Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-01 / 27. szám

vn. ÉVF. 27. SZAM ARA 50 FILLÉR Szegedi kózalkalm azottak nyilatkoznak a minisztertanács rendeletéről SZERDA. 1950 FEBRUÁR 1 JELJE1V A KÖZTARSASAG!" Ma négy esztendeje, hogy meg­fíületett dolgozó népünk akarata­Lót a negyedik Magyar Köztársa­Ság. Sokkal többet jelentett ez né­pünk életében, mint csupán közön­eégies. formai változást államfor­jnánkban. Igaz, hagy formájában, államrendszerében is döntő és gyö­keres módon megváltozott ez az Ország, de mindezeken túl legje­lentősebb az a tartalmi változás, amely a Szovjet Hadsereg felsza­badítása nvomán Köztársaságunk megszületésével is baköve.kezett. Köztársaságunk megteremtésével népünk leghaladóbb hagyományait váltottuk valóra. Mert vájjon mit Jelenteit népünknek a királyság ósdi államformája? Nem csupán nyomorúságot, szenvedést, urak szolgálatát, megalázkodó reményte­lenségeit jelentett-e a dolgozók millióinak? A Habsburg-királyság vetett gátat szabadság-törekvése­inknek, éppen legiszebb hagyomá­nyainkat gyalázta meg, s népünk legjobbjait ítélte halálra vagy küldte számkivetésbe. A királyság aláz: a koldússá, szolgává a ma­gyarságot. A királyság államfor­májában nem talált sem hazát, aem kenyeret a dolgozó nép. Ván­dorbot. a kivándorlók újabb nyo­morúsága jutott csupán osztályré­sziül a becsületes dolgozóknak és nem ok nélkül írta le Ady azokat a keserű sorokat, hogy ..Árpád ha­tójában jaj annak, aki nem úr és nem bitang". Nem volt véletlen­hogy Horthyék ls megtartották a királyság államformáját, amely legalkalmasabb volt számukra is » népelnyomó politika folytatá­sára. A köztársaság, a szabad haza gondolata ezért élt olyan elevenen már több, mint száz esztendeje népünk legjobbjaiban és ezért je­lentette ez a gondolat népünk leg­igazibb. leghaladóbb hagyományát. Az 1848-as szabadságharc idején sikerült először megvalósítani a Magyar Köztársaságot. A Habs­burgok trónfosztása után 1849 áp­rilisában le'-t Magyarország először köztársasággá. Nem népünk akara­tán múlott, hogv a köztársaság a magyar szabadságharccal együtt elbukott és helyébe a Habsburg monarchia elnyomásának sötét esz­tendei jöttek. A vágy azonban to­vábbra is ott élt népünkben, s Kossuth, Petőfi. Táncsics nagy ha­gyományait Igyekeztek megvalósí­tani 1918 októberében a feudaliz­mus szétzúzásával, a Habsburgéi­nyomás lerázásával. Ekkor azon­ban már többről is volt szó: a munkásosztály felszabadi fásáról. Ez a harc teljesedett ki 1919 már­ciusában, a harmadik Magyar Köztársaság, a Tanácsküzíársaság megszületésével. Ekkor a dolgozó hép államának megteremtését munkásosztályunk vállalta el. de elvállal; a a harcot a nemzetközi függetlenségünket fenyegető impe­Malisták ellen is és ugyanakkor a kzocialzus épíléséért. Ismét nem népünkön múlott­hogy ezeknek a nagyszerű küzdel­meknek is tragikus bukás let a Vége. Elfojtották, vérbefullasztottálc idegen zsoldban álló ufaick né­pünk szabadságvágyát, boldog em­berré válásának törekvéseit. A Horthy-fasizmus esztendei alatt is azonban a legszélesebb réíegrkben élt a remény, legjobbjaink pedig, a kommunisták harcos tábora föld­alatti munkával, szcksdatlan küz­delemmel igyekeztek aláásni az úri Magyarország korhadt épüle'ét. s helyébe megteremteni a nép bol­dog hazáját, a szocializmust épífő népi Magyarországot, a Magyar Népköztársaságot. Az igazi fordulatot a szovjet hadsereg előrenyomulása, félszoba­dító harca hoz'a meg. Ez a h'rc. o sztálini hadviselés zseniális töké­lő'essé ve tette lehetővé, hogy a fa­siszta bandák utolsó maradványai wal együ't kisöpörjük az országból e királyságnak és a múlt m'rd-n á'kos csökevényének. intézményé­hek maradványát is. Valóban új ói-száv épüli a régi helyén és a negvedik Magyar Köztársaság ki­kiáltásakor már ncgy. győzelmes eredményekre visszatekintő, dolgos­szabad nép ünnepelhette ezt a dflrtő eseményt. Mai köztárasSá­gunkban a negyedik Magyar Köz­társasáttDnn benne él 1S43 és 1918 köz'ársasáyalralc hagyománya és öröksége is de különösen b-.rne él 1919 öröksége. Mindazt végre­hajiottuk. amelyért ezek a köztár­saságok küzdött-k. de még 'öbbet is tettünk ennél. Szé'zúztuk a nagybirtokokat, eltüntettük a feu­tdáiio mas-adványokat. vele felsza­badult a hárommillió agrárprole­tár és a dolgozó parasztság széles tömege. Mindezen túl ez a köztár saság teremtette meg a munkás­osztály hatalmát és kezdie meg szövetségben a dolgozó néppel, el­sősorban a dolgozó parasztsággal a szocializmus építését. így vált ez a Köz'ársaság feladataiban és je­lentőségeiben is többé, nagyobbá az eddigieknél: a nép köztársasá­gává, Magyar Népköztársasággá. A legjelentősebb, a legdöntőbb­de ugyanakkor a legbiztatóbb kö­rülmény Népköztársaságunk életé­ben az a tény, — amelyet minden jóslás nélkül megállapíthatunk, — hogv ez a Köztársaság már nem bukhat el. Nem bukhat el, mert. alapvetően mások mind a belpolitikai, mindpedig a külpoli. tikai tényezők, mint az előbbi há­rom Köztársaság idején voltak. Belpolitikánk a Párt töretlen iránymutatására, a munkásosztály veze.ésére és minden megnyilatko­zásában a dolgozó nép legszéle sebb rétegeinek akaratára épül fel. Külpolitikánk a mult rendszer so­viniszta uszításával, imperialista törekvéseivel szemben a népek kö­zötti békés együttműködésre, más népek jo-gainak tiszteletben tartá­sára, de legfőképpen a Szovjet­unióval, a béketábor vezető-erejé­vel való szoros barátságra épül. Mindez olyan megingathatatlan erőt jelent, amelyet; hasztalanul tá­madnak a mult letűnt hatalmassá­gai. de hiába támadnak a jelen világuralomra törekvő kalando­rai is. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy elbízzuk magunkat, hogy megfeledkezzünk a ránk leselkedő veszedelmekről megfeledkezzünk a kapitaiüsta, imperialista környezet­ről. amely veszélyezte'heti eddig! eredményeinkiet. de veszélyezle>he tl további fejlődésünket is. Eredményeink megszilárdításáért és jövőnkért még az eddiginél is fokozottabb mértékben harcolnunk és dolgoznunk kell, ö éves ter­vünk hatalmas perspektívát nyit meg magyar népünk előtt, de a ki­tűzött célokat csak még fokozot­tabb munkával, a tervgazdálkodás legpon'osabb betartásával, a mun­kaversenyek kiszélesítésével, a ma­gyar nemzet minden erejének tervszerű összefogásával tudjuk elérni. Továbbra is a magyar mun­kásosztálynak kell élenjárnia cél jainik elérésében. A magyar mun­kásosztálynak kell előljárnia, amelynek elévülhe. etlen érdeme vannak és amint Rákosi elvtárs megállapította, ..megvan benne a poliikal tudás, a szervezettség, a fegyelem, az áldozatkészség és a hivatottság arra. hogy min; a ma­gyar dolgozó nép vezető osztály? meg tudjon felelni azoknak a fel­adatoknak, amelyeket » történelem rárótt Ezért vezeti népünket továbbra ls Pártunk irányításával a magyar munkásosz.ály a szocializmus ép: lésének ú ján. Az építésből kivesz részét a munkásosztály legfőbb szövetségese a dolgozó parasztság de kiveszik részüket a néphez hű szellemi dolgozók is. Ez az össz:­fogás biztosítja életszinvonalunk fokról-fokra való emelkedését, biz­tosi ja, hogy a Magyar Népköztár­saság erős tagja lehessen a béke tábornak. Magyar Népköztársaságunk nem ekar évszázados rabság után újabb rabságba esni. az amerikai imperialisták nyomorúságot hozó rendszerének szolgájává lenni. 1!' nem kérünk a segély helyeit csa­pást hozó Marshall-kölcsönbő' nem kérünk az imperialista zsold­ban álló scelbáik és mochok vére sortüzei bői, és nem kérünk — Ti to népnyúzó poli iká.iából sem. Mi a szabadságért küzdő népek hsr cá' támogatjuk, mi abban a rend­szerben akarunk élni, amelyben becsületes munkájáért megbecsü lésbon, jutalomban, emberi jo-ai nak legmesszebbmenő tisz;e!etber tartásában részesí ik a dolpozéka' vagyis a szocializmust építő nép' demokrácia, a Magyar Népköztár saság rendszerében. A Szovje'unió által hozott fe szabadítással, a Népköz;árSasápgs'. valóban új értelme let: az életnek ebben az országban, új értelme lett a munkának s minden dolgozó látja, tapasztalja, sajátmaga jobl élé én érzi ennek az új éleinek ér leimét s ezér szólal meg ma ls t újból és újból boldog milliók aj kán, hogy „Sljen a Közfársesáz!" Ldkös Zoltán. . A Szovjetunió ujabb segítsége a magyar iparnak A magyarországi szovjet java­kat kezelő hivatal megbízottai tegnap ünnepélyesen átadták a Szocialista Szovjet Közársasá­gok Szövetsége és a Magyar Népköztársaság kormányai kö­zött az 1949 december 31-én kö. lőtt egyezmény értelmében az ed­dig szovjet tulajdonban lévő. Ma­gyarországon védett, mintecv ki lencezer szabadalmat, melyeket a magyar ipar szükségletei sze­rint felhasználhat. A Szovjetuniónak ez a lépése is kifejezője annak a politikának, amellyel a Szovjetunió eddig ia támogatta építésünket és előse­gítette a szocialista fejlődést. » Holnap tárgyalja a szegedi megyei bíróság rögtönitélő tanácsa a gyiihos huláhbanda ügyét A belügyminisztérium sajtó­Osztáya közli: 1950 január 3-án, Lengyelká­polnán állati kegyetlenséggel meggyilkolták Kbs Imre újgaz­dát, a lengyelkápolnai MDP szer. vezet volt titkárát, a népi bi­zottság tagját. Az Államvédelmi Hatóság ál­tal lefolytatott nyomozás megál­lapította, hogy a gyilkosságot a jugoszláv UDB, a jugoszláv titkos rendőrség ügynökei által irányított illegális kulákszervez, kedés tagjai követték el. A szer­vezkedés vezetői Horváth István és Császár János lengyelkápol­nai kulákok voltak, akiket Pendzics Gyuro szabadkai UDB tiszt ügynökei szerveztek be a jugoszláv kémszervezet szolgá. latába és irányítottak. Horváth István és Császár János jugo szláv megbízóik utasítására ku­lákokból és a népi demokrácia más ellenségeiből illegális szer­vezetet hoztak létre a demok­ratikus rendszer elleni terrorcse­lekményekre. Horváth és a szer­vezkedés legtevékenyebb tagja, Bodó István, titkos megbeszélé­seken ismertették a kulákokkai jugoszláv megbízóiktól kapott feladatot: ártalmatlanná kell tenni a dolgozó parasztság ve­zetőit, akadályozni kell a terme­lőszövetkezetek kifejlődését. Be­számoltak arról, hogy Jugoszlá­viában a kulákoknak jó megy a soruk, visszakapták földjüket, ott üldözik a kommunistákat. A szervezkedés eredményeiről Hor­váth egy nála jelentkező titkos futáron keresetül beszámol'­Pendzics Gyúrónak. Az illegális szervezkedés utol só megbeszélésén a jugoszláv futár utasítására név szeriní meghatározíák azokat a balol­dali személyeket, akiket minden, képpen el kell tenni láb alól. Ennek megfelelően január 3. án Bodó István maga mellé vet­te Császár János fiát, Császár Antalt és ördögh Imrét, akikkel az esti órákban meglesték az idős Kiss Imrét, összekötözték, a határba hurcolták, ahol meg­gyilkolták. Ezután a szervezkedésben résztvevő kulákok segítségével bujkáltak. Az Államvédelmi Ha­tóságnak hosszas nyomozás után sikerült elfogni a megszökött éa bujkáló gyilkosokat. A gyilkos Bodó István, Csá­szár Antal és ördögh Imre, va­lamint a gyilkosságra szervez­kedő kulákbanda vezetői, Hor­váth István és Császár János ügyét február 2.án, csütörtökön tárgyalja a szegedi megyei bí­róság rögtönítélő tanáesa. A Szovjetunió elismerte a Vietnámi Demokratikus Köztársaságot A Szovjetunió kormánya elis­merte a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányát. Erről a íagyjelcntŐségű lépésről szóló TASZSZ-közlemény ezt mondja: „Duk-kui, a Vietnami Demokrati­:us Köztársaság kormányának bangkongi képviselője január 19-én kormányának megbízásá­ból átadta Nyemcsinnek, a ozovjeteunió sziámi (taiföldi) köveiének, Ho-Si.Minh, a Viet­íami Demokratikus Köz'ársaság elnöke január 14-i felhívását, amelyben a világ valamennyi or szagának kormányát felszólítja eremtsenek diplomáciai kapcso latot a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. Január 30-án a szovjet kor­mány a felhívásra válaszul kö­zölte a vietnami kormánnyal hogy hajlandó diplomácia kap­csolatot létesítsen a Vielnami 'Demokratikus Köztársasággal •iUetve követel küldeni, valamint fogadni," Ho-Si-Minh felhívása a világ kormányaihoz Ho-Si.Minh, a Vietnami De mokratiku3 Köztársaság elnöké­ek január 14- felhívása, mely­re a TASZSZ-közlemény hvatko ik, így szól: „Az 1945 augusztus 8-i forra­lalom megdöntötte hazánkban a hpánok és franciák imperiahs­a hatalmát. így alakult meg a Vietnami Demokratikus Köztár íasóg. 1945 szeptember 2.án a Vietnami Demokratikus Köziár­laság ideiglenes kormánya a vietnami nép és az egész világ -rlőtt nyilvánosságra hozta a Vietnam függetlenségéről szóló nyilatkozatot. 1945 szeptember 13-áii a francia gyarmatosítók csapatai megtámadták Nambot 'Dél-Vietnam). 1946 március 3 ín a vietnami nemzetgyűlés megválasztotta Vietnam alkot­mányos kormányát. Francikor rzág 1946 március 6-án ideigle. aes megállapodást és 1946 szep­tember 14-én modus vivendit kö­tött Vietnammal. A francia gyarmatosítók azonban ennek ellenére és a francia nép béke­vágyával szembehelyezkedve, folytatták dicstelen háborúju­kat. Megteremtették BaO-Daj . bábkormányát, hogy segítségé­' vei alátámasszák hódító háború­jukat és becsapják a világot. A vietnami nép és hadsereg eltökélten védelmezi hazáját a francia gyarmatosítókkal szem­ben és bátran harcol. A végső diadal minden nappal közelebb kerül. Vietnam népe bátor harcával kivívta a világ együttérzését és támogatását. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya ünnepe lyesen közli a világ valamennyi országának kormányával, hogy kormánya a vietnami népet tör­vényesen képviselő egyetlen kor mány. A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kormánya a kölcsönös érdekek szem elől tartásával kész diplomáciai kap. csőlátókat teremteni bármely kormánnyal, amely tiszteletben tartja Vietnam egyenjogúsági, területi és nemzeti szuverenitá­sát. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának felhí­vására Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere, a köve kező választáviratot intézte Hoan­Min-Zianhoz, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság külügy­miniszteréhez: „A Szocialista Szovjet Köztár­saságok Szövetségének kormá­nya ezennel igazolja Ho.Si-Minh elnök január 14-i felhívásának vételét. Ho-Si-Minh elnök ebben a felhívásban diplomáciai kap. csőlátók létesítését ajánlotta va­lamennyi kormánynak. A szovjet kormány megvizs­gálta a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának ja­vaslatát, számi lásba vette, hogy a Vielnami Demokratikus Köz. társaság az ország lakosságának túlnyomó töibbségét egyesíti. A szovjet kormány elhatárzota, hogy diplomáciai kapcsolatot létesít a Szovjeunió és a Viet­nami Demokratikus Köztársaság között, követet küld, illetőleg fogad." A mamnsnai rtpOlőgépayér úz'mél megtagadták a lo haiti os harci repíMgépek gyártásit A Marseille melletti Marigua­neban lévő nasrv repülőgépgyár 1600 munkása elhatározta, nagy meglagadja a gyárban folyó lök hajtásos harci gépek gyártása . Egy munkásküldöítsée az igaz­gatóság épülete elé vonult, nogy közölie a dolgozók elhatározását. A gyárat a rohamrendőrök el­fogla'ták. A marignanei repülő­tér műhelyeinek 600 munkása tii takozásul abba hagyta a munkát. A marseiilei teherpályaudvar dolgozói megtagadták egy beér kezeti hadianyagszerelvény ki­rakását. A Salaise nevű hadianyagszál. lító hajó, melynek berakását na­pokkal ezelőtt a la pal­licei dokkmunkások megtagadták, még mindig a kikötőben vei zta­gel. Sok francia város elöljárósága a lakosság kívánságára, határo­zatban követeli az atómfegyver betiltását A gyárakban üzemek­ben. ir kólákban. százszámra ala­kulnak meg a békevédelmi bi­zottságok. A marokkói vasutassztrájk egyre nagyobb méreteket ölt. A 9 nap óta tartó vasutasaztri jk­ban, amelyet a CGT támogatásá­ról biztosított, a marokkói vas­utasok 90 százaléka vett részt.

Next

/
Thumbnails
Contents