Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-07 / 105. szám

4 VASÁRNAP1, 1950. MÁJUS 1. ' A% elmélet na\%i Icécdésci A PARTFEGYELEMRŐL A pártdemokrácia m'indcn feltételének következetes megvalósítása és kifejlesztése elengedhetetlen feltétele a pártfcgyelcm megszilárdításának. A pártfegyelemnek, amely lehetővé teszi, hogy a Párt minden erőt és érzést, minden szándékot és célkitűzést összefogjon és maradéktalanul hasznosítsa a feladatok megoldásában és a nehézségek leküzdésében. „Elvben már több ízben is megállapítottuk nézetünket a fegyelem jelentőségével ' és a munkáspárton belüli fegyelem fogalmával kapcsolatba — írta Lenin. Cselekvési egység, a megvitatás és bírálat szabadsága, — ez a mi meghatározá.\unk. Csak egy ilyen fegyelem méltó az élenjáró osztály demokratikus pártjához. A munkásosztály ereje — a szervezet. A tömegek szervezése nélkül n proletáriátus — semmi. Mint szervezett osztály — minden. A szervezettség, a cselekvés, a gyakorlati fellépés egysége." A pártfegyelcm az alapja tehát a cselekvés, a végrehajtás eredményességének, célravezetőségénck. Nézzük meg, hogyan viszonylik a pártfcgyelcm a pártdcmokráciához? Inie Lenin meghatározása: „Cselekvési egység, a megvitatás és bírálat szabadsága" — tehát a pártdemokrácia tényezői egyben a pártfcgyelcm alkatelcmei, tényezői is. Mit jelent ez? 'Azt jelenti, hogy a pártfegyelem csak akkor valósulhat meg, ha a pártdemokrácia érvényesül, ha a párttag jogai a gyakorlatban érvényesülhetnek. Ha a kérdések megvitatása, a kritika sznbndsága, tehát a vezetéshez való jog érvényesül. Ilyen szervezetben, ahol mindez érvényesül, a pártfegyelem sem marad papíron, liancm eleven tényezővé válik. Ahol viszont a pártdemokrácia nem érvényesül, olt a pártfegyelem sem szilárdulhat meg. Rendkívül találó esetet mond el Sztálin elvtárs a SzK(b)P Központi Bizottságának plénumán 1937-ben tartott beszédében az egyszerit párttagok jogainak, a bírálatnak semmibevevéséről, a párldemokrácia megsértéséről: „Nyikolajenkó elvtársnö példájára gondolok Ki az a Nyikolajenkó? Nyikolajenkó egyszerű párttag. Közönséges „kisember". Egész éven át küldte a jeladásokat, hogy a kievi pártszervezetben nincsenek rendben a dolgok, leleplezte a sógorság-komaságot, a kispolgári és nyárspolgári magatartást, a pártmunkások irányában, az önkritika elnyomását, a trockista kártevők erőszakoskodását. Elhessegették, mint valami szemtelen legyet. Végtére, hogy lerázzák magukról, fogták és kizárták a Pártból. Sem a kievi szervezet, sem az Ukrajnai Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottsága nem segített neki kiverekedni a maga igazát. Csak a Párt Központi Bizottságának beavatkozása segített kibogozni ezt az összekuszált csomót. És mi derült ki az ügy kivizsgálása után? Kiderült, hogy Nyikolajenkónak igaza volt, a kievi szervezetnek pedig nem volt igaza. Se több, se kevesebb. Pedig hát ki az a Nyikolajenkó? Persze, nem tagja a Központi Bizottságnak. Nem népbiztos, nem a kievi kerületi szervezet titkára, mégcsak nem is valamelyik sejt titkára, csak egyszerű párttag. Amint látják, az egyszerű emberek néha sokkal közelebb járnak az igazsághoz, mint egyes magas intézmények. Ilyen példákat még tucatjával és százával lehetne felsorolni. Kiderült tehát, hogy ügyeink vezetéséhez tehát a mi tapasztalatunk, a vezetők tapasztalata egymagában korántsem elegendő. Ahhoz, hogy helyesen vezessünk, a vezetők tapasztalatát ki kell egészíteni a párttagság tömegeinek tapasztalatával, a munkásosztály tapasztalatával, a dolgozók tapasztalatával, az úgynevezett „kisemberek" tapasztalatával. Felvetődik teljes joggal a kérdés: vájjon ilyen pártszervezetben, mint az idézetben szereplő, mennyire erősíti a párttagság jogainak megsértése — a párlfegyelmet? Határozottan állíthatjuk: semennyire! Mi a helyzet nálunk? Rákosi elvtárs február 10-i beszéde erre a válasz: „Lépten-nyomon tapasztaltuk a pa'rancsolgaiást, a tömegek véleményének semmibevételét, az ellenség AGITÁTOROK JEGYZETEI örömmel vettem tudomásul, hogy a Délmngyairorsaá? „Pártéirt" című rovatóbE® maglndí'olták az „Agitátorok," című rovatot Ezen a rovaton keresztül elmondhatjuk egymásnak tapasztalatainkat,, tópawzjailacserét folytathatunk, hogyan végezhetnénk jobban és jobban felvilágosító munkánkat. Én mos'- be akarok számolni egykéi érdekes és megkapó jctametről, amelyet a hékaagitácíó során aa. elmúlt napokban tapaaztáltunx. Pásztor Elemérné elvtársnővel együtt Alsóvároson a Tisza Lajos-u'cábnn jártunk. Bemernünk egy egyszerű családihoz. Nagyon szívesen fogadtak bennünket. Amikor a békeívet le Etkartuk teevni aa asztalra, amelyen nem vol't terítő, atzt mondo'<1iák, hogyan képzelünk ml olyat, hogy a békeivet |erítö nélküli asztalra tegyük le. „A békeívnek fehér asztalterítő kell" _ mondották. Míndijárt fehér asztalterítőt hoztak ugy Írták alá örömmel a békeivet. Másnap délelőtt Alsóvárosról bejöttek az üzembe és kérdezték, hogy kik jártak kint Alsóvároson a békei vekkel. Azt momdo' táüc, hogy a házban mindenki aláirta már a békéi ver, csak öle nem, inert este, aimikor mi ldnt jártunk, ók már aludunk. Kérték, h<»ejy adjuk oda nnklk a békéi vet, mart ők ls alá akarják irr.t. Ezek a példák ls azt bizonyí'ják, hogy a dolgozók békét akarnok, nem úgy. mint például Hamvas püspök, aki nem volt hajlandó aláírni a békeívet, s nem volt hajlandó elítélni az imperialisták háborús cselekedeteit, A békével kapcsolatos agitációs munkámat mindenkor összekapcsolom a termeléssel. Megmagyarázom dolgozó társaimnak, hogy gEizdaságii és politikai térem elért eredményeink szorosam összefüggnek egymással. Most az a legfőbb feladatunk, hogy tudatosítsuk a dolgozókban: a verseny nem kampányszerű, tovább kell fokozni a munkaverse.oy eredményeit. Megmagyarázom, hogy nekünk felül kell múlnunk a kapitalista államok termelését, mert a Szocialista társadalom véglegesen csakis így diadalmiaEkodhaitik a imperializmus felett. Én hozzám öt pártonkívüli dolgozó van beosztva. Nemcsak a munkahelyünkön, hanem & lakásukon ls mélátagatam őlket és elbeszélgetek velük a napi eseményekről. Magbeszélem velük az újság egyes cikkeit. Ahhoz, hogy munkámat jól tudjam végezni, tudom, hogy elméle;i színvonalaimat állandóan emelnem kall. Az egyéves egtí iskolára járok, s napról-napra tapasztalom, milyen r.figy segítséget nyújt népnevelő munkámban az, hogy ideológiailag képzem magom. Kérem a népnevelő, falu járó és pártbtzn'.ml elvtárs:kiat, hogy ők is Írjanak levelet ebbe a rovatba, számoljanak be, hogyan végzik mun bájukat, hogy igy tapasztalatainkat kicserélve még eredményesebb muntait tudjunk végezni. Hoffner Forertcné, a DÉMA Cipőgyár népnevelője. A napokban jelenik meg a Tiszafái legújabb száma, amelynek tartalmát a már ismert és új szegedi írók, költők müvei gazdagítják. A verseken, novellákon, elbeszéléseken kívül számos tanulmány és könyv;smertető szerepel, amellyel a Tiszatáj irói munkaközössége hozzájárul a dolgozók szocialista kultúrájúnak juofi tor omlóséhozMa mutatja be a Szegedi Nniizeii Színház a „Mélyszántást" Ma mutatja be a szegcdi Nemzeti Színház Földes Mihály „Mélyszántás" cimű darabját. A bemutató elé igen nagy érdeklődéssel tekintenek a szegedi dolgozók. Szerdán a Nemzett Színház művészei a feigyői gépállomáson tartották meg a színdarab főpróbáját, ahol a gépállomás dolgozói igen ériékes tanácsokat adlak a darab előadására vonatkozóJag. lebecsülését, a pártszervezeteken belül is. Nem tartanak rendszeresen taggyűlést, a vezetőségek nem számolnak be munkájukról. Sőt, ha a tagság részéről kritikai hangok hallatszanak, akkor ezt a Párt egysége elleni támadásnak, frakciózásnak minősítik és a bírálót ledorongolják. Az önteltség eredményeképpen az éberség is eltompult. ...nem egyszer hallani, amikor elvtársaink meggyőzés helyett kényszert alkalmaznak azzal indokolva, hogy „most proletárdiktatúra van." Majd megállapítja Rákosi elvtárs: „... ott, ahol a pártdcmokrácia elemi szabályait nem tartják be, ahol a vezetőség nem ad számot a tagságnak és a tagságnak nincs módja bírálatot mondani a vezetőség munkájáról, igazi pártéletről szó sem lehet. ... Ezek a módszerek oda vezetnek, hogy egyre gyakrabban hallunk kis klikkekről, csoportosulásokról, állásvadászatról..." Végeredményben tehát mindez a pártfegyelem súlyos megsértését eredményezi. Kétségtelen, hogy Rákosi elvtárs beszéde, illetve a Központi Vezetőség határozata óta komoly javulás mutatkozik. Pártszervezeteink taggyűléseinek lefolyása, amelyek igen sok helyen a kritika és önkritika útján szinte gátszakadás-szerűén tárták fel a bajokat, a sok helyen ennek következményeként felélénkülő pártélet, a tagság növekvő aktivitása és azon túlmenően a termelés síkján is megmutatkozó nagyobb teljesítmények azt igazolják, hogy Pártunk azon az úton halad, amely a pártdemokrácia, ezzel egyidejűleg a pártfegyelem erőteljes megjavulásához fog vezetni. A vezetőségújjáválasztó taggyűlések óta igen sok pártszervezetünkben tapasztnlhatjuk a pártélet fellendülésének jeleit. Az új vezetőségek konkréten napirendre tűzték a határozati javaslatok végrehajtását. JV Vízmű-telep pártszervezetében átszervezték a népnevelő csoportot, megjavították a népnevelő munkát, amelynek hatása már a május t-i munkafelajánlásoknál is érezhető volt. Az Orion bőrgyárban rendszeresen megtartják már a népnevelő értekezleteket, megszervezték a falujáró csoportot is. Ugyancsak falujárócsoportot szerveztek az Első Szegedi Cipőgyár pártszervezetéhen is. Es fgy sorolhatnánk tovább a példákat, amelyek azt mutatják, hogy a hibák feltárása nyomán fellendült a pártélet. Ugyanakkor azonban meg kell ál lapítani, hogy a Központi Vezetőség határozata óta eltelt majdnem nárom hónap ellenére még tekinlélyes számban vannak pártszervezeteink, amelyek nem értették meg Rákosi elvtárs beszédében, a Központi Vezetőség határozatában foglalt elvi és gyakorlati jelentőségű megállapításokat. Még nem kezdték meg pártéletünk terén megmutatkozó hibák és fogyatékosságok, a pártdemokrácia és egyben a pártfegyelem megerősödésének útjában álló akadályok kiküszöbölését. Igy például a Pénzügyigazgatóság pártszervezetének vezetősége nem foglalkozott a vezetőségválasztó taggyűléseken előterjesztett határozati javaslatok végrehajtásával. Tapasztalhattunk olyan jelenségeket is, — mint például a DÉMÁ-ban és egyes kerületi pártszervezetekben, — hogy a párttagság a saját bizalmából megválasztott vezetőségnek nem ad kellő támogatást munkája elvégzésében. A népnevelők, pártbizalmiak nem nyújtanak segítséget az új vezetőségnek. Pártszervezeteink munkájának megjavítása nem lehet kampányszerű. Nem lehet rohammunka, hanem szívós, kitartó, állandóan ható és szakadatlanul folyó munka, amelyet a taggyűlésekkel, a vezetőségek újraválasztásával csupán elindítottunk. Pártunk legalitásának közel 6 esztendeje alatt megnőtt, a feladatok is megnőttek és ezek megnövekedett követelményeket állítanak a Párt. tal szemben. Ezek a megnövekedett követelmények az eddiginél még fokozottabb fegyelmet igényelnek pártszervezeteinktől, a tagságtól és funkcionáriusoktól egyaránt. A KV. február 10-i határozatának végrehajtását ott is haladék nélkül meg kell kezdeni, ahol ez nem történt meg. Ahol megkezdték, ott folytatni kell. Ez ma egyik legfőbb feladatunk. A pártdemokrácia megvalósítása és kifejlesztése, ezen keresztül a pártfegyelem további megerősítése előfeltétele legfőbb céljaink elérésének, a szocializmust épftő ötéves terv végrehajtásának. a tartós béke kiharcolásának, további győzelmeink ki xíxásánafc, Több, min! négy és félmilliárd rubellel túljegyezték az uj szovjet kölcsönt A Szovjetunió pénzügyminisztériuma a következő jelentési tette közzé: Az ötödik szovjet újjáépítési és népgazdaságfejlesztési kölcsönt, amelyet 1950. május 3-án húszmilliárd rubel értékben bocsátottak kl, május 4-én 24 milliárd 563 millió rubel értékben jegyezték, azaz a kölcsön kibocsátási összegét 4 milliárd 563 millió rubellel túljegyezték. A kölcsönjegyzés tovább folyik. A népnevelő munka Jó tapasztalataival ismertet meg az „Üzemi népnevelők kis könyvtára" Uj füzetsorozat jelent meg Pártunk Központi Agitációs osztálya kiadásában, az „Üzemi népnevelők kiskönyvtára". Az első szám címe: „Tapasztalaitok a kritika-önkritika alkalmazásáról az üzemi népnevelő munkában". Az igen érdekes új füzetsorozjaft célja, hogy megismertesse minden népnevelővel a népnevelő munkának jó tapasztalatait, bevált módszereit. Tapasztalataink bővülésével a kiszélesedett népnevelőmunkát minőségileg is tovább kell fejleszteni, hogy az előttünk álló nagy feladatokat, ptéves tervünket, a béke harcos védelmét a népnevelőmunkón keresztül ls előre tudjuk lendíteni, győzelemre tudjuk segíteni. Ennek nz egyik legjobb eszköze a tapasztalatok ^ri cserélése. Eddigi eredményeink elérésében jelentős szierepe van annak, hagy népnevelőink egyre inkább ismerik meg és alkalmazzák a szovjet agitátorok tapasztalai alt. Ez a füzetsorozat a Magyar Dolgozók Pártja népnevelőinek tapasztalatait, módszereit Ismerteti mag. Népnevelőink munkájuk során rengeteg jó tapasz'alatra tettek szert. Ezek megismerés* és alkalmazása jelentős segítséget nyújt népnevelőink mindennapi munkájához. Az „Üzemi népnevelő kis könyvi tára" első száma a kritika-önkritika kérdésével foglalkozik. Párti munkánk egyik központi kérdése ma, hogy minden területen alkalmazzuk a kommunista kH'kát-önkritikát. Népnevelőinknek tehátl igen fontos teendőik vannak ezen ai téren is. Igen jelentős, hogy népnévelőink elméleti tudásukat bővítsék, jó gyakorlati tapasztalatokkal, a szervezési munka kérdéseinek elsajátításával. A füzet mag akarja ismertetni ezeket a tapasztalatokat és leírni, hogy népnevelőink hogyan alkalmazzák munkájukban « bolsevik kritika fegyverét. Népnevelőink tegyék a pártroum ka, népnevelőmunka alapvető módszerévé a krititák-önkritikát. Legyenek példamutatók a termelés terén, a kritika-önkritika alkalmazásában, hogy ebben a kérdésben is valóban a nép nevelői legyenek. Ennek megvalósításában segít, népnevelő elvtársaink az „Üzemi népi nevelő kis könyvtára" első füzete. Vörös hőrtok, rajla a pártzászló: ebben tartom ezentúl tagsági könyvemet. Bizony, ez a rövid idö is megviselte kissé a könyvet; kis tolt van a hátán, a szint is sötétedett valamit. Por lep. te a zsebemben. Valami lelkiismeretfurdalást is éreztem mindig, ha kezembevettem, mert már a tagkönyv a Párthoz való viszonyom jel. képe. És ez nem kopik, nincs tolt rajta, miért bánok hát mostohán a könyvvel ? Hogy lett mégis ilyen viseltes? Igazolásra csak akkor használom, ha taggyűlésre, vagy a szervezetbe megyek. Mégis a kezemben van többször napjában. Ha átöltözöm munkaruhámba. átleszem a zsebembe. Sohasem válok meg tőle, egy percre sem. Ha lefekszem, a párnám alá dugom, nem fudok nagyobb veszteséget elképzelni, mintha a könyvem elveszteném. Nem lenne mentség erre, a Párt bizalmát elveszíteném a kis piros könyvvel ée magam bizalmát is magam iránt. Hogyan bízzon rám valamit is Pártom. ha könyvemre nem tudok vigy ázni. Most megvettem a párlszervezeb ben ezt a kis bőrtokot. Négy sarkán tasak van, ezekbe illesztem be könyvemet. Erre szabták azok a* elvtársak, akiknek ugyanolyan kincsük a könyvük, mint nekem. Ezen; túl nem kopik tovább, védve lesz a folttól, a portól, jobban tudok vigyázni, akárcsak az életem nagy büszkeségére; párttagságomra. Tanulmányozzuk a Szovjetunió hatalmas eredményeit és használ;o* (el szocializmusunk építésében l-I