Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-16 / 40. szám

Pénteken Szegeden tart előadást Dubjaga elvtársnő, a Szovjetunió hires sztahanovista szövőnője CSÜTÖRTÖK 1950 FEBRUÁR 16. SZETTEPHETETLEN KÖTELÉKEK Minden alkalommal, amikor a deklödéssel kísérjük a Magyar Szovjetunióból Magyarországra ér- Népköztársaság sikereit és egy-egy keznek vendégek, vaigy küldöttsé- eredményük éppoly örömmel tölt gek, a magyar dolgozók közöt- igen el bennünket. mint a magunk si. nagy érdeklődés (tapasztalható. Az kerei. Az ifijárt delegációk beszá első időkben sokaknál ez az ér- mólóin, a moszkvai magyar kiállídeklödés elsősorban kíváncsiság fáson, a folyóiratok és újságok tu. volt. kíváncsiak voltak arra. hogy dósításain keresztül mindig ér'eviajjon milyenek is a szovjet em- j sültünk arról, mi történik magukberek. A szovjet vendégek maga-; ndlu. De ugyanez az együttérzés tartása, mcr.danivalójuk azonban, mutatkozik meg minden szovjet a doigözókbam az egyszerű érdek-1 lődésen túl egyre Inkább felkeltette' a szovjet ember irántj mély megbecsülést, mély szereietet. Amikor • gyár dolgozói, ahol a szovjet mérnök, a szovjet sztahánovis a látogatást tett. közvetlen közelről látták azokat a kitűnő munkamódszereket, amelyekkel a szovjet ember dolgozik, látták és hallották azokat ez eredményeket és azokat a perspek ivákait. amelyek a szov. jef emberek muinkájáoak mély értelmet adnak, egyre Inkább ve'ődött fel mindenkiben az a gondolat, hogy ezt a példát — és csak ezt a példát — kell követni. Amikor számos magyar munká's, átvéve az i ljárt szovjet sztaMnovisták tapasztalataik, kimagasló eredményeket ért el. egyre többen látták, hogy a szovjet ember munkamódszereit érdemes követni. De a szovjet emberek, mikor Magyarországra jöttek, nemcsak az üzemekbe, gyárakba látogattak el, hanem a tudomány, a művészet, a kultúra terüIe' én ls Igen sokat tanultaik tőlük tudósaink, kutatóink, Íróink, művészeink. Szapozskov elvtársnak, az Ismert szovjet sebészprofesszornak szegedi lá'ogatása Ulanovának és a szovjet niű vészek kitűnő csoportjának felejthetetlen szegedi szereplése, az itteni tudományos, művészeti és kulturális életnek igen komolv élményeket, igein komoly fejlődési lehetőségeket, komoly segítséget jelentettek. A Magyar-Szovjet Barátság Hónapjára hozzánk érkezett szovjet sztahánovisták, írók, művészek és tudósok fogadására az egész magyar nép igen nagy szeretettel és igen nagy érdeklődéssel készül:. Ezek az emberek ismét teli tarsollyal. a sz álini munkamódszer kincseivel érkez;eb hozzánk. Magukkal hozták mindazt a tapasztalatot, mindazt a tudást, amelyet adob nekik a világ leghaladottabb országa, a kommunizmust építő Szovjetunió. Magukkal hozták azért, hogy a magyar dolgozóknak bőkezűen, bará i szívvel adják oda ezeket. Azért jöttek, hogy eleget legyenek annrk a minden oldalról felmerülő kívánságnak, a Szovjetuniótól való tanulás vágyának, amely ebben az országban mindenhol megtalálható és mindenhol egyre erősödik. Kik ezek az emberek? Iván Fav lovics Bárdin, a Szovje unió Tudományos Akadémiájának alelnöke, Nyikoláj Szemjonovics Tyiho oov. a szovjet írók szövetségének főtitkárhelyet ese, Alexamdr Ivanovics Zámuskin. a moszkvai állami Tretjakov képtár igazgatója, Iván Fjodorovics Pányin szíahánovtsta mozdonyveze ö, a szocialista munka hőse. Na;álja Iljicsna Dubjága, a Lenin-renddel ki üntetett sztahánovista szövőnő, a moszkvai városi tanács tagja. Alekszej Petrovics Zsuravljev sztahanovista acélöntő, és rajtuk kívül még számosan, a szovjet élet különböző területein dolgozók. Közülük soknak n nevét már Ismertük ezelőtt is és közülük a lag'öbben igen sokat és igen részletesen hallottak már rólunk, magyarokról. Tyihonov elvtárs a szovjet írók szőve'ségének helyettes főtitkára ezt monda met»é-kezé-»oVor: ,.1f? rendkívüli érSzovjet-kinai közlemény a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között aláirt szerződésről és megállapodásokról Az utóbbi időben Moszkvában Népköztársaság baráti, szövetségi I dás aláírásával kapcsolatosait •gyalusok folytak I. V. Sztálin, és kölcsönös segélynyújtási szer- Csu-En-Laj és Visinszkij jegyze"ö?V " , I Lnt tt/iHaH Qfviotar ezori nt o -7 1! IA. t ember szavaiban akkor, amikor Magyarországról beszélnek. Szinte Tyihonov elv árs szavaihoz kapcsolódik, ezeket folytatja annak a levélnek a gondolatmenete, nme lyet Fjodor Nyikatnorovics Gr Igorjav, a Lenin-renddel kitüntetett Iljics-kolhoz tejgazdaságának vaze. tője írt a napokban a magyar dolgozó parasztokhoz: „Mi a saját példánkból győződtünk meg. hogy a boldog, jómódú élet nem jön magától, azt kemény munkával és harccal kell megszerezni. A világreaikció vad dühvel fordul a Szovjetunió, a népi demokrácia orszá gai, közöttük a ti országotok felé is. Az angol-amerikai imperialistákat megrémítették a békés épl. [ésben elért sikereink és sikereitek, Uj háborút akarnak kirob. ban'ani. Ez azonban nem fog sikerülni. A hatalmas béketábor, élén a Szovjetunióval, széttépi a háborús uszítók gaz terveit. Előre háf bátran elvtársak az új népi demokrácia útján, a szocializmus felé!" A dolgozók új világának megteremtése, a népek tartós békéjének megvédése és megszilárdítása. — ezek tehát a szilárd és széttörhe teflen kapcsok, amelyek bennünket a szovjet dolgozókkal összefűznek. Olyan kötelékek ezek, amelyeket gz egyre szépülő, az egyre magasabbrendű emberi élet szálai fűznek egyre szorosabbra. Olya*" kötelékek ezek. amelyek csakis a kapitalizmus igájától megszabadult népek között jöhet létre. — o proletár internacionalizmus kötelékei. Különböző nyelveken beszélő, de egy célért harcoló népek szilárd szövetsége. Bikov, FlUmonov. Savljugin, Ananyeva mikor az üze meinkben jártak és mikor a munkáidhoz álltak, bár oroszul beszéltek. de a Muszka Imrék, a Kék Zo'.táinok, a Horvá'h Edék megértették a szavukat. Megérte"'ék egymást, mert a cél közös: miné' többet termelni, a nép államának minél nagyobb gazdagságát megteremteni, a szocializmus, a kom munizmus társadalmát kialakítani De Btkov elvtárs éppen úgy tudja. mint Muszka elvtárs, hogy a »ép államát meg is kell védeni. Tudják azt, és velük együ't tud ják a népek százmilliói is, hogy ennek az új társadalomnak, ennek az új életnek kik az ellenségei. És mikor megszületnek az ezer és kétezer százalékok, akkor ezek Moszkvában, vagy Szárátovban ép ->en úgy. mint Budapesten, ve-gy Szegeden . a közös ellenség ellen foly/atott harcnak a fegyverei is. Mikor a szovjet ember, a szovjet -.rtahánovisták átadják nekünk tapasztalataikat, módszereiket, akkor ez egyúttal azt is jelenti, hogy megtanítanak bennünket arra, hogyan kell ezt a legyőzhetetlen fegyvert még hatásosabban, az ellenség szamára még megsemmlsftöbben forgatni. A szovjet embe rek irán t szeretet és barátság tehát kötelez ls bennünket, arra kötelez, hogy „a feladatoknak ránk eső részét becsület'el és eredmény nyel elvégezzük, ahogy ezt joggal elvárja tőlünk dolgozó népünk, a hatalmas Szovjetunió és nagv ve zérünk, a bölcs szeretett Sz/álin". mint ahogy az Rákosi elvtárs -nendotta n Központi Veze ősta • -fttésén árgyalóaok a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügymin'sztere. iletőleg Mao-Ce-Tung, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának elnöke és Csu-EnLaj, Kína állami közigazgatási anácsánaik elnöke, külügyminiszer között. E tárgyalások során megvizsgálták a Szovjetunió és i Kínai Népköztársaság viszonyán 'a vonatkozó fontos politikai és razclasági kérdéseket. A tárgyailások, amelyek a szlvclyesség és a kölcsönös baráti cgítség légkörében folytak, megszilárdították a két féü törekvéét, hogy minden erővel erősítsék ég fejlesszék baráti és együttnűködési kapcsolataikat. A tárgyalások megszilárdították a két élnek azt a kívánságát is, hogy tgyüttműködjenek az egyetemes éke ós a népek biztonsága érdeében. A tárgyalások azzal feje-, ződtek be. hogy a Kremlben febuár 14-én aláírták: 1. A Szovjetunió és a Kinai ződését, I ket váltott, amely szerint az 1945 2 a'kínai Csang-Csung vasút- aug. 14-én Kína és a Szovjet" ra,' Port-Arthurra és Dalnyijra vonatkozó megállapodást, amelynek értelmében a Japánnal kötendő békeszerződés aláírása után „ kínai Csang-CSung vasutat a Kínai Népköztársaság teljes tulajdonába adják át és a szovjet csapatokat kivonják Port-Arthurból. 3 .Azt a megállapodást, amelynek értelmében a Szovjetunió kormánya hosszúlejáratú gazdasági hitelt nyújt a Kínai Népköztársaság kormányának, hogy az ebből fizethesse a Szovjetunióból érkező ipari és vasúti felszerelési szállítmányokat. A fentebb emiitett szerződóst és megállapodásokat a Szovjetunió részéről A. J. Visinszkij, a Kínai Népköztársaság részéről Csu-En-Laj írta alá. A barátsági, szövetségi és kötcsönös segélynyújtási szerződésnek, valamint a kínai Csangúnió között kötött szerződés, illetőleg megállapodások órvényvfe ket vesztették és a két kormány a Mongol Népköztársaság függet. len helyzetét az 19í5. évi népszavazás és n Kinai Népköztársaságnak a Mongol Népköztársasággal létesített diplomáciai kapcsolata eredményeképen teljesen biztosítottnak látja. Egyidejűleg Csu-En-Láj és Visinszkij jegyzéket váltott a szovjet kormánynak arra a határozatára vonatkozóan is, hogy ellenszolgáltatás nélkül átadja a Kínai Népköztársaság kormányának azt a vagyont, amely Mandzsúriában japán tulajdonosoktól jutott a szovjet gazdasági szervek birtokába, valamint, hogy a szovjet kormány ugyancsak ellenszolgáltatás nélkül átadja a Kínai Népköztársaság kormányának a pekingi egykori katonai városCsung vasútra. Port-Artúrra és Dalnyijra vonatkozó megáüapo- rész valamennyi épületét. Barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége és a Kinai Népköztársaság között leleményben, amelynek célja a l<ek, az állami szuverénitás és béke és a biztonság megszilárdítása az egész vüágon. Teljes egészében latbavetik erőiket e célok mielőbbi megvalósítása érdekében. fi K'n; ban éfő tibetiek távtotean kérik Mao-Ce-Tuíis-tól Tibet mielőbbi felszabadítását A Csing-haj tartományban élő tibetiek legfelsőbb egyházi szervéhez, a Pancben Kambu Lija. hoz tartozó tibetiek Mao Ce-Tung elnökhöz és Csu-Teh főparancsnokhoz intézett táviratban meg. fogadták, hogy vezetni fogják a tibeti népet az országot felszabadító néphadsereg támogatásában, „Tibet Kínának szerves része" — Kina integritását és szuverénitá sát. A tibeti nép nevében kérjük Önt, küldjön hadseregeket Tibet felszabadítására és a reakA Szocialista Szovjet Köztársaságok Szöveisége Legfelső Takácsának elnökségét és a Kínai Népköztársaság központi népi kormányát eltölti az elhatározás, ogy a Szocialista Szovjet Közárslaságok Szövetsége ée a Kinai Népköztársaság barátságának és együttműködésének megszilárdítáával közösen megakadályozzák x japán militarizmus újjáéledését és az agresszió megismétlőlését Japán, vagy bármely más állam részéről, amely Japánnal ámadó cselekmények bármilyen ormájában egyesül. Eltölti őket a kívánság, hogy z Egyesült Nemzetek céljainak •3 elveinek megfelelően megsziárdítsák a Távolkeleten és az igész világon a tartós békét és z egyetemes biztonságot. Mélységes meggyőződésük, hogy a ízoeiaüsta Szovjet Köztársaságok Szövetsége és a Kínai Népközársaság jószomszédi és baráti kapcsolatainak megszilárdítása negfelel a Szovjetunió és Kína i pei alapvető érdekeinek. Elhaározták. hogy e célból megköik a jelen szerződést és megbíottaikként megjelölték: A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége Legfelső Ta. uácsának elnöksége — Andrej Januárjevics Visinszkijt, a Szov je.unió külügyminiszterét, a Ki aai Népköztársaság központi nén kormánya Csu-En-Lajt, Kina U'ami közigazgatási tanácsának elnökét, külügyminisztert. A két meghatalmazott képviselő kicserélte, megvizsgálta, ala. kilag megfelelőnek és teljesen endbenlévőnek taláta a megbí-* -•a" ásókat és az alábbiakban gyezett meg: 1. CIKKELY: A kélt szerződő fél kötelezi magát, hogy együttesen meg esz minden lehetséges lépést, hogy Japán, vagy bármely olyan ál lam részéről, amely közvetlenül vagy közvetve támadó cselekményben egyesül Japánnal, — megakadályozza az agresszió megismétlődését és a béke meg bontását. Abban az esetben, ha 3. CIKKEI.Y: Mindkét szerződő fél kötelezi magát, kölcsönös egyetértéssel arra törekszik, hogy a második világháborubeli szövetségesekkel együtt minél rövidebb idő alatt békeszerződést kössön Ja pánnal. 3. CIKKELY: A szerződő felek egyike sem köt a másik szerződő fél ellen irányuló szövetséget, nem vesz részt a másik fél ellen irányuló koalícióban, cselekményben, vagy rendszabályban. t. CIKKELY: A szerződő felek a béke és az egyetemes biztonság megszilár. dításának érdekeitől vezéreltet ve tanácskozni fognak egymással minden fontos nemzetközi kérdésben, amely a Szovjetunió és Kína közös érdekeit érinti. 5. CIKKELY: A szerződő felek kötelezik magukat, hogy a barátság és együttműködés szellemében, az területi épség tiszteletbentartáaa, valamint a be nem ava.kozás elveinek megfelelően, fejleszteni és erősíteni fogják a tízovjeunió és Kina gazdasági és kulturális kapcsolatait, minden lehető gazdasági segítséget megadnak egymásnak és megvalósítják a szükséges gazdasági együttműködést. 6. CIKKELY: A jelen szerződés ratifikálásának napjától kezdve érvényes, A ratifikációs okmányok kicserélése Pekingben fog megtörténni. A jelen szerződés 30 évig érvényes. Ha a szerződő felek az érvénytartam lejárta előtt egy évvel nem közlik a szerződes fel. bontására irányuló kívánságukat, akkor további 5 évig érvényben marad és ennek a szabálynak megfelelően hosszabbítódik meg. Megszövegezve Moszkvában, 1950 február 14-én, két példányban, mindke.tő orosz és kínai nyelvben- Mindkét szöveg egy. aránt hiteles. A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa elnökségének meghatalmazásából : A. Visinszkij. A Kínai Népköztársaság központi kormányának meghatalmaegyenjogúság, a kölcsönös érde zásából: Csu-En.Laj. Egyezmény a Szocialista Szovjet Köztársaságok bzövetsege és a Kinoi Népköztársaság között a kinai Csang-Csung vasútról, Port-Arthurról és Damyijról A Szocialista Szovjet Köztár-1 helyzet lehetővé teszi, hogy új saságok Szőve,sége Legfelső Ta- módon nyúljanak hozzá a kínai nácsának elnöksége és a Kínai Csang-Csung vasút, Port.Arthur Népköztársaság központi népi kormánya megállapítja, hogy' 1945 után alapvető változások tör.éntek a távolkeleti helyzetben. Nevezetesein: az imperialista Japán vereséget szenvede-i, a reakciós Kuomintang-kormány megdőlt, Kína népi demokratikus köztársasággá lett, Kínában új népi kormány alakult, amely „,„ . , , , , ., . egész Kínát egyesi.ette, a Szovszerzodo felek valamelyiket jetunió irányában megvalósbotJapán, vagy Japánnal szőve séIges állam részéről támadás éri ., . , „ , . ,, , „ , és ilyen módom hadiállapotba kettős elemek felszámolására. Se- rül> akkor a másik Szerződő fél haladéktalanul katonai és egyéb segítséget nyújt neki minden rendelkezésre álló eszközzel. perje ki az imperialista hatalma, kat Tibetből. Megfogadjuk, hogy vezetni fogjuk hazafias népét s felszólítjuk, hogy működjék mondja a távirat. Ezt az egész i együtt a felszabadító néphadsevilóg elismeri. A lhasai ha'.ósá. reggel és a végsőkig harcoljon gok jelenlegi mozgalma aláássa! az anyaországért," A szerződő felek kijelentik azt is, hogy az őszinte együttműködés szellemében készek résztvenni minden olyan nmzetközi esete a barátság és együttműködés politikáját és megmutatta, hogy képes Kína állami függetlenségének, területi épségének és nemze'i becsületének, a kínai nép méltóságának megvédésére. A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának elnöksége és a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya úgy véli, ez az új és Dalnyij kérdéséhez. A Szocialista Szovjet Köztár. saságok Szövetsége Legfelső Tanácsának elnöksége és a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya az új költeményeknek megfelelően elhatározta, hogy megköti a jelen egyezményt a kínai Csang-Csung vasútról, Port-Arthurról és Dalnyijról. 1. CIKKELY: A szerződő felek megegyeztek, a szovje kormány ellenszolgába tás nélkül á adja a Kínai Népköztársaság kormányának a kinai Csang-Csung vasút közös igazgatására vonatkozó valamennyi^ jogát, a vasút tulajdonát képező minden vagyonnal együtt. Az átadás közvetlenül a japán békeszerződés megkötése után