Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-19 / 66. szám

2 vasárnap. 080. mfccfcw x Megkezdődött a MÉMOSx országos szakszervezeti konferenciája Közvetlenül a 3 éves terv befejezése előtt jelent meg a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának határozata, amely feltárta az építőipar hibáit és meghatározta a további feladatokat, azt az utat, amelyen az éjhtőipar vezetőinek és az építőmunkások szakszervezetének, a MÉ~ MOSz-nak haladnia kell. A Párt határozata után hozott határozatot a Magyar Népközársaság az építőipar feladatairól és megjelölte azokat a teendőket amelyek segítségévei az építőipar területén meglévő hibákat kiküszöbölhetik. Az építőipar A80 kiváló dolgozója, sztahánovisták, élmunkások, műszaki értelmiségiek most országos konferenciára gyűltek össze a vasipari dolgozók szakszervezetének vörös és nemzetiszínű zászlókkal feldíszített termében hogy megtárgyaljálc, mit tett a MÉMOSz a Politikai Bizottság és a minisztertanács határozatának végrehajtásáért. A konferencián az építőmunkások és kiváló sztáháno. tilsták mellett megjelent Gerő Ernő elvtárs, államminiszter. Kádár János elvtárs, belügyminiszter, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárhelyettesei, Kovács István elvtárs, a Nagy. budapesti Pártbizottság titkára, Apró Antal elvtárs, a SzOT főtitkára, Bebrits Lajos elvtárs, közlekedési és posta. ügyi' miniszter, Sándor László elvtárs, építésügyi miniszter, Rónai Sándor elvtárs, külkereskedelmi miniszter. Köböl József elvtárs, Budapest alpolgármestere. , Török János üdvözlőszavai után beterjesztő utók & konferencia elnökségének névsorát. A jelenlévők lelkes tapssal és percekig tartó óljenzássel választották meg a konferencia diflaeinökéül Rákosi Mátyás elvtársat, a magyar dolgozó nép forrómszoretett vezérét. A konferencián Reszegi Ferenc elvtárs, a MÉMOSz főtitkárhelyettese mondott referátumot. Köszönetet mondott a Magyar Dolgozók Pártjának. Rákosi Mátyás elvtársnak, az építőipar dolgozóinak, a MEMOSz-nak nyújtott segítségért, a kommunista bírálatért, útmutatásért, majd ismertette az MDP Politikai Bizottsága MÉMOSz munkájára vonatkozó határozatának pontjait, amelyek rámutatnak a hibákra és fogyatékosságokra. — A fennálló nehézségek legyőzésének legfontosabb előfeltétele — mondiotta a pártszerű munka, a Párt és Rákosi elvtárs, a Szovjetunió és Sztálin elvtárs szeretetére, a szocialista hazaszeretetre és a nemzetköti proletárezolidartás érzésére való nevelés. A szakszervezeti munka megjavítása lehetetlen másként, mint a Párt irányításával, a Pár: politikájának következetes alkat mazásával és megszerettetésével Az építőipari újításokról szólva hangsúlyozta, hogy az újító és észszerűsitő tevékenységet mozgalommá kell fejleszteni. Az elmúlt év végéie" közel 7 000 építőipari újitás érkezett, amelyek közül több, mint 2.700-at fogadtak el. Az elfogadott újításokkal több, mint 32 millió forint az évi megtakarítás. A sztahánovista munkamódszerek az építőiparban '—• itétnek. Döntő lök*-* "-télin -elvtárs 70. születésnapja, a sztálini munkafelajánlási mozgalom adott UJ vezetőség a MÉMOSz éMn Bejelentette, hogy Somogyi Miklós az elnökségről, valamint a tit>*—*~ és központi vezetőség tagjai kérték tisztségükről való lemondásuk tudomásul vételét. A központi vezetőség a lemond*-okát tudomásul vette és Somogyi Miklós helyett elnöknek Török J*"os eddigi főtitkárt. főtitkárrá pedig Köböl József famunkást, az elnökségi és központi vezetőségi tagok helyére pedig a szakszervezet büszkeségeit, a sztahánovistálkat, a szakma legjobb dolgozói közül 31 fizikai és értelmiségi férfit, nőt lés ifjúmunkást választott meg. — Csütörtökön központi vezetőségi ülésünk és a nagymultú famunkás szakszervezet központi vezetőségi ülése elhatározta e két nagy szakszervezet egyesülését — mondottaEzután a MÉMOSz új vezetősé~*nék új feladatairól beszélt. — Előttünk áll annak a felajánlási mn—retomiiak a megszervezése — jelentette ki —, amelyet dolgozóink hatalmas lelken ráéssel indítottak meg április 4-é«»v m*"* mrá té. isére. Ennek (, mozgalomnak ercd^ónvei muta'iák meg, hogy a MÉMOSz vezetősége valóban fe^-'-riUt szellemében, munka módszerében és képes arra, hogy az építőmnukásság soraiban még jobbéin elmélyítse a Szovjetunió, a nagy P'té'in, Pártunk é« Rákosi elvtárs iránti szeretetet. A beszámoló alán a kongresszus résztvevői helyükről felállva, hoszszan, viharosan ünnepelték a Pártol és a magyar dolgozók szeretett velegnagyotíb megbecsülés Jeleként Kossuth-díjat kaptak. Több lakás, gyár, kulturhelyiség, gyermekotthon Meg kell érteni az építőipari dolgozóknak, hogy tőlük az egész magyar munkásosztály, az egész magyar dolgozó nép azt várja el és joggal, hogy tehetségüket, tudásukat fejlesztve, képességeikei kifejtve az ország és a dolgozó né<p igényeinek kielégítésére gyorsabban és olcsóbban több lakást, több gyárat, több kultúrhelyiséget, gyermekotthont építsenek. Ha ezt az építőiparban a dolgozók megértik, akkor nagy lépéssel jutnak előre a munkához való új, szocialista viszony kialakításában és közvetlenül hozzá* segítenek egész dolgozó népünk és azon belül önmaguk és családjuk életének további javításához. Ebben a munkában a sztahánovista mozgalom kiszélesítésében a szocialista munkaverseny tömegmozgalommá tételében tagjelöltjeinknek. Tudatában kell lenniöik annak,, hogy miként az ország életéiben a Párt a lendítőerő, úgy az építőiparon belül ugyanez a szerep hárul alsó pártszervezeteinkre, egyes elvtársainkra. A pártszervezet a lelke és motorja az építőiparon belül is a haladásnak és a siker pártszervezeteink ós egyes elvtársaink jó munkáján múlik itt is. Tegyék lehetővé, hogy & pártonkívüli építőipari dolgozók legjobbjai, különösen a nők és az ifjúság, az építőiparban is megkapják az őket megillető tiszteleteit és vezető-szerepet. A kommunisták fontos feladatát jelenti, hogy elősegítsék az ifjúság és a női dolgozók fejlődését, szaktudásuk fejlesztése tekintetében és felelős tiszteégek betöltése tekintetében egyaránt. A kommunisták külön törődjenek azzal, hogy a női dolgozók előrehaladását fékező akadályokat elhárítsák. A szocialista társadsi1 ómban, amelyet mi építünk, a nők eeven jogúsága valóság. A mi társadalmunk nem mondhat le a nők alkotó munkájáról. A —előtt átló feliadatok jelentősek. Nem kétséges azonban, hoev ha mozgósítani élenjáró szerepet kell betölteni az | tudjuk az építőipari ^ dolgozók építőiparban dolgozó pártezerve- hatalmas táborát e célok megzeteinknek, párttagjainknak és i vaT<*<-f**ra érdekében, akkor a munkát siker koronázza. Ezt * sikert szívből kívánom Pártunk Központi Vezetősége, Rákod elvté-s és a magam nevében is. Tanulmányozzuk a Szovjetunió ólen/áró technikájáf Kádár János elvtárs nagy tetszéssel fogadott beszéde után Fábtk József, a kiváló Kossuthdíjas sztahanovista szólalt fel: — Az építőipari sztahánovisták féladata., hogy minél több dolgozót tanítsanak meg munkamódszereikre. Oda kel hatnunk, hogv <ttársaink megértsék: a sztahánovista munkamódszer nem több erőt kíván a dolgozóktól, hanem a technika vívmányait álltja a dolgozó ember szolo-álatéha.. Ehhez tanulmányozni kel a Szovjetunió éle*"'-* 'WVSffiÉ és iparát. Ezután még több értékes ho» zászóTás hangzott el. Ennek során Czukor Anna Kossuth-dijas sztahánovista Ifjúmunkás nőbrigádja nevében versenyre hívta az ország összes átképzéseit Beszedet mondott a konferencia eflső napján Apró Antal elvtárs, a SzOT főtitkára is. Apró Antal elvtárs beszédét keddi számunkban ismertetjük részletesen. Á szocializmus hoz végleges felszabadulást a magyar dolgozó parasztságnak zérét, Rákosi Mátyás elvtársat. Kádár János elvtárs az ápitőipar fejlődéséről Szünet utpn Pozsonyi Zoltán elvtárs, Kossuth-dijas sztahánovista nyitotta meg az értekezletet, majd Kádár János elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárhelyettese mondott beszédet. — Hazánknak a Szovjetunió által történt felszabadítása és azóta ls minden téren jelentkező támogatása a magyar dolgozó nép sorsában gyökeres, történelmi jelentőségű fordulót hozott — mondotta. — A magyar munkásosztály a sikerrel befejezett hároméves terv utált megkezdte a hatalmas ötéves tervet, az új társadalom a szocializmus építése útján halad előre győzelmesen. A szocializmus építésében az épitóIpar fejlődése hatalmas, a jövö pedig ennek az iparágnak a szinte korlátlan fejlődési lehetőséget adja meg. Nálunk most az építőiparban nem munkanélküliség, hanem a mind fokozottabb mértékben jelentkező munkáshiány, különösen szakmunkáshiány lesz mindinkább a központi kérdés. 1950 végére az építőipar idényjellegét lényegében meg tudjuk szüntetni. — A mi ötéves tervünknek — mint ez közismert — az 50 milliárd fölött lévő beruházásból több mint 40 százalék építkezési előirányzat. A szakszervezett munkájának és az építőipar fejlődésének érdeke mindenekelőtt azt kívánja meg, hogy mind a szakszervezeti funkcionáriusok, mind a legszélesebb építőipari dolgozó tömegek nagyobbfokú politikai éberséget tanúsítsanak és elszántabb harcot folytassanak az építőiparban meghúzódó reakciós erők, népünk ellenségei ellen. — Az a feladat vár épíjőipari dolgozóinkra, hogv nálunk is meghonosítsák a Szovjetunióban kidolgozott és nagyszerűen bevált építósi módszereket. Meg kell érteni minden öntudatos dol. gozónak, hogy régi eszközökkel és régi módszerekkel új világot építeni nem lehet. Az új világ, a szocializmus felépítése, az építőiparban is új lendületet, új módszereket kíván meg. Hiba volna azt mondani, hogv nálunk az építőiparban ezen a téren nem történik semmi. Az építőipar gépesítése gyors ütemben folyik. Megjelentek a magyar építőiparban is az új, öntudatos szocialista dolgozók képviselői. Csak néhány napja, hogy a szovjet sztahánovisták módszereit nálunk meghonosító építőmunkásaink a A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Akadémiáján Danáth Ferenc elvtárs, az MDP Központi Vezet őségéinek tagja tartott előadást „Termelőszövetkezeti mozgalmunk helyzete és problémái" címmel. Ujait arra, hogy a felszabadító Szovjet Hadsereg, amelynek csapása] alatt összeomlott a régi népelnyomó rendszer, szabadsághoz és földhöz juttatta a magyar parasztságot. — A földreform azonban csak az első lépés volt az évszázadok óta elnyomott és kizsákmányol'falusi dolgozók felszabadítása felé. Az elnyomás minden fajtájától, az uzsora és kizsákmányolás minden formájától a paraszti dolgozók véglegesen csuk úgy szabadulhatnak meg, ha azon az úton haladnak, amelyet Lenin és Sztálin mutatott meg: az ipar/ munkássággal szövetségbon, a munkásosztály vezetésével — megdöntve a burzsoázia hatalmát. — felépíteni a szocializmust, nemcsak, a városban, hanem a falun is. Az első lépés óta éltéit őt esztendő egy-egy éve nagyobb változást hozo t a dolgozó nép életében, mint dötte évtizedek. Megteremtettük a fel éieleit és már hozzá is kezdtünk a falun a szocializmus építéséhez. — A dolgozó parasztság —mondotta — nem úgy tér á a nagyüzemi termelésre, hogy a parasztok egyszerűen belépnék a termelőszövetkezetbe, hanem az áttérés a kutakkal, a falu kizsákmányoló i val foly atott elkeseredett harc közben történik. Ezért van szükség olyan politikára, amely nagyobb terheket rak a kulák vállára, útját útija a kulák gazdasági ereje és befolyása növekedésének, védelmezi a kulák gazdasági alkalmazottal: és munkásalt. Ez a kulák korlátozásának politikája, amely elősegíti, hogy a dolgozó parasztok áttérjenek a szocialista termelésre. — Ahhoz, hogy a dolgozó parasz' ség nagy tömegei a nagyüzemi társas gazdálkodás útjára lépjenek, nem utolsó s0rban szükség van olyan vezetőre, aki a Parasztok milliói számára meg tudja mu'atni az útat, segít a nehézségek leküzdésében, ismeri a dolgozó parasztok mindem gondiát-baját, s akire éppen ezért bizalommal tekintenek a falu dolgozóinak milliói. Ilyen erő, ez a vezető a mi Pártunk, a magyar kommunisták Pártja, élén a mi szeretett Rákosi elvtársunkkal. — AUg másfél esztendeje alakultak nagyobb számban termelőszövetkezeti csoportok Magyarországon. A termelőszöve kezefi csoportok azóta nemcsak mennyiségileg szaporodtak, hanem minőségileg is fejlődtek. Minőségi fejlődést jelent az is, hogy a legfejlettebb harmadik típusú szőve kezeti forma ma már az összes termelőszövetkezetek 94 százalékát teszi kl. — 1949 őszén megváltozott a termelőszövetkezeti tagok szodár lis összetétele is. A termelőszövetkezeti mozgalom, amely kezde'ben elsősorban a mezőgazdásági m | let árok mozis a birtokos már a tagság Ima volf. eltolódott felé s ma többsége korábban egyéni gazdálkodási folytató dolgozó parasztokból kerül ki. Egy évvel ezelőtt fehérholló-számba ment a termelőcsoportokban gazdálkodó középptaraszt, ma pedig a középparasztok több mint 12 százaléka teszik ki az egész tagságnak. Figyelemre méltó jieleaseg ez s azt mutatja, hogy változás állott be a középparasztság állásfoglalásában is. Míg az első gazdasági évben a csoportok földjének több mint 88 százaléka azelőtt kulákbórlet volt. jelenleg a bevitt egyéni tulajdon és bérlet az összterületnek több min,; 43 százaléka. — A Központi Vezetőség legutóbbi határozata — mondotta — a mezőgazdaság szocialista átalakításának frontszakaszán is tööb hiányosságot állapított meg. Ezek abban Jelent kéznek, hogy egyes vidékeken a kommunisták egy részénél a termelőszövetkezetek nem kellően előkészítet:, rohamos növelésének hangulata és — ami ezzel szorosan összefügg — kulákfelszámolási törekvések mutatkoznak. — A mi Pártunk munkája nem utolsó sorban azért sikeres, mert rendelkezik azzal a képességgel, hogy még csirájában felismerje a baj", s a hibát nem hagyja elhatalmasodni. Ha ezek a hangulatok a termelőszövetkezetek megalapozKtlan, elsietett alakítására, a kulákok felszámolására eluralkodnának, azt a komoly veszélyt hoznák ránk. hogy a fejlődés szükségszerű szakaszalt átugorva, előreszaladnánk, meglazulna a Párt és a dolgozó paraszti tömegek közötti kapcsolót, meggyengülne az ipari munkásság és a dolgozó parasztság szövetsége, amely a szocializmus építésének legfőbb fundamentuma. — A falun a szocializmus építése természetesen nem mehet úgy végbe, hogy ne vessünk gátat a falu kizsákmányoló kapitalista elemei növekedésének. Szocializmust a városban és a falun is nem a kizsákmány olókkal, hanem azok ellenére lehet csak építeni. De a szocializmus építésének a falun vrnnak még más törvényei ls. Az Első, hogy ezt a nagyszabású feladatot nem lehet a parasztság alapvető tömegeinek akaríta ellenére, hanem csak a tömegekkel együtt, tőlük »oha el nem szakadva. sikeresen végrehajtani. A másik, hogy a szocializmus építésé nsk a falun var.rak gazdasági előfeltételei. amelyeket előzetesen vagy menetközben meg keíl teremteni. — A falu dolgozói az elmúlt kői év során számtalanszor kifejezésre juttatták, hogy helyeslik azokat a rendszabályainkat — és támogatnak bennünket végrehajtásukban —• hogy a kulák fc/kozoftabb mértékben adózzék, mint azelőtt, hogy a beszolgáltatás során a kulák terményeinek döntő részé* megszabott árom köteles az államnak átadni; hogy jobb munkaviszonyokat. főbb béri kap a kuláknál dolgozó munkás és cseléd, pro- mint azelőtt. — Azok a funkcionáriusok ásómban, akik kezdeményeznek vagy eltűrnek olyan intézkedéseket, mint a kulák földjének, igájának, felszerelésének törvénytelen kisajátítása — mint Bihar megyében — vagy a mezőgazdasági munkák elvégzésénél a kutaknak olyan batáridőt szabnak, ameilyet be artanl nem is lehet s Ilyen címen a kulák gazdasági felszámolására vezető hatalmas pénzbüntetést szabnak ki — mint Tolnában —, súlyosan vétenek a Párt politikája ellen s ezért felelősségre keld őket vonni. — Az előreszaladták, baloldali elhajlók, akik a tömegek feje felett bürokratikus, adminisztratív úton intézkednek és a lemaradók, a jobboldali elhajlók, akik késlekednek, vagy vonakodnak a Párt politikáját végrehajtani, benső rokonságban vannak egymással. Mindegyik lemond a dolgozó tömegek meggyőzéséről, a türelmes felvilágosító munkáról. nem ápolja a kapcsolatot a tömegekkel. — E mellett — mint bebizonyosodott — a kulá'k-felszámolási törekvések és a termelöcsoportok megalapozatlan, rohamos növelésének hangulata mögöt: nem egyszer az ellenség keze húzódik meg. A közigazgatásba, a rendőrségbe, olykor a Pártba befurakodott ellenséges elemek azzal a szándékkal. hagy ártfc£r.ak az ügynek, a Párt politikájá sértő intézkedése* ket provokálnak. — De a Központi Vezetőség határozata ugyanakkor rámutatott arra Is, hogy funkcionáriusaink egy részénél — elsősorban a falun észlelhető a másik veszély is: megnemértése a szocializmus építésére irányuló politikánknak a mezőgazdaságban és vonakodás annak végrehaj lásd ól. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy ennek a veszélyevek gyökerei társadalmi viszonyainkban vannak, a mezőgazdaságiban túlnyomó kisárutermeléSben s éppen ezért a jobboldali veszély a szocializmus építésének egész szakaszán a főveszély. — A termelőszöve'kezetí csoportok fejlődésével kapcsolatban Donáth elvtárs rámutatott, hogy nagy szerepe volt a mozgalom megerősítésében a Szovjetunióban járt parasz(küldöitség felvilágosító munkájának. — Minden sikerünk alapja a Párt helyes politikája, amely. Lenin és Sztálin tatásait követi, szigorú következe'ességgel ügyel az önkéntesség elvének betartására s türelmesen segíti elő. hogy a falu dolgozói egyszerű s számukra elfogadható formákon k eresz'ül elindulhassanak a 'kollektív gazdálkodás útján. — Olyan jelentőségű változás* tanul és harcosa] vagyunk, amilyet még nem ért meg a magyar falu. A szocializmus a mvgyar paraszt számára ts meghozza a véglenes felszabadulást, az egyre emelkedő jólét és kultúra világát — fejezte b? ncgy tapssal fogadott előadását Doná h eílvtárs.