Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-11 / 108. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1050. MÁJUS B.1 PÁRTÉLET A pártbizalmiak feladatai megerősödött pártszervezeteinkben Vezetőségu jjá választó taggyűléscinken általában majdnem mindenütt felvetődtek a pártbröal­miak munkájának hiányosságai. Ép­pen ezért a legtöbb határozati ja­vaslat célul tűzte ki a pártbízalm! csoport újjászervezését, természe­tesen a minőség szemelőtt tartásá­val. A pártbizatml munka hiányos­ságainak két főoka volt. Az egyik az, hogy a vezetőség nem fordított gondot a pártbizalmiak továbbkép­zésére, nem támogatta őket és nem ellenőrizte munkájukat. A másik igen nagy hiányosság volt egyes helyeken, hogy a pártblzalmiak nem tudták, milyen feladatokat is kell elvégezniük. Bebizonyította ezt a Szegedi Ken­derfonóban a vezetőségválasztó tag­gyűlések óta megtartott első párt­bizalml értekezlet Is. A pártbizal­rniak általában csak kérdéseket ad­tak fel, ami até Is bizonyítja, hogy nom világosították fel őket kellő­képpen, milyen munkát kell elvé­gezniök és milyen módszerekkel Pártunk Szervezeti Szabályzata tö­mören és érthetően megmagyaráz?­za a párt bizalmiak feladatait; ,\AS al önszervezeteken belül a párttagok köztit tl politikai és felvilágosító munka megjavítására, a párttagok megismerése, a pór!munkába való bekapcsolása és a tagdíjfizetés rend­szeressége érdekében az alapszer­vezet tagjai tízescsoportokat képez­nek, melyek Áén pártbizalmiak ál­lanak". Mindezekből nyilvánvalóan kftvet­kezik, hogy a pártbizalmiak a párt­tagság gerincét alkotják, ők fog­ják össze egy alapszervezet- tagsá­gát s Igen nagy feladat és felelős­ség hárul reájuk a párttagság akti­vizálása és továbbképzése terén. A pártbizalmiak kiválasztása Igen körültekintő és alapos munkát követel, hiszen a pártbizalmiakkal szemben igen lényeges követelmé­nyeket kell felállítani. Szükséges, hogy kellő ideológiai felkészültség­gel rendelkezzenek, hiszen jó felvi­lágosító munkát enélkül nem tudnak végezni. A Villanytelcp-erőmfl pártszerve­zetének új vezetősége például a kö­vetkezőképpen szervezte be az új pártbizalmlakat; Két új pártbizal­mit állítottak munkába, Kocsis Fe­renc és Juhász István elvtársakat. MüHer elvtáTS, a pártszervezet tit­kára régóta Ismeri mindkettőjüket, sőt mielőtt párttitkár lett, nz ő ti* zescsoportlához tartoztak. Mindket­ten alapfokú szemináriumra járnak­A pártszervezet vezetősége behivta őket a vezetőségi ülésre, elbeszél­getett veHik. Figyelembe vették azt is, hogy hogyan végzik termelő munkájukat, hiszen o ió pártbizal­minak a termelésben is péHát kel' mutatnia. Kocsis Ferenc és Juhász István elvtársak normájukat 120 130 százalékra teljesttik. Természetesen ahhoz, hogy a párt bizalmiak jól lássák el felada­taikat, a vezetőségnek mindenben és mindenkor támogatnia kell mun­kájukat. Elsősorban a titkár elv­társ feladata, hogy egyénileg is foglalkozzék a páribizalmiakkal. A Szegedi Kender II. számú alapszer­vezetében az új vezetőség szeminá­riumot szervez a pártbizalmiak szá­mára. Az első pártbizalmi értekez­leten pontosan tájékoztatták a pártbizalmlakat, milyen feladatokat kell elvégezniök. Felhívták a fi­gyelmüket, hogy rendszeresen lá­togassák meg a hozzájuk beosztott elvtársakat, mozgósítsák őket a szervezeti megnyilvánulásokra és tartsák állandóan napirenden a ter­melés kérdéseit. Fodor József elv­társ, párttitkár tegnap reggel pél­dául minden egyes pártbizalmit fel­keresett és felhfvta figyelmüket a Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak határozatára, amit külön is is­mertettek a pártbizalmiakkal. A pártbizalmiak munkájának meg­könnyítése érdekében úgy osztották be a tagságot, hogy a pártbizal­miak és a hozzájuk beosztott elv­társak egy helyen dolgozzanak, A Szegedi Kender IL alapszervezeté­ben és a ViHanytelep-erőmű párt­szervezetében is pontosan megma­gyarázták a pártbizalmi elvtársak­nak, hogyan vezessék pártbizalmt zsebkönyvüket. Alapszervezeteink új veze­tőségeinek állandóan foglatkozniok kell a pártbizalmiakkal. Altalános­ságban az a tapasztalat, hogy párt­bizalmiaink elméleti színvonala még nem megfelelő, ami nyilvánvalóan megnehezíti munkájukat és nem is tudnak olyan nagy eredményeket elérni agitációs munkájuk során. Nem lehet egészen rövid idő alatt képzett, minden tekintetben teljes mértékben megfelelő pártbizalmia­kat kiképezni. Éppen ezért ú] ve­zetőségeinknek meg kell érteniök, hogy a pártbizalmiak továbbképzé­se, munkájuk megjavítása szívós és rendszeres munkát követel, amely­nek alapja a páribizalmiakkal való egyéni foglalkozás. Melyek azok a legfontosabb fel­adatok, amelyek a pártbizalmiakra hárulnak? Mindenekelőtt meg kell ismerniök a hozzájuk beosztott elvtársakat, természetesen nemcsak a munkahelyükön, hanem családi életükben is. Ezért a pártbizalmiak­nak családlátogatásokat is kell vé­gezniük. Figyelemmel kell klsérniftk az e'vtársak ideológia fejlődését. Meg kel? velük beszélni a legfonto­sabb napi termelési, belpolitikai és nemze'közi kérdéseket. Segítséget, támogatást kell nyújtaniok a hozzá­juk beosztott elvtársaknak a terme­lő munka eredményessége érdeké­ben. Tudatosítaniok kell a munka­vérsenv fontosságát és az elvtársak saját életén keresztül kell bemutat­nlok Pártunk harcainak eredmé­nyeit. A pártbiza'miaknafc a legszorosabb kapcsolatot kell fenntartaniok a hozzájuk beosztott elvtársakkal, mozgósítani kell őket különböző szervezeti megnyilvánulásokra. Tu­datosítaniok kell a tagdíjfizetés fon­tosságát, a tagdíjfizetés politikai jelentőségét. Pontosan és lelkiisme­retesen kell vezetnlök pár1 bizalmi zsebkönyvüket, amely egyben tü­körképe annak, müyen munkát vé­geztek­Mindezek a feladatok megkö­vetelik, hogy a pártbizalmiak egy­részt tájékozódjanak minden politi­kai és gazdasági kérdésről, rend­szeresen olvassák a pár-sa jt öt, más­részt pedig állandó gondot fordít, sanak elméleti színvonaluk emelé­sére. Így sikerrel tölthetik be azokat a feladatokat, amelyeket a Szerve­zeti Szabályzat .előír számukra. Si­kerrel járulhatnak hozzá alapszer­vezettikben a pártélet megjavításá­hoz, a tagság aktivizálásához Sze­mélyes példamutatásuk a pártmun­kában, a termelőmunkában, a tanu­lásban ösztönzőleg hat az egész párttagságra. Pártszervezeteink úi vezetőségei­nek és a pártbizalmiaknak az most a legfőbb feladatuk, hogy egymás munkáját kölcsönösen támogatva és kiegészítve, előmozdítsák pártszer­vezeteinkben a pártélet további fel­lendülését, Rákosi elvtárs beszéde útmutatásainak és a Köaponti Ve* zetőség határozatainak végrehaj­tását. Vasárnap délelőtt tíz órakor tartja meg előadását Kató István elvtárs a Pártoktatás Házában Vasárnap délelölt igen ériékes előadást hallhatnak a szegedi dolgozók, a magyar munkásmozgalom történetéről. Május 14-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Pártokmás Házá­ban Kató István elv'árs, a Központi Előadó Iroda tagja tart előadást „Magyar Tanácsköztársaság, 1919" címmel. A szegedi dolgozók nagy érdeklődéssel várják Kató elv­társ előadását, amely a magy ar munkásmozgalom története jelentős szakaszának mcgismer.esével gazdagítja tudásukat. Minden öntudatos munkás sújtsa megvetéssel a bércsalókat! Kovács István elvtárs beszéde a szakszervezetek összvezetöségi ülésén 'N. Szakszervezetek Országos Ta­nácsa összvezetöségi ülésén felszó­lalt Kovács István elvtárs, a Nagy­budapesti Pártbizottság titkára is. Beszéde elején hangsúlyozta, hogy a termelékenység kérdése nem egy kérdés a sok közül, hanem a szo­cializmus építésének kulcskérdése. Ezen a mai értekezleten — mondot­ta — a termelékenység emelésének legfőbb akadályáról, a normalazí­tásról, a bércsalásról, az OTI-csa­lásról, a késésekről, a munkafegye­lem lazításáról van szó. Mindezeket egy kérdésre lehet levezetni: hogyan viszonylik a magyar munkásosztály a munkához, a termeléshez, a szo­cializmus építéséhez. Eddig elért eredményeink azt mutatják, hogy a munkásosztályon belül egyre töb­ben megértik az új helyzet követel­ményéit és öntudatos munkáshoz méltóan viszonyulnak a szocializ­mus építéséhez. De eredményeink mellett nem hallgathatjuk el, hogy mi a munka termelékenysége terén elmaradtunk. Az a jelszó, hogy „mi­énk az ország, magunknak építjük" már teljesen átment a köztudatba, de mégis vannak olyan munkások, akik nem érzik, hogy ők a gyárak, az üzemek gazdái. Vagy ha érzik, ezt csak mint jogokat ismerik, pe­dig a hatalom gyakorlása nemcsak jogokkal, hanem igen komoly fele­lősséggel és kötelezettséggel is jár. Nyíltan és élesen kell felvenni a harcot a bercsatók ellen — A szocializmus olyan rendszer, — folytatta beszédét Kovács elvtárs —•, amelyben a munkás érdeke és a termelés érdeke azonos. „Amikor a munkásújftő, az élmunkás, az ész­szerüsítő új termelési módokon töri a fejét, anyagot takarít meg, job­ban kihasználja a gépét, azzal nemcsak' saját életszínvonalát nö­veli, nemcsak jobban keres, de egy­ben meggyorsítja, megszilárdítja a szocializmus építését is", — mon­dotta a sztahanovisták értekezletén Rákosi elvtárs. Mégis azt látjuk, hogy egyes helyeken rosszabb a munkafegyelem, sokkal lazább a bérelszámolás, mint volt régen a ka­pitalizmusban. A normalazítás, bér­és OTI-csalás, késések, a munkafe­gyelem lazítása, anyagpocsékolás — mindez együttvéve azt jelenti, hogy akik ezt elkövetik, rosszul viszo­nyulnak a szocializmus építéséhez és tevékenységükkel az ellenség ér­dekeit segítik elő. Meg kell monda­nunk azt is, hogy azok a szakszer­vezeti vezetők, akik a fegyelmezet­lenségeket, a lazaságokat eltűrik, akarva vagy nemakarva szintén az ellenséget segítik, gátolják, akadá­lyozzák a szocializmus építésének tempóját. — Az öntudatos mnnkások nem akarnak méltatlan keresethez jutni. A bércsalásokat az elmaradt mun­kások csinálják és ha a szakszerve­zeti funkcionáriusok tűrik azokat és nem lépnek fel ellenük, az azt jelenti, hogy ők maguk is az elma­radt, öntudatlan és a szocializmus építését komolyan megkárosító mun­kások uszályába kerültek. 'A' norma­csalások, bércsalások, a munkafe­gyelem megsértése területén üze­meinkben tűrhetetlen a légkör. A legtöbb helyen „pogárjogot" nyeri a csalás. Sokszor nem is igen titkol­ják a munkások, hanem úgy lép­nek fel, olyan hangokat ütnek meg, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy a szocializmus építése közben normát lazítanak, bér- és OTI-csalással foglalkoznak, fenyegetik a normásokat, ha nem olyan normát határoznak meg szá­mukra, amit már kezdetben legalább 200 százalékra tudnak teljesíteni. Egy újpesti gyár „sztahánovistája" például, amikor megkérdezték tőle, hogy éri el eredményeit, azt vála­szolta: „Csaknem beleizzadtam, amíg rá tudtam beszélni a normást, hogy (gy határozza meg a normámat," — Nekünk ezen a téren alapve­tően meg kell változtatnunk a hely­zetet! A Párt, a szakszervezet, a vál­lalatvezetés közös munkájának eredményeképpen olyan légkört kell teremteni az üzemekben, hogy el­viselhetetlen legyen minden mun­kás számára az a gondolat, hogy hormalazitást, vagy csalást köves­sen el, hogy minden öntudatos munkás megvetésével és lenézésével sújtsa a bércsalókat, OTI-csalókat, normalazltókat. Ebben a kérdésben nyíltan és élesen kell felvenni a harcot. A munkások érdekeit védik azok az elvtársak, akik fellépnek a normalazítók, a bércsalók, az OTI­csalók, a munkafegyelem durva megsértői ellen. A magyar kommu­nisták vezetésével az elmúlt évek­ben olyan hatalmas eredményeket értünk el az életszínvonal emelése terén, amely példátlan országunk fejlődésében. Meg kell azonban mondanunk, hogy a bércsalások, a fegyelem lazítása veszélyeztetik az életszínvonal további emelkedését is. Nem lehet huzamosabban emel­ni az életszínvonalat akkor, ha nem emelkedik megfelelően a munka ter­melékenysége. — Vannak, akik helytelenül ér­telmezik a norma kérdését is. Azt hiszik, hogy a norma örökös, állan­dó. Ha egy új gépet állítanak be, új normáról nem nagyon akarnak hallani, de azt természetesnek ve­szik, hogy normalazftások vannak. Pedig nálunk alaposan elmaradot­tak a normák. Erről is beszélt Rá­kosi elvtárs a sztahánovisták érte­kezletén, amikor ezeket mondotta: ,,Mi büszkék vagyunk elért ered­ményeinkre. De Muszka elvtárs például elmondotta, hogy az ő 350—400 méteres sebessége a gyorsvágásnál a Szovjetunióban csak 100 százalékos teljesítmény­nek felel meg, mert például Bl­kov elvtárs, akitől ő a gyorsvágást tanulta, 1350 méteres sebességgel, szóval nálánál háromszorta gyor­sabban dolgozik. Dubjága elvtárs­nő textil-sztaliánovlsta, akt tegnap Itt feszólalt, elmondotta nekem, hogy megnézte a mi rekordjainkat és némi csalódással látta, hogy ami a Klstextben a norma 240 százalékos túlteljesítését jelenti, az az ő gyárában, bizony esak száz százaléknak felelne meg. Bár­din elvtárs rámutatott, hogy a ml acélöntésünk rekordszámai csnk a felét teszik a szovjet átlagnak. A ml klindtilásl normáink, amelyek a kapitalizmusban alakulnak kl. iigynnolyan elavultak, mint az a gondolkodás, amelyet n termelés­sel kapcsolatban a kapitalista Idők­ből örököttünk és a hozzájuk vn­tó ragaszkodás fejlődésünk egyik nagy gátja". — Rákosi evtárs tehát rámuta­tott, hogy a normák terén elmarad­tunk. 'A szocialista társadalomnak növelni kell a munka termelékeny­ségét és ez azzal jár, hogy az el­évült normákat felülvizsgálják és kiigazítják. , A szocialista verseny továbbfejlesztésének fontos eszköze a termelési értekezlet Kovács elvtárs ezután ismételten hangsúlyozta, hogy üzemeinkben olyan szellemet kell teremtenünk, amely nem tűri a normacsalást. En­nek a feladatnak megoldására a leg­jobb eszköz a szocialista verseny, amely politikailag átneveli a mun­kásokat. E téren már komoly sike­reink vannak, de alapvető gyenge­ség szakszervezeti munkánk hiá­nyossága, hogy csak adminisztrál­ják az egyéni versenyzőket és nem ellenőrzik a vállalt kötelezettségek teljesítését. A verseny ellenőrzése a legtöbb esetben felfedi a hiányos­ságokat és megnehezíti a bércsalást. — A hibák kiküszöbölése, a mun­ka termelékenységének emelése, a szocialista verseny továbbfejleszté­se és az i'tj szocialista munkavi­szony kialakítása szempontjából rendkívül fontos szerepet tölt be a rendszeresen megtartott termelési értekezlet. Es Itt nem az egész ilzem termelési értekezlete a legfontosabb, hanem a műhely, a brigád rendsze­res termelési értekezlete, ahol a munkások közösen megtárgyalják a tennivalókat, bírálatot és önbírála­tot gyakorolnak a hiányosságok fe­lett. Ha rendszeresen tartanak az üzemekben termelési értekezleteket, ezzel is biztosítják a tömegek alul­ról jövő ellenőrzését, így nem for­dulhatnak elő százával bércsnlá­sok, mert az öntudatos munkások maguk veszik fel a harcot ezek el­len. A termelési értekezletek segít­ségével egyre jobban be tudjuk vonni a széles pártonkívüli dolgozó tömegeket is a szocializmus építé­sének alkotó munkájába. Felada­tunk jobban és alaposabban tuda­tosítani, hogy a szocializmus épí­tésében nemcsak jogaink, hanem kötelességeink is vannak. A szakszervezeti bizalmiak feladatairól — Ebben a munkában óriási szcT repük van a szakszervezeti bizal­miaknak. A szakszervezeti bizalmi­aknak nagy hagyományaik vannak a magyar munkásmozgalomban. Okét a munkások bizalmából vá­lasztották meg és mindig a munká­sok érdekében dolgoztak. Ma a leg­több helyen a bizalmiak legfeljebb tagdijbeszedéssel foglalkoznak, de nem nevelik politikailag az őket megválasztó munkásokat és nem tö­rődnek azzal, hogyan teljesítik kö­telességüket a termelésben. Ennek eredményeképpen a bizalmiak rend­szere igen sok üzemben visszafejlő­dött és elhalóban van. — A szakszervezeti bizalmiak H szakszervezeti mozgalom szilérd pillérei kell, hogy legyenek. A bér­csalások, a normalazítások, a mun­kafegyelem megsértése elleni küz­delmünk akkor lesz eredményes, há aktivizáljuk a szakszervezeti bizal­miak hatalmas hadseregét. Törőd­niük kell a dolgozók gondolkodásá­val, szellemével, becsületbeli kérdés­sé kell tenniök a bér- és norma­csalások elleni harcot. 'A' helyszínen szembe kell fordulniok a csalások­kal és a fegyelmezetlenségekkel. Kovács evtárs ezután a pártszer­vezet, a vállalatvezetés és a szak­szervezeti bizottság összmunkájának megjavításáról beszélt. Hangsúlyoz­ta, hogy az egyéni felelősséget nem szabad háttérbe szorítani, az üzemi háromszögek nem tarthatnak rend­szeres üléseket, nem hozhatnak ha­tározatokat, hanem futó, operatív megbeszéléseken kell megtárgyalt­ok a tennivalókat. Az üzemi párt­szervezetnek az a feladata, hogy a jelenlegi helyzetben maximális se­gítséget nyújtson a szakszervezeti bizottságnak és a vállalatvezetőség­nek. A szakszervezeti üzemi bizott­ságnak ugyanakkor gondoskodnia kell, hogy Pártunk, a Központi Ve­zetőség határozatait, Rákosi elvtárs ismételt útmutatásait végrehajtsa. A szindikalizmus veszélye — Sok sző esett itt a szindikaliz­musról, — folytatta beszédét Ko­vács elvtárs. — A szindikalizmus oka az is, hogy számos szakszerve­zeti funkcionáriusunknak helytelen a viszonya Pártunkhoz, úgy érzik, hogy ők a szakszervezet képviselői a Pártnál, nem pedig fordítva, hogy a szakszervezeti funkcionárius a Párt képviselője a szakszervezetnél és az a feladata, hogy biztosítsa Pártunk vezető szerepét, politikájá­nak helyes megvalósítását. Ha szak­szervezeti funkcionáriusaink (gy né­zik ezt a kérdést, megfordítják be­állítottságukat, akkor mind járt más­kép viszonyulnak a munkához és megszűnik majd a szindikalizmus veszélye is. — Sokszor hallhatjuk a szakszer­vezeti bizottságok tagjaitól, hogy a Párt nem segít eleget. Ezek az elv­társak elfelejtik: Pártunk azzal is segített, hogy őket küldte oda a munka megjavítására. Kovács elvtárs beszéde végén fel­hívta az összvezetőság figyelmét, hogy a munkafegyelem, az új szo­cialista munkaviszony kialakításá­hoz hosszú ncvelőmunka szükséges, állandóan napirenden levő feladat ez. Megoldásában nagy segítség szá­munkra, hogy előttünk áll a hatal­mas Szovjetúnió példája. Nekünk tanulnunk kell a szocializmus épí­tésének gazdag tapasztalataiból, hasznosítanunk kell azokat mun­kánkban. — A magyar munkásosztály az elmúlt öt esztendő alatt hatalmas eredményeket ért el. Ezek az ered­mények mutatják, hogy a magyar munkásosztályra lehet számítani. Ha hiányosságok vannak, ezért első­sorban nem az üzemi munkásokat kell okolni, hanem az üzemek veze­tőit, akik felelősek a magyar mun­kásosztálynak és akik nem tettek meg minden intézkedést a felada­tok megoldására. Ha a vezetők meg­értik a feladatokat, ha tudatosítják a magyar munkásosztályban, hogy mi a tennivalója, akkor a magyar munkás újra bebizonyítja, hogy cso­dákra képes, Pártunk és Rákosi elvtárs vezetésével hamarosan ki­küszöböli a hibákat és gyorsabb ütemben építi hazánkban a szocia­lizmust — fejezte be beszédét Ko­vács István elvtárs. Egymásután alakulnak az ifiusági szervezetek a makói termelőcsoportoknai A makói termelőszövetkezeti csoportok is eredményesen ki­veszik részüket a mezőgazda­sági szocialista munkaverseny, bői. A versenybe egyaránt kapcsolódnak be a csoportok fiataljai és öregebbjei egy­aránt. A makói termelőcsopor­tok munkáját elősegíti az is, hogy a csoport fiatal tagjai megalakítják az ifjúsági szer­vezeteket. Ezek a termelőcso­portbeli fiatalok munkájukon, szervezettségükön keresztül akarják megmutatni azt, hogy kiveszik részüket a több és jobb terméseredményért, a bé­kéért folytatott harcból. Jó munkát végeztek a ma­kói „TTttörő" és a „Táncsics" termelőcsoport fiataljai, akik megalakították^ az ifjúsági szervezetet. A' többi makói csoportnál is rövidesen meg­alakulnak az EPOSz szerve­zetek.

Next

/
Thumbnails
Contents