Délmagyarország, 1950. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1950-05-05 / 103. szám

PÁRTÉLET * Tovább erősítsük kapcsolatainkat a pártonkivüliekkel D ákosi elvtárs a Központi Veze tőség február 10-i ülésén «L mondott beszédében feltárta belső pártéletünk hibáit, amelyeknek ki­küszöbölése, — mint Rákosi elvtárs mondotta: ,,sürgős, mert tűrésük ve­szélyeztetné Póriunk további egész­séges fejlődését." Rákosi elvtárs megállapította, hogy a pártszerveze­teink vezetőségeiben megnyilvánuló önteltség odavezetett, hogy egyes elvtársak lebecsülték a tömegek fel­világosításának és megnyerésének szükségességét. Az önteltség azt eredményezte, hogy pártszervezete­ink elszakadtak a pártonkívüli tö­megektől, de magán a Párton belül is tapasztalhattuk az önelégültség­ből fakadó jelenségeket, amelyek a pártdemokrácia megsértésében, a kritika és önkritika elfojtásában nyilvánultak meg. Az önteltség, a tömegek felvilágosításának és meg­nyerésének elhanyagolása, a kritika elfojtása összefügg az ellenség ere­jének lebecsülésével is. Pártunk csakis abban az esetben tudja megvalósítani célkitűzéseit, ha e célkitűzések megvalósítására mozgósítani tudja nemcsak a pártta­gok, hanem a pártonkiVüli dolgozók széles tömegeit is. „A Párt helyes politikája nélkül, melyet a tömegek harcának tapasztalata támaszt alá s a munkásosztály bizalma nélkül a Párt igazán nem vezet és nem vezet­het" — mondja Sztálin elvtárs. A Pártnak elsőrendű feladata tehát, hogy meggyőzze a pártonkívüli dol­gozókert politikája helyességéről, hogy felébressze és megingathatat­lanná tegye a pártonkívüli dolgo­zókban a Párt iránti bizalmat és szeretetet, ,,A Párt taktikáját a munkásosz­tály bizalma támogatja — mondja Sztálin elvtárs. A munkásosztály bizalmát pedig nem erőszak szerzi meg, — ellenkezőleg, — az erő­szak megöli azt, hanem a Párt he­lyes elmélete, a Párt helyes takti­kája, a Pártnak az osztály iránti odaadása, a munkásosztály támoga­tásával kapcsolatban és ama készsé­ge és képessége, hogy a tömegeket jelszavai helyességéről meggyőzze." Mépi demokráciánk eddigi fejlő­dése azt bizonyítja, hogy Pár­tunk célkitűzéseit, akár a szocialis­ta munkaverseny eredményeinek to­vábbfejlesztéséről, akár az ellenség elleni kérlelhetetlen harc folytatásá­ról, akár a béke ügye melletti foko­zottabb kiállásról volt szó, a dolgo­zó nép széles tömegei mindenkor készséggel támogatták és támogat­ják Pártunk harcait. A Párt és a tömegek kapcsolatának megszilárdí­tásában természetesen igen sok fel­adat áll előttünk, amelyek megoldá­sa azt eredményezi, hogy méginkább élményül a dolgozó tömegekben a Párt iránti bizalom és méginkább fokozottabb aktivitással veszik ki részüket Pártunk célkitűzéseinek megvalósításából. Ennek érdekében szükséges, hogy megjavítsuk a Párt és a pártonkivüliek kapcsolatát és kiküszöböljük az e téren megmutat­kozó hibákat. Rákosi elvtárs február 10-i beszé­dében, amikor bejelentette, hogy összes pártszervezeteink vezetősé­geit újraválasszuk, rámutatott arra, hogy a vezetőségek újjáválasztásá­nak az a célja, hogy erősítsük Pár­tunkban az önkritikát, a demokrá­ciát, „hogy ezzel újra mélyebbre eresszük gyökereinket a tömegek­be és megszüntessük a tömegektől való elszigetelődés veszélyét." Nyil­vánvaló tehát, hogy a vezetőségek újjáválaszióto párt9z©rves«te4<n)k és ezen keresztül Pártunk megerősödé­sét szolgálja. Pártszervezeteink új vezetőségeit, amelyeknek elsőrendű feladatuk, hogy kiküszöböljék a pártszervezeteink munkájában meg­lévő hibákat, — az új vezetőségekert, amelyek az egész párttagság bizal. mát bírják, nagy megelégedéssel fo­gadták a pártonkivüli dolgozók is. Már a vezetőségüljáválasztó tag­gyűlések megindulása elölt tapasztalható volt, hogy a pártonki­vüli dolgozók igen nagy érdeklő­déssel viseMetnek e taggyűlések iránt. Csak a Párt segítségével végezhetem sikeresen munkámat Hz egyetem minden dolgozóié nagy eredményeket vár a vasárnapi pártkonferenciátál A szegedi Tudományegyetem Pártbizottsága vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel tartja meg Szentháromság-utcai székházá­ban második egyetemi pártkon­ferenciáját. A pártkonferencia résztvevői beszámolót hallgatnak meg az első konferencia óta el­telt időről, ezenkívül ekkor vá­lasztják meg az egyetemi párt­választmány tagjait és a szege­di pártkonferencia kiküldötteit. A vasárnapi pórtkonferencia igen nagyjelentőségű a szegedi tudományegyetem életében é3 párttagok, pártonkívüliek egy­aránt nagy fontosságot tulajdo­nítanak neki, hiszen az Egyete­mi Pártbizottság az eddigiekben minden alkalommal nagy segít­séget nyújtott minden egyetemi dolgozó munkájához. Az egyetem minden tagja so­kat vár a Pártbizottság és az alapszervezetek további munká­jától. Igy például dr. Szőkefalvi Nagy Béla Kossuth-díjas pro fesszor kijelentette, hogy öröm­mel fogadta a Pártbizottság és az egyetemi alapszervezetek megalakulását. Az ötéves terv magvalósítása csakis úgy lehetséges — mon dotta —, ha a Párt élvezi a dol­gozók bizalmát és párttagok a pártonkívüliekkel a legnagyobb revetértésben dolgoznak ^gyiitt. Bízom benne, horv nem marad­Népnevelőink munkáját segíti elő Népnevelő füzet olvasása nak el a megfelelő eredmények a Párt Körponti Vezetőségének bírálata utón. Számítunk a Párt további támogatására a tanul mányi osztály és a hallgatók ré­szére, hogv a további munka mi­nél sikeresebb legyen. Bolló Bertalan elvtárs, másod éves főiskolai hallgató a „József Attila" kollégium igazgatója bol. dogan beszél arról, hogy a leg­utóbbi taggyűlés vett© fej f Párt tagjai sorába. — A Pórt mindig segített, irányított munkámban — mon­dotta —, de ezentúl, mint párt­tag, méginkább igyekszem a Párt cáki tűzéseit munkaterületeimen megvalósítani. A Vallás- és Köz. oktatási Minisztériumban lelep­lezett szabotázsra a főiskola hallgatósága jó tanulással, az eddiginél is jobb tanulmányi eredménnyel akar felelni. Tud­juk, hogy ehhez éppúgy, mint eddig is megkapjuk a Párt tá­mogatását. Horváth András, a belklinikái konyha dolgozója is bizalommal beszél a Pártról: — Munkámat minél jobban akarom végezni, mert tudom, hogy a boldogabb jövönkért dolgozom. Tudom, hogy csak a Párt segítségével végezhetem si­keresen munkámat és a Párt iránytmutatásával dolgozhatom a legjobban. Én pártonkívüli va­gyok, de tudom, hogy engem ia a Párt irányít és így a Párthoz tartozónak érzem magam. A bé. két is csak a Párt irányításával tudjuk megvédeni. Most a párt­konferencia alkalmából iparko­dom munkámat még nagyobb odaadással és lelkesedéssel vé­gezni. Ezzel is a Párt iránti szeretetemet igyekszem kifejez­ni, Pártunk nem egyszer rámutatott — és a pártonkivüli dolgozók meg is értették —, hogy a vezetőségek újjáválasztása nemcsak a párttagok, hanem az egész magyar dolgozó nép ügye, hiszen a vezetőségek újjává­lasztása Pártunk megerősödését je­lenül. Márpedig Pártunk megerősí­tése minden becsületes dolgozónak érdeke. Minél erősebb a mi Pártunk, annál eredményesebben tudjuk vég. rehajtani a szocializmus építésének nagy feladatait. A pártonkívüli dolgozók megértet, ték, számukra sem közömbös, hogy kik kerülnek be az új vezetőségbe. A Kotrótelepen például a pártonki­vüli dolgozók maguk is felkeresték a népnevelőket és elmondották ne­kik, hogy kiket látnának szívesen a pártszervezet új vezetőségében. A' Kotrótelep pártonkívüli dolgo­zói felismerték a vezetóeégujjóvá­iasztó taggyűlés hatalmas jelentő­ségét, amit bizonyít az ls, hogy le­velet intézteik a vezetőségválasztó taggyűléshez és ee új vezetőséghez. Ugyanez történt a PénEügyigiaaga­tóság pártseerveaetében is, ahol a pártonkívüli dolgozók a taggyűlés, hez intézett levelükben rámutattak arra, hogy nekik sem közömbös, kik kerületek az új vezetőségbe. A tag­gyűlés utáni napon alig víírlék, bogy megtudják, Mk kerültek a pártszervezet új vezetőségébe. A taggyűléshez Intézett levelükben megígérték, hogy minden támoga­tást megadnak az új vezetőséginek munkája sikeres ehrégzéaéhez. A vezetőségújjáválasztó faggyú­lés természetesen kihatással volt a pártonkívüli dolgozók aktivitásának megnövekedésére is. A pénzügyi pártszervezetben a legutóbbi pórt­niapon nyolc pártonkívüli felszólító vólt, mig ezelőtt a pártonkivüliek közül legfeljebb ketten szóltak hoz­zá a pártnap anyagához. A párton­kívüli dolgozók felismerték eizt Is, hogy a vezetőségek újjáválcsztása szorosan összefügg a termeléssel is, hiszen a pártszervezet reefe egyik fő­feladata, hogy minél alaposabban kivegye részét a termelő munkat a szocialista munka/verseny szervezé­siből és irányításából. Ezért tetteik újabb munloafelajánlást a pártta­gokon kfvül — a veeetőségújjájvá­lvsztó taggyűléshez intézett levelük­ben a Délmagyarorszáig Nyomda NV pártonkívüli dolgozói is. Q zámtalán jelét láthatjuk ao­^ nak, hogy a pártonkívüli dol­gozók örömmel és bizalommal fo­gadják a pártszervezet új vezető­ségét, Hagy csak egy pár példát említsünk: Hődör János, a Lemez­gyár pártonkívüli dolgozója az új vezetőséggel kapcPala",fc*»n a kört vetkezőköt mondotta: „Teljes mér. lékbon meg vagyok elégedve az új vezetőséggel. Megválasztásuk igen hasznos a Párt és az üzem dolgo­zóinak szempoiujából", Gulyás Ot­tómé, a Szegedi Kender dolgozója a vezetőségválasztó taggyűlés után kijelentette: „Valóban azok kerül­tek be az új vezetőségbe, akik meg. érdemlik ezt a kitüntetést. Mind" annyian közülünk kerültek ki, rég. óta ismerjük őket. Élenjárnak a termelőmunkában, de a pártmun. kában is. Nagy bizalommal tekintek az új vezetőség munkája felé". Vezetőség újjáválasztó taggyűlé­seink tehát — emímt, az ed­digi jeliek Is mutatják — nagy mértékben hozzájárultak a Párt és a tömegek kapcsolatának megszi­lárdításához és ezt napról-napra bebizonyítják a termelés, a szocia­lista mwikaverseny növökvő ered­ményei is. Bebizonyították a május elsejei mumkiaflala járatások, bebizo­nyította az a hatalmas tömegmoz­galom, amely országszerte kifejez­te a békeívek aíálráaávnl i« a dol­gozó nép elszánt békeakaratát és kiállását a Szovjetunió-vezette bé­ketábor mellett. Pártszervezeteink Új vezetőségeinek az a feladatuk, hogy a pár ;öemokráciia széleskörű alkalmazásával, a tömegs/k meg­győzésével, a kritika és önkritika alkalmazásával tovább mélyítsék a kapcsolatot a pártonkívüli dolgo­zóikkal, Pártunk célkitűzéseinek si­keres megvalósulása érdekében. A szlovák katolikus alsápapság a szocializmus építésének támogatása és a stockholmi békehatározatok mellett foglal állást Az elmúlt hét végén Szlovákia ró­mai katolikus papjai Trencséntepli­cen találkoztak, bogy megbeszéljék a katolikus alsópapság szerepét a csehszlovák nép építő munkájában. Határozatot hoztak, amelyben a pa­pok megfogadják, bogy prédikáció­jukban és a hitoktatás során támo­gatni fogják a szocializmus ügyét, buzdítani fogják a híveket, hogy teljesitsék kötelezettségüket az öt­éves tervben, támogatni fogják az élmunkásmozgalraat és if szocialista munkaversenyt és a falvakban meg­magyarázzák a mezőgazdasági mun­ka modern módszereinek előnyeit. zeteseket — mondja a határozat —, akik visszaélnek papi hivatásukkal és ártanak a papságnak azzal, hogy államellenes tevékenységet folytat­nak. Tevékenységük ellentétben áll nemcsak az állam törvényeivel, ha­nem a katolikus erkölcs tételei­vel is. A határozat befejezésül hangsú­lyozza, hogy a papok részt akarnak venni a világbéke erőinek hatal­mas táborában és azért magukévá teszik a stockholmi határozatot. A határozat kiemeli, hogy a papok nem értenek egyet a Vatikán kül­politikájával, amely eszköze lett az — A vallás ügye árulóinak te- imperialista és kapitalista politiká­kintjük azokat a papokat és szer-1 nak. Kidolgozták az iparági óvórendszabályokat Pár napp>al ezelőtt jelent meg a népjóléti minisztérium rendelete, amely kötelezi az üzemeket, hogy elkészítsék az üzemi útmutatójukat. Az új rendelet összefügg az ipar­ági óvórendszabályok kidolgozásá­val, amelyet a különböző szakszer­vezetek, az OTI és a műszaki ve­zetők bevonásával készítenek el iparágankint. 'Az iparági óvórendsza­bályok egy-egy iparágon belül fog­lalkoznak a balesetelhárítás problé­máival, konkrét utasításokat tartal­maznak a különböző védőberende­zések felszerelésére és használatára. A balesetelháritás mind tökélete­sebb megszervezése érdekében új balesetelhárítási filmeket is készí­tenek. A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ORSZÁGAIBÓL fl néni Lentyelarszág „tagállama" a bartosmei gygrmafclttztársiság Lengyelország délnyugat: szögletében, a Lyna folyó part­ján zöld erdő közepén, csillogó tavak között épült fed Barto­azyoetoem, a Jaruusz Korczak-ne­velő központ. | 450 gyermek él a négy óriási épületben. Valamennyien árvák, vagy félárvák. Varsói ellenállók gyermekei, a háború által yaét­szórt fiatalok. Sokan az elha­gyatott mazuriai fiatalság köre­bői kerültek ide és találtak ott­hont. Odaadással gondozzák a virágzó parkokat, nevelik a nö­vényeket. Hatalmas tornaterem, kultúrház, sportstadjon, uszoda készült számukra az elmúlt há­rom év alatt. Fúvószenekuruk, szabadtéri színházuk, bábszínhá­zuk van. Orvosi, fogorvoei ren­delő ós kis kórház áll a rendel­kezésükre. Sokan, amikor ideikerültek, csak néhány szót gagyogtak len­gyel anyanyelvükön, mert már csecsemőkoruk óta elnémetesítet­ték őket. Ma már szépen folyik ajkukról a lengyel szó. A szakközépiskolát gazdagon felszerelték szerszámokkal. La­katosok, mechanikusok, asztalo­sok, villanyszerelők, szabók, ci­pészek készülnek itt az új élet­re. Ez évben már gépkocsivezető tanfolyamot i? indítottak. Mű­ködik nyilvános elemi iskola és szervezik a líceumot is. A gyer­mekotthonok jövendő oktatói és nevelői a pedagógiai gimnázium­ban készülnek hivatásukra. E tanévben már tanítókat és óvó­nőket is képeznek. A nevelő-központ munkájának egyiik legfontosabb része az ifjú­sági szervezetek kiépítése és a társadalommal való élő, szoros­kapcsolat kiépítése. Bartoszyce­ben nagy munkát végez a Len­gyel Ifjúsági Szövetség. A köz­pont ifjú lakói a közeli állami birtokon burgonyát kapáltak és keresetükből rádiókészüléket vá­sároltak. Meghívták az Állami Birtokok szervezett ifjúsági, eszmecserére és sportversenyre, elvállalták a környező falvak gyermekeinek üdültetését. A Lengyel Ifjúsági Szövetség tag­jainak itteni bizottsága szép eredményeket ért el a központ ideológiai fejlesztése terén. Az ifjúság társadalmi mun­kája nyáron a szünidőiben foko­zódik, de igen élénk a téli hó­napokban is, amikor a mezei munka szüneteiben alkalom nyí­lik a környék parasztságával ki­épített kapcsolat megszilárdítá­sára. A fiatalok lelkesen vesz­nek részt a környező falvak kul­turális életének fellendítésében. A bartoszycei oktató-nevelő központ rendkívül népszerű. — Számtalan pedagógus keresi fel rendszeresen. A sors-sujto'ta gvermekek a gvermekköztárs)­sából, a népi állam céltudatos társadalmi munkájának eredmé­nyeként, mint felszabadult, bol­dog és szabad emberek lépnek majd ki a bartoszycei központ kapuin igazi hazájukba, a Len­gyel Köztársaságba. * Minden menyei székhelynek lemen Iskola-klinikája Romániában A román közegészségügyi mi­nisztériumban tartott értekezle­ten számos fontos problémát tárgyaltak meg. A minisztérium a meglévő iskolai poliklinikák számának emelését határozta el olyképpen, hogv az év végéig minden megye székhelyének le­gyen poliklinikája. Ellő is irá­nyozták 24 ilyen intézmény cél­jára a szükséges összeget. Meg­alakították az arvostudomáari tanácsot, amelynek feladata a közegészségügy terén dolgozók tudományos képzésének és szín­vonalának emelése. Számos ha­tározatot hoztak a falusi ren­delőintézetekkel kapcsolatban is. • Bz Olbáp állami Köimkladá Vállalat 1950 évi munkaterve Az Albán Állami Könyvkiadó Vállalat 1950-ben 230 tudomá­nyos és irodalmi munkát ad ki, részint fordításokat, részint pe­dig albán írók eredeti műveit. A tudományos intézet harminc klasszikus marxista-leninista mű­vet készít elő kiadásra, köztük a „Leninizmus kérdé3ei"-t éa a „Materializmus és empiriokriti­eiziT'.us"-t, Az írószövetség 44 szépirodalmi művet rendez sajtó alá — 32 albán író eredeti mű­vét és tizenkét fordítást, szovjet írók műveit. Az Albán-Szovjet Művelődési Társaság tíz szovjet művet rendaz sajtó alá, az ifjú­sági szervezet pedig Kulinin tíz könyvét adja ki. A közoktatás­ügyi minisztérium több mint 65 tankönyvet, közöttük több gö­rög nyelvűt nd ki az iskolák szá­mára. nütotó együttműködés a beleér 6i magyar munkások httztttt A budapesti Ganz villamossá­gi gyár dolgozói még március­ban védnökieget vállaltak a bol­gár „Elprmi' erősáramú gyár felett Ezzel alkotó és baráti együttműködés vette kezdetét. A bo -gár gyárból ké; -mérnök, négy művezető é j harminc tanuló uta­zott a Ganz gyárba, innen pedig tizenkét élmunkás ment Bulgá­riába, hogy munkamódszereiket és tapasztalataikat átadják bol­gár munkaslártaiknnk. A Ganz gyárban két brigád viseli Di­mitrov nevet, ?z . Elprom"-gyár­bar. három brigádot Rákosi Má­tyásról neveztek ek

Next

/
Thumbnails
Contents