Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-09 / 83. szám

6 Vasárnap, 1960. április 9. A MAGYAR KENDER MSZT SZERTEZETÉNEK VER SEN YFELHIV A SA k Magyar Kender NV Magyar­Szovjet Társaság alapszerve ver­senyre hívta ki Szeged és kör­nyékének összes MSzT alapszer­veit. Az április 4-ig elért ered­mények alapján május 1-ónek méltó megünneplésére. A verseny feltételei a követke­zők: 1. Szovjet filmek és szfndarabok rendszeres, tömeges látogatása, és a Fáklva filmszínház előadá­sain való részvé el. 2. Az MSzT tagságnak a könyvankétokon raló aktív rész­vétele. 3. Eredményes magyar-szovjet napok és taggyűlések rendear.őse. 4. Orosz nyelvtanfolyam indítá­sa az a'aNj-zerv területén, a hall­gatók létsJárnának állandó eme­1 csévél 5. Az „Uj Világ* előfizetők és olvasók jelenlegi számának eme­lése 50 azázalékkaí. 6. A taglótszám növelése. 7. A kultúrműsorokban és rendez­vényekben, valamint a mindenko­ri dekorációban való részvétel és a magyar-szovjet barátság jelen­tőségének állandó kidomborítása ezeken a területeken. 8. A Magyar-Szovjet Társaság szegedi központja részére megfe­lelő aktív gárda biztosítása. • 9. A Magyar-Szovjet Társaság helyi csopor jának a munfcaver­senybe való aktív bekapcsolódá­sa és az MSzT brigádok számá­rnak állandó növelése. Az alakuló MSzT brigádokon belül a Sztahánov-inozgalom fej­lesztése. 10. A Magyar-Szovjeít Társaság szegedi központjának hatékony, támogatása és a kapo'.lt instruk­ciók fokozott teljesítése. 11. A szovjet irodalom és mű­vészet terjesztése és a szovjet | anyagból nyert tapasztaltatoknak l a gyakorlati életben v»Tó alkal­mazása. Ezzel a versenyfelhívással is ki akarjuk fejezni a Magyar-Kon-1 der dolgozóinak mérheteden háJár fát és ragaszkodását a hatalmas barátunk és szövetségesünk: a Szovjetünk) iránt. A szovjet nép gazdasági és po­litika,i élet^iek részünkre nélkü­lözhetetlen tapasztalatait elsajá­títva, művészetének és kultúrájá­nak fokozott megismerésével ha­ladjunk 5 éves tervünkben a szo­cializmus felé. Pártunk irányvonalát betartva fejlesszük a Magyar-Szovjet Tár­saságot haitalmas és «rűs tömeg­szervezetté. Éljen és viruljon a magyar és szovjet nép örök barátsága és szövetsége! A Magyar Kender Magyar­Szovjet Társaság alapszer­vezet ének vezetősége. A Becsületbíróság cimü f ilmet melyet csütörtökön mutattak be a Belvárosi Moziban, in is megnéz­tem. A filmnek művészi értékén kí­vül komoly szocialista tartalma van, mely abban domborodik ki, hogy szemléltetően megmutatfa nekünk kit világ, a szocialista és imperialis­ta világ harcát a tudomány front­ján. Két embertípust ismerünk meg benne: a becsületes szovjet embert is a külföldi tőke előtt megalázko­dó ember tipusát. Látjuk azt, ho­gyan hareonak a becsületes szovjet emberek a kozmopolitizmus veszé­lye ellen, látjuk benne azt, hogy a Párt minden támogatást megadott az Igazság kiderítésének érdekében. Láttuk benne azt, hogy a kom­munisták hogyan védték meg a la­boratóriumba behatolt ellenség elől gyártási titkukat, láttak benn,, mű­ködni a becsületbiróságot, melyben kidomborodik a szovjet társadalom megvetése mindazok ellen, akik ki­szolgálják a háborús uszítókat. Lát­tuk a filmben a szocialista realiz­must, a szocialista élet igazságát, láttuk benne azt, hogy milyen nagy lánggal ég a szovjet emberben a hazaszeretet, láttuk benne azt, hogy a tudomány frontján is meny­nyire fontos az éberség, mert az el­lenség mindenhova behatol. Tanul­ság nekünk ez a film, hogy éberek legyünk, mert a kozmopolitizmus veszélye fokozódik és fennáll, elle­ne csak szigorú éberséggel tehet vé­dekezni. Szente Imre, alezredes. Rövidesen megkezdik a vásárhelyi mérleggyár építését Mint már megírtuk, Hódmező­vásárhelyen mérleggyár létesül a volt Bauer-makrm helyén. A malom lebontási tervezete meg­érkezett a város mérnöki hivata­lához. Az épület lebontása után a mérleggyár építését azonnal megkezdik. Az építkezési munká­latokat a budapesti Gyárépítő Nemzeti Vállalat helyi munká­sokkal végzi. SZOVJET BABFILM SZEGEDEN 'A szegedi Korzó Mozi mu­latja be az ,.Arany kulcsocs­ka" című szovjet, magyarul beszélő mesefilmet. Ez a me­sefilm a legfiatalabb műfajt, a bábfilmet tárja elénk. Sok kísérlet, kutatás, nehéz, fárad­ságos munka előzte meg azt a pillanatot, amikor a szovjet művészek hozzákezdtek az el­ső teljesérlékű bábfilm meg­alkotásához. Az új műfaj rö­vid idő alatt nagy népszerű­ségre tett szert és az emberek úgy megszerették a kis szí­nészeket," mintha azok való­ban élők lennének. Az ,'Arany kulcsocska" cí mű bábfilmet Alexej Tolsztoj meséje alapján, a népmese mo­tívumainak felhasználásával készítették. A bábuk mellett emberek és állatok is szere­pelnek a nagyszerű mesefilm­ben. A szereplőkben a nézők felismerhetik a színes és ér­dekes mesén keresztül az el­nyomatásban élő népeket, az elnyomók és bérenceik jelleg­zetes tulajdonságait és a nagy Szovjetunió segítő kezét. így láthatjuk meg a mesefilm ezerszínű képeiben a reális élet valóságát, az emberiség nagy kérdéseit és közelebb hozza a film az embereket a valóság megértéséhez, a jövő felépítéséneje megkönnyítésé­hez. Egyre több kereskedem NV. kapcsolódik be a munkaversenybe Hatalmas eredmények szület­tek az április 4-i munkai elaján­lások teljesítése során Szegeden is. A sikerek azonban koránt­sem jelentik azt, hogy a munka megállt, dolgozóink hatalmas lel. kesedése végétért Felszabadulá­sunk ötödik évfordulója után egymásután csatlakoznak a sze­gedi üzemek a „Rákosi Mátyás" kombinált által kezdeményezett újabb szocialista munkaverseny­hez, melynek szellemében a Ma­gyar Kender dolgozói még külön Blrónáe elé állit fák Sxirer vásárhelyi gabonakereskedőt Szíver János vásárhelyi gabo­nakereskedő ,a vásárhelyi földmíí­vesszövetkezetoél 1948—49-ben jutalékos felvásárló vol . Szíver a pénztárkönyvet, a raktárkönyve­kot és a jsákkölcsönzési napló­kat szabálytalanul kezelte. A földművesszövelkezetet körülbe­lül 17 ezer forinttal károsította meg. Szíver Jánost a vásárhelyi államrendőrség átadta a szegedi álUunügy eszsegnek. is kihívták munkaversenyre Csongrád megye összes üzemeit. Az elért sikerek továbbfejlesz­tésében egyaránt résztvesznek az üzemek, hivatalok és a szocia­lista kereskedelmi vállalatok dol. gozói is. Legutóbb a szegedi Fűszerér­tékesítő Nemzeti Vállalat dolgo­zói hívtak ki munkaversenyre a Vegyiperi Nagykereskedelmi Vállalat dolgozóit, a Termény­forgalmi Nemzeti Vállalat pedig az Erdőgazdasági NV dolgozóit. A Fűszerértékesítő Nemzeti Vállalat versenykihívásának pontjai között szerepel az áru forgási sebességének gyorsítása, az önköltségcsökkentés, munika­módszerátadás, jelentések pontos elküldése, naprakész adminiszt­ráció, tisztaság, jó árukezelés és udvarias kiszolgálás. A Terményforgalmi NV dol­gozói versenykihívásában a fentieken kívül szerepel még a szövetkezetek felé nyújtandó se­gítség. Vfirös zászlót küldtek a szegedi színházi jegyszedők es ruha­tárosok a moszkvai Miivész Színházba A Szegedi Nemzeti Szinház jegy­szedői és ruhatárosai elhatározták, hogy felveszik a kapcsolatot a moszkvai Művész Színház jegysze­dői vei és ruhatárosaival- Megkérik őket arra. hogy levélben küldjenek tájékoztatót életükről, munkájuk­ról, s düandó kapcsolatot tartsa­nak fenn egymással. * Elhatározásukat már valóra is váltották és elküldték levelüket a moszkvai Művész Színházhoz az MNDSe-en keresőül. ízléses afdrt­dék kíséretében. Hímzett, vörös kis selyemzdszdót küldtek, hogy ezzel is kifejezzék felszabadulásnak Ötö­dik évforduló ia alkalmából azl a mély hálát és szere*etet, amelyet a Szovjetunió és a szovjet dolgo­zók iránt éreznek. Df közkifolyók épültek április 4-re A Vízanű telep dolgozói ápri­lis 4-e méltó megünneplésére elhatározták, hogy a vízben szegény negyedek dolgozóit a nagy ünnepre meglepik azzal, hogy közkifolyókat építenek. Az elhatározást tett követte ós április 4-re megépült a fel­ajánlott három közkifolyó. Egyik Alsóvároson, a Pásztor utea ós a Nyíl-ntca sarkán, a másik a Petőfi-telepen, a 11-es és a 23-as utea sarkán, a harmadik pedig a Lamdes­berg-telepen, a Lomnici-utcá­ban. A közkifolyók, terven felüi, a dolgozók felajánlása nyo­mán épültek meg, elkószi fé­sűkbe belefolyt a Vízmütelep­nek úgyszólván valamennyi dolgozója. A kútfúróbrigád felajánlá­sában azt vállalta, hogy az egyik kútat, melynek a ferv szerint április 15-re kellett volna megépülni, megépíti áp­rilis 4-re. A brigád túlteljesí­tette vállalását, amennyiben a kút március 28-ra elkészült Mit köszönhet egy ipari tanuló a felszabadító Szovjet Hadseregnek 1945 április 4-én űzte ki a dicső Szovjet Hadsereg az utolsó náci hordákat hazánk­ból. Ekkor kapta meg dolgozó népünk szabadságát. Hogy a munkásifjúság mennyit kö­szönhet a Szovjetuniónak, ael abból láthatjuk a legjobban, ha e téren is összehason H tjük a múlt rendszert és népi de­mokráciánkat. Régen — apám és mások is mesélték — más volt a tanuló élete, mint ma„ 4—5 évre szer­ződtették az akkori inast. Az első években csak házimunkát végzett, fát aprított, gyereket dajkált. Később a műhelyben is dolgozhatott, látástól-vaku­lásig. „Ruha.", „koszt", lakás vagy minden hatodik napra a hetedik volt a fizetés. Ez is rongyos ruha, száraz kenyér és a műhely sarkában egy ko­pott szalmazsák, vagy priccs volt csak! Ez a kíméletlen, kö­nyörtelen kizsákmányolás ju­tott osztályrészéül a tanonc­nak a kapitalista rendszerben. Ilyen volt a tanuló élete, alá mint a társadalom kivetettje dolgozta magát betegre a mes­ter, vagy a kapitalista hasz­nára. A felszabadulás után, hála a nagy Szovjetunió barátsá­gának és támogatásának, nagy Pártunk vezetésének, a népé lett a gyár, magunknak dol­gozunk. Ma az ipari tanuló munkaideje napi 8 és heti 48 óra, világos, egészséges mű­helyben. emberi körülmények között. Ma házimunkák helyett szakmánkat tanuljuk, jogainkat új iparostanuló törvény védi és biztosítja. Amit pedig a múltban el sem mertünk kép­zelni: nyáron ingyen megyünk országunk legszebb helyeire üdülni, erőt gyűjteni a követ­kező év munkájához, a szo­cializmus építéséhez. Mindezt a sok jót, a boldog, biztos, fényes jövőt legelső­sorban a felszabadító Szovjet Hadseregnek, a Szovjetunió­nak, a népek nagy barátjának, a nagy Sztálinnak köszönhet­jük. Hálánkod mi, ipari tanu­lók, fokozottabb munkával, jobb tanulással fejezzük ki «• Szovjetunió és a Magyar Dol­gozók Pártja iránt. Bogdán Lajos az iparostanuló isk. 18 pontos éltanulója. Megkezdte működését Vásárhelyen a növény­egészségügyi kirendeltség Csongrád megye termelőszövetke­zeti csoportjai és az egyénileg ter­melő kis- és középparasztok átérez­ve a minisztertanács növénytermesz­tés fejlesztéséről szóló határozatá­nak döntő jelentőségét, minden Olyan szerződött növényféleséget el­vetettek, amelyek a fagyveszéllyel szemben nem kényesek. A vetések fejlődésével megjelentek azonban a rovari kártevők is. A rovarkár elle­ni hatásosabb védekezés érdekében a földművelésügyi minisztérium nö­vényegészségügyi kirendeltséget ál­lított fel Vásárhelyen, amely már pénteken megkezdte működését. A rovarkár visszaszorításáért minden parasztnak kötelessége a saját és a dolgozók érdekében, hogy a veté­seit figyelemmel kísérje és ha ész­reveszi, hogy valamilyen kártevő rovar jelenik meg a vetésen, azt azonnal jelentse a helyi elöljárósá­gon keresztül a Mezőgazdasági Igaz­gátóság helyiségében lévő növény­egészségügyi kirendeltségnek, amely a szükséges védekezést azonnal megkezdi. A DEM is csatlakozott a Rákosi Müvek versenyfelhívásához (Tmtősttőtfitől.) .Az államosítod Délrimgyaország cipőgyár dotgozói megértve a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek dolgozóinak verseny­felhívását, a néhány nappal ezeWf megtartott' üzemi röpgyűlésen el­határozták, hogy csatlakoznak eh­hez az országszerte megindult iKtmkmverseny-mogalomhoz és ver­senyre hívták ki a szigetvári Neu­mann Cipőgyár dolgozóit. A versenyp ónjaikban vállalták, hogy ötéves tervük ehö évének előirányzatát 1950. december 20-ig teljesítik és önköltségcsökkentés! tervüket az év végéig 8t száza­lékká1 teljesítik túl. A selejtet 30 százalékkal csökkentik, a szocia­lista munkaversenyben résztvevő dolgozók szásmát 71 százalékról 90 százalékra emelik. A DÉMA cipőgyár dolgozói így akarják hálájukat és ragaszkodá­sukat kifejezni felszabadítónk, a Szovjetunió Hadserege és népűnk: legnagyobb barátja és támogatója, Sztálin elvtárs, Rákosi elvtárs és a Párt iránk Rdcz tstván. Irodalmi ankétokat rendeznek vasárnap a megye öt községében A letűnt tőkés- és ellenforradalmi rendszer tűzzel-vassal akadályozta dolgozó parasztságunk kulturális színvonalának emelését. Képviselői már attól is rettegtek, ha egy „pa­raszt" kezében könyvet láttak. Népi demokráciánk kultúrpolitikáját irá­nyító szervei ellenben hatalmas ösz­szegekett áldoznak a dolgozó pa­rasztság kultűréhségének kielégíté­sére. A már megrendezett irodalmi ankétok sikere bizonyítja, hogy tö­rekvésük nem remélt eredménnyel járt. Vasárnap Csongrád megye újabb öt községében rendeznek iro­dalmi ankétot; Kiskundorozsmán, Nagykirályhegyesen, őföldeákon és Pitvaroson Solochov: „Uj barázdát szánt az eke", illetve Rideg Sándor: „Tüzpróba" ctmü könyvét adják ki olvasásra, míg Tömörkényen Solo­chov könyve felett már vitát ren­deznek. Az irodalmi ankétokra lá­zasan készülnek községeink, dolgo­zói. Befejezte munkáját az üzemekben az egészségügyi brigád (Tudósítónktól.) Február kö­zepe óta folyik az üzemekben az egészségügyi dolgozók bri­gádmunkája, mely az elmúlt hónap végével befejeződött. 17 üzem körülbelül 1T0O dolgozó­ját. vizsgálták meg, világítot­ták át, vettek tőlük vért. A munkában 50 orvos, 8 egész­ségügyi védőnő, a védőnőkép­ző intézet igen sok növendéke, valamint a Kossuth Zsuzsa Kollégium növendékei vettek részt, A mnnka során sok élmény­ben volt része a brigádnak. Megismerkedtek az üzemek dolgozóinak életével és életkö­rülményeivel. Igen érdekes volt a munka például a Fű­szerpaprika NV-nél, ahova hétszer szálltak ki a brigád tagjai adatfelvételre, átvilágí­tásra, vérvételre, majd az ál­talános és szakorvosi vizsgá­latok megejtésére. Az egészségügyi brigád tag­jai mindenütt érezték és tud­ták, bogy milyen fontosságú ez az úttörő mnnka, amit vé­geznek. Tudták, hogy a mun­ka az üzemi dolgozók egész­ségéért, rajtuk keresztül az egész üzemért, a szocializmus építéséért folyik. Tapaszfalatcsere a szegedi Tüzép-nél (Tudósítónktól) Néhány nap­pal ezelőtt a szegedi TÜZÉP NV­nél a Fáért, TUKER, Mész-Ce­ment budapesti, kecskeméti, szol. r.oki, debreceni, békéscsabai, ba­jai és székesfehérvári TÜZÉP Nemzeti Vállalat kiküldöttei ta­pasztalatcserére jöttek össze. A tapasztalatcsere reggel 8 órakor kezdődött. A kiküldöttek meglátogatták a szegedi telepe­ket, ahol több észszerűsítéssel és újítással ismerkedtek meg. — A Tisza pályaudvari telepen gya­korlatban mutatták be dolgozó­ink a már üzemben lévő két újí­tást, a szabályozható szén- és mészeruzdákat, amelyekkel je­lentős időmegtakarítást érünk el. d ugyanakkor az áru minőségét is megóvjuk. A.- építőanyagtelep megtekintésénél a fűrészáruk osztályozását és máglyába való rakását mutatták be a vendégek­nek. Ebéd után az adminisztrációs munkákkal ismerkedtek meg. Itt is egy jelenfős újítást mutattunk be. A tapasztalatcseréről sok új szemponttal távoztak el a ven­dégek és számos jó szempontot kaptunk mi fc lőlük. Megígérték, hogy az itt látottakat saját tele­pükön is bevezetik a termelé­kenység fokozása s ötéves ter­vünk sikeres végrehajtása érde­kében. Újvári Nándorrá

Next

/
Thumbnails
Contents