Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-22 / 68. szám

Munkaversenrcyel készülnek április 4-re a szegeiül termelőcsoportok is Ankéton beszélték meg az országos ifjúsági kulturverseny feladatait Szeged fiataljai vilévf 68. szám. ara 50 fillér szerda. 1950. március 22. A vezetőségek ujjáválasztása elé A mai nappal megkezdődik Szegeden is az alapszervezeti vezetőségeinket újjáválasztó taggyűlések sora. Alapszervezeti vezetőségeink, párttagságunk Rákosi elvtárs február 10-én elhangzott beszéde és a Központi Vezetőség ismeretes határozatának megjelenése óta készültek ezekre a napokra, ahol számotadnak eddigi munkájukról, megválasztják az alapszervezetek új vezetőségeit. Egyben meghatározzák az új vezetőség feladatait, amely következik Rákosi elvtárs beszédéből s a Központi Vezetőség határozatából. Népi demokráciánk eddig elért eredményeinek tükrében vizsgálva alapszervezeteink vezetőségeinek munkáját. megállapíthatjuk, hogv megálltak a helyüket, s mint Rákosi elvtárs mondotta „népi demokráciánk motorja és vezető ereje volt Pártunk", helyileg is eredményeink elérésében. A mai és a holnapi nap folyamán választja meg vezetőségét az újszegedi Magyar Kender egyik műhelypártszervezete, a Szegedi Kenderfonógyár egy műhelypártszervezete, a Délmagyarországi Cipőgyár, az OTI, valamint az Erdőgazdasági NV pártszervezete. Hogy mennyire áll Rákosi elvtárs megállapítása a vezetőségei1" mai napon újjáválasztó pártszervezetekre is, azt bizonyítják mindazok az eredmények, melyeket az említett üzemek és hivatalok a felszabadulás óta eltelt idő alatt elértek. A Délmagyarországi Cipőgyár a hároméves terv végrehajtása során kétizben volt a bőripari szakmák üzeimei közül élüzem. Mind az újszegedi Magyar Kender, mind a Szegedi Kenderfonógyár a hároméves tervét határidő előtt fejezte be. De ezek az üzemek nemcsak a hároméves terv ideje alatt, hanem ötéves tervünk első negyedévének végrehajtása során is komoly eredményeket értek el a termelés és egyéb más feladatok végzése terén. Elég felhozni példának a Szegedi Kenderfonógyár tervteljesítését, amelv januári és februári tervét 109, illetve 110 százalékban túlteljesítette. De nemcsak a termelés, hanem a politikai munkában is komoly eredményeket tudhatnak maguk mögött mindezek a szervezetek. Ezek az eredmények viszont nem jöttek önmaguktól, nem függetlenek az alapszervezeti vezetőségeink munkájától. Mindezekben az eredménykben benne van az illető alapszervezetünk vezetőségének eddigi munkája. Az ő irányításukkal érték el a Szegedi Kender, Újszegedi Kender, a DÉMA és a felsorolt hivatalok dolgozói az eddigi eredményeiket. Az elért eredmények hűen tükrözik vissza, hogy alapezervezeieink vezetőségei megálltak a helyüket, hogy a saját területükön végrehajtották Pártunknak azon határozatait, melyek elősegítették Szered fejlődését, az ország többi részeihez hasonlóan. A mai taggyűléseken ezek a vezetőségek beszámolnak a vezetőség és az irányításuk alatt működő alapszervezet eddigi munkájáról, párttagságunk pedig hozzászólásaival egészíti ki a vezetőségeik beszámolóját. Pártvezetőségeinknek és az emiitett alapszervezetek tagságának a mai taggyűléseken elsősorban az a feladata, hogy a legnagyobb tárgyilagossággal, gondossággal marxista-leninista elemzéssel értékelje ki a pártvezetőség s az alapszervezet eddigi munkáját és iiyen alapos értékelés után fogalmazzák meg a határozati javaslatiban a pártszervezet előtl ájló legfontosabb feladatokat. A mai taggyűléseket Rákosi elvtárs február 10ti beszédének, valamint a Központi Vezetőségnek határozata szellemében kell megtartani. Alapszervezeti vezetőségeink és párttagjaink ha3z nálják a kritika és önkritika fegyverét. Ugy alkalmazzák a bírálatot és önbírálatot, hogy at építő legyen, rámutasson a hibák okaira és egyben a hibák és hiányosságok kiküszöbölésének út ját is mutassa meg. A mai taggyűléseknek a pártdemokrácis fejlesztésének jegyében kell lefolyniok. Pártvezetéségeink min denben kérjék ki a párttagság véleményét, a párttagság pedig éljen a Szervezeti Szabályzat által biztosított jogaival és értékes hozzászólásaival, a vitábar való résztvételével járuljon hoz zá a taggyűlések politikai színvonalának emeléséhez. Vezetőségeink újraválasztása nem azt jelenti, hogy a régi vezetőség valamennyi tagja helyébe újakat válasszunk, hanem azt jeleníti, hogy a munkájukat lelkiismeretesen végző vezetőségi tagokat újra megválasztjuk és kihagyjuk belőle mindazokat, akik az eddigi munkájukkal bebizonyították, hogy nem alkalmasak a megtisztelő pártvezetőségi funkciók megtartására. Vezetőségeiket újraválasztó alapszervezeteink tagságának olyan vezetőket kell megválasztani, akik eddigi tetteikkel bebizonyították a Szovjetunióhoz, a Párthoz s dolgozó népünkhöz való ragaszkodást. Olyan vezetőket kell választaniuk, akik a termelésben. az elmélet elsajátításában pártszerű magatartásukkal az eddigi idők folyamán példaképei voltak üzemüknek, vagy hivataluknak. Vezetőségeiket újraválasztó alapszervezetek tagságának figyelemmel kell lenni arra, hogy az újonnan megválasztandó ve zetőség szociális, kor- és nemszerinti összetétele megfelelő le gyen. Ez azt jelenti, hoev minden újraválasztott vezetőségben megfelelő számban legyenek képviselve a Pártunk gerincét képező üzemi munkások. Azt jelenti, hoev az újjáválasztott ve zetőségekbe fokozottabb mértékben vonjuk be azokat a termelésben, tanulásban és a pártmunkában kitűnt nőket és ifjakat, akik eddigi munkájukkal ezt kiérdemelték. Azt jelenti továb bá, hogy az újonnan megválasztandó vezetőségbe válasszák be a felszínre került fiatal, friss ká dereket, akik tudásukkal, lendületükkel új színt, friss vért ielen tenek az új vezetőségbe. A vezetőségekbe be kelj választani a: üzemekben elsősorban a műszaki értelmiséget, értelmiségieket, kö. zülük azokat, akik eddigi munkájukkal tanúbizonyságát adták Pártunk, népi demokráciánk irán. Iti hűségüknek. Alapszerveze leinknek az újraválasztásokat fel kell használni arra, hogy fiata lítsák a vezetőségeket s ezzel még nagyabb lendületet adjanak munkájukhoz. A vezetőségek újjáválasztásái fel kell használni a Párt és a tömegek közötti kapcsolat szorosabbá-tételére. Az újraválasztó taggyűlések jelentőségét a becsületes pártonkívüli dolgozók is átérzik s valamennyien nasy fi gyelemmel kisérik az újjáválasztásokat. A pártonkívüli dolgozók sok esetben várják, hogy véleményüket kikérjék az újjáválasztásokkal kapcsolatban. Az újjáválasztásoknál vegyük figyelembe a véleményüket, mert ők is vezetőjüket, irányitójukat látják Vádirat a szófiai jugoszláv nagykövetség irányítása alatt működő kémbanda tagjai ellen A szófiai ügyészség március 20án vádiratot adott ki jugoszláv és bolgár állampolgárságú kémek és diverzánsok, a jugoszláv kémszolgálat ügynökei elein, akiket abból a célból küldtek Bulgáriába, hogy a szófiai jugoszláv nagykövetség ag jajnak közvetlen irányításával kém- és diverzáns tevékenységet szervezzenek a Bolgár Népköztársaság törvényes kormánya ellen. A Jugoszláviában megalakult összeesküvő trocki'sta- és kémközpontban a következő személyek vettek részt; Braniko Zvieratz jugoszláv állampolgár, akit 1949 végén S. Penezics szerb belügyminiszter Rankovics parancsára kinevezett az UDB-hez és bizalmas természetű feladatok elvégzése céljából a Bolgár Népköztársaságba küldte. Penezics miniszter közölte Zvieratzal, hogy álcázás céljából vissza fogják hívni és kizárják a Pártból azzal az ürüggyel, hogy a Tájékoztató Iroda híve. Ezután a színjáték után elküldték Bulgáriába, ahol összeköttetésbe lépett Száviccsai. a bulgáriai jugoszláv nagykövet ség útlevél osztályának vezetőjével. Ettől kezdve rendszeresen közölte Száviccsal értesüléseit, akt megbízta, hogy 1949 szeptember 9-én dobjon bombát a Dimitrov-mauzoleumra, ahol az ünnepélyen jelen lesznek a bolgár kormány tagjain kivü'l más orszáKacserina Spassova bolgár állampolgárt 1945-ben szervezte be Cyrill Odorling katonai attaséhelyettes a jugoszláv titkos hírszolgálat munkájába. Bogolub IUcs jugoszláv állampolgár 1949 júliusában Bisics őrnagy, a belgrádi belügyminisztérium alkalmazottja megbízásából átlépte a határi és mint jugoszláv menekült jelentkezett Bulgáriában. Feladatává tet ék, hogv ölje meg Radomir Ilicsef (Mikho), az UDB volt körzeti vezetőjét, aki 1949 májusában megszökött. Ivan Bajaldzaljev 1946-ban került összeköttetésbe az UDB-vel. 1946 decemberében Bulgáriába ment A Tájékoztató Iroda határozata után a szófia] jugoszláv követség utasítására Bulgária különböző városaiban és falvaiban postai úton háromízben terjesztette a Jugoszláv Kommunista Párt V. kongresszusának anyagát és titóista jugoszláv újságokat. A többi 19 vádlott szintén volt fasiszta, a népi kormány nyilt ellenségei. Valamennyiüket beszervezték a jugoszláv kémszolgálat ügynökelvé és átjuttatták Bulgáriába azzal a céllal, hogy ott diverzáns. kémkedő tevékenységet folytassanak. Letartóztatásuk után nista Párt Központi Bizottsága I valamennyien teljes beismerő valhatározataival foglalkozott. I lomást tettek. gok képviselői is, így Vorosilov marsall. Egy másik résztvevőt, ililosevicset, 1947-ben nevezték kl a 16-os hadosztály kémelhárító kapitányává. Későob közölték vele. hogy utasításait a jugoszláv hadsereg kémelhárító főnökétől. Vukmanovicstól fogja kapni. Vukmanovics leszerelte Miliosevicset és közölte vele, hogy ezentúl Bojenies UDB ezredestől fog utasításokat kapni. Leszerelésének ürügye .az volt, hogy hű a Tájékoz ató Iroda határozataihoz. miután külföldre távozott. Utasításainak megfelelően Bulgáriában felkereste a jugoszláv követság egyik tagját, akitől azt a feladatot kapta, hogy bizal mas értésüléseket gyűjtsön a politikai emigránsok életéről. Ezt a feladatot ieljesitette is. Darinka Sztojkova jugoszláv eredefű bolgár állampolgár a Bolgár Kommunista Párt és az egyik szófiai kerület pártszervezetének vezető tagja volt. Sztojkovát Milajovics, a jugoszláv követség helyettes katonai attaséja szervezte be a jugoszláv kémszervezetbe. Ö adta át Mlilatovicsnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága 6_ik teljes ülésén benyújtott beszámolót, amely a mezőgazdaság kérdésével, a kétéves gazdaterwel és a Bolgár KommuPéldátokon lelkesedve folytatjuk azt a müvet, amelyet negkezdtetek" Az MDP Központi Harmincegy évvel ezelőtt. 1919 március 21-én kiáltották ki a Magyar Tanácsköztársaságot: év. százados elnyomás után a magyar dolgozó nép — ha akkor Ideiglenesen is — kezébe vette sorsának irányítását és megkezdte a kizsákmányolás nélküli ársadalom építését. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége az évfordu.ó alkalmából kedden délután a Kerepesi-temetőben a kommunisra mártírok központi sírhelyénél koszorúzási ünnepséget rendezett. Az ünnepségen Rudas László elvtárs mondott emlékbeszédet. — A Magyar Tanácsköztársaság megalakulása, a dicső magyar proletár-forradalom 31. évfordulóján egybegyűltünk itt, vértanúink sírjánál, magyar kommunisták, a magyar munkásosztály és az egész magyar nép képviselői, hogy meghajtsuk az emlékezés, a proletárforradalom és a Magyar Népköztársaság zászlaját, a kommunizmus, a proletár-forradalom nagy halottjai előtt. Akik itt nyugszanak, abban a harciban estek el, amely harc maga soha el nem eshet^ akik itt nyugszanak, abban a háborúban áldozták fel életüket, amely a történelem minden háI borúja között a legigazságosabb: az elnyomottak háborújában elnyomóik ellen, a kizsákmányollak háborújában kizsákmányolóik ellen, a munkásosztály háborújában az imperializmus, a nemzeti elnyomók, a gyarmati kizsákmányolók, az emberiség legádázabb ellenségei ellen. — íme, itt állunk, magyar kommunisták, építjük országunkban a szocializmust, az MDP és Rákosi Mátyás vezetésével, aki hóhérai előtt állva, fejükre olVezefiősépének koszoruzási ünnepsége rvi n Irryrnr mártírjaink sírjánál sírjához zarándokolni fognak a dolgozók. Szuronnyal, statárium, mai, erőszakkal nem lehet feltartóztatni a kommunizmus győzelmét." — Rákosi Mátyás prófétai, de a marxizmus-leninizmus tudományán, a történelem mély ismeretén alapuló jósla ta bekövetkezett: o kommunizmus győzelmét nem lehetett vérbefojtani, a kommunizmus a Szovjetunió, a kommunizmus első diadalmas ha. zája támogatásával és a nagy Sztálin vezetése alatt győzött hazánkban is. — A Szovjetunió hatalmas Szovjet Hadserege a nagy Sztálin vezetésével szabadított fel bennünket. „A reakció — mondotta Rákosi nagy perében — Lenin és Sztálin, a Szovjetunió nevének hallatára is reszket." Van-e kérlelhetetlenebb és hatalmasabb ellensége az imperializmusnak, mint a Szovjetunió? Van-e hűbb barátja és védelmezője a népnek, a magyar nép szabadsá- ' gának, mint a Szovjetunió, mint annak vezére, Sztálin? Minden szeretetünk és hűségünk azé a szocialista országé, a nagy Sztáliné, akinek példája lelkesítette mártírjainkat, akinek szavára mentek harciba a Magyar Tanácsköztársaságért, akinek nevével ajkukon haltak meg azért a nagy ügyért, amelynek első megvalósítója a szovjet nép volt. amelynek nagy építő munkáját Sztálin vezette, amelyet a dicső Szovjet Hadsereg védett meg a •örténelem eddig ismert legnagyobb háborújában. — Harcunk még nem ért véget. A háborús veszély nem mult el "hoi-ipm rtőfi- De r»n „ *KAI-O tábora, nő a népek ellenállása. Tudjuk, hogy a békét nem adják ingyen, a békéért harcolni kell. Harcoljunk a Szovjetunió-vezette 800 milliós béketábor soraiban, ahogy mártírjaink tudtak harcolni és meghalni. — Szabad. szocializmust építő hazában, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével, Rákosi Mátyással az élükön a Ti emléketekkel a szivünkben, a Ti példátokon lelkesedve folytatjuk azt a művet, amelyet Ti megkezdtetek, a Ti nyomdokaitokban haladunk előre a mártírok, a béke, a haladás útján, a szocializmus, a kommunista társadalom felé. Rudas László beszéde után megkezdődött a koszorúzás. A MDP Központi Vezetőséégnek koszorúját Kiss Károly helyezte el, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Szabó Piroska, a minisztertanács képviseletében Darvas József es Zsofinyecz Mihály, a Nagybudapesti Pártbizottság nevében Simon Lajos, a SzOT részéről Harustyák József, a főváros nevében Pongrácz Kálmán, a honvédség nevében Szabó István vezérőrnagy, az Államvédelmi Hatóság részéről Moravecz László ezredes, a rendőrség nevében Balassa Gyula altábornagy, a Magyar-Szovjet Társaság nevében Bernáth György, a Szabadságharcos Szövetség nevében Kelemen Béla, az MNDSz nevében Mester Er. zsébet és Balla Zsuzsa, a MINSz nevében Szűcs Tsajos koszorúzta meg a sírokat, majd a kerületi pártszervezetek és az üzemek küldöttei helyezték el a koszoltok"1 az újonnan megválasztandó vezetőségekben. A mai taggyűlések jelentőségének kifejezésre kell jutnia a példás lefolyásban, pánttagságunk aktivitásában, a pártdemokráoia legszélesebb méretű megnyilatkozás ában. Az újjáválasztó taggyűlések lebonyolításával pártszervezete, ink komoly, a Párt jelentős megerősítését biztosító feladatot hajtanak végre. Mint minden eddigi munkájukban, most is kövessék Pártunk Központi Vezetőségének és szeretett Rákosi elvtársunkról; bölcs irányítását. Szilágyi András