Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-02 / 78. szám

Vasárnap, 1950. április 2. 8 Uj ipari vállalatok Szovjet-Észtországban Az Eszt Szovjet Szocialista Köztársaság területén több új élelmiszeripari vállalat épül. Tallinban, Szovjet-Észtország fővá­rosában helyezik üzembe a balti országok legnagyobb cukrász­ipari gyárát. Most készülnek az első észt óriás-cukorgyár tervei. Az új kenyérkombinát és a narvai tejipari vállalat ez év végére felépül. Valga városában már működik az első észt műtrágya­gyár, melynek termékeivel nemcsak Észtország, hanem Lettor­szág, Litvánia, továbbá Leningrád környékének mezőgazdaságát is ellátják. A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ORSZÁGAIBÓL VARSÓ, az uj Lengyelország fővárosa Varsó, Lengyelország fővárosa, agyveleje és szfve Az a város, ameíy túlélte 1939 szeptemberét, hogy 1944 szeptemberében elpusz­tuljon és 1945 január 17-én újjá­szülessen Az a város, amely a há­ború a'att nagyobb embervesztesé­get szenvedett, mint az Egyesült Államok és Nagybrltánnia együt­tesen. És a város, amely most, 1950 áprilisban 615 000-nél több lakost számlál. Varsót a német fasiszták három szakaszban rendszeresen és mód­szeresen rombolták l'e. Az első sza­kasz az 1939 évi bombázás volt, amely —varsói mértékkel mérve — viszonylag kisebb pusztítást okozott A második szakasz a vá­ros északi részének teljes, bestiá­id megsemmisítése voít, amikor a zsidó lakosság maradványainak ki­irtása után a németek 1943 tava­szán nemcsak minden házat lerom­boltak, hanem az egykor 350.000 lakost számláló negyedet a szó legszorosabb értelmében a földdel egyenlővé tették. Végül az utolsó szakaszra 1944-ben került sor, ami­kor 1944-ben a varsói felkelés fel­számolása után sátáni rendszeres­séggel és alapossággal elpusztították a várost. így történt, hogv a népi Lengyel­ország 1945-ben, amikor Rokossow­ski tábornagy vezetése alatt a di­csőséges Szovjet Hadsereg és az oldalán küzdő I Lengyel' Hadsereg felszabadította Varsót; azt látta, hogy a Visztula balpartján csak­nem minden ház megsemmisült, nem voít víz, gáz, villamosság, el­pusztult a csatornázás, lehetetlen volt a közlekedés. A demokratikus Lengyelország hatóságai mégsem aggályoskodtak pillanatokig sem, Varsó roncsait tették meg Len­gyelország fővárosának. Ez a merész elhatározás volt Varsó újjáépítése csodájának egyik forrása A kormány határozata a szovjet példa nvomán, az egyszerű, hétköznapi ember lelkesedésére épitett Tudták, hogy lengyel' em­ber számára Varsó, — még ha a földig le is rombolták, — minden­kor a világ legdrágább városa, az ország jelképes fővárosa marad. Bebizonyosodott, hogy a kor­mánynak igaza volt Ha ma Var­sónak 615 OOO-néí több lakosa van, ez azt jelenti, hogy elérte az 1919­es lélekszámot és az 1939-es álla­pot 50 százalékát. Mindez annak a 'kimeríthetetlen energiatartaléknak és lelkesedésnek köszönhető amely­lycl a szó legszorosabb értelmé­ben az egész lengyel nemzet a sze­retett város újjáépítéséhez látott. Varsó és a lengyel nép hathatós segítséget kapott azonban a test­véri Szovjetuniótól, amelynek nem­csak felszabadulását köszöni, ha­nem azt is, hogy a háború utáni első időszak embertelenül nagy ne­hézségei közepette minden támoga­tást megadott és ezzel hozzájárult a háború nyomainak elüntetéséhez, az új élet ébredéséhez és az építés megindításához. Varsó olyan központi városren­dezési elgondolás szerint épül újjá amely az egykori város romjai fe­lett. a történelmi patina teljes meg­öl zésével, a legmodernebb város létrehozását tűzte ki célul, hogy az új Varsó méltó fővárosa legyen az új Lengyelországnak. Az új Lengyelország a népi de­mokrácia Longyeíországa, szocia­lizmus felé haladó állani. Varsó, mint Lengyelország fővárosa lakos­sága százezrei szükségletének meg­felelően épül. Arra törekszik, hogy az új főváros fejlődésének és újjá­épülésének legkorszerűbb elemei ré­yén a lakosság számára kényelmes egészséges, kultúrált életlehetősé­geit biztosítson Az a cél, hogy az új Varsó építészeti szépségeivel fel emelje a főváros lakosságának a lelkét, oíyan legyen Varsó, hogy már külsó formáival is örömöt kelt­sen és munkakedvet adjon. Varsó tragikus sorsa az egész lengyel nemzet szenvedéssorozatát tükrözi, ma azonban a lengyel fő­város az,, egész lengyel nemzettel együtt a*boldogabb jövő felé ve­zető úton halad, — amelyet a nagy Szovjetunió tett fegyvereivel sza­baddá, — s amelyet a gazdag szov­jet tapszt-alatok világítanak meg. • A román petróleumfermelés fokozásának uj móössere A Muntenia petróleumüzemek uraltzi telepén új munkamódszer, rel növelték a leutak kiaknázá­sát. Egy kút eddig esak négy tonna nyersolajat termelt na­ponta. Az új eljárással a mun­kafolyamat egésze, a mílyesstfés­től a tisztántartásig 39 óráról 20 órára csökkent és a napi nyersolajtermelés 11 tonnára emelkedett. • Albániában lecsapolják a maliqui mocsarakat A koreai körzetbei, lévő mali­qui mocsarak lecsapolása négy éve folyik. A munka befejezése után töibb mint négyezerötszáz hektár föld válik megművelhető­vé. Az idén ebből 718 hektárt már be is vetnek, s ennek termel sével biztosítják a Maliqunál épülő új cukorkombinát répaél­látásnak jelentós részét. • A bolgár termelőszövetke­zeti tagok jövedelme Zaftítrap bolgár falu termelő­szövetkezete nagy sikerrel fej?z­te be az elmúlt évet. Tagjainak jelentős összegben juttatott nye­reségrészesedést. így például Va­zul Popov. aki három dekar sző­lővel és három dekar földdel tár­sult a szövetkezethez és család­jával együtt 533 munkaegységet dolgozott, fizetésül készpénzben 357.000 levát, 17.2 mázsa kuko­ricát, 47 kg. étolajat, 4.5 kg. gyapjút, 70 kg. babot, 563 kg. burgonyát, 123 liter tejet, 563 liter bort, stb. kapott. Egy mun­kaegységre 715 léva a kereke* ük. Ebből 600 lévát készpénzo.n, 115 levát terményben kapaak meg. k Szerződést kötnek a csehszlovák üzemek és az elosztó gépezet A termelés és szocialista ke­reskedelem közötti harmonikus együttműködés megvalósítása ér­dekében a szocialista kereskede­lem szerződéseket köt a termelő üzemekkel. Az eddigi eredmé­nyek kiértékelése azt bizonyít­ja, hogy a közvetlen kapcsolat lé­nyeges javulás: hozott mind az árukészlet teljessége, mind P ke. reskedelem igényeinek kielégíté­se tekintetében Egy félév alatt hétmillió kinai nézte meg a szovjet filmeket 19-19 utolsó hat hónapjában több mint hétmillió ember nézett meg szcvj.t filmeket Kínában. Régebben a Kuomintang-kormány sok nehézséget gördített a szov­jet filmek bemutatása elé. úgy­hogy a kinai nép tulajdonképpen csak felszabadulása után ismer­hette meg a szovjet filmet. A legnépszerűbb filmek közé tar­tozik az „Ifjú Gárda". Sok ki­nai ifjú a film hatása alatt lé­pett be a kinai Uj Ifjúsági De­mokratikus ligába. A központi népi kormány 1950-ben 30—40 szovjet filmet kinai nyelvre szin­kronizálva mutat be. Hz ügynevezett Jugoszláviai választások eredményeihez A Pravda pénteki száma „Az úgynevezett jugoszláviai válasz­tások eredményeihez" címmel külföldi sajtószemlét közöl. Március 26-án Jugoszláviában úgynevezett parlamenti „válasz­tások" voltak. A megrendezett „válaztásoknak" célja világos és alig lehet kétség aziránt, hogy Tito és klikkje ezekkel a „vá­lasztásokkal" azt a látszatot akarta kelteni, hogy fasiszta ál­lamrendszere a lakosság minden részében „támogatásra talált". A jugoszláviai „választások" a féktelen fasiszta terror jegyében folytak le. A Tito—Kankovics klikk sz erőszak minden eszközét fel­használta, hogy a választó­kat ebben a szánalmas ko­médiában való részvételre kényszerítse. Rankovics mindazokat, akik a legkisebb mértékben is jelét ad­ták a titoisták „jelöltjei" iránti nemtetszésüknek, — börtönbe és koncentrációs táborokba ve­tette. A titoista ügynökök a sza­vazók számarányának biztosítá­sára a városokban és falvakban már előre értesítették a lakoso­kat, hogy pontosan mely órában kell szavazniok. A lakosság kü­lön kijelölt „megbízottak" kísé­retében járult az urnákhoz. A megbízottaknak az volt a fel­adatuk, hogy minden eszközzel kényszerítsék részvételre a hoz­zájuk beosztott választókat. A választási bizottságoknak — amint az egyik külföldön meg­jelenő demokratikus jugoszláv lap írta — olyan emberekből kellett állniok, akik készek arra, hogy „a szavazógolyókat egyik urnából átdobják a másikba és arra, hogy egyes személyeknek megengedjék, hogy többízben szavazzanak"... A szavazás go­lyókkal történt, amelyeket a vá­lasztási bizottság tagjai jelenlé­tében kellett bedobni az urnákba. Hyen körülmények között még csak szó sem lehetett a szavazás titkosságáról. A londoni „Times" belgrádi tu­dósítója, akit ugyancsak nem le­het azzal vádolni, hogy kétségbe akarja vonni a „választások' hi­ratalos eredményeit, ezeket ír­ja: „A választási bizottság tag­jai minden szavazóhelyiségben, •imit felkerestem, közvetlenül a népfront urnái mögött ültek — és azt mondták, hogy őrzik az urnákat". Jól lehet, a titoista jelöltek a választásokon „összeszedték" a szükséges szavazatokat, mégis teljesen világos, hogy ez az ered­mény csak a választásokon al­kalmazott terror következménye. A Tito-klikk gazdái — az ame­rikai imperialisták és angol csat­lósaik — leereszkedő vállverege­téssel veszik tudomásul a ju­goszláv „választások" eredmé­nyeit. A Reuter tudósítója meg­állapította, hogy amennyiben a választók nem akartak szavazni, nem kellett szavazniok, de ha ellene szavaztak, mégis a nép­front jelöltjeit választották meg. A „Times" tudósítója a szava­zók hangulatáról is ír, a velük folytatott beszélgetés alapján. Megállapítja, hogy „szemmel lát­hatólag úgy vélték, hogy általá­ban kevés értelme van bárkire is szavazni". Az eredményeket a féktelen terror ellenére sem lehet előnyös­nek mondani a titoisták számára. A „választások" amint er. rő! még a hivatalos éa min­den bizonnyal elferdített adatok is tanúskodnak — megmutatták a jugoszláv dolgozó tömegek növekvő el­lenállását a bűnös Tito-klik­kel szemben. Megmutatták azt, hogy még el­szántabban készek harcolni a fasiszta bitorlók uralmának meg­döntéséért és azért, hogy hazáju­kat a demokratikus fejlődés út­jára vezessék. Ljubljana nég~ választókerü­letében a jelölt nélküli urnákra esett a szavazatok száma 14.09 százalék, A zágrábi falusi válasz­tókerületben 13.44 százalék sza­vazott a tióista „jelöltek" elien a választásokon. A Reuter tudó­sítója egyik jelentésében kiemel­te, hogy a klaneci kerületben, ahol Tito született, a választók 23 százaléka nem vett részt a választásokban és a szavazók kö­zül 18 százalék szavazott a titóis. ta jelöltek ellen. Horvátország ' egyC: legna­gyobb ipari városában, Karlová­con, a íitóista jelöltek ellen a válabztók több mint 20 százalé­ka szavazott. A jastrebarszkei választókerü­letben a választók 24 százaléka dobta a szavazógolyócskát a je­löltek nélküli urnába. Szabadkár., az első választóke­rületben a választók 25.35 száza­léka szavazott a titóista jelöl­tek ellen, a másodikban 22.69 százaléka és a harmadikban 30.20 százaléka. Az óbecsei választókerületben 28.6 százalék, a szencsani válasz, tókerületben 29.05 százalék sza­vazott a titóista jelöltek ellen. A fenti adatokkal kapcsolat­ban meg kell jegyezni, hogy a választók olyan körülmé­nyek között szavaztak Tito ellen, amikor a kényszersza­vazás és a terror mellett azt kockáztatták, hogy legsú­lyosabb üldöztetésnek lesz­nek kitéve. Ennek ellenére mégis a Tito-banda ellen sza­vaztak. Jugoszlávia népei a saját ta­pasztalatukból győződtek meg arról, hogy az úgynevezett „népi szkupstina" régesrég megszűnt a népi hatalom szerve lenni és a Tito—Rankovics-klikk eszközévé váJt A szkupstina lehetővé tette ennek a klikknek, hogy megsem­misítse a népi demokrácia vív­mányait és Jugoszláviában véres fasiszta terrorrendszert létesí'­sen. Az újonnan megválasztott szkupstinából semmi jó nem származik a nép számára. A demokratikus sajtó jelentése szerint, a szerbiai, horvátországi és szlovéniai tanács 170 titóista jelöltje közül negyvenöt a volt burzsoá pártok aktiv tagja és a többi Tito közvetlen körnvezeté­hez tartozik. A kommunisták, akfk hívek maradtak a szocializmushoz és a demokráciához és a jugoszláviai igazi hazafiak, levonják a szük­séges következtetéseket ebből a választási bohózatbői és új, el­szánt harcra készülnek — hogy visszavezessék Jugoszláviát a béke, a demokrácia és a szocializ­mus táborába — fejezi bc cik­két a Pravda. „AMERIKA CSILLAGA" Az >,Izvesztyija" Rogov „Amerika csillaga" című cik­két közli Charles BinaggioróU az USA Demokrata Pártjának leghíresebb és leghírhedtebb pártkorifeusáról. — Charles Binaggío — írja Rogov — a Demokrata Párt tagja, elsőrendű csillag Ame­rika politikai égboltján. Kan­sas Cityben ráhárul a feladat, hogy az ,»amerikai demokrá­ciát" és az „amerikai életfor­mát" erősítse. Ki ez a Binaggio? Nos, ujj­lenyomatát a kansas cityi és denveri rendőrség őrzi, bűn­lajstromán több fegyveres fosztogatás és gyilkosság sze­repel. Ezenkívül hírhedt ká­bítószer- és ember kereskedő. A Colliers Magaziné" is­mert amerikai reakciós folyó­irat egyik munkatársa nem. rég meglátogatta Bmaggiot és látogatásáról érdekes ada. tokát tartalmazó tudósításban számolt be. — Mialatt Binaggio előszó, bájában várakoztam — írta az amerikai újságíró —, több látogatót láttam felbukkanni, akiket a rendőrség bűnügyi nyílvátartójában őrzött fény­képek alapján jórészt ismer­tem. Binaggionál szélhámo­sok, gengszterek, provokátorok sora jár ki és be. A „Colliers" munkatársa kénytelen niegdöbbenést szín. lelni, hogy az ilyen börtön­töltelék-gyűjteménnyel talál­kozott Binaggio előszobájá­ban. Hiszen Binaggio annak a pártnak a korifeusa, amely nem egy elnököt adott Ame­rikának, köztük a mostanit is... A reakció erőinek — folyta. tódik a cikk, — uralmuk fenn­tartása érdekében természete­sen nemcsak egyszerű bandi­tákra, hanem banda főnökökre is szükségük van. Binaggio bandája a legfontosabb köz. igazgatási állásokra is jelen­tékeny befolyással van. Az „amerikai demokrácia" és az ,<amerikai életforma" e harco­sai Kcnsas-City kapuit tágra tárták a szerencsejáték és a prostitúció előtt. Lenin már régen megmon­dotta — fejezi be az Izvesz­tyija —, hogy az amerikai de­mokrácia a legvadabb és a legcinikusabb rablók paradi­csoma. így áll az „amerikai demokrácia" ma is az egész világ előtt. Ez a „demokrá­cia" — az egyszerű emberek millióinak a békéért és demo­kráciáért folytatott harcától váló félémében — most utolsó pávatollait is eldobja. Ez ango! katonaszökevények száma: 19.777 Az angol alsóházban Shin­well nemzetvédelmi miniszter több kérdésre felelve, kijelen­tette, hogy a katonaszökevé­nyek száma 19.477. Legna­gyobb részük több mint egy év óta van jogosulatlanul tá­vol. Az önkéntes jelentkezések letartóztatások számút es majdnem ellensúlyozzák az újabb szökések. Shinwell a továbbiakban beismerte, hogy a katonaszökevények magas száma „rendkívül aggasztó." VASZILIV IVANOVICS MONAHOV, a „háromszoros milliomos" szovjet pilóta Vaszilij Ivanovics Monahov, a szovjet polgári légiforgalmi társaság repülője, a Prága— Moszkva útvonalon érte el re. pülő-pályfutása során a har­madik millió kilométer repü­lőutat, s így „háromszoros milliómos" pilóta lett. Az első millió kilométer re­pülőutat 1939-ben érte el. A Nagy Honvédő Háború idején többízben vett részt ve­szélyes vállalkozásban; — gé­pével hadianyagot szállított a frontra. Egy év alatt újabb millió kilométert utazott és ő lett az első „kétmillió kilomé­teres" szovjet pilóta. Monaliov repült már a Fe­hér-tenger, a szibériai tun­drák felett, megjárta Nyugai­Európa, Törökország, Gö­rögország, a Balkán, Perzsia, Arábia. Egyiptom és Kína repülőtereit. Bcnkunszkij pi­lótával együtt szolgálatot tel­jesített az addisz-abbebai ke­reskedelmi szállításoknál is. A szovjet polgári repülés veteránja — akinek mellét négy magas kitüntetés díszíti, — hárommillió kilométer re­pülőútjának megtétele során több mint 15.000 órát, azaz 65!) napot, vagyis több mint más­fél évet töltött levegőben.

Next

/
Thumbnails
Contents