Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-09 / 83. szám

Vasárnap, 1960. április 9. 5 PÁRTÉLET * Igy élnek a donyeci bányászok Hogyan hasznosítja a Gázgyár pártszervezete a dolgozók kritikáit és javaslatait 'A donyeci „Vörös Csillagaknák bányászai ilyen szép, egészséges, kertes házakban laknak. Minden modern kényelemmel felszerelték ezeket a csinos kis bányász-házakat, amelyek levegősek, sok virág közt épültek, hogy a bányászok a szén­poros tárnalevegö után megfelelően felfrissülhessenek. A donyeci bányászok szívesen, nagy szorgalommal végzik mun­kájukat. Legtöbben túlteljesítik ötéves tervüket, mint például Pjotr Onyisenko és Akim Grcbin, a gorlovkai körzet 19 és 20. számú akná­jának érdemes bányászai, akik már 1952. évi normájukat teljesitik. Képünk Ivan Betykorál, a Dimitrov bánya részlegvezetőjéről, a Szoci­alista Munka Hőséről készült, amint a szénkombájn munkáját vizsgálja. Rákosi elvtárs február 10-i be­széde mindenki előtt világosiin be­bizonyította, milyen döntő fontos­ságú a pártmunka és a termelő­munka megjavítása szempontjából a kritika és önkritika alkalmazása és ezen keresztül az alulról jövő kezdeményezések támogatása és felhasználása. Rákost elvtárs be­széde öt a közel két hónap telt el. Ez a rövid idö is bebizonyította, hogy üzemeink dolgozói megértet­ték Rákosi elvtárs útmutatásait. Egyre többen alkalmazzák a bolse­vik kritikát, bírálatot mondanak a vezetőség munkájáról és mind gyakrabban hangzanak el javasla­tok a dolgozók részéről, mind po­litikai, mind pedig termelő mun­kánk megjavítása érdekében. Hogy ezt az eredményt el tud­tuk érni, annak köszönhetjük, hogy eredményes felvilágosító munkát folytattunk Rákosi elvtárs beszédé­nek tudatosításával kapcsoVatban. Sikerült megértetni üzemünk dol­gozóival, mennyire fontos feltárni a hibákat és a munkánkat gátló akadályokat. Hlyen alulról jövő kezdeményezés történt üzemünkben a március 2-1 taggyűlésen, amikor a párttagság igen sok érté­kes bírálatét és javaslatét hozott fel. Szommer Pál elvtárs például bírá­latot mondott a vezetőség munká­ja felett. Elmondotta, hogy helyte­len politikát folytatunk a műszáki értelmiséggel szemben. A hiba fel­tárásának aiz lett a következmé­nye, hogv vezetőségünk a felszín­re jutott hibák nyomán elindult megjavítani a munkát ezen a téren is. A műszaki értelmiség munkájára ez igen termékenyítőig hatott. Kezdeményezésükre megalakult égy „.Tanácsadó brigád", amelynek a célja, az üzem dolgozóit tanácsok­kal ellátni és a munkát megjavíta­ni. Ezután három minőségi brigá­dot alakítottak, amelyeknek az a feladatuk, hogv átnézze az üzembe érkező anyagokat, mielőtt azok ki­kerülnek a dolgozók közé. így nem történhet meg az, hogy üzemünk termelésük fokozásában. Ilyen eredmények mutatkoznak a krjtfka nyomán, amely felhívta a vezetőség figyel­mét a műszaki értelmiséggel kapcsolatos helytelen politi­kára. A hibák kijavítása nyomán a mű­szaki értelmiség még jobban ma­gáévá tette Rákosi elvtárs mondá­sát: „Tiéd az ország, magadnak építed" és elősegítette tanácsaival, munkájával a termelékenység fo­kozását. Ugyancsak ilyen alulról jövö kez­deményezés volt Nógrádi Béla elv társ indítványa is. Vállalta, hogy a vagonkirakodások fekbérét ötven százalékkal' csökkenti. Ennek ér­dekében javasolta, hogv új munka­idő beosztást készítsenek, vagyis legyenek az udvaron állandóan dolgozók, mert így a vonatokat nem kell órákhosszat állva hagyni. Nógrádi elvtárs kezdeményezése nyomán ezen a téren is megjavult a munka­Egy igen jelentős kezdeménye­zést tett Simon István elvtárs is.i Javasolta, hogy íy,z árammérők fő­biztosítóját az ájnammérő lcapoca­testébe helyezzék el, mert ezáltal is elősegítik a tegjtteíékenvség fo­kozását. De nemcsak a termelés térületén születtek jó javaslatok a kritika és az önkritika nyomán, hanem pártépítésben is. Szűcs György elvtárs például­a tízesbizalmiak munkájának megjavítására tett javasla­tot. Mindez azt bizonyítja, hogy üze­münk dolgozói megértették Rákosi elvtárs beszédét. Vezetőségünk azon van, hogy a legmesszeöbmenöeii tá­mogassa ezeket a kezdeményezése­ket, mert tudjuk, hogy ezen keresz­tül nagy mértékben megjavul Párt­szervezetünk és üzemünk munkája. Dolgozóink tudatában vannak az alulról jövö kezdeményezések fon­tosságának, megértik, hogy ök az ország tulajdonosai és építő kriti­kájukkal és Javaslataikkal munká­juk megjavításán keresztül a szo­cializmus épftését segítik elő. Kjejn Sdndtor a Gáz- és Villanytelep Újítása országos jelentőségűvé váH, párt szerv esset titkára. TANULJUNK Q SZOVJET AGITÁTOROKTOL , Hogyan dolgozik Dudáikor agitátor elvtárs belső helyzetére stb. vonatható cik­keket felolvasni. Nemrég az „Ukrajna Pravda" című lapban egy, Orjeskin elvtárs­ról, üzemünk kohómérnökéről szóló J^n a szállitómühely agitátora va­gyok. Ez az én állandó párt­megbízatásom. A legfőbb dolog, amire beszéde­imben törekszem, az, hogy a hallga­tók előtt mindazokat a kérdéseket megvilágítsam, amelyekről szó van, hogy a körülöttünk történteket és a műhely elé kitűzött feladatokat megértsék. Hogy minden egyes beszédem tartalmas és érdekes legyen, elő­ször is magam igyekszem tisztába jönni a dolgokkal s a kellő példá­kat összeválogatva, alaposan kidol­gozom és megvilágítom az anyagot. Minden beszédemhez vázlatot ké szilek és előre elgogondolom a vála­szokat azokra a kérdésekre, ame­lyeket a hallgatóság részéről vár­hatok. A előadásokon kívül az újságok­ból és folyóiratokból is szoktam a dolgozóit selejtes anyagok gátolják nemzetközi kérdésekre, az ország Ha délelőtt 10 órakor folytatiák a Belvárosi Moziban a „Bolsevik Párt utja előadását Közel két hónap óta nagy érdeklődés kíséri a Bolsevik Párt útja előadássorazatot, amely előadásokon ás nagy­szerű szovjet filmalkotásokon keresztül ismerteti meg a sze­gedi dolgozók legjobbjaival példaképünk, a Bolsevik Párt történetét és győzelmes har­cait. Az értékes előadásokat igen nagy érdeklődéssel és figye­lemmel hallgatták az előadá sok résztvevői. Közelebb ke­rültek ezáltal a Bolsevik Párt­hoz, megismerték győzelmes harcait, amelynek köszönhető az is, hogy országunk Pár­tunk vezetésével a szocializ­mus megvalósításának útjára léphetett. Az előadássorozatot ma dél­előtt folytatják a Belvárosi Mozibaln. Ez az előadás nagy­ban hozzájárul majd a hall­gatók ismereteinek elmélyíté­séhez és elméleti tudásuk eme­léséhez. Az előadást délelőtt 10 órakor tr.itják meg. 125 százalékra teljesítették tervüket a Ládagyár dolgodéi Az április 4-i felajánlások­ból üzemünk dolgozóinak több mint 70 százaléka kivette ré­szét. A legutóbbi kiértékelés­kor megállapítottuk, hogy amíg a januári és februári tervünket csak nyolc száza­lékkal teljesítettük túl, addig a márciusi tervünkben 59 szá­zalékos túlteljesítést értünk eh A Ládagyár dolgozói a ne­gyedévi tervüket 125 száza­lékra teljesítették. Felajánlá­suk a negyedévi terv túl elje­sítésére 15 százalék volt, tehát a felajánlást tíz százalékkal túlteljesítették. Ez a hatalmas munkalendület még tovább fokozódik, mert üzemünk dol­gozói tudják, hogy a termelé­kenység fokozásával szolgál­hatják legjobban a szocializ­mus építését. • Április 3-ig a ládagyári részleg április 27-i, asztalos üzemünk április 21-i, míg_a fagyapotüzemiink július 27-i tervén dolgozik. Üzemünk dol­gozói közül teljesítményükkel kitűnnek: Sebők Károly, ifj. Szabó Jenő, Sebők Miklós, Kispéter István, Schlisszer Adolf és Márta István, akik teljesítményükben 200 száza­lékon felüli eredményt értek el. Ugyanakkor szép ered­ményt ért el ifj. Bata József, Nóvé Elek, Készei Lajos és Tápai Nándor, akik 161 száza­lékot értek el, s megígérték, hogy az élenjárókat utolérik, sőt el is hagyják. Május elsejére, a világ dol­gozóinak nagy ünnepére, nagy­ban készülnek a dolgozók és azt akarják, hogy ezt az iin nepet is felajánlásukkal és termelékenységük emelésével ünnepeljék meg méltóképpen. cikket olvastam. A cikk Orjeskin elvtárs fejlődésével, a haza javára végzett kitartó és eredtményes mun­kájával foglalkozott. Megelégedhet­tem volna a cikk egyszerű felolva­sásával. Ehelyett azonban, amikor végigolvastam, beszéltem az elvtár­saknak másokról is, akik a múltban egyszerű munkások voltak üzemünk­ben és ma már mérnökök, műhely­és osztályvezetők. Augusztus elején az újságok be­számolót közöltek a kínai felszaba­dító néphadsereg tlőnyomulásáról. Tudva azt, hogy ez a kérdés meny­nyire érdekli az elvtársakat, elhatá­roztam, hogy nemcsak a cikket ol­vasom fel, hanem elmondom nekik, mi is az a kínai néppel ellenségesen szembenálló, áruló Kuomintang-kor­mány, kik támogatják és miért harcol a kinai nép ellene olyan szívósan. Különböző folyóiratokból összeszedett anyagot használtam fel erre a célra. Jme egy példa, hogy olykor egy­egy kisebb esemény is mi­lyen érdekes beszélgetésekre adhat alkalmat: a minap Sovkunyenko és Gluecsenko akadémikusok — Ukraj­na neves festőművészei — érkeztek Dzerzsinszkbe, hogy a sztahanovis­tákról arcképeket és a gyár életéből képeket fessenek. Erre az esemény­re építettem fel a legközelebbi be­szédemet, amelyben elmondtam, mi­lyen figyelem, tisztelet és dicsőség övezi Szovjetországban a dolgozó embert. A burzsoá-országokban a bankárok meg a gyárosok portréit festik meg, itt meg, lám híres meste­rek dolgoznak Kocsetkov fémöntő, Filippov kohászmester és más mun­kások arcképén. J^endszeresen dolgozom ideoló­giai-elméleti szinvonalam eme­lésén is. A tavasszal végeztem el a kerületi pártiskolát. Újságot, folyó­iratokat, politikai és szépirodalmi könyveket olvasok. Az újság vagy könyv elolvasása után elgondolom, mi is volt bennük a legfontosabb és mindebből mit lehetne munkástársaimnafc elmonda­ni. Az érdekes újságcikket megőr­zöm. Az ujságkivágásokon kivül még az üzemi müszak-pártértekezlet határozatainak a műhelyünkre vo­natkozó részéből is készítettem jegy­zeteket. Van egy kis. politikai müvekből s néhány segédkönyvből álló könyv­táram. Ezenkívül igénybeveszem a pártoktatási iroda könyvtárát is. Ha valami kételyem támad, a párt­szervezethez, vagy a pártkabinet­hez fordulok tanácsért. Az agitációs munkában nagy gye­Burát János nyörűséget találok. A donyeci bányászok között nem ritka eset, hogy fizetésükből gépko­csit vásárolnak és szabadidejükben családjukkal együtt felkeresik a Szovjetunió gyönyörű vidékeit. Ké­pünkön Fjedor Vodopjanov bányász teleségével jól megnézi a „Pobjeda" autót amit meg akar vásárolni. Amerikában nehéz robot, szenvedés, nélkülözés jellemzi a bá­nyászok életét. Sztrájkokkal, állandó bérkövetelések útján kell ma­guknak kiharcolniok a legelemibb jogaikat, a munkájukért járó jogos bérnek legalább egy részét. A nehéz munka haszna nem a fáradságos, egészségtelen munkát végző bányászoké, hanem a semmittevő, gazdag bányatulajdonosoké. A Szovjetunióban ezzel szemben a legkorszerűbb gépekkel gon­doskodnak róla, hogy minél könnyebbé tegyék a bányászok munkáját s szabadidejükben egészséges otthon, könyvtárak, kultúrházak várják őket. A Bányászok egészségéről is mesz­szemenően gondoskodik a Szovjet­unió. Szocsiban, a gyönyörű Krim­félszigeten épült a képünkön látha­tó, Ordzsonikidze nevét viselő bá­nyász-szanatórium. Fáradságot, de nagy szorgalommal végzett munká­juk után itt pihenik ki magukat a donyeci bányászok. A megérdemelt pihenő után még nagyobb lelkesedés­sel látnak munkához, hogy fokozzák a termelékenységet és munkájukkal erősítsék a dolgozók szocialista ha­záját: a Szovjetuniót. 'A Donyec-medence bányászai munkájuk után művelődnek és a kultúra minden vívmányában része­sülnek. Képünkön az 1949-ben épí­tett Gorkij-kultúrházat láthatjuk, amely hangversenytermével, mozijá­val, könyvtárával a dolgozók min­den igényét kielégíti. A szovjetha­talom egyébként 1949 utolsó nyolc hónapjában a bányásztelepüléseken 259 új kultúrintézményt létesített. A bányászok mindenütt nagyszám­ban látogatják ezeket a kultúrintéz­ményeket.

Next

/
Thumbnails
Contents