Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-19 / 43. szám

Vasárnap, 1950. pfbruór 19. 5 fi bécsi amerikai kémközpontról, az amerikai hivatalos szervek kémtevékenységéről vallottak a vádlottak a Standard-gyári kémperben Va1 amennyi vádlott beismerte bűnösségét a budapesti tárgyaláson 'A magyar ndpl demokrácia eilensógemck egyik söféf csoportja Wtojf pénteken és szombaton a magyar nöp bírósága előtt. Az impe­riaits ák, miután sem a Marshall-terv szirénhangjaival, sem a Nagy­Ferancök, Mmdszentyek, Rajkok összeesküvő bandájával nem tudták megdönteni a népt demokratikus rendszert, Magyarországot, mint el.cn séges államot kezelik és kémeik, tzabotőr'eik u ján próbálnak úriam épülő szocializmusunknak. A leleplezett kém. és taabofőrbamda tagjai között van amerikai axredes, angol hírszerző, gyárigazgató, volt miniszteri főosztályvezető, katolikus prépost és „bárökisasszony". A nagytőke, az arisztokrácia, a klerikális reakció és a hivatali bürokrácia képviselői, végső kétségbe­esésükben, miután látlak, hogy lábuk elől teljesen kicsúszott a talaj, pénzért árusították a hazát, amely csak addig számított hazának nekik míg földet, gyárat, kényelmes hivatalt, munkátlan életet adott nekik. Nem véletlen, hogy éppenúgy, mint a Rajk-perben ebben a mocskos ügyben sem található egyetlen munkás vagy dolgozó paraszt szárma­tású vádlott sem. A munkásoszjály és a dolgozó parasztság izzó gyű­lölettel fordul szembe ezekkel a fasiszta szabotőrökkel és kémekkel, akik él akarták venni tőle az oly drága szabadságot. A magyar nép nagy barátja, a szocialista Szovjetunió volt gyű­löletük legfőbb tárgya. Érezték, hogy basáskodásuknak, a bankárok ós földesurak hatalmának az az erő vetett véget. amely először a Szov. jetunióbem jutott hajalomra. Gyűlöl ék azt a Szovjetuniót, amely a magyar népnek szabadságot hozott és hozzásegítene a magyar népet, hogy lerázza magáról a Geiger Imrék és Justh Istvánok, Domokos Ke­lemenek és Dőrv Edina „bárónők" uralmát. Ezeket a söpredék eleme­ket használ'a fel Vogeler és Sanders, a két angolszász imperialista nagyhatalom kéme. aljas terveik véghezvitelére. A magyar dolgozó nép éppen olyan megvetéssel fordul el az imperialista megbízóktól is, mint a kémektől. A dolgozók válasza az angol és amerikai tervekre: még több, még jobb munkával építik a szocializmust és meg is való­sítják, az imperialisták minden acsarkodása ellenére. A trösztök szoros kapcsolata az amerikai vezérkarral A budapesti törvényszék kü­löntanácsa szombaton folytatta Geiger Imre és társai kémkedési és híitlenségi perének tárgyalá­sát. Elsőnek Vogeler Róbertet hallgatták ki Vogeler előadja, hogy 1942­ben lett tagja az FBI-nek (az amerikai titkosrendőrség neve) és ekkor képezték ki kémmun­kára. Azóta szakképzett hírszer­ző tisztje az USA hadseregének. 1945-ben.Behn ezredes utasította, hogy mint az ISEC európai kép­viselője, utazzék Európába, Bécsben utasították, hogy hír­szerző tevékenység céljából utaz­zék Magyarországra. Olti tanácselnök kérdésére Vo. geler elmondja, hogy az ISEC­konszern vezetői s az amerikai ve­zérkar között kapcsolat áll fenn, Bzámos magasrangú katonatiszt ül a konszern vezető pozícióiban. A vállalat politikáját katonai szervek irányítják és "befolyásol­ják. Igy Behn ezredes pl., aki egyébként hivatásos bankár, igen jó kapcsolatban van katonai és diDlomáciai körökkel, sőt sze­mélyesen ismeri Truman elnököt és Acheson külügyminisztert is. Vogeler még Bécsben kapcso­latot létesített a G. 2-vel, az amerikai hadsereg hírszerző szer­vével. Forney ezredes, a CIC kémilMriltó szerv parancsnoka utasította, hogy különböző ösz­szegyüjtött kómanyagokat érté­keljen ki és a fontosabbakat küldje el a társaságnak New­yorkba, a legfontosabbakat pe­dig Washingtonba is, a hadihir­szerző központ főhadiszállásá­nak. Az USA politikája — Vogeler további vallomása szerint — abban az időben a reakciós ele­mek támogatása volt. Később, 1947 után, az amerikai hírszerző tevékenység jellege idomult az USA támadójellegű politikájú, hoz és a katonai dolgokra vette az irányt. Ekkor alapították meg az ODI nevű hírszerző szervet, melynek bécsi hivatalos helyisé­gei az Alser-Strasse 51. szám alatt vannak. Később Howard brigádtábor­nok felterjesztésére Vogelert ezredessé nevezték ki. 1948 ok­tóberében Behn ezredesei együtt Magyarországra jött s itt talál­kozott két későbbi ügynökével: Geigerrel és Sanderssel. Geiger már ekkor adott át neki jelen­téseket. Vogeler ezután beszámolt Behn ezredes Gellért-szállóbeli meg­beszéléséről, ahol a Standard ma­gyarországi telepének lassú el­sorvasztását határozták el. Majd ismertette a szabotálásban kifej­tett munkáját. » adatokat, szabetázs-utasításokat a newyorki cégtől. A társaság célkitűzése az volt, hogy a népi demokratikus országokban meg­akadályozza a leányvállalatok te­vékenységének kibővítését Tu­domása van arról, hogy mind a Standard, mind más amerikai vállalatok hasonlóképpen irányí­tották a többi népi demokratikus országokban lévő leányvállalatai­kat. Igy történt ez pl. a MAORT esetében is. Jacobs prágai és Er. hart bécsi USA-követektől tud­ja, hogy az amerikai követségek, a többi népi demokratikus or­szágokban is támogatták a kém­tevékenységet. Majd elmondta, hogy Geigernek, aki azelőtt jobb. oldali szociáldemokrata volt, ők adtak utasítást, hogy léojen be a Magyar Dolgozók Pártjába. Ezt a lépést előzőleg megbeszél­ték Chapin akkori amerikai kö­vettel is. Végül arról beszélt Vo­geler, hogy több magyar sze­mé'v disszidálását ők tették le­hetővé. Ezután Alap! népügyész tett fel kérdéseket Vogelernek az ODI és az egyes amerikai követ­cégek közötti kapcsolatokról. Vogeler elmondja, hogy a kö­vetségeken mindenütt van yala­kí, aki másodtitkár vagy más fodőbeosztás leple alatt az ODI­val tartja a kaocsolatot Az em bercsempészésekben Ls volt sze­repük a követségeknek. . Maid Vogeler védője, dr. Bárd Imre bejelenti, hogy Vogeler nyilatkozatot szeretne tenni. A nyilatkozatra a tanácselnök en­gedélyt ad. Vogeler kijelenti a bíróság felé. hogv „őszintén saj­rália azokat a kártevő tevékeny cégeket, amelyeket a magvar n' n; demokráciával szemben kifej­tett és kéri, bo°*v»a bírság eny bén ítélje meg ügyét." Domokos, a sváb fasiszta szabotör si tervet készíteni, Geiger meg­jelölte azokat a tóteleket az el­készített előirányzatból, melye­ket későbbi időpontban kell meg­rendelni. Domokos kémtevékeny­ségéért rendszeres fizetést ka­pott. Egy ízben a gazdasági rend­őrség őrizetbe vette Domokost. Kiszabadulása után jelentkezett Sandersnél, aki ekkor az Elektro. impexhez helyezte, ahol folytatta, a szabotázstevékenységet. San­ders többizben hangsúlyozta előtte, hogy kiszabadulását neki és Behn ezredesnek köszönheti Justh az arisztokrata származású főpap, a „meggyőződéses" kém Az amerikai követség szerepe a kémkedés lebonyolításában ' 1949-ben feladatává tették, hogy kémadatokat szerezzen a magyar hadseregről, annak egy­ségeiről, fegyvernemeiről és a Magyarországon érvényben lévő Borozási eljárásokról. Politikai és gazdasági jellegű kémanyagot ls kellett gyűjtenie. Utasítást ka­pott arra, hogy műszaki kér­désekben Í3 szerezzen adatokat és lépjen összeköttetésbe olyan atomfizikusokkal, akik hajlan­dók az USA részére szolgálatot teljesíteni. Kémadatait a buda­pesti amerikai katonai attasé to­vábbította Bécsbe, a politikai és kereskedelmi jellegű anyagot pedig a kereskedelmi attasé. Feb­ruártól kezdve személyesen is többször Bécsbe utazott, ahol szó­beli jelentéseket tett „az ODI­nál, mely ekkor már egész Ke­letéurópára kiterjedő kémszerve­zet volt. Adatait részben a Standardnál betöltött funkcióján keresztül, részben megfigyeléssel, részben pedig ügynökei útján gyüitötte. Ügynökei többek között Geiger, Radó, Sanders és Gerely Ödön, az Elektroimpex akkori vezér­igazgatója voltak. Dr. Mezei Ta­más, a vállalat budapesti ügy­védje és Dőry Edina is szolgál­tattak neki adatokat. ~ Ezután Vogeler a Geigertől kapott kém adató kat ismerteti, majd elmondja, hogyan szereztek engedélyt Radó útján a Tung­sram-gyár meglátogatására é3 ott hogyan szerzett különleges adatokat a rádiócső- és rádió­készülék gyártásról. Ezt az anya­.got másnap megbeszélte Stokes ezredes, katonai attaséval s utá­na elküldték Bécsbe a követség útján. Kémtevékenységét azokból az összegekből fedezte, amelyeket Radó a Standard zárolt számlá­járól részére felszabadított. Vo­geler elmondja azt is: tud arról, hogy Geiger 1949 márciusában Londonba utazott és oda nagy­tömegű titkos iratot vitt a gyár­ból. Erre az utazásra Radó sze­rezte meg az engedélyt Meg­beszélték, hogy Geiger milyen adatokat vigyen ki Londonba. Sanderstől is kapott kémanya­got Dőry Edinától, aki angol és amerikai diplomaták szeretője volt, általános jellegű kémanya­got kapott a magyar kormány rendeleteiről és rajta keresztül szerzett benyomásokat a Mind­szenty-, Rajk- és a MAORT­iigyek visszhangjáról. Vogeler többizben kapott a bé­csi követségen keresztül bizalmas A következő vádlott, Domokos Kelemen vallomásában előadja, hogy 1947 januárjától kezdve teljesít szolgálatot az amerikai kémszervezet számára és részt­vett a Standard Villamossági RT­néJ történt szabotázsban. Sváb származású, a háború idején né­met szimpatizáns volt a azért keresett kapcsolatot az amerikai tröszt budapesti megbizottaival, mert látta, hogy törekvésük Ma­gyarország helyzetének aláakná­zása. Geiger utasításiára lépett be a Kommunista Pártba. 1947 márciusában Geiger utasítására a Rimamurányiról, az Egyesült Izzóról és az Őriemről szerzett adatokat. Később a Beruházási Bankról, a Külkereskedelmi Bankról, az Import-Export Bank­ról és a Nemzeti Bankról adott anyagot, majd az iparügyi mi­nisztériumra, a postára és a MÁV szervezeti és személyzeti beosztására vonatkozó adatokat juttatott el Geigerhez, aki to­vábbította azokat az amerikaiak­hoz. Domokos ezután elmondja, hogy míg 1939-ben Behn ezredes, az ISEC elnöke arra adott (uta­sítást: minden erővel fokozni kell a termelést, hogy Magyarország eleget tehessen katonai kötele­zettségeinek, addig a felszabadu­lás után homlokegyenest ellenke­ző utasításokat adott. Felsorolta az amerikai utasításra elkövetett pénzügyi szabotázsokat. Pinkey, Sanders és Geiger utasítása alap ián a szovjet szállításokkal kan-" csolatos előlegeket másra fordí­'otta. A könyvelés vonalán is zzabotált. A Standard-gyár terv­megbízottjának. Budai Lajosnak akit Geiger szintén beszervezett hamis adatokat adott, melyek segítségével Budai kifelé azt a látszatot tudta kelteni, mintha a Standard a hároméves tervet végrehajtaná. Mikor a vállalat kényszerült hároméves beruházá-' hozzá Ezután dr. Justh István vád­lott kihallgatása következett. Justh az angol hírszerzésibe 1946 februárjában kapcsolódott be Redward angol hírszerző út­ján, akivel 1931 óta baráti kap­csolatokat tartott fenn. Redward tudta Justhról, hogy ellenségesen áll szemben a népi demokráciá­val. Politikai, gazdasági és ka­tonai hírek közlésére kapott meg­bízást Ezeket a híreket részint személyesen, részint ismerősei útján kapta és továbbította meg­bízóinak. 1947 áprilisában Red­ward összehozta Sanders Edgar­ral. Sanders először 1947 pün­kösdkor adott neki konkrét meg­bízást. Feladatává tette, hogy tájékoztassa a parasztság hely­zetéről, a kulákság magatartá­sáról a kormányrendeletekkel kapcsolatban, a Mindszenty-kör levelek hatásáról és azokról a lépésekről, melyeket egyházi vo­nalon tettek ezeknek a körieve­leknek a propagálására. Ezen­kívül a Péti Nitrogéngyárról is adott anyagokat Justh ezután elmondja, hogy fiatalabb korában aktív katona­tiszt volt. A kémféladatok elvég, zésére bekapcsolta Vas Károly, akkori veszprémi főispánt, Ilatos Jenő nyugalmazott ezredest, özv. Lechnernét és Sciíovszky Mariet­tát. Később bekapcsolta barátját. Köves Ferenc B-listázott földmű, velésügyi osztálytanácsost is. Justh 1947 október végén rej­tegette azokat a Romániából szökött kémeket, akik a Stan­dardnak é3 a Shell nek voltak al­kalmazottai Romániában. Ezeket a kémeket később Sanders át­juttatta a magyar határon. Kém­tevékenységért Sanderstől külön­böző összegeket kapott, de —• mint mondja — „politikai meg­győződésből" cselekedett. A kihallgatás végén Justh ki­jelentette: „Származásom, neve­lésem és főpapi rangom ellentét­ben állottak azzal a politikával, amelyet az orázág a felszabadu­lás után folytatott. Sajátmagam javadalmának kétezer holdja, nő. vérem mintegy kétezer holdja, várható örökségemnek mintegy 800 holdja került felosztás alá, azonkívül közeli rokonaim több­ezer holdia is földosztás tárgyát képezte. Származásom, minthogy családom a legrégibb magyar ne­mesi családok egyike, anyám az arisztokratákhoz tartozik, nővé­rem is egy arisztokratához ment férjhez, engem szöges ellentét­be állított a rendszerrel." Dőry Edina, a telefonon hallgatózó bórmixernő Dőry Edina vádlott előadta, hogy a határon tartóztatták le, éppen amikor szökni akart Vo­ge'er segítségével. Vogeler uta­sítására kémtevékenységet foly­tatott, amelyet széleskörű isme­retségének. telefonok lehallgatá­sának segítségével végzett. Édes­apja konzervgyáros volt, aki ezenfelül még 3400 hold földbir­tokkal is rendelkezett Fejér me­dvében. Többizben látta, amikor Vogeler siffirozott táviratokat készített. Kémszolgálataiért Vo­-gelertől pénzt kapott Geiger Imrét is Vogeler mutatta be ne­ki, mint „megbízható" embert Dőry Edina vallomásával a vádlottak kihallgatása befejező­dött. Hétfőn reggel 9 órakor a tanuk és a szakértők vallomása kerül sorra. Bo'gár tiltakozó íegyiék Jugosz'áv'ához a bezdání kikötő határőrségének erőszakoskodása nvatt A bolgár külügyminisztérium a kövőíkező szövegű jegyzéket nyúj­totta át a szóliai jugoszláv követ­ségnek: „A bolgár külügyminisztérium közli a jugoszláv követséggel a kö­vetkezőket: 1949 október 13-án a ..Rousse" nevű bolgár hajó erősza­kos cselekedetekéi szenvedett el a bezdáni kikötő jugoszláv határőrsé­ge részéről. A jugoszláv határőrség minden ok nélkül és a dunai hajó­zást szabályozó egyezmény megsze­gésével megállította a bblgár hajót. kényszeríteWe személyzetét, hogy vonuljon vissza a hajó egyik folyo­sójára, míg a jugoszláv közegek jog­talanul és indokolatlanul átkutatták a hajót és bolgár nyelven írt ellensé. ges propagandairatokalt szórtak széf­jel. A jugoszláv határőrség tagjai megfenyegették a hajó személvzetét, hogy ha bárki közülük a hajó fe­délzetén mutatkozik, azt letartóz­tatják és úgy kezlik, mintha enge­dély nélkül lépett volna az ország területére — még ha iratai teljesen rendben vannak is. A bolgár külügyminisztérium, kormányának utasítása értelmében, a leghatározottabban tiltakozik a jugoszláv határőrség fenti önkényes és megengedhetetlen cselekményei ellen, hogy ellenséges propaganda­anyagot helyeztek el a hajón és ezzel a legdurvábban megsértették a hajózást szabályozó nemzetközi egyezményeket, !l „Tarlós hetéért, népi femÉrác Sért' lepiafeh mm A „Tartós békéért népi demo­kráciáért" legújabb, most megje­lent száma lcözü a Szovjetunió és a Kinia Népköztársaság közötti baráteági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés, a kínai Csang-Csung vasútra. Port-A r­thurra és Dálnyijra vonatkozó egyezmény, valamint a szovjet kormány részéről a Kinai Nép­köztársaságnak nyújtandó hosz­ozűlejárati gazdasági hitelre vo­natkozó egyezmény aláírásáról zóló szovjet-kinai közleményt. A lap első oldalán a Pravda .Örökké éljen a szovjet-kinai ba­rátság" c. február 16-i vezércikkét Gerő Ernőnek, a Magyar Dol­gozók Pártja Politikai Bizottsága tagjának „Az amerikai tőke be­hatolása Juguszlávia gazdaságá­ba" c. cikke megállapítja, hogy azok az események, amelyek a Tájékoztató Iroda 1919 novemberi értekezlete óta történtek, teljesen igazolják a jugoszláviai helyzet tői az értekezlet határozataiban adott elemzéot. A Tito-Rankovics­klikk széles lehetőséget nyújtott az idegen tőkének az országba történő behatolására és ez a tőke Jugoszláviát a kapitalista gazda­ság ellenőrzése helyezte.

Next

/
Thumbnails
Contents