Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-05 / 103. szám

PÉNTEK. 1954. MÁJUS 5. A BOLSEVIK SAJTÓ ÜNNEPE H armincnyolc évvel ezelőtt, 1912 május 5-én jelent meg Orosz­országban, a forradalom fellendülé­sének időszakában, Sztálin elvtárs kezdeményezésére a bolsevik „Prav­da". Ez a nap a bolsevik sajtó meg­alakulásának ünnepévé vált. Lenin és Sztálin elvtársak, amikor a ,,Pravdát" megalapították, olyan saj­tó megteremtésére gondoltak, amely a forradalmi megmozdulások ide­jén, de a forradalom győzelme után is a Párt éles és erős fegyvere, amely összekapesolju a Pártol a tömegekkel, s betölti a kollektív propagandista, agitátor és szervező szerepét. A „Pravda" kezdettől fogva az orosz munkásosztály lapjává váit, a munkásosztály magáénak tekin­tette. Bizalommal viseltettek iránta, kézről-kézre adták a lapot, amely nevclte, harera szervezte őket. A ..Pravda" tümegbefolyását minden­nél jobban bizonyítja, hogy igen Sok munkáslevclezője volt. Sztálin rlvtára a „Pravda" első számában a következőket irta: „Szeretném, ha a munkások nem korlátoznák ma­gukat egyedül együttérzésre, hanem tevékenyen részt is vennének újsá­gunk vezetésének munkájában. Ne mondják a munkások azt, hogy az Írás számunkra „szokatlan munka": a munkásírók nem hullanak ké­szen az égből, bancm fokozatosan, az irodalmi munka folyamán ala­kulnak ki, csak bátran kell hozzá­fogni: egyszer-kétszer megbotlassz és máris megtanulsz Írni." És a munkások, dolgozó parasz­tok megfogadták Sztálin elvtárs sza­vait. Leveleket, üdvözleteket írtak a „Pravdá"-uak, mert a lap a dolgo­zó népről, barcaikról és eredmé­nyeikről irt, segítette a munkásosz­tályt a tőkések elleni harcban. A „Pravda" rámutatott a nép szörnyű nyomorára, a kizsákmányolók ke­gyetlenkedéseire, de megmutatta azt is, hogy n proleláriátusnak hogyan kell kiharcolnia a forradalom győ­zelmét, hogy a forradalomban a proleláriátusnak kell a vezető erő­nek lennie. A bolsevik sajtó a forradalom győzelme után nélkülözhetet­len segitő társa lett a dolgozó nép­nek a szocializmus építéséért foly­tatott harcában. A nagy Honvédő Háború éveiben a bolsevik sajtó ébresztette fel a szovjet népben a fasizmus elleni gyűlöletet, a bolse­vik sajtó táplálta a népben az igazi hazafiság eszméjét. A szovjet sajtó napjainkban is igen fontos felada­tot töll be a kommunista társada­lom építésében, a békéért folyó harcban, a háborús nszftók gazsá­gaiuak leleplezésében. Hatalmas erőt képvisel a bolse­vik sajtó, mert milliók állnak mö­götte, milliók és milliók akaratát fejezi kl. Elszakíthatatlan kapocs fűzi szovjet a dolgozó nép minden egyes tagját a bolsevik sajtóhoz, amelynek ereje abban rejlik, bogy n Bolsevik Párt vezeti és állandó kapcsolatban áll olvasóival. A szov­jet lapokhoz érkező levelek hű ki­értékelősét adják n szovjet életnek, elősegítik ezek a levelek az alulról jövő bírálat és önbírálat kifejlődé­sét. A szovjet sajtó valóban szabad sajtó, az igazság hangját viszi szét u szovjet néphez, s az egész világ dolgozóihoz. A szovjet sajtó a szov­jet nép és az egész világ dolgozói­nak érdekeit tartja szem előtt. Ugyanakkor a burzsoá sajtó távol áll a néptől, a nép érdekei elten van, a béke helyet! a háborús uszí­tás, az imperialisták gálád, aljas terveinek szolgálatában ált. » szovjet sajtó napjúu a népi demokráciák országainak dol­gozói örömmel mondhatják cl, hogy nekik is van már sajtójuk, mert a Szovjetúnió felszabadító harcai kö­vetkeztében szabaddá vált s az üze­mekkel, a földdel együtt a dolgozó nép tulajdonába került a sajtó is. Pártunk sajtója a bolsevik sajtó nyomdokain haladva ma már való­ban a dolgozó nép harcának min­dennapi fegyverévé vált, egyre in­kább betölti feladatát a Párt és a tömegek kapcsolatának megszilárdí­tásában, a tömegrk Ideológiai szín­vonalúnak emelésében. Pártunk saj­tója elsősorban központi lapunk, a Szabad Nép, a dolgozó nép minden­napi életét, a dolgozó nép termelő­munkáját és békéért folytatott har­cát tükrözi vissza. S hogy Pártunk sajtója valóban a népé, ezt bizo­nyítja a Szegedi Pártbizottság lap­jának, a Délmagyarországnak a pél­dája is. Lapunkban napról-napra olvashatjuk az üzemek, a falvak dolgozóinak leveleit, akik megfogad­ták Sztálin elvtárs szavait, s leve­leikben elmondják építő munkájuk eredményeit és rámutatnak a hi­bákra és hiányosságokra is. Pártunk sajtójának éppen azért, inert szoros kapcsolatot teremtél! a dolgozó tömegekkel, hatalmas mér­tékben megnövekedelt a befolyása. S ha az ezen a téren elért ered­ményeinket vizsgáljuk, megállapít­hatjuk, annyiban sikerült Pártunk sajtójának tömegbefolyását kiszéle­síteni, amilyen mértékben követtük a bolsevik sajtót, amilyen niél'ték-) ben felhasználtuk a szovjet sajtó' útmutatásait és tapasztalatait. P ártunk helyi sajtójának, a J)él­magyarországnak is egyre .szé­lesebbkörü levelezőhálózala van már. Egyre több levél érkezik, az üzemek dolgozóitól, akik neiiursak olvasói, hanem munkatársai Iá la­punknak. És ez nem véletlen. Nem véletlen, mert a szocializmus (építé­sét Irányító Párt sajtójának termé­szetéből mindez szükségszerűé p kö­vetkezik. Hogyne számoluán»k be az üzemek dolgozói a termelt;! ben elért eredményeikről, amikor tud­ják, hogy ezzel a saját jobb jövő­jüket építik? * Hogyne mutatrlának rá az üzemeik, a pártszervezeteik életében megmutatkozó hibákra és hiányosságokra. amikor tndják, hogy ezek a hibák hátráltatják szo­cializmust épitő munkánkul? El akarják mondani mindezeket, mert érzik és tudják, hogy a Párt sajtójának súlya van, hogy a dol­gozó nép sajtójának szava PSrtnnk útmutatásait kitveti, s hogy a Párt szavára milliók és milliók figyel­nek fel, és az ő eredményeik;, az ő példáik nevelőleg és lelkcsitőli-g hat­nak minden dolgozóra. Odaadással és felelősségérzettel látják d mun­kájukat, mert tndják. hogy minden egyes levelükkel Pártunk és a dol­gozó nép kapcsolatát szilárdítják meg. a lilbák feltárásával pedig előmozdítják üzemük, pártszerveze­tük jobb és eredményesebb mun­káját. A szovjet sajtó ünnepén nem le­het számunkra megtlsztelőbb feladat, mint az eddiginél még fo­kozottabb mértékben tanulmányoz­ni és követni a szovjet sajtó pél­damutatásait. Legfőbb feladatunk, hogy kiszélesítsük pártsajtónk tö­megbe folyását, hogy a dolgozók mi­nél szélesebb tömegeit vonjuk be a pártsajtó munkájába. Ezzel nagy­mértékben előmozdítjuk a Párt és a tömegek kapcsolatának megszilár­dítását, amelyet Rákosi elvtárs feb­ruár 10-én elmondott beszédében az egyik legfőbb feladatként állított pártszervezeteink elé. Levelezőhá­lózatunk kiszélesítését és megerősí­tését szolgálja a vasárnapi V. tu­dósító és levelező értekezlet is, amely szorosabbra vonja a kapcso­latot az üzemek dolgozót, a helyi pártsajtó és ezzel Pártunk között. Tovább kell fejlesztenünk a bol­sevik tervszerűségben elért eredmé­nyeinket, pártsajtónkat az eddigi­nél fokozottabb mértékben kell el­méleti színvonalunk emelése és a bolsevik nevelés szolgálatába állí­tani. N épi demokráciánk pártsajtója így töltheti be sikeresen a magyar dolgozó r.ép s a nemzet­közi proletórlátus érdekeiben vállalt feladatait: segíteni a béke hírei táborának megszilárdulását, lelep­lezni a háborúra uszitó imperialis­ták mesterkedéseit és ezen keresz­tül hozzájárulni a Szovjetúnió-ve­zette béketábor győzelmének bizto­sításához. Nagyszabású ünnepségek Prága felszabadulásának 5. évfordulóján 1945 május 5-én fegyvert ragad­tak a fasiszták ellen a prágai dolgo­zók. Négy napon keresztül, amíg a Szovjet Hadsereg páncélosai megér­keztek és felszabadították Prágát, barrikádharcokat vívtak a fasiszta megszállókkal a prágai dolgozók. A felkelés szervezője és irányítója az illegális Csehszlovák Kommunista Párt volt, amely egyedül nem haj­tott térdet az ellenség előt't és min­dig is hű maradt a dolgozó néphez. A nevezetes évfordulóra nagy lel­kesedéssel készül Csehszlovákia dol­gozó népe. Május 7-én, vasárnap lesznek a főűnnep3égek. Az évfor­dulóra Prágába érkeznek a Szovjet­unió és a népi demokratikus orszá­gok kormányküldöttségei és több ka­pitalista ország kommunista pártjá­nak delegációi. Résztvesz az ünnep­ségen Sztálingrád küldöttsége is. Prágában minden épületet Sztálin generalisszimusz, a szovjet hadvezé­rek és államférfiak, valamint a né­pi demokráciák vezetőinek hatalmas arcképei diszftik ebből az atkalom­ból. Kedden a pilseni Skoda-művek dolgozói ünnepélyes keretek között adják át a Szovjetunió kormány­küldöttségének hálájuk jeléül a Sztálin generalísszimusznak ajándé­kozott gyorsvonati mozdonyt. A szegedi iparostanuló iskola ez ország legjobb lanuléiskoláí között Az országos ipari tanulóisko­Jai tanulmányi verseny, amely ez év februárja óta folyik, mind nagyobb lendülettel halad a sze­gedi iskolákban is, tanulóink öntudatos, lelkes munkája nyo­mán. Felszabadulásunk ötéves évfordulója, április 4-e, majd a világ dolgozóinak hatalmas má­jus 1-i megmozdulása, a bélié­ért folyó harc lendítette fel nagymértékben a verseny üte­mét. Az áprilisi verseny-kiérté­kelés szerint nincs az iskolának olyan osztálya, amely eddigi eredményein ne javított volna! A H. ruházati, a II. faipari és az I. kereskedő osztály egy hó­nap alatt két-két pontot javí­tott, de a többi osztályok is mind megálltak a helyüket. Az osztályok versenyében továbbra is az I. géplakatos vezet 16 ponttal, de ugyancsak 16 pont­tal áll mögötte szorosan a H. géplakatos, a H. ruházati, az I. villanyszerelő és a H. faipari osztály. Eközött a vezető és egyenlő pontszámot szerzett osz­tályok között a verseny igen nagy. Ezek az osztályok a verseny mozgató eiftí. Az iskola minden egyes tanuló­ja, függetlenül attól, melyik osztályba jár, feszülten figyeli ennek az 5 osztálynak hatalmas versenyét. Ennek a jó versenyszelemnek köszönheitő, hogy iskolánk az el­múlt hónap alatt ismét 1 ponttal emelte általános eredményét és ígv most 15 ponttal ál! az or­szág legjobb tanulóiskolái kö­zött. Az egyéni versenyben látszik meg azonban legjobban a javu­lás. Eddigi 35 éltanulónk helyett már kereken 50 éltanulónk van, de közéjük még nem számítottuk bele a nagyszámú 16—17 pontos tanuJ,ókatt akik a verseny-sza­bályzat értelmében szintén élta­nulóknak számítanak! Az egyéni versenyben válto­zatlanul tartja első helyét Fodor Gyula, az I. esztergályos-motor­szerelő osztály éltanulója, aki saját munkáján felül, gyengébb társainakis állandóan segit. En­nek a segítségnek köszönhető, hogy Bezdán József, aki eddig gyenge közepes tanuüó volt, eb-* ben a hónapban már az élta­nulók között fogta! helyet 16 ponttal. A verseny szélesítésében és az egészséges versenyszellem elmé­lyítésében nagy szerepe van az iskola Szil-bizottságának. amely mindent megtesz, hogy munkánk sikerrel járjon. Ennek a jó munkának tulajdonítható, hogy az eddigi 8 húszpontosunk helyett ma már 13 húszpontos tanulónk van. Ifjúmunkásaink nagy szere­tettel és szorgalommal készülnek fel a verseny utolsó szakaszaira. Ennek kapcsán — az egységesítő kongresszus alkalmából — új tanulmányi felajánlásokkal já­rulnak majd hozzá az iskolaév eredményes befejezéséhez, az Egységes Ifjúsági SzSvetsé megteremtéséhez. Az egyes osztályok már most megtárgyalták felajánlásaikat s türelmetlenül várják a követke­ző taggyűlést, ahol ezeket a fel­ajánlásokat majd együtt, kollek­tiven tehetik meg. Tantestület, SzIT-bizottság, szervezetünk tagsága és iskolánk minden egyes tanulója minden tőle telhetőt megtesz, hogy a szegedi ipari tanulóiskola jó eredménnyel végezzen a tanul­mányi versenyben és dicsőséget hozzon Szegedre azzal, hogy is­kolánkat as ország legjobb él­isko'ái közé emelhetjük. Klein Frigyes SzlT tanárelnök • i. •ffíMJKgW'&i • A SZOVJETUNIÓ a művészetek hazája A Szovjetunió nemcsak megbecsül: a kultúrát és a művészeteket, hanem a mul'tban soha el nem képzelhető módon fejleszti is azt. A művészet­nek olyan hatalmas lehetőségei állnak rendelkezésre a Szovjetunióban, amilyeneket a világtörténelem során még egyetlen rendszer sem bizto­sított. De nemcsak magát a művészetet támogatja és segíti a szovjet­hatalom, hanem minden olyan ipart is, amely a művészettel kapcsolatos. Képünkön Tyimofej Podgernyijf, a legrégibb orosz hegedűkészitő mes. terek egyikét láthatjuk. Műhelyében hallatlan gonddal, szerető kézzel és a zenéért lelkesedő szívvel faragja, csiszolja a szebbnél-szebb és jobb­. : jJL < ii-a.-; "ál-jobb mesterhangszereket. Podgernyij hegedűin a legnagyobb művészek is szívesen játszanak. A képen az öreg hegedűkészitő egyik vadonatúj készítményét mutatja be Galina Barinovának, az államszövetségi verseny győztesének. Esténként, vacsora után Podgernyij szeretettel hallgatja unokái játékát, akik születésüktől fogva ebben a minden falából zenét árasztó házban nőttek fel. A burzsoá nevelési „elmélet" kérdéseiről tart előadást Lázár György elvtárs, az Akadémia munkatársa A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határo­zata a VKM-el kapcsolatban, mint az egész országban, úgy Szegeden is nagy hatást váltott ki a pedagógusok között. A ha­tározat megjelenése után sok helyen mindjár megvitatták a kérdéseket, de ahol ez bizonyos ideig késett is, ma már azokban az iskolákban is napirendre ke­rült a határozat tanulmányozá­sa. Számos szegedi pedagógus azzal a kéréssel fordult a Párt­hoz, hogv a határozat mélyebb megértése érdekében rendezze­nek olyan előadásokat, ahol tel­jes részletességgel megismerked­hetnek a VKM-ben folyó szatoo­tázitevékenységek gyakorlati vonatkozásain túl, elméleti ré­szével is. Ennek a kérdésnek eleget té­ve Lázár György elvtárs, a Mi­gyar Tudományos Akadémia munkatársa hétfőn délután 6 órakor az egyetem Ady-téri épü­letének nagytermében előadást tart a burzsoá nevelési „elmélet­nek", a pedológiárak kártevései­ről a magyar nevelésügyben.

Next

/
Thumbnails
Contents