Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-08 / 33. szám

A Mezőhegyes! Állami Gazdaság dolgozóinak felhívása az ország összes állami gazdaságaihoz VH. ÉVF. 33. SZÁM. ARA 50 FILLÉR SZERDA. 1950. FEBRUÁR 8. SZTÁLIN ELVTÁRS SZAVA jártunk és országunk további fejlődésének most egyik főakadálya a marxista-leninista szellemben nevelt káderek hiánya. Fejlődésünk e szűk keresztmetszetét fogjuk megszüntetni, ha kádereink marxista-leninista nevelését egész pártmunkánk előterébe állítjuk, véget vetünk annak a helytelen gyakorlatnak, amely az elméleti munkát % mindennapi feladatok megoldása közben háttérbe szorította." Po. litikai Bizottságunk ismeretes október 20-i határozata állapította ezt meg és mutatott irányt a pártoktatásunk további megszervezésére, az elmélet és a gyakorlat helyes összekapcsolására. Rákosi elvtárs október 22-i beszédében, melyet a pártfőiskola megnyitásán mondott, ugyancsak részletesen feltárta azokat a hiányosságokat, melyek párttagjaink részéről mutatkoznak az elméleti kérdésekkel kapcsolatban. Ebben a beszédében mélyreható elemzéssel mutatóit rá a hibák okaira, a hibák ki. javításának módjaira és különösen aláhúzta azt, hogy a materialista világnézet érvényesüléséért, a marxista-leninista elmélet befolyásának növekedéséért szocializmust építő társadalmunk minden frontszakaszán fel kell venni a harcotRákosi elvtárs beszéde és a Politikai Bizottság határozata újabb lendületet adott oktatási munkánknak, mind politikai, mind szervezeti vonatkozásban. Október óta igen sok történt ezen a téren. Szemináriumaink, estj iskoláink minősége szülte szemmel láthatóan javult, az oktatásban résztvevők viszonya az elmélethez egyre szilárdabb lett. A párttagok egyre nagyobb tö. > megei kapcsolódnak be a különböző fokú oktatásba és egyre kisebb lesz azoknak a száma, akik lemorzsolódnak. Párttagjaink mellett — é3 éppen a párttagság lendületes tanulása következtében — egyre nagyobb számban jut el a marxista-leninista elmélet a pártar.kívüliek közé is. Egyre gyakrabban teremtjük meg a módot arra, hogy a pártonkívüliek megnövekedett érdeklődését kielégítsük az elmélet kérdései iránt. A mult héten Nagyszegeden éppen úgy, mint Vásárhe lyen, Makón és Szentesen is párttagságunk mellett a pártonkívüliek ezrei voltak jelen az elméleti pártnapjainkon. Itt a mindennapi gyakorlatnak, a legdöntőbb kérdésnek, a szocialista munkának elméleti vonat kozásait vitatták meg azok, akik a gyakorlatban egyre inkább, egyre nagyobb számban dolgoz, nak új módon, szocialista módon. Ezek az elméleti párt na pok igen nagy segítséget nyújtottak minden jelenlévőnek ahhoz, hogy tisztázódjanak a szocialista munkamódszerrel és munkastílussal kapcsolatban egyes olyan kérdések,. amelyek eddig talán nem voltak teljes mértékben tisztázva, vagy esetleg nagy mértékben tisztázatlanok voltak. Az elméleti pártnapok mellett még számos olyan megnyilvánulás és számos olyan jelenség tapasztalható, amely oktatási munkánk nagyarányú fellendülését mutatja és mutatja azt, hogy párttagjaink, de a pártonkívüli dolgozók is megértették és magukévá tették Politikai Bizottságunk határozatát. A nagyszegedi Pártoktatás Házában előadássorozatot rendeztek amelynek ezen a héten már a negyedik előadását tar'ják meg. Leninnek és Sztálinnak a szocialista munkáról és munkaver senyről kidolgozott tételeit öle. lik fel ezek az előadások és amint az eredmények mutatják, a résztvevők az ott kapott új szempontokat kitűnően felhasz nálják gyakorlati munkájukban. Ugyancsak a tömegeknek az elmélet iránti igen nagyarányú érdeklődését mutatja a Szikra könyvesboltokban elfogyott marxista-leninista könyvek száma is. Nem ritka jelenség ezekber a könyvkereskedésekben az. hogy átmenetileg egy-egy alapvető elméleti munka egyáltalá ban nem kapható. Az elméleti oktatás frontján különösen nagyjelentőségű az az előadássorozat, amely vasár, nap délelőtt kezdődött meg Szegeden. Ezeken az előadásokon a Bolsevik Párt történetét tanulja a nagyszámú hallgatóság. Az érdeklődés az előadássorozat iránt különösen nagy volt, úgyhogy az eredetileg tervezett előadóterem helyett a jelentkezők nagy száma miatt a szege di Korzó Moziban kellett megtartani már az első előadást is. A rendkívül nagy érdeklődés az előadássorozat iránt visszatük rözi azt a tényt, hogy a párttagjaink, de a pártonkívüliek ú látják, hogy a Bolsevik Pár', tapasztalatai nélkül egy lépés, sem tehetünk teljes biztonság gal a szocialista Magyarország építésének útján. Látjuk azt. hogy a Bolsevik Párt története a legfontosabb eszköz ahhoz, hogy a párttagjainkat és a pár. tonkivüli dolgozókat is a társadalmi fejlődés és a politika harc* törvényeinek ismeretével fegyveresze fel. A párttörténet megjelenése óta hatalmas szerepet tölt be nemcsak a Szovjetunió életéber., hanem világviszonylatban is. Ez a sztálini könyv valamennyi or. szág Kommunista és Munkáspártjait felfegyverezte és feifegyverzi Lenin-Sztálin pártjárx>k történelmi tapasztalataival, a Szovjetunióban lefolyt győzelmes szocialista építés tapasztalataival. Ezzel a könyvvel Sztálin elvtárs, a bolsevizmus tudc mányos történetének szerzője, újabb hatalmas eszmej fegyvert a marxizmus-leninizmus területére vonatkozó alapvető ismere tek enciklopédiáját adta az emberiség kezébe. A párttörténei mutatja meg Marx és Lenin ta. nításának elválaszthatatlan egységét, teljességét és következetességét, megmutatja a marxizmus-leninizmus egységét és kifejti mindazt az újat, amelyei az imperializmus és a proletárforradalmak korában Lenin és tanítványai vittek a marxi elméletbe, a proletariátus osztá'v harcába szerzett újabb tapasztalatok kiértékelése alapjánA nagyszegedi „Bolsevik Pár: útja" című előadássorozat célja és hivatása az, hogy ezt a nagy sztálini művet juttassa ej a dolgozók ragy tömegeihez. Hogy a Szovjetuniónak, a pro le ariátus I sztalyharcában. a szocialista állam felépítéseben szerzett tapasztalatait a dolgozók minél nagyobb tömegénei a mindennapi munka szerves részévé tegyék. A Párttörténeten keresztül Sztálin elvtárs szól hozzánk, a szovjet nép szói hozzánk, a kommunizmust építő nyözelmes ország szól hozzánk. Ezeket a szavakat, — mint ed dig — ezután is mindig meghallgatjuk, mert minden eset ben bebizonyosodott, hogy a magyar dolgozó nép hasznára váltak. Az oktatás terén mu. tatkozó lendület, amely a megye minden részén tapasztalha tó, mutatja, hogy pártszervezeteink követik, Sztálin elvársj iránymutatását, aki a Bolsevik! A jugoszláv kormány haladéktalanul vessen véget a belgrádi albán képviselet tagjai elleni aljas provokációknak Erélyes albán jegyzék a fasiszta jugoszláv kormányhoz Az Albán Népköztársaság külügyminisztériuma jegyzéket adott át a tiranai jugoszláv követségnek, melyben követeli, hogy a tiranai jugoszláv képviselet személyzete tartsa be az AJbán Népköztársaságban érvényben lévő szabályokat. A jegyzek ugyanakkor a legerélyesebben tiltakozik azok ellen az aljas, provokatív és ellenséges cselekmé. nyék ellen, amelyeket az Albán Népköztársaság belgrádi képviseletének személyzete ellen követtek el és követeli, hogy ennek az állapotnak haladéktalanul vessenek véget Az albán külügyminisztérium a jegyzékben visszautasítja mindazokat a rágalmakat, melye, ket a jugoszláv követség a legaljasabb hangnemben, sértő és tendenciózus módon fogalmazott meg január 27-i jegyzékében. Az Albán Népköztársaság kül. ügymmisztériuma a jegyzékben többek között a következőket jelenti ki: A tiranai jugoszláv követség személyzetének tagjai tisztán provokáció céljából az ország hatóságai által kiállított szükséges iratok nélkül közlekednek. Az illetékes hatóságok figyelmez, tették őket erre a szabálytalanságra, mégis folytatták ezt a mosterkedést és arrogánsan, kihívóan viselkedtek a kötelessé, güket teljesítő albán közegekkei izemben. A jugoszláv külügyminisztérium és a tiranai jugoszláv követség rágalmakat hangoztat az albán szervezetek állítólagos .sértő cselekményeivel" kapcsolatban, ugyanakkor, amikor az UDB szervei egész sor provokációt követtek el a belgrádi albán követség diplomáciai tisztviselői és más tagjai ellen. A jugoszláv kormánynak már iemert szokása, hogy összekapcsolja rendőri szerveinek illegális és önkényes cselekedeteit hiva. talos „diplomáciai" jegyzékekkel és demaricokkal. Az Albán Népköztársaság külügyminisztériuma nem szándékozik itt felsorolni mindazokat a brutális, fasiszta cselekedeteket, amelyeket a jugoszláv UDB szer. vei a belgrádi albán képvisel©-, személyzetével szemben elkövettek. Ebben a tárgyban már tiltakozott a tiranai jugoszláv kö. vétségéinél. A legutóbbi időben azonban a rendőri provokációk mind sűrűbbek lettek. így 1949 november 29-én az UDB szervei minden ok nélkül féltartóztatták Quemal Rahmanait. az albán követség tisztviselőjét, amikor távozott a belgrádi szovjet kultúra házából. Ugyanezen a helyen december 26rán és 30.án is feltartóztatták az UDB ügynökei azzal az ürüggyel, hogy személyazonossági okmányait akarják fe. iülvizsgálni. December havában három különböző esetben követtek el hasonló provokációt Műin Tohamival, a belgrádi albán követség tisztviselőjével szemben, 1949 november 15_én két egyenruhás és egy polgári ruhás rendőr feltartóztatta Müharrem Tsatsat, az albán követség tisztviselőjét, amikor távozott a jugoszláv külügyminisztérium épületéből. A legaljasabb sértésekkel fenyegették és igyekezték elhur. colni egy mellékutcába. December 12-én Quemal Rahmanai Kovinébe utazott, hogy ott előkészítse a hazájukba vissztelepülő albán betegek okmányait Egész útján célpontja volt az UDB ügynökei provokációinak. akik az utazás kez. detétől fogva a legdurvább módon zaklatták. Az albán követség tisztviselői bárhová, a kormánv bármiiven hivatalába is mennek, mindenhova követik őket az ügynökök, akik durván utánuk 'nyomulva jelen vannak minden megbeszélésen, melyet az albán képvi^lők a kormány felelős tényezőivel folytatnak. Mindezek a cselekmények, melyek példátlanok az államok kö. zötti diplomáciai érintkezés eddigi gyakorlatában, valójában csak a Jugoszláviában uralkodó fasiszta rendőruralom megnyilvánulásai. A jugoszláv külügyminisztérium távolról sem lépett fel ezek ellen a szabálytalan, szégyenletes és durva cselekmények éELem, melyek ellentétben vannak a nem. zetközi szokásokkal és szabályokkal, hanem ellenkezőleg december elsején kélt jegyzékébein hamis és alaptalan ürügyekkel igazolni igyekezett az UDB cselekedeteit. Az Albán Népköztársaság külügyminisztériuma, amikor a felsorolt tényeket közli, a tiranai jugoszláv követség jegyzékét és a jugoszláv külügyminiszté. riumnak e kérdésben elfoglalt álláspontját olyannak tekinti. mint amelyeknek célja a valóság el torzításával és rágalmakkal egyrészt elterelni a figyelmet a tiranai jugoszláv képviselet személyzetének kihágásairól és nyíl. vánvaló törvényszegéseiről, másrészt fedezni és igazolni a jugoszláv UDB törvénytelen, bűnös üzelmeit a belgrádi albán követség személyzete ellen. Az Albán Népköztársaság küíügyminisztóriuma tisztában van azzal is, hogy a tiranai jugoszláv követség tisztviselőinek va_ lamennyi törvényszegése előre megfontolt szándékkal történt —• hogy „diplomáciai" jegyzékekre szolgáljanak ürügyül. melyek anyagot adnak ; Álbán Népköztársaság ellen irányuló propaganda hadjárat folytatásához. Az Albán Népköztársaság küL ügyminisztériuma megvetéssel utasítja vissza a tiranai .jugoszláv követség „tiltakozásait" én követeli, hogy a jugoszláv képviselet tagjai tartsák be az Al. bán Népköztársaság területén érvényben lévő törvényeket és előírásokat. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az illetékes albán szervek szigorúan fogják végrehajtani pontos utásításaikat. Az Albán Népköztársaság külügyminisztériuma ugyanakkor ismételten és a legerélyesebben tiltakozik a belgrádi albán képviselet személyzetének tagjaival szemben elkövetett aljas, provokatív és ellenséges cse. lekmények ellen és követeli, hogy ezeknek haladéktalanul vessenek véget. Fasiszta betörés a rőmai magyar akadémia épületébe Erélyes magyar tiltakozás az olasz kormánynál A magyar külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közű: A római magyar akadémia épületébe a helyzettel ismerős személyek betörtek és az irodai helyiségeket felforgatták. Tekintettel arra, hogy a felszabadulás óta nem ez az első ilyen eset, a Magyar Népköztársaság római követe erélyes hangú jegyzéket nyújtott át az olasz kormánynak, amelyben felhívja a figyelmet arra a felelősségre, mely az olasz kormányt terheli az ilyen állapotok fenntartásáért. A magyar jegyzék emlékeztet arra, hogy a római magyar aka. démia épületébe, amely a magyar illám tulajdonát képezi, a háború befejezése óta különböző Olaszországban székelő szervek beutalták fasisztákat, SS-tiszteket, háborús bűnösöket és a demokratikus Magyarország más ellenségeit. Az ákadémai munkájának a megindulásához szükséges lenne, hogy az illegális bentlakók minél előbb eltávozzanak. Ehhez az olasz kormány nem nyújtott támogatást. Azokban az esetekben, amikor az akadémia igazgatósága által olasz hatóságok előtt megindított és küakoltatási ítélettel végződő perek esetében az olasz hatóságok támogatására fett volna szükség, az akadémai igazgatósága soha nem kapta meg a karhatalmat a kilakoltatás elvégzéséhez. Ennek következtében az akadé. mia épületében jelenleg is fasiszták és háborús bűnösök laknak, akik helyi ismereteiket kihasználva, lehetetlenné teszik az akadémia működését és több izben betörést követlek el az irodai helyiségekben. A magyar kormány jegyzéke azt a következtetést vonja le, hogy az o'asz kormány nem a nemzetközi egyezmények végrehajtására fekteti a .súlyt, számára fontosabb a fasiszták, volt SS.tisztek, Horthy tisztviselők védelmezése. Bidauli megfoltozta kormányát Bidault megfoltozta kormányát.. A lemondott szocialista miniszterek helyébe az MRP és a radikális pártok tagjai kerültek. Az új miniszterek névsora a i-övetkező: bel-'j'ryminiszter QueuiHe (radikális), munkaügyi m?-< taszter Bacon (MRP), ipar- és kereskedelemügyi miniszter Louvel (MRP) postaügyi miniszter Drune szenátor (rodikális), közmunkaügyi miniszter ChasleUain 'független) Párt XVHI-ik kongresszusán a következőket mondotta: „Bátran kimondhatjuk: nők képezni és politikailag anyiiyira megedzeni, hogy szabadon tudnának tájékozódni a belső és , ... , . |nemzetközi helyzetekben, ha telkadereinket a munka minden jesen érett marxista.leninistákterületén ideológiailaci ki tud- ká tudnánk őket tenni, akik komoly hiba nélkül tudják megoldani az ország vezetésének kérdéseit — akkor minden alapunk megvolna arra, hogy kérdéseink kilenctized részét megoldottnak tekintsük."