Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-10 / 107. szám

Magukévá feszik a szeg edi dolgozók a SzOT elnökségének határozatét VII. ÉVF. 107. SZÁM. ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1950. MÁJUS 10. üdvözöljük a Szakszervezeti Világszövetség budapesti tanácskozásait Ma kezdődnek meg Budapesten a Szakszervezeti Világszö­vétség tanácskozásai, a Szakszervezeti Világszövetség munkája hatalmas mértékben hozzájárul a béketábor megerősödéséhez. Megalakulása óta keményen és következetesen viszi a harcot a munkásosztály érdekeiért, a kapitalista rablók ellen. Nem csoda, ha a jobboldali szociáldemokrata szakszervezeti vezetők mindent e követtek, hogy munkáját elgáncsolják. Először belülről próbál, ták lehetetlenné tenni a munkásosztály érdekében vívott harcá­nak folytatását, majd mikor ez nem sikerült, a reaj»áós angol szakszervezeti vezetők, é'ükön a hírhedt Arthur Deakinnel, a hrit és amerikai imperializmus készséges talpnyalójávai, szét rkarták szaggatni a Szakszervezeti Világszövetség egységét. Ez nz angol-amerikai taktika azonban csúfos kudarcot vallott. A Szakszervezeti Világszövetség ma erősebb, mint valaha. Sorai­ban tömöríti az egész világ munkásosztályának túlnyomó több­ségét. A Szovjetunió és a népi demokráciák szervezett dolgozol meNett a francia munkásosztály túlnyomó többségét magában foglaló CGT és az olasz munkásosztály zömét képviselő CGIL keretei között tömörült dolgozók is töretlenül kitartanak az osz­tályharcos Szakszervezeti Világszövetség mellett. De igen nagy befolyása van a Világszövetségnek azokra a munkásokra is, aki. het áruló Szakszervezeti vezetői* sárga szakszervezetek kötelé­kébe hajszoltak. Legjobban mutatja ezt az, hogy a francia dol­gozók bérharcait — vezetőik dühödt erőlködése ellenére is — rendszeresen támogatják a jobboldali „Force Ouvriére" szak­szervezet és az úgynevezett „keresztény" szakszervezetbe tömö­rült dolgozók is. Ez álszakszervezetek reakciós vezetőinek min­f-n újabb árulása a szervezetek további gyöngülését és az osz­' dyharcos szakszervezet újabb megerősödését vonják maguk r.tán. A Szakszervezeti Világszövetség tehát szervezetileg is tö­möríti magában a munkásosztály nagy többségét. Éppen ezért r:ava messzire elhallatszik, határozatai kihatnak az egész világ munkásosztályának magatartására. Rendkívüli fontossága van -indannak, ami a Szakszervezeti Világszövetség budapesti ülésén történik. A Szakszervezeti Világszövetség tanácskozásait nagy figye­lemmel kísérik az egész világ dolgozói s fogcsikorgatva figyeli rz ellenség. Nagy megtiszteltetés a magyar munkásosztály szó­rtéra, hogy ezeket a tanácskozásokat, melyek döntő iríentősé­gfíek a béke szempontjából, éppen Budapesten tartják meg. A magyar dolgozók szeretettel üdvözlik a világ haladó szakszer­vezeteinek képviselőit Budapestcu és sok sikert kívánnak abban o harcban, melyet a Szakszervezeti Világszövetség a Szovjetunió vezette béketáborban folyt-t a szebb, boldogabb jövőért. A szovjet nép ünnepe a győzelem napján A szovjet nép örömteljesen ünnepelte a hitleri Németország felett aratott győzelem napját A győzelem napjára sok mosz­kvai munkás — volt frontkató­nál — sztahanovista műszakot tartottak. A teljesítményekben mindenütt előljárnak a volt frontkatonák. Leningrád és Sze­vasztopol hősi védelmének részt­vevői háromszoros normát tel­jesítettek és csakis kiváló minő­ségű árut termeltek. A volt frontkatonák kimagasló terme­lési sikereiről érkeznek jelenté­rek Sztálingrádból, a hervadha­tatlan dicsőség városából is, ahol a brigádok százai teljesíte­nek sztahánovista műszakot a győzelem ünnepének tiszteletére. Nagyszámú közönség látogat­ja ezekben a napokban a Vörös Hadsereg központi múzeumát, ahol gazdag anyag mutatja be a szovjet fegyveres erők győzel­meinek útját. Erősen megnőtt a látogatók tömege a Sztálinról elnevezett Caricin-Sztálingrád védelmének múzeumában, ahová a Szovjetunióban tartózkodó bol­gár, román, belga és francia küldöttség is ellátogatott. A szovjet sajtó is nagy cik­kekben emlékezett meg a győze­lem napjáról. A „Pravda" „A szovjet nép nagy győzelme" cím­mel ezeket írja: „A Szovjetunió és az egész haladó emberiség ma a szovjet népnek a fasiszta Németország felett aratott győzelmét ünnepli, öt évvel ezelőtt a szovjet nép a háborúk és népek történelmé­ben a legnagyobb győzelmet aratta a néimet imperializmus felett. Ez a világtörténelmi győ­zelem, amelyet a szovjet nép Le­nin és Sztálin pártjának veze­tésével vívott ki, a szocializmus, a szocialista rendszer diadala volt a kapitalista rendszer fe­lett. Győzelmünk nagyszabású eredményeket hozott az egész emberiség számára. Győzelmünk nagy eredménye volt, hogy a közép- és keleteurópai országok­ban létrejött a népi demokratikus rendszer s ez országok fel­szabadult népei a szocializmus útjára léptek. Győzelmünk meg­nyitotta a győzelem útját az ázsiai országokban, megnyitotta a győzelem útját a kínai népi forradalom előtt. Fordulópont volt Európa történelmében a Német Demokratikus Köztársa­ság megalakulása. A szovjet állam biztosan ha­lad a® újabb hatalmas felemel­kedés útján. A nép életszínvo­nala állandóan emelkedik, a szo­cializmus országában az élet napról-napra gazdagabbá és szebbé válik. A Szovjetunió fegy­veres erői éberen őrködnek a béke és a szocialista haza biz­tonsága felett. A nagy győzelem évfordulóját ünnepelve, a szovjet nép és a világ népei, tekintetüket a láng­eszű vezér és tanító, minden idők és népek legnagyobb had­vezére, Sztálin felé fordítják. Az emberek millióinak szívében a tisztelet és szeretet hazánk iránt egyre jobban nő. Napról-napra erősödik a szocializmust építő né­pek barátsága, erősödik a nép­tömegek mozgalma a békéért, a demokráciáért ós a szocializmu­sért. Ha a háborús uszítóknak sikerülne is háborút felidézniük, ez már nem csupán egyes kapi­talista országoknak sírját ásná meg, mint az első és második vi­lágiháború, hanem az egész világ­kapitalizmusét A Szovjet Had­seregnek a hitleri Németország ér. az imperialista Japán felett aratott na°v győzelme fenyege­tő intelem az imperialista hábo­rús uszítók számira." Az „Izvesztija" ígv ír: „A szovjet nép szilárdan békére tö­rekszik minden országgal. de egy pillanatra sem felejti el, hogy az angol-amerikai imperia­listák nyíltan háborúra készül­nek a Szovjetunió és a népi de­mokráciák ellen. A döntő szó azonban -em az övék, hanem a népeké, amelyek meghiúsítják az agresszorok véres terveit." A „Krasznaja Zvjezdá"-ban Tarle akadémikus ezeket írja: „Tudjuk, hogy a Föld szabad­ság- és békeszerető népei teljes szívükkel együttéreznek velünk abban a harcban, amelyet a bé­kéért vívunk. A mai évforduló még jobban megszilárdítja ben­nünk nagy hazánk felett érzett büszkeségünket, amelynek sor­sával egyszersmindenkorra kap­csolatban áll a viláe társadalmi és kulturális haladásának jö­vője." Amerikai hírügynökség beismerése a vietnámi francia expedíciós hadsereg siralmas állapotáról Az „Associated Press" amerikai hír szolgála tl Irodia safigond tudósí­tója megállapítja: „A franciák Vietnámban canlk a tengerpart mel­let ti legfontosabb városokat tart­ják megszállva, az ország többi ré­szében a Vietnámi Demokratikus Köztársasáig mindenhol szabadon működiik." A háromévi kítnerí;ő Karcban a francia erők vesztesége azá<zezerre emelkedett, az expedíciós hadsereg harci szelleme pedig siralmas — írja tovább a tudósító —. Hia a francia csapatok elhagynák Indo­lclnát, bizonyos, hogy az arany csil­laggal díszített vörös zászló, a Viet­námi Demokratikus Köztársaság zászlaja fog Saigon felett lengeni. Di Vitforio, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke nyitja meg a Világszövetség 12 nemzetközi szakmai tagozata vezetőinek tanácskozásait Május 10-én, szerdán reggel 9 órakor ünnepélyes keretek kö­zött nyitják meg a Szakszerve­zeti Világszövetség tanácskozá­sainak első szakaszát. A május 10-től 13-ig tartó négynapos ta­nácskozáson a vas. és fémipari, textilipari, bőripari, bányaipari, építőipari, élelmiszeripari, közle­kedési és vegyipari dolgozók, valamint a hajósok, dokkmunká­sok, halászok és kikötői dolgo­zók, pedagógusok, a posta-, te­lefon, rádió dolgozóinak és a mező- és erdőgazdasági dolgozók szakszervezeteinek nemzetközi szövetségei elnökei, titkárai és alelnökei tartják együttes meg­beszélésüket a 12 nemzetközi szövetséghez tartozó szakszer­vezetek mintegy 45 millió tagja képviseletében. A szerdai megnyitó ünnepsé­gen Giuseppe Di Vittorio elv­társ, a Szakszervezeti Világszö­vetség elnöke mond ünnepi be­szédet, majd a Magyar Szakszer­vezetek Országos Tanácsa nevé­ben Harustyásfc József elvtárs* i, szakmai szövetségek vezetői. a SzOT elnöke, a Magyar Nép­köztársaság nevében Kádár Já­nos elvtárs belügyminiszter mond Udvözlőbeszédet. A tanácskozásokon Boleslav Gebert elvtárs, a Szakszervezeti Világszövetség titkára beszá­lót tart a nemzetközi szakmai szövetségek működéséről. A be­számolót vita követi. Az együt­tes tanácskozásnak az ad külö­nös jelentőséget, hogy a Szak­szervezeti Világszövetség milá­nói kongresszusa előtt még csak a pedagógus szervezetek nem­zetközi szövetsége működött, mert a szakadár jobboldali szo­ciáldemokraták megakadályoz­ták a vüágszövetséget a szak­mai szövetségek megalakításá­ban. A többi 11 nemzetközi szakmai szövetség az elmullt hó­napokban alakult meg, miután a munkásárulók kilépésével a Szakszervezeti Világszövetség je­lentősen megerősödött, most Bu­dapesten tartok első együttes tanácskozásaikat a nemzetközi Magyar válasz az angol kormány jegyzékére az államosított vállalatok kártalanítása kérdésében A külügyminisztérium tájékozta, tási főosztálya közli: Néhány héttel ezelőtt Nagybritan­nia budapesti követsége, kormányá­nak utasítására, jegyzékben kifogá­sokat emelt az 1949 december 28-i törvényerejű rendelet egyes módo­zataival szemben és felvetette a brit tulajdonban volt államosított válla­latok tulajdonosainak kártalanítási kérdését. A magyar küügyminiszté­rium a jegyzékre kedden válaszjegy. zéket nyújtott át, amelyben egyebek között a következőket közli: Annak ellenére, hogy a brit kor­mány jegyzékében elismeri Magyar­országnak, mint szuverén hatalom­nak azt a jogát, hogy saját hatáskö­rébe tartozó érdekeltségeket államo­sítson, mégis indokolatlan kifogáso­kat emel a magyar kormánynak ezen rendelkezése ellen. Igy az udvari­assági szabályok megsértését látja abban, hogy a magyar kormány szándékát az érdekeltekkel előre nem közölte, holott a brit kormány is tudja, hogy bizonyos gazdasági intézkedések csak akkor érhetik el a kívánt eredményt, ha azokat elő­zőleg nem hozzák nyilvánosságra. Az angol kormány sem közölte elő­re a font leértékelését, sőt hivatalo­san megcáfolta az előzetes híreszte­léseket azzal kapcsolatban. A magyar jegyzék rámutat arra, hogy az állami tulajdonba vétel kár­talanítás ellenében történik, majd hangsúlyozza, hogy a magyar kor­mány nem zárkózik el az elől, hogy e tekintetben tárgyalásokba bocsát­kozzék, mint ahogy más államokkal hasonló tárgyban jelenleg is van­nak tárgyalások folyamatban. A tár. gyalási készség kifejezésével egyide­jűleg azonban a magyar kormány nem mulaszthatja el, hogy rámutas­son azokra a követelésekre, amelyek a Magyar Népköztársaság részéről a brit kormánnyal szemben fennál­lanak. Különösképpen fel kívánja hívni a brit kormány figyelmét a békeszerződés 30. paragrafusa értel­mében fennálló azon kötelezettsé­gé^ amelynek értelmében vissza kell szolgáltatnia Magyaország ré­szére a németek által nyugatra hur­colt javait, amit a brit kormány és a németországi brit hatóságok ed­digi magatartása gyakorlatilag lehe­tetlenné tett. A magyar kormány e jogtalan eljárás folyán szenvedett károk tárgyalását az angol részről támasztott igények tárgyalásával egyidejűleg kívánja napirendre tűzni. A magyar kormány végül szüksé­gesnek tartja — szögezi le a jegy­zék — a brit kormány figyelmét fel­hívni arra a körülményre, hogy az államosított angol javak fejében tá­masztott követelések tényleges ren­dezése feltételezi a két ország kö­zötti kellő mértékű kereskedelmi kapcsolatok fennállását, mert az angol tulajdonosok részére csak ebben az esetben van módjában fontkifizetéseket eszközölni. A ma­gyar külügyminisztérium ezzel kap­csolatban rámutat arra, hogy ezen kapcsolatok jelenlegi hiányáért a felelősség 'teljes mértékben az an­gol kormányt terheli, minthogy a magyar-angol kereskedelmi tárgya­lások 1949 decemberében a brit kor­mány hibájából szakadtak meg és a tárgyalások megszakítását brit rész­ről, mint Magyarország ellen foga­natosított megtorló rendszabá'yt tüntették fel. A görögországi általános közkegyelem és a gyüitötáborok (elszámolásának követelésére alakult görög bizottság levele Sztálinhoz Az általános közkegyelem és a evüjtőtáborok felszámolásának követelésére alakult görög bi­zottság felhívással fordult a világ demokratikus szervezetei­heij. amelvben megállapítja, hogy egyetlen következetes demokra­ta sem szemlélheti tétlenül a Görögországban most uralkodó állapotokat. Makronizosz és a monarchofasdszták véres rend­szerének felszámolása az embe­rek százait, ezreit mentené meg a borzalmas mártírhaláltól. Be­számol a felhívás a tízezernyi áldozat mérhetetlen szenvedései­ről. akik szörnvű kínzások el­lenére is hűségesek maradnak a béke és a demokrácia eszméi­hez. A felhívás végül is megálla­pítja, hogy ha minden demok­rata teljesíti kötelességét az em­beriséggel szemben, úgy sikerül­ni fog a szabadság ügyét Gö­rögországban is diadalra segíte­ni. A bizottság — elnökének, Petrosz KokkaÜae agyetemi ta­nárnak aláíráséval — Sztálinhoz intézett levelet. Ebben és a je­lenleg a makrón izoszi táborban sínylődő Manolisz Proimakis volt képviselő levelében, amit szintén eljuttatnak Sztálinhoz, hű képet festenek a görögorszá­gi fasiszta borzalmakról. Emel­lett azonban kifejezést adnak szilárd meggyőződésüknek is, hogy a Szovjetunió kormánya folytatni fogja a bizottságnak és ezzel a görög népnek nyújtott értékes támogatást és hógy segítségével a bizottság munká­ját siker fogja koronázni. Diplomáciai kapcsolat a Kinai Népköztársaság ás Svédország között A svéd kormánv Torsten Lud­wig Hammastromot nevezte ki követként a Kínai Népköztársa­ságba, a köznonti népi kormány Keng-Piao tábornokot küldi kö­veiként Svédomágba. i

Next

/
Thumbnails
Contents