Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-24 / 70. szám
PSnfék, '1950. március 24. 5 PÁ R T É L E T A pártdemokrácia jegyében tartották meg a vezetőségválasztó taggyűlést az OTI * pártszervezetében Megkezdődtek Szegeden is a pár'szervezeteink vezetőségeit újjáválasztó taggyűlése'*.. Rákosi elvtárs a K0zpor.fi Vezetőség február 10-i ülésén elmondott beszédében a vezetőségválasztó taggyűlések egyik főfeladafaként fűzte ki, hogy a vezetőségválasztásnak szorosan össze kell függnie „az önelégüUség, a diktálás, a szerénytelenség, a, bürokrácia; a hibák ellenf harccal". Mi biztosítja a hibák feltárásit és azok kijavításának ú.fját? A pártdemokrácia legszélesebb alkalmazása, a vezetőség és a tagság legteljesebb aktivitása a kritika és önkritika alkalmazásábain. És ualóban, ezen keresztül mérhetjük le a vezetőségválasztó taggyűlések sikerét, hiszen az új vezetőségek helyes megválasztása is attól függ, mennyire él a tagság a pártdemokrácia, adta jogaival, mennyire tárja fel a hibáikat és hiányosságokat. Csakis azokban a pártszervezetekben folyhat le teljes sikerrel a vezetőségek újjáválasz'ása, ahol a vezetőség és a párttagság mindezeknek tudatában van. ahol a vezetőség és a párttagság alaposam át tanulmányoz1 a Rákosi elvtárs beszédét és a Központi Vezefőség határozatát. Az OTI szegedi kerületi pénztára pártszervezetéinek vezetőségválasztó taggyűlésén az első perctől kezdve, a taggyűlés minden egyes mozzanatában, a beszámolóban és a hozzászólásokban egyaránt, az új vezetőségi tagok megválasztáséban is messzemenően kidomborodott az, hogy a párttagság igen nagy jelentőséget tulajdonit a vezetőségválasztó taggyűlésnek és él a párt'agság adta jogaival. Az ünnepélyes, nagyjelentőségű alkalomra különös gonddal feldíszített teremben a párttagság csaknem kivé el nélkül megjelent. A taggyűlés hangulata, az elvtársak viselkedése kezdettől fogva éreztette, hogy ez a taggyűlés jelentőségében és súlyában messze kidomborodik az eddigiektől. Példás fegyelmezettség, feszült figyelem jellemezte az elvtársak magatartását. Látszott, tudatában vannak, hogy ezen a taggyűlésen minden szó fon'os. I kritika-önkritika segítségéve! még jobb eredményeket emeltünk volna el Póp'ty elvtárs, elnök nyitotta meg a taggyűlést s megállapította, hogy a tagság csaknem teljes számban jelen ven a taggyűlésen, amelyet így határozatképesnek nyilvánított. Ezután javaslatot te t az elnökség, a jegyző, majd a jelölöbizo fság megválasztására. A tagság teljes 'számban, tagkönyveinek felmutatásával egyhangúlag elfogadta a javaslatokat,. Az elnök napirendi pon ként a titkári beszámolót és a jelölő bizottság javaslatának megvitatását terjesz•ette elő. Krier Péter elvtárs beszámolóját mindvégig feszült figyelemmel hallgatták a taggyűlés résztvevői. A kri ika és önkritika nyomán az OTI pártszervezetének eredményei és hiányosságai kerültek napvilágra. A pártszervezet egyéves munkájára tekintett vi'ssza a titkári beszámoló. Elmondotta Krier elvtárs, hogy az OTI szegedi kerületi pénztára az országos munkaversenyben 33 kerületi pénztár közül két Ízben nyerte el az első helyet. Ez a szervezettségnek, a munkafegyelem megjavuiásának, az elméleti színvonal emelkedésének köszönhető. — De még jobb eredményeket érhettünk volna el, ha kezdettől fogva alkalmaz uk volna a kritikaés önkritika fegyverét — mondotta Krier elvtárs. Az eredmények feltárása után sorra napvilágra kerültek a pártszervezet munkájának hibái és hiányosságai is. A párttitkár elvtárs elmondotta, hogy nem osztatta ki a feladatokat a vezetőség tagjai között. A pártszervezet vezetősége nem foglalkozott az OTI belső ügyeivel kellő mértékben, csak a kri ül; a után szervezték á' a termelési bizottságot. 0 veztöség munkája kampányszerű volt A vezetőség munkájában kampányszerűség uralkodott, hiányzott az ellenőrzés. Igen súlyos hibák történtek a pártdemokrácia terén, mert funkcióba osz ottak be év-társakat n tagság megkérdezése nélkül. Súlyo's hiba volt az is, hogy az eredmények következtében önelégül'ség lett úrrá a párttagságon, ami a tömegekkel való kapcsolat meglazulásához vezetett. A vezetőség nem ado't módot a tagságnak a hibák feltárására, így a tagság nem támogatta a vezetőséget. A vezetőség nem értette mag. hogy a tagságtól és a pártonkívüli tömegektől tanulnia kell. A titkár elvtárs beszámolója után igen sok elvtárs kért szót. Szántó Margit elvtársnö elmondotta, hogy nem foglalkoztak egyénileg a párttagsággal!. Ez súlyos visszaesésekre és hibákra vezetett a tagjelölteknél. Az ui vezetőség okuljon a hibákból Thököly e'vtárs, a munkaverseny kainpányszerűségére mutatott rá, amelyet a pártszervezet vezetősége csak későn vett észre. K.nszdné, Mannheimné elvtársnök az MNDSz munkájáról beszéltek. Elmondották, hogy a pártszervezet vezetősége nem adott kellő támogatást az MNDSz-nek Mannheimné elvtársnő az MNDSz oktatási munkának hiányosságaival kapcsolatban megjegyezte, hogy hibát követett el, mert látta ugyan a hibákat, de nem hivla fel ezekre a fjgyelmet. Molnár elvtárs elmondotta, hogy a kerületi pénztárhoz munkáskáderek kerültek anélkül, hogy a tagsággal tudatták volna. Pedig, ha ez megtörténik, több segítséget tudtak volna nyújtani munkáinkhoz. Váraái Márton elvtárs hozzászólásában kérte, hogy az új vezetőség tartsa majd állandóan napirenden az agitációs munka kérdését. Strack elvtárs rámutatott arra, hogy a pártszervezet vezetősége a kerü'eti pénztár kérdésével nem foglalkozott A pártszervezet vezetősége a felsőbb pártszervektöl kapott utasításokat mechanikusan alkalmazta, figyelmen kivüt hagyva a helyi adottságokat. Később a pártszervezet vezetősége egy másik végletbe esett, félredobta a politjkai munkát és kizárólag csak üzemi problémákkal foglalkozott. — Javasolom az új pártvezetöségnek, hogy okuljon ezekből a hibákból — mondotta. — Ezután a pártszervezet és a tömegek kapcsolatáról beszélt. Elmondotta, hogy megkérdezte egy pártonkivüWől, hogy ml a véleménye a vezetőségválasztó taggyűlésről. A pártonkívüli dolgozó ezt válaszolta: „Ilyet 1945. óta még senki sem kérdezett tőlem". Vita a jelölőbizottság javaslatai felett A hozzászólók még több értékes szempontot vetettekéi, majd Krier elvtárs válaszolt a hozzászólásokra. Ezután határozati javaslatot terjesztett elő, amely az új vezetőség előtt álló feladatokat szabta meg az eddig elvégzett inunka tanulságai alapján. Több felszólaló a kádermunkávai, a munkaversenynyel kapcsolatos javaslatokkal egészítette ki a határozati javaslatot. Ezután a jelenlévők nagy érdeklődése mellett terjesztette elő a jelölő bizottság elnöke az új vezetőségi tagokra vonatkozó javaslatát, valamint a felsőbb pártértekezletre javasolt elvtársak neveit. Váradi elvtárs jelölésével kapcsolatban Makai elvtárs például a következőket mondotta: Félévvel ezelőtt kerültem kapcsolatba Váradi elvtárssal. Igen nehéz munkakört tölt be, munkájához való viszonya kifogástalan és pártmunkáját is a legnagyobb odaadással és aktivitással végzi. — Több hozzászólás után egyhangúlag elfogadta a taggyűlés Barabás Béláné elvtársnő jelölését is. A következő jelölt Huzsvúr Anna elvtársnő volt. Miután életrajzát ismertette, többen elmondották, miért tartják alkalmasnak vezetőségi funkcióra. Bata elvtárs például elmondotta, hogy mint munkáskáderi, maguk a pártonkívüliek is örömmel fogadták és szeretettel veszik körül. A taggyűlések előkészítése és levezetése Ocskai elvtárs kifogásolta Huzsvár elvtársnő vezetőségi taggá való választását, mert Huzsvár elvtársnőt rövid idő óta ismeri a tagság. — Magam se tudom, milyen képességei vannak — mondotta. Több hozzászóló rámutatott Huzsvár elvtársnő jó munkájára, politikai fejlettségére, megígérték, hogy segíteni fogják munkájában. A tagság végül is elfogadta a jelölő bizottság javaslatát. Rákosi elvtárs útmutatásait követve megoldjuk feladatainkat Krier Péter elvtárs vezetőségi taggá való választását a tagság nagy taps közepette fogad'ia el. Dr Gergely Győző elvtárs jelöléséhez többen hozzászóltak. Makai elvtárs rámutatott arra, hogy orvosi hivatásá'í és pártmunkáját egyaránt kifogástalanul látja el. Bata elvtárs kihangsúlyozta, hogy Gergely elvtárs jelölése azt jelenti, hogy a Párt megbecsüli a dolgozókkal tartó értelmiséget. Elmondotta, hogy Gergely elvtárs haladó szemináriumra jár és ott igen szép eredményeket ér el. Egyhangúan elfogadta a taggyűlés Strack elvtárs és Váradi Márton elvtárs jelölésé1! is, a felsőbb pártértekezletre. A vezetőségi tagok megválasztása után Krier elvtárs mondotta el zárszavát. Rámutatott arra, hogy ennek a taggyűlésnek fordulópontot kell jelentenie a pániszervezet és az intézet életében. — Biztos vagyok benne, hogy a Szovjetunió és, Sztálin elvtárs, valamint Pártunk és Rákosi elvtárs útmutatását követve végrehajtjuk az előttünk álló nagy feladatokat — mondotta. A taggyűlés résztvevői lelkesen ünnepelték Sztálin elvtársat, a Magyar Dolgozók Pártját és vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat. A vezetőségválasztó taggyűlés az Internacionálé eléneklésével ért végett Nagyobb éberséget a Textilkombinát Szakszervezeti Bizottságánál (Tudósítónktól.) Rákosi elvtárs 1949 szeptember 30-i beszédében felhívta figyelmünket az éberség gyakorlására, ugyanakkor világosan rámutatott arra, hogy az éberség nemcsak a Politikai Bizottság, a pártvezetőség, a Központi Ellenőrző Bizottság és az Államvédemi Hatóság ügye, hanem egész Pártunké, az egész magyar dogozó népé. Ahol nincs meg az elméleti felkészültség, ott könnyen elfelejtik, hogy az ellenség milyen hatalmas kárt okozhat például mozgalmi szervezeteink bélyegzőjének felhasználásával. Ezt gazdasági kártevésre, de ezen túlmenen súlyos politikai akciókra is felhasználhatják. A Párt egyizben már felhívta a figyelmet az éberségre a Textil/kombinát vezetőségénél, mégis megtörténhetett, hogy az üzemi Szakszervezeti Bizottság bélyegzői az őrizetlenül hagyott üb. irodából a nyitvah agy ott fiókból a kapus fülkéjébe kerültek. Ugyanúgy azonban az ellenség kezébe is kerülhetett volna, különösen azért, mert a szolgálatos kanu« felelőtlenül ki. adta az erélyesen fellépő illetékteleneknek. Nagyon jó volna, ha azok, akikre ez az ügy tartozik, kivizsgálnák, és azokat, akik a hanyagságot elkövették, felelősségre vonnák, hogy a jövőben több gondot fordítsanak az üb. bélyegzőjének kezelésére. Fehér Dénes A do'gozó porasz>ság boldog jövőjének útját mutatja a „Szabad Föld" n Párt alapszervezete — a bolsevik párt alapja. A Párt alapsaervezete élő, önálló szerv, amelyet éppen tömörsége, működésének egysége, akaratának céltudatossága és az öntudatos fegyelem tart együtt és amely a párttagok tömegeinek alkotó tevékenységére támaszkodik. Az alapszervezet legfőbb vezetőszerve a taggyűlés. A taggyűlés vitatja meg a szervezet életének és munkájának minden fontosabb kérdését, határoz a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja új tagjainak és tagjelöltjeinek felvételéről, dönt a pártból való kizárásról és a szervezet tagjainak pártfegyelmi ügyeiben. Az alapszervezet taggyűlése meghallgatja a pártbizottság beszámolóját az elvégzett munkáról, irányítja a pártbizottság működését és mozgósítja a kommunistákat a szervezet elé állított leg. fontosabb politikai és gzadasági feladatok teljesítése érdekében. A taggyűlésnek nemcsak azért nagy a jelentősége, mert az alapszervezet legfelsőbb vezető ezerve, hanem azért is, mert a kommunisták eszmei edzésének és nevelésének hatalmas erőforrása. A taggyűlés kiszélesíti a kommunisták látókörét, növeli bennük a Párt és a rájuk bízott munka iránti kötelesség- és felelősségérzetet. CztáJin elvtárs útmutatása — ** — hogy a Párt tömegeinek aktivitását emelni kell — azt jelenti, hogy az őket érdeklő kérdéseket megvitatás céljából eléjük kell tárni, biztosítva számukra a bolsevik kritika lehetőségét Ezt az útmutatást a Párt a gyakorlati példák ezrével erősítette meg. Csak ilyen úton — tanítja Sztálin elvtára — lehet a pártfegyelmet valóban öntudatos, valóban vasfegyelemmé változtatni, csak ezen az úton lehet gazdagítani a Párt tömegeinek politikai és gazdasági tapasztalatait, csak ilyen módon lehet megteremteni azokat a fel. tételeket, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a Párt tömegei új aktiv pártmunkásokat, vezető funkcionáriusokat neveljenek ki. A pártszervezet munkája csak ott válik valóban életképessé, ahol a kommunisták gyakran ősz. szegyülnek, együttesen vitatják meg és döntik el az ügyeket. Tartalmas és harcos szellemű volt az a taggyűlés, amelyen a moszkvai Timosenko-gyárban az ötéves tervnek négy év alatti teljesítése került megvitatásra. A pártbizottság e gyűlés előkészítésébe sok kommunistát vont be. Az előzetes előkészület határozott eredményekre vezetett- A taggyűlésen a kommunisták tevékenyen vettek részt a vitában ég a javaslatok kidolgozásában, a felszólalások komolyak, határozottak voltak és az önkritikán alapultak. A taggyűlés megkövetelte valamennyi párttagtól és tagjelölttől, hogy vegyen részt a munkaversenyben és vállaljon egyéni szocialista kötelezettségeket. A gyűlés határozata rámutatott azokra az intézkedésekre, amelyek a politikai tömegmunka széleskörű fejlesztésére irányultak. I Természetesen ezzel még nem ért véget a pártszervezet szervező és mozgósító szerepe. Taggyűléseket rendeztek egyes műhelyekben és osztályokon is. Taggyűlést a gyár minden műhelyében és osztályán rendszerint havonta egyszer tartanak. Ez azonban legfeljebb szokás, de nem szabály és a pártszervezet titkára ne ragaszkodjék hozzá mereven. Helytelen lenne holmi alaki elképzeléseknek alávetni magukat, vagyis egyszer é3 min. denkorra megállapítani a gyűlések számát. Mi az ügy érdekeit tartjuk szem előtt és a jelen pillanatban a pártszervezet ele állított követelményekből indulhatunk ki. Ezért ha szükséges, hogy valamilyen fontos kérdést a kommunisták sürgősen megvitassanak, akkor gyakrabban kell gyűlést tartani. A gyár pártbizottsága megköveteli a műhely-pártszervezetek titkáraitól, hogy a pártgyűlésen megvitatásra kerülő minden kérdést előzetesen gondosan készítsenek elő. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az előkészített határozat-tervezetet a gyűléseken változtatás nélkül el is kell fogadni. A határozat-tervezet — csak alap. A tájékoztatást rendszerint nem követi vita és póthatái >zaíokat sem fogadnak el, da megtörténhetik, hogy a kommunisták a párthatározatok egyes végrehajtóinak munkáját nem tartják kielégítőnek és ezért megfelelő javaslatokkal állnak elő, amelyeket ott helyben megvitatnak és a gyűlés vagy elfogadja, vagy elveti azokat. , f| taggyűléseken egy-egy kér•• dés megvitatása során a műhelyvezetők, a pártszervezők, gyakran használják azt a kifejezést, „rá kell veze ni az embereket." Ez a kifejezés, bár sablonos, lényegében helyesen fejezi ki a Párt és a gazdasági vezetés feladatait, mert az emberek és önzetlen munkájuk nélkül a terv — semmit sem ér. Ezért nekünk, pártmunkásoknak, gyakrabban kell igénybevennünk a komtnunis'ák tapasztalatait, gyakrabban kell velük megtárgyalni a gyár és a pártszervezet életében felmerülő minden kérdést és fejleszteni kell aktivitásukat a gyakorlati, a párt és termelési tevékenységükkel kapcsolatban. Minden taggyűlést egyúttal a vezetők alulról való ellenőrzésére is fel kell használni. Az ilyen ellenőrzés előfeltétele a kritika és önkritika fejlesztésének, amelynek célja, hogy segítő eszközül szolgáljon a szervezet, a gyár vagy az egyes vezetők munkájában észlelt hibák kijavítására. A kritika politikai élessége a gyűlés sikerének legfontosabb fokmérője. Az a vezető pártfunkcionárius végez értékes és jó munkát, aki a taggyűlések minőségének fő fokmérőjéül a párttagok és különösen a fiatal kommunisták aktivizálását és ezeknek a párt belső életébe való bekapcsolását tartja. A vezető pártfunkcionárius erejének nem abban kell kifejezésre jutnia, hogy mindent egyedül végez el, hanem abban, hogy sikerül megszerveznie valamennyi kommunista tevékeny részvételét a piáit- és iársadalmi munkában. A gyűlések előkészítésénél és megtartásánál különös figyelmet kell fordítanj a rendre, a szervezettségre és a pcnjosságra. M indig valamelyik műhely, vagy osztály pártszerveze ének feladata annak nyilvántartása és ellenőrzése, hogy a tagok teljes üzemi taggyűléseken idejeben jelennek-e meg. Az ő feladatuk az is. hogy megszervezzék a kommunisták pár igazolványainak és tagdíjbefizetésének ellenőrzését. Mielőtt a taggyűlés befejeződne, az elnök átadja a szót a pár'szervezet titkárának, aki jelenti a gyűlésnek, ki hagyta el az üléstermet engedély nélkül és ki nem tett eleget tagdíjfizetési kötelezettségének. Gyárunk kommunistáinak többsége előtt, akik már huzamosabb idő óta tagjai a Pártnak, szinte érthetetlen, hogyan lehet a taggyűlésről elkésni, vagy pedig megvárni. cmig figyelmeztetnek valakit a tagdíjhátralékára. Akadnak azonban egyes fiatal kommunisták, akiknek még nem vált vérükké a pártkötelezcttseg és a pár'.fegyelem, és ezért figyelmeztetésre szorulnak. Az üzemi és műhely-pártbizottság állandó, éber figyelme a taggyűlések előkészítésével és megtartásával kapcsolatban, jó eredményeket hoz. A gyűléseket nálunk szervezetten és magas eszmei szírvonalon tartják mez. A taggyűlések mint a kommunisták bolsevik nevelésének iskolái, nagy szerepet játszanak a gyár pártéletében és a termelés minden vonalán, a termelési tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért vívott harcban. valamint abban is. hogy gyárunk sz ötéves tervet négy év alatt sikeresen befejezze. (A. KUmanov, a moszkvai Timosenko-gyár párttaodája titkárának cikke nyomán).