Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-19 / 43. szám

110 r" Vasárnap, 1950. február r2. Villamosvonal épül a Marx-tértől a kisvasút átrakó állomásig Megszűnik a Roosevelt-téri kisvasul-atlomás ötéves tervünk ujabb nagy ajándékot ad Szeged dolgozói­nak. Az eddigi villamosjárat meghosszabbítása utón rövide­sen ujabb villamosvonal építése fejeződik be. A Szeged-Átrakó állomástól a Marx-térig vezet majd új vi!1"—re vonal. Az építkezések már nagyban folynak s elerőláthatólag még ezen a héten elkészül a Sztálin­köruttól a kisvasút átrakóig ve­zető szakasz. A villamosvonal útvonala igy a Tisza pályaudvar­tól vezet a Sztálin-kőrútig, ott bekanyarodik a már kiépült SztáJín-köruti vonalba s a Kál­vária-utcán keresztül a Kálvária­térig vezet. Innen a Borosa Jó­zsef-utcán keresztül a Marx­térre építenek újabb villamospá­lyát A Rooeevelt-téren a kisvasút állomás már hétfőtől kezdve megszűnik. A kisvasút ezentúl a Tisza pályaudvar möröttá kisvas­út átrakótól indul. Előrelátható­an a Tisza pályaudvarról vezető villamosjárat már csütörtökön megkezdi a forgalom lebonyolí­( tását de március elejére már a _ Marx-téri vonal is elkészül. Az uj villamosvonal megépíté­se igen nagyjelentőségű a kör­nyék dolgozó parasztsága szem­pontjából. Ezáltal ugyanis lehe­tővé válik számukra, hogy árui­kat ne kelljen a városon végig­vinniök, hanem villamossal köz­vetlenül a Marx-téri piacra me­hessenek. Ezenkívül a Roosevelt­téri kisvasút állomás megszünte­tésével a klinikai betegek nyu­galmát is biztosítják, mert a kisvasút zaja ezentúl nem za­varja őket. Képviselői beszámoló Sándorfalván Kurlik Imréné elvtársnő, országgyűlési képviselő szombaton beszámoló­gyűlés keretében beszélte meg a sádorfalvi dolgozókkal problémáikat Szombaton este tartotta meg Sándor/alván Kurlik Imréné elv­társnő képviselői beszámolóját. Eredetileg a pártházban tervezék az előadást, de olyan sokan jöt­tek össze, hogy a helyiség ki­csinynek bizonyult és ezért a kultúrházban mentek át. A közel 500 sándorfalvai dolgozó paraszt igen nagy érdeklődéssel hallgat­ta Kurlik elvtársnő beszámolóját, nmelyben elmondta többek között azt, hogv a Szovjetúnió felsza­badító hadserege, a Szovjetúnió állandó segítsége lehetővé tette dolgozó parasztságunknak is, hegy rálépjenek a szocializmus Útjára. Ebben a harcban — mert ez a fejlődés a dolgozó nép har­cain keresztül ment végbe — Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja mindig megmutatta a he­lyes utat, amelyet népünk biza­lommal követett. Beszélt Kurlik elvtársnő a nők szerepéről is és rámutatott arra, hogy mind a politikai életben, mind a termelőmunkában a nők a férfiakkal cgvenlő mértékbon veszik ki részüket, A parlament­nek 71 női képviselő tagja van. Nekünk, a magyar nép képvi­selőinek — mondotta Kurlik elv­tarsnő — követni kell a Szovjet­unió képviselőinek példáját, akik napi munkájuk mellett legszebb feladatuknak és kötelességüknek tekintik, hogy intézzék választóik ügyeit, hogy méltónak bizonyul­janak arra a bizalomra, amelyet beléjük helyeztek. Beszélt Kurlik elvtársnő ' ötéves népgazdasági tervünkről, népköztársaságunk alkotmányáról, a minisztertanács határozatairól, ame'yek mind­mind azt bizonyítják hogy álla­munk valóban a dolgozó nép ál­lamává vált. Minden rendelet, minden intézkedés a dolgozó nép eredményeket, ezeket a vívmányo­kat mi úgy védhetjük meg, ha munkánkkal, magatartásunkkal, nap mint nap bebizonyítjuk hű­ségünket a Szovjetunióhoz, n bé­ketábor vezetőjéhez, Pártunkhoz, a Magyar Dolgozók Pártjához és annak vezéréhez. Rákosi elvtárs­hoz. Kurlikó elvtársnő szavalt a megjelentek nagy lelkesedéssel fogadták, majd több hozzászólás következett. Ennek során a sán­dorfalvai dolgozók a legkülönbö­zőbb kérésüket, problémájukat adták elő. Nagy Péter elvtárs, párttitkár a felszólalások előtt elsőnek mutatott rá arna. hogy a multrendszer uri képviselőivel szemben „ kommunista képvise­lők közvetlen kapcsolatot tartanak a dolgozókkal és igyekeznek tel­jesíteni jogos kéréseiket. Grébler János elvtárs azt kérte, hogy szállíteák le az autóbusz viteldíját és vasárnap is járjon autóbusz SándorfaJ vára, hogy kultúrális igényeik kielégítésére bejárhassanak Szegedre. Pelcz István sportfelszerelést kért a dolgozó parasztfiatalok számára '•s felhívta a figyelmet arra, hogy a sándorfalvai volt uradal­mi kastélyt nem használják ki kellőképpen. Hajós János sürgette a vetési terv sándorfalvi felbon­tását. Mágocsi Sándor a felvilá­gosító munka szükségességéről beszélt. Bihar Betoné, az MNDSz napköziotjhon és bölcsőde kibő­vítését kérte. Horváth Imre pe­dig a malomhoz vezető út kiépí­tését, hogy esős időben a kocsik­nak ne kein jen sárba menni ök. Tombácz Árpád a tejcsarnok clőtf folyó szennyvíz levezetését tette szóvá, Gémes József ártózi­kút fúrását kérte az alsójárási jobbtótét szolgálja. Ezeket az részre. Barna Lóránt pedig Sán­dorfalva új telepítési részére kérte a kútfúrást. Terhes Antal szigo­rú rendszabályokat követelt a te­jet lefölöző feketézőkkel szemben. Balla János, a gyűlésen megje­lent valamennyi dolgozó kíván­ságát fejezte ki, mikor e'őadta. hogy szeretnének gyakrabban ilyen képviselői beszámolón résztvenni Sándorfalván, Kurlik Imréné elv­társnő megígérte, hogy minden kérést illetékesek elé terjeszt és lehetőség szerint gyakrabban meglátogatja sándorfalvi válasz­tóit, hogy a Párt segítségével eleget tehessen kívánságaiknak Ma „Bolsevik Párt útja" előadássorozat harmadik része a Belvárosi Moziban Ma délelőtt 10 órakor tartják meg a Belvárosi Módban a „Bolsevik Párt útja" előadássorozat harmadik előadását. Az előadás iránt hétről-hétre egyre nagyobb érdeklődés mutat­korik. Ez tette szükségessé, hogy az előadássorozatot a több férőhellyel rendelkező Belvárosi Moziban tartsák meg. Igy az előadásokra újabb jegyeket is bocsátott ki a Magyar Dol­gozók Pártja Nagyszegedi Pártbizottsága. Igy tehát több sze­gedi dolgozónak nyílik alkalma megismerni az előadásokon keresztül példaképünk, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának történetét. A vasárnapi előadáson a „Fiúk a gáton" cimü szovjet fiL met mutatják be, amely alátámasztja és fokozza az előadás értékét Harminc mázsa rozsot és 35 mázsa cukorrépát dugott el Oláh András mórahalmi kulák Szigorú eljárás indult ellene sorozaton szaboiázsai miatt Ujabb szabotázs cselekményei­nek egész sorát leplezték le Oláh András mórahabni kuláknak. Még élesen visszaemlékeznek a mórahalmi dolgozó parasztok a szántás-vetés idejére, mikor Oláh egy hold rozsvetését ga­zos tarlóba vetette. Tanyái közül egyikről a ké­ményt kezdte lebontani és az ajtókat, ablakokat kiszedni, hogy ne tudja használni a termelőcso­port tagsága. Még azonban mi­előtt ezt az aljas cselekedetét be­fejezte volna, leleplezték. Újra építtették vele a kéményt, visz­szarakatták vele az ajtókat és ablakokat. Ugyan altkor aJattomo­Mekkora területen kell lucernát, vagy vörösherét termelni? Állatállományunk a hároméves terv ideje alatt örvendetesen megszaporodott, emiatt a takar­mányszükséglet is növekedett. A most induló ötéves tervben ál­lattenyésztésünk további nagy fejlődés előtt áll. Már most fel kell készülni, hogy elegendő és jóminőségű takarmánnyal tud­juk ellátni állatainkat A földművelésügyi minisztéri­um most rendeletet bocsátott ki, amely kötelezően előírja a lu­verna és vöröshere termesztését. Mindazoknak, akiknek a művelé­sük alatt álló összes terület öt katasztrális holdnál kisebb, gaz. daságuk szükségletének megfelelő területen kötelessége lucernát vagy vöröisiherét termelni. A községi vetésterv végrehajtásának biz­tosítása érdekében azonban az ilyen szántóterülettel rendelkezőt is lehet kötelezni arra, hogy szántóterületének legfeljebb öt százalékáig terjedő részén lucer­nát, vagy vörösherét termeljen. Ha valakinek a szántóterülete öt katasztrális holdat eléri, de a 25 katasztrális holdat nem haladja meg, a szántóterület tíz százalékáig, ha a 25 holdat el­éri, de az 50 katasztrális holdat nem haladja meg, tizenöt száza­lékig, ha pedig az 50 katasztrá­lis holdat meghaladja, a szántó­terület húsz százalékáig terjed­hető részen lehet kötelezni arra, hogy lucernát, illetve vörösherét termeljen. Az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezeti csoportok lucer­na és vöröshere termelési köte­lezettségét a saját vetéstervük határozza meg. san tovább szőtte aljas gazsága fonalait. Hiába szólították fel ku, koricabe gyűjtési kötelezettségre, egy szemet sem adott be, inkább elrejtette házában. Ezt a szabo­tázscselekményét is leleplezték és mind a 45 mázsa eldugott kuko­ricát elkobozták tőle. Nem tett eleget ezenkívül a szénabegyüjtési kötelezettségé­nek sem, pedig 40 mázsa széna áll tanyája udvarán hatalmas kazalba rakva. Földiét teljesen el­hanyagolta, szőlőjének egv ré­szét ekévé] takarta be, másik részében pedig hozzá sem nyúlt, hogy a téli fagy tönkretegye a tőkéket. Most újabb ellenőrzés során házának udvarában 35 mázsa cukorrépát találtak elás­va. amelyet át kellett volna neki adnia a cukorgyárnak. Ezenkí­vül 30 mázsa eldugott és 160 kiloerafh búzát találtak házának padlásán. Ez a gabona még 1948. évi termés. Most végeszakadt aljas szabo­tázscselekméri-vei sorozatának. A mórahalmi Népi Bizottság átad­ta a rendőrségnek és ott a leg­szigorúbb eljárást indították el­'ene. Ma szovjet mat:né a sz nházbon A Magyar-Szovjet Barátság Hó­napja kere'ében a Szegedi Nemzeti 'Színház üzemi pártszervezete ma, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel nagyszabású matinét rendez. En­nek keretében a színház művészei, nek ü sztálini munkaversenyben felajánló't műsorszámait mulatják be. Kibővített zenekarral kerül elő­adásra Offenbach „Eljegyzés lám­pafénynél" című egyfelvonásos kisoperája. Ezenkívül ének- és táncszámokat, balettot, verseket, >kis jeleneteket adnak elő. Jegyek az előadás előtt még kaphatók. Tíaggel óta szitált az eső. csak egy negyedórája, hogy elvo­nultak a felhők és kisütött a le­nyugvó nap. Sugarai vörös fény­ben verődnek vissza a kövesút víz­tócsáiról, amelyet figyelmesen ke­rülnek ki az úton haladó ünnep, lőruhás asszonyok. férfiak és gyer­mekek. Mórahalom községbe igye­keznek. Egy hét ó/a a mai naptól beszélt a falu, de a, tanyavilág népe is. Lelkesen készültek majd­nem minden házban az esti filrn­előadásra. Négy óra, de máris zsúfolásig telt a kultúrház. De még most sincs vége az emberáradatnak, a szélrózsa minden irányából jönnek az érdeklődők, egyenként és cso­portosan. Mintegy harminc fársá. val érkezik Papdi Pál középpa­raszt. Még alig félórája, hogy t>is~­szaéfkes'ek Sándorfalváról. máris itt vannak. — Tcrmelőcsoport látogatáson voltunk, — újságolják ismerőseik­nek. — Sokat tapasztaltunk, ta­nultunk. Most a filmelőadáson a Sándorfalván látottak végső cél ját, a szovjet kolhozokat is meg aláírjuk ismerni, hogy lássuk az utat, amelyre lépni akarunk — ma­gyarázza Papdi Pál. Amikor kialszik a lámpa, hir­telen megszűnik a teremben ural­kodó zsongás. Átveszi helyét a ve­títőgép egyenletes kelepelése. Az ajtónál még mozgás van. a kívül. reked/ek igyekeznék mind beljebb és beljebb, hogy ők is láthassák a filmet. Ez a zaj már nem tűnik fel senkinek, mert a jelenlévők fi­gyelme a falra kifeszített vászonra terelődik. „Tél a kolhozban*• — rajzolód-Ve a szöveg. Önkéntelenül is összehúzódik mindenki, amint a hóval borított házak, fák és végtelen hómezők feltűnnek a fűm „A KORMÁNY TAGJA" MÓRAHALMON kockáin. Hideg, dermesztő télre gondol mindenki. — Még ilyen helyen is élnek? — kérdezi szomszédját Tóth Isván. A film válaszol. A kolhozépületek belsejébe, az istállóba, műhelybe, a labo­ratóriumba, tanterembe, kultúrház­ba és végül a kolhozparaszt csa­ládi házába vezeti el a nézőket a film. Láthami. hogy ezen a vidé­ken élnek emberek, méghozzá a lehető legjobb körülmények kö­zött, jólétben, bőségben. Ámulat­ba ejt mindenkit a kolhoz élete. A villanyfejögép, vetőmagtisztitó és a sok modern gép. mindegyik újabb élmény. Mórahalom dolgo­zóinak. A film mind közelebb és közelebb viszi a nézőket a szovjet emberhez, a kolhozparaszthoz. Büszkén, boldogan mosolyog Németh István a „Vörös Október" termelőcsoport tagja, amikor a kol­hoz kultúrtermében előadást tartó lámrt mu'afja a film. Eay-erü kdhaztaq lánya tanítónőképzős. Most kombájnok hosszú sorát látják, a szocialista termelés élenjáró köz­pontja van — magvarázza a fil­met ismertető hang. Ismerős képek tárulnak most Mórahalom dolgozói elé. Látták már újságban, képes­lapban, a földmüvesszöveikezet fa­liújságján, erről beszélt, magyará­zott már több izben nekik Tisócz­ki Sándor elvtárs, a Szovjetunió, ban járt parasztküldöttség egyik tagja is. Erről olvastak az „öt hét a világ legfejlettebb mezőgazdasá. pában" című könyvben is. Most azonban még inkább elcsodálkoz­nak mert mozgásban, életben lát­ják a gyönyörű gazdaságot, annak dolgozóit és munkáját. T élegzef visszafojtva figyelnek, amikor feltűnnek a hatalmas sztálinyec traktorok, nyolc vető­gépet húzva maguk után. Többen hangosan számolnak egytől.nyói­cig. Nem akarnak hinni szemük­nek. Morajlik a terem, ilyet még nem láttak. A hangulat tovább foko. zódik, amikor az aratásba induló odahaza a kolhozban előadást tart. Németh István lánya is kollégista, tanul, lehef hogv ő is tanítónő lesz, mint az a lány a filmen. És vele együtt a többi mórahalmi lány, Horvájh Valéria. Hajdú Pi­roska. a többi kollégistával együtt mintegy tizenöten, akik most mimd itt ülnek a padokban, nézik a fil­me't, ismerkednék a szovjet embe­rekkel. a szov irt. fiatalok életével és janút-nak tőlük. Kopár, kietlen sztyeppét hoz a nézők elé a film. Süvít a szél. so. dórja a kórókat, kavarja a port. Ilyen volt valamikor az a hely, ghol ma a híres „Gigamf szovhoz, majd a műtrágyaszérró repülőgé­pet mutatja be a fűm. Igy vonul végig a szocialista mezőgazdaság gépi technikája a nézők szeme előtt. Az a technika, amely lehe­tővé teszi, hogy a világon a leg­szebb terméseredményt érjff,c el a Szovjetunió szovhozai és kolho. zai. Hogy tudják ezf megvalósítani? kérdezik egymást, míg filmet cserél a vetítőgép kezelője. Felól­dódnaik a nyelvek, mindenki ma­gyaráz. Valamennyiüknek van mondanivalója. A film, a szovjet mezőgazdaság lenyűgöző szépsége, gazdagsága tűzbe, hozta az egyszerű mórahalmi dolgozó parasztokat. A termelőcsoportbeliök, mint saját szövetkezetük végső céljáról, be. szélnek. — Ilyenné fejlesztjük a mi kis kolhozunkat — magyarázzák. De ilyen gazdaságról álmodoznak itt a teremben Papdi Pál, Tóth István, Komócsin Vince, Savanya Antal középparasztok. Rózsa István és a föbbi kisparaszt, akik ma láto­gatóba voltak Sándorfalván a ter­melőcsoportnál és az ott látottak alapján elhatározták, hogy ter­melőcsoportot alakítanak. Af i adott erőt a szovjet embe. reknek. hogy a semmiből, az állati sorból idáig eljuthattak? Er­ről beszélnek legtöbben, mig újra nem kezdődik a ve'ífés. Ismét vá­laszol a film. „A <kormány tagja" cimü filmet láthatják most a né. zők. Hőse Alexandra Szokolova. egy nő. a szovjetf nők, a szovjet emberek közül. Hős. a kolhoz­mozgalom hőse. Az ö életén ke­resztül ismerik meg most itt azt a harcot, azt az utat, amelyen a szovjet kolho.zparaszlok <küzködtek, mik eljutottak a mai gazdaságaik, a kolhozok kialakulásáig. Erezni, látni lehet azt a kézf. a film pergő kockáin, amely irányította és ma is irányitja, vezeti a <kolhozparasz­tokat. Ez a kéz a Párt, amelynek vezetője Sztálin elvtárs. A Párt tanítása vértezi fel Szokolova egészséges, egyszerű paraszti eszét és ad erőt neki. hogy végleg le. győzhesse ellenségeit, a lustákat, a semmitevőkef, akik azt szeret­nék, hogy a többiek helyettük is dolgozzanak. Igy küzdött sok ezer, tízezer és százezer lolhozparaszt, hogy jólétet, boldog életet biztosít, hassanak maguknak. Példájuk utat mutat a mórok'te n 'termelőcsoport tagjainak, ugyum,yy a község egyé­nileg dolgozó tagjainak is. Ezt az utat köve've megalapozhatják, megvalósíthatják saját életük bol­dogságát. A termolöc soporjb elidk elvezethetik szövetkezetüket a vi­rágzó életef. biztosító termelőcso­port'g, amely hasonló lesz a szov­jet kolhozokhoz. £zokolovát, az egyszerű, nemrég ^ még írástudatlan parasztasz­szonyt a nép a Szovjetunió Leg­felsőbb Tan ácséba választja. A Legfelsőbb Tanács szószékéről szá. mol be Sztálinnak és az egész szov­jet népnek és mos itt a kul'úr te­remben, a mórahalmi dolgozó pa­rasztoknak is arról az útról, ami/ a szovjet nép, a szovjet ember, a szovje' nő tesz meg a szabadság, a boldogulás útján, a végső cél: a kommunizmus felé. Mmt a sokmillió szovjet vő sza. va cseng Szokolova hangja: — Munkánk csak második része a nagy műnek, ami/ építettünk. Az első részt elvégezte Lenin és Sztálin. Utaf. irányt mutatott, elvégezte első részét a nagy műnek, a szov­je! állam megalapításának, a szo­cialista ipar és mezőgazdaság fel. építésének Lenin és Sztálin. Ve­lük együtt a másodtk részt a szovjet nép, — minf ahogy azt Szokolova mondja. Lenin és Szt&lin, a szovjet dol­gozók megmu'aíták .az utat. Ugyan­úgy megmutatta a mai filmelőadás is, hogy hova vezet a termelőcso. portok úfja. A mórahalmi dolgozó parasztok ráléptek erre a.z útra. három termelőcsoporijúk van. El­határozásuk erős, végig akarják járni ezf "atat s hogy eljutnak a végső célig, az nem kétséges. NAQY PÁL. j*

Next

/
Thumbnails
Contents