Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-05 / 31. szám

Vasárnap. 1950. február 5. 3 Ha Szentesen számolnak be munkájukról a nagyszegedi termelőcsoportok küldöttei Nagyjelentőségű volt termelő- „Uj élet" termelőcsoport két külcsoportjaink életében a mult hé- dötte, Fodor József és Fodor ten lezajlott országos tanácsko- Ferenc, a pusztamérgesi „Uttözás. Az egész országból jöttek rő" csoport küldöttével, ifjú össze a termelőszövetkezetek és Gyóni Gáborral beszélgetett a gépállomások küldöttei Budapes* váróteremben, ide tep, hogy megtárgyalják a csoportosulter- tak a többiek is. Elmondották egymelőszövetkezeti mozgalom ered- másnak, milyen feladattal bízta ményeit és feladatait. Ezen a meg őket termelőcsoportjuk tagtanácskozáson megkapták, magá- sága. tói Rákosi elvtárstól, további 1. — Be kell számolnom — monmunkájukhoz az elvi irányítást, dotta Fodor Ferenc — csoporAz országos tanácskozás után tunk eddigi életéről. Nem hoszmost a csongrádmegyei és nagy- szú ez az idő, mégis sok minden szegedi termelőcsoportok megye1 történt azóta. Kezdetben heten értekezletre gyűlnek össze ma fogtunk össze, hogy csoportot Szentesen. A tanácskozás dél- alakítsunk. Példánkat követték előtt tiz órakor kezdődik. A sze- többen is. Mire hivatalosan meggedi és szegedkörnyéki termelő- alakíthattuk csoportunkat, akcsoportok küldöttei már szómba- kor már tizenheten voltunk. Ma ton útnak indultak Szentesre, jmár 29 család van termelőcsoMár jóval a vonat indulása portunkban, mintegy 62 taggal, előtt összegyűltek az állomáson Igen szép számmal vannak nők a termelőcsoportok és gépáll©- is, mert valamennyi tag felesémások küldöttei. A ruzsajáráai ge is benn dolgozik a csoportban. Földünk területe 254 hold, 29 helyen terül el. Van pártszervezetünk, MNDSz csoportunk, valamennyi tag mozgalmi életet él. A körülötte állók nagy figyelemmel hallgatták Fodor Ferencet, aki éppen olyan lelkesedés sel, olyan örömmel beszélt csoportjukról, mintha már a megyei értekezleten számolt volna be a csoport életéről. Ugyanígy mesélték a többiek is csoportjuk eredményeit. Beszélgetésüket csak akkor hagyták abba, amikor a megafon hangos szóval hirdette: „Beszállás Hódmezővásárhely, Szentes felé." Sietve helyezkedtek el a vasúti kocsikba, egy percig se vártak, nehogy valamelyikük lemaradjon. A csoport elküldte' őket és ők most is helyt akarnak állni, ugyanúgy, mint odahaza a munkában. PÁRTÉLET A KÖT.oowtl VeTe*5*éq hotároTqtq nyomán ÍGY JAVÍTJA KI A MUNKAVERSENY HIBÁIT az Első Szegedi Cipőgyár pártszervezete Azokban az üzemegben, ahol a pártszervezet alaposan átvitatta a Központi Vezetőség határozar tát. leszűrte a határozat, tanulságait és konkrét tervet dolgozott ki a szocialista munkaverseny további fejlesztésére — máris döntő fordulat állott be a mun(kaiverseny alapos megszervezése és kiszélesítése terén. Természetesen az eddig elért eredmények magyarázata nemcsak ebben rejlik, hanem abban is, hogy ezekben az üzemekben a népnevelő, felvilágosító munka megjavításával. „ dolgozók legszélesebb rétegeiben tudatosították a Központi Vezetőség határozatát és konkréten megjelölték a dolgozók Jeladatait. Hogy milyen nagy fordulatot jelentett a Központi Vezetőség határozata a szegedi üzemekben is, bizonyítja az Első Szegedi Cipőgyár példája. Hozzásegítette a határozat a pártszervezet vezetőségét, a szakszervezetet, de minden dolgozót is ahhoz, hogy megássák a szocialista, munkaverseny eddigi hibáit és a hibák és hiányosságok megszüntetésével szélesebb alapokra helyezzék munkaversenyt. Hogy teljesen világosan lássuk az Első Szegedi Cipőgyárban a szocialista munkaversenyben bekövetkezett hatalmas fordulatot, menjünk vissza egészen a sztálini műszakig s vizsgáljuk meg, mi az oka *„inak, hogy a műszak befejezésével az üzemben visszaesés következett be a termelésben, a munkaversenyben. Az Első Szegedi Cipőgyár pártszervezete a sztálini munkafelajánlások előkészítésében és a munkafelaiánlások ideje alatt is jó munkát végzett Minden dolgozó felajánlást tett. A jó szervezésnek, n lendületes, emberrőlemberre menő agitációs munkának tehát meglett az eredménye. A ^ sztálini munkafelaiánlások előtt az,üzem átlagteljesítménye 92 százalék volt, de 2 sz'álini műszakban 110 százalékra emelkedett. A pártszervezet, az ü. b azonban nem fejlesztette tovább az elért eredményeket, nem használta ki „ lehe őséneket s iqy tőr tént meg, hogii a termelés 0; sztá lini műszak után vissaesett 99 százalékra. Hol volt a hiba? A pártszervezet. az ü. b.. de az üzem dolgozói is elragadtatták magukat a sikerektől, megpihentek babéraikon „ iól végzett munka tudatában. r'lanyhulf a népnevelő munka inga a pártszervezet is kamnyszerűnek tekintette n mun•versenyt e evészen te-mészetos. egy maga a tagság sem volt -'Vtban a szocialista munkaverseny alapvető tételével: az elért eredményeket nemcsak rögzíteni kell. hanem napról-napra továbbfejleszteni. Hiba mutatkozott a sztálini műszak eredményeinek kiértékelésénél is. Csupán a legjobb eredményt elért dolgozók felajánlásait értékelték ki, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy meggátolja a. verseny lendületét, hiszen a dolgozók nem tudták milyen munkát végeztek, hiányzott az alap, amelyen elinduljanak a verseny továbbvitelében. A kampányszerűség tehát megbénította az egyéni versenyt, dolgozók megtorpantak, nem fokozták teljesítményeiket. Még az ötéves terv beindítása sem adott újabb lendületet a versenynek, mert az ötéves tervbeindító értekezleten mindössze öt újabb felajánlás történt. A terv beindítása után sem fokozódott a népnevelő munka s nyilvánvaló, hogy egyszerűcn megakadt lendület. Hiányzott a hajtóerő, pártszervezet jó szervező, irányító és felvilágosító munkája. A fordulatot a Központi Vezetőség határozata jelentette, pártszervezet vezetősége, az ü. b alaposan megtárgyalta a határozatot. Megállapították, hogy legfőbb hiba az volt, hogy kampányszerűnek fogták fel a versenyt. A taggyűlésen tudatosították dolgozókban, hogy a Köponti Vezetőség határozatának végrehajtásában. a kampányszerűség felszámolásában, a példamutatásban ezáltal ls biztosítsák az ötéves tervben a szakmunkás utánpótlást. A pár. szer vezet feladatául tűzte ki a brigádverseny megszervezéséi ls. Vol'.ak ugyan az üzemben brigádok. de az egyéni verseny kiszéNEM SIKERÜLT NEKIK! M

ult hét csütörtökén a szegedi megyei bíróság statáriális tanácsa méltó büntetést szabott a gyilkos lengyelkápolnai kulákszervezet öt tagjára. Ördögh Imrét, Bodó Istvánt és Császár Antalt halálra, Horváth Istvánt és Császár Jánost pedig életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte. Amint az ítéletnek híre terjedt Nagyszegeden, a dolgozók gyűléseken jöttek össze és megelégedésüket fejezték ki az ítélet felett. Megfogadták, hogy ezután még fokozottabb éberséggel és még fokozottabb munkával veszik ki részüket a szocialista társadalom építésében, városon és falun egyaránt. Nagyszeged falvaiban, tanyáin napról-napra kérik dolgozó parasztok fölvételüket a már meglévő termelőcsoportokba és számos helyen arról tárgyalnak, hogy új csoportokat alakítsanak. Az üzemek munkásai leveleikben és távirataikban, amelyeket a Párt Központi vezetőségéhez, Rákosi elvtárshoz küldenek, megfogadják, hogy a szocialista munkából még fokozottabban veszik ki ezután részüket, még többen lépnek egyéni versenybe, még alaposabban tanulmányozzák és követik a szovjet sztahánovisták módszereit. II tba volna azonban, ha valaki azt gondolná, hogy a lengyelkápolnai ügy a statáriális tanács ítéletével lezárult. Ez az ügy, ez a gyilkosság csak egy része azoknak a tervezett gaztetteknek, amelyeket ellenségeink boszorkánykonyháin napról-napra kotyvasztanak. Lengyelkápolna az imperialisták frontjának csak egy szakasza, az imperializmus legagresszívebb rohamcsapatának, a Tito fasisztáknak csak egy előretolt állása, egy kísérleti terepe. A kulákszervezet tagjai, a gyilkosság kezdeményezői és résztvevői, hűen visszatükrözik megbízóik ocsmány arculatát, megbízóik sötét szándékait. A lengyelkápolnai kulák-összeesküvésből, — aki még eddig nem ismerné — pontos és hű kévét alkothat Titóról és pribékeiről. Rákosi elvtárs a „Tartós békéért, népi demokráciáért" mult év június elsejei számában egy mondatban, világosan és félreérthetetlenül jellemezte Tito Jugoszláviáját: „Jugoszláviában az összes kapitalista elemek, a város spekulánsai és a város kulákjai szabadabban lélegeznek." T engyelkápolnán is erről volt szó. Mert nemcsak Rákosi elvtárs tudta ezt, hanem jól tudták a Horváthok, a Császárok, <1 Bodók és a hozzájuk hasonló minden hájjal és gonoszsággal megkent kulákok, spekulánsok, kupecek és börtöntöltelékek. Tito Jugoszláviája az ilyen elemek számára a leqkilesedésével megszűntek. A hiba ott 1 tűnőbb táptalaj, mert zavarosban halászni, hat ácsolni és kiszi£\5é£í verS^olytk Sri Volyozni sehol a világon zavartalanabbul nem lehet, mint itt. nincs ér;elme a brigádversenynek. I A népi demokráciákkai való szakítás után a közellátás helyPedig az egyik nem zárja kl a má- zete rohamosan romlott Jugoszláviában. A kulákság és a spesikat, ellenkezőleg a verseny két kulánsok szarva még jobban megnőtt, még kevesebb lett az ét eSivsS® jártánál lem és a* iparcikk" — írja Rákosi eltvtárs az említett cikkében. Hogyne akarták volna ezek a kulákok megnövelni az egyre satnyuló szarvukat, hogy szétszórják a dolgozó parasztok növekvő, formásodó kazlait, házait, egyre fejlődő termelőszövetkezeteiket, hogy magukat a dolgozó parasztokat is elpusztítsák. Hogyne tetszene ez a rendszer a Bodó-féle parazitáknak, akiknek természetes állapotuk a lopás, rablás és gyilkosság. leihát ezen a hiányosságon ls, meg kell magyarázni a dolgozóknak brigádverseny- lényegét. Nem kétséges, hogy az Első Szegedi Cipőgyárban a Központi Vezetőség határozata óta elért ered mények magyerázata az, hogy a pártszervezet felismerte és kijavította hibáit. K

ákosi elvtárs az említett cikkében elmondja, hogy JunnsT-lniiínból ot>Í*tií>WÍH beszámolnak arról, a párt tagjainak kell élenjárniok. Uj lendületet kapott a népnevelő munka. A röpgyűlések, a személyes agitáció eredményeként a Központi Vezetőség határoza'a óta az üzem dolgozóinak feh átlagosan 15 százalékos felajánlást tett. Nincs már egyetlen párttag sem az üzembeií? ak.< ne állna egvéni versenyben, most; már a sztálini munkafelajánlásokat is túlszárnyaló célkitűzések m-ervalf'sháséért Az eredményesen vérzett mun kaversenv alapja a ;erv ré'szle'eire való felbontása. Az Első Szegedi Cipőgyárban ma már minden dolgozónak van egy kis könyvecsgoszláviából menekült elvtársak hogy a kulákokat egyre nagyobb előszeretettel veszik fel a „kommunista pártba" egyre gyakoribb látvány kommunista mennyire atapve.ően fontos a nép- párt tag béres, aki a „kommunista" kuláknál dolgozik, vagy a Devriő munka, _ a kommunisták | volt partizán, aki a Nedicset, vagy Pavelicset kiszolgált kuláknál napszámos. Ilyen rendszert szeretnének a kulákok Magyarországon is, ilyen rendszert akartak a lengyelkápolnai titóista gyilkosok Nagyszeged területén is. Nem sikerült nekik. Sem Horváthéknak, sem Titóéknak, sem Trumanéknak. Ez azonban — mint már említettük, — nem azt jelenti, hogy ezek a kártevők föladnák a harcot, amely nemcsak Magyarország felé, hanem a békefront minden állama, minden tagja — elsősorban pedig a Szovjetunió ellen irányul. A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának mult év novemberében tartott értekezletén leleplezték az imperialista támadók minden mesterkedését, leleplezték az imperialisták csahos kutyáinak, Titóéknak, a hivatásos kémeknek és gyilkosoknak sötét terveit és cselekedeteit. p a kémcsoport" — mondja az értekezlet határozata a 99 " Tito bandáról — „nem Jugoszlávia népeinek akaratát fejezi ki, hanem az angol-amerikai imperialisták akaratát: ennélfogva elárulta az ország érdekeit, felszámolta politikai függetlenségét és gazdasági önállóságát." A lengyelkápolnai gyilkosság sem más, mint ezeknek az imperialista ügynököknek, a titóista kulákoknak egy hadmozdulata. Szervezett bandát alakítottak a jugoszláv UDB megbízottjának, Penzics Milánnak utasítására. Azért, hogy elárulják, a titóista gazdáiknak átjátsszák, az imperialisták rabjává tegyék nemcsak Lengyelkápolna és környéke dolgozó parasztságát, hanem az egész dolgozó népet. Hazaárulók ezek, aminék a rablás, lopás, gyilkosság természetes velejárója. Enmek nyomán fellendült a népnevelő. felvilágosító munka. Hogy példamu atása a termelésben, zolja a következő példa ls. Botos Is;ván és Kádár Imre elvtársak, népnevelők, a sziabászinfihelyben dolgoznak. Mindketten 190 százalékon fe'.ül teljesítenek rendszeresen. Botos István népnevelőmunkájáról a köve.kezőket mondja: — Százharminc százaléknál kezdtem . A sztálini műszakban ké.'száz százalékon felül telj esi fel tem. Felismertem, hogy mint népnevelő csak akkor végezhetek jó munkát, sőt egyáltalán akkor ne. veihetem magama' igazán népnevelőnek, ha élenjárok a termelésben. Az, hogv népnevelő vagyok, újabb és újabb eredményekre sar. kai. Hogyan végezhetnék én jó agitációs munkát, ha lemaradnék a termelésben? A szabászműhelyben a jó népnevelőmunkának meg is le' t az ered ménye. Botos István és Kádár Imre elvtársak feivllágosí' ő munkája és szocialista segítőkészsége nyomén, — c-mellyel úií ásaikat. munkamódszereiket átadták szabászműhely dolgozóinak. — ma már 13 nappal elöljárnak tervük teljesítésében. Nem kis mértékben az ő munkájuk eredménye, hogy Tompa Ilona pártonkívüli dolgozó ma már 92 százalék helyet' 146 százalékot teljes!'. Ezen a jól megkezdett úton kel". kéje. amelybe bejegyzi a terv rá- ! haladnia az Első Szegedi Clpöeső részét naponként és ugyanúgy -yár pártszervező ének Tovább bejegyzi nsrri eljesítményét ls. kell erősíteni a népnevelő felviláBlz osította az üzem pártszervezete, gosí 'ó munkát, össze kel! kapcsoln " n 11Q n á r MIN t-t A — 1 AJ — MNT A-.A. ( • j. , r , r ... J gy kell néznünk és így kell értékelnünk ezt a gyalázatos kegyetlenséggel elkövetett politikai gyilkosságot és akkor teljesen világossá válik mindenki előtt, hogy az ügy a szegedi megyebíróság statáriális tanácsának ítéletével még nem fejeződött be! Akkor a nagyszegedi gvárak munkásai, a szegedkörnyéki dolgozó parasztok előtt világos és félrérthetetményeke . Az élenjáró dolgozók ' s konkrét munkaterv részére külön táblát á'Htottak fel. -lapján kell he-tednt Ver''őség hn ározntánzk te'tes Mos legújabban vándorzápzló kész! ettek, amelyet a termelésben' tökéletes végrehajtá'-" útján legjobb eredményt elért dolgozó' kao meg. A munkamód-szerá' adást röpgyűléseken, de egyéni foglalkozással is biztosítják. Az üzemben hathónapos szakmunkásképző tenfolram Indul, amelyen segédmunkásokat képeznek át szakmunkássá, hogy célkitűzések lákok elleni harc eüvben harc a hó borúra uszító avilkos fegya Közoon-i véreket kovácsoló imperializmus ellen is. Akkor világos az is ismerd meg a szovjet emberei életét Vu'tirálát, Lépi 9 Vaqvar—Cyov'et Társasagba. és hogy Bodóék gyilkossága Moch és Scelba rendőreinek sortüze. Vor^á T - a qÖrÖn mona~chofasiszták halálgyárai és cz imperialisták kügo lönböző és változatos formában végrehajtott népavUkosságai i-.özös eredetűek különböző helyeken és különböző formákban. de egy céllal. Céljuk pedig: a dolgozó népek felemelkedésének meggátolása, a dolgozó népek legjobbjainak kiirtása — legyenek azok akár Lenqvelkáno^án "'-ír Newyorkban vagy Párisban, vagy a világ bármelyik részén.