Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-24 / 47. szám

P(ntey. 1950. február 24. 5 Tito eladta Jugoszlávia természeti kincseit AZ IMPERIALISTÁKNAK A bukaresti Universul Mircej Raptizeanu „Az imperialisták Bzolgája" című cikkét közli. — Az Export.Import Bank, amely az Egyesült Államok kor­mányának ügynöksége — írja Raaitzeanu — 1949 szeptemberé­ben 20 millió dolláros hiteti nyújtott Titonak. Tito kölcsön kérelmét a bank eddig soha nem tapasztalt gyorsasággal intézte el, három héten belül már fo­lyósította is az összeget. — Azon lehetett volna csodál­kozni, ha nem így történik. Miért ne szolgálnák ki Titot, az imperialistáknak ezt a fize­tett ügynökét ilyen gyorsaság­gal, mikor az imperialisták a kölcsönadott dollárok ellenében megkaparinthatták Jugoszlávia természeti kincseit? — A jugoszláv kormány a kölcsön ellenében kötelezte ma. gát, hogy az amerikaiaknak stratégiai nyersanyagokat szál dett ugyanezen évek átlaga fölé, tázsnicei hatalmas kiterjedésű vagyis háromszorosa az 1935. évinek. A bankjegyforgalom 1945-ben 17.811 millió volt, 1949-ben pedig már 39230 millió. — Mindez azt bizonyítja, hogy Tito és cinkosai úgy táncolnak, ahogy az> imperialisták fütyül­nek, eladják az ország nyers­anyagkészletét a külföldnek és lemondanak Jugoszlávia iparosí­tásáról. — A jugoszláv dolgozó nép anyagi helyzete egyre nyomorú­ságosabb lesz. Az élelmiszerárak 1945-től 1949-ig 740 százalék­kal emelkedtek, ugyanakkor a fizetések csak kilenc százalékkal. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy ilyen körülmények között a munkások otthagyják munkahelyüket és nem hajlan­dók tovább dolgozni. — A napi munka már 16 órát tesz ki. Titonak és bandájának fényűző és erkölcstelen élete Tessék besétálni, Hálunk mindenben a legjobb kiszolgálást kapja. lít, a kölcsönt pedig stratégiai nyersanyagokat termelő bányák '— mint például vörösréz1, ólom, cink, stb. — kiaknázására fordít­ja és emeli ezeknek a nyersanya­goknak az exportját Amerika felé. A jugoszláv kormány egy­ben felhatalmazást adott, hogy az Export-import Bank ellen­őrizhesse a kölcsön felhasználd sát. Ezt az ellenőrzést „műszaki szakértők" fogják végezni. — íme az igazság! — folytatja az Universul. — Jugoszlávia füg­getlenségét eladták az imperia listáknak. Az amerikai kapita­listák minden korlátozás nélkül ellenőrizzék ' Jugoszlávia egész gazdasági életének menetét. Dollár és Iont Titónak, nyomor a népnek — Az Export-import Bank ál­tal folyósított 20 millió dolláros kölcsön után Titonak ugyanez a bank újabb 25 millió dolláros hitelt ajánlott fel, egy amerikai magánbank viszont hajlandónak mutatkozott a belgrádi kormány számára 25 .millió dollár kölcsönt folyósítani. Nem sokkal ezuiáa Tito megbízottai tárgyalásokat kezdtek a Nemzetközi Banknál 250 millió dolláros kölcsön iránt, ugyanakkor Angliához nyolc millió fontos hitel felyósítása ér­dekében fordultak. — Jugoszlávia helyzete ezek szerint semmiben sem különbö­zik a marshallizált államok hely. zetétől. A kölcsönök fejében az angol-amerikai imperialisták, akik különben az egész jugoszláv nemzetgazdaságot ellenőrzésük alatt tartják, megkaparintották Jugoszlávia természeti kincseit. — A jugoszláv nép már nem tudja országa sorsát irányí­tani, mert hazáját Tito egész egyszerűen eladta az imperialis­táknak. — Ezeknek a tényeknek az alapján tehát vizsgáljuk meg Ju­goszlávia gazdasági helyzeté . A jugoszláv kormány az ország nyersanyagkészleteit eladja a külföldnek. A fakivitel 1948 ban az 1935—39-es évek átlagának négyszeresére emelkedett. A ki­vitt ásványi anyagok értéke 83 millió dinárral multa felül az 1935—39. évi átlagot. Az ércki. yi'.el 850 millió dinárral emelke­éles ellentétben áll a nagy dol­gozó tömegek elképesztő nyomo­rával. Titonak a horvátországi Tuszkana nevű helységben lévő palotája fenntartása évi ötmillió dinárt emészt fel. Tito Jugoszlá­via legnagyobb földbirtokosa. Az övé a verseci, sortanovicsi, smed. rovoi, kaminska-bistricai és be­földbirtok. Ezért áll fenn olyan szoros kapcsolat Tito és a kulá­kok közölt és ezért folytat Tito olyan politikát, amelynek célja nem a nyomor és a kizsákmá­nyolás megszüntetése, hanem a jugoszláv népi tömegek még ke­gyetlenebb kizsákmányolása. Árulók és gyilkosok tömörülése — A hitlerizmus elleni harcok során Tito magának követolte mások érdemeit, akiket meg gyilkoltatott, vagy mint Arso tá­bornokot, börtönbe vetet*, és meggyilkolt. Ma már a napnál is világosabb, hogy Tito már régóta összeköttetésben állott az angol-amerikai imperialistákkal. Ti-tonak sikerült egy bizonyos ideig tévedésbe ejteni a jugo­szláv népi tömegeket, amelyek a szabadság és a jobb élet után vágyakoztak. Ma azonban a ju­goszláv nép már tisztán látja, hogy Tito ellensége és az im­perialisták eszköze. A népi tömegeknek Tito poli­tikájával szemben tanúsító.t el­lenállása egyre erőteljesebb for­mákat öti. Nemrégen Veliet, Ki­kinda, Tela és Maribor városok dolgozói sztrájkba léptek. E t is azt bizonyítja, hogy egyrs töb­ben látják, hogy Tito nemcsak árulója, hanem ellensége is a ju­goszláv népnek. — Ma már mindenki tisztán látja — írja végül az Universul — hogy Tito klikkje az árulók és gyilkosok tömörülése, akik az amerikai imperializmus szolgála­tában állanak. A kapitalisráknak az a terve, hogy Titot a népi demokráciák ellen felhasználják, teljesen csődöt mondott. — A népi demokráciák népei erősítik éberségüket Tito akció­jával szemben, mert az imperia­listáknak ez a vak eszköze ve­szélyes ellensége a békének és a népek közötti együttműködés nek. Megérkezett Budapestre az uj szovjet nagykővet Szerdán este 22 óra 20 perc­kor Budapestre érkezett Jevge­nyij Dimitrovics Kiszeljov, a Szovjetunió új magyarországi nagykövete. Fogadására a nyu­gati pályaudvaron megjelentek: a külügyminisztérium részéről Boldizsár Iván államtitkár, Sík Endre rendkívüli követ és a mi­nisztérium főbb tisztviselői, szovjet részről Szmirnov nagy­követségi tanácsossal az élen a szovjet nagykövetség tagjai, a népi demokráciák követei, va­lamint a Német Demokratikus Köztársaság missziójának veze­tője. A Magyar Dolgozók Párt­ját Fodor Zoltán elvtárs, az MDP külügyi osztályának veze­tője képviselte. J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió új nagykövete Szmirnov nagykö­vetségi tanácsos kíséretében feb­ruár 23-án, Csütörtökön bemu­tatkozó látogatást tett Kállai Gyula külügyminiszternél. A vietnámi demokratikus kormány minisztertanácsának ülésén elfogadták az 1950. évi költségvetést és katonai tervet A vi sínámi demokratikus kor­mány minisztertanácsa ülést tartott, amelyen elfogadták az 1950. évi katonai tervet és rendeletet adtak ki a munkaerő, az anyagi és pénz­ügyi források mozgósítására, mely­nek segítségével általános ellentá­madást indítanak a francia impe­rialisták ellen — jelenti a vietnámi hírszolgálat Észak-Vietnámból. A minisztertanácsán Ho-Si-Minh elnökölt és rámutatott annak a •ténynek történelmi jelentőségére, hogy Vietnám és a Szovjetunió, Kina, valamint a népi demokráciák között diplomáciai kapcsolatok lé­tesültek. A minisztertanács ugyan­ezen az ülésen jóváhagyta az 1950. évi költségvetést és a közoktatási reform főbb vonalait is. A Kuomintang ujabb aljas légitámadása Nanking és Sangháj ellen Február 19-én és 20-án a Kuo- és tízen sebesültek meg, amikor mintaing amerikai gyártmányú repülőgépei ujabb aljas táma­dást intéztek Nahkfimg és Sang­háj polgári lakossága ellen. 55 nakrngi lakos halt meg vagy se­besült meg súlyosan február 19­én, amikor a város kereskedel­mi negyedére és munkáslakásai­ra dobták a bombákat. Másnap ujabb őt; polgári lakos meghalt három repülőgép Nanking kül­városát bombázta. Ugyanaznap Sangháj ellen is intéztek bom­batámadást. A JNewyork HeraH Tribü­né" formozai jelentése bizonyít­ja, hogy Sangháj bombázását az amerikai imperialisták sugal­mazták. A tulai &zéto&ántfászak U J LAKÓTELEPEI A' moszkvai szénmedence ed­dig is sok munkasiker színhe­lye volt. Ebben az eredményes munkában jelentős mértékben Önkényes és barátságtalan lépéséért az USA kormányát terheli a felelősség Bolgár jegyzék az U$A-hoz a kővet-visszahivás ügyében A Bolgár Távirati Irodát fel­hatalmazták a következők közlé­sére: Ez év január 19-én dr Petra Vutov washingtoni bolgár ideig­lenes ügyvivő a bolgár kormány utasítására jegyzéket adott át az amerikai külügyminisztériumnak, amely a következőket mondja: ,,A Trajcso Kosztov vezetése alatf állt kémek és árulók bűnös csoportja ellen folyt per adataiból — amely csoport államcsínyt szőtt, hogy megbuktassa Bulgá­ria törvényes kormányát — a bí­rót eljárás során megállapítást nyert, hogy Donald Reed Heaith, amerika szófiai követe kapcsola­tot tartoft fenn Trajcso Kosztov­val és Conu Conesevvel, akiket a bolgár bíróság kémkedésért és hazaárulásért elítélt; diplomáciai funkcióival összeférhetetlen cse­lekményeket engedett meg magá­nak, durván beavatkozott a Bol­gár Népköztársaság belső ügyei­be és cselekményeivel sértette az állam szuverenitását, valamint nemzeti biztonságát. Mindetzen okokból a bolgár kor­mány tudomására hozza az ame­rikai kormánynak, hogy Donald Reed Heath szófiai amerikai kö­vetet „persona non grata"-nak te­kinti és kéri az amerikai kor­mányt, hogy haladéktalanul hív­ja vissza az országból." A bolgár kormánynak erre a teljesen jogos és a nemzetközi diplomáciai gyakorlattal meg­egyező lépésére az amerikai kor­mány ahelyett, hogy visszahívta volna követét, aki ilyen durván megsértette annak az országnak n törvényeit, amelynek vendég­szeretetét élvezte, jegyzéket inté­zett a bolgár kormányhoz és eb­b n a diplomáciai viszony meg­szakításával fenyegetőzött, ha nem vonja vissza a követ vissza­hívására irányuló kérelmét A bolgár kormánynak nyilván­valóan nem volt semmi oka ar­ra, hogy visszavonja jegyzékét és alávesse magát ilyen riem helyt­álló és jogtalan ultimátumnak, éppen ezért nem válaszolt erre a jegyzékre. A Bolgár Népköztársaság kor­mánya mindig bizonyságát adta annak a változatlan akaratának, hogy az egyenjogúságon, vala­mint a nemzeti függetlenség és az állami szuverénítás kölcsönös tiszteletbentartásán nyugvó diplo­máciai kapcsolatot tartson fenn az USA-val. A bolgár kormány­nak ez „ magatartása logikusan következik a békére és a nemzet­közi együttműködésre irányuló politikájából, amelyet mindig ha­tározottan érvényesített A bol­gár kormány azonban nem tehet­te meg azt, hogy napirendre tér­jen Heath' követ ügye felett, amelyben arról volf szó, hogy egy külföldi diplomata durván beavatkozott országunk belügyei­be és megsértette állami szuveré­nitásunkat. Említést érdemed az ls — és ez igen jeílemző Heath követnek a Bolgár Népköztársaság irányában tanúsított magatartására —, hogy még azután is, amikor „persona non grata"-nak nyilvánították, tovább folytatta országunkban törvénytelen tevékenységét. Személyes rendelkezésére el­bujtatták a szófial amerikai kö­vetségen Mikhail Sipkov bolgár alattvalót, akit a bolgár hatósá­gok államellenes bűntett elköve­tése miatt kerestek. Később az amerikai követség hamis okmá­nyokkal látta el Sipkovot és igye­kezett mindenképpen megkönnyí­teni, hogy Bulgária határain át­menekülhessen Az amerikai kormány ahelyett, hogy tudomásul vette volna Heath követnek országunkban tanúsított törvénytelen és tűrhetetlen vi­selkedését, február 20-án újabb jegyzéket intézett a bolgár kor­mányhoz és abban bejelentette, hogy visszahívja szófiai követsé­gének egész személyzetét, egy­ben kérfe, hogy a bolgár kormány is hivja vissza washingtoni követ­ségének személyzetét. Az amerikai kormánynak e teljesen önkényes és a diplomá­ciai gyakorlattal, valamint az ér­vényben lévő nemzetközi jogszo­kásokkal szöges ellentétben álló lépése minden törvényes és erköl­csi a'apot nélkülöz. Ezt csak az magyarázhatja, hogy az ameri­kai kormány erősíteni kívánja a Bolgár Népköztársaság irányá­ban barátságtalan politikáját és nyomását; magatartását olyan megfontolások vezetik, amelynek nincs semmi közük a Balkán bé­kéjéhez és nyugalmához. Az ame­rikai kormánynak ezt a lépését rem lehet máskép magyarázni, minthogy az újabb formája ama harc kiélezésének, amelyet az amerikai imperialista körök a béke és n demokrácia frontja el­len folyfatnak• Éppen ezért a vi­lág haladó közleménye — bele­értve Amerika haladó közvélemé­nyét is — elítéli az amerikai kormánynak ezt az önkényes és barátságtalan lépését, amelyért kizárólag ő viseli a felelősséget. Alexandr Barhac, szófiai |en­vypl nagykövet február 22-én lá­togatást tett Poptomov külügymi­niszternél és helyettes miniszter­"Inöknél és közölt© vele: a len­gyel köztarsasági kormány el­határozta, hogy átveszi az Egyc­sü't Álbmoliban a bolgár érde­kek védelmét, miután visszahív­ják Washingtonból a bolgár dip­lomáciai testületet. osztozott a tulai szénbánya. A tulai bányászok nemcsak a szén­termelésben vívtak ki elismerést, hanem a házépítési tervük pon­tos és nagyszerű teljesítésével is. Most, hogy a lakóház-építke­zések befejeződtek, a tulai szén­bánya környéke egyike lett a Szovjetunió legszebb, legrende­zettebb területeinek. Az új la­kónegyedek háztömbjei büszkén hirdetik ezt az újabb győzel­met. Az új házak derűs optimiz­must sugárzó építmények, ame­lyek megragadó egyszerűségük­kel kedves otthoni légkört árasztanak. A házak környékét tovább csinosítják, rendezik, parkosítják. A tulai szénbánya szuratovi köraete lakótelepeinek egyenes, gondozott utcáit fiatal fasorok szegélyezik. A takaros, nagyab­lakú házak előtere tágas. Elevenen pezsgő kultúráiét zajlik az uj telepen. Klub, film­színház és sok más kulturális intézmény biztosítja a bányászok szórakozását, kultúrigényeik ki­elégítését. A sportstadiont is fel­építették az uj lakóházak mellé. Az agajevszkij-körzetben az új házak teljesen megváltoztat­ták a település arculatát. A la­kóházakkal együtt klubot, könyv­tárat, olvasótermet és uj egész­ségügyi épületet kapott a kör­zet. Legutóbb a kirejevi és a lip­nici szénlelőhelyeken is átadták az új lakóházakat rendeltetlá­süknek. Amikor a bányászcsalá­dok beléptek uj otthonukba, nagy örömmel és boldogsággal néztek körül. A bányászcsaládok szükségle­tei biztosítására a lakótelepeken áruházak, éttermek állnak a dolgozók rendelkezésére. Telje­sen uj bányaváros képe tárul elénk az épülettömbök láttán. Szépek az új épületek, de leg­inkább azért, mert a legfőbb ér­téknek, az embernek szolgálnak otthonul,

Next

/
Thumbnails
Contents