Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-16 / 40. szám

CSütörtölc, 1960. fet>ru*r W. történik, azonban 1952 év végénél semmiesetre sem később. A kínai Csang-Csung vasút közös szovjet-kínai igazgatására vonatkozó meglévő szabályzat az átadás megtörténtéig változat, lan marad, azonban a jelen egyezmény érvénybe lépte után megváltozik a szovjet és kinai megbízottak tisztségviselés; rendje és a tisz,ségviselés tekintetében meghatározott időre szdió váltakozó rend lép érvénybe (va sutigazgató, igazgatósági elnök stb.). Az átadás megvalósításának konkrét módozataira vonat kozóan a szerződ" f«lik meg egyeznek és megáiiapujaK azokat. 2. CIKKEI,Y: A szerződő felek megállapodtak, hogy a szovjet csapatokat kivonják Port-Arthur együttesen használt haditengerészeti támaszpontról és a Port-Arthur körze.ében találhaitó létesítményeket átadják a Kinai Népköztársaság kormányának, a japán békeszerződés megkötése után, de legkésőbb 1952 végén. A Kinai Népköztársaság kormánya megtéríti a Szovjtuniónak azokat a költségeket, amelyeket. 1945 óta a létesítmények újjáépítésére és építésére fordított. Addig is, amíg a szovjet csapatokat kivonják és az említett létesítményeket átadják, a Szovjetunió és Kína kortpánya egyenlőszámú katonai megbízottat nevez ki, hogy egyesített! 3. CIKKELY: kinaUzovjet kaul0nai .bizottság A szerződő felek megegyez alakuljon. Ez a bizottság, melyben a két fél képviselői felváltva fognak elnökölni, intézi majd Port-Arthur körzetének katonai ügyeit. Az idevonatkozó konkrét intézkedéseket jelen egyezmény érvénybe léptétől számított 3 hónapon belül a kínai-szovjet egyesített bizottság fogja meghatározni és végre is hajtja ezeket az intézkedéseket, miután azokat a két kormány jóváhagy, ta. Az említett körzet polgári közigazgatásának közvetlenül a Kínai Népköztársaság kormánya kezében kell lennie. A szovjet csapatok kivonásáig a szovjet csapatok elhelyezése Port-Arthur körzetében a meglévő határoknak megfelelően változatlan marad. Abban az esetben, ha a szerződő felek valamelyikét Japán vagy Japánnal egyesült bármely állam részéről támadás éri és a támadás köve keztében harci cse lekményekbe kerül, akkor Kina és a Szovjetunió a Kinai Népköztársaság kormányának javaslatára és a szovjet kormány beleegyezésével együttesen használhatják Port-Arthur haditengerészeti támaszpontját a táma. dó ellen végrehajtandó közös harci cselekmények folytatása érdekében. tek, hogy Dalnyij kikötő kérdését a japán békeszerződés megkötése után kell megvizsgálni. Ami a dalnyiji közigazgatást illeti, az teljes egészében a Kinai Népköztársaság kormányának feladata. Mindazokat a vagyontárgyaikat, amelyek jelenleg Dalnyij ban szovjet kezelésben vagy bórietlicn vannak, a Kínai Népköztársaság kormányának kell megkapnia- Az említett vagyontárgyak átvételi munkálatainak végrehajtására a Szovjetúnió és Kína kormánya bárom-három megbízottat jetiül ki. Ezekből egyesített bizottság alakul, amely a jelen egyezmény hatálybalépésétől számított három hónapon belül meghatározza a vagyontárgyak átadásának konkrét módozatait éw miután o két kormány az egyesített bizottság javaslatait jóváhagyta, a bizottság a javaslatok végrehajtását 1950-ben befejezi. Jelen egyezmény ratifikációi a napján lép érvénybe. A ratifikációs okmányok kicserélése Pekingben fog történni. Kiállítva Moszkvában 1950 február 14-én, két példányban, mindkettő orosz és kínai nyelven. A két szöveg egyaránt hiteles. A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa elnökségének meghatalmazásából A. Visinszklj. A Kínai Népköztársaság központi népi kormányának meghatalmazásából: Csu-En-Laj. tfísinszkii beszéde a szovjet-kínai szerződés aiéirasakor Egyezmény a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének kormánya és a Kinai Népköztársaság központi népi kormánya között a Kinai Népköztársaságnak nyújtandó hiteiről A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének kormánya eleget kíván tenni a Kinai Népköztársaság központi népi kormánya hitelkérelmének- A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya abból a célból kéri a hitelt, hogy megtéríthesse azoknak a felszereléseknek és egyéb anyagoknak ellenértékét, amelyeket a Szovjetúnió Kínának szállítani hajlandó. A két kormány" ezzel kapcsolatosan az alábbiakban egyezett meg: 1. CIKKELY: A Szovjetunió kormánya hitelt nyújt a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának. A óiyi összege 300 millió amerikai dollár. Egy uncia színarany 35 amerikai dotlár értékkel számítódik. Tekintettel arra, hogy Kína a területén hosszú ideig folyt harci cselekmények következtében rendkívüli pusztításokat szenvedett, a szovjet kormány beleegyezett. hogy a hiteH könnyített feltételek mellett, egy százalék évi kamattal nyújtja. 2. CIKKELY: Az első cikkelyben említett hitelt 5 éven át bocsátják rendelkezésre. 1950 január 11-től kezdve évenként egyenlő egyötödrészenként, a Szovjetunióból érkező felszerelések és anyagok — a többi között villamoserőtclepek, kohászati- és gépgyáraié, szénás ércbányásmti felszerelések, vasúti és egyéb szállítási felszerelések. sínek, valemint a kínai népgazdaság újjáépítését és fejlődését szolgáló egyéb anyagok ellenértékének megtérítésére. A felszerelések és Aruszáílitmányok összeállítását, mennyiségét. árait és határidőit a felek külön megegyezéssel állapítják meg. Az árak megszabása a világpiaci árak alapján történik. A hitelnek valamelyik évben fel nem használt részét a következő óvi Időszakokban lehet felhasználni. 3. CIKKELY: A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya az első cikkelyben megjelölt hitelt, valamint annak kamrtatt nyersanyag-. tea- és aranyszállitmályok al. valamint amerikai dol lárl.an egyenlítik ki. A nyersanya?- és teaszállítmáyok árat. mennyiségét és a szállítási határidejét külön egyezményben állapítják meg. Az árakat a világpiaci árak alapján szabják meg. A hitel törlesztése 10 év alatt történik, egytizedes egyenlő évi részletekben, minden évben legkésőbb december 31-ig. Az első fize|és legkésőbb 1954 december 31ig. a legutolsó pedig 1903 december 31-ón történik. A látót kamatainak — amelyeket a megfelelő rész felhasználásának napjától számítanak — kiegyenlítése félévenként történik. 4. CIKKELY: A Szovjetúnió állami bankja és a Kínai Népköztársaság népbankja a hitel-elszámolások vezetésére külön számlát nyit és együttesen szabja meg a jelen egyezményre vonatkozó elszámolások rendjét és a könyvvezetést. 5. CIKKELY: A Jelen egyezmény aláírása napján lép érvénybe és ratifikálandó. A ratifikációs okmány kicserélése Pekingben fog történni. Megszövegezve Moszkvában, 1950 február 14-én, két példányban. Mindkettő orosz és kínai nyelven. A két szöveg egyaránt hiteles. A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége kormányán*' meghatalmazásából: A. Visinszklj. A Kínai Népköztársaság központi népi kormányának meghatalmazásából: Csu-En-Laj. NEVEZETES KONGRESSZUS Az első ötéves terv a szocialista társadalom megteremtése felé vezető úton korszakalkotó jelentőségű a szovjet nép történetében. Mindent elsöprő, az. előtt soha, sehol sem tapasztalt lelkesedéssel dolgoztak a szovjet emberek a sztálini terv megvalósításán, amely az országot az élenjáró államok sorába emelte. 1933 február 15-én nyitották meg a kolhozparaszt-éimunkások első kongresszusát. A kongreszszuson 1500 küldött vett részt, valamennyien a szocialista föld. művelés élharcosai, akik megértették azokat a hatalmas feladatokat, melyek a kolhozmozgalom fejlődésének e szakaszában megvalósításra vártak. A falu kollektivizálásának a Párt által folytatott sikeres politikája már 1933 elején nagy eredményekhez vezetett. Tizennégy és félmillió parasztgazdaság mintegy 200 ezer kolhozban egyesült. E figyelemreméltó számok a kolhozmozgalom széles kiterjedéséről tanúskodtak. A kongresszus napirendjének egyik fontos pontja a mozgalom mind szélesebb körben történő tovább, fejlesztése volt A Moszkvában ülésező kolhozparoszrélmurkások fe'aőata nem merült ki a ko'hozok kiépítésében kivívott eredmények összegezésében. Tapasztalataik közlésével és véleményeik kicserélésével meg kellett határozniok a kolb'ozok további megszilárdításának útját és eszközeit. Arra a kérdésre: — Mit értünk el az új úton, a kolhozok útján s mit kívánunk elérni a legközelebbi 2—3 évben? — Sztálin így válaszolt: „Azt értük el, hogy segítettünk a szegényparasztok milliós tömegeinek belépni a kolhozokba. Azt értük el, hogy miután beléptek a kolhozokba és ott a legjobb földeken és a legjobb ipari eszközökkel dolgozhatnak, a szegényparasztok milliós tömegei a középparasztság színvo nalára emelkedtek. — De ez csak az első lépésünk, első vívmányunk a kolhozrendszer ki. építése útján. Helytelen lenne azt gondolni, hogy meg kell állnunk ennél a lépésnél, első vívmányunknál .Ahhoz, hogy továbbhaladjunk, hogy véglegesen megszilárdítsuk a kolhozokat, meg kell tenni a . második lépést, újabb eredményeket kell kivívnunk. Miben áll ez a második lépés? Abban, hogy a kolhozparasztokat — az egykori szegényparasztokat és középpa. rasztokat — még magasabbra emeljük. Abban, hogy minden kolhozparasztot jómódúvá kell tennünk." Tizenhét esztendő választja el napjainkat a kongresszustól. Minden eltelt esztendő a kolhozrendszer erejét és életképességét bizonyítja. A kollektív munkában ragyogóan és sokoldalúan nyilatkozik meg az emberek munkaképessége és így fokozódott a munkateljesítmény is. A szovjet mezőgazdaság a legtökéletesebb technika segítségével dolgozott, az agronómia pedig hozzáférhetővé vált minden egyszerű paraszt számára. A szovjet parasztság a Párt és az állam segítségével tántoríthatatlanul halad ma a háborúutáni sztálini ötéves terv megvalósítása utján. Ma új, nagyszerű oldal író" dott a szovjci-kínai kapcsolatok történetében, Hatalmas jelentőségű okmányokat ír'urk ma alá: barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződést, a kinai Csang-Csung vaoutra, Port-Arthurra és Dalnyijra vonatkozó egyezményt és hosszúlejáratú gazdasági hitek gy ezményt. Ezek aláírásának hirénemcsak a szovjet nép, de a béke, a demokrácia és a haladás valamennyi barátja a mélységes megelégedettség érzésével fogadja. A barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés és az említett egyezmények az egyenjogúság, az állami függetlenség és nemzeti szuverénitás elveinek tisztele bentartásán aapulnak, megszilárdítják a Szovjetunió népeinek és a kinai népnek történelmi kapcsolatait. A szovjet nép mindig mélységes baráti érzelmeket táplált a kinai nép, annak hősi felszabadító harca iránt, amely MaoCe-Tungnak, a kínai nép vezérének irányításával folyt a hűbéri és imperialista járom ellen. A szovjet nép e harc iránti együttérzésében abból a mély meggyőződésből indult ki, amelyet L V. Sztálin, a szovjet nép vezére még 1945-ben fejezett ki — hogy: „Az igazság teljes egészében a kínai forradalom oldalán van". Ezért mondotta annakidején I. V. Sztálin: Mi együttérzünk és együtt fogunk érezni a kínai forradalommal abban a harcban, melyet a kínai népnek az imperialista járom alóli felszabadításáért és Kínának egy államban való egyesítéséért folytat. A szovjet nép állandóan kifejezésre juttatta a kínai nép felszabadulása iránti együttérzését, A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között ma aláírt barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés kifejezi mindkét nép törekvését az örök barátságra és együttműködésre országaink javára, a népek békéjének és biztonságának megszilárdítására. • Igen nagy jelentősége van a Csang-Csung kínai vasútvonalra, Port-Arthurra és Dalnyijra vonatkozóan létrejött megegyezésnek. A megállapodás rámulat, hogy 1945 után gyökeres változások mentek végbe a távolkeleti helyzetben, amelyek lehetőséget nyújtanak, hogy újból foglalkozzunk a Csang-Csung vasút, Port-Arthur és Dalnyij kérdésével. Az egyezmény minden egyes szakasza arról beszél, hogy a Szovjetunió a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja a kínai nép nemzeti függetlenségét, nemzeti jogait és érdekeit. — Népeink elhatározása, hogy fejlesztik és erősítik a gazdasági és kulturális kapcsolatokat, a Szovjetunió és Kína között és egymásnak kölcsönös gazdasági segítséget nyújtanak, alapjául szolgált annak az egyezménynek, hogy a Szovjetunió hosszúlejáratú gazdasági hitelt nyújt a Kínai Népköztársaságnak. A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége és a Kínai Népköztársaság között a mai napon aláírt szerződés és egyen, mény a legfontosabb tényező az egész világ békéjének és demokráciájának megszilárdításában. Erősödjék és legyen örökös a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége és a Kínai Nép köztársaság népei közötti barátság. Csu-En-Láj beszéde A Kínai Népköztársaság és &) Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége ma új barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyúj'ási szerződést írt alá. Egyezményt írt alá a kínai Csang-Csung vasútról, Port. Arrburról és Dalnyijról, valamint a Kinának nyújtandó hitelről. Mgtöriémt a jegyzekek kicserélése is. Az említett Szerződés és egyezmények Kína (3 a Szovjetunió nagy népeinek létérdekein alapulnak és kifejezik a Kína és a Szovjetunió közötti teslvéri barátságot és örökös együttműködést. A szerződés és egyezmények megkötése különleges kifejezője annak a segítségnek, amelyet a Sztálin generalisszimusz politikája által irányított Szovjetunió a kínai nép forradalmi ügyének nyújtott. "Nincs semmi kétség j az iránt, hogy Kinának és a Szovjetuniónak ez a szoros és igazi együt' működése a legmélyebb történelmi jelentőségge bír és elkerülhetetlenül óriási befolyással lesz és óriási eredményéket hoz a béke, a Kelet és az egész világ népei igazságának ügye számára. Államaink közötti nagy barátság az Októberi Szocialista Forradalom pillanatában született meg. Az imperializmus és a kínai ellenforradalmi kormány azonban aka dályozta közöttünk a további együttműködést. A kínai nép győzelme a helyzetet gyökeresen megváltoztatta. A kínai nép Mao-Ce-Tung elnök vezei ése alatt megteremtette a Kínai Nép. köztársaságot és olyan egységes államot teremtett, mint még soha es ez lehetővé tette az őszin te együ tműködést két nagy államunk között. Sztálin generalisszimusz és Mao-Ce-Tung el. nők találkozása és véleményük kölcsönös kicserélése következtében ez a lehetőség reális valóság lett és a most aláírt szerződés megerősíti Kína és a Szovjetunió barátságát, szövetségét és kölcsönös segítségét. Az amerikai imperializmus vezetése alatt álló imperialista 1ömb provokációs módszerekkel mindenképpen igyekezett megbontani az államaink közti barátságot. Ezek a szégyenteljes kísérletek azonban véglegesen kudarcba fulladtak. * A Kína és a Szovjetunió közötti szerződés és egyezmények különleges jelentőségűek az újjászületett Kínai Népköztársaság számára. Ez a szerződés és ezek az egyezmények megerősítik a kínai népnek azt az érzését, hogy nincs egyedül és segítséget nyúj anak a kínai gazdaság helyreállításában és fejlesztósében. A Kina és a Szovjetunió között a kínai Csang-Csung vasútra, Port-Arthurra és Dalnyijra vonatkozólag, valamint a Kínának nyújtandó hitelre vonatkozólag lé.rejött egyezmény és azok a levélváltások, amelyek szerint a szovjet kormány a kínai kormánynak ellenszolgáltatás nélkül átadja a japán tulajdonosok által Mandzsúriában szerzett javakat és a pekingi egykori katonai városrész valamennyi épületét — a Szovjetunió kormányának és Sztálin generalisszimusznak n3gy barátságát juttatják kifejzésre és kétségtelenül igen nagy lelkesedés érzését váltják ki a kínai népben. Engedjék meg nekem, hogy a kínai nép nevében kifejezésre juttassam hálánkat Sztálin generalisszimusznak és a szovjet kormánynak ezért a nagy barátságáért. Kína és a Szovjetunió között szoros együttműködés áll fenn a béke, az igazságosság és az általános biztonság jegyében és ez az együttműködés nemcsak Kína és a Szovjetunió érdekeit, hanem Kelet és aa egész világ népeinek érdekeit is kifejezésre juttatja, akik számára drága a béke és az igazságosság. Meg vagyok róla győződve, hogy szerződé sünket és egyezményeinket nemcsak Kína és a Szovjetunió népei támogatják, hanem az egész világ haladó emberisége is. Csak az imperialisták és a háborús gyuj'ogatók fordulnak majd gyűlölettel az emiitett szerződés és egyezmények felé. A 700 millió lakost számláló Kína és a Szovjetunió népeinek összefogása olyan erő, amelyet nem lehet legyőzni. Éljen Kína és a Szovjetunió örök barátsága,