Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-05 / 31. szám

4 Vasárnap. 1930. fai>rwáf I. A GYŐZELMES VIETNÁM Szeptemberben élénkültek meg Vietnámban és a másik két in. dokínai területen — a három­milliós Kambodzsában és az egymilliós Laoszban — azok a harcok, melyek során Vietnám területének 90 százaléka a de mokratikus hadsereg kezére ju­tott. Ezt megelőzőleg Indokina népeá a francia részről történő sorozatos kötelességszegés és brutális intervenciós háború kor szakát élte. Az intervenciós háború során a százötvenezerfőnyi francia ex­pedíciós hadsereg, mely legna­gyobbrészt idcgenlégionistákból — német SS-ekből, szenegáli né ger egységekből, a nácf-kkal együttműködő csapatokból áll és a legmodernebb amerikai fel szereléssel rendelkezik, vadál­lati kegyetlenséggel bánik a viet­námi néppeL Az SS banditák, mint „megjavult lelkek' M. Michel francia riporter Vietnám déli területének legna gyobb városából, Saigonbél Irt riportjában többek között eze­ket mondja: „Néhány kilométerrel Saigon előtt járunk. Convoynnkat pán­célautók kísérik. Ezt a szakasz­a francia gyarmati tüzérség, jóméhány francia szolgálatban álló bennszülött egység és kam­bodzsai lövészek tartják meg szállva. Amerre csak járunk, mindenütt felrobbantott, vagy eltorlaszolt országutakat, elpusz tított hidakat, kidöntött telefon póznákat látunk. Az út mellet' kiégett autók és autóbuszok vá­zai. Mindenütt a tűz nyomai. Nemcsak a falvak és tanyák, de a vasútállomások is mindenütt romokban hevernek. A francia egységek Saigonban éjjel-nappal állandó harci készültségben van nak. A vietnámiak egy percre sem engednek pihenést számuk, ra. így az egyik nap hajnalban hosszú telefoncsöngetésre és nagy bakancsdobogásra ébred tem. Mint kiderült, a vietnámiak az állomástól néhány kilométer nyire, mintegy négy kilométer hosszúságban leszerelték a vas úti sínek tartócsa varjait. Alig adták ki a helyreállítási paran csőt, újabb jelentés érkezett a vietnámiak szabotázsakciójáról Környes-körül a legrémesebb háborús borzalmak. A „trópikus éghajlat és az alkohol" állattá teszi itt az embert- Meghallgat­tam egy tábori lelkész prédiká­cióját. Ilyeneket mondott: „Az SS ek megjavult lelkeit, akik kedvesek Isten előtt. Bátor ka tonák, akiket szeretni kell." Ha sonlóan nyilatkozott meg az egyik külön parancsban a leg­felsőbb parancsnokság is." Ed dig tart a francia újságíró ri­portja. A francia katonák, akik átszöktek a vietnamiakhoz, bizo­nyítják, hogy azok a szadista kegyetlenségek, amelyeket az elfogott vietnámi ka-onálrkal szemben alkalmaznak, elsősorban ezeknek a náci-banditáknak a munkája. A vietnámiak ezt iga zolják, anélkül, hogy megfeled keznének a francia gyarmatosí­tók terrorista tradícióiról, akik­nek elnyomása és kizsákmányo­lása ellen, már csaknem kilenc ven éve harcolnak. Egy francia katolikus lap a „Temoignage Chrétien"-ben (Ke resztény tanulság rótel) cikket közölt a francia csapatok baibár tetteiről. J. Chegeray francia ka. tolikus író leírja, hogy egy Cholomba nevű kis vietnámi vá­rosban az idegenlégió egyik al­tisztje egy vietnámi harcos ko­ponyájából készített levélnehe zéket mutatott neki. Tizennégy nappal később Phul-Coűg falu­ban megmuattak neki „egy gé pet, amely énekelni tanít." Amo­lyan dinamófajtát, amely a fog lyok kihallgatására szolgált. Nyolc nappal később a dantiengi páncélos egység egyik katonája elmesélte, hogyan kínoztak meg egy vietnámi leányt, aki* három napra a bokájánál fogva akasz. tottak fel egy fára. Ez a hír az egész világon nagy felháborodást keltett. Az „Humanité" és a „Ce Soir4' c. francia lapok számos hasonló gaztettet lepleztek le. Az Indokioai Bőnk sötét manipulációi Még 1945 március 6-án Haup hongban szerződést írtak alá. melynek első szakaszában a francia kormány kötelezte ma­gát, hogy a Vietnámi Köztár­saságot, mint szabad és függet­len államot ismeri el, rro" sze az Indokínai Federációnak s ezen keresztül a Francia Unió­nak. A francia kormány kötelez­te magát, hogy nem avatkozik az egyes területek belső ügyeibe 1946 elején a Nemzeti Front, amelyet Indokina Kommunista Párt ja vezetett, a parlair.cn-ben csaknem 90 százalékos többsé­get szerzett, annak ellenére, hogy az országban francia, an gol és Kuomintang megszálló csapatok tartózkodtak. Ez volt az oka, hogy a fran­ciák, megszegve Ígéreteiket, megkezdték az intervenciós há­borút A véres gyarmati háború az Indokínai Bank parancsára folyik. A Párisban, majd később Fontainebleuban megkötőt1 egyezmény és fegyverszüneti szerződés megszegése, a gaullis­fcák, D'Argenlieu admirális, volt katolikus pap és a jobboldali szocialista Moutet gyarmatügyi miniszter közös „munkájának" gyümölcse. Moutet fia egyébként az Indokinai Bank élsőszámú jogi tanácsadója. Magát a hábo­rút a jobboldali szocialista had­ügyminiszter, Ramadier vezeti. Az Indokinai Bankot 1875-ben nyolcmillió frank tőkével alapí­tották. 1947-ben a bank 4.5 mil­liárd frank tőkét mutatott ki. Gazdag szén- és vasbányák tu­lajdonosai voltak északon, kau­csuk és rizsültetvények tulajdo­nosai délen. Bevételeik zömét azonban az alkohol és az ópium­üzletek képezték, amit Vietnám­ban nyilvánosan állami áruházak ban árusítottak. Az Indokinai Bank főrészvényesei amerikai tő kések, 5 vatikáni kongregáció, az angol Royal Dutch petróleum tröszt, a Csang-Kai-Sek család, stb. Az igazgatóságban Rotschil­dék együtt dolgoznak a jobbolda­li szociáldemokrata Gouin borke­reskedővel és Pierre De Gaulle párisi polgármesterrel, De Gaul­le tábornok testvérbátyjával. En­nek a monopolista gangszterban­dának az érdekében folyik a vér Vietnámban. A Kínai Népköztár" saság győzelme óta ehhez járul még az amerikai imperialisták­nak az a terve, mellyel be akar­ja keríteni a Kínai Népköztár­saságot. Ennek a bekerítő övezet nek fontos része lenne Vietnám. Harc a „koszos háború" ellen A dollárimperialisták és a francia tőkések azonban gazda nélkül készítik a számlát. Egész Franciaországot magával ra­gadta az az ellenállás, mely a viátnámi „koszos háború" ellen folyik. A francia munkások nem hajlandók berakni a Vietnámba szállítandó hadianyagot, a ten­gerészek nem hajlandók azt el szállítani. Vietnámban napról­napra szaporodik azoknak a francia és afrikai katonáknak a száma, akik át szökdösnek a vietnamiakhoz. A francia expe­díciós hadsereg csak a legna­gyobb nehézségek árán képes Vietnám néhány nagyvárosában állásait megtartani, ugyanakkor az elővárosok és a vidék viet­námi kézen vannak. A leggazdagabb és legsűrűb­ben lakott volt francia gyarmat tehát egészen rövid időn belül véglegesen felszabadul. Az ame­rikai imperialisták és zsoldosaik itt sem állíthatják meg a törté nelem kereké4. A Szovjetunió és a népi demokráciák által most ipár hivatalosan is elismert Vietnámi Demokratikus Köztár­saság rálépett arra az útra, ame lyet a győztes Októberi Forra­dalom minden nép számára megnyitott, s amelyet minden kizsákmányolt nép számára, mint világítótorony világít be a Szovjetunió. A BidoUli Kormány megtagadta a beu azási engedélyt llja Ehrenburgtél Ilja Ehrenburg a világhírű. szovjet író a francia és a szovjet nép barátságát tárgyaló legújabb regényéhez Szükséges adatok ösz­szegyüjlése céljából szeretett vol­na két hónapot Franciaország­ban tölteni. A francia kormány azonban megtagadta a beutazási engedélyt. A kormánynak ei a lépése annyira durva és esztelen, hogy szinte alig hihető el — írja ezzel kapcsolatban „ „Ce Soir" vezér­cikke. Amikor a koimány, Ehren­burgtól, » béke ügyének harcosá­tól — aki m francia és a szovftI nép barátságának oly sok szol­gálatot tett — megtagadta a be" utazási engedélyt, ugyanakkor szélesre tárja a kapui, az ameri­kai üzletemberek és a Kelet-Eu­rópából érkező fasiszta emigrán­sok előtt. Ezzel a lépéssel Bi­daulték kiérdemlik amerikai uraik bizalmát, de ugyanakkor elnyerik Franciaország minden szabadon gondolkodó polgárának, a béke minden hívének megveté­sét — hangsúlyozza a „Ce Soir." A COLHOZ ÚJSÁGÍRÓI Kora reggel van. Az utcákon még égnek a villanylámpák. A nyomdában összegyűltek a szer­kesztőség munkatársai. Raisza Pasina a komszomoüsta tördelő az utolsó hasábokat tördeli. Az fán már viszik is a gépbe. Már kész is a kefelevonat. A szerkesztő az utolsó korrekturát Olvassa. A gép teljes iramban megy. A „Sztálinyec" új száma rövidesen az olvasók kezében kerüL A „Sztálinyec" — a Sztálin­kolhoz pártszervezetének és ve­zetőségének lapja — már 11 éve jelenik meg a Csuvacs Autonom Köztársaság területén levő kol. covka faluban. Az újság külalak­ja és formátuma alapján semmi­vel sem különbözik a körzeti újságtól: ugyanolyanok a betűi, típusok, ugyanolyanok a kliséi. Csakhogy a „Sztálinyecet" egy kolhoz nyomdájában nyomják ki ég a szerkesztőség és a nyom­dia egész „apparátusa" egyszerű kolhozmunkásokból álL Újság a faluban!... Ugyan­abban a Kolcovkában, ahol a Nagy Októberi Forradalom előtt még egye,len Írástudó paraszt sem volt, ahol a lakosság 75 százaléka trachomában szenve­dett, abol 160 parasztgazdaság közül mindössze 16 termelt any nyi gabonát, hogy meg is élt belőle, a többi nyomorgott... A Szovjet Kolcovka kolhoza nagyon híres: Lenin-renddel tüntették ki. A „Sztálinyec44 ragyogó szi­nékkel mesél Kolcovka mai éle­téről. Már régen felszámollak itt az analfabétizmust és a tra chomát. Van a falunak középis kólája, 500 személyes klubja, hangosfilmbcrcndezése, bölcső, déje, étkezője, szülőotthona és orvosi rendelője, rádióközpontja, postája és telefonja, vajüzeme és egy sereg műhelye. A kolhoz­munkásoknak több mint 80 sza zaléka új házakban lakik. A kol hoz már parkot és kél parkíro­zott teret is épített. 180 kolhoz munkást tüntetetlki eddig a kor­mány, közülük a 6 legjobbat, a Szocialista Munka Hőse címé­vel. Körülbelül 40 munkatárga van az újságnak, — kolhozmunká sok, csoport- és brigádvezetők, tanítók, agronotmusok, orvosok, ápolónők. Kuznyecov, a 77 éves Jerosin, a 70 éves Simin, Pupiu és Kakimov kolhozparasztoik, Papkov, Misanyin, komszomolis­ták és a Szocialista Munka Hő­sei: Korotkov kolhozelnök, Je­rosina és Jeldireva csoportveze­tőnő és az Asanyin testvérek a szerkesztőség állandó munka társai. Nagy hozzáértéssel népszerű­siti a „Sztálinyec" az élenjáró micsurini tudományok eredmé­nyeit; harcol a kolhoztermelés­ben való alkalmazásukért és okosan szervezi a szocialista munkaversenyt. A újság különszámot szen­telt a füves vetésforgó rendsze­rének. Az „Itt az című ro­vat a kolhozmunkások kulturá­lis igényeit igyekszik kielégíte­ni. Az egyik rovatnak „Kolcov­ka. múltja, jelen és jövője" a címe. Találunk az újságban filmkritikát, könyvkritikát azok. ról az új könyvekről, melyeket újonnan szerzett be a kolhoz könyvtára... A kolhoz újságírói érdekesen és változatosan bolsevik lelke­sedéssel szerkesztik újságjukat. * Jól emlékeznek Sztálin elvtárs szavaira, melyeket negyed szá zaddal ezelőtt intézett a „Pa­rasztujsághoz": „Ültessétek el a Mvakban az igazságot..." A „Sztálinyec", a kolcovka! parasztok kis újságja nagy igaz­ságot, a kommunizmus igazsá­gát ülteti el. Uira kiadják a Petőfi emlékbélyegsorozatot Petőfi halálának századik évfor­dulója alkalmából az 1949. évi jú­lius hó 31-én forgalomba bocsá'ott emlékbélyegsorozatot változott szí­nekkel és kétmilliós példányszám­mal 1950 február 5-én újból lead­ják. Ezzel kapsolatban a Budapest főposta, az asztalitenisz világbaj­nokság alkalmi postahivatala, • Budapest 62, Swgcd 1, Debrecen t, Miskolc 1, Győr 1 számú postahi­vatalok 1950 február 5-én elsőnapi bélyegzőt használnak. A szikla szoros kanya­ruló,'ánál feküdt, ahon­nan le lehetett látni a völgybe. Gostivar. a fo­lyó és a vasútvonal kö­zé beékelve, úgy festett a szürkül-etbcn. mintha minden élet kihalt vol­na benne. De Nikola szeme éles volt, jól lát­ta a város előtti cikk­cakkos futóárkot, mely­ben a náci katonák la­pultak. Most élesen fel­ugalo't a völgyben egy géppisztoly, nyomban rá válaszolt Nikola fegyve. re is. A két géppisztoly úgy felcselt egymásnak, mintha testvérek lettek volna. Azbk is vol'ak, pár héttel ezelőtt a Var­dar.mcnti harcokban zsá' mányolla sgylket a németektől Nikola. Egyre hangostbb lott a fegyverropogás, majd a hegyek mögül néhány ágyú is beleszólt c hang­versenybe. A szakadék szélén futó alakok ci­káztak lefelé a völgybe. A partizánok megroha­mozták a német álláso­kat. Nikola meggörnyed­ve futott előre s köz­bon am gondolt; — Vájjon ép-e még a házunk? Hirtelen dühös türel. metlenség fogta el, ha arra gondolt, hogy a há. zukban talán még min­dig náci katona pávás­kodik és talán öreg szü­leivel szolgáltatja ki magát. Elsők között érte el a futóárkot, de nem ta­lált németet, aikin a dü­hét kitölthette volna. A fasiszták megfutamod, tak. a partizánok elsöp­rő erejű rohama kive­tette őket a városká­ból Gostivar fels.zaba­dul't. * Nikola száras szem­mel szinte érthetetlen nyugalommal szemlélt* a feldúlt lakás'. A kü­szöbön apja holttestére bukfkant, homlokán ta­lálta az öreget a nácik golyója. Egyetlen érzés élt csak benne. Előre, tovább, addig űzni.ver. ni ezeket a fenevada. kat, akik öreg embere­ket gjrilkolnak le, míg csak egyetlen egy ma­rad közülük. Később megtudta, AZ AEULO hogy anyja a nélkülözé­sek és az éhezés követ­keztében már három he­te meghalt. Házukban egy német Oberfeldwe. bel lako't. ..Dögölj meg, nyomorult macedón ku. tya" — ordította a Feldwebel, amikor az öreg, arcán a leplezet­len boldogság jeleivel hallgatta a város végé­ről a gépfegyverek roT pogását. A főutcán ké­sőbb meg'alálták a Feldwebel holttestét is. A szívét járta 'keresztül egy partizán szuronya. A gyikost. pár száz mé­terrel áldoza'ától, elér­te a megérdemelt bün. tetés. * \ Másnap reggel az egység politikai tisztje gyűlésre hívta a le­génységet. Popovics, a parancsnok rnellc't ide­gen férfi állt a városka főterén rögtönzött emel­vényen. Andrija elvtárs, a politikai tiszt nyitotta meg a gyűlést. Bemu­tatta Milovan Gyilaszf, a Jugoszláv Kommunis­ta Párt Központi Vese. tősége tagját, aki Tito megbízásából érkezett az osztaghoz. — Holnap indulunk Skoplje ellen — sut­togta Nikola fülébe Jo^ szif Neskov, Nikola nem válaszolt, csaik a szeme csillant föl. Az emelvényen Milo­van Gyilasz beszélni kezdett. Vakí:óan tisz­ta, frissen vasalt nad­rágja, kitün etéc* kel telt zubbonya élesen el­ü'ött a gyűrött, foltos, köpenyű, megvisel'arcn partizánok felszerelésé, tői. A Vörös Hadsereg átlépte Jugoszlávia ha­tárát. Rövidesen ideér­kezik. Nincs értelme a topábbi harcnak, ezt most már elvégzik he­lyettünk az orosz dk, A háborúnak vége. Min­denki menjen haza s kezdje meg a munkát. Nikola kábultan né­zett körül. Jól hallotta? Furcsa meghökkenést lá1 ott a bajtársak arcán. És Gyilasz szájából öm­lött a szó. Dicsérte a jugoszláv nép hősies harcát. Majd arról kez­dett beszélni, hogy Tri­eszt 'közelében harcol­nak az angol és az ame­rikai csapatok is. Ezek­kel együtt kell működ­ni, mert ezek Jugoszlá. viát akarják felszabadí. tani, — Érdekes. — mer­fendírozott magában Nikola — a szovjet csa­patoknál nem emleget'e ezt. Közbekiáltásokat hal­lott. — Mi is segíteni aka­runk az oroszoknak a felszabadító harcbanl Tovább akarunk harcolniI De szórványosan másféle hangokat is: — Éljen! Végre haza­megyünk! Popovics elvtárs sze. me szikrát szórt az emelvényen. — Gyilasz elvtárs, tudod mit csinálsz? De­zorganizálod a szerveze­teinket? — Fogd be a szád — förmedt rá a vasal'nad­rágú Tito elvtárs pa­rancsára beszélek! Az arcok kipirultak, a hangok szenvedélye­sebbek le'tek. Popovics ököllel támadt Gyilasz. ra. Azután lövés dördül el. Popovics, a parancs­nok lezuhant az emel­vényről. A titóisták kö rülfogtá'k Gyilasz/ s las­san vonultak vissza a falu szélére a felhábo­rodott partizánok elől. A harc hevében azonban egyszerre csak megszó. laltak a géppisztolyok a falu másik végén is. A németek hátba'.ámadlák o partizánokat, akikne'k figyelmét elterelték Gyi­laszék. * Nikola vezetésével 23 partizán húzódott a he­gyek közé. Ennyien me­nekültek meg Gyila­szék gyalázatos árulása után. Joszif Nes'kov hosszasan átkozódott. Az éjszaka beálltával letáboroztak. Joszif be­állította a megmentett rádiót a főhtdis.zállás hullámhosszára. A főha­diszállás beszámolt ró­la, hogy „Gyilasz. a Jugoszláv Kommunista Párt Központi Vezető, ségénck tagja megféke­zett egy renitenskedő macedón par'izáncso­portot Gostivar közelé­ben. — Bitang! — csikor­gatta a fogát egvik par. lizán, _ Elvtársak! — szóit Nikola. — Rútul elárul­'ak bennünket. De a harc a jugoszláv népek szabadságáért folytatód, ni fog. Akármit is esi. nál Gyilasz és megbí­zója. * A jugoszláv nép har­ca azóta is folyik az árulók ellen. De már nincs messie a végső győzelem, 'pp)

Next

/
Thumbnails
Contents