Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-11 / 108. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1050. MÁJUS B.1 PÁRTÉLET A pártbizalmiak feladatai megerősödött pártszervezeteinkben Vezetőségu jjá választó taggyűléscinken általában majdnem mindenütt felvetődtek a pártbröalmiak munkájának hiányosságai. Éppen ezért a legtöbb határozati javaslat célul tűzte ki a pártbízalm! csoport újjászervezését, természetesen a minőség szemelőtt tartásával. A pártbizatml munka hiányosságainak két főoka volt. Az egyik az, hogy a vezetőség nem fordított gondot a pártbizalmiak továbbképzésére, nem támogatta őket és nem ellenőrizte munkájukat. A másik igen nagy hiányosság volt egyes helyeken, hogy a pártblzalmiak nem tudták, milyen feladatokat is kell elvégezniük. Bebizonyította ezt a Szegedi Kenderfonóban a vezetőségválasztó taggyűlések óta megtartott első pártbizalml értekezlet Is. A pártbizalrniak általában csak kérdéseket adtak fel, ami até Is bizonyítja, hogy nom világosították fel őket kellőképpen, milyen munkát kell elvégezniök és milyen módszerekkel Pártunk Szervezeti Szabályzata tömören és érthetően megmagyaráz?za a párt bizalmiak feladatait; ,\AS al önszervezeteken belül a párttagok köztit tl politikai és felvilágosító munka megjavítására, a párttagok megismerése, a pór!munkába való bekapcsolása és a tagdíjfizetés rendszeressége érdekében az alapszervezet tagjai tízescsoportokat képeznek, melyek Áén pártbizalmiak állanak". Mindezekből nyilvánvalóan kftvetkezik, hogy a pártbizalmiak a párttagság gerincét alkotják, ők fogják össze egy alapszervezet- tagságát s Igen nagy feladat és felelősség hárul reájuk a párttagság aktivizálása és továbbképzése terén. A pártbizalmiak kiválasztása Igen körültekintő és alapos munkát követel, hiszen a pártbizalmiakkal szemben igen lényeges követelményeket kell felállítani. Szükséges, hogy kellő ideológiai felkészültséggel rendelkezzenek, hiszen jó felvilágosító munkát enélkül nem tudnak végezni. A Villanytelcp-erőmfl pártszervezetének új vezetősége például a következőképpen szervezte be az új pártbizalmlakat; Két új pártbizalmit állítottak munkába, Kocsis Ferenc és Juhász István elvtársakat. MüHer elvtáTS, a pártszervezet titkára régóta Ismeri mindkettőjüket, sőt mielőtt párttitkár lett, nz ő ti* zescsoportlához tartoztak. Mindketten alapfokú szemináriumra járnakA pártszervezet vezetősége behivta őket a vezetőségi ülésre, elbeszélgetett veHik. Figyelembe vették azt is, hogy hogyan végzik termelő munkájukat, hiszen o ió pártbizalminak a termelésben is péHát kel' mutatnia. Kocsis Ferenc és Juhász István elvtársak normájukat 120 130 százalékra teljesttik. Természetesen ahhoz, hogy a párt bizalmiak jól lássák el feladataikat, a vezetőségnek mindenben és mindenkor támogatnia kell munkájukat. Elsősorban a titkár elvtárs feladata, hogy egyénileg is foglalkozzék a páribizalmiakkal. A Szegedi Kender II. számú alapszervezetében az új vezetőség szemináriumot szervez a pártbizalmiak számára. Az első pártbizalmi értekezleten pontosan tájékoztatták a pártbizalmlakat, milyen feladatokat kell elvégezniök. Felhívták a figyelmüket, hogy rendszeresen látogassák meg a hozzájuk beosztott elvtársakat, mozgósítsák őket a szervezeti megnyilvánulásokra és tartsák állandóan napirenden a termelés kérdéseit. Fodor József elvtárs, párttitkár tegnap reggel például minden egyes pártbizalmit felkeresett és felhfvta figyelmüket a Szakszervezetek Országos Tanácsának határozatára, amit külön is ismertettek a pártbizalmiakkal. A pártbizalmiak munkájának megkönnyítése érdekében úgy osztották be a tagságot, hogy a pártbizalmiak és a hozzájuk beosztott elvtársak egy helyen dolgozzanak, A Szegedi Kender IL alapszervezetében és a ViHanytelep-erőmű pártszervezetében is pontosan megmagyarázták a pártbizalmi elvtársaknak, hogyan vezessék pártbizalmt zsebkönyvüket. Alapszervezeteink új vezetőségeinek állandóan foglatkozniok kell a pártbizalmiakkal. Altalánosságban az a tapasztalat, hogy pártbizalmiaink elméleti színvonala még nem megfelelő, ami nyilvánvalóan megnehezíti munkájukat és nem is tudnak olyan nagy eredményeket elérni agitációs munkájuk során. Nem lehet egészen rövid idő alatt képzett, minden tekintetben teljes mértékben megfelelő pártbizalmiakat kiképezni. Éppen ezért ú] vezetőségeinknek meg kell érteniök, hogy a pártbizalmiak továbbképzése, munkájuk megjavítása szívós és rendszeres munkát követel, amelynek alapja a páribizalmiakkal való egyéni foglalkozás. Melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyek a pártbizalmiakra hárulnak? Mindenekelőtt meg kell ismerniök a hozzájuk beosztott elvtársakat, természetesen nemcsak a munkahelyükön, hanem családi életükben is. Ezért a pártbizalmiaknak családlátogatásokat is kell végezniük. Figyelemmel kell klsérniftk az e'vtársak ideológia fejlődését. Meg kel? velük beszélni a legfontosabb napi termelési, belpolitikai és nemze'közi kérdéseket. Segítséget, támogatást kell nyújtaniok a hozzájuk beosztott elvtársaknak a termelő munka eredményessége érdekében. Tudatosítaniok kell a munkavérsenv fontosságát és az elvtársak saját életén keresztül kell bemutatnlok Pártunk harcainak eredményeit. A pártbiza'miaknafc a legszorosabb kapcsolatot kell fenntartaniok a hozzájuk beosztott elvtársakkal, mozgósítani kell őket különböző szervezeti megnyilvánulásokra. Tudatosítaniok kell a tagdíjfizetés fontosságát, a tagdíjfizetés politikai jelentőségét. Pontosan és lelkiismeretesen kell vezetnlök pár1 bizalmi zsebkönyvüket, amely egyben tükörképe annak, müyen munkát végeztekMindezek a feladatok megkövetelik, hogy a pártbizalmiak egyrészt tájékozódjanak minden politikai és gazdasági kérdésről, rendszeresen olvassák a pár-sa jt öt, másrészt pedig állandó gondot fordít, sanak elméleti színvonaluk emelésére. Így sikerrel tölthetik be azokat a feladatokat, amelyeket a Szervezeti Szabályzat .előír számukra. Sikerrel járulhatnak hozzá alapszervezettikben a pártélet megjavításához, a tagság aktivizálásához Személyes példamutatásuk a pártmunkában, a termelőmunkában, a tanulásban ösztönzőleg hat az egész párttagságra. Pártszervezeteink úi vezetőségeinek és a pártbizalmiaknak az most a legfőbb feladatuk, hogy egymás munkáját kölcsönösen támogatva és kiegészítve, előmozdítsák pártszervezeteinkben a pártélet további fellendülését, Rákosi elvtárs beszéde útmutatásainak és a Köaponti Ve* zetőség határozatainak végrehajtását. Vasárnap délelőtt tíz órakor tartja meg előadását Kató István elvtárs a Pártoktatás Házában Vasárnap délelölt igen ériékes előadást hallhatnak a szegedi dolgozók, a magyar munkásmozgalom történetéről. Május 14-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Pártokmás Házában Kató István elv'árs, a Központi Előadó Iroda tagja tart előadást „Magyar Tanácsköztársaság, 1919" címmel. A szegedi dolgozók nagy érdeklődéssel várják Kató elvtárs előadását, amely a magy ar munkásmozgalom története jelentős szakaszának mcgismer.esével gazdagítja tudásukat. Minden öntudatos munkás sújtsa megvetéssel a bércsalókat! Kovács István elvtárs beszéde a szakszervezetek összvezetöségi ülésén 'N. Szakszervezetek Országos Tanácsa összvezetöségi ülésén felszólalt Kovács István elvtárs, a Nagybudapesti Pártbizottság titkára is. Beszéde elején hangsúlyozta, hogy a termelékenység kérdése nem egy kérdés a sok közül, hanem a szocializmus építésének kulcskérdése. Ezen a mai értekezleten — mondotta — a termelékenység emelésének legfőbb akadályáról, a normalazításról, a bércsalásról, az OTI-csalásról, a késésekről, a munkafegyelem lazításáról van szó. Mindezeket egy kérdésre lehet levezetni: hogyan viszonylik a magyar munkásosztály a munkához, a termeléshez, a szocializmus építéséhez. Eddig elért eredményeink azt mutatják, hogy a munkásosztályon belül egyre többen megértik az új helyzet követelményéit és öntudatos munkáshoz méltóan viszonyulnak a szocializmus építéséhez. De eredményeink mellett nem hallgathatjuk el, hogy mi a munka termelékenysége terén elmaradtunk. Az a jelszó, hogy „miénk az ország, magunknak építjük" már teljesen átment a köztudatba, de mégis vannak olyan munkások, akik nem érzik, hogy ők a gyárak, az üzemek gazdái. Vagy ha érzik, ezt csak mint jogokat ismerik, pedig a hatalom gyakorlása nemcsak jogokkal, hanem igen komoly felelősséggel és kötelezettséggel is jár. Nyíltan és élesen kell felvenni a harcot a bercsatók ellen — A szocializmus olyan rendszer, — folytatta beszédét Kovács elvtárs —•, amelyben a munkás érdeke és a termelés érdeke azonos. „Amikor a munkásújftő, az élmunkás, az észszerüsítő új termelési módokon töri a fejét, anyagot takarít meg, jobban kihasználja a gépét, azzal nemcsak' saját életszínvonalát növeli, nemcsak jobban keres, de egyben meggyorsítja, megszilárdítja a szocializmus építését is", — mondotta a sztahanovisták értekezletén Rákosi elvtárs. Mégis azt látjuk, hogy egyes helyeken rosszabb a munkafegyelem, sokkal lazább a bérelszámolás, mint volt régen a kapitalizmusban. A normalazítás, bérés OTI-csalás, késések, a munkafegyelem lazítása, anyagpocsékolás — mindez együttvéve azt jelenti, hogy akik ezt elkövetik, rosszul viszonyulnak a szocializmus építéséhez és tevékenységükkel az ellenség érdekeit segítik elő. Meg kell mondanunk azt is, hogy azok a szakszervezeti vezetők, akik a fegyelmezetlenségeket, a lazaságokat eltűrik, akarva vagy nemakarva szintén az ellenséget segítik, gátolják, akadályozzák a szocializmus építésének tempóját. — Az öntudatos mnnkások nem akarnak méltatlan keresethez jutni. A bércsalásokat az elmaradt munkások csinálják és ha a szakszervezeti funkcionáriusok tűrik azokat és nem lépnek fel ellenük, az azt jelenti, hogy ők maguk is az elmaradt, öntudatlan és a szocializmus építését komolyan megkárosító munkások uszályába kerültek. 'A' normacsalások, bércsalások, a munkafegyelem megsértése területén üzemeinkben tűrhetetlen a légkör. A legtöbb helyen „pogárjogot" nyeri a csalás. Sokszor nem is igen titkolják a munkások, hanem úgy lépnek fel, olyan hangokat ütnek meg, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy a szocializmus építése közben normát lazítanak, bér- és OTI-csalással foglalkoznak, fenyegetik a normásokat, ha nem olyan normát határoznak meg számukra, amit már kezdetben legalább 200 százalékra tudnak teljesíteni. Egy újpesti gyár „sztahánovistája" például, amikor megkérdezték tőle, hogy éri el eredményeit, azt válaszolta: „Csaknem beleizzadtam, amíg rá tudtam beszélni a normást, hogy (gy határozza meg a normámat," — Nekünk ezen a téren alapvetően meg kell változtatnunk a helyzetet! A Párt, a szakszervezet, a vállalatvezetés közös munkájának eredményeképpen olyan légkört kell teremteni az üzemekben, hogy elviselhetetlen legyen minden munkás számára az a gondolat, hogy hormalazitást, vagy csalást kövessen el, hogy minden öntudatos munkás megvetésével és lenézésével sújtsa a bércsalókat, OTI-csalókat, normalazltókat. Ebben a kérdésben nyíltan és élesen kell felvenni a harcot. A munkások érdekeit védik azok az elvtársak, akik fellépnek a normalazítók, a bércsalók, az OTIcsalók, a munkafegyelem durva megsértői ellen. A magyar kommunisták vezetésével az elmúlt években olyan hatalmas eredményeket értünk el az életszínvonal emelése terén, amely példátlan országunk fejlődésében. Meg kell azonban mondanunk, hogy a bércsalások, a fegyelem lazítása veszélyeztetik az életszínvonal további emelkedését is. Nem lehet huzamosabban emelni az életszínvonalat akkor, ha nem emelkedik megfelelően a munka termelékenysége. — Vannak, akik helytelenül értelmezik a norma kérdését is. Azt hiszik, hogy a norma örökös, állandó. Ha egy új gépet állítanak be, új normáról nem nagyon akarnak hallani, de azt természetesnek veszik, hogy normalazftások vannak. Pedig nálunk alaposan elmaradottak a normák. Erről is beszélt Rákosi elvtárs a sztahánovisták értekezletén, amikor ezeket mondotta: ,,Mi büszkék vagyunk elért eredményeinkre. De Muszka elvtárs például elmondotta, hogy az ő 350—400 méteres sebessége a gyorsvágásnál a Szovjetunióban csak 100 százalékos teljesítménynek felel meg, mert például Blkov elvtárs, akitől ő a gyorsvágást tanulta, 1350 méteres sebességgel, szóval nálánál háromszorta gyorsabban dolgozik. Dubjága elvtársnő textil-sztaliánovlsta, akt tegnap Itt feszólalt, elmondotta nekem, hogy megnézte a mi rekordjainkat és némi csalódással látta, hogy ami a Klstextben a norma 240 százalékos túlteljesítését jelenti, az az ő gyárában, bizony esak száz százaléknak felelne meg. Bárdin elvtárs rámutatott, hogy a ml acélöntésünk rekordszámai csnk a felét teszik a szovjet átlagnak. A ml klindtilásl normáink, amelyek a kapitalizmusban alakulnak kl. iigynnolyan elavultak, mint az a gondolkodás, amelyet n termeléssel kapcsolatban a kapitalista Időkből örököttünk és a hozzájuk vntó ragaszkodás fejlődésünk egyik nagy gátja". — Rákosi evtárs tehát rámutatott, hogy a normák terén elmaradtunk. 'A szocialista társadalomnak növelni kell a munka termelékenységét és ez azzal jár, hogy az elévült normákat felülvizsgálják és kiigazítják. , A szocialista verseny továbbfejlesztésének fontos eszköze a termelési értekezlet Kovács elvtárs ezután ismételten hangsúlyozta, hogy üzemeinkben olyan szellemet kell teremtenünk, amely nem tűri a normacsalást. Ennek a feladatnak megoldására a legjobb eszköz a szocialista verseny, amely politikailag átneveli a munkásokat. E téren már komoly sikereink vannak, de alapvető gyengeség szakszervezeti munkánk hiányossága, hogy csak adminisztrálják az egyéni versenyzőket és nem ellenőrzik a vállalt kötelezettségek teljesítését. A verseny ellenőrzése a legtöbb esetben felfedi a hiányosságokat és megnehezíti a bércsalást. — A hibák kiküszöbölése, a munka termelékenységének emelése, a szocialista verseny továbbfejlesztése és az i'tj szocialista munkaviszony kialakítása szempontjából rendkívül fontos szerepet tölt be a rendszeresen megtartott termelési értekezlet. Es Itt nem az egész ilzem termelési értekezlete a legfontosabb, hanem a műhely, a brigád rendszeres termelési értekezlete, ahol a munkások közösen megtárgyalják a tennivalókat, bírálatot és önbírálatot gyakorolnak a hiányosságok felett. Ha rendszeresen tartanak az üzemekben termelési értekezleteket, ezzel is biztosítják a tömegek alulról jövő ellenőrzését, így nem fordulhatnak elő százával bércsnlások, mert az öntudatos munkások maguk veszik fel a harcot ezek ellen. A termelési értekezletek segítségével egyre jobban be tudjuk vonni a széles pártonkívüli dolgozó tömegeket is a szocializmus építésének alkotó munkájába. Feladatunk jobban és alaposabban tudatosítani, hogy a szocializmus építésében nemcsak jogaink, hanem kötelességeink is vannak. A szakszervezeti bizalmiak feladatairól — Ebben a munkában óriási szcT repük van a szakszervezeti bizalmiaknak. A szakszervezeti bizalmiaknak nagy hagyományaik vannak a magyar munkásmozgalomban. Okét a munkások bizalmából választották meg és mindig a munkások érdekében dolgoztak. Ma a legtöbb helyen a bizalmiak legfeljebb tagdijbeszedéssel foglalkoznak, de nem nevelik politikailag az őket megválasztó munkásokat és nem törődnek azzal, hogyan teljesítik kötelességüket a termelésben. Ennek eredményeképpen a bizalmiak rendszere igen sok üzemben visszafejlődött és elhalóban van. — A szakszervezeti bizalmiak H szakszervezeti mozgalom szilérd pillérei kell, hogy legyenek. A bércsalások, a normalazítások, a munkafegyelem megsértése elleni küzdelmünk akkor lesz eredményes, há aktivizáljuk a szakszervezeti bizalmiak hatalmas hadseregét. Törődniük kell a dolgozók gondolkodásával, szellemével, becsületbeli kérdéssé kell tenniök a bér- és normacsalások elleni harcot. 'A' helyszínen szembe kell fordulniok a csalásokkal és a fegyelmezetlenségekkel. Kovács evtárs ezután a pártszervezet, a vállalatvezetés és a szakszervezeti bizottság összmunkájának megjavításáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy az egyéni felelősséget nem szabad háttérbe szorítani, az üzemi háromszögek nem tarthatnak rendszeres üléseket, nem hozhatnak határozatokat, hanem futó, operatív megbeszéléseken kell megtárgyaltok a tennivalókat. Az üzemi pártszervezetnek az a feladata, hogy a jelenlegi helyzetben maximális segítséget nyújtson a szakszervezeti bizottságnak és a vállalatvezetőségnek. A szakszervezeti üzemi bizottságnak ugyanakkor gondoskodnia kell, hogy Pártunk, a Központi Vezetőség határozatait, Rákosi elvtárs ismételt útmutatásait végrehajtsa. A szindikalizmus veszélye — Sok sző esett itt a szindikalizmusról, — folytatta beszédét Kovács elvtárs. — A szindikalizmus oka az is, hogy számos szakszervezeti funkcionáriusunknak helytelen a viszonya Pártunkhoz, úgy érzik, hogy ők a szakszervezet képviselői a Pártnál, nem pedig fordítva, hogy a szakszervezeti funkcionárius a Párt képviselője a szakszervezetnél és az a feladata, hogy biztosítsa Pártunk vezető szerepét, politikájának helyes megvalósítását. Ha szakszervezeti funkcionáriusaink (gy nézik ezt a kérdést, megfordítják beállítottságukat, akkor mind járt máskép viszonyulnak a munkához és megszűnik majd a szindikalizmus veszélye is. — Sokszor hallhatjuk a szakszervezeti bizottságok tagjaitól, hogy a Párt nem segít eleget. Ezek az elvtársak elfelejtik: Pártunk azzal is segített, hogy őket küldte oda a munka megjavítására. Kovács elvtárs beszéde végén felhívta az összvezetőság figyelmét, hogy a munkafegyelem, az új szocialista munkaviszony kialakításához hosszú ncvelőmunka szükséges, állandóan napirenden levő feladat ez. Megoldásában nagy segítség számunkra, hogy előttünk áll a hatalmas Szovjetúnió példája. Nekünk tanulnunk kell a szocializmus építésének gazdag tapasztalataiból, hasznosítanunk kell azokat munkánkban. — A magyar munkásosztály az elmúlt öt esztendő alatt hatalmas eredményeket ért el. Ezek az eredmények mutatják, hogy a magyar munkásosztályra lehet számítani. Ha hiányosságok vannak, ezért elsősorban nem az üzemi munkásokat kell okolni, hanem az üzemek vezetőit, akik felelősek a magyar munkásosztálynak és akik nem tettek meg minden intézkedést a feladatok megoldására. Ha a vezetők megértik a feladatokat, ha tudatosítják a magyar munkásosztályban, hogy mi a tennivalója, akkor a magyar munkás újra bebizonyítja, hogy csodákra képes, Pártunk és Rákosi elvtárs vezetésével hamarosan kiküszöböli a hibákat és gyorsabb ütemben építi hazánkban a szocializmust — fejezte be beszédét Kovács István elvtárs. Egymásután alakulnak az ifiusági szervezetek a makói termelőcsoportoknai A makói termelőszövetkezeti csoportok is eredményesen kiveszik részüket a mezőgazdasági szocialista munkaverseny, bői. A versenybe egyaránt kapcsolódnak be a csoportok fiataljai és öregebbjei egyaránt. A makói termelőcsoportok munkáját elősegíti az is, hogy a csoport fiatal tagjai megalakítják az ifjúsági szervezeteket. Ezek a termelőcsoportbeli fiatalok munkájukon, szervezettségükön keresztül akarják megmutatni azt, hogy kiveszik részüket a több és jobb terméseredményért, a békéért folytatott harcból. Jó munkát végeztek a makói „TTttörő" és a „Táncsics" termelőcsoport fiataljai, akik megalakították^ az ifjúsági szervezetet. A' többi makói csoportnál is rövidesen megalakulnak az EPOSz szervezetek.