Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-24 / 47. szám

6 Vasárnap, 1950. február 138. A Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának szegedi eseményei pénteken és szombaton Ma Gungel eíviárs, szovjet iilm-han-tnérnök tart előadást — Szombaton előadás a Davidov-tervről A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja keretében ma este 7 órakor tartja előadását a Bel­városi Moziban Gungel elvtárs, a Szovjetunió kiváló film-hang­mérnöke „A 30 éves szovjet városi Mozi — a szovjet film­technika nagyságát bizonyítja. A szovjet filmszínészek tökéletes alakítását láthatjuk a Nagy Honvédő Háborúban küzdő hö­sök szerepében. A film maga film" címmel. Gungel elvtárs Szebasztopol ostromát mutatja előadásában beszámol a Szovjet­unió nagyszerű eredményeiről a fümjátszás és a filmgyártás te­rén. Gungel elvtárssal egyidő­ben Budapestről Szegedre érke­zik Illés Béla főrendező és Hor­váth Teréz, a „Ludas Matyi" női főszereplője. Gungel elvtárs előadását az „Asszonyhűség" című szovjet film előtt tartja meg. Ez a film — amelyet hétfő óta játszik nagy sikerrel a Bei­be. Ugyanakkor magunk előtt láthatjuk a Szebasztopol védelmé­ben Bcitünt tengerészeket, akik halált megvető bátorsággal küz­denek az utolsó lehelletig. A küzdők soraiban egy asz­szonyt is látunk: Marját — aki­nek férje Szebaszitopolnál esett eL Marja férje helyére áll és keményen küzd a német hordák ellen Szebasztopolért, az egész Szovjetunióért Szombaton ismét értékes előadást hallhatnak a szegedi dolgozók a Magyar-Szovjet Ba­rátság Hónapjának előadásai so­rán. A Magyar-Szovjet Társa­ság a Műszaki és Természettu­dományos Egyesületek Szövet­ségével karöltve a városháza közgyűlési termében szombaton fél 6 órakor előadást rendez a „Davidov-terv"-ről. A Davidov-tervet Vándor Jó­zsef, a Magyar-Szovjet Társaság központi kiküldötte ismerteti. Ezen az előadáson keresztül a szegedi dolgozók megismerked­nek azzal a gigászi méretű terv­vel, amelyet a Szovjetunió tudó­sai Davidov, a kiváló szovjet mérnök irányításával hajtanak végre, a természet átalakítása érdekében. MA NYILIK MEG SZEGEDEN AZ U3ITÓKIÁLLITÁS Ma délután 3 órakor ünnepé­lyes keretek között nyílik meg a Magyar-Szovjet Társaság szék­házában a szegedi újítókiállítás. A szegedi dolgozók nagy ér­deklődéssel tekintenek a kiál­lítás elé, mert tudják, hogy a kiállítás megtekintése és alapos áttanulmányozása döntően befo­lyásolja majd munkájuk végzé­sét és termelékenységük emelé­sét. A kiállítást Döbrentei Károly, elvtárs, *a Textilszakszervezet főtitkára nyitja meg ünnepélyes keretek között. A kiállításon különösen szép számmal láthatók azok az újítá­sok, amelyek a textil- és az épí­tőiparban játszanak jelentős szerepet a termelékenység foko­zása érdekében. Ugyanakkor ter­mészetesen jelentős a számuk azoknak a bemutatásra kerülő újításoknak, amelyeket vasas, famunkás, cipész, bőrlciikészítő és egyéb szakmák dolgozói készítet­tek. Az üzemi újítások mellett rengeteg a mezőgazdaságban al­kalmazható újítások száma is. Ez a dolgozó parasztság mun-, káját könnyíti meg és emeli a föld terméshozamát­Ezen a kiállításon már azok az újítások is szerepelnek, ame­lyeket a budapesti kfálítás óta eltett idő alatt adtak be a dol­gozók. Nagy segítséget jelent a ki­állítás minden darabja Szeged és egész Csongrád megye újítói­nak, de minden dolgozójának, mert közel 2000 újítással ismer­kednek meg, amely nagy segít­ségükre lesz újítómozgalmunk kiszélesítésében. Én is 200 százalékra emelem A TELJESÍTMÉNYEMET 200-as brigád alakult az Első Szegedi Cipőgyárban Pillanatok alatt, szabja ki Bo tos István elvtára a cipőfelső­rész egy-egy darabját az Első Szegedi Cipőgyárban. Ügyes, gyors mozdulatokkal végzi mun­káját, kihasznál minden másod­percet. Szorgalomasan dolgoznak körülötte a többiek is, de külö­nösen kiválnak az újonnan ala­kult 200-as brigád tagjai. Botos István elvtárs a brigád vezetője. A brigád tagjai: Tom pai Hona, Bakacsl Erzsébet, Ka­ra Józsefné és Kádár Imre, rég­óta egyéni versenyben állanak már, s szép eredményeket értek el. De most elhatározták, hogy brigádalakítással legalább 200 százalékra teljesítik termelésüket és versenyre hívják ki a többi dolgozókat-. — Nem akarunk megállni a fejlődésünkben — mondotta Bo­tos elvtárs — hanem állandóan fokozzuk munkánk termelékeny­ségét. A sztálini munkafelaján­lások előtt sokszor még a 80 százalékot sem értem el, azót-a azonban a Párt útmutatásával és segítségével, a szovjet, szta. hánovisták példája nyomán már 192 százalékot is teljesítettem. Az Első Szegedi Cipőgyár öt kiváló dolgozója példát mutat társainak s a többi szegedi bőr ipari dolgozónak, akik közül ők voltak az első kezdeményezők. a „200 százalékos" brigád megalakításában. — Mi is hozzá akarunk járul ni ötéves tervünk sikeréhez ma­gyarázza lelkesen Kara József­né. — A brigádban jobb mun­kát végzünk majd, s példát mu tatunk a többieknek is. A „200-as" brigád tagjai jő. kedvűén, örömmel végzik mun­kájukat. Egymás mellett dolgo zik a brigád három szabásza, a terem ifiásik felében pedig a két ragasztó tagja. Ma kezdte meg a brigád a működését, a mai napra vállal­ták először a 200 százalékos munkateljesítményt. — huszonharmadikától, a di­csőséges Szovjet Hadsereg har­minckettedik évfordulójától kezd. ve nem lesz 200 százalékon aJuh teljesítményünk — jelenti ki Botos elvtárs bri­gádvezető. — Ezzel is hálánkai és szeretetünket akarjuk kife­jezni a Szovjetunió iránt. — A hős Tolbuchin mersali­ról nevezzük el brigádunkat — szól közbe Tompái Ilona brigád­tag. Nagy lelkesedéssel támogatja Kádár Imre is a javaslatot. Ta­valy ősszel még az ő teljesítmé­nye ia jóval alatta volt a nor­mának, 80 százalék körül moz gott. Magával ragadta azonban a mind nagyobb lendülettel kibon­takozó szocialista munbaverseny, szeretett vezérünk, nagy tanító­mesterünk, Sztálin elvtárs szü­letésnapjának fokozott munkával való megünneplése. Azóta mára legjobbak közé küzdötte fel ma­gát. — A múlt héten már 148 szá­zalékot értem el — mondja büsz kén Kádár Imre. — De most a brigádban 200 százalékra emelem teljesítményemet és nem maradok ezen a teljesítményen alul a jövőben sem. A Párt utat mu­tatott számomra is, több és jobb termeléssel akarok hozzájárulni dolgozó népünk felemelkedésé­hez, népgazdaságunk megerősíté­séhez. Kádár Imre szabász még nem tagja a Pártnak. De ő is a Párt­tól várja az irányítást és tudja, hogy a Párt segíti és támogatja munkájában. Tudja azt, hogy a Párt élcsapat s megtiszteltetés tagjának lenni, ö is k'rte már tagjelöltfelvétolét és ez is sar­kalja a jobb munkára. Az Első Szegedi Cipőgyár 200 as brigádjának tagjai az élen járnak, de a többi dolgozók is követni akarják példájukat. Alig hlakult meg Botos István elvtárs brigádja, alig kötötték meg a versenyszerződést, máris új bri. gád van alakulóban. Az Első Szegedi Cipőgyár dolgoxói is egyre öntudatosabban haladnak a szocializmus építésének útján a munka termelékenységének fokozásával járulnak hozzá éves tervünk sikeréhez. öt­MÉG VILÁGOSABBAN LÁTJUK, miért kell követnünk a Szovjetuniót Gázgyári dolgozó levele a „A Szovjetunió a szocializmus! országa" kiállításról Tegnap reggel nyilt meg több Szegedi üzemben, községben S így a Gázgyárban is „A Szovjetunió a szocializmus országa" c. kiállítás. Ezen a kiállításon keresztül a szegedi dolgozók meg­ismerkednek a Szovjetunió fejlett iparával, mezőgazdaságával és kultúrájával. Az üzemek dolgozói lelkesen tanulmányozzák a kiállítást éa ismerkednek a szocializmus országával. Az alábbi levelet Cseh Mihály, a Gázgyár udvari segédmun­kása írta a kiállításról: Kedves Elvtársak! Üzemünk dolgozóit kellemes meglepetés érte, amikor értesí. tést kaptunk arról, hogy a Gáz­gyárban is megnyílik „A Szov­jet nuió a szocializmus országa" című kiállítás. A megnyitás után az üzem va lamennyi dolgozója végignézte ezt a kiállítást, amely nagyszerű képekben tárta elénk azt a ha­talmas fejlődést, amelyet a Szov­jetunió dolgozói értek el Sztálin elvtárs vezetésével. Felejthetet­len emlékként fog előttem állani mindaz, amit ebből a kiállítás­ból tapasztaltam. Láttam azt a hatalmas fejlődést a nehézipar­ban, a gépiparban, a mezőgazda­ságban, falvakban, városokban, egyaránt, amelyen a Szovjetunió ment keresztül 30 év alatt. Ebből a kiállításból tisztán és érthetően kivehető az a nagy­szerű gondoskodás a szovjet kormány részéről, amelyben a szovjet dolgozók részesülnek. Az, hogy a fővárostól mintegy 6— 800 kilométerre eső kis falucs­kában is repülőgépekkel szál­lítják a leveleket, a sajtó termé­keket és egyebeket, hogy modern kórházak, szanatóriumok, üdü­lők, sportpályák, könyvtárak, is. kólák és egyetemek állanak a dolgozók rendelkezésére, mind­azt igazolják, hogy a Szov­jetunióban törődnek a legfőbb értékkel: az emberrel. Ebből a kiállításból most m&r még világosabban látjuk, miért kell követnünk a Szovjetuniót, Pártunk iránymutatását. Cseh Mihály, a Gázgyár udvart segéd­munkása. Egyesítették az OTI és a város tüdőbeteggondozó intézetét (Tudósítónktól.) A szocialista Magyarország építésének egyik főpiUére a dolgozók egészségének védelmé, amelyről Alkotmá­nyunk tételes törvénnyel gondos­kodik. A Népjóléti Minisztérium en­nek a gondolatnak szellemében elrendelte az OTI TüdŐbeteggon­dozó Intézetének a városi Tüdő­beteggondozó Intézettel való egyesítését, hogy a tüdővész el­leni küzdelem nagy problémá­ját egyesített erővel oldja meg. Ezentúl nem kell a vizsgálatra érkező gyermekeknek és felnőt­teknek közös várószobában vára­koznAok a fertőző betegekkel, mert különálló oszltállyal bő­vült az intézmény. Külön váró­terem, vetkőző és röntgen áll a vizsgálatra érkezők ós a bete­gek rendelkezésére. Az egészségügyi kormányzat mindkét osztályt új röntgen-gép­pel látta el és gondoskodott az átalakítási költségek fedezeté­ről. Az egyesítéssel lehetővé válik a dolgozók egészségének a tüdő­vésszel szembeni fokozott vé­delme és módja lesz az intézet­nek arra, hogy a rendszeresen végzett szűrővizsgálatokkal a betegséget korán felismerje és a fertőzőket elkülönítse. Dr. Magyari István MINSz-SzlT-HIREK Ifi-napok, péntek; Népbolt, 6ra: Szappanos Ist­ván. , Tanulóiskola, 7 óra; Kiss Ferenc. Gázgyár, 5 óra: Sarlai Imréné. VAOSz, 6 óra: Kasza Ferenc. Gyufagyár, 4 óra: Szakács Károly. A TOSCA ÉS A LAMMERMOORI LUCIA A „GÖRDÜLŐ OPERA" MŰSORÁN Az úgynevezett „nagy" francia forradalom utáni évtizedek, a pol­gári forradalmaktól megélénkült európai élet színhelye a „Tosca" cselekményének, A polgári francia forradalom, a 18. századi Francia­ország haladó egyéniségei felé for­dult a polgárság élenjáróinak figyel­me. Cesare Angelotti, a lelkes olasz volteriánus és barátai — akik a fiatal Napóleon tábornokban, még mint felszabaditóban bíztak — a na­póleoni győzelmek hatása alatt ti­tokban köztársasági kormányt ala­kítottak. Vállalkozásukat az olasz legitimista, feudális reakció kudarc­ba fullasztotta, maga Angelotti is a zsarnoki uralom hírhedt börtönébe, a római Angyalvárba került. Ezek­ből a történeti eseményekbőt merí­tette Sardou, a francia irodalom­történet ügyes színpadi írója Floria Tosca énekesnő tragikus történetét, aki szerelmével, Cavaradossi festő­vel együtt, a feudális reakció zsar­nokságának képviselője, Scarpia ró­mai rendőrfőnök áldozata lett. A dalmű sok értékes haladó moz­zanatot tartalmaz. Jól ábrázolja például az első felvonás a klerika­lizmus és a reakció összeszövődött­ségét. A római Andrea della Valié­templomban, az első felvonás szín­helyén ünnepi hálaadást tartanak, amint hirüt viszik a császári csapa­tok győzelmét. A Gördülő Opera keddi Tosca­előadásában a rendezés nem húzta eléggé alá ezeket a haladó, korsze­rű tartalmakat. De zenei szempont­ból sem volt tökéletes a Tosca elő­adása. A csillogó, melódikus Puc­cini-zene kissé színtelenül hatott a vezénylő Kerekes János keze alatt. Rigó Magda (Tosca) finomcli, kul­turáltan énekelt, énekének jelentős erénye a tiszta kiejtés. Jámbor László Scarpia játéka stílusos volt, énekén néha árnyalatnyi fátyolozott­ságot érezhettünk. Király Sándor (Cavaradossi) még mindig nem bá­nik hangjával gazdaságosan, hatal­mas és csengő fortissimoi után fel­tűnően küszködik hangvételi nehéz­ségekkel. A szerda esti program, a Lam­mermoori Lucia újdonságot jelen­tett Szegeden. A Gördülő Opera műsorán ez volt az első mii (a múltkori balettektől eltekintve), amely Szegeden valóságos bemuta­tóként hatott. Vérbosszú, vérnász, főúri viszály­kodás, megőrülő hősnő, öngyilkos vőlegény: a nagy romantika teljes irodalmi eseménytára vonul fel tb­ben a híres Donizetti-operában. Az olasz kultúrának abban a korában, amelyben Donizetti fellépett, a ze­neszerzői törekvések iránytűje a nagyközönség ízlése volt. Ez a kö­zönség pedig szívesen merengett a múlt borzadályaiban és így nem véletlen, hogy az opera szövegköny­vének az alapja egy Walter Scott­elbcszélés, Walter Scoit, a roman­tikus irodalom egyik vezéregyéni­sége megírta mindazt, amit egy feu­dális-romantikus iró megírhatott, királyok. grófok, főurak történetét. Egyik regényalakjáról, Robin Hood­ról, az erdei szegénylegényről is kiderül, hogy főúri származású. Nem csodálatos, hogy Walter Scott írásaiból sok került át a ro­mantikus opera színpadára. Ma már szinte egy mű sem él ezek közül, de a Lucia di Lammermoor válto­zatlanul a népszerű nagyoperák egyike. Donizetti időtálló muzsiká­ja, zenéjének melódiagazdagsága, az olasz belcanto művészete nem engedte, hogy a történél poros lom­tárába kerüljön a korántsem kor­szerű tartalom. A szegedi operabarátok nagy ér­deklődéssel váriák az előttük több­nyire ismeretlen daljátékot. Éppen ezért a Gördülő Opera kissé jobb és összeszedettebb előadást produ­kálhatott volna. A rendezés —mint általában a Gördülő Opera rende­zése — sablonos és kissé pongyola volt. Nem használt fel színpadi te­hetőségeket és nem törődött a rea­litás tendenciájával. Páka Jolán (Lucia) pianói külö­nösen tiszták és finomak voltak, szépen sikerült bravuráriája a har­madik felvonásban. Kószó István (Raimond) ízlésesen, kulturáltan énekelt. Érdy Pál (Lord Asthon) jálékát megszokott erényei és hibái jellemezték. Lionlas Konstantin (Edgár) nagy igyekezettel szerepeli, de hangja már veszített fiatalos csengéséből. A szép és sikeres kó­rusrészek, a MÁV zenekar játéká­nak néhány szép hangszine a fiatal, tehetséges Kórody András karmes­ter precíz munkájúnak és igyekeze­tének eredménye. király • j-

Next

/
Thumbnails
Contents