Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-22 / 68. szám

4 Szerda, 1950. márchis 22. SZEGED KOSSUTH-DÍJAS MATEMATIKUSAIT IS magával ragadta a Párt vezetésével mindinkább felfelé ivelő élet jÁ 1 Ády-Gri egyetem Bolyai Intézetében dolgozik dr Rédei László elvtárs, és drSzSketalvi-Nagy Béla. Mindket­ten a matematika professzorai és Szeged új Kossuth-díjasai közé tar­toznak. A számok világával fegfalk óznak s bonyolult matematikai prcb. lémák megoldásával segitlk hozzá a fejlődéshez technikánkai és gyakor­lati életünk minden olyan területét, amelynek alapja a matematika tu­dománya. Dr. Rédei László elvtárs, a Szegedi Tudományegyetem geo­metriai tanszékének vezetője szám­elméleti és csoportelméleti kérdé­sekkel foglalkozik. — Majdnem 30 éve végzem szám­elméleti kutatásaimat — mondotta Rédei elvtárs. — Csoportelmélettel a felszabadulás után kezdtem foglal­kozni, de ma már ez a legkedvesebb kutatási területem. Most már való­ságos fiatalos szenvedéllyel végzem ilyen irányú kutatásaimat. Ezt lehe­tővé teszi elsősorban az, hogy ma összehasonlíthatatlanul kedvezőbb körülmények között végezheti min­den kutató a maga munkáját, igy mi, matematikusok is. Jellemző erre azok a számadatok, amelyek a munkásságommal függenek össze, összesen 71 dolgozatom jelent meg eddig, 30 éves pályám során és eb­ből a (elszabadulás utáni néhány esztendőre 19 dolgozat esik, ezen­kívül jelenleg nyomás alatt van 10, de még hozzászámíthatjuk azokat is, amelyeken most dolgozom. Ez annak következménye, hogy engem is magával ragadott a Párt vezetési­vel egyre inkább felteié ioelö élet, szellemi felszabadulás, amely bekö­vetkezett. — Ha az ember jól dolgozik, az annak jele, hogy jól érzi magát, mert kényszer alatt nem lehet kutató munkát végezni. Ezért most szinte második fiatalsági periódusomat élem át és minél jobb munkámmal akarom meghálálni azt a nagy ki­tüntetést, amelyet a Kossuth-díjjal kaptam. Rédei elvtárs ls behatóan foglal­kozik a szovjet tudományos ered­mények megismerésével. Számelmé­leti kutatásai összefüggnek Vinogra­dov híres szovjet matematikus vizs­gálataival, Ottó Smldt szovjet ma­tematikus csoportelméleti vizsgála­tai szerint továbbfejlesztette. Dr. Szökefalvi-Nagy Béla, az ábrázoló geometriai tanszék ve­zetője. A matematikai analízis és főképpen a valós változós függ­vénynek és függvény operátorok kérdésével foglalkozik. Leg'öbb munkája az úgynevezett Hilbert­tér és operátoraik elméletébe vág, nmeit/ az alapja többek között az új atomfizika, a kva-n'um-mecha. nika matematikai tárgyalásának. Most dolgozik a valós-változós függvények újabb elméletét tár­gyaló könyvön. Szőkefalvi-Nagy professzor a Magyar Tudományos Akadémiának levelező tagja. Fon­tos feladatának tartja a szovjet matematikai eredmények megisme­rését. — Ezért is tanulok már 1943 óta orosszul, — Jelentette ki ezzel kap­csolatban. — A szovjet matemati­kusoknak olyan kiváló eredményeik vannak, különösen az analízis terén, amelyek szükségessé teszik, sőt valósággal kenyerünkké teszik az orosznyelvü matematikai cikkek olvasását. NfkolszklJ szovjet ma­tematikussal közvetlen kapcsolatot is tartok fenn. Bernsteln szovjet akadémikus iskolájának kutatásai pedig sokban ősszeffizödtek kuta­tásaimmal', tudományos munkánk­ban kölcsönösen hivatkozunk egy­másra. SzökefaM-Nagy professzor nem­csak maga foglalkozik a szovjet matematika eredményeivel, hanem minél szélesebb körben ismerteti is azokat Ezt szolgálja legközelebb' előadása is, amely a Bólyaf Mate­matikai Társulat rendezésében a szovjet matematika funkclonáris analízise terén elért újabb eredmé­nyekről számol be. — Nagy örömmel töH el, — mondotta Szőkefalvi-Nagy profesz­szor — hogy az idei egyik Kos­suth-díjjal engem tűntettek ki A matematika nálunk a múltban a természettudományokkal együtt a háttérbe szorult. Igen sok leles matematikusunk kényszerült ide­genbe menni. Ma a helyzet gyöke résen mds, a dolgozó magyar nép államában a matematikai tudomá­nyok és művelői ls eddig soha nem tapasztalt megbecsülésben része­sülnek. Ez természetesen azt a kő­telezettséget rőja ránk, a matema­tika kutatóira és tanáraira, hogy a matematikai és természettudomá­nyi gondolkozásnak, kultúrának né­pünk körében az eddiginél' sokkal szélesebb elterjedését és kifejlődé­sét előmozdítsuk, továbbá a tudo­mányos és szociális fejlődés folya­mán mind sűrűbben felvetődő egyes matematikai problémák megoldásá­val, magunk is a legközvetlenebb módon vegyünk 'részt országunk építésében. * z a két nyilatkozat is világo­san beszél arról, hogy nem le­het elvont a tudomány. Minden tu­dománynak szoros kapcsolatban kell lennie, az élettel, a dolgozók életé­vel, mint ahogyan a dolgozók mun­kája teszi lehetővé a Párt vezetésé­vel a tudomány igazi fejlődését. Tudják ezt Szeged új Kossuth-díja­sai, akik az eddiginél is lelkesebb munkával akarják meghálálni a dol­gozók államának megbecsülését. Kivételes intézkedéseknek nevezi az olasz kormány azokat a fasiszta rendeleteket, melyeket a vérengző Scelba javaslatára ho­zott, „a társadalmi rend fenntar­tására". Ezek az intézkedések törvényellenes cselekedetnek mi­nősítik a parlagon heverő földek elfoglalását, megfosztják az olasz népet a gyülekezési és szólássza­badságtól, szóval a demokráciá­nak még csak a látszatát is eltör­lik. Sokat tőrölni persze nem na­gyon kellett, mert hiszen eddig is igen jóhiszemű embernek kellett annak lennie, aki a fekete reak­ciós De Gasperi, a hóhér Scelba és társaik kormányzatában nyo­mát is látta a szabadságjogok % tiszteletbentartásának. Ezek a rendeletek, éppen úgy, mint a közelmúltban a francia parlament jobboldali többsége ál­tal hozott rabszolgatörvény, az amerikai imperialisták egyenes utasítására születtek meg, akik mind szorosabbra vonják a hálót a nyugateurópai csaillóskormányok körül, megfosztva őket független­ségük utolsó maradványaitól is. Láttuk azonban, hogy milyen eredményeket hozott a rabszolga­törvény Franciaországban. A fran­cia dolgozók nem hajlandók el­ismerni ennek a gyalázatos „tör­vényinek érvényességét. A rab­szolgatörvény életbelépése óta nem csökkent, hanem nőtt a fran­cia dolgozók sztrájkmozgalmainak száma és hevessége. De magában Amerikában, ahol két hírhed* sze­nátor; Mr Taft és Mr Hartley elsőnek terjesztették be ezt a szé­gyenteljes erőszakindítványt a képviselőház elé, szintén ered­ménytelenek voltak a tőkések erő­szakoskodásai. Mikor Truman el­nök a sztrájkoló bányászok ellen a Taft—Hartley törvényhez folya­modott, csak a munkásáruló szak­szervezeti vezetőket tudta befo­lyásolni. a bányászokat azonban nem. Gyözött is a bányászsztrájk, Truman. Taft, Hartley és az áruló bányászvezér, Lewis, minden mes­terkedése ellenére is. Hasonló jelenségeket máris ta­pasztalhatunk Olaszországban. Scelbáék fasiszta erőszakoskodá­sa nem szüntette meg a földfog­lalásokat és csak még erősebbé kovácsolta a kommunistákat és a baloldali szocialisták zászlaja alá tömörült munkásosztály egységé*. Scelbáék ideig-óráig még rend­őri erőszakkal fenn tudják tartani hatalmukat. De már a Terniben tüntető munkások ellen küldött katonaság nem volt hajlandó a munkások ellen fordulni, hanem átállt az oldalukra. Ez is mutat­ja, hogy az olasz nép ellenállása egyre erősebb lesz az amerikai imperialisták minden mesterkedé­se ellenére is Írott paplrrongynak tekint minden olyan szerződésit, amely az idegen megszállók ké­nye-kedvére akarja kiszolgáltatni Olaszországot A Ruházati NY dolgozói méltóképpen akarják kifejezni hálájukat a Szovjetunió, Sztálin, Rákosi elvtárs és a Párt iránt Az ujszegedi Ruházati NV dolgozói néhány nappal ezelőtt tartották meg a Sztahánovisták Első Országos Tanácskozásának kiértékelését üzemi gyűlés kere­tében. A dolgozók közül sokan felszó­laltak és értékes felajánlásokat tettek április negyedike méltó megünneplésére. Balog Jenő vállalta, hogy második negyedévi tervét 24, a harmadikat 48, az egész évi ter­vét pedig 91 nappal előbb fe­jezi be. Fehér Géza, Kertes Endre, Triesz Jakab, Biró Mihály, Zse­bők János, Barna Irma, Farkas Antalné, Csomor Sándorné, Ha­lász Klára, Pópity Péterné és még többen hasonló felajánlá­sokat tettek. Baráth Mihály sztahánovista vállalta, hogy április negyedi­kére az összes munkálatokat, gépi munkát, kézi munkát, ka­pocsvarrást, szalagrendszerbe szervezi be. Azonkívül vállalta azt, hogy Ferenczi János új technikusinak átadja munkamód­szerét és azonkívül április ne­gyedikére bevezeti a háromgépes gomblyukasztó rendszert. Botos József vállalta, hogy a szalag és csoportvezetőket meg­tanítja a helyes adatszolgálta­tásra, hogy az eddigi hibákat kiküszöböljük, azonkívüfl vállal­ta, hogy hetenként három na­pon át tudását átadaja a fizi­kai dolgozóknak, hogy ezzel is szorosabbá tegye a műszaki és fizikai dolgozók között a kap­csolatot. Kozocsa István vállalta, hogy április negyedikére a tervet munkanapokra bontja fel. Kasza Ferenc az ifjúság közül egy tisz­tasági és rendfenntartó brigád megszervezését ajánlotta fel. Szabó Imre a műszerészek ne­vében ígérte, hogy április ne­gyedikére teljesen rendbehozzák a gépeket. A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ORSZÁGAIBÓL 240 SZÁZALÉKOT ÉR T EL % a Rendező pályaudvar „Dózsa" brigádja A MAV szegedi dolgozói is kiváló eredményeket érnek ©1 az április 4-i munkafelajánlá sok során. A Szegedi Rendező pályaudvar dolgozói például elhatározták a kocsifordulók meggyorsítását, hogy ezzel is hozzájáruljanak az áruk gyor­sabb szállításához, vasúti ko­csik alaposabb kihasználásá­hoz. Három brigád 's alakult, a „Vörös Csillag", a „Vörös Meteor" ée a „Dózsa", me­lyeknek tagjai forgalmisták és kocsimesterek. Közülük különösen kivált o „Dózsa", brigád, melynek tag­jai Miháy László és Bán Bé­la forgalmisták, valamint Karlóczai Sándor, a rendező­pályaudvar és Guti Ferenc a Tisza pályaudvar kocsimes­tere. A „Dózsa" brigád tagjai, akik eddig átlagosan 150— 170 százalékot értek el a ko­csiforduló terén, az április 4-i munkafelajánlás, munkaver­seny során már vállalásukat túlteljesítve, legutóbb 240 szá­zalékot értek el. A többi bri­gádok tagjai most megfo­gadták, hogy ők sem marad­nak le a „Dózsa" brigád tag­jaitól, és jobb munkájukkal a vasúti szállítások területén is hozzájárulnak a szocializmus építőséhez. • Versenyben április 4-ért Csongrádmegye gépállomásai Csongrád megye gépállomásain egyre terebélyesedik felszabadulá­sunk ötödik évfordulójának méltó megünneplésére a versenymozga­lom. A nemes versenyt a megye legjobb gépállomásának traktoris­tál: a deszkiek indították meg. Ver­senykihívásukat 14 gépállomás dol­gozói fogadták el s vállalták azt, hogy a kiütemezett tavaszi munká­kat április 15-ig befejezik, de a Tvors munka mellett nagy súlyt fektetnek valamennyien á minősé­gi munkára is. Nagyarányú ön­költségcsökkentést is vállaltak traktorlstáink: vállalták 10 száza­lékos üzemanyag csökkentést, ami a normát, figyelembe véve a 15 gépállomás 338 mázsa 12 kg. rob­banó üzemanyag megtakarítást je­lent 35.840 forint értékben. Kenő­anyag megtakarításuk 23 mázsa 60 kg. súlyt jelent, amelynek értéke 14.196 forint. A deszki versenykihívás 75 szá­zalékos alkatrész, anyag- és javító­költség csökkentést ir elő. Ez 157 ezer 500 forint megtakarítást ered­ményez. Csongrád megye gépállo­másai tehát április 15-ig Jó mun­kájuk következtében 207.536 forin­tot takaríthatnak meg. SZOMBATON tartja meg a DÉ­FOSz városi szervezetének vezető­sége természettudományi előadásso­rozatának második részét, ahol Be­rencz Ferenc gimnáziumi tanár tart előadást; A Föld alakulása címen. Az előadás Jósika-utca 2. sz. alatt lesz, délután 6 órakor. Az MSzT szegedi titkársága érte­síti tagjait, hogy a jelvények meg­érkeztek és Horváth Mihály-u. 3. szám alatt áiivehetők. Felszabadulásunk ünnepére Htíi&M-Uaftp v 2.50 forint. Kapható a Délmagyar kiadóhivatalában. Sanghaji tapasztalatok A repülőigép ablakain keresztül figyelik az utasok a felszabadult Kina 'agjait. Percről-percre új te­rületek tűnnek fel. Felülről a ha­talmas végtelenbefutó rizsföldek egyetlen nagy barna földtábla ké­pét nyújtják, amelyen egyre több apró pont mozog. A szemlélődő In­kább tudja, mint sejti, hogy ezek az apró pontok a földeken dolgo­zó felszabadult kínai parasztok, akik most már a magukén szánta­nak. vetnek és aratnak. Tükörsima betonúton száguld az autó. így egész közelről megfigyel­hetők a négyszögekre hasított rizsföldeken dolgozó parasztok. A földek végében sorakozó, rizsszal­mával fedett parasztházak sorra elmaradnak. A falvakat, települé­seket magunk mögött hagyva. a látóhatáron egyszerre felbukkan Sangháj városa. Sanghaj — a világ egyik legna­gyobb kikS'ője, Kina gazdasági központja. Ijt összpontosul az or­szág gazdasági ereje, a nagyipar, de a behozatal és kivitel forgal­ma is. Sanghájban mindig sok külföldi tartózkodott. A könnyű zsákmány reményében tömegesen tódultak ide az imperialista országok ke­reskedői, panamáiéi és üzletembe­rei. Amíg ez a pénzhajhászó kül­földi kereskedőréteg a fővárosban felhőkarcolókat épített, addig a kinai munkások egyre messzebb távolodtak a belvárostól, a külvá­ros nyomorúságos kunyhóiba. Száz- és százezer sanghájj prole­tárnak nem volt hajléka és a ,.dzsunká"Jiak nevezett hosszú, keskeny, szalmatetővel fedett csó­nakokban lakott. Többezer ilyen dzsunka himbálódzott a Huan-po és a Szudzsau-krik sárgla vízéin. Ennyit a város múltjáról. A fel­szabadulás után a népi kormány megváltoztatta ezt a helyzetet s ma már az égnektörő felhőkarco­lókat munkások lakják. Az „úszó Sangháj" lakói a városból meg­szökött Kuomintang-hivatalnoko'k épületeiben találtak lakást. Jó életkörülmények közölt, az új sza­bad élet kiépítésén fáradoznak már a tegnap még hajléktalan proletárok. A gyárlátogatások még világo sabban tárják fel a szembetűnő változást, amely a felszabadulás óta végbement a kínai nép élete­ben. Az egyik sanghájl textilgyár homlokzatán tűzvörös. kék és sár­ga transzparensek. A műhelyben a gyár egyik régi munkásnője. Lu­Szun így válaszolt kérdésünkre: — Csang-Kai_Sek bandája a visszavonuláskor magával ak-arta vlnnj az egész gyár felszerelését. De m; megvéd' ük a gyárat. A múltban csak annyit dolgoztam, amennyit a tulajdonos megköve­telt. Mindegy volt számomra, mennyi selymet gyártok. Ma már a nép számára szövöm a selyme1 Megváltoztak munkafeltételeink, a dolgozók üzemében csak kedvvel lehet dolgozni. Gyárunkat a leg .korszerűbb berendezésekkel, ven­tillátorokkal látták el, hogy A munka legjobb körülményeit meg­teremtsék. Az egyie gyarapodó szociális intézkedések napról-nap­ra megkönnyítik munkánkat. Minden sangháji munkás én munkásnő szavából kicseng az a felismerés, hogy termelőmunkájuk ma egy-egy tégla az új ország építésében. Erre muta1n-ak a ter­melékenység emeléséért indltotti munkaversenyek, a gyárak egymás közöft folyó nemes vetélkedései. Azelőtt 10—12 óra volt a napi munkaidő, ma nyolcórás műsza­kokban dolgoznak. Ez adta az ala­pot ahhoz, hogy új eljárások, új munkamódszerek bevezetésével fokozzák a munka termelékenysé­gét. A texfilgyárban 20—25 szövő­gép kezelésére tértek át. A sang­hájj dolgozók legutóbb a nyers­anyag-takarékosságért és az álta­lános önköltségcsökkentésért hir­dettek új versenyt a nehézipar­ban. A sangháji benyomások egyet­len nagy képpé szövődnek. Ez a kép eleven erős, a valóságot — a 400 milliós népi Kina fejlődését, virágzó életét ábrázolja. fl fűtőház tüzelőanyag megtakarítása A craiovai fűtőház dolgozó* szo­cialista munkaversenyükben is­mét nagy megtakarítást ér;ek el. A megtakarítás összege 3 millió 400.000 lej Ezt az eredményt a füstcsövek állandó tisztításával, a kazán jókarbantartásával, vala­mint a helyes tüzeléssel és a vo­natsebesség maximális sebességével érték el. • Egymillió korona jutalmat is kaphatnale ax ujitók Cnehnxlovákiában Csehszlovákiában á szervezték a munkásújítók prémiumrendszerét. Az eddigi 20 ezer koronás prémi­um-határt 1 millió koronára emel­ték fel. A jövőlx-n az űzetni dol­gozók aktívabban vesznek részt az újítási javaslatok elbírálásában. A prémiumot az újítás bevezetését követő hónapban kifizetik. A táb­lázat tételeinek értelmében egyet­len újítássnl az eddfgj maximális 'étel Ötvenszeresét érhetik el a munkásfeltnlálók. A nemzeti vál­lalatok az újítómozgalom felien­dífése érdekében tanfolyamokat indítanak. Az oktató brigádok már működnek. A pártépites munkáiénak nélkülözhetetlen fegyvere fl PÁRTMUNKÁS OLVASD TERJESZD'

Next

/
Thumbnails
Contents