeteink falusi vezetői Pártunk irányításával a növényápolási munkák kérdését, amelyek egyben most az osztályharc egy részét is jelentik. A' kulákok ellenőrzésével, munkáraszorításával, a dolgozó parasztság további becsületes munkájával sikerül ezt a feladatot is eredményesen megoldani. Ma megkezdik a Komszomol kiállítás rendezését az MSzT székházban Ma kezdenek hozzá Szegeden a Komszomol-kiállítás anyagának elrendezéséhez. A gazdag képkiállítás megismerteti a szegedi, de a megyei dolgozókkal és ifjúsággal is azt a hatalmas munkát és eredményt, amelyet a hős lenini Komszomol végzett az elmúlt 32 év alatt. Nemcsak az ifjúságnak, hanem a felnőtt dolgozóknak is feltétlen értékes ez a kiállítás, mert a megtekintésén keresztül megismerik azokat a módszereket, emelyek alapján a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja nevelte a szovjet ifjúságot, harcedzetté tette a munkában, a kommunizmus építésében. A kiállítást vasárnap délelőtt 10 órakor nyitják meg az MSzT székház kiállítástermében ünnepélyes keretek között. Várja a munkás- és parasztlíafalokat az üzemgazdasági és kereskedelmi főiskola A múlt évben kezdte meg működését Pártunk kezdeményezésére a megreformált üzemgazdasági és kereskedelmi főiskola, három szakka;: üzemgazda és könyvelő, belkereskedelmi, valamint külkereskedelmi szakkal. A főiskola kétéves. Pártunk biztosította az iskola elvégzésének anyagi feltételeit is: kollégiumi ellátás, tandíjkedvezmény, ösztöndíj és menz;a&egély teszi lehetővé a munkás- és dolgozó parasztfiatalok továbbtanulását. Az idén ősszel is minél nagyobb számban várják a munkás- és parasztfiatalokat, akik a főiskola elvégzése után tánccsoport, ezenkívül Lödi Ferenc Több mint ezer budapesti dolgozó látogat Szegedre Vasárnap több mint ezer budapesti dolgozó, főként üzemi munkás érkezik Szegedre a Magyar Könyvbarátok Kultúregyesülete áltat rendezett tanulmányút keretében. 'A' vendégek délelőtt 10- óra 40 perckor különvonattal érkeznek a Nagyállomásra. Itt a város nevében Dénes Leó elvtárs, polgármester fogadja őket, a MÁV zenekar pedig térzenével várja a vendégeket. Délután 3 órai kezdettel a Magyar Könyvbarátok Kultúregyesülete az újszegedi szabadtéri színpadon rendez előadást a budapesti vendégek számára, de ezen szívesen látnak minden szegedi dolgozót is. Itt Forgách István író, a szegedi Tiszatáj irói munkaközösség tagja mond megnyitó beszédet, Hegedűs Géza és Gyárfás Miklós budapesti Írók pedig előadást tartanak. A műsorban szerepel á Szegedi Kendergyár énekkara dr. Endrődi Ferenc, a MÁV szakszervezeti énekkar pedig Kertész Lajos vezényletével, valamint a rendörzenekar és a SzIT elfoglalják helyüket népgazdaságunk vezető állásaiban, a szocialista kereskedelem irányításában. Érdeklődőknek a Főiskola MEFESz szervezete nyújt felvilágosítást, Budapest, IX4 Mester-utoa 56a. verseiből adnak elő. A szabadtéri kultúrelőadásra belépődíj nincs. Délután háromnegyed 5-kor a budapesti Dózsa (volt UTE) vízilabdacsapat mérkőzik az újszegedi uszodában. Ennek megtekintése után este negyed 8-kor különvonaton indulnak vissza a vendégek.