Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-08 / 33. szám

2 Szerda, 1950. február A Mezőhegyesi Állami Gazdaság dolgozóinak ieihivása a többi állami gazdaságokhoz A Mezőhegyesi Állam' Gazda­Ság dolgozói munkaversenyre hívták ki a többi állami gazdasá­gok dolgozóit. „Mi, a Mezőhegyesi Állami Gaz­daság dolgozói — írják felhívá­sukban — megtárgyaltuk múlt­évi munkánk eredményeit, ezévi tervünket és n következő felhí­vással fordulunk minden állami gazdaság dolgozóihoz: Mi, akik most itt a Mezőhe­gyesi Állami Gazdaságban dolgo­zunk, a múltban csak cselédek voltunk, úgy kezeltek bennünket, mintha nem lennénk emberek. Botosispánok, intézők hajszoltalt látástól-vakulásig. Munkánkért annyi fizetést kaptunk, hogy ép­pen éhen fel ne forduljunk. A natry Szovjetunió dicsőséges Vö­rös Hadseregének hős katonái azonban számunkra is meghoz­ták a szabadságot Ma már nem vagyunk elnyomott jognélküli cselédek, hanem egy szabad ország dolgozói. Ma már nem az urak földjén, hanem azon a földön dol­gozunk, amely minden időkre a dolgozó népé lett Munkánkkal dolgozó népünk boldogulását és gyarpodását segítjük olő, saját életünket tesszük jobbá. Ma már nem robotolunk hajnaltól késő estig, kollektív szerződésünk van, ami számunkra is biztosítja az emberhez ülő munkaidőt. Beteg­ség esetén nem az utcára dobnak, a szabad ég alá, mint a múltban. Eletünk napról-napra szebb és jobb. Fiaink, leányaink iskolába, sőt egyetemre is járnak. Szerve­zetten, az üzemi értekezleteken mi is beleszólunk és résztve­szünk a termelés irányításában, a mi állami gazdaságunk fejlesz­tésében. Mindezt elsősorban a nagy Szovjetunóénak és minden dolgozó forrón szeretett vezéré­nek, Sztálin elvtársnak köszön­hetjük, aki a felszabadulás óta állandóan segít bennünket. Köszönhetjük ezt a mi Pár­tunknak, a Magyar Dolgozók Pártjának és a mi szeretett ve­zérünknek, Rákosi Mátyás elv­társnak, aki megmutatta az utat, melyen a jobb, szebb és boldo­gabb élet felé haladunk. Köszön­hetjük ezt annak a nagy segít­ségnek, amelyet az ipari munká­sok nyújtanak nekünk, falusi do.gozóknak. M„ Mezőhegyesi ÁHami Gaz­daság dolgozói tudjuk, hogy Pár­tunk és a/ egész dolgozó nép nagy feladatokat bízott ránk. Példát kell mutatnunk a szo­cialista nagyüzemű gazdálkodás, ban az egész dolgozó parasztság. r.ak. A fejlődő termelőszövetke­zeti csoportokat el kell látnunk .lemesálett vetőmaggal, tenyész­állatokkal. Olyan gazdasággá kell fejlesztenünk állami gazdaságún­kat, hogy az egész dolgozó pa­rasztság iskolája legyen. Tudjuk, nem felel meg ennek a feladat, nak. Ezért az a célunk, hogy a mi állami gazdaságunk még minél előbb ilyenné tegyük. Né­hány napja készült el a mi gaz­daságunk ezévi üzemterve. Az üzemtervet gazdaságunk vezetői­nek segítségével felbontottuk brigádokra, munkacsapatokra és minden dolgozóra. Ma már a Me­zőhegyesi Állami Gazdaság min­den egyes dolgozója pontosan tudja mi az, amit neki el kell végeznie, hogy a tervet teljesít, hesstik. Mi. a Mezőhegyesi Állami Gaz­daság dolgozói, az elmúlt évben elsők lettünk az állami gazdasá­gok versenyében. Erre az első­ségre büszkék vagyunk, büsz­kék vagyunk arra is, hogy a mi gazdaságunk legjobb dolgozói között osztottak ki az állami gazdaságokban első ízben élipun. kásjelvényt. De tudjuk azt is, hogy az eddigi eredményeink még nagyon picinyek. Ezért el­határoztuk. hogv az ipari •nun­káiteág példája nyomán mi is tovább fejlesztjük a munkaver­senyt és nem elésTsvü-,k me<? az­zal, amit eddig elértünk. Meg­akarjuk mutatni, hogy a mező­gazdaságban is el lehe/t érni ed. öig nem látott magas munkatel­jesítményeket. Meg akarjuk mu tatni, be akarjuk bizonyítani hogy a munka jobb megszerve­zésével, jobb munkamódszerek bevezetésével termelésünket az I eddiginél sokkal magasabbra tud­I juk emelni. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőcégének a munka versenyről szóló határoza­ta alapján mi is főfeladatunknaa tartjuk az elkövetkező időkben a jól megszervezett szocialista munkaversennyel a magasabb munkateljesítmények, nagyobb terméseredmények elérését, ezért vállaljuk, hogy ebben az évben: Az őszi búza holdankénti ter. mésátlagát 2260 kat. hold terü­leten a tervben előirányzott 15 mázsa helyett 16.5 mázsára emeL jü^. Az őszi árpa holdankénti ter­mésátlagát 830 kat. holdon a tervben előirányzott 17 mázsa helyett 18.6 mázsára emeljük. A tavaszi árpa holdankénti ter­mésátlagát 200 kat. holdon a tervben előirányzott 14 mázsa helyett 15.5 mázsára emeljük. A kukorica holdankénti ter­méshozamát 500 kat. holdon a tervben előirányzott 30 mázsa helyett 33 mázsára emeljük. A cukorrépa holdankénti ter­méshozamát 880 kat. holdon a tervben előirányzott 180 mázsa helyett 192 mázsára emejük. A kenderrost holdankénti át­lagtermését 380 kat. holdon a tervben előirányzott 50 mázsa he­lyett 55 mázsára emeljük. Terméseredményeink emelését a munka jobb megszervezésével, új munkamódszerek és termelési újítások bevezetésévé! fogjuk el. érni Gondoskodunk arról, hogy az üzemtervet minden dolgozó alaposan megismerje és bekap­csolódjék annak sikeres megvaló­sításába. Mi, a Mezőhegyesi Állami Gaz. dacág dolgozói, felhívjuk orszá­gunk valamennyi állami gazda­ságának dolgozóit, hogv kapcso­lódjanak kezdeményezésünkhöz vizsgálják meg üzemterveiket, tárgyalják meg lehetőségeiket és indítsanak versenyt a magasabb termések és nagvnbb munkatel­jesítmények eléréséért. Előre a magasabb termésért, a szocialista mezőgazdaság megte. termi*őséért. Pártunk, a Magyar Dolgozók Pértia és Rákosi elv­társ vezetésével." Mezőhegyesi Állami Gazdaság dolgozói. Mezőhegyes, 1950 február 7-én Négyszázezer szénbányász sztrájk ja megbénítja az amerikai széntermelést „Jöjjön ide Truman, próbáljon ő szenet bányászni" — mondják a sztrájkoló bányászok A hetek óta sztrájkoló száz­ezer amerikai szónbányászhoz hétfőn újahli háromszázezer csat­lakozott. Az USA széntartaléka már csak két hétre elegendő és ez a körülmény az ipari körö­ket és a kormányt erősen nyug­talanítja. Érthető ez annál is in­kább, mert a szénhiány miatt egyre több vasutjára'-ot keU megszüntetni és az acéltermelést is lényegesen csökkenteni kell. A magasabb bért, új kollektív­szerződést követő 400 ezer amerikai barnaszén bányász nem hátrál meg a tőkések és a kormány fe­nyegetéseitől. bár a tőkések min­dent megkíséreltek, hogy a sztrájkot leszereljék. Ezek a mes­terkedések kudarcot vallottak. A sztrájk következtében a newyorkl központi vasút negyvenöt sze­mélyszállító vonatot szüntetett. Az amerikai burzsoázia követelésére Truman hétfőn este „a szénter­melés helyreállításának elősegí­tésére" óletbeléptette a hírhedt Taft-Hartley-félé rabszolgatör­vényt. amely gyakorlatilag sztrájktilalmat jelent. A dolgozók azonban nem engedik magukat a munka újrafelvételére kénysze­ríteni és keresztülhúzzák a jobb­oldali szakszervezeti vezetők és a szénbárók számítását A bányákban ez a jelszó most: Nincs szerződés — nincs munka. Ássanak szenet a Taft-Hartley törvénnyel Jöjjön ide Truman, próbáljon ő szenet bányászni. A Tito-banda álszakszervezeteineh nincs helyűk a dolgozók nemzetközi szervezete ben Trieszt szabad terület egységes szahsztrvezeti szövetségének kongresszusa Trieszt szabid terület egysé­ges szakszervezeti szövetsége február 4-én és 5-én tartó ta második kongresszusát Trieszt ben. A kongresszus éppen ab­ban az időben ült össze, amikor Triesztben és Trieszt szabad te riiiet angol-amerikai öveze'ének hozzátartozó központjaiban a­iparvállalatok munkásai február 1. óta általános sztrájkban áll­nak életszínvonaluk javításáért. A kongresszuson megjelent a Szakszervezeti Világszöve'ség képviselője, továbbá a francia, a magyar és a bolgár szakszerve zeti szövetség képviselője és az olasz szaJcszervezett szövetség titkára. A kongresszus résztvevői nagy lelkesedéssel fogadták | Kuznyecovnak, a Szovjetunió' szövetségi központi szakszerve zeti tanácsa elnökének távira­tát, amelyben a tanács szívélyes üdvözletét küldi a kongresszus résztvevőinek és Trieszt szabad terület minden dolgozójának. „Sikeres munkát kívánunk a dolgozók érdekeiért, a reakciós mesterkedések ellen a békéért folytatott küzdelemben" — mondja a távirat. Radics elnök jelentése rámu­tat, hogy Trieszt szabad terü­let munkásságának 20 százaléka munkanéküli. Trieszt munkás­osztálya és középrétege viseli az angol amerikai megszállók el tartásának súlyos terhét. — A jugoszláv katonai meg szállás alatt lévő övezetben a Tito-klikk a szakszervezeteket a kíméletlen elnyomás, a létjo­gaikért küzdő dolgozók rendőri üldözése eszközévé változtatta — folytatta Radics elnök jelen­tése. — Az elégedetlenség leg. csekélyebb nyilvánításáért bör­tönbe vetik és embertelen bá­násmódban részes! ik a dolgozó­kat. A Tito-banda álszakszerve­zetei-nek nincs helyük a dolgo­zók nemzetközi szervezetében. Radics elnök Trieszt Szabad terület dolgozóinak nevében ja­v Aatot terjesztett elő, kérjék fel a Szakszervezeti Világszö vétségét, zárja ki soraiból a Ti to-féle „szakszervezeteket". Széljegyzetek „— JJ Kivonultok a jobboldali szocialisták a francia konnánvbőí. mert nem tudtak ellenállni a tömegek nyomásának. De nem kell azt hlnini, hogy a bLumista szocialistáik ezzel ellenzékévé váltak volna a nagy.ökéseket kiszolgáló Bidault kormánynak. Léon Blum, a kivén­hedt munkásáruló sietett megnyugtatni a kormányt ebben az Irány­ban. A valósárban a kivonulással a szocialisták megpróbálják most kívülről megvédeni az amerlkaibérenc kormányt. Azt ls remélik, hogy ezzel zavart kel hetnek a dolgozók soraiban, megbonthatják egységes békeakaratukat. A francia tömegek aaonhan jól tudják, hogy Blum, Spanyolország sírásója és Moch, a rendőrkutyás munkás­gyilkos mindig ellensége marad a népnek. Akár belül van a kormá­nyon, akár kívül. Még a nopíár kiadását is megtütofia a Tito-klikk JugoszTA­viában a nemze tségek nyelvén. A napokbon a szegedi Deutsch-féle öntő és gépgyárban járt a, Borforgalmi NV. egyik soffőrje. akinek « szülei Jugoszláviában laknak s elmondta, hogv a szülei levélben kér. ték, küldjön át nekik naptárt. A THoüoUkk már annyira előrehaladt a fasizmus útján. hogy ez asz elnyomás senkit sem lep meg. Vagy talán Ti o azt hiszi, hogyha nem ad ki naptárf, akkor megáll az idő s meg tudja hosszabbítani rémuralmát Jugoszlávia dolgozó népe fölött7 A szuezi angol csapatok átmenő táborában a brit impe­rializmus klasszikus példájaként küemc WC-t építettek, melyek ajta­jára a következő felírásokat függesztették kJ: európai tiszteknek, ázsiai tísz.eknek, afrikai tiszteknek, európai altiszteknek, ázsiai al* tiszteknek, afrikai altiszteknek, európai polgári személyeknek, ázsiai polgári személyeknek, afrikai polgári személyeknek. Az egyiptomi lapok megjegyzik, hogy Ilyet még a többeaeráves «ftnx sem látott eddig. Ml csak azt jegyezzük meg, hogy ez az egész ügy esősen kloáka.s Altlee programbeszéde hűvös fogadtatásra talált választókerületében Az angol áStalános választások első nevezési napján mindössze 62 nevezés érkezett be a 625 man­dátumra. A nevezések közül 36 kommunista. 12 konzervatív. 10 munkáspárti és 4 liberális párt jelölt. A kommunisták vezető­6'erepe a jelölések versenyében ékesszóló cáfolata annak a mun­I káspártt kortles hlreszteöfeaek. amely szerint a kommunista jelöltek 1 aligha tudják letenni a nevezés­hez szükséges 150 foot ovedékot. Attlee miniszterelnök választó­kerületében mondottt programbe­szédét sűrű és heves ellentmon­dások, közbeszólások zavarták meg. Franco-ellenes tüntetés egy spanyol városban Az északnyugalispanyolországi Porté Vedra körzet francoista kor­mányzója látogatást tett Dozon vá­rosában. A város lakossága a kor­mányzó érkezésekor kivonult az ut­cára és felháborodott tüntetést ren­dezett Franco ellen. A lakosság el­lenséges magatartása következtében a kormányzó jobbnak látta elmene­külni A védelmére küldött fran­coista gárdisták megtámadták a tö­meget ée sok tüntetőt letartóztat­tak. „tztélínyei" iraktorvazetőképző tanfo'yam indul a csongrádi mezőgazdasági iskolában Csongrádon a mezőgazdasági is­kolában tízhetes különleges tanfo­lyamon képezik ki a szovjet mintá­jú mezőgazdasági nagygépek keze­lőit. A tanfolyamon az állami gaz­daságok 63 dolgozója vesz részt. Az AMG a tanfolyam tartamára két „Sztálinyec 03" típusú és egy „Univerzál 01" típusú traktort bo­csátott a hallgatók rendelkezésérc. A földművelésügyi minisztérium gépmodelleket, gépkeresztmetsze­teket, korszerű oktató falitáblákat, továbbá 2000 kötetes szakkönyvtá­rat — a könyvek nagyrésze a szov­jet szakirodalom fordítása — jut­tatott a tanfolyam hallgatóinak. Az oktatásban felhasználják a szovjet tudomány gazdag kincsestárát és gyakorlati tapasztalatait. li&HtyMsfolt a UolUavban A Tambov-kerületi „Lenin"­kolhozban a kozhoztagok muilt év májusában elhatározták, hogy könyves-boltot nyitnak. Az épüle­tet növid idő alatt felépítették, a falu közepén, szemben Lenin emlékművével. A kolhoztagok jú­nius közepén, már saját boltjuk­ban vásárolhattak könyveket. Az ünnepélyes megnyitásra össze­gyűlt a kolhoz apraja-nagyja. A boltot meg-'.öltötték a vidám vá­sárlók és már első na,p több mint ezer könyv kelt el. A „Lenin"-kolhoznalk sok köve­tője akadt az országban. Száz és száz szövetkezet nyitott könyves­boltot, többezer kolhozban nyíl­tak meg a könyvárusitó helyek és ezáltal a mult évben rendkí­vüli mértékben emelkedett a könyvkereslet. Az irodalom iránti érdeklődés nemcsak a kolhozokban, de a vá­rosokban ós munkástelepeken is jelentékenyen megnövekedett. A politikai. mezőgazdasági • és Szép­irodalmi müvek milliós példány­számban fogytak el, úgyszólván néhány nap alatt. A szerpuhovi nagy könyváru­ház kultúrközponttá lett. Itt gyűlnek öaaze * tanítók, orvosok. mérnökök, agronómusok, munká­sok és diákok. Megvitatják a könyvujdonságokat, irodalmi kö­röket szerveznek, ahol a tagok felolvassák saját műveiket és be­számainak olvasmányaikról. Szhatropol vidékén, Jevszala fa­lu postamesternője. Gavrilova Csuvajeva kezdeményezésére a fa­luban 4 brigádot alakítottak a könyvek házhoz vitelére. Az ez­zel foglalkozó könyvprop.igandis­ták elolvassák a megvételre kí­nált könyveket, beszélnek a kol­hoztagol'.nak a könyvek fcartalmá. ról és az irodalomról. A könyv­propagandisták munkája nagy sikert hozott: egy hónap alatt 23 kol közkönyvtárt egészítettek ki és sok kolhoztag vásárolt új könyve­ket saját könyvtára Számára. 1950-ben a szovjet könyvkeres­kedelmi hálózat még kiterjedtebb lesz. Húszezer falusi bolt, i'oo já­rási áruház és a fogyasztási szö­vetkezet 1300 könyv, papír és írószeráruháza fogja terjeszteni a politikai, tudományos és iro­dalmi műveket. A szovjet ember szakadatlanul méilyíti tudását, bővíti látókörét, emeli eszmei-politikai színvona­lát. E törekvésében hű segítőtár­sa.. tL könyy^s'

Next

/
Thumbnails
Contents