Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-14 / 38. szám

KSüa, tggo. február 14. 3 Alsóközpont és Pusztamérges gépállomásai versenybe léptek a talaimüvelési szerződéskötések sikeréért 500 holdra kötött szerződést az elmúlt hét szombatjáig a deszki gépállomás A falu dolgozó népe meggyőződött az elmúlt évben arról, menynyivel előnyösebb a traktorszántás a lóval vagy tehénnel végzett talajmunkánál. Már az elmúlt évben tömegesen kötöttek talaj művelési szerződéit kis- és középparasztok Nagy szegeden is a gépállomásokkal. Most, a tavaszi talajmunkák idejének közeledésével, újra köthetnek szerződést a gépállomásokkal az egyénileg dolgozó parasztok. A szerződéskötések határideje február 20. Valamennyi termelőcso. portunk, de ugyanígy az egyéni leg dolgozó parasztok is, akik talajművelési és vetési szerződést kötnek a gépállomással, elvetik a tavaszi munkálatok fő gondját. A gépi munka igénybevételével a kis- és középparasztok nemcsak állataikat kímélik meg. lianem a iő gépi munka következtében jobb termést kapnak. A terméstöbblet, amely a gépi munka nyomán keletkezik, minden esetben bőségesen fedezi a traktormunka árát. Sokkal olcsóbban kapják, mintha kulákhoz mennének igá. ért A szerződéskötésnek négyféle módja van. A termelők megfizethetik a munika ellenértékét terményben az új termés betakarításakor. így a termés betakarításáig kölcsönképpen kapják & munkát és ebben az esetben 10 százalékos kedvezményt kaphat, nak az előre megállapított árból. A termelőcsoportok nem előre meghatározott terménymennyi. séget fizetnek a gépállomásnak, hanem termésük egy bizonyo3 százalékát. Igy a gépállomás közvetlenül érdekelve van abban, hogy milyen eredményt ér el a termelőcsoport. Azok az egyénileg gazdálkodó parasztok, akik nem akarnak terményt befizetni, készpénzben is megfizethetik a munka ellenértékét. Ha szerződéskötéskor fizetnek, akkor ötszázalékos kedvezményt kapnak. Azok a termelők, akik a gépállomással nem kötnek előre szer. ződést a tavaszi talajmunkák elvégzésére, az eredetileg megállapított bérért vehetik igénybe a gépállomás gépeit és nem részesülhetnek engedményben. A szerződésköltések szervezésé, vei nagy feladat hárul a gépállomásokra, de a földmüvesszövetkezetekre és a falusi tömegszervezetekre is. A nagyszegedi gépállomások dolgozói többnyire agitátor csoportokat szerveztek és személyenként járják a dolcozó parasztokat, hogy meggyőzzék őket a szerződéskötés előnyeiről A deszki gépállomás négy brigádja járja a falvakat é3 folytat felvilágosító, tudatosító munkát. Munkájuk eredményeként ezideig mintegy kétszáz dolgozó paraszt kötött szerződést ötszáz hold területre. Mindenütt segítilc a földművesszövetkezetek, ugyani a tömegszervezetek is a gépá-,c,-iás brigádjait a népnevelő munkában. Pusztamérges és Mórahalom gépállomásai versenybe léptek egymással, melyikük köt területükhöz viszonyítva több holdra talajművelési szerződésit. Versenyük eddigi állása egyforma, mind a két gépállomás 200 holdra, a pusztamér. gesi gépállomás 115, a mórahalmi pedig 140 termelővel kötött szer. ződést. A mórahalmi gépállomás dolgozói vontatóval járnak faluról.falura és végzik a felvilágosító munkát. Dorozsmán is lelkesen szervezik, gyűjtik a szerződéskötéseket a gépállomás dolgo. zói, de ugyanúgy a tömegszervezetek tagjai is. Ezideig 230 holdra kötöttek szerződést a termelőszövetkezeti csoportok földterületein kívül. A népnevelő munkába most bekapcsolódnak a szegedi „Dózsa", a baktói „Alkotmány" termelőcsoport tagjai is. Segítenek a dorozsmai gépállomás dolgozóinak. Elmennek a legtávolabbi tanyákra is és tudatosítják a gépi munka előnyeit, hogy minden dolgozó paraszt géppel szántassa fel földjét és így jobb terméseredményt érhessen eL Kövessék a szegedi üzemek a szovjet példát a bérelszámolásban is A Szegedi Jutafonógyár dolgozói sem mesterei a logarlécnek Rákosi elvtárs még a mult év folyamán a Nagybudapesti Pártválasztmány augusztus 31-i értekezletén mondott beszédében rámutatott azokra a hiányosságokra, amelyek üzemeinkben a bérelszámolás terén mutatkoztak. A Nagybudapesti Pártválasztmány ülése óta a bérelszámolás számos területén jelentős mértékben kiküszöböltük ezeket a hiányosságokat. A szegedi üzemekben is több helyű jelentős újításokat és észszerűsítéseket vittek a bérelszámolás munkájába. Ezzel lehetővé tették a dolgozók részére, hogy most már könnyebben tó tudják számítani heti keresetüket. De ezek az észszerűsítések és újítások még most 'sem kielégítőek, mert számos olyan üzemág van, ahol még mindig nem tudják a dolgozók, hogyan kell kiszámítani heti fizetésüket. Szegedi viszonylatban főként a textiliparban történt kevés változás. Nagy számmal vannak még olyan dolgozók a textiliparban, akik csak szombaton, a boritélrból tudják meg, mennyi pénzt kerestek az elmúlt hét folyanán. Ezek közé tartozik Király Mihályné, a szegedi Jutafonógyár zsákszövőnője is. A tőkések idején még az egyszerű számtan: alapműveleteket is alig tudta elsajátítani. Ez a tudás pedig nem elég ahhoz, hogy még csak hozzávetőleg is ki tudja számítani heti fizetését a bonyolult bérelszámolás végett. Itt kezdőd k az akadály Halványzöld szinű kis kartoték, amely Királyné szövőgépén függ, elárulja, hogy tulajdonosa az elmúlt napokban 115 százalékot teljesített. De volt olyan munkanap is, am'kor a 110 százalékot sem érte el. Változott az anyag minősége, lassabban haladt a munkával, ingadozott a teljesítménye és ennek következtében változott átlagos heti fizetése is. Az elszámolás utalványozott időben történik. Meghatározzák a -10 ezer vetés elvégzésére szükséges munkaidőt, figyelembeveszik a gép percenkénti fordu.atszámát. Ebből számítják tó az üzem bérelszámolói Király Mihály né fizetésének egy részét. Idáig még Királyné is eljutna a számadással, itt kezdődik az akadály. Most még meg kell tudni, hogy az össz-vetések elvégzése mennyi „utalványozott" időnek felel meg s ezen belül mennyi „ráfordított" időt használt fel Királyné. Az utalványozott és a „ráfordított" idő közötti különbség adja meg, hogy a szövőnő hány százalékkal teljesítette tul normáját. Bizonyára már eddig is hoszszarteitott ezeket a számtani műveletpket elvégezni, de még csak ezután következik a nehezebb része. Előfordul, hogy géphiba végett Királyné más munkát kénytelen végezni, ezt az időt órabérben számolják el. Most még ezt is hozzá kell adni a nagy üggyel-bajjal kiszámított összszeghez. De még hátra van a fizetett ebédidőnek a díja. Az ebédidőért járó pénzt az összkereset alapján kiszámított átlagórabér szerint fizetik, vagyis a hét folyamán végzett munkaórák számával elosztják a heti keresetet s igy megkapják az ebédidőért járó egységes órabért. Ezt még megszorozzák hárommal. K<sebb-nagyobb számadások Hosszas számfejtés után végeznek az ebédidőért járó őszszeg kiszámításával D még most sem fejeződött be a művelet. Király Mihályné átlagosan többet teljesít 100 százaléknál és még ki kell számítani azt, hogy a többletteljesítményéért menynyivel jár magasabb fizetés. Ezt ugy tudják meg, hogy az alapteljesítményért járó fizetéshez hozzáadják a többletszázalékonként! 0.25 forint progresszivitást és így most már rövid -dőn belül megtudhatja Királyné, hogy mennyi volt a heti keresete. De ezeken a hosszú számtani műveleteken kívül még vannak egyéb kisebb-nagyobb számadások is. Különösen azoknál, akik egynél több gépen dolgoznak, hiszen ebben az esetben ugyanazt a műveletsorozatot el keli végezni gépeinket is. Ha egy pillanatra beletekintünk ebbe a végtelen számtengerbe, rájövünk, hogy azok a dolgozók, akik nem mesterei a számfejtésnek és a logarlécnek rövidiebb idő alatt teljesíthetik normájukat, mint ahogy ki tudnák számítani a munkájukért járó fizetést. Az új tudományos normák kidolgozása már megkezdődött. Nem sok idő van hátra s a dolgozók a termelés minden ágában különösebb számfejtés nélkül ki tudják majd számítani heti keresetüket. Könnyebb, észszerűbb lesz a bérelszámolás s ez megkönnyíti az üzemek vezetőségeinek a munkáját A |ó bérelszámolás e'őrelenditi a munkaversenyt A Jutafonógyár vezetőinek is, éppenúgy, mint más üzemvezetőségeknek még inkább szívügyévé kell tenni ezt a kérdést. Az üzemi pártszervezet segítségével össze kell gyűjteni mindazokat az értékes tapasztalatokat, amelyeket már eddig kikísérleteztek. Ezeknek segítségével meg kell találni a lehetőséget ahhoz, hogy minél hamarabb könynyítsenek a bérelszámolás körül mutatkozó nehézségeken. Ezzel nagymértékben előrelendítik a már igazi tömegmozgalommá vált munkaversenyt is. Most még Pesti Géza elvtárs a Jutafonóban, közel egy órán keresztül magyarázza el a bérkiszámítás módját, de oda kell hatnunk, hogy a jövőben a dol gozók is felényi könnyedséggel ki tudják számítani keresetüket. Még többet kell tanulmányoz niok a vállalatvezetőknek, művezetőknek a Szovjetunió üzemeinek bérezési rendszerét, ahol már régebben felszámolták a bérelszámolás bonyolult formáját. E mellett a szovjet bérelszámolás módjáról normásmertető tanfolyamokon kell tájékoztatni a dolgozókat, hogy ezzel is hozzájáruljunk ötéves tervünk sikeres megvalósításához® Összevont kulturfelelős értekezlet a Szegedi Kenderben Ma, kedden délután 5 órakor tartják meg összevont értekezletüket a Szegedi Kenderfonógyárban a szakszervezeti kultúrfe. lelősök és kultúrpropagandisták. Az értekezleten különösen az üzemi kultúrmunka terén mutatkozó feladatokat beszélik meg, de megvitatják azokat a hibákat is, amelyek eddig ezen a téren mutatkoztak. Kulturális életünk feladatai ról s különösen a munkás kultúr. vezetők tennivalóiról Kelemen Ferenc elvtárs, az MDP Nagyszegedi Pártbizottságának tagja tart előadást. Az előadás után rész. letes megbeszélés következik. Ennek során,a budapesti kiküldött szakszervezeti kultúrvezetök is felszólalnak majd. Fokozott érdeklődés kisérte a „Bosevik Párt utja" előadássorozat második részét Vasárnap délelőtt a Korzó Mo. ziban megtartották a „Bolsevik Párt útja" előadássorozat második előadását. A hallgatóság zsúfolásig megtöltötte a mozi helyi, ségét s megállapítható volt, hogv az első előadás sikere csak fokozta az érdeklődést az előadássorozat iránt, amely közel más. félezer, a termelésben legkiválóbb eredményt elért dolgozó számára teszi lehetővé a Bolsevik Párt történetének megismerését. A második előadást Varga János elvtárs tartotta meg. Előadásában ismertette, hiogyan lendült fel Oroszországban a forradalmi mozgalom, milyen kemény harcot kellett folytatnia a Pártnak, Le. nin elvtárs vezetésével az ökonomistákkal szemben,. Ismertette, hogyan dolgozta ki Lenin elvtárs az újtipusú forradalmi párt szervezeti alapjait s milyen nelhéz küzdelmet kellett folytaltnia a bolsevikoknak a OSzDMP H. kongresszusán a mensevikiek ellen az újtipusú forradalmi párt meg* teremtéséért. Varga elvtárs előadása során a Bolsevik Párt történetének e szakaszát összekapcsolta a mi Pártunk fejlődésével, az aktuális kérdésekkel. Amikor Rákosi elvtársnak a Központi Vezetőség ülésén legutóbb elmondott be. szódét ismertette, a hallgatóság felállva, lelkesen ünnepelte a Magyar Dolgozók Pártját és ve* zóréit, Rákosi elvtársat i Az előadás után a Gorkij életéről készült „Egyetemi éveim" című szovjet filmet mutatták be. A film, éppúgy, mint az előadás, bemutatta, hogyan lendült fel a forradalmi mozgalom a cári Oroszországban, hogyan harcoltak a munkásosztálv és az egyetemi if;júság legjobbjai a cári önkény ellen, hogyan szervezték a forradalmi megmozdulásokat és hogyan küzdöttek a bolsevikok az egységes, újtipusú forradalmi párt megteremtéséért. A „SZTÁLINGRÁDI CSATA" Hétfőn este több mint 1200 dolgozó gyiilt össze a Belvárosi Moziban, hogy közösen megtekintsék a 30 éves szovjet fi'mr gyártás kimagasló remekművét, a Sztálingrádi csata második részletét. A moziépület előtt félórával hatalmas tömeg áUott. Az utcákból mindenfelől rendezett sorokban üzemi dolgozók, üzemi munkások, diákok sokasága jötf. Hót óra előtt néhány perccel már nemcak az ülőhelyeket, hanem a padok közötti helyeket is elfoglalták. A film megkezdése előtt Salamon Ferenc elvtárs, a MagyarSzovjet Társaság nagyszegedi titkára mondott beszédet: — Legyen ez a történelmi jelentőségű jihn a magyar-szovjet barátság széleskörű ejmélyitője és a most megkezdődő Magyar-Szovjet Barátsági Hónap egyik legdöntőbb jelentőségű eseménye — .mondotta többek között Salamon elvtárs. Rövid beszédét többszörösen viharos taps szakította félbe, hosszan éltették Sztálin elvtársat, a sztálingrádi g.vzelem nagy szervezőjét és Rákosi elvtársat, a magyar dolgozók, nagy vezérét. Salamon elvtárs beszéde utlán kezdődött el az előadás és előadás közben is többször felzúgott a zsúfolt nézőtéren a t aps, amikor látták a dolgozók dolgozószobájában Sztálin elvtársat és harc közben a győztes Vörös Hadsereg katonáit. Mindenki emlékszik a film első részére — a szovjet hadsereg legfőbb parancsnoka, Sztálin zseniális elgondolásának megelever nítésére• Az elgondolás az ellenség megállítására és meggyengítésére irányult. A „Sztálingrádi csata' első része utolsó jelenetében Vasziljevszkij beszámol j. Bolsevik Párf Központi Bizottsága Politikai Irodájának tagjai előtt arról, hogy az ellenség ereje megrendült, a szovjet hadsereg pedig elegendő erőt és fegyvert halmozott fel az ellentámadásra, biztosítva Sztálin stratégiai elgondolásának feltételeit. — Novemberben, megkezdjük Sztálingrád körzetében az ellentámadást! — mondja Sztálin. •S ime. a vds-non i«mét szétnyílik a Nagu Honvédő Háború krónikája, látjuk a feliratot: Elérkezett 1942 októbere". Nehéz napok Sztálingrád számáraAz ellenét7 új hadosztályt vetett harcba és „ traktorgiiáriq hatolva elvágta P.orohov ezredes csapatait Csujkoo tábornok hadseregétől. A város dicsőségét és büszkeségét, a traktorgyárat be• vették. Ebben * nehéz percben Sztálin előtárja „ város védelmére irár nyúló hadműveleti elgondolását: „.... Most, mikor hadseregünket a döntő fámadásra való átmenetre készítjük fel, Sztálingrád megtartása különösen fontos, jelentőségű." A film következő kockái elviszik a nézőt a lerombolt, égő városba• A hősök n sztálini katonai iskola neveltjei, a rettenthetetlen tiszfek és katonák mindent elkövetnek, hogy becsülettel teljesítsék a nagy Sztálin utasításait. Állandó tűzben és kézitusában látjuk n szovjet nép fegyveres fiait, akik megesküdtek, hogy mindhalálig kitartanak. Minden gondolatuk szeretett vezérük és tanítójuk felé fordul. Az ellenség ágyutüzében írják alá a katonák Sztálinhoz írott levelüket, amelyben megígérik. hogy szívük utolsó dobbanásáig harcolnak és semmi áron nem engedik az ellenséget a Volgáig. 5 elérkezik a várva várt nap'. A kév Sztálin dolgozószobáját ábrázolja. Az asztal körül a kormány tagjai Ioszif Visszárionovics felemeli „ telefonhallgatót és megszólal: —Kezdje et, Vasziljevszkij elvtárs!... S a sereg hozzákezd nagy hadvezérének parancsának telje* sitéséhez A hadsereg főparancsnoka. a nép vezére. Sztálin az emberek akaratát. szeretetet, gyűlöletét és mesteri katonai tudását a győzelem felé irányította. láfjuk a hadmüvelet befejező szakaszát, a körülkerített ellenség erőinek végleges megsemmisítését A sztálingrádi csata végső mozzanatairól épp oly részletesen és világosan -számol be a film, mint e hatalmas eposz minden eddigi szakaszáról Nagyítója alaft felvillan n városok neve; a nagyító egyre tovább halad nyugat felé, majd megáll egy városnévnél: Berlin'". Igy érzékelteti „ füm a sztálingrádi harcok és a második világháború évkönyvének utolsó lapjaira irt események a győzelmes berlini harc közötti elszakathatatlan kapcsolatot. A „Sztálingrádi csata'" alapeszméje az élet igazsága. „ történelem igazsága.