Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-22 / 68. szám

'Ster'Zta, 1950. tnUrcht* 22. 5 A szovjet ifjúság nevelésének mindennapi módszere A BÍRÁLAT ÉS ÖNBÍRÁLAT A Bolsevik Párt és vezérei. Len'tn és Sztálin mindig ügyeltek arra. hogy a bírálat és önbírálat elvj síkon mozogjon, hogy az a szervezettség és a fegyelem megszilárdításának eszköze legyen, hogy a haladás, az alkotók és újítók nevelésének, az emberek nevelésének az észköze legyen, amely pem ismeri a tespedést és a pangást. Lgyer.esség és becsületesség — ezek a bolsevik bírálat és önbírálat kimagasló tulajdonságai. Legyen az bár néha nehéz és kelleme len. mégis mondd meg a vezetőd, vagy a bajtársad szegőébe az igazat ahelyett, hogy tévedéseiről és hibáiról megbújva suttognál. És magadnak is legyen anynyi íérfiasságod. hogy meghallgasd, elismerd és helyesbitsd azt, amire eiv-ársad rámutatott. „Az, aki fél munkájának bírálatától — mondotta A. A. Zsdánov — az megvetendő, gyáva, az nem méltó a nép tiszteletére". A bírálat'al és önbírálattal szemben tanúsított magatar ás az ember szocialista öntudatának fokmérője, annak a mérője, hogy mennyire képes a társadalmi érdeket a saját, személyi érdeket fölé helyerr.i. A bírálatok és megjegyzések meghallgatásának kötelezettsége távolról se jelenti azt. hogy minden bírálatot és önbirátatot el kell fog'dnt TV" ekünk nincs szükségünk 1 „mindenféle" önkri Okúra ír' a Sztálin elvtárs —. nékünk olyan önkritikára van szükségünk, amely a munkásosztály kulturáliságát emeli, amely neveli harci szellemét, megszilárdítja ebben a győzelembe ve'etf hitet, felfokozza erejét és segít neki abban. hogy az ország valódi gazdájává váljon". Minden bírálatot, legyen ©w a legjelentéktelenebb megjegyzés ls, fel kell fogni, el kell fogadni, de egyidejűleg fel kell deríteni tudni a téves és helytelen kri'ikát, rámutatnj arra. ami abban összehordott és felesleges. Az a vezető, amelyik hallgat akkor, amikor beszélni kellene, nem teljesíti a tömegekkel szemben vállalt kötelességét és nem használja fel a bírálatot és önbirátatot a tömegek nevelésének eszközéül. A bolsevik bírálatoak a jellemzője a bajtárs; 'hang. Sz. M. Kirov mondotta. hogyha bírálsz, „nem kárörömmel és ostorozással kell az elvtársadhoz fordulni, hanem úgy, ahogy ez a mi kommunista pártunkban szokás. Ez nem azt jelenti. hogy gumitalpu topánkát húzz a lábadra és óvatosan járva irodalmi formulákat használj ... Nálunk a bolsevik gyakorlatban sohase volt. túl sima a magatar Vd>. Mi elbírjuk azt is. ha szőr ellenében símoga'nak bennünket. Ez a helyes. De nem szabad ezt eltúlozni ... Becsületesen, bolsevik módon, egyenesen az elvtársad kommunista szemébe nézve kell viondanod: ..Te kedves elvtárs túloztál megzavarodtál. Ha te magad nem bírsz felemelkedni — én segítek neked. Ha nem a kezednél fogva, hát a hajadnál fogva. En mindent megteszek, hogy meg javulj, de ha fe elvtárs mégsem jevulsz meg. magadra vess, akkor félre kell állnod". A i'yen becsületes, egyer.es elvi kritika és önkritika segítségével neveli a Párt a szovje: népe], A Párt nemcsak a rossz munkásokat, hanem a jó munkásokat is megtanítja bírálni és javí -©ni. ha azok tévednek, ha azok kezdenek elfeledkezni a közös ügy érdekeiről. Be kell ismernünk, hogy a Komszomol szervezetekben még megközelítően sem mindig javítják a jó munkásokat, gyakran megbocsátják tévedéseiket és hibáikat. És ez gyakran tör.kreteszi az ilyen jeles dolgozókat. „A kádereket védeni és óvni azzal, hogy elkenjük a hibáikait — mondotta Sztálin elvtárs 1937-ben «iz OK(b)P. Közp. Biz. plénuma előtt — annyit jelent, mint ezeknek a kádereknek a legbiztosabb tönkretétele. Aki úgy véli megkímélni a káderek önérzetét, hegy Dolgozóknak jó munkája ló szövetből ló ruhája Gyapjú-* szöveti! elkeni hibást, az tönkreteszi a kádereket és önérzetüket is. mert a hibák elkenésével előmozdítja azok megismétlődését, sőt sokkal komolyabb hibák ei'Követését mozdítja elő, amelyek feltehetően a káderek teljes bukásához. „önérzetük és nyugalmuk" teljes megsértéséhez vezethetnek". A bolsevik bírálat és önbírálat legfontosabb követelménye a tömegszerű'sóg. A bírálat ne csak felülről a vezetők részéről hangozzon el, hanem alulról is — a vezetők felé. Az ilyen bírálatoknak nemcsak a gyűléseken és a konferenciákon van helyük, hanem a mindennapi munkában is. Minden Komszomol szervezetben olyan helyzetet kell teremteni, hogy a bizottságba, a kerületi bizottságba, a területi bizottságba a Komszomol tagok ne csak kérésekkel, hanem követelésekkel is forduljanak. Vagy talán nincs joga a Komszomol tagaik azt követelni a vezetőjétől, hogy helyesen legyen megszervezve a politikai oktatás, az általános oktatás színvonalemelése és az ifjúság szabad ideje, hogy a Komszomol szervezet többet foglalkozzon a munkaversenynyel, a lakóházak építésével, a testkultúrával stb. s'b? A Komszomol szervezet titkárának viszont a mag.a részéről «m szabad arra korlátozódni, hogy csupán meghallgass© a Javaslatokat. Néki jogában áll megkövetelni, hogy minden Komszomoltag tettel is támassza alá bírálatát. Az ilyen kölcscr.ös és tevékeny bírálat és önbírálat — a Komszomol tagok aktivitása fokozásának, a szervezet gyakorlati munkájába váló bevonásának legfontosabb eszköze. ,,Nemcsak a kritikát kell számításba venni — mondotta Sztálin elvtárs a Komszomol VIII. ülésén elhangzott beszédébein — hanem a bírálat eredményét is. sőt azokat a javulásokat is, amelyek a bírálat eredményeként valósulnak meg". A bírálat és önbírálat csak akkor éri el teljes Jelentőségét, ha gyakorlati eredmények és gyakorlati tettek kísérik. fis valóban, milyen értelme lengne a bírálatoknak és önbírútatoknak, amelyek most hangzottak el a konferenciákon és a számadó választási gyűléseken, ha a Komszomol szervezetek vezetői nem fognának úgy igiazábul hozzá a te-f javaslatok valóraváltásához. A bírálat tevékeny voltát nem a határozatok, hanem a munkák után lehet ellenőrizni. És tökéletesen helyesen járnak el a körzet i-, városi- és területi bizottságok akkor, amikor számításba veszik a gyűléseken és konferenciákon a kornszomol-tagok javaslatait, besorolják azokat saját munkatervükbe és nap mint nap gondoskodnak arról, hogy minden értékes javaslat megvalósuljon. A bírálat és önbírálat segítséget nyújt nekünk abban, hogy feltárjuk és megelőzzük r. hibákat és hiányosságokat, gondolatokat ébreszt bennünk, mozgósítja 'energiáinkat és járadhatatlanví serkent a haladásra. A bírálat és az önbírálat megedzi akaratiunkat, neveli bennünlk a bolsevik jellemet, megtanít arra, hogy mindig a közérdeket kell mindenek fölé helyezni. És kell, hogy ez a hatalmas eszköz a szovjet ifjúság nevelésének mindennapi módszere legyen. Riszlef Sz. Meroncev. „A Párt irányításával ezután is végrehajtjuk feladatainkai11 A szegedi ifjúság az egységes ifjúsági szervezet megalakításáért induló kulturversenyben 'Á szegedi MINSz titkársága az ifjúsá.gi kultúrfelelösök részére értekezletet rendezett, ahol megvitatták az országos viszonylatban most induló nagyszabású kultúrverseny kérdéseit. A MINSz központ részéről Vella Géza elvtárs, a Kultúrosztály munkatársa jött el az értekezletre és tartott ismertetőt a versenyről. Kihangsúlyozta, hogy ez a kultúrverseny is, — mint az ifjúság egyéb megmozdulásai — az egységes ifjúsági szervezet megalakításáért indul meg. Ebben a kulturversenyben meg kell mutatnia Szeged ifjúságának is, hogy méltó a Párt és Rákosi elvtárs elismerésére, elég érett ahhoz, hogy a Komszomol példájára egységes ifjúsági szervezetet hozzon létre, amely megkönnyíti az , ifjúság szocialista nevelését. A Szegedi Pártbizottság részéről Rozsnyai Mihály elvtárs sok sikert kívánt a szegedi ifjúságnak ehhez a munkájához i is. Kihangsúlyozta, hogy Szeged ifjúsága megmutatta, hogy a termelésben éppen úgy, mint a kulturális munkában eddig is megállta a helyét és ért el eredményeket. Ezeket az eredményeket kell most az egységes ifjúsági szervezet megalakítása érdekében a Párt támogatásával fokozni. Az értekezlet mindvégig igen élénk volt- A problémákat a hozzászólások minden oldalról megvilágították. Bóka István a SzOT részéről, Rátkai János az MSzT, Benkő Miklós a színház részéről, Zoltai Árpád az úttörők, Kiss Lajos az egyetemi ifjúság, Havalecz Istvánné a város részéről üdvözölte az értekezletet. Nógrádi Ferenc ifjúmunkás örömmel vette tudomásul, hogy az egész ország ifjúsága egyemfcerként vesz részt az egységes ifjúsági szervezet megalakulását elősegítő kultúrversenyben. Mészáros Éva SzIT-es megígérte, hogy amint az ifjúmunkások a termelés frontján is igyekeznek megállDi a helyüket, itt is eredményesen vívják meg harcukat az egységes ifjúsági szervezet megvalósításáért. Baki Magda az orvosi egyetem hallgatói nevében megígérte, hogy ebben a versenyben teljes tudásukkal veszik ki részüket. Szende! Péter, a rókusi iskola úttörői nevében biztosította az értekezletet arról, hogy az úttörők, sem maradnak ki a kultúrversenyből. Sárvári György etvtárs, a MINSz nagyszegedi titkára rámutatott arra, hogy ezzel a kultúrversennyel az egység megvalósításáért indítja el az ifjúság a harcot, amely nem kis feladat. Valóban a magyar ifjúság ezekben a napokban új történelmet csinál Ez a feladat nem könnyű, de ahogy eddig is a Párt vezetésével értük el eredményeinket, a Párt irányításával ezután is végrehajtjuk feladatainkat. Még számosan szóltak hozzá a referátumokhoz és tettek ígéreteket, javaslatokat. A lelkeshangú értekezletet a szegedi fiatalok az Internacionálé hangjaival zárták be. MNDSz• HIREK Belváros I. csütörtökön 6 órakor nőnapot tart, vendégeket szívesen látunk. Rókusi csoport csütörtökön 6 órakor nőnapot tart. Petőfi I. csoport csütörtökön 7 órakor taggyűlést tart. Szendrei Júlia-csoport csütörtökön 6 órakor taggyűlést tart. Tagkönyvét mindenki hozza magával. Belváros II. csütörtökön 6 órakor nőnapot tart. Az újszegedi MNDSz csütörtökön fél 6 órakor nőnapot tart. AZ MNDSZ tiltakozó táviratot intézett India, valamint Pakisztán kormányához és távirataiban a magyar nők nevében erélyesen tiltakozott a kalkuttai és a dakkai demokratikus asszonyok ellen elkövetett terrorcselekmények miatt és követelte a brutalitások azonnali beszüntetését. AZ AMSTERDAMI munkásszövetség vasárnap kezdte meg kultúrfestiválját. A kultúrfesliváli a ,,Talpalatnyi "föld" cimü magyar filmmel nyitották meg, amely óriási sikert aratott. A műsoron Petőfi-versek és magyar dalok is szerepeltek A MAGYAR MUNKÁSOSZTÁLY hosszú évtizedek szenvedései után jutott el a felszabaduláshoz a magyar dolgozó nép millióival együtt. Elnyomták, a legdurvább módon megtörni igyekeztek az úri Magyarország vezetői a munkásság minden jogos követelését. A magyar munkásosztály azonban, élén a legjobb magyar hazafiakkal, a magyar kommunistákkal, újabb és újabb szervezkedésekkel, tüntetésekkel, sztrájkokkal mutatta meg erejét A magyar munkásság minden megmozdulására a legembertelenebb üldözés volt a válasz. Horthyék rendőrsége nem egy alkalommal véres utcai harcokkal verte le az emberibb életet követelő dolgozók tüntetéseit. A véres elnyomásra azonban újabb és újabb tüntetés volt a válasz. Budapest utcáin munkát, kenyeret, emberi életet követelő dolgozók ezrei vonultak fel. A felszabadulást a Szovjet Hadsereg hozta és megteremtette a boldog élet lehetőségét. A magyar dolgozók tömegei szemlélik ma már szerte az országban a Munkásmozgalmi Intézet kiállításán bemutatott képeket a munkásosztály hősi harcairól. A Szegedi Szőrme és Börruhakésziíő NV dolgozói is többtermeléssel ünneplik meg április negyedikét (Tudósítónktól) Hétfőn tartották első termelési érLekezletü. ket a Szegedi Szőrme és Bőrruhakészátő NV dolgozói. Az értekezlet lelkes hangulatban folyt le és a beszámoló után többen hozzászóltak. Tátrai György hozaászóXsiában április 4-e méltó megünneplésére felajánlotta, hogy a menvnyiség emelése mellett minőségileg is igyekszik a legjobb árut gyártani és ezzel egyideben a selejtet a lehető legalacsonyabbra szorítja le. Megígérte, hogy az eddigi napi 32 bekecs helyett 37 bekecs kiszabását végzi el. Dunai János megígérte, hogy teljesítményét 15 százalékkal emeli. Eszteró Lajos p«dig vállalta, hogy brigádjával az eddig' heti teljesítményét másfél ki bit elkészítésével fogja emelni. Az értekezleten Dunai Jánosnak és Eszteró Lajosnak átadták a Szőrmeipari Központ dicsérő oklevelét. Mindketten megígérték, hogy munkájukat ezután még odaadóbb'an végzik é3 kérték a többi dolgozótársaiba;, hogy példájukat követve, végezzék munkájukat. Szögi József