Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-27 / 122. szám

•SZOMBAT* 1950. MÁJUS 27. 3 „Tovább tanulunk, mert tudjuk, hogy tanulásunkkal építjük hazánkat" Diáklevelek tanulságai „Kivánam Szeged dolgozóinak, hogy minél nagyobb sikerehet érjenek el az ötéves terv teljesítésében" Szolovjov és Le Léap elvtársak üzenete a „Délmagyarország" utján Szeged doi gozóínak Leoníd Szolovjov elvtárs, a Szovjetunió Szakszervezeti Köz­pontjának titkára és Le Léap elvtárs, a Francia Általános Mun kásszövetség főtitkára szegedi lá­togatása és Szeged dolgozóinak a béke megvédése melletti hatal. mas tüntetése után gazdag, jói­eső élményekkel távozott Szeged­ről. Ezekről az élményekről nyi­latkoztak távozásuk előtt a „Déjjmagyarország" munkatársá­nak és a „Déimagyarorszúg" útján üzentek Szeged dolgozói­nak. * — Szegedi tartózkodásom alatt is különösen az hívta ma gára a figyelmet, — jelentette ki Szolovjov elvtárs —, hogy a munkások frissek, egészsége, sek, lelkes hangulatban dolgoz nak, sok optimizmust lehet érezni bennük, érezni lehet, hogy tovább akarják javítani munkájukat s érezni lehet, hogy nagy a munkakedvük. Az a biztos tudat alakult ki bennem, hogy ezek a munkások tudják, sajátmaguknak do'goz­nak és munkájukkal egész népük, benne sajátmaguk élet­színvonalát emelik. Éreztem, a kollektív szellemet köztük, hogy az egyes munkások cr­dekődnek az egész gyár, az egész üzem munkamenete iránt. Ez a dolgozók magas öntuda­tát mutatja. Éreztem az egész dolgozó nép mozgósítását ar­ra, hogy az ötéves tervet, — amely a jólct terve, — teljesít, sék és túlteljesítsék. — A Szovjetunió dolgozói nagy örömmel figyelik azt a harcot, amelyet a magyar dol­yj mmm gozók folyttatnak s ezen belül Szeged doligozói az ötéves terv teljesítéséért. Nagy politikai jelentöségifiek azok a felada­tok, amelyeket az ötéves terv állított az ország iparosítása érdekében. Azt kívánom ezért Szeged dolgozóinak, hogy mi nél nagyobb sikereket érjenek el az ötéves terv teljesítésében. Az ötéves terv tartós teljesí­tése attól függ, bosrv a dolgo­zók hogyan teljesítik a rájuk eső munkát. Kívánom, hogy minden dolgozó minél több kezdeményező erőt tudjon kifej­teni munkájában és ezzel to. vább fejlődjék az olyan szép sikerekkel megindult újítási mozgalom Magyarországon es ilt Szegeden is. Kívánom, hogy Szeged dolgozói is minél tökéletesebben tudják teljesí­teni azokat a fontos feladato­kat. amelyeket eléjük állította Fúrt és a kormány. Nagy je­lentősége van ebből a szem­pontból a szocialista munka, verseny, a sztahánovista moz­gajftm továbbfejlesztésének. Nyilatkozata végén Szolovjov elvtárs annak a szívből jövő kívánságának adott kifejezést, hogy a Párt vezetésével minél szélesebb munkástömegek ha. ladjanajk előre a nagy közös munka utján, s emeljék telje­sítményeiket, emeljék életszín­vonalát a dolgozóknak. * — Számomra is a lehető legjobb, sőt kiváló élményeket nyújtott a szegedi látogatás — mondotta Le I Léap elvtárs. — Döntően megmu­tatkozott, hogy mennyivel más a termelés akkor, ha a dolgozók sa­r jdt érdeküket látják a termelés to­kozásában és az egyéni érdekek egybeesnek a közös érdekekkel, nem úgy , mint a kapitalista üze­mekben. Határozotton megállapítot­tam, hogy a magyar, s köztük <' szegedi dolgozók életkörülményei jovat felette dUnak a francia dolgo­zókénak. A francia dolgozók mun­kaadóik kizsákmányolásától szen­vednek és állandó harcban állnak vei ük éleit körülményük megjavítá­sáért. Léap elvtárs őrömét fejezte ki, hogy meglátogathatta a szegedi Textilkombindtot, amely annak el­lenére, hogy még nincs befejezve, mégis azt a benyomást ke\ti, hogy F.urópa egyik legmodernebb üzeme. Ehhez természetesen a Szovjetunió segítsége, a szovjet gépek járulták hozzá, — Különösen boldog vagyok, — folytatta — hogy a francia dolgo­zók testvért üdvözletét adhatom dt Szeged valamennyi dolgozójának. A francia dolgozók érdeklődéssel fi­gyelik a magyar dolgozók erőfeszí­téseit, Tudják, hogy a magyar dol­gozók a gazdasági teltételek meg­erősítésével, a termelés emelésével, a Szovjetunió által vezetett béketd­bort erősitik. Ezt a béketábort akar­ják erősíteni a francia dolgozók is és bármilyen nehézségekkel talál­koznak, megállják a helyüket a bé­keharc érdekében. Azt iizenem Sze­ged dolgozóinak, hogy továbbra is munkateljesítményeikkel vegyék ki részüket a békeharcból, mi pedig megígérjük, hogy otthon lovdbb­harcolimk a munkásosztály ellensé­gei ellen, minden erőnkkel a háború megakadályozásán leszünk, s igy együttesen erősítjük azt a nagy bé­ketábort, amelyet a Szovjetunió vezet4 EL A VKM-ban leleplezett szabotázs, a reakció táraadása a jövö: az ifjú­ság ellen, különös élességgel vetet­te lel ebben az évben a továbbtanu­lás, a jövö évi beiskolázás kérdését. Pártunk haitározata felhívta a tanuló­ifjúság figyelmét, azzal válaszoljon a gyalázatos aknamunkára, hogv a jövőben még jobban megállja a he­lyét a tanulásban, még nagyobb eredményeket ér el. De felhívta a határozat a szülők figyelmét is, gondoskodjanak arról, hogy gyer­mekeik továbbtanulása zavartalan legyen, vegyék igénybe azokat a kedvezményeket, melyeket népi de­mokráciánk kormányzata a tovább­tanulni kívánó ifjúság számára biz­tosit. Pártunk határozata megmozgatta az ifjúságot. Erről tanúskodnak azok a levelek, melyek nap, nap érkeznek szerkesztőségünkbe. Ezekben a levelekben a diákf-ata­lok beszélnek céljaikról, a nemrégi­ben megrendezett ,,Nyilt hét" ta­pasztalatairól, arról a megváltozott viszonyról, amely ma a diákokat az iskolához fűzi. A legelső, ami meg­kapja az embert ezekben a levelek­ben, az a komoly, megfontolt hang, ahogy ezek a 14—19 éves fiatalok felfogják a továbbtanulás kérdését. Tudják, hogy a továbbtanulás, a szükséges tudományok elsajátítása nem öncél, nem csupán az egyéni élet megalapozásának kérdése, ha­nem mindenekelőtt és elsősorban a szocializmus építését szolgálja. Mi­lyen szép szavakkal beszél erről le­velében például Mózes Sarolta, az algyői általános iskola VIII. osz­tályának tanulója: „Tovább tanu­lunk, mert tudjuk, hogy tanulásunk­kal építjük hazánkat és a szocializ­mun felé vezető utat. Szeretjük ha­zánkat, szeretelünket pedig jó ta­nulással mutatjuk meg," Amikor kicsendül a sorokból a komoly felelősségérzet, ugyanakkor kicsendül az is, hogy az iskolák ta­nulói nvitott szemmel járnak, lát­ják az idáig megtett utat. valamint azt is, kinek köszönhetik, hogy ma már előttük nincsenek zárt kapuk s eljuthatnak mindenhova, tehetségük, tudásuk és szorgalmuk szerint. Ér­demes idézni Tari Ágnes soraiból, aki most még a Juhász Gyula-utcai általános iskola VIII. osztályának tanulója, de a következő iskolai év­ben már a Gépipari Gimnázium fa­nulója lesz. „Népi demokráciánk — írja levelében — lehetőséget adott arra, hogy a nők is olyan foglalko­zást válasszanak maguknak, amely­hez kedvet és tehetséget éreznek. Régen nemcsak a nők voltak elzárva sok pályától, hanem a dolgozók gyermekei is. Sok volt a tandíj, drá­gák a könyvek, a szegény szülők nem bírták ... Most már minden megváltozott. A népé a föld, a gyár, az iskola is. Az iskolában a dolgo­zók gyermekei tanulhatnak. Ezt a nagy ajándékot elsősorban felszaba­ditónknak, a Szovjetuniónak és Sztálin elvtársnak köszönhetjük. Azonkívül hatalmas Pártunknak és vezérének, Rákosi elvtársnak." Derűs optimizmussal beszélnek a szélesre>tárult jövőről ezek a diákle­velek. „Ami apáinknak, sajnos, csak álom volt, az nekünk már szemmel látható és tapasztalható valóság" — trja levelében Bálint Gyula, a sze­gedi Dózsa György általános iskola VIII. osztályú tanulója. Egyik ta­nár akar lenni, a másik mérnök, a harmadik orvos, a negyedik mező­gazdász ... és lehetne sorolni hosz­szú sorban a foglalkozásokat, ame­lyek iránt érdeklődnek a fiatalok. Megindokolják az okot is, miért vá­laszják ezt, vagy amazt a foglalko­zást. De nem úgy ára, mint az el­múlt rendszer diákjai, akik pálya­választáskor azt nézték, hogy a vá­lasztott foglalkozás nyugdíjjal jár-e, vagy gyorsan meg lehet-e gazdagod­ni, estleg keveset kell dolgozni s így tovább. Mos úgy okolják meg a pályaválasztást a diákok, mint Gá­losi Teréz, a Csongrádi-sugárúti ál­talános iskola tanulója: ,,A nyilt hét alatt a vegyiipari gimnázium tet­szett meS legjobban. Elhatároztam, hogy ott fogom tanulmányaimat foly­tatni, hiszen az ötéves terv során sok képzetf vegyészeti szakemberre lesz szükség." Kalmár Lajos, a desz­ki általános iskola tanulója gyógy­szerész akar lenni, ö így ír: „A dol­gozóknak akarok gyógyszert készí­teni, hogy minél kevesebb legyen a halandóság, a beteg dolozó, hiszen nálunk a legfőbb érték az ember." Feltárul a levelek nyomán a leg­titkosabb gondolat is, az elhatáro­zások legrejtettebb rugója, meg­mutatkozik most is egyes pályák iránt romantikus rajongás, de ez már más, mint a mult ilyenirányú rajongása volt. Ez a rajongás most komoly felelősségtudattal párosul. Akkor, amikor arról írnak, hogy az ott végzett munkának az lega a célja, hogy a dolgozók életszínvo­nalát még jobban emelje, a munkát még könnyebbé tegye. Amikor ar­ról fmak, hogy mindennél szebb a gép, azt ls megírják, amit Bartos Tibor, a Madách-utcai általános Is­kola tanulója megírt: „Szeretnék gépészmérnök lcr.nl és olyan repü­lőgépeket tervesni, melyek nem a háború, hanem a béke szolgálatá­ban állanak, eredeti céljukat szol­gáljak: közelebb hozni egymáshoz a távoli Világrészek dolgozóit". öntudatos Ifjúság hangja szólal •meg ezekből a levelekből. Munkára nevelte őket eddig is az iskola t mosr, amikor készülnek arra, hogv tanulmányaikat felsőbb iskolában folytassák, még fokozottabb mm, Xára készülnek fel. Számtalanszor meggyőződtek arról, hogy nincse­nek többő magukra hagyatva, mel­lettük áll további munkájukban Is a Közeljövőben megalakuló egységes ifjúsági szervezet, mc'y példaképé­nek a lenini Komszomolt választot­ta, mellettük á!I az egész orszlg szocializmust építő dolgozó nepe. győzelmeink szervezője, a int nagv Pártunk és mellettük áll minrtany­nylónk szeretett vezetője, tanítója, ifjúság nagy pártfogója, Rákosi Mátyás elvtárs. a gyufagyár dolgozói a szegedi pártértekezlet tiszteletére elindított munkaversenyben Orosz Teréz: 225\, Ábrahám Ferencné: 2151c, Sípos Ferencné: 2051, Bertók Istvánné: 210 A Gyufagyár dolgozói is jól megragadták az alkalmat, hogv most ismételten bebizo­nyítsák, mennyire szeretik Pártunkat, dolgozó népünket és a nagy Szovjetuniót. A sze­gedi pártértekezletre tett ígé­reteiket alig néhány Dap alntt ujabb sztahánovista eredmé­nyek s a termelésben elért ma­gas százalékok követték Olotl Kovács elvtárs brigádjának tagjai vállalták, hogy teljesít­ményüket 106 százalékról 110 százalékra teljesítik, a hulla­dékot pedig újabb 15 százalék kétszeresére teljesítették, a selejtet pedig a vállalt 20 százalék helyett 97 százalék­kal csökkentették, ami azt jelenti, hogy Ézsiás Istvánné és Sziroviczáné elv­társnők most már majdnem selejtmentesen dolgoznak. Nem ritkák a Gyufagyár­ban az új sztahánovista er menyek sem. Sípos Ferencné elv­társnó bebizonyította, hogy mindenki érhet el sztahánovista eredménye­ket, ha szereti a Pártot, követi a szovjet dolgozók példáját. Amint mondja is Siposné elvtársnó, — ez kai csökkentik le. A felajánlás már elég ahhoz, hogy akár kétszeres, pillanatától kezdve a népne vagy magasabb teljesítményt érjünk velőmunka is nagy javulás el. Ezt Siposné elvtársnő gyakorlat­nak indult a csoportban. A dolgozók gyakran beszélgetnek munkaközijén cs szünetben a pártértekezlet jelentőségéről. Mindannyian tudják már, hogy most városunk politikai irányító szervének megválasz­tásáról van szó, amely vezeti a szegedi dolgozókat a békéért ős a szocializmusért vívott harcban. Éppen ezért sikerült Otott Kovács elvtárs bri­gádjának már az elmúlt hét folyamán a vállalt 110 szá­zalék helyett 126 százalékot teljesíteni. A brigád eredményének azon­ban ez csak a kisebbik része. A hulladékcsökkentésre tett felajánlásukat kis híján négy­szeresére teljesítették. Tizenöt százalék helyett összesen 57 százalékkal csökkent a Gyufa­gyárban a „fűrészbrigád" hul­jadékja. A töltő osztályon Éísiás Istvánné és Szirovieza Lajos­nó 5 százalék többtermelést ajánlottak fel. A töltésből származó selejtet — amint ír­ták versenyszerződésükben — 20 százalékkal csökkentik, a pártértekezlet napjáig. Már egy hét.el ezelőtt az ígért 5 %-os termelésemelést ban is bebizonyította. Vállalta, hogy 180 százalékát újabb 20 százalékkal növeli 28-áig s e mellett nagyobb gondot fordít a minőségi termelésre is. Siposné elvtársnő teljesít­ménye ma már meghaladta a 205 százalékot, így van ezzel Bartók Istvánné is. aki 190 százalékon indult két héttel ezelőtt, s alig néhány nap alatt tel­jesítette a vállalt 200 százalékot s most már 210 százalék fölött tart. Az üzem büszkeségei Ábrahám Ferencné és Orosz Teréz elv'íársnők is ugyancsak kitettek magukért. Né­hány nappal ezelőtt kapták meg új sztahánovista okleveleiket, s moct kétszeres lendülettel láttak a mun­kához. Jó munkájukkal nemcsak a vasárnapi pártértekezlet jó előkészí­téséből akarták kivenni részüket, hanem többtermeléssel akartak kö­szönetet mondani Pártunk és dol­gozó népünknek irántunk való elis­meréséért. Orosz elvtársnő a csoma­goló osztályon elsők között tette meg felajánlását, vállalta, hogy 195 százalékát 200 százalékra emeli. de már a vállalt 5 százaléknak most a hatszorosánál tart. Teljesítménye három nappal ezelőtt 225 százalék volt. Csak kevéssel ma­radt el mögötte Ábrahám elvtársnő. aki 215 százalékot teljesített újabb munkafelajánlása óta. Ezt a nagyszerű előrehaladást nem nézik tétlenül a cimkéző osztá­lyon sem. Hugyecz Erzsébet brigádja is alaposan nekilendült a verseny, nek. A tizennyolcadik bérhéten 105 százalék volt a brigád átlag-teljesít­ménye, ez azonban a huszadik bér­héten a vállalt 115 százalék helyett már 137 százalék volt. Most ft csoport legfőbb cél­kitűzése az, hogy még ezt az eredményt is tovább fokoz­zák. Ez csak néhány kiragadott példa a gyufagyári dolgozók munkájából, de ezek is ékesen igazolják az üzem dolgozóinak Pártunk iránt érzett önzetlen szeretetét, s igazolja az is, amit Ábrahám Béla elvtárs. Ü. B. titkár elmondott, hogy a produktív termelőmunkát végző dolgozók kivé­tel nélkül tettek felajánlást a párt­értekezlet tiszteletére és ezt eddig már jóval túl is teljesítették üíletnap a 3 UZLP NV-nél (Tudósítónktól.) ATUZEPNV dolgozói néhány nappal ezelőtt tartották meg harmadik ötlet­napjukat. Az ötletnapon a dol­gozók számos ötletet vetettek fel az önköltségcsökkentés érde­kélben. Brunner Gyula, Dési Fe­rencné, Bartók András, Bárká­nyi Sándor és Turányi Károly kap*ak jutalmat ötleteikért. A TÜZEP-nél eddig ez volt a legértékesebb ötletnap, meni ér­tékben és számszerűleg is több ötlettel járultak hozzá a dolgo­zók az önköltség csökkentesé­hez, mint az elmúlt héten. A bizottság 190 forint jutalmat fi­zetett ki Újvári Nándorné Hétfőn is játszik a 'A Budapesti Állami Báb­színház az elmúlt héten nagy sikerrel szerepelt Kecskemé­ten. A bábszínház gazdag mű­sorát többezer felnőtt és gyer­mek nézte végig. Ma délután 5 órakor a Szegedi Állami Nemzeti Színházban a „Tava­szi mesék" című bábjátékot mutatják be. Este 7 órakor pedig az „Aladdin és a csoda­lámpa" című mesével szóra koztatja a nézőket a Budapesti Állami Bábszínház. Ezenkívül vasárnap délelőtt 11 órakor, délután 3 és 5 órakor tartanak elóadásb A vasárnapi műsor­ban a Piroska és a farkas. Ta­vaszi mesék és az Aladdin és a. csodalámpa című mesejáté­kok szerepelnek. A nagy érdeklődésre való tekintettel az Állami Bábszín­nixz kétnapos vendégjátékát meghosszabbítja és pünkösd hétfőjén ia tartanak két elő­adást. Délelőtt 11 órakr a „Pi­roska és a farkas", délután 3 órakor pedig az „Aladdin és a csodalámpa" című mesejáté­kokat tűztek műsorra. A szegedi gyermekek és n felnőttek is nagy érdeklődéssel tekintenek a bábszínház mű­sora elé, mert tudják, hogy a nemrégen Magyarországon járt Obrazcov világhírű szov­jet bábszínházegyüttrstől szá­mos tapasztalatot vett át az Állami Bábszínház. Népnevelőink munkáját segíti elő Népnevelő füzet olvasása ÉRTEK

Next

/
Thumbnails
Contents