Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-19 / 66. szám

Ma 11 érakor MSzl zenekari hangverseny a szegedi Nemzeti Színházban VII. ÉVF. 66. SZAM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP. 1950. MÁRCIUS 19. UJ SIKEREK, UJ GYŐZELMEK KIINDULÓPONTJA Az utóbbi másfél évben nem egj'azar mccdtui azt, hogy Sze­ged megváltozott. És ezt nemcsak ugy értettük, hogy az újjáépíte t és újonnan, épített üzemek, az új bérházak, gyermekotthonok, böl­csődék és még szám-a la n más új létesítmény megváltoz.atta Szeged gazdasági, szociális arculatát ha­nem mindig úgy ls értettük és értjük, hogy atepve'öen megválto­zott Szeged politikai arculata. A reakció egykori fellegvárából és reménységéből a népi demokrácia elleni támadások egykori báziséból rendszerünk erőa támasza lett. — olyan bástya, amelyen megtörnek a belső ellenség, de nem kevésbbé a külső ellenség reményei is. Ez a változás megmutatkozik az élet miruden területén, de elsősorban megmutatkozik azokén a területe­ken, ahol szocializmust építő or­szágunk legszilárdabb bázisa, ez ipari munkásság áll őrt. Elmond­hatjuk bátran, hogy a szegedi üze­mekben ls beköve kezet t ez alap­vető fordulat, a munkások mun­kához való viszonya valóban alap­vetően megváltozott. A minden te­kintetben jó munkáról ma már Üt Szegeden sem mint véletlen, vagy átmeneti jelenségről, nem mint kampányról beszélhetünk, ha­nem a szocialista mumkaverseny, az egyre emelkedő és kiváló ter­melési eredmények általános és állandó jellemzői ez Itteni munká­nak. Nem is olyan régen még csak egynéhány bátor, a® új iránt fogé­kony munkással találkoztunk a szegődi üzemekben akik egyéni versenyt kezdeményeztek, — ma már ezrével versenyeznek a szege­di dolgozók egymással. Nem is olyan rágeo még a seázsaázarlékoo felüli teljesítmények: ritkaságszám­ba mentek szegedi üzemeinkben, '— ma már egymásután alakulnák a 200-as és 300-as brigádok. Nem­régen még jó pár üzemben azt mondták, miikor hallották Pozso­nyi, Kék. Muszka. Horvá'h Ede, Pányiné hírét, hogy: „Hej, mikor lesz nálunk sztahánovista" — és ma már a Gráf Nándorok. Petrik Katalinok, Mészáros Ferencnek, Tóth Lászlók, Czirok Elekek, a Szénásinék és a többi sztahánovis­ták egymásután emelkednek ki a szegedi üzemek dolgozói közül, Rákosi elvtárs, a Sztahánovis­ták Első Országos Tanácskozásén mondott beszédében rámutatott arré. hogy: „Mint szocializmusunk sikereinek, általában, a magyar Sztahér.ov-mozgBlom eredményei­ivek kiindulópontja is a®, hogy a Szovje'unió elvégezte előttünk az úttörő munkát". Rákosi elvtárs minden magyar dolgozónak, így a szegedi dolgozóknak a véleményét is kifejezte ezzel a megállapítással. A szegedi üzemekben 18 azt mond­ják a munkások, hogy a Szovjet­únió següsége, a Szegeden járt szovjet emberek útmutatásai fel­mérhetetlen értéket jelente'tek munkájukban. Itt Szegeden is, ha sikerekről, eredményekről beszé­lünk, egyúttal a Szovjetunióról is beszélünk. Arról a Szovjetunió­ról, amelyet a magyar dolgozó nép nagy barátja. Sztálin elvtárs vezet. És ha sikerekről beszélünk, akkor beszélünk Pártunkról, a Magyar Dolgozók Pártjáról, beszé­lünk Rákosi elvtársról, minden ed­digi győzelmünk legfőbb szervező­jéről, minden jövendő sikerünk legfőbb zálogáról. A szegedi dolgozók Sztálin elv­társ születésnapja alkalmából mu­tatták meg először azt. hagy va­lóban dömő fordulat következett be jtf nálunk is a munkához va­ló viszonyban. Bekövetkezett az, amit az április negyedike megün­neplését előkészítő kormánybizott­ság nyilatkozata megállapít, hogy ,,új embertípus formálódik ki. a szocialista ember tipusa. aki min­denek fölé helyezi a nép és a szo­cializmus ügyét, aki életével, mun­kájával példát mutat a többiek­nek". A sztálini munkaverseny adott igazi lendületet Szegeden is A Sztahánov-mozgalom kifejlődé­sének és a sztálini munkaverseny eredményei. tapasz ata'latal rakták le az alapját ötéves tervünk sike­res végrehajtásának. „Most egy másik dátum áll előt ünk" — mondotta Rákosi elv­társ a Sztahánovisták tanácskozá­sán. „Hazánk felszabadításának ötödik évfordulója, április 4-e. A magyar dolgozó nép, csakúgy, mint Sztálin elv'-árs születésnap­jára. lelkes, szocialista munka­magajánláksal készül ennek a r.aigy napnak magünneplésére". A magyar dolgozók legnagyobb nemzeti ünnepére, a szegedi dol­gozók is lelkes munka megaján­lásokkal, a versenynek egyre fo­kozódó lendületével készülnek. Üzemi értekezleteken, gyűléseken, a sztahánovisták kongresszusáról tartott, beszámolókon százával je­lentkeznek a szegedi dolgozók szó­lásra. teszik meg felajánlásaikat. És a kommunista munkások min­denhol az élen járnak, mindenhol példát mutatnak a többieknek. Igy a sok közül a Szegedi Jutafc­nógyárban, ahol a dolgozók 87 százaléka tett már eddig felaján­lást április 4-e méltó megünneplé­sére, — a Magyar Dolgozók Párt­ja tagjai mindnyájan tettek fel­ajánlást, — és ebben zz üzemben ls már sokan vannak olyanok, akik. mint Polgár Lajosmé. Vida Pálné és még számosan mások felajánlásukat teljesítették és most újabb felajánlásokat tesznek. A Textilkomhinát szerelőinek ,.Vo rosiiov" brigádja vállalta, hogy a június 20-ra tervezett szerelési munkákat április 4-re elvégzik. En­nek a brigádnak egyik tagja. Pó sa László, így magyarázta meg munkafelajárpásukat: ..őszinte ta nujelét akarjuk adni szeretetünk­nek a szovjet nép, Sztálin elvtárs és a Szovjet Hadsereg iránt." A Mteigyar Kenderben Gombos Györgyné vállalta, hogy tervét 200 százalékra teljesíti április 4-re, ami azt jelenti, hogy 16.800 vetés he­lyett 30.400 vetést végez. A Gáz­gyárban Varga Lajos sztáhénovis +a 200-as brigádja vállalta, hogy április 4-re 360 százalékot teljesít­Szinte napról-napra új, 200-as. új, konkrét célkitűzések vállalására komplexbrigádoh alakulnak az üzemelnkben. Csak egy részét. — egy kis ré­szét — eoroüuk fel azoknak a je­lenségeknek, és az-oknak az ered­ményeknek, mélyek szegedi üze melnkben születtek az utóbbi he­tekben legnagyobb nemzeti ünne­pünk hazánk felszabadulásának ötödik évfordulója e'.őfk De ezek a jelenségek és ezek az eredmények is visszatükrözik azt. hogy — mint a kormánybizottság felhívá­sa mondja: „A magyar dolgozó Íz április negyedike megünnepléséi elökészitö kermánybizetfság felhívása Az április 4-e méltó meg­ünneplését előkészítő kor­mánybizottság felhívást bo­csátott ki a magyar dolgozó néphez. A felhívás a követ­kezőképpen hangzik: A magyar néphez! 1950. április 4-én ünnepeljük hazánk felszabadulásának 5. évfordulóját. E napon lesz öt éve annak, hogy a dicsőséges Szovjet Hadsereg a német fa­siszták és magyar nyilasok utolsó hordáit is kiverte or­szágunk területéről s nemze­tünk a fasiszta háború ször­nyű veszteségei és pusztításai után elindulhatott a népi de­mokrácia útján a felemelke­dés felé. A' magyar dolgozó nép so­ha nem felejti el, hogy a nagy Szovjetunió verte le kezéről a bilincseket. A magyar nép a hős Szovjet Hadseregnek kö­szönheti, hogy a második vi­lágháborúban összeomlott a magyar nagybirtokosok és nagytőkések népelnyomó álla­ma, hogy összeomlott a ma­gyar függetlenséget megsem­misítő német fasiszta impe­rializmus és magyar cinko­sainak hatalma, hogy hazánk visszanyerte nemzeti függet­tenségét. A felszabadító Szovjetunió segítségével tudtuk harcain­kat győzelmesen megvívni népi demokráciánk belső el­lenségei és a nyugati impe­rialisták beavatkozási kísér­letei ellen. A felszabadító Szovjetunió segítségével tudtuk kivívni és megszilárdítani a dolgozó pa­rasztsággal szövetséges mun­kásosztály hatalmát A fel­szabadító Szovjetunió segít­ségével, állandó, önzetlen anya­gi és erkölcsi támogatásával tudtuk sikeresen befejezni az ország újjáépítésének nagy művét, s haladunk előre az ötéves terv megvalósításának útján a szocializmus felé. Áp­rilis 4. az elmúlhatatlan szov­jet-magyar barátság ünnepe, a forró szeretet, a hála és a hűség ünnepe a felszabadító nép Soha nem felejti el, hogy e | Szovjetunió és népünk legjobb nagy Szovjetunió vert® te kezéről a bilincseket." A ml dolgozóink tudják, hagiy jó munkájukkal te­szik Népköztársaságunkat még szilárdabb bástyájává annak a nagy nemzetközi bék ef rondák amelyet a felszabadító Szovjet­unió és a békeszerető népek láng­eszű vezére, a szeretett Sztálin ve­zet. De a mi dolgozóink — állja­nak azok a szocializmus építésé­nek bármelyik frontján. — azt is tudják, hagy az eddigi eredmé nyek. az eddigi sikerek nem meg­elégedettséget, nem megállást je­lentenek, hanem ötéves tervünk megvalósításának etapjait. Ebben a hatalmas munkában április ne­gyedike hazánk függetlenségének a magyar munkásosztály, a ma­gyar dolgozók végleges felszaba­dulásának. szocialista jövőnkrtek. Pártunk dicsőségének, a békéért vívott harcr.'aila, a Szovjetunió iránti mélységes hálának ünnepe. — kiemelkedő dátum. Min­den szegedi dolgozó lelkesen magáévá teszi a kormánybizottság felhívását és tízezrek együtt fogad­ják a felhívással: „Legyen ez a nap a megemlékezés és felszaba­dítónk, a hatalmas Szovjetúnió iránt megnyilvánuló hála mellett a teremtő, szocialis'a építés nap­ja, új sikerék, új győzelmek kiin­dulópontja". barátja: a nagy Sztálin iránt Ezen az évfordulón boldo­gan és büszkén emlékezünk meg azokról a történelmi je­lentőségű sikerekről, melye­ket a felszabadulás éta el­telt esztendői? alatt orszá­gunk munkájával, áldozatai­val és harcaival elért. Dolgozó népünk a hnagyar munkásosztály vezetésével a hároméves terv keretében dia­dalmasan befejezte a fasiszta háború által kifosztott és rom. badöntött országunk újjáépí­tését. Az imperialisták minden „segítsége" nélkül a három­éves terv befejezésekor ipari termelésünk több mint 50 szá­zalékkal, dolgozó népünk élet­színvonala pedig több mint 40 százalékkal haladja meg az utolsó békeév színvonalát. A nagyipar, a hitelszervezet, a közlekedés, a külkereskede­lem és a nagykereskedelem a nép kezébe került. A nagy­birtokok földjét felosztottuk azok között, akik évszázado kon át művelték. A 10-000 hol­dak a dolgozó nép kezére ju­tottak. A földreform azonban nem a falu kapitalista, hanem szo­cialista fejlődése számára nyitotta meg az utat. Erről tanúskodik közel kétezer me­zőgazdasági termelőszövet­kezetünk. Megindult hazánkban a knl­túrforradalom: a művelődés a kultúra, nem a volt uralko­dó osztályok kiváltsága többé Hároméves tervünk sikeres befejezése után megkezdtük öt­éves tervünk megvalósítását. Ötéves tervünk véglegesen meg­szünteti hazánk elmaradottságát: Országunk fejlett mezőgazda­sággal rendelkező ipari országgá válik, ötéves tervünk tovább emeli dolgozó népünk jólétét és kulturális színvonalát s llerak­'-> a szocializmus alapjait ha­zánkban. Április 4-én megfogadjuk, hogy a Magyar Dolgozók Pártja vezetésévet minden erőnl?kel dolgozunk ötéves tervünk sikeres megvalósí­tásáért, a szocializmus fel. építéséért. A fel szabad más óta eltelt 5t esztendő alatt megváltozott a muiikásosztíály, dolgozó népünk viszonya a munkához. Kibonta­kozott és általánossá válik a munkaversenymozgalom, meg­születtek az első magyar tahá­novisták. Munkásosztályunk, dol" gozó parasztságunk, néphez hű értelmiségünk új embertípust formál ki: a szocialista ember típusát, aki mindenek fölé he­lyezi a nép és a szocializmus ügyét és életével, munkájával példát mutat a többinek. Jóleső érzéssel, önérzettel és büszkeséggel tekintünk a népi demokratikus fejlődésünk első öt esztendejében elért nagy vív­mányainkra és eredményeinkre. Az elmúlt öt esztendő megmu­tatta, hogy munkásosztályunk, dolgozó népünk, a Magyar Dol­gozók Pártja vezetésével le tudja küzdeni a legnagyobb ne­hézségeket is, ha bátran szembe­néz és szembeszáll velük. Áp­rilis 4-ére megfogadjuk, hogy még szilárdabban és még egy­ségesebben tömörülünk minden eddigi győzelmünk legfőbb szer­vezője, minden jövendő sikerünk legfőbb záloga: a Magyar Dol­gozók Pártja köré. Felszabadulásunk 5. évfor­dulóján megfogadjuk, hogy a Magyar Népköztársaság még szilárdabb bástyája lesz annak a nagy nemzetközi békefrontnak, amelyet a fel­szabadít' Szovjetunió és a békeszerető népek lángeszű vezére: a szeret-Sztálin vezet. Felszabadulásunk 5. évforduló­ján harcos szolidaritásunkat fe­szágai, a nyugati imperialista országok békemozgalmai, a gyarmati népek szabadságharcai, elsősorban a most felszabadult Kínai Népköztársaság hős népq iránt. Megfogadjuk, hogy fokoz­zuk éberségünket a munkásosz­tály, a dolgozó nép ellenségei* v-' szemben s kíméletlenül le­leplezzük ós ártalmatlanná tesz* rzül? az Imperialista háborúi • -'ták kémeit és üwnökat 1 1945 április 4 — hazánk fett szabadulásának napja — a leg­nagyobb fordulat országunk éle­tében. Ez a nép mindörökre le­zárta a feudális és kapitalista ki­zsákmányolás és az elnyomási korszakát, megnyitotta az utat ai dolgozó nép teljes felszabadulá­sa — a kapitalizmus szétzúzása, a szocializmus felépítése — szá­mára. Ezen a napon nyílt meg -al lehetősége annak, hogy dolgozói népünk a népek élvonalába ke­rüljön — azoknak a népeknek so­rába, amelyek a nagy Szovjet­unió vezetésével és példája nyo­mán a szocializmust építik. E nap dicsőséges fénye beragyogja: utunkat és világítani fog messzf századokban. Április 4. legnagyobb nem­zeti ünnepünk Felhívunk' minden magyar dolgozót: te­gyenek meg mindent a legna­gyobb ünnepünk méltó meg­ünneplésére. A magyar dolgozó nép, élén ki­próbált vezetőjével, a munkás­osztállyal, ezt a napot a munka frontján elért újabb teljesítmé­nyekkel ünnepli. A munkás a gyárban, a dolgozó paraszt az eke szarvánál, a haladó értelmi­ség a laboratóriumokban lelkes munkaversenyben áü, hogy né­pünk gazdasági és kulturális színvonalának újabb eredményei­vel emelje a nap jelentőségét Le. gyen ez a nap a megemlékezés és felszabadítónk, a hatlalmas Szovjetunió iránt megnyilvánuló hála mellett a teremtő szocialis­ta építés napja, 'új sikerek, új győzelmek kiinduló pontja. A kormánybizottság nevében: Rákosi Mátyás elnök. Apró Antal, Balogh István. Be­reczky Albert,Csók István, Dar­vas József Erdei Ferenc, Far. kas Mihály, Gergely Sándor, Gerő Ernő, Illyés Gyula, Illés Béla, Jóború Magda, Kádár János, Kisfáludi-Stróbl Zsig. mond, Losonczy Géza, Major, Tamás, Marosán György, Mi­hály fi Ernő, Muszka Imre, Nagy Dániel, Panyi Ferenc­né, Pozsonyi Zoltán, Révai Jó­zsef, Rusznyák István, Szaka­sits Árpád, Szűcs Lajos, Tóth jezzük ki a népi demokrácia or- ///. János, Vető Lajos, Párls népe a párisi kommün évferifülcjál tapli A Mutual ité.palota zsúfolásig megtelt nagytermében ünnepelte Páris népe a nárisi kommün év­fordulóját. Marcel Cachin elvtárs bevezető beszédében hangoztatta: — Nem véletlen., hogy a párisi kommünt éppen a Szovjetúnió dolgozói ünneplik legméltóbban. Ezu án Francois Billoux elvtárs, volt miniszter, a francia kommm tagja beszélt. Kjelente te, Fran­ciaország népére, amikór fogadal­mat tesz, hogy liű marad a kom­mün tanításaihoz, kötelezettségek hárulnak. Az első ilyen kö elezett­ség: soha nem belemenni egy szovjetellenes háborúba. A Szov jetúnió a párisi kommün győzel­mét jelképezi. Hozzá bűnek marad­ni annyit jelent, mint a párisi íüsta párt politikai bizottságának kommünhöz hűnek maradni.

Next

/
Thumbnails
Contents