Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-17 / 41. szám

4 CSütörtök. 1950. február 16. Törvényerejű rendelet a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről A Népköztársaság Elnöki Ta. nácsa fontos, törvényerejű rendeletet adott ki a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről. Az uj rendelet egyik láncszeme azoknak az uj büntetőjogszabélyoknak, amelyek rövidesen egész büntetőigazságszolgáltatásunkat átalakítják és képessé teszik bíróságainkat azoknak a nagy feladatoknak teljesítésére, amelyeket számunkra a népköztársasági alkotmány előír. Az uj törvényerejű rendelet a legszigorúbb büntetéseket állapit!" meg a szabotőrökkel, a kártevőkkel szemben, akik romboló munkát fejtenek ki vagy a termelést szabotálják azzal a céllal, hogy a népgazdasági terv eredményességét veszélyeztesAzokkal szemben, akik az úgynevezett terv-bűncselekményeket ellenséges szándékból követik el, hogy a dolgozók erőfeszítéseit, az ötéves terv sikereit (rátoliák és a tervgazdálkodás súlyosabb veszélyét vaery sérelmét idézik elő, a törvényerejű rendelet különösen súlyos büntetéseket állapít rr""». Külön rendelkezést tartalmaz az új rendelet azokra a közhivatalnokokra vonatkozólag, akik a népgazdasági tervvel kapcsolatos hivatali kötelességüket srindékosan megszegik és ezze1 a népgazdasági terv vagy valamely részletterv megvalósítását veszélyeztetik. 1V egyszázezer sztrájkol ói mégsem lehet börtönbe vetni — ismeri be az amerikai rádió hirm agya rárója Az Egyesült Államok széntartaléka a bányászsztrájk következtében minden idők mélypontjára csökkent. Jellemző a helyzet súlyosságára, hogy Newyork állam törvényhozó testülete (elhatalmazta Dewey kormányzat a szén, a gáz és a villamosáram, valamint minden egyéb széotermék szigorú fejadagolására. Newyork állam szénkészlete már 10 napra sem elegendő A legtöbb nagyvarosban szigorúan korlátozzák az utcák és az üzletek kivilágítását, töt egyre több helyen rendelnek el részleges elsötétitést. Az utolsó 24 óra során — az amerikai rádió hírmagyarázója szerint — még jobban kiéleződött a sztrájkhelyzet A tárgyalások kilátásairól még kormánykörökben is igen borúlátóan nyilatkoznak A bányatelepek bejáratát mindenütt sztrájkőrségek veszik körül Több helyütt összeütközésekre került sor, mint például Nyugat-Virginiában és Pennsylvániában, ahol két sztrájkőrséget tőrbecsaltak és több tagjukat lelőtték. Kormányzati körökben teljes a zűrzavar és a kapkodás 400 ezer sztráj kólót mégsem lehet letartóztatni és börtönbe oetni a TaftH artley-törvény megsértése cimér — mondja az amerikai rádió hírmagyarázója. Az amerikai szénbányászok tömegsztrájkja tehát inkább a szervezett munkásság tömegakciójává válik a Taft—Hartley-törvény gyakorlati hatálytalanítására. A sztrájkolók jelszva továbbra is; „Bírósági végzésekkel nem lehet szenet bányászni!" , HALAL AZ IMPERIALIZMUSRA u Az össZ'ndiai d iá ksiö vétség fe h vása a gyarmati urolom elleni harc nopjanak megünneplésére A DIVSz és a Nemzetközi Diákszövetség felhívására India diáksága és ifjúságs február 21-ét, mint a gyarmati uralom elleni harc napját fogja megünnepelni: Az angol és amerikai trösztök néhány indiai nagykapitalista segítségével kizsákmányolják India népét A Nehru-kormány segit az imperialistáknak a burmai, a malájai. vietnámi és indonéziai népek szabadságharcának letörésében. Nehru politikájának köszönhető mondja az összindiai diákszövetségi felhívása —, hogy nyomorsuj totta országunk költségvetésének 60 százaléka háborús célokat szolgál. A diákságot sújtja a közművelődésre előirányzott — amúgy is szégyenletesen alacsony — 5 százalékos költségvetési összeg további csökkentése. _ 1950 lebruár 21-én India dolgozó népe és diáksága nagv felada tok előtt áll. Feladatunk támogatni a népek harcát függetlenségükért, mert ez biztosttja a mi függetlenségünk kivívását is — mondja felhívásában az összindiai diákszövetség. — 1950 február 21-én India diákságának harcát lelkesíteni fogja a kínai forradalom és a népek szabadságharcának sikere és az a tudat hogy a béketábort a világ békéjének és függetlenségének védelmezője, a hatalmas Szovjetunió vezeti. „Halál az impertalizmusraT „Követeljük az angol ,nemzetközösségből" való kiválást!" „Éljen a Kinai Népköztársaság!" „Éljen a Szovjetunió, valamennyi gyarmati nép felszabadítója7" „Le a háborúvall" — jelszavakkal indul harcba az összindiai diákszövetség február 21-én. * Élvonalbeli szovjet színdarabokkal, kiemelkedő prózai és zenei miisorokkal ünnepli a rádió a Magyar-Szovjet Barátság Hónapját A Magyar Rádió prózai és zenei műsora mind nagyobb mértékben közvetíti a világ élen. járó művészetének, a szovjet zene- és hangjátékirodalomnak kiemelkedő a'kotásart. A MagyarSzovjet Barátság Hónapja alkalmából a rádió naponta közvetít ünnepi műsort, hogy az éter hullámain keresztül is méltóképpen támassza alá a barátsári hónap óriási kulturális jelentőségét. Pénteken, február 17-én a Kossuth rádió 17.10-kor szovjet irodalmi összeállítást közvetít „Találkozunk majd Budapesten" címmel. Szombaton másodszor közvetítik — 16 órakor a Petőfi rádión — Pavlenko nagysikerű müvét, a Nemzeti Színház „Boldogság" előadását Vasárnap 20.55-kor a Kossuth rádió Aflnogenov: „Kisunokám" cimü végjátékát közvetíti. A Petőfi rádió ugyanaznap 11.40-kor Tylhonov elbeszéléséből irt rádiójátékot sugároz „A víz őre" címmel. Kedden, február 21-én a Petőfi rádió 18.15-kor „Maxim Gorkij és a magyarok" crmü előadást, a Kossuth adó pedig 21 órakor Szergej Mlhalkov „Haza akarok menni" cimü drámáját közvetíti. Február 22-én, szerdán 17.20kor a Kossuth rádión keresztül külön összeállítást hallunk „Szovjet népek dalai" cimmel. Ugyanaznap 18 órakor a Petőfi rádFó a szovjet filmről közvetít műsort Musszorszkij „Borisz Godunov" cimü operáját a Petőfi rádión keresztül közvetítik csütörtökön február 23-án 19.40-kor. Szombaton, február 25-én 20 órakor szép esti muzsikát hallunk a moszkvai rádió műsorából. Vasárnap, február 26-án 22 óra 20-kor a Kossuth rádió ugyancsak a moszkvai rádió műsorából ad, ezúttal szimfonikus hangversenyt. P^asüdvií, a f nn nun ásosztnv Itóhérát u bo! einöm választottak Juho Kusti Paasikivit, a finn munkásosztály hóhérát, szerdán újból megválasztották Finnország elnökévé, 1918-ban Paasikivi miniszterelnök volt az, aki támogatta a burzsoáziát a forradalmi munkásmozgalom vérbefojtásában. Paasikivi kormánya 40.000 munkást mészárolt le és 64 gyüjtőtáborban több mint 80.000 munkás sínylődött. Paasikivi az imperialisták bérence, nem tudta megvalósítani „nagy Finnország" tervét,' amelyet a német birodalom alkotó részének képzelt el. Ebben megakadályozta a szövetségesek győzelme az első világháborúban. Paasikivi később a legnagyobb finn bankkonszern igazgatója lett. Ez a vállalat pénzelte a fasista Lappo-mozgalmat. 1948 tavaszán, amikor a fasiszták államcsínyt szerveztek, Paasikivi megszüntette a vizsgálatot, mielőtt a provokáció szervezőit és végrehajtóit leleplezték volna. Tyihonov és Zámuskin müteremlátogatása Csók István műtermében Tyihonov, a Szovjet írószövetség főtitkárhelyettese és Zámuskin, a moszkvai Treiyakov-képlár igazga. tója, csütörtökön délelőtt mütermé. ben meglátogatták Csók Istvánt, a Magyar Képző, és Iparművészek Szövetségének elnökét. % Zámuskint különösen a hosszú pályát befutott mester fejlődése érdekelte. Számos képen megragadták a szovjet vendégek figyelmét a különleges magyar motívumok, népmű. vészeti elemek. Zámuskin a kővetkezőket mondotta a műteremlátogatás után: — Ez a néhány kép is megmutatja azt a nagy fejlődést, amelyet Csók István élete-munkája jelentett. Különösen érdekesek régebbi, realisztikus munkái, amelyeknek témáját a dolgozó nép életéből vette. A látoga'ás végén Zámuskin autogramot kért Csók Istvántól, hogy az egyik legkiválóbb élő magyar festő kézjegyét hazavigye magával Moszkvába, Dálnyij, Port-Arthur és a Csang-Csung vasút A Szovjetunió és a Kinai Népköztársaság között aláirt szer ződések közül az egvlk a Csang Csüng vasúttal, Port Arthúrral és Dálnyij,jal foglalkozik. Az ú. n. dálnyiji terület a Mandzsúriához tartozó Liautunglelszige-t végében fekszik. A Li autunk-félsziget mélyen belenyu. lik a Sárga-tengerbe Észak Kina és Korea között. Maga a dálnyiji terület 3462 négyzetldlóraéteren fekszik, egymillió négyszázezer kinai. orosz és japán lakossal. A terület fővárosa Dálnyij (kinaiV Talien. japánul Dairen). töbh mint félmillió lakossal. Másik legjelentősebb város Port Arthur (kínaiul Liusunkon, japánul Rio dohunko), a fontos hadikikötő. Port Arthur már a mnlt század végén vetélkedés tárgya volt Ki na és két -szomszédja, a cári Oroszország és Janán között 1894-ben a japánok elfoglalták e kínaiaktól, de már a követkeő évben visszakerült Kínához. 1898 ban Oroszország bérbevette 25 ;we az airésv dáln-Hl ferü'ettel együtt Az 1904—1905. évi oro*'apán háború 'e<mnoTrobh «•*•»•<* itt zajlott le tju-v n«M félév1 -•-rnn után foglalták el a ' nok. A második vPévb^borá nt*« az 1945 augusztus 15-én kötött szovjet-kinai szerződés megegyezett Port Arthur hadiliikötő közös használatában. Ezenkívül nyilt kikötőnek nyilvánította Dálnyijt is. melynek közigazgatását Kina látja el. A dálnyiji kikötőben a szovjet kivitel és behozatal vámmentességet élvezett. A jelenlegi, 1950 február 14-i egyezmény értelmében a szovjet csapatokat a japán békekötés után. de legkésőbb 1952 ben kivon já Port Arthurból és a Port Arthur közelében található létesítményeket átadják a Kinai Népköztársaságnak. Ezenkívül mindazon vagyontárgyakat amelyek jelenleg Dálnyijban szovjet kezelésben vagy bérletben vannak, a Kinai Népköztársaság kormánya kapja meg. A Csang.Csung vasút Port Arthurt és Dálnyijt köti össze Mandzsúrián keresztül a szibériai szovjet vasúttal. Az 1945-ös szerződés szerint ez n vasút a Szovjetunió és Kinn közös tnlaidona lett, s 1975-ben ment volna át Kina tulajdonába. A jelenlegi s-errődés szerint « ianán békekötés után. de legkésőbb 1952V" kapja meg Kina ezt a terű. letet. Alekszandr Csutkih kezdeményezése A ió minőségért folyó harc emlékezetes dátuma az a nap. amikor 1949 elején a moszkvai Krasznoholm fésüsfonó kombinát segédmestere, Alekszandr Csutkih. a termelési értekezleten felszólalva, kijelentette: „Javasolom, indítsunk szocialista munkaversenyt a kitűnő minősig brigádja elmért. Ezt a elmet csupán azoknak a brigadohnak szabad odaítélni, amelyekben minden munkás csak hibátlan minőségű árut termel." Csutkih ezután a kételkedők felé fordulva fgy szólt: — Teljes mértékben megvalósítható ez az elgondolás, amit az is bizonyít. Hogy az én brigádom 99.5 százalékban hibátlan, elsőosztályú szövetet készít, ugyanakkor a normákat is jelentősen túlteljesíti. Kötelezettséget vállaltunk, hogy februártól kezdve csak elsőosztályú 'ermékeket adunk ki a kezünkből. Fnnek érdekében én, mint segédmester, gondosan felülvizsgáltam valamenvnyi gépünket, beszabályoztam a készülékeket, szigorúan teljesítem a karbantartási utasításokat. Csutkih kezdeményezését lelkesen támogatták a moszkvai üzemek munkásai és munkásnői. A „kitűnő minőségű brigád" cimérl folyó szocialista versenyben résztvevők száma napról-napra bővül. De Alekszandr Csutkih kezdeményezése nemcsak a texcil- és könynyűipari üzemek munkásai közt talált követőkre, hanem a gépgvártási, fémipari kémiai üzemekben, az építőmunkások és az ipar valameny. nyi más ágában is A kitűnő minőségű áruért meginduló tömegmozgalom a nép jólétének további fokozódására ve^e*. Minél szélesebben bontakozik ki a verseny a minőségi brigádok címért, annál sikeresebben dolgozik a szocialista ipar, annál jobban elégíti ki a szovjet emberek szükségleteit, ónná/ gyorsabban megteremtik a kommunizmus megvalósitásáioz szükséges gazdasági alapot. Á csehsz'ovák nép alcadérrrák a szoc alista kuliua forrásai A csehszlovák fővárosban ez. ideig 65 Népakadémia alakult Ezek ~z új intézmények fontos feladatot látnak el. A Vyselrádkeriileti Népakadémia gazdasági szemináriumot szervezett; a színházi dolgozóké; vitaelőadásokat rendez a munkásszínjátszó csoportok előadásairól; a Nuslo-kerületi Népakadémia tornaversenyeket, játékokat, műsoros elő. adásokat tart a gyermekeknek. A művészek Népakadémiája vitaestek allrotóművészekkel folytatott beszélgetések, tárlatiátovaté sok. hangversenyek egész sorát vette fel munkaprogramjába. Még számos példát lehetne felsorolni a prágai Népakadémiák működéséről, tanfolyamaikról, előadásaikról, amelyek célja többek között, hogv tájékoztassák a csehszlovák dolgozókat a szocialista kultúra irányvonaláról. A prágai Népakadémiák féladatai a helyi szükségletekből adódnak. Munkatervüket úgy állítják össze, hogy a lakosság igényeinek legjobban megfeleljen. Ezért a különböző kerületekben működő Népakadémiák programja nagymértékben eltér egymástól. A munkásiakta körzetekben több gyakorlati tárgyú anyag szerepel. A Népakadémiák a prágai lakosság számára élvezetes és tanulságos kérdéseket dolgoznak ki. Az előadások megrendezéséinél nagv figyelmet fordítanak a közérthetőségre, hogv valameny. nyi dolgozót megismertethessenek a kultúrával és a nemes szórakozással. A prágai Népakadémiák segítik a csehszlovák dolgozókat abban. hogv könnven hozzáférjenek a szocialista kultúra forrásaihoz és a Szovjetunió kultúrájának megismeréséhez. Ezek az ismeretek fokozzák a bo'dog jövő kialakításáért vívott harc eredményeit. Tanulmányozzuk a Szovjetunió hatalma* eredm^yoit és hoznál M lei szocializmusunk én^sében