Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-12 / 37. szám

2 Vasárnap. 1990. február tX uniótól kaptunk. Az & nyolcvan, tagú parasztdel«"ácíó, — amely a mult év nyarán öt hetet töltött a Szovjetunióban és tövéről-hegyére megismerte a szocialista mezőgazdaságot, visszatérése után a dolgozó parasztok százezrei előtt közvetlen tapasztalat alapján meg tudta cáfolná a kolhozok: a szőrt rágalmakat és egyben hirdetőjévé vált a szovjet mezőgazdaság óriási fölényének. Mint az iparban, úgy a mezőgazdaságban is. a Szovjetunió segítsége és tapasztalatainak Magyarországra való átültetése adott számunkra felmérhetetlen támogatást. A dolgozó parasztság érdeklődés* a társastermelés telé lordult I <— Közrejátszott ebben a hangulatváltozásban pártunknak és a magyar kommunistáknak nagy tekintélye is. A dolgozó parasztság ötéves tapasztalata alapján meggyőzödlőtt róla. hogy mi csak olyat ajánlunk neki, ami érdekében való, ami javára válik. — Ezek a tényezők oda vezettek, hogy ősszel ugrásszerűen megnőtt a termelőszövetkezeti mozgalom, hogy nincstelenek és szegényparasztok mellett, egyre fokozódó számban jelentkeznek a iözépparasztok. Moet már az ország falvainak tőbb mint egyharmadában vannak ilyen termelőszövetkezetek és megjelen, tek az első fecskék: az olyan falvak, ahol a földterületek nagyobb részét már termelőszövetkezet kereté, ben művelik meg. A dolgozó parasztság érdeklődése a társas termelés felé fordul és ami nem kevésbbé fontos, a termelőcsoportok tagjai — fellelkesülve a szövetkezés eredményein és kézzel fogható fölényén — öntudatosan, magabiztosan, jövőbe vetett bizalommal dolgoznak tovább. A kezdeti tétovázást és bizonytalanságot elfújta a tapasztalás, a siker szele. — A termelőszövetkezetek és gépállomások első országos tanácskozása, amely két héttel ez. előtt volt. megmutatta, hogy ezen a téren is, a szocializmus építése terén, a falun milyen változás történt. Gazdasági eredményeink mellett szellemi téren is jelentékeny sikereink vannak A szovjet filmek végre kivívták maguknak a megérdemelt elismerést. Ugyanez vonatkozik a szovjet színdarabokra és a szocialista kultúra minden egyéb termékére. Nem győzzük kielégíteni azt a feltámadt kultúrszomjat. amely nemcsak a marxista-leninista klasszikusokat, de a szépirodalom termékeit is egyforma hévvel és lelkesedéssel követeli — Sztálin elvtára műveinek kiadásakor az első kötetet 50.000 példányban nyomattuk. Amikor ezt napok alatt elkapkodták. 25.000 példányt nyomat, tunk utána, de ez is kevésnek bizonyult. Ezért elhatároztuk, hogy a sorozat minden kötetét egyelőre százezer példányban fogjuk kiadni. Ugyanez a jelenség nyilvánul meg az orosz nyelv tanításában, amelynek egyik legnagyobb akadálya a jó nyelvtanítók és nyelvkönyvek hiánya — Gazdasági eredményeink között meg kell említeni állami pénzügyeink szilárdságát, erőteljes fejlődését. Ez a fejlődés biztosítja a forint vásárlóértékének növekedését Ez tette lehetővé, hogy ál. lami alkalmazottaink fizetését több mint negyedmilliárd forinttal emelni tudtuk. — Jelentékeny sikereink vannak szellemi téren. Elsőízben sikerült a középiskolákban, a felső iskolákban a dolgozó nép fiainak megfelelő helyet biztosítani A széles tömegek mohón szívják magukba a szocialista kultúrát Két-három évvel ezelőtt például az amerikai vagy burzsoá filmé, ken nőtt mozitoajárók jelentékeny része idegenkedve, vagy éppen értetlenül állott a szovjet filmekkel szemben. Most már itt is megtört a jég. Az irodalom, a költészet, a színház, film frontján is megjelentek az első komoly kísérletek, a szocialista kultúra magyar hajtásának első eredményei Megújhodott tudósaink és a dolgozó nép összefogásának jegyében. a Tudományos Akadémia. A sztálini munkafelajánlás megmutatta, hogy a műszaki értelmiség zöme is a szocializmus felé fordul. „Én. dr. Hamvas Endre, mint püspökhöz ibik, esküszöm...*4 — Az ideologiai fronton elért első eredmények népi demokráciánk legbiztosabb sikerei közé sorolhatók. Ennek a szocializmus felé fordulásnak egyik eredménye, hogy az állam és egyház elválasztása simán és különösebb súrlódások nélkül folytatódik. — A népköztársasági alkot mánynak megfelelő esküt az öszszes felekezetek papjai rendben letették, a római katolikus püspökök és rendfőnökök kivételével. Ezek a püspökök és rendfőnökök arra hivatkoztak, hogy ilyen eskü letételéhes felet'eseik külön engedélye szükséges és ennek beérkeztéig függőben hagyják az eskütételt. Mi utána néztünk a dolognak és megállapítottuk, hogy az összes magyar katolikus püspökök annak idején nyugodtan felesküdtek Horthyra. Előttem van az esküszőveg, mely így kezdődik: „Én, dr Harrvas Endre, mint püspökhöz ülik, esküszöm a szent evangéliumokra, hogy Magyarország főméltóságú kormányzójánaik híve leszek". Az esküt Horthy kezébe tették le és az esküszöveget sajátkezű aláírásukkal erőstíették meg. Az utolsó három ilyen eskütétel nem egészen hat évvel ezelőtt, 1944 március 25.én történt. Ezekut&n kézenfekvő a gyanú, hogy a katolikus főpapoknál az eskü le nem tételében nemcsak formai okok játszanak szerepet. A demokrácia azonban erejének és igazának tudatában itt is nyugodtan néz a fejlemények elé. A Magyar Dolgozók Pártjának vezetése alatt megszilárdult népünk egysége _ Népi demokráciánk sikereként könyvelhetjük el főváro-j sunk és az elővárosok egyesitc sét. Ezzel a lépéssel is fél évszázad adósságát törlesztjük le. Budapest környékének dolgozói, akiknek életviszonyain tokozato san a fővároshoz fogjuk emelni, ebből a tényből is meggyőződhetnek róla, hogy a népá demokráciában a szó és a tótt egybeesik. — Végül népi demokráciánk számokban ki nem fejezhető, de Jelentőségében felmérhetetlen erősödése, hogy Pártunk, a Ma. gyar Dolgozók Pártjának vezetése alatt megszilárdult népünk egysége. Erinek egyes megjelenési formája, hogy eltűnőben van hazánk keleti és nyugati területei közt a gazdasági és politikai különbség. Ez az egység segítette elő az újjáépítés síkerét, a hároméves terv idő előtti befejezését, ez új erőforilása és biztosítéka jobb jövőnknek és boldogulásunknak. Népi demokráciánk sikerei elsősorban pártunk sikerei is — Népi demokráciánk helyzetének ismertetésénél ezúttal szándékosan eltekintettem azoknak a nehézségeknek és hibáknak részletes taglalásától, amelyek egy sor rerületer. mu.átkoznák, de amelyeknek jelentősége és méretei nem haladják túl az egészséges szervezet gyermekbetegséget és a növekedéssel járó bajokat. Elég, ha rámutatunk államgépezetünk növekvő bürokratikus tendenciájára, a túltengő szervezésekre, a felesleges központokra, a gazdasági és adminisztratív vízfejek létrejöttére és bizonyos pazarlásra, amely jó gazdasági helyzetünk következtében a közületeknél jelentkezik. A kritikai részt azonban ezúttal népi demokráciánk motorjára és vezetőjére, saját Pártunkra tartottam fenn. Fordulat a termelés felé — Előre kell bocsátanom, hogy a népi demokrácia sikerei elsősorban Pártunk sikerei is Ezek a sikerek igazolják, hogy pártunk egészséges, jól fejlődik és meg ltudja oldani mindazokat a feladatokat, amelyeket a történelem, a szocializmus építésével kapcsolatban eléje állított. Ennek a feüőclésnek volt -»gyik legjobb és legsikeresebb bizonyítéka az a fordulat, amelyet Pártunk az utolsó hónapokban a termelés felé vitt. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy az a fellendülés, amelyet az elmúlt ní~v-Bf hónap fo'yamán a szocialista építés terén tapasztaltunk, elsősorban annak köszönhető, hogy Pártunk figyelmét a termelés kérdéseire összpontosította. — Az a felismerés, hogy a kommunista jó munkájának próbaköve a termelés eredmé nye, hogy a jólvégzett politikai munkát az emelkedő termeléa számai ellenőrzik, egyre inkább átmegy Pártunk köztudatába és vele együtt erősödik az a tudat, hogy most már — minit az ország gazdáinak — megnőtt a felelősségünk. Mindenért, ami eb bein az országban politikai, gazdasági, kulturális téren történik, mi vagyunk a felelősek. Minél jobban átérezzük ezt a felelősséget, minél jobban áthatja ez a felelősségérzet mindennapi munkánkat, annál jobban tudjuk elvégezni a reánk háru'ó feladatokat, annál inkább meggyorsul a szocializmus épitése, dolgozó népünk felvirágzása. — Annak a tudata, hogy a I politikai felelősség mellett legalább oly mértékben reánk hárul a gazdasági felelősség is, ki. ' szélesítette, elmélyítette a kom munista munkát, közelebb vitt" a gyárak esztergapadjaihoz és a szövetkezetek földjeihez. Egyben mutatója ez a jelenség annak. hogy Pártunk a feladatok sokoldalúságával és terebélyese désével együtt nő és fejlődik. Partmunkánk hiányosságai a Viharsarok vármegyéiben — Amikor egészséges Pártunknak ezeket az eredményeit, amelyek elmélyítették és megszilárdították nemzetvezető szerepét, üyen élesen kidomborítom ugyanakkor rá kell mutatnom egy sor hibára, melyeknek kiküszöbölése sürgős, mert türésiik veszélyeztetné pártunk további egészséges fejlődését. — Hogy miről van szó, azt bevezetésül azokkal a tapasztalatokkal szemléltetem, melyeke' a viharsarok vármegyéinek párt szervezeteivel kapcsolatban nyertünk. A viharsarok vármegyéi tudvalevőleg megalakulásuk első napjaitól kezdve a kommunista mozgalom legerősebb bástyái voltak. Csanád, Csongrád, Békés megyékben mór 1945-ben a kommunista szavazatok száma 20 és 30 százalék közt váltako zott és messze meghaladta az országos átlagot. Ez természetes is volt, mert hiszen ezeknek a vármegyéknek parasztsága évtizedes, sőt évszázados harcos múltra tekinthet vissza. — De már az 1947-es választásoknál észrevettük, hogy mozgalmunk ezekben a megyékben sz0rit4sáimk egyik f5 oka az, egyhelyben topog és hogy vala- hogy aZ idősobb eiv^rsak látják, hogy a fiatalok jobban fejtapasztalható, de a vth&j sat ofi» ban különösen élesen mutatkozik, A kulákok kérdésében néhol messze előreszaladnak, a Párt vonalától balra eltérő terveik vannak a kulákok likvidálására. Másutt még virágzik * jo kulák' elmélet, néhol még a Pártba is beveszik őket és a termelőszövetkezetek kérdésében hallgatólagos egységfrontba ls kerülnek a kulákkaL Partszervezetek elöregedése — A felszabadulás előtti mozgalmakban résztvett idősebb elvtársak részéről tapasztalható, hogy igyekeznek a fiatalokat tivoltartani a pártvezetőségtől és mindenféle pártmunkától, azon a címen, hogy fiatalokat a Horthy-rendszer, nevelte". — ,flol voltak ők akkor, amikor mi már harcoltunk•?" Ennek eredményeként pártszervezeteink egy része elöregedett. Orosházán például a Párt átszervezése után is 513 pártmunkásból 431 a 35 éven felüli, nagyrészt 50 év körüli elvtárs. A fiatalabb elvtársak háttérbe mi nincs rendben. Az elmúlt évben újra arra figyeltünk fel, hogy ezek a megyék mindenütt az utolsó sorba kerültek a vetéskampánynál, a gabonabeadásnáC a tervkölcsönjegyzésnél és egyebütt. Ezért három hónapja alaposan megvizsgáltuk az ottani párt. szervezetek munkáját. Önteltség — az ePenség # erejének lebectülese — Az első tapasztalatunk az volt, hogy Pártunk országosan látható sikere pártszervezeteink vezetőségében fokozatosan erő södő önteltséget eredményezett Elvtársainík egyre jobban lebecsülték a tömegek felvilágosításának és megnyerésének szükségességét és ami ezzel összefügg, lebecsülték az ellenség munkájának jelentőségét is. — Amikor például felvetettük a kérdést, hogy a szabotáló kulákokat miért nem leplezik le erőteljesen a dolgozó parasztság előtt, miért nem igyekeznek meggyülöltetni őket a falu lakosságával, a medgyesegyházi termelő bizottság egyik tagja azt válaszolta: ,Jlincs nekünk szükségünk az ilyesmire, nem mer senki a védelmükre kein1, legfeljebb az orruk alatt mo rognak". Ez a jelenség a „for dulat éve" óta országosan is lödnek, pártiskolába mennek, bátrabban kezdeményeznek, Elbizakodoltság — Tapasztalhattunk a felsőbb pártszervezetek intézkedéseivel kapcsolatos ellenállást Amikor a csanádmegyei bizottság 4—5 községben női bíró megválasztás sát javasolta, régi elvtársaink megbotránkozva kérdezték: Jüicsoda világ lesz itt, amikor a nők fognak nekünk parancsolni". Amikor a pártonkívüli tömegek megnyeréséről van szó, ezek az elvtársak úgy teszik fel a kérdést: ,„Azoknak hízelegjünk, akik nevettek rajtunk, akik mostanáig nem találták meg az utat a pártunkhoz? Ki van, hatalmon hát, nem mi? Ha nem tetszik nekik valami, hát nem tudjuk őket kényszeríteni?" Éberség h'énya Lépten nyomon tapasztaltuk a parancsolgatást, a tömegek véleményének s&mmibe vételét, az ellenség lebecsülését a pártszervezeteken belül is. Nem tartanak rendszeres taggyűlést, a vezetőségek nem számolnak be munkájukról Sőt, ha a tagság ré. széről kritikai hangok hallatszanak, akkor ezt a Párt egysé ge elleni támadásnak, frakciózásnak minősítik és a bírála tot ledorongolják. Az önteltség eredményeképpen az éberség is eltompult. A kommunista öntudatos, odaadó, szerény munkása pártjának, osztályénak, dolgozo nepenek ahol ez a szellem meglazul, ott hamarosan felüti fejét a bürokrácia, klikkek, csoportok alakulnak, állásvadászáé, korrupció keletkezik, háttérbe szorítják az ifjakat, nőket és tompul az éberség az ellenséggel szemben. Egy. szóval jelentkeznek azok a ba jok. amelyekkel szemben, ha ki méletler.ül fel nem vesszük a har eot, előbb vagy utóbb, de lejtőr, viszik a Pártot. — Azt hiszem, hogv evek után nem lehet csodálkozni azon. hog , a Viharsarok vármegyéi, amelyek 1945-fcen az élenjártak, pártszervezeteink rossz munkája következtében visszaejtek és a legrosszabb megyék közé kerültek. Amikor pártszervezeteink, ben elharapózott az a szellem amely a meggyőzés helyett diktált; nemcsak az ellenségnek, de a tömegeknek, végül salát elvtársainknak is; amelyben nincs pártdemokrácia, ahol nem hall gatják meg. só't elnvomiák a tagság kritikáját és ahol még kevésbbé lehet szó önkritikáról. — ott az út lefelé vezet. Ahol el. harapózik az önelégültség «z elbizakodottság. az a szellem, hogv elég erősek vagvunk egyedül is hogy nincs szükségünk a dolgoz' tömegek támogatására ott rög. tön meglazul és később elvész a Párt és a tömegek egészsége kapcsolata. Pártunk elszigetelő d!k a dolgozó néptől. — A kommunista öntudatot cdaadó, szerény munkása Pártjának csztá'vának. dolgozó né pének. Ez sikereink titka. De — Mindjárt hozzá kell ten nem. kogv ezek a jelensége' melyeket a Viharsarokba; tapasztaltunk, többé-kevés bé a legtöbb szervezetünkbe fellelhetők, ha nem is üyen töménv formábanKülönösen megnőtt a számú mióta a harc a reakcióval sze ben lényegében eldőlt, mióta b os&n ü.üak a nyeregben és i. óta elméletileg is megmagvar. tuk, hogy a népi demokrácia 1 nyegében proletárdiktatúra. A óta rieni egyszer hallani, amiko. elvtársaink meggyőzés helyet kényszert alkalmaznak, azzal in doko'va '--tv „íruoa. proletár diktatúra van",