Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-22 / 68. szám

2 Szerda, 1950. márchtt 22. A Tito-banda választási komédiája a. „Szocialista Jugoszláviáért" cimü lap legújabb száma Sz. Cekict tollából cikket közöl, amelyben a küszöbön álló úgynevezett „válasz­tásokról" ír. A Tito-banda választási hadjára­tában demagóg módon hangoztatja a „szabadság", a „demokrácia" és a jugoszláv „szocialista építés" ha­mis jelszavast. De milyen „szabadságról" és , de­mokráciáról" lehet ma beszélni Ju­goszláviában, amikor Rankovics hó­hérai százával gyilkolják le az or­szág legjobb kommunistáit, legjobb hazafiait. Tito—Rankovics fasiszta klikkje szabad kezet adott a kulá­koknak a szegényparaszlság kifosz­tásában, szabad kezet adott az UDB tagjainak, hogy sárral dobálják a szocializmus erőit, a béke és demo­krácia táborát és a testvéri Szov­jetuniót. Felesleges különösebben hangoz­tatni, hogy Jugoszlávia népeinek nem álh jogában kijelölni igazi kép­viselőiket, mert a „képviselőjelölte­ket" a Tito-klikk válogatta ki a jól bevált kémek, árulók és politikai kameleónok sorából. Ilyen körülmények között szó sem lehelt „szabad választásokról". A titóista „választások" és a Tito­klikk fennállása mellett nem való­sítható meg Jugoszlávia népeinek az az óhaja, hogy országuk visszatér­jen a Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok testvéri családjá­ba. A Tito-klikk elleni forradalmi harc az egyetlen út, amelyen Jugo­szlávia visszatérhet a szocialista tá­borba és ez számára az az út is, amelyen haladva megmenekül az imperialista kizsákmányolástól. flz olasz munkások és parasztok hatalmas tömegmozgalommal szállnak szembe a Gasperl-kormány fasiszta rendeleteivel Az északolaszországi ipari köz­pontok dolgozó tömeged hatalmas mozgalommal tiltakoznak a mi­nisztertanács rendelete ellen, amely a „társadalmi biztonság védelifce" ürügyén fasiszta rend­szabályok bevezetéséről intézke­dik. Genovában hétfőn a dolgo­zók tízezrei vettelk részt a tilta­kozó tüntetésen. Milánóban és Bolognában a dolgozóik ugyan­csak beszüntették a munkát és tiltakozó tüntetést rendeztek. Nagyszabású tiltakozó sztrájkok, tömeggyűlések és tüntetések vol. tak Torinóban és Firenzében is. Az olasz szakszervezeti szö­vetség titkársága közleményéhen elítéli és provokációnak minősíti a szabadságjogok ellen hozott kormányhatározatokat és meg­állapítja, hogy ezek segítségével, rendőrterrorral akarják elfojtani a néptömegek elégedetlenségéi. A titkárság felhívja az ország valamennyi pártját és csoporto­sulását, valamennyi szakszerve­zetet, hogy támogassák a töme­gek elszánt harcát és utasítsák vissza a fasizmus újjáteremtésé­re irányuló próbálkozásokat Scelba pribékjeinek elnyomó intézkedései nem törték meg a parasztok haroi lendületét és a földbirtokosok földjeiről elűzött parasztok igmét elfoglalták a földeket. Az Unita, az Olasz Kommunis­ta Párt központi lapja közli Tog­liatti elvtársnak, az Olasz Kom­munista Párt főtitkárának cik­két az olasz kormány rendkívüli intézkedéseiről. — Mi, kommunisták, már mult év októberélben konkrét javasla­tokat terjesztettünk elő, melyek, ben viágosan megmutattuk a kö­vetendő utat, megmondottuk, hol lehetne munkaalkalmat teremte­ni a munkanélküli dolgozók száz­ezreinek, honnan lehetne kihssí­tani földet a földnélküli parasz­tok tömegeinek — írja. — A kormány azonban politi­kájával, amelynek hajtóereje a kommunistaellenesség — hideg­háborút indított, lényegében az olasz dolgozók egész arcvonala ellem. A kormány kommunistael­lenessége kizárja, hogy a kor­mányzat az ország érdekéhen és az igazság szellemében folytat­hassa politikáját. Mi nem akar­juk a helyzet kiéleződését. Mi munkát, igazságot és békét kö­vetelünk. Ha azonban a helyzet mégis kiéleződik, az országnak tudnia kell, hogy ezért azokat terheli a felelősség, akik politi­kai létüket az ország egységének megbontására tették fel. A becsületes emberek összefogása megvédheti a békét Fagyejev és Ehrenburg beszéde a stockholmi békekongresszuson A stockholmi békegyülásen Fa­gyejev, a szovjet Békevédelmi bizottság küldöttségének vezető­je nagy beszédet mondott és hangozuatta, hogy az egyszerű emberek munkája teremti meg az alapot minden igazi kultúra számára. — Európában és Amerikában .— mondotta — önző emberek csoportjai teljesen nyiltan arra készülnek, hogy egy új háború útján javítsák meg helyzetüket. Hallatlan fegyverkezési versenyt folytatnak olyan fegyverekkel is. amelyek megsemmisítéssel fe­nyegetik a nők és gyermekek mü­lióit, egész városokat, az egész civilizációt- Nem volt még olvan történelmi korszak, mint ma, amL kor annyira szükséges lett vol­na, hogy minden ország egysze­rű emberei, a világ összes élen­járó és becsületes emberei tö­mörítsék magas erkölcsi erejüket a háború és embergyűlölőt erői ellen. Hangoztatta Fagyejev, hogy a Szovjetunió mindig békét akart cs akar ma is. Csak azok az erők törekednek há­borúra, amelyeknek nincs jövőjük. amelyek nem tudnak fejlődni a békés verseny alapján és az ag­resszió segítségével remélik, hogy remibe hozhatják ügyeütet. A szovjetellenes rágalmakra vá­laszolva, rámutatott Fagyejev. hogy a Szovjetunió nemzetközi politikájának ereje éppen abban rejlik, hogy ez a politika min­den ország nemzeti függetlensé­gének, nemzeti kultúrájának tisz­teletlbentartásán épül fel, akár nagy, akár kis országról van szó. Olyan időszakba léptünk, mi­kor minden becsületes ember összefogása a béke védelmé­re valóban képes a békét megvédeni. Az új háború felidézésére irá­nyuló kísérletekre a népek a há­borús uszítók kegyetlen megfé­kezésével tudnak válaszolni — fejezte be beszédét Fagyejev. hívást hozott az atombomba be­tiltásáról és az atomenergia szi­gorú nemzetközi ellenőrzéséről. A felhívás kimondja: háborús bűnösnek fogja te­kinteni azt a kormányt, mely elsőnek alkalmazza az atom­fegyvert valamely ország el­len. A felhívás második pontja a Bé­ke Hívei H. Világkongresszusá­nak egybehívásáról szól, amelyet 1950 negyedik negyedévében tar. tarnak Olaszországban. Ilja Ehrenburg, a szovjet bé­kevédelmi bizottság küldöttségé­nek tagja újabb nagy beszédet mondott a kongresszuson. Erő­teljes szavakkal bélyegezte meg a háborús uszítókat, akik bom­bákkal ós szuperbombákkal ha­donásznak és minden népet. min. den gyermeket soha nem látott tömegpusztítással fenyegetnek. „Ezek az emberek — mondotta — nem titkolják, hogy a szovjet nép ellenségei, de valójában a francia, a svéd és az amerikai nép ellenségei is, mert a háború oszthatatlan, akár a béke." Akik az új háborút készítik elő — folytatta Ehrenburg — és Hitler példájára azzal fenyege­tőznek, hogy az ő háborújuk vil­lámháború lesz, előre megmond­hatjuk, hogy a háború, amelyet terveznek még gyorsabban is végződhetik, mint ahogy gondol­ják. Befejeződhet azon a napon, amikor elkezdődik. A szovjet nép akarja a bé­két, mert hisz jövőjében. A szovjet nép városokat épít, erdőket ültet, a gyermekeket a munka megbecsülésére és a né­pek közötti barátságra neveli. Nálunk a legelső dolgozó ember Sztálin — fejezte be beszédét Ehrenburg. Ezzel véget ért a Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bi­zottsága III. ülésszakának mun­kája. | A békebizottság küldöttsége a svéd nemzetgyűlés mindkét háza elnökeinek átadta a bizottság javaslatait tartalmazó felhívást. A Béke Hívei Világkongresz­szusának Állandó Bizottsága el­határozta, hogy Nemzetközi Bé­kedíjat alapít. A díjak odaítélé­sére zsűrit választottak, melynek elnöke Pietro Nenni. ü budapesti Szabadság-téren állítják fel április 4-én a Sztálin elvtársnak küldött Hála-szobor mását Sztálin elvtárs hetvenedik születésnapján Budapest díszköz­gyűlése határozatot hozott, hogy 1950 április 4-re felállítják C Sztálin születésnapjára elküldött szobor mását, melyet a Ma­gyar Népköztársaság megbízásából Kisfalud! Stróbl Zsigmond r :obrászművész készített el. A főváros vezetősége a Szabadság­térnek a Tőzsdepalota előtti parkját jelölte ki a szobor helyéül. Mivel az emlékművet köztéren állítják fel, az eredetinél na­gyobb méretekben faragták ki haraszti kőből. A Magyar-Szovjet Társaság pályázati felhívása X Magyar-Szovjet Barátság ják el. Hónapja eredményeként a dolgo- I A pályázati munkák műfaja, zók legszélesebb tömegei az ed-1 szabadon választható: lehet diginél még jobban megszerették a hatalmas Szovjetuniót, a szovjet népet. A szeretet és há­la, az őszinte megbecsülés első­sorban felszabadítónknak szól, de szól állandó segítőnknek, szüntelen támogatónknak is. A felszabadulás óta számtalan megnyilatkozását éreztük ennek a támogatásnak, mely építő mun­kánkban mindig felmérhetetlen eredményekhez vezetett. A Szov­jetunió sztahánovistái, a szovjet tudomány ts művészet nagysze­rű alkotásai, szovjet emberek felkészültsége és csodálatra mél­tó magatartást], a magyar dolgo­zók előtt követendő és követett példává vált. A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja eredményeit nem ele­gendő egyszerűen tudomásul ven­nünk: tervszerűen és szervezet­ten tovább is kell fejlesztenünk azokat. Ennek a föladatnak megvaló­sítása érdekében, azért, hogy rögzítődjenek és elmélyüljenek azok az élmények, azok a gaz­dag tapasztalatok, melyeket a magyar dolgozók a Magyar­Szovjet Barátság Hónapja so­rán szereztek, a Magyar-Szovjet Tári aság PÁLYÁZATOT HIRDET olyan pályaművekre, melyek „Felejthetetlen élményem, a Ma­gyar-Szovjet Barátság Hónapja során" címmel a Magyar-Szov­jet Barátság Hónapjának egy­egy, — a pályázó számára fe­lejthetetlen — élményét mond­le­vél, beszámoló, elbeszélés, stb. A pályázaton bárki résztvehet — aki megértve és átérezve S pályázati felhívás jelentőségét — pályamunkájával szolgálni kí­vánja a magyar-szovjet barát­ságot, a Magyar-Szovejt Barát­ság Hónapja eredményeinek ma­radandóvátételét, továbbfejlesz­tését­A pályaműveket felülvizsgáló bizottság tagjai kiváló sztaháno­visták és írók. A pályázatok Magyar-Szovjet Társaság Országos Központjai Budapest, VI., Jókai-u. 2. címre küldendők. A pályamunkát tar­talmazó borítékra kívül a kö­vetkező szöveget irjúk: „Felejt­hetetlen élményem a Magyar­Szovjet Barátság Hónapja so­rán". Á pályamunkák névvel, vagy jeligével egyaránt beküld­hetők. A páljyázat határideje 1950. április 15. Az eredményhirdetés 1950. május 1-én ünenpélyes ke­retek között történik. A kitűzött pályadíjak: L dij 100 drb irodalmi könyv. H. dij 50 drb irodalmi könyv. ÜL díj 20 drb szovjet szép* irodalmi könyv. Fentieken kívül még száz ér* tékes könyvet osztunk ki a pá­lyázók között. Oklevéllel jutal­mazunk minden sikerült pálya­művet. A jutalmazott munkák az „Uj Világ"-ban közlésre töröl­nek. szovjet szép­szovjet szép­NYIKOLSZKU: A VALLÁS KELETKEZÉSE „Nyugodjunk bele Isten akaratába" — hirdették év­ezredeken keresztül az elnyo­mottaknak a papok — kár harcolni az embernek sorsa jobbra fordulásáért, életkörül­ményei megváltoztatásáért, mert ami az emberrel törté­nik, Isten akarata. E felfogás szerint Isten akarata az is, hogy néhány kiválasztott, munkátlanul fényűzően, kényelemben élje életét, míg a kizsákmányoltak állati nyomorban tengődve, véres verítékükkel lehetővé teszik, hogy a társadalom e piócái jól éljenek. Miért hitt az ember évez redeken keresztül a papok os­toba meséinek? Erre a kérdésre válaszol Nyikolszkij könyve: „A val. r „Éljen a békéért harcoló ifjúság világ front ja" Megkezdődött a viíágHjuságí hét Március 21-én a földkereksé ifjúsága megkezdte a hagyomá­nyos „ifjúsági hét" ünneplését. Valamennyi ország ifjúsága né­hány év ót®, a barátság, a szo­lidaritás, a nemzetközi kapcsola. tok megszilárdításának jegyébm kezdi a tavaszt és kifejezésre juttatja egységét és szüárd el­határozását a békéért, a népek függetlenségéért és a iobb jövő­ért folytatott harcban. A világ 70 országának 60 mil­lió ifja és leánya a Demokratikus Ifjúsági Vüágszövetség zászla­ja alatt egyesülve, a béke nagy A kongresszus egyhangú fel- hadseregének első soraiban ha­lad. Az ifjak jól tudják, hogy a békecsatát megnyerni annyit je­lent, mint az életet és a boldog jövőt nyerni el. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség titkársá­ga a nemzetközi ifjúsági héttel kapcsolatban felhívást intézett a béke ifjú híveihez, melyben töb­bek között ezeket mondja: „Ma, amikor az angol-amerikai imperialisták tevékenyen előké­szítik a harmadik «világháborút — fokozzák a gyarmati népele ée saját országaik dolgozóinak elnyomását, valamint a Szovjet­unió, a népi demokratikus orszá­gok ós az egész világ demokrati­kus erői ellen irányuló gyűlö­let- és hazugsághadjáratot, sok­millió munkás, paraszt és tanú lóifjú „nem"-et kiált a háborús gyujtogatók felé. Mi, a béke ifjú hívei, az egész világon, kijelent­jük: Éljen a békéért harcoló if­júság világfrontja. Felhívjuk az egész világ ifjúságát, csatlakoz­zék a béke hősies harcosainak soraihoz, hogy megőrizzék a bé­két és hogy kiharcolják a boldog jövőt az ifjú nemzedék számára. Előre a tartós békéért, a de­mokráciáért, a népek független­ségéért, a jobb jövőért!" Jás keletkezése." Félvad ősünk puszta létének fenntartásáért harcolt, s minden félelmetes volt körülötte. Nem rendelke­zett semmiféle tapasztalattal, semmiféle tudással arról a környezetről, amelyben élt. Félelme és tudatlansága szül­te azt a hitét, hogy ellenséges ha t abnalcn alc, ter mészét fele t ti erőknek van kiszolgáltatva. Az ember szívós munkájával, kifejlődő értelmével, mindin­kább a természet erőinek ura leit. Azonban a papok szövet­keztek az uralkodó osztályok­kal és az ember hitének, fe­leimének maradványait, a va­rázslatot, babonát, vallást, az elnyomás szolgálatába állí­tották. Ezek segítségével az uralkodó osztályok megma­gyarázhatták, hogy miért van­nak elnyomók és elnyomot. tak, hiszen „Isten rendelése hogy ők mások munkájának gyümölcsét tétlenül élvezhes. sék. Igy vált a vallás az osztály­társadalom uralkodó osztá­lyai leezében az elnyomás fegy vérévé, a nép butításának esz­közévé, harci eszközzé. „A vallás ópium a népnek" — irta Marx. Kábítószer, mellyel az elnyomók megkL sér élték, hogy elhomályosít­sák a nép tisztánlátását. Az ember azonban úrrá lett kör nyezetén, tudatára ébredt sa. ját erőinek és a természet urává lett. A vallások ma a babonák, a butaság maradvá­nyai. Ahol az ember megszüntette a kizsákmányolást, ott « val­lás feleslegessé válik. Ez Nyi. kel szidj könyvének végső ta. nulságu.

Next

/
Thumbnails
Contents