Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-22 / 68. szám

2 Szerda, 1950. márchtt 22. A Tito-banda választási komédiája a. „Szocialista Jugoszláviáért" cimü lap legújabb száma Sz. Cekict tollából cikket közöl, amelyben a küszöbön álló úgynevezett „választásokról" ír. A Tito-banda választási hadjáratában demagóg módon hangoztatja a „szabadság", a „demokrácia" és a jugoszláv „szocialista építés" hamis jelszavast. De milyen „szabadságról" és , demokráciáról" lehet ma beszélni Jugoszláviában, amikor Rankovics hóhérai százával gyilkolják le az ország legjobb kommunistáit, legjobb hazafiait. Tito—Rankovics fasiszta klikkje szabad kezet adott a kulákoknak a szegényparaszlság kifosztásában, szabad kezet adott az UDB tagjainak, hogy sárral dobálják a szocializmus erőit, a béke és demokrácia táborát és a testvéri Szovjetuniót. Felesleges különösebben hangoztatni, hogy Jugoszlávia népeinek nem álh jogában kijelölni igazi képviselőiket, mert a „képviselőjelölteket" a Tito-klikk válogatta ki a jól bevált kémek, árulók és politikai kameleónok sorából. Ilyen körülmények között szó sem lehelt „szabad választásokról". A titóista „választások" és a Titoklikk fennállása mellett nem valósítható meg Jugoszlávia népeinek az az óhaja, hogy országuk visszatérjen a Szovjetunió és a népi demokratikus országok testvéri családjába. A Tito-klikk elleni forradalmi harc az egyetlen út, amelyen Jugoszlávia visszatérhet a szocialista táborba és ez számára az az út is, amelyen haladva megmenekül az imperialista kizsákmányolástól. flz olasz munkások és parasztok hatalmas tömegmozgalommal szállnak szembe a Gasperl-kormány fasiszta rendeleteivel Az északolaszországi ipari központok dolgozó tömeged hatalmas mozgalommal tiltakoznak a minisztertanács rendelete ellen, amely a „társadalmi biztonság védelifce" ürügyén fasiszta rendszabályok bevezetéséről intézkedik. Genovában hétfőn a dolgozók tízezrei vettelk részt a tiltakozó tüntetésen. Milánóban és Bolognában a dolgozóik ugyancsak beszüntették a munkát és tiltakozó tüntetést rendeztek. Nagyszabású tiltakozó sztrájkok, tömeggyűlések és tüntetések vol. tak Torinóban és Firenzében is. Az olasz szakszervezeti szövetség titkársága közleményéhen elítéli és provokációnak minősíti a szabadságjogok ellen hozott kormányhatározatokat és megállapítja, hogy ezek segítségével, rendőrterrorral akarják elfojtani a néptömegek elégedetlenségéi. A titkárság felhívja az ország valamennyi pártját és csoportosulását, valamennyi szakszervezetet, hogy támogassák a tömegek elszánt harcát és utasítsák vissza a fasizmus újjáteremtésére irányuló próbálkozásokat Scelba pribékjeinek elnyomó intézkedései nem törték meg a parasztok haroi lendületét és a földbirtokosok földjeiről elűzött parasztok igmét elfoglalták a földeket. Az Unita, az Olasz Kommunista Párt központi lapja közli Togliatti elvtársnak, az Olasz Kommunista Párt főtitkárának cikkét az olasz kormány rendkívüli intézkedéseiről. — Mi, kommunisták, már mult év októberélben konkrét javaslatokat terjesztettünk elő, melyek, ben viágosan megmutattuk a követendő utat, megmondottuk, hol lehetne munkaalkalmat teremteni a munkanélküli dolgozók százezreinek, honnan lehetne kihssítani földet a földnélküli parasztok tömegeinek — írja. — A kormány azonban politikájával, amelynek hajtóereje a kommunistaellenesség — hidegháborút indított, lényegében az olasz dolgozók egész arcvonala ellem. A kormány kommunistaellenessége kizárja, hogy a kormányzat az ország érdekéhen és az igazság szellemében folytathassa politikáját. Mi nem akarjuk a helyzet kiéleződését. Mi munkát, igazságot és békét követelünk. Ha azonban a helyzet mégis kiéleződik, az országnak tudnia kell, hogy ezért azokat terheli a felelősség, akik politikai létüket az ország egységének megbontására tették fel. A becsületes emberek összefogása megvédheti a békét Fagyejev és Ehrenburg beszéde a stockholmi békekongresszuson A stockholmi békegyülásen Fagyejev, a szovjet Békevédelmi bizottság küldöttségének vezetője nagy beszédet mondott és hangozuatta, hogy az egyszerű emberek munkája teremti meg az alapot minden igazi kultúra számára. — Európában és Amerikában .— mondotta — önző emberek csoportjai teljesen nyiltan arra készülnek, hogy egy új háború útján javítsák meg helyzetüket. Hallatlan fegyverkezési versenyt folytatnak olyan fegyverekkel is. amelyek megsemmisítéssel fenyegetik a nők és gyermekek mülióit, egész városokat, az egész civilizációt- Nem volt még olvan történelmi korszak, mint ma, amL kor annyira szükséges lett volna, hogy minden ország egyszerű emberei, a világ összes élenjáró és becsületes emberei tömörítsék magas erkölcsi erejüket a háború és embergyűlölőt erői ellen. Hangoztatta Fagyejev, hogy a Szovjetunió mindig békét akart cs akar ma is. Csak azok az erők törekednek háborúra, amelyeknek nincs jövőjük. amelyek nem tudnak fejlődni a békés verseny alapján és az agresszió segítségével remélik, hogy remibe hozhatják ügyeütet. A szovjetellenes rágalmakra válaszolva, rámutatott Fagyejev. hogy a Szovjetunió nemzetközi politikájának ereje éppen abban rejlik, hogy ez a politika minden ország nemzeti függetlenségének, nemzeti kultúrájának tiszteletlbentartásán épül fel, akár nagy, akár kis országról van szó. Olyan időszakba léptünk, mikor minden becsületes ember összefogása a béke védelmére valóban képes a békét megvédeni. Az új háború felidézésére irányuló kísérletekre a népek a háborús uszítók kegyetlen megfékezésével tudnak válaszolni — fejezte be beszédét Fagyejev. hívást hozott az atombomba betiltásáról és az atomenergia szigorú nemzetközi ellenőrzéséről. A felhívás kimondja: háborús bűnösnek fogja tekinteni azt a kormányt, mely elsőnek alkalmazza az atomfegyvert valamely ország ellen. A felhívás második pontja a Béke Hívei H. Világkongresszusának egybehívásáról szól, amelyet 1950 negyedik negyedévében tar. tarnak Olaszországban. Ilja Ehrenburg, a szovjet békevédelmi bizottság küldöttségének tagja újabb nagy beszédet mondott a kongresszuson. Erőteljes szavakkal bélyegezte meg a háborús uszítókat, akik bombákkal ós szuperbombákkal hadonásznak és minden népet. min. den gyermeket soha nem látott tömegpusztítással fenyegetnek. „Ezek az emberek — mondotta — nem titkolják, hogy a szovjet nép ellenségei, de valójában a francia, a svéd és az amerikai nép ellenségei is, mert a háború oszthatatlan, akár a béke." Akik az új háborút készítik elő — folytatta Ehrenburg — és Hitler példájára azzal fenyegetőznek, hogy az ő háborújuk villámháború lesz, előre megmondhatjuk, hogy a háború, amelyet terveznek még gyorsabban is végződhetik, mint ahogy gondolják. Befejeződhet azon a napon, amikor elkezdődik. A szovjet nép akarja a békét, mert hisz jövőjében. A szovjet nép városokat épít, erdőket ültet, a gyermekeket a munka megbecsülésére és a népek közötti barátságra neveli. Nálunk a legelső dolgozó ember Sztálin — fejezte be beszédét Ehrenburg. Ezzel véget ért a Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottsága III. ülésszakának munkája. | A békebizottság küldöttsége a svéd nemzetgyűlés mindkét háza elnökeinek átadta a bizottság javaslatait tartalmazó felhívást. A Béke Hívei Világkongreszszusának Állandó Bizottsága elhatározta, hogy Nemzetközi Békedíjat alapít. A díjak odaítélésére zsűrit választottak, melynek elnöke Pietro Nenni. ü budapesti Szabadság-téren állítják fel április 4-én a Sztálin elvtársnak küldött Hála-szobor mását Sztálin elvtárs hetvenedik születésnapján Budapest díszközgyűlése határozatot hozott, hogy 1950 április 4-re felállítják C Sztálin születésnapjára elküldött szobor mását, melyet a Magyar Népköztársaság megbízásából Kisfalud! Stróbl Zsigmond r :obrászművész készített el. A főváros vezetősége a Szabadságtérnek a Tőzsdepalota előtti parkját jelölte ki a szobor helyéül. Mivel az emlékművet köztéren állítják fel, az eredetinél nagyobb méretekben faragták ki haraszti kőből. A Magyar-Szovjet Társaság pályázati felhívása X Magyar-Szovjet Barátság ják el. Hónapja eredményeként a dolgo- I A pályázati munkák műfaja, zók legszélesebb tömegei az ed-1 szabadon választható: lehet diginél még jobban megszerették a hatalmas Szovjetuniót, a szovjet népet. A szeretet és hála, az őszinte megbecsülés elsősorban felszabadítónknak szól, de szól állandó segítőnknek, szüntelen támogatónknak is. A felszabadulás óta számtalan megnyilatkozását éreztük ennek a támogatásnak, mely építő munkánkban mindig felmérhetetlen eredményekhez vezetett. A Szovjetunió sztahánovistái, a szovjet tudomány ts művészet nagyszerű alkotásai, szovjet emberek felkészültsége és csodálatra méltó magatartást], a magyar dolgozók előtt követendő és követett példává vált. A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja eredményeit nem elegendő egyszerűen tudomásul vennünk: tervszerűen és szervezetten tovább is kell fejlesztenünk azokat. Ennek a föladatnak megvalósítása érdekében, azért, hogy rögzítődjenek és elmélyüljenek azok az élmények, azok a gazdag tapasztalatok, melyeket a magyar dolgozók a MagyarSzovjet Barátság Hónapja során szereztek, a Magyar-Szovjet Tári aság PÁLYÁZATOT HIRDET olyan pályaművekre, melyek „Felejthetetlen élményem, a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja során" címmel a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának egyegy, — a pályázó számára felejthetetlen — élményét mondlevél, beszámoló, elbeszélés, stb. A pályázaton bárki résztvehet — aki megértve és átérezve S pályázati felhívás jelentőségét — pályamunkájával szolgálni kívánja a magyar-szovjet barátságot, a Magyar-Szovejt Barátság Hónapja eredményeinek maradandóvátételét, továbbfejlesztésétA pályaműveket felülvizsgáló bizottság tagjai kiváló sztahánovisták és írók. A pályázatok Magyar-Szovjet Társaság Országos Központjai Budapest, VI., Jókai-u. 2. címre küldendők. A pályamunkát tartalmazó borítékra kívül a következő szöveget irjúk: „Felejthetetlen élményem a MagyarSzovjet Barátság Hónapja során". Á pályamunkák névvel, vagy jeligével egyaránt beküldhetők. A páljyázat határideje 1950. április 15. Az eredményhirdetés 1950. május 1-én ünenpélyes keretek között történik. A kitűzött pályadíjak: L dij 100 drb irodalmi könyv. H. dij 50 drb irodalmi könyv. ÜL díj 20 drb szovjet szép* irodalmi könyv. Fentieken kívül még száz ér* tékes könyvet osztunk ki a pályázók között. Oklevéllel jutalmazunk minden sikerült pályaművet. A jutalmazott munkák az „Uj Világ"-ban közlésre törölnek. szovjet szépszovjet szépNYIKOLSZKU: A VALLÁS KELETKEZÉSE „Nyugodjunk bele Isten akaratába" — hirdették évezredeken keresztül az elnyomottaknak a papok — kár harcolni az embernek sorsa jobbra fordulásáért, életkörülményei megváltoztatásáért, mert ami az emberrel történik, Isten akarata. E felfogás szerint Isten akarata az is, hogy néhány kiválasztott, munkátlanul fényűzően, kényelemben élje életét, míg a kizsákmányoltak állati nyomorban tengődve, véres verítékükkel lehetővé teszik, hogy a társadalom e piócái jól éljenek. Miért hitt az ember évez redeken keresztül a papok ostoba meséinek? Erre a kérdésre válaszol Nyikolszkij könyve: „A val. r „Éljen a békéért harcoló ifjúság világ front ja" Megkezdődött a viíágHjuságí hét Március 21-én a földkereksé ifjúsága megkezdte a hagyományos „ifjúsági hét" ünneplését. Valamennyi ország ifjúsága néhány év ót®, a barátság, a szolidaritás, a nemzetközi kapcsola. tok megszilárdításának jegyébm kezdi a tavaszt és kifejezésre juttatja egységét és szüárd elhatározását a békéért, a népek függetlenségéért és a iobb jövőért folytatott harcban. A világ 70 országának 60 millió ifja és leánya a Demokratikus Ifjúsági Vüágszövetség zászlaja alatt egyesülve, a béke nagy A kongresszus egyhangú fel- hadseregének első soraiban halad. Az ifjak jól tudják, hogy a békecsatát megnyerni annyit jelent, mint az életet és a boldog jövőt nyerni el. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség titkársága a nemzetközi ifjúsági héttel kapcsolatban felhívást intézett a béke ifjú híveihez, melyben többek között ezeket mondja: „Ma, amikor az angol-amerikai imperialisták tevékenyen előkészítik a harmadik «világháborút — fokozzák a gyarmati népele ée saját országaik dolgozóinak elnyomását, valamint a Szovjetunió, a népi demokratikus országok ós az egész világ demokratikus erői ellen irányuló gyűlölet- és hazugsághadjáratot, sokmillió munkás, paraszt és tanú lóifjú „nem"-et kiált a háborús gyujtogatók felé. Mi, a béke ifjú hívei, az egész világon, kijelentjük: Éljen a békéért harcoló ifjúság világfrontja. Felhívjuk az egész világ ifjúságát, csatlakozzék a béke hősies harcosainak soraihoz, hogy megőrizzék a békét és hogy kiharcolják a boldog jövőt az ifjú nemzedék számára. Előre a tartós békéért, a demokráciáért, a népek függetlenségéért, a jobb jövőért!" Jás keletkezése." Félvad ősünk puszta létének fenntartásáért harcolt, s minden félelmetes volt körülötte. Nem rendelkezett semmiféle tapasztalattal, semmiféle tudással arról a környezetről, amelyben élt. Félelme és tudatlansága szülte azt a hitét, hogy ellenséges ha t abnalcn alc, ter mészét fele t ti erőknek van kiszolgáltatva. Az ember szívós munkájával, kifejlődő értelmével, mindinkább a természet erőinek ura leit. Azonban a papok szövetkeztek az uralkodó osztályokkal és az ember hitének, feleimének maradványait, a varázslatot, babonát, vallást, az elnyomás szolgálatába állították. Ezek segítségével az uralkodó osztályok megmagyarázhatták, hogy miért vannak elnyomók és elnyomot. tak, hiszen „Isten rendelése hogy ők mások munkájának gyümölcsét tétlenül élvezhes. sék. Igy vált a vallás az osztálytársadalom uralkodó osztályai leezében az elnyomás fegy vérévé, a nép butításának eszközévé, harci eszközzé. „A vallás ópium a népnek" — irta Marx. Kábítószer, mellyel az elnyomók megkL sér élték, hogy elhomályosítsák a nép tisztánlátását. Az ember azonban úrrá lett kör nyezetén, tudatára ébredt sa. ját erőinek és a természet urává lett. A vallások ma a babonák, a butaság maradványai. Ahol az ember megszüntette a kizsákmányolást, ott « vallás feleslegessé válik. Ez Nyi. kel szidj könyvének végső ta. nulságu.