Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-24 / 47. szám
6 Vasárnap, 1950. február 138. A Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának szegedi eseményei pénteken és szombaton Ma Gungel eíviárs, szovjet iilm-han-tnérnök tart előadást — Szombaton előadás a Davidov-tervről A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja keretében ma este 7 órakor tartja előadását a Belvárosi Moziban Gungel elvtárs, a Szovjetunió kiváló film-hangmérnöke „A 30 éves szovjet városi Mozi — a szovjet filmtechnika nagyságát bizonyítja. A szovjet filmszínészek tökéletes alakítását láthatjuk a Nagy Honvédő Háborúban küzdő hösök szerepében. A film maga film" címmel. Gungel elvtárs Szebasztopol ostromát mutatja előadásában beszámol a Szovjetunió nagyszerű eredményeiről a fümjátszás és a filmgyártás terén. Gungel elvtárssal egyidőben Budapestről Szegedre érkezik Illés Béla főrendező és Horváth Teréz, a „Ludas Matyi" női főszereplője. Gungel elvtárs előadását az „Asszonyhűség" című szovjet film előtt tartja meg. Ez a film — amelyet hétfő óta játszik nagy sikerrel a Beibe. Ugyanakkor magunk előtt láthatjuk a Szebasztopol védelmében Bcitünt tengerészeket, akik halált megvető bátorsággal küzdenek az utolsó lehelletig. A küzdők soraiban egy aszszonyt is látunk: Marját — akinek férje Szebaszitopolnál esett eL Marja férje helyére áll és keményen küzd a német hordák ellen Szebasztopolért, az egész Szovjetunióért Szombaton ismét értékes előadást hallhatnak a szegedi dolgozók a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának előadásai során. A Magyar-Szovjet Társaság a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetségével karöltve a városháza közgyűlési termében szombaton fél 6 órakor előadást rendez a „Davidov-terv"-ről. A Davidov-tervet Vándor József, a Magyar-Szovjet Társaság központi kiküldötte ismerteti. Ezen az előadáson keresztül a szegedi dolgozók megismerkednek azzal a gigászi méretű tervvel, amelyet a Szovjetunió tudósai Davidov, a kiváló szovjet mérnök irányításával hajtanak végre, a természet átalakítása érdekében. MA NYILIK MEG SZEGEDEN AZ U3ITÓKIÁLLITÁS Ma délután 3 órakor ünnepélyes keretek között nyílik meg a Magyar-Szovjet Társaság székházában a szegedi újítókiállítás. A szegedi dolgozók nagy érdeklődéssel tekintenek a kiállítás elé, mert tudják, hogy a kiállítás megtekintése és alapos áttanulmányozása döntően befolyásolja majd munkájuk végzését és termelékenységük emelését. A kiállítást Döbrentei Károly, elvtárs, *a Textilszakszervezet főtitkára nyitja meg ünnepélyes keretek között. A kiállításon különösen szép számmal láthatók azok az újítások, amelyek a textil- és az építőiparban játszanak jelentős szerepet a termelékenység fokozása érdekében. Ugyanakkor természetesen jelentős a számuk azoknak a bemutatásra kerülő újításoknak, amelyeket vasas, famunkás, cipész, bőrlciikészítő és egyéb szakmák dolgozói készítettek. Az üzemi újítások mellett rengeteg a mezőgazdaságban alkalmazható újítások száma is. Ez a dolgozó parasztság mun-, káját könnyíti meg és emeli a föld terméshozamátEzen a kiállításon már azok az újítások is szerepelnek, amelyeket a budapesti kfálítás óta eltett idő alatt adtak be a dolgozók. Nagy segítséget jelent a kiállítás minden darabja Szeged és egész Csongrád megye újítóinak, de minden dolgozójának, mert közel 2000 újítással ismerkednek meg, amely nagy segítségükre lesz újítómozgalmunk kiszélesítésében. Én is 200 százalékra emelem A TELJESÍTMÉNYEMET 200-as brigád alakult az Első Szegedi Cipőgyárban Pillanatok alatt, szabja ki Bo tos István elvtára a cipőfelsőrész egy-egy darabját az Első Szegedi Cipőgyárban. Ügyes, gyors mozdulatokkal végzi munkáját, kihasznál minden másodpercet. Szorgalomasan dolgoznak körülötte a többiek is, de különösen kiválnak az újonnan alakult 200-as brigád tagjai. Botos István elvtárs a brigád vezetője. A brigád tagjai: Tom pai Hona, Bakacsl Erzsébet, Kara Józsefné és Kádár Imre, régóta egyéni versenyben állanak már, s szép eredményeket értek el. De most elhatározták, hogy brigádalakítással legalább 200 százalékra teljesítik termelésüket és versenyre hívják ki a többi dolgozókat-. — Nem akarunk megállni a fejlődésünkben — mondotta Botos elvtárs — hanem állandóan fokozzuk munkánk termelékenységét. A sztálini munkafelajánlások előtt sokszor még a 80 százalékot sem értem el, azót-a azonban a Párt útmutatásával és segítségével, a szovjet, szta. hánovisták példája nyomán már 192 százalékot is teljesítettem. Az Első Szegedi Cipőgyár öt kiváló dolgozója példát mutat társainak s a többi szegedi bőr ipari dolgozónak, akik közül ők voltak az első kezdeményezők. a „200 százalékos" brigád megalakításában. — Mi is hozzá akarunk járul ni ötéves tervünk sikeréhez magyarázza lelkesen Kara Józsefné. — A brigádban jobb munkát végzünk majd, s példát mu tatunk a többieknek is. A „200-as" brigád tagjai jő. kedvűén, örömmel végzik munkájukat. Egymás mellett dolgo zik a brigád három szabásza, a terem ifiásik felében pedig a két ragasztó tagja. Ma kezdte meg a brigád a működését, a mai napra vállalták először a 200 százalékos munkateljesítményt. — huszonharmadikától, a dicsőséges Szovjet Hadsereg harminckettedik évfordulójától kezd. ve nem lesz 200 százalékon aJuh teljesítményünk — jelenti ki Botos elvtárs brigádvezető. — Ezzel is hálánkai és szeretetünket akarjuk kifejezni a Szovjetunió iránt. — A hős Tolbuchin mersaliról nevezzük el brigádunkat — szól közbe Tompái Ilona brigádtag. Nagy lelkesedéssel támogatja Kádár Imre is a javaslatot. Tavaly ősszel még az ő teljesítménye ia jóval alatta volt a normának, 80 százalék körül moz gott. Magával ragadta azonban a mind nagyobb lendülettel kibontakozó szocialista munbaverseny, szeretett vezérünk, nagy tanítómesterünk, Sztálin elvtárs születésnapjának fokozott munkával való megünneplése. Azóta mára legjobbak közé küzdötte fel magát. — A múlt héten már 148 százalékot értem el — mondja büsz kén Kádár Imre. — De most a brigádban 200 százalékra emelem teljesítményemet és nem maradok ezen a teljesítményen alul a jövőben sem. A Párt utat mutatott számomra is, több és jobb termeléssel akarok hozzájárulni dolgozó népünk felemelkedéséhez, népgazdaságunk megerősítéséhez. Kádár Imre szabász még nem tagja a Pártnak. De ő is a Párttól várja az irányítást és tudja, hogy a Párt segíti és támogatja munkájában. Tudja azt, hogy a Párt élcsapat s megtiszteltetés tagjának lenni, ö is k'rte már tagjelöltfelvétolét és ez is sarkalja a jobb munkára. Az Első Szegedi Cipőgyár 200 as brigádjának tagjai az élen járnak, de a többi dolgozók is követni akarják példájukat. Alig hlakult meg Botos István elvtárs brigádja, alig kötötték meg a versenyszerződést, máris új bri. gád van alakulóban. Az Első Szegedi Cipőgyár dolgoxói is egyre öntudatosabban haladnak a szocializmus építésének útján a munka termelékenységének fokozásával járulnak hozzá éves tervünk sikeréhez. ötMÉG VILÁGOSABBAN LÁTJUK, miért kell követnünk a Szovjetuniót Gázgyári dolgozó levele a „A Szovjetunió a szocializmus! országa" kiállításról Tegnap reggel nyilt meg több Szegedi üzemben, községben S így a Gázgyárban is „A Szovjetunió a szocializmus országa" c. kiállítás. Ezen a kiállításon keresztül a szegedi dolgozók megismerkednek a Szovjetunió fejlett iparával, mezőgazdaságával és kultúrájával. Az üzemek dolgozói lelkesen tanulmányozzák a kiállítást éa ismerkednek a szocializmus országával. Az alábbi levelet Cseh Mihály, a Gázgyár udvari segédmunkása írta a kiállításról: Kedves Elvtársak! Üzemünk dolgozóit kellemes meglepetés érte, amikor értesí. tést kaptunk arról, hogy a Gázgyárban is megnyílik „A Szovjet nuió a szocializmus országa" című kiállítás. A megnyitás után az üzem va lamennyi dolgozója végignézte ezt a kiállítást, amely nagyszerű képekben tárta elénk azt a hatalmas fejlődést, amelyet a Szovjetunió dolgozói értek el Sztálin elvtárs vezetésével. Felejthetetlen emlékként fog előttem állani mindaz, amit ebből a kiállításból tapasztaltam. Láttam azt a hatalmas fejlődést a nehéziparban, a gépiparban, a mezőgazdaságban, falvakban, városokban, egyaránt, amelyen a Szovjetunió ment keresztül 30 év alatt. Ebből a kiállításból tisztán és érthetően kivehető az a nagyszerű gondoskodás a szovjet kormány részéről, amelyben a szovjet dolgozók részesülnek. Az, hogy a fővárostól mintegy 6— 800 kilométerre eső kis falucskában is repülőgépekkel szállítják a leveleket, a sajtó termékeket és egyebeket, hogy modern kórházak, szanatóriumok, üdülők, sportpályák, könyvtárak, is. kólák és egyetemek állanak a dolgozók rendelkezésére, mindazt igazolják, hogy a Szovjetunióban törődnek a legfőbb értékkel: az emberrel. Ebből a kiállításból most m&r még világosabban látjuk, miért kell követnünk a Szovjetuniót, Pártunk iránymutatását. Cseh Mihály, a Gázgyár udvart segédmunkása. Egyesítették az OTI és a város tüdőbeteggondozó intézetét (Tudósítónktól.) A szocialista Magyarország építésének egyik főpiUére a dolgozók egészségének védelmé, amelyről Alkotmányunk tételes törvénnyel gondoskodik. A Népjóléti Minisztérium ennek a gondolatnak szellemében elrendelte az OTI TüdŐbeteggondozó Intézetének a városi Tüdőbeteggondozó Intézettel való egyesítését, hogy a tüdővész elleni küzdelem nagy problémáját egyesített erővel oldja meg. Ezentúl nem kell a vizsgálatra érkező gyermekeknek és felnőtteknek közös várószobában várakoznAok a fertőző betegekkel, mert különálló oszltállyal bővült az intézmény. Külön váróterem, vetkőző és röntgen áll a vizsgálatra érkezők ós a betegek rendelkezésére. Az egészségügyi kormányzat mindkét osztályt új röntgen-géppel látta el és gondoskodott az átalakítási költségek fedezetéről. Az egyesítéssel lehetővé válik a dolgozók egészségének a tüdővésszel szembeni fokozott védelme és módja lesz az intézetnek arra, hogy a rendszeresen végzett szűrővizsgálatokkal a betegséget korán felismerje és a fertőzőket elkülönítse. Dr. Magyari István MINSz-SzlT-HIREK Ifi-napok, péntek; Népbolt, 6ra: Szappanos István. , Tanulóiskola, 7 óra; Kiss Ferenc. Gázgyár, 5 óra: Sarlai Imréné. VAOSz, 6 óra: Kasza Ferenc. Gyufagyár, 4 óra: Szakács Károly. A TOSCA ÉS A LAMMERMOORI LUCIA A „GÖRDÜLŐ OPERA" MŰSORÁN Az úgynevezett „nagy" francia forradalom utáni évtizedek, a polgári forradalmaktól megélénkült európai élet színhelye a „Tosca" cselekményének, A polgári francia forradalom, a 18. századi Franciaország haladó egyéniségei felé fordult a polgárság élenjáróinak figyelme. Cesare Angelotti, a lelkes olasz volteriánus és barátai — akik a fiatal Napóleon tábornokban, még mint felszabaditóban bíztak — a napóleoni győzelmek hatása alatt titokban köztársasági kormányt alakítottak. Vállalkozásukat az olasz legitimista, feudális reakció kudarcba fullasztotta, maga Angelotti is a zsarnoki uralom hírhedt börtönébe, a római Angyalvárba került. Ezekből a történeti eseményekbőt merítette Sardou, a francia irodalomtörténet ügyes színpadi írója Floria Tosca énekesnő tragikus történetét, aki szerelmével, Cavaradossi festővel együtt, a feudális reakció zsarnokságának képviselője, Scarpia római rendőrfőnök áldozata lett. A dalmű sok értékes haladó mozzanatot tartalmaz. Jól ábrázolja például az első felvonás a klerikalizmus és a reakció összeszövődöttségét. A római Andrea della Valiétemplomban, az első felvonás színhelyén ünnepi hálaadást tartanak, amint hirüt viszik a császári csapatok győzelmét. A Gördülő Opera keddi Toscaelőadásában a rendezés nem húzta eléggé alá ezeket a haladó, korszerű tartalmakat. De zenei szempontból sem volt tökéletes a Tosca előadása. A csillogó, melódikus Puccini-zene kissé színtelenül hatott a vezénylő Kerekes János keze alatt. Rigó Magda (Tosca) finomcli, kulturáltan énekelt, énekének jelentős erénye a tiszta kiejtés. Jámbor László Scarpia játéka stílusos volt, énekén néha árnyalatnyi fátyolozottságot érezhettünk. Király Sándor (Cavaradossi) még mindig nem bánik hangjával gazdaságosan, hatalmas és csengő fortissimoi után feltűnően küszködik hangvételi nehézségekkel. A szerda esti program, a Lammermoori Lucia újdonságot jelentett Szegeden. A Gördülő Opera műsorán ez volt az első mii (a múltkori balettektől eltekintve), amely Szegeden valóságos bemutatóként hatott. Vérbosszú, vérnász, főúri viszálykodás, megőrülő hősnő, öngyilkos vőlegény: a nagy romantika teljes irodalmi eseménytára vonul fel tbben a híres Donizetti-operában. Az olasz kultúrának abban a korában, amelyben Donizetti fellépett, a zeneszerzői törekvések iránytűje a nagyközönség ízlése volt. Ez a közönség pedig szívesen merengett a múlt borzadályaiban és így nem véletlen, hogy az opera szövegkönyvének az alapja egy Walter Scottelbcszélés, Walter Scoit, a romantikus irodalom egyik vezéregyénisége megírta mindazt, amit egy feudális-romantikus iró megírhatott, királyok. grófok, főurak történetét. Egyik regényalakjáról, Robin Hoodról, az erdei szegénylegényről is kiderül, hogy főúri származású. Nem csodálatos, hogy Walter Scott írásaiból sok került át a romantikus opera színpadára. Ma már szinte egy mű sem él ezek közül, de a Lucia di Lammermoor változatlanul a népszerű nagyoperák egyike. Donizetti időtálló muzsikája, zenéjének melódiagazdagsága, az olasz belcanto művészete nem engedte, hogy a történél poros lomtárába kerüljön a korántsem korszerű tartalom. A szegedi operabarátok nagy érdeklődéssel váriák az előttük többnyire ismeretlen daljátékot. Éppen ezért a Gördülő Opera kissé jobb és összeszedettebb előadást produkálhatott volna. A rendezés —mint általában a Gördülő Opera rendezése — sablonos és kissé pongyola volt. Nem használt fel színpadi tehetőségeket és nem törődött a realitás tendenciájával. Páka Jolán (Lucia) pianói különösen tiszták és finomak voltak, szépen sikerült bravuráriája a harmadik felvonásban. Kószó István (Raimond) ízlésesen, kulturáltan énekelt. Érdy Pál (Lord Asthon) jálékát megszokott erényei és hibái jellemezték. Lionlas Konstantin (Edgár) nagy igyekezettel szerepeli, de hangja már veszített fiatalos csengéséből. A szép és sikeres kórusrészek, a MÁV zenekar játékának néhány szép hangszine a fiatal, tehetséges Kórody András karmester precíz munkájúnak és igyekezetének eredménye. király • j-