Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-24 / 70. szám

Március 28-ig lehet jelentkezni az MSzl filmujság-versenyére A Magyar-Szovjet Társaság szegedi titkársága felkéri a pártszervezeteket, a szakszervezet, a MINSz, MNDSz, Szabadság­harcos Szövetség és DÉFOSz szervezetek tagjait, hogy vegyenek részt a felszabadulásunk ötödik évfordulójának alkalmából ren­dezendő faliújság versenyben. Minden szervezet a maga munka, területének megfelelően választja ki a feldolgozásra karülő té­makört, de akár többfajta témakört ls feldolgozhatnak. A fali­újságokkal a magyar-szovjet barátság jelentőségét domborítsák ki és ezen belül a Magyar-Szovjet Társaság fontos szerepét en­nek a barátságnak elmélyítésében. A kidolgozásra kerülő faliújságoknak lehetőleg egy méter hosszú és 70 centi magas nagyságban kell készUlniök, de szükség szerint ezek a méretek változtathatók. A faliújság versenyben résztvevő szervezetek március 28-ig írásban jelentsék be részvé­teli szándékukat az MSrfT szeged! titkárságánál (Horváth Mi­hály-utca 3. szám). A kész faliújságokat április 2-án déli 12 óráig ugyanoda juttassák el. A faliújság versenyben résztvevő szervezetek elismerő okle­velet kapnak a Magyar-Szovjet Társaságtól, a három első helye­zett szervezet értékes könyveket, valamint szovjet képes folyóira­tokat kap, további hét szervezet pedig szovjet szépirodalmi köny­veket. ZOJA a hős szovjet partizánlány életének bemutatója a Belvárosi Moziban 7ója, a világhírű hős szovjet partizánlány életéről készült filmet játssza Szegedon a Belvá­rosi Mozi. Zója élete, harcai, hősi magatartása példaképe a magyar fiatalok tömegeinek is. Zója azon a napon született, amikor az egész nép Lenin elvtár­sat gyászolta és Sztálin elvtárs a Párt nevében letette a nagy es­küt. Éleiének további részeben is nagy évek, nagy napok következ­tek. Szdllei ahhoz a szovjet nem­zedékhez tartoztak, amely megtar­totta Sztálin esküjét és megkezdte a szocializmus épitéséf. Igy fonó­dott össze Zója élefe a szovjet nép hősi korszakával. /V agy élményekben volt része: 4" ott lehcteft a moszkvai Vö­rös-térem május elsején és láthat­ta a nagy Sztálint. Tanuja volf Prokofjev, a később hősi halált halt sztratoszféra repülő felszállá­sának és együtt örvendezett tár­saival Cakaíov diadalának, aki először repült az északi sarkon keresztül Amerikába. Hősökről ta­nul az isikolában és hősökkel ta­lálkozott az életben ls. A hősi életszemléletre a plonir­élef, majd a Komszomol. s a szovjet társadalom tanítja meg. A szovjet társadalom neveli hős­sé. aki a béke, a szocializmus épí­tésének hétköznapi hőstetteiben éppen úgy megállja a helyét, mint amikor a haza védelmében fogság­ba esik és halál vár rá. Még utol­só szavaival is, amikor a német fasiszták kivégzésre viszik, a falu népét bátorítja: M ekem boldogság, hogy a ha­í" zd-mért. népemért halhat dk meg, engem el pusztíthatnak, de va­gyunk még kétszázmillióan és ve­lünk a nagy Sztálin." A fiVm nagyszerű jeleneteken keresztül vezet végig bennünüket Zója éle­tén az első naptól az utolsóig. Láthatjuk ennek a hős szovjet lánynak fejlődését, problémáit, amelyeket az épülő szocialista tár­sadalom segítségével old meg. Ki­tűnően alakítja a gyermek Zóját Szkorcova. a felnőttet pedig Vod­nickája. ]\ag>j gonddal alakítják seere­* püket az epizód-szereplők is. Vaktmmmyien a fejlődő szocialista szovjet ember tipusáf ábrázolják. Selenkov operatőr a költői szép­ségű felvételek egész sorával já­rult hozzá ahhoz, hogy ez a film valóban élmény legyem és előbbre vigye minden nézőjét a szocialista emberré válás útján. Tito, Rankovics, Gyilasz, Kargyelj és korrupt, kizsákmányoló elemek a jugoszláv „képviselftjeiöitek listáján tiitíerika európai diplomatáinak hideg háború-értekezlete" Rómában M. Szavícs, a „Szocialista Ju­goszláviáért" című lap legutóbbi számában a Tito-klikk képviselő­jelöltjeivel foglalkozik és többek között a következőket írja: A Tito—Rankovics fasiszta bandának az a célja, hogy a kü­szöbön álló „választásokon" be­csempéssze a nemzetgyűlésbe a mai fasiszta Gestapo-rendszer legreakcióeabb képviselőit Sok tény beszél a titoista „képviselő­jelöltek" Igazi arculatáról. Közöttük vannak elsősorban a fasiszta gyilkosok és an­gol-amerikai kémek bandá­jának főnökei: Tito, Gyilasz, Rankovics, Kargyelj és bű támogatóik: Neskovics, Mose Pijade, Maszla­rics, Vukmanovics-Tempo, Ko­csa Popovics, Kario Mrazovics, Borisz Kidrics, Ales Bebler és mások. Mindezek arra töreksze­nek. hogy népi jelölteknek tün­tessék fel magukat, voltaképpen azonban ellenségei Jugoszlávia dolgozó tömegeinek, ellenségei a Szovjetuniónak és a népi demok­ratikus országoknak, az amerikai imperializmus szolgál, akik el­árulták és eladták Jugoszlávia népeinek szabadságát és függet­lenségét. A titoista „képviselőjelöltek" bandája között vannak Tito uszályhordozói is — a fasiszta gaulelterek, akik sanyargatják dolgozóinkat. Ezek között van Sztambolics, Bakancs, Kolisev­szki, az úgynevezett belügymi­niszterek, mint Perezics, Kraja­csics, Krajger, Daoilovics és má­sok. Semmiféle titoista választási propaganda nem tudja eltitkolni azt a tényt, hogy a titoista jelöltek nagyrésze régi burzsoá politikusokból, korrupt ügyvédekből, volt nagybirtokosokból, kizsákmá­nyolókból és uzsorásokból te­vődik össze. Igy dr. Ivan Riibar, a nemzet­gyűlés elnökségének elnöke, jól­ismert, régi korrupt politikus, a burzsoázia védelmezője. Ez az a Ribar, aki 1920-ban arra szava­zott a nemzetgyűlésben, hogy a komunista képviselőket dobják ki a partementből. Az úgynevezett népek tanácsá­nak elnöke, Joszip Vidmar, egy nagytőkés fia, a szlovén bur­zsoázia képviselője. A nemzet­gyűlés elnökségének egyik al­elnöke, Joszip Rusz. Ez a hír­hedt reakció egyik vezetője volt a háború előtti Jugoszlávia nép­ellenes „Szokol"-egyesületének. A munkásosztály eme hírhedt ellenségének elnöksége alatt mondta ki a maribori bíró. ság a kommunisták fe(ett a halálos ítéleteket a régi Ju­goszláviában. A népköztársaságok nemzet gyűléseinek titoista jelöltjei is a burzsoá pártok képviselőiből kerültek ki. Sokan közülük a megszállókkal együtt is működ­tek. Tito képviselőjelöltjei között var. Vladimír Ribníkar is, az is­mert belgrádi kapitalista, a régi kém, aki tevékenyen együttmü­A Magyar Kenderben kio&xtoUák a% első tervkönyveket Csütörtökön délelőtt az új­szegedi Magyar Kender szö­vödéjének ötven dolgozója á+­vette tagkönyvét, melybe ezen túl _ pontosan bejegyzik majd ; teljesítményüket, munkafei­I ajánlásaikat. Ennek a könyv­nek a segítségével óráról-órá ra tisztán látják majd, ho­gyan állnak első negyedévi és az évi tervük teljesítésével E*on keresztül pontosan tud­ják majd ellenőrizni a bérel­számolók munkáját is. Az üzem többi dolgozója is rövidesen megkapja a vörös vászonná] bevont kis terv­könyvecskéket. amelyek hoz­zájárulnak matid termelésük állandó fokozásához és a, mi­nőség javításához is. Az uttörök készülnek április negyedikére (Tudósítónktól.) A móravá­rosi iskola úttörői ötödik ra­jának első Örse őrsi ülést tar­tott, amelyen az Örs tagjai méltatták április 4-e jelentő­ségót. A megbeszélés után az úttörők, — hogy kövessék az üzemi dolgozók példáját, — valamennyien felajánlást tet­tek felszabadulásunk ötödik évfordulójának méltó megün­neplésére. Kuhn Ottó, Tóth János, Sipos István, Szántai Balázs, Imre Péter tíz, Ko­váes Tibor, Matók Antal hat, Bereczki László, Morvay An­tal, Illés János, Vér József öt, Ábrahám István négy, Be­reznai László pedig nyolc szá­zalók jobbtanulást ajánlottak fel. Imre Péter. CSONGRÁD megyében a me­zőgazdasági versenyek kiér­tékelésére március 17-én meg­alakult a megyei termelési vegyesbizottság. Ezeket kö­vetően megalakulnak a közsé­gekben is. Kistemplomtanyán és Vásárhelykutason már megalakult a termelési ver­senybizottság. ködött Nediccsel és a németekkel a megszállás idején. Sztanoje Szimics régi imperialista kém, aki a náború alatt Péter ki­rályt szolgálta, ma pedág ugyan­csak a belgrádi kormány minisz­tere és hűségesen szolgálja gaz­dáit, Titóék „képviselőjelöltté" szemelték ki dr. Vasza Csubiilo­vicsot, a belgrádi kormány mi­niszterét is, aki a kulák ideológia főképviselője és funkcionáriusa a földműves pártnak. Tito „kép­viselőjelöltj'ei" sorában látjuk Korosev, Svetkovics és Macsek régi reakciós politikusok uszály­hordozóit is, a Vatikán kémeit és egyéb imperialista ügynökö­ket. Ebből világosan látható, hogy az ország minden részében a „képviselőjelöltek" nagyré­sze imperialista ügynökökből, a burzsoá pártok fmikcioná. riusaibó] és reakciósokból áll, akiknek soha semmi kö­zük sem volt Jugoszlávia né­peinek érdekeihez. A népek tanácsába Szerbiában. Horváthországban, Szlovéniában. Bosznia-Hercegovinában, Mon­tenegróban és a Vajdaságban mindössze három munkásszár­mazású jelölt van, dolgozó pa­raszt pedig egy sincs. Világos, tehát, hogy egy ilyen jsszptéielű „nemzetgyűlést" nem lehet igazi nemzetgyűlésnek ne­vezni. A jugoszláv nép jól látja a Tito-klikk összes mesterkedé­seit. Népünk ellenségeit nem is­meri el képviselőként és nem fog­ja támogatni őket —-.fejezte be cikkét Szavics. Szerdán az amerikai imperialis­ták vezető európai diplomatái ta­nácskozásra gyűllek össze Rómá­ban. Egy olyan Olaszországban kezdték meg „hideg háború-érte­kezletüket" — írja az Associated Press — amelyet megbénított az általános sztrájk. Könnygázbombákkal e'látotí fegy veres rendőrcsapatok vették körű1 a római amerikai nagykövetség épületét, amikor a résztvevők meg­A nyugatnémet bábállam báb­kancellárja Adenauer, tgy ame­rikai ujságirónak adott interjújá­ban már harmadízben vetette fel a „francia-német unió" gondolatát. Adenauer azt ajánlja, létesítsenek szoros politikai és gazdasági uniót Franciaország és Németország kö­zött. „Németország" alatt termé­szetesen saját nyugatnémet báb­államát érti. A Neues Deutschland leleplezi és megbélyegzi Adenauer jgazi szán­dékait Adenauer egész interjúja során a leguszitóbb hangon beszélt a Szovjetunióról. Az Adenauer ál­tal kívánt francia-német unió csu­A koreai nép függetlenségének záloga az árflK és megbortlha­lattan barátság a Szovjetunióval A fanjangi lapok cikkekben foglalkoznak a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság és a Szov­jetúnió k<fcö:t megkötött gazda­sági és kulturális együttműködési egyezmény március 17-i első év­fordulójával. A lapok közlik K'im­Ir_Szen miniszterelnök cikkét az évforduló alkalmából. A Szovjet­unió kormánya — írja Kim_Ir­Szen — köztársaságunk tparanak fejlesztéséhez szükséges gépeket, felszereléseket és nyersanyagok©' biztosított, A két ország közti áru­csereforgalom — az 1946-ost száz­nak véve, 1949-ben 459 száza­lékra emelkedett. A miniszterelnök ezu'án kiemelte, hogy a Szovjet­únió segítségével sikeresen telje­sítettéik a kétéves népgazdasági terv első évét. Az egész koréi nép — írja befejezésül — egyre job­ban felismeri, hogy a koreai nép függetlenségének, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság felvi­rágzásának és fejlődésének záloga az örök és megbont hatatlan barát­ság elmélyítése a Szovjetunióval. • Nagy népszerű ség ne k örvendenek a szovjet irók miivei Bulgtíriában A szovjet irodalom különösen r.agy népszerűségnek örvend a bolgár nép körében. 1949-ben a bolgár nyelvre fordított irodalmi művek 75 százaléka szovje/ író műve volt. E szovjet irodalmi mű. vek nagy része több kíacWröen. jelent meg. A „Partizdat". a Bol­gár Kommunista Párt kiadóválla­lata legutóbb kiadta Hja Ehren­burg: Vihar, Pavlenko: Boldog, ság, Bubenov: Fehér nyírfa és Nyekraszov: Sztálingrád lövészdr­kaiban című könyvét. A Népi Kul­túra Kiadóvállalat a közeljövőben „Szovjet költök" címmel új könyv sorozatot ad ki. • Szikratávíró újság a lengyel haiówon A lengyel kereskedelmi flotta érdekes újítást vezetett be. A hosszú tengeri u'-akat tevő hajók személyzete és utasat részére két gépírásos oldal terjedelmű napila­pot adnak ki. amelynek anyagát szikratávírón adják le Gdyniából az összes hajóknak. A „Tengerész hungja" cimü újság a hazai ese­ményekkel foglalkozik, közöl poli­tikai, gazdasági, szakszervezeti és sporthíreket. A tengerészek tehát a jövőben a leghosszabb tengeri utak Idején sem szakadnak el ha­zájuk belső életétől. Az új lapot nagy lelkesedéssel fogadták a mat­rózok. • A kinai ipar fe jh'ídése Satitung tartományában az állami könnyűipari válla­érkeztek a tanácskozásra. A római rendőrkapitány elrendelte, hogy a nagykövetséget állandóan megerő­sített rendőrség vegye körül. Az értekezleten egyrészt a mar­slial|i?áU országok fokozott kizsák­mányolásáról, gyarmati sorba ta­szításáról másrészt pedig a Kom­munista Pártok vezette békemoz­galom terjedésének megakadályozá­sáról tárgyalnak. pán újabb láncszeme volna a nyu­gati imperializmus háborús készü­lődéseihez- Bizonyos, hogy Ade­nauer az egész indítványt nem a maga kezdeményezéséből, hanem Mac Cloy amerikai főbiztos utasí­tására tette és hogy ezt a gondo­latot nem Bonnban, hanem Was­hingtonban szülték. Párisi politikai megfigyelők ki­emelik, hogy Adenauer kijelentése pontosan egybeesik az úgynevezett „Európa-tanács" strasbourgi érte­kezletével, amelynek egyjk leglé­nyegesebb kérdése éppen Nyugat­németország felvétele a tanácsba. latok termelése az elmúlt év­ben nagy emelkedést muta­tott és jelentős mértékben fe­lülmúlta a tartomány felsza­badítás előtti könnyűipari termelésének átlagát. Igy pl. a szövetáruk termelése a fel­szabadulás előttihez képest 25 százalékkal, a malmoké 50 százalékkal, a papírgyáraké 110 százalékkal, az autókaros. szériák és alkatrészek gyártá sa 100 százalékkal emelkedett. Egész Santungban 60 állami könnyűipari vállalat vau, melyek közül legtöbb dndno és Dzinany városokban he­lyezkedik el. Cindao legtöbh üzemében közös munkás- és technikai szakértőkből álló bizottságokat szerveztek. Ezek a jövőben megbírálják a be­érkező észszerűsíteseket és újí­tásokat, amelyekkel az ipari termelést a jövőben még ta. vább fokozhatják. • Ásatások Albániában Albániában a tudósok több cso­portja végez őskorj ása ásókat. Munkájukat az Albán Tudomá­nyos Intézet szervezte meg. A tu­dósok nemrégen a libovnoki la­pályon. Malik közelében a neolit­korszakból származó őskori telepet túrtak föl. A föld mélyéből külön­féle szerszámok és használati tár­gyak kerültek elő. A kalapácsok, bárdok, tűk és varróárak szarvas­ugancsból és csőn (hói készültek. Találtak tálakat, edényeket, poha­rakat is; ezek anyaga kezdetleges égetésű cserép. A tárgyak meg­munkálást módja és a rajtuk lévő díszítések arra mutatnak, hogy az agancsból készült szerszámok és a cseréptárgyak k.ét különböző kor­szakból valók. Az ásatásokat to­vább foly atják és remélik, hogy újabb leiertek alapján pontosab­ban meghatározhatják a település korát. • A sepsÍHxentgyfirgri Atlanti Magyar Nép­sxinháx a székely falvakat latotratja A sepsiszentgyörgyi Állami Ma­gyar Népszínház befejezte egyhó­napos vidéki kiirúijá'-. A körút so­rán körülbelül harmincezer em­ber nézte meg a színtársulat elő­adásában Margarit" Al'9^r .. Zó­ja", Kornejcsuk Makar Dubra. va" és Móricz Zsigmond átdolgo­zásában Szigligeti Ede ,,A csikós" című színdarabját, A színház 'to­vábbi műsorán Qorkij „Vássza Zselaznova". Szmirnov: .,Szabad a pálya" és Moliére „Férjek iskolá­ja" című darabjai szerepelnek. Az új bemutatókkal kapcsolatban tervbevették hogy a színház együttesen he főnként háromszor ellátogat a székely falvakba és soroza'osgn bemutatja repertoár­jáyak darabjait. A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ORSZÁGAIBÓL Amerikai utasításra Adenauer újra felvetette a francia-német unió gondolatát

Next

/
Thumbnails
Contents