Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-10 / 107. szám

Vasziljevszkij marsall ás Jumasev tengernagy napiparancsa a győzelem napján Vaszilevszkij marsall és Jumasev tengernagy a Győzelem Nap járnak 5. évfordulóján, május 9-én napiparancsot adlak ki. Elvtársak, Szovjet Hadsereg katonái, tiszthelyettesei, tisztjel és tábornokai! öt évvel ezelőtt a szovjet nép és fegyveres erői, a Bolsevik Párt, Sztálin elvtárs, a nagy vezér ós lángeszű hadvezér vezetésével történelmi győzelmet arattak a német imperializmus fölött, megvédték szocialista hazánk szabadságát és függetlenségét és megszabadították Európa népeit a fasiszta zsarnokságtól. Üdvözlöm és köszöntöm Önöket a fasiszta Németország fölött aratott dicső győzelem év. fordulója alkalmából. { ^ A győzelem napjának megünnepléséül megparancsolom: Ma, májas 9-én Moszkvában, hazánk fővárosában, a Szövetségi Köztársaságok fővárosaiban, valamint Kaliningrádban, Lvovban és a hős városokban: Leningrádban, Sztálingrádban, Sze. vasztopolban és Odesszában 30 tüzérségi díszsortüzet adjanak le. Éljen a szovjet nép és dicsőséges Szovjet Hadserege, amely a béke és hazánk biztonságának őrhelyén áll! Éljen szovjet kormányunk! Éljen a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja — győzelmeink ihletője és szervezője! Éljen Sztálin elvtárs, a Szovjetunió gencralisszimnsza; szeretett vezérünk és hadvezérünk! örök dicsőség a hazánk szabadságáért és függetlenségéért vívott harcokban elesett hősöknek! VASZILJEVSZKIJ a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió hadügyminisztere. Elvtársak, tengerészek és katonák, tisztesek és tiszthelyettesek, tisztek, tengernagyok és tábornokok! A szovjet nép és fegyveres erői, a Bolsevik Párt és nagy vezére, zseniális hadvezére, Sztálin elvtárs vezetésével öt évvel ezelőtt hatalmas történelmi győzelmet arattak a német imperializmus felett, megvédelmezték szocialista hazánk szabadságát és függetlenségét, megmentették KnTÓpa népeit a fasizmustól. Üdvözöllek Benneteket a fasiszta Németország fölött aratott dicső győzetem ötödik évfor. dn'ója alkalmából. J -••* — Éljen a nagy szovjet nép és haditengerészeti flottája! • Éljen szovjet kormányunk! Éljen Lenin.Sztálin Pártja, győzelmeink ihletője és szervezője! Éljen nagy vezérünk, tanítónk és hadvezérünk, Sztálin elvtárs, a Szovjetunió generalisszimusza! Örök dicsőség a hazánk szabadságáért és függetlenségéért vívott harcokban elesett hősöknek! .1 - •• -> 1 ! JUMASEV tengernagy, _ a Szovcjtunió haditengerészeti minisztere. fi Wall Sfreel támadószellemii propagandájának belgrádi fióküzeme A szovjetellenes hazugságok és rágalmak terjesztésében, a háborús hisztéria szításában és a hírhedt „amerikai életmód" dicsőítésében a titoista propaganda az egyik legszennyesobb szerepet játssza. A bandita ITearst-sajtó és az „Amerika Hangja" receptje szerint működő belgrádi hazugság- és rágalomgyár a Wall Street lámadószellemü propagandájának fióküzeme. Az amerikai imperialisták belgrádi lakájai a háborús uszítók íegeszeveszettebb terveinek végrehajtására a ía8 szta propaganda legszennyesobb eszközeit alkalmazzák. A Belgrádban kotyvasztott szovjetcllencs hamisításokat a kapitalista országok reakciós hírverésének valamennyi csatornája pillanatok alatt átveszi és villámsebességgel terjeszti. n titóista hazugsággyár A tények bizonyítják, hogy Belgrád a Wall Street-propaganda szócsöve. Jugoszláviában rövid idő alatt az amerikaiak vezetésével két hatalmas rádióállomás készült el. A külföldre sugárzott belgrádi rádióadások semmiben sem különböznek az „Amerika Hangja" rádtópropagandájától. A belgrádi rádiótársasúgot a háborús gyújtogntók szájaíze szerint nem más irányítja, mint George Allan. az „Amerika Hangja" volt igazgatója, az USA jelenlegi jugoszláviai követe, a Wall Street „totális" külpolitikájának egyik legtevékenyebb hirdetője. Világosan provokációs jellege volt annak a dühödt hadjáratnak, amelyet a belgrádi rádiótársaság szervezett ^ a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság, e kéit hatalmas szabad nép. erősödő barátsága ellen. A belgrádi fasiszták nem tudnak belenyugodni abba, bogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között kötött barátsági, szövetségi és együttműködési szerződés hatalmas csapást mért a háborús gyujtogatókra. és ügynökségiikre. A titoisták Achesont utánozva megkísérelték, hogy a hazugság és rágalom segítségével diszkreditálják ezt a szerződéért, hogy valamiképpen valószínűsítsék n Szovjetunió „támadó" céljait Kínában. Mint várható volt, a belgrádi fasiszta radiópropagandn ezzel a provokációjával is szégyenletesen felsült és a világ népei előtt a jugoszláv kormánykörök ismét mint az amerikai agresszorok bű kiszolgálói mutatkoztak meg. A Tito-klikk nagyszabású gépezetet állított demokráciaellenes propagandája szolgálatába. Itt gyártják és kürtölik ki az éterbe Európa és Közel-Kelet népeinek 14 nyelvén a legaljasabb hazugságokat, amelyeknek egy céljnlc van: befeketíteni a béke, a demokrácia és a szocializmus táborát és mindenekelőtt a Szovjetuniót. j Százmillió dinár — rágalmakra 'A Tájékoztatási Igazgatóságon már több mint két éve külön osztályt állítottak fel, amelynek egyedüli feladata ..leleplező" anyagokat gyűjteni a jugoszláv fasiszták számára, amelyek a Szovje unió, a népi demokráciák, valamint a munkás- és * kommunistamozgalmak vezető személyiségei elleni rágalomhadjárathoz szükségesek. Ennek az osztálynak költségeire 1948ban 40 millió, 1949-ben pedig több minf. 100 millió dinárt fordítottak. A titoisták több olyan fasiszta sajtóterméket adnak ki. mint a „Novaja Jugoszlávia", a „GoloSz Bulgária" és mások, amelyeket a szocialista tábor ellen szított Milovan Gyilasz, A belgrádi fasiszta propagandát teljesen az amerikai imperializmus szolgálatába állították. A bűzös konyhát, ahol a provokációs hamisítványokat gyártják, Tito közeli cinkosa, a montenegroi rendőrkopó fia. Milovan Gyilasz vezeti. A Rajk- és a Trajcso— Kovsztov-per meggyőzően feltárta ennek a régi amerikai kémnek undorító arculatát. Gyilasz hü támasza és jobbkeze, Vlado Dedijer. aki egyszerre igazgatja a Tájékoztatási Igazgatóságot és a titoista Központi Bizottság sajtóosztályát. Dedijer a Wall Street szülötte, Amerikában nevelkedett és MacCormick milliomos anyagi támogatásával az lígynevczett „keresztény iskolában" szerezte meg képzettségét. Dedijer „kommunistának" álcázva magát, a háború előtt érkezett Belgrádba az amerikai kémszolgálaital. Gyilasz és Dedijer fasiszta propaganda-gépezetének gerincét sötétmultú, a legszedettvedettebb reakciót hordából rágalom terjesztésére használnak. A népi demokratikus országokban leleplezett jugoszláv kémek és felforgató ügynökök perei megmutatták, hogy Raukovics ügynökségei (köztük az úgynevezett jugoszláv követségi diplomaták is) fokozottan foglalkoznak provokációs fasiszta sajtótermékek terjesztésével. Mivel kémügynökségeik leleplezése folytán meg vannak fosztva a lehetőségtől, hogy — mint régebben — a népi demokráciákban ezeken az ügynökségeken keresztül terjesszék szennyes rágalmazó sajtótermékeiket, a titoisták a legaljasabb eszközökhöz folyamodnak. íme egy jellemző példa: a határon fekvő egyik dunai kikötőben a jugoszláv hatóságok minden indok nélkül feltartóztatták és átkutatták a „Russze" bolgár kereskedelmi hajót. A hajó parancsnokságát utasították, hogy a fedélzetre gyülekezzék. Miután a jugoszláv rendőrség átkutatta a hajót, a bolgár matrózok és a hajó személyzete ismét elfoglalta munkahelyét. Csodálkozva vették tudomásul, hogy a jugoszláv rendőrség a hajó raktárhelyiségeiben és a fülkékben mindenütt fasiszta sajtótermékeket szórt szét. a sajtógengszter egybegyűjtött „irodalmi" gengszterek, különféle kétes alakok, gazemberek és lepénzelt kalandorok alkotják. Ezek mindannyian földig hajbókolnak a Tito-klikk és Amerika élőt'. Gazdáik parancsára fokozottan terjesztik a fasiszta-embergyűlölő eszméket, szítják a háború elkerülhetetlenségéről szóló propagandát és minden erővel feldicsőitik az úgynevezett „amerikai életmódot". Minél harsogóbban rikoltoznak a tollnak ezek a banditái, minél több aljas hazugeágot főznek ki az amerikai ggreszszorok követeléseinek kielégítésére? a dinár és a dollár annál bővebben ömlik zsebükbe. Minél fokozottabban terjeszti a Wall Street iámadószellomü propagandájának belgrádi fióküzemo rágalma': a béke, a demokrácia és u szocializmus tábora elleti, olyan mértékben leoleződnek ]e a titoisták, mint az amerikai háborús gyujtogatók szolgálatában álló provokátorok ügynöksége. Á nép hatalma: a Tanácsok Rákosi elvtárs februári beszédében felvetette a helyi Tanácsok kérdését. Bejelentette, hogy Alkotmányunknak megfelelően, a Szovjetunió ilyenirányú tapasztalatainak szem előtt tartásával, rövidesen mi is megalakítjuk az államhatalom helyi szerveit. A Tanácsok lesznek hivatva arra, hogv az államvezetés terén elvégezzék azokat a megnövekedett feladatokat, melyek a szocializmus építésével felszínre kerültek. Nemcsak a feladatok elvégzéséről van azonban azé. Eddig elért eredményeink feljogosítanak bennünket arra, hogy felszámoljuk a múltból ittmaradt államvezetési rendszert. Eléggé megerősödtünk ahhoz, hogv bevonhassuk a dolgozók legszélesebb tömegeit az államvezetés munkájába. I „A Tanácsok — mondotta Sztálin elvtárs a Bolsevik Párt XV. kongresszusán — »a kormányzás iskolái a munkások és parasztok tízei és százai részére." A proletárdiktatúra megszilárdulása végett pedig feltétlenül szükséges, hogy a dolgozók saját politikai tapasztalatokat gyűjtsenek, mindennapi munkájukon keresztül sajátítsák el saját államuk vezetését. így valósítható meg az államvezetés magasabbrendű ellenőrzése, mely lehetővé teszi azt, hogy az egész dolgozó nép egyöntetűen sorakozzék fel ez állam előtt álló feladatok megvalósítására. Ezenkívül szükséges a Tanácsok, életrehívása azért is, mert, mint Lenin elvtárs írta: „A parlamentáris köztársaságtól a visszatérés a monarchiához egészen könnyű (amint a történelem he is bizonyította), mert érintetlen marad az elnyomás egész gépezete: a hadsereg, a rendőrség, a tisztviselői kar. A Kommün és a Munkás, Katona, Paraszt stib. küldöttek Tanácsai szétzúzzák és kiküszöbölik ezt a gépezetet." Lenin elvtársnak ez a megállapítása be Í3 igazolódott Oroszország példáján. Az Októberi Forradalom után a Tanácsok állották szemben a parlamentáris demokratikus köztársasággal, melyet támogatott valamennyi ország opportunista ja. A szovjet köztársaság nyíltan kihangsúlyozta osztályjellegét s az országot a munkás, katona és parasztküldöttek Tanácsának országává nyilvánította. A Tanácsok a munkásosztály diktatúrája szerveiként gyakorolták a túlnyomó többségnek uralmát az elenyésző kisebbség felett. A fejlődés axután bebizonyította, hogy a Tanácsok a kommunizmus felé vezető diadalmas előrehaladás biztosítására egyedül alkalmas politikai hatalmi forma. A Tanácsok minden hatalmat egyesítenek magukban. Míg a burzsoá demokratikus köztársaságban a törvényhozó és végrehajtó hatalom külön van választva, addig a Tanácsok egyesítik magukban ezt a két hatalmat, a helyszínen valósítják meg a törvényeket. A Tanácsok maguknak a tömegeknek a szervei, a tömegeket bevonják az államigazgatásba, a törvényeknek az életbe való átültetésébe. A választóknak joga van ahhoz, hogy küldötteiken keresztül állandóan befolyást gyakoroljanak a Tanácsok munkájára. A Tanácsok küldöttei ugyanis számadással tartoznak választóiknak, felelősek irányukban, bármikor viszszahívhatók, leválthatók. Akkor, amikor most a mi országunkban is napirendre kerül a Tanácsok megalkotása, a Szovjetuniónak egv igen fontos tapasztalatát kell szem előtt tartanunk. A Tanácsok ereje nem a formától fügig, hanem attól, hogy a Tanácsokat a Párt vezeti, valamint atlól. hogy ezek a Tanácsok müyen tartalommal vannak telítve. Példa erre az, hogy 1917 júliusában a bolsevikok ideiglenesen eleitették a jelszót: minden hatalmat a szovjeteknek! Ekkor ugyanis a Tané -sok az eszerek é3 mensevikek vezetése alá kerültek. Ha a hatalmat ekkor a Tanácsoknak adták volna át, azt jelentet e volna, hogy átadták a hatalmat az ellenforradalomnak. De ekkor sem arról volt szó, mintha a bolsevikok lemondottak volna a szovjetekről. Sztálin elvtárs kijelentette, hogy nem a szovjetekről általában van szó, hanem csupán ezekről a szovjetekről, amelyeket a mensevikek és eszerek vezetnek. Az új tanácsi választások bebizonyították, hogy helyes volt ez a bolsevik taktika. Ahogy növekedett a Tanácsokban a bolsevik képviselők száma, úgy váltak a szovjetek a proletárdiktatúráért vívott harc szerveívé. ! 1 Ahogy nőttek a szovjet állam eredmémvei. úgy növekedtek ai Tanácsok előtt álló feladatok is. Szükséges volt az élet követelményeihez képest átépíteni aZ államgépezetet, z Tanácsok ma kialakult rendszere biztosította azt, hogy a Szovjetunió nagyszámú népei kivétel nélkül érvényesíthessék akaratukat mind az állam legfelsőbb vezetésében, mind a hel; problémák megoldásában. A Szovjetunióban a Tanácsok között különbség nincs. A különbség legfeljebb cs3k a hatáskörben nyilvánul meg. A törvényhozás például kizárólag a Legfelsőbb Tanács és a szövetséges és autonóm köztársaságok Tanác-ainak hatáskörébe tartozik. A helyi Tanácsok irányítják a helyi gazdaságot, ipart, kereskedelmet, közlekedést, közüzemi és lakásgazdaságot, a községi szolgáltatásokat, biztosít* ják a törvényességet, a szocialista jogrendet, ellenőrzik a törvények helyes végrehajtását. A helyi Tanácsok választják meg a kerületi és megyei bíróságokat, megállapítják a helyi költségvetést, biztosítják a polgárok jogainak védelmét, tömörítik a tömegeket a szocializmus vívmányainak megvédésére, a kommunizmus építésére. i A Szovjetunió Tanácsainak igen kiterjedt hatáskörét vizsgálva láthatjuk, hogy a szocializmus országában a közigazgatás mennyire összeforrt a néppel. A nép maga a köziigazgatás, így sikerült elérni aizt, hogy ez a népi igazgatás teljes mértékben kiküszöbölte a bürokratikus hivatalszellemet, egyesítette a nép milliós tömegeit a proletáriátus és minden dolgozó élcsapatával: a Párttal, a legdemokratikusabb úton élő valósággá téve a Párt által előtérbe hozott egységes célokat és feladatokat. Amikor most, a közeljövőben mi is megalkotjuk a helyi Tanácsokat, nekünk már nem kell ezen a területen sem azt a hoszszú és rögös utat megjárnunk, amit a Szovjetunió megtett. Ebben a munkánkban is mellettünk áll a Szovjetunió gazdag tapasztalata, biztosítékául annak, hogy a mi országunkban is sikere;en felépül a legdemokratikusabb ha talom: a Tanácsok hatalma. Végrehajtották a halálos ítéletet a fegyverrejtegető győrmegyei kulákon A györmegyei bíróság röglönttéló utcáit, Rohlíng kegyelemért folyatanácsa április 22-én halálra Ítélte modott. A megyei bíróság május ifj. Rohling Ágoston kónyi kulákot, 9-én fél 11 órakor hirdette ki az Elvolt horthysta zászlóst, aki fegyve- nöki Tanács végzését, amely szerint , , _ . .. , , ,, . Rohlingot nem találták méltónak a vereket reitegelett és háborúra , „ , , .. kegyelemre. Az ítéletet tegnap del« uszító, a demokráciát gyalázó röp- bcn 12 órakor a győri fogház udvacédulákkal szórta tele Kóny község rán végrehajtották.