Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-18 / 15. szám

Szerda, 1990. Január 18­SZTÁLIN: LENIN ELVI SZILÁRDSÁGÁRÓL (A Kreml-i tanfoiyam hallttatómah estélyen 1924 január 28-an lurtott beszédéből) A Párt vezéreinek meg kell be­csülniök Pártjuk többségének véle­ményét. A többség olyan erő, mely­lyel a vezérnek számolnia kell. Le­nin ezt épp oly jól tudta, mint minden más pártvezetö. De sohase vált a többség rabjává, különösen akkor nem, ha a többségnek nem volt elvi alapja. Voltak olyan pilla natok Pártunk történetében, mikor a többség véleménye, vagy a Párt pillanatnyi érdekei összeütközésbe kerültek a proletáriátus alapérde­keivel. Ilyen esetekben Lenin habo­zás nélkül, határozottan az elvi szilárdság oldalára állt a Párt többségével szemben. Mi több: nem félt attól sem, hogy ilyen esetekben a szó szoros értelmében egymaga foglaljon állást mindenki ellen, ar­ra számítva, hogy mint gyakran mondotta: ,,Az elvi politika az egyetlen helyes politika." Különösen jellegzetes ebben a tekintetben az alábbi két tény: Első tény: Az 1909—1911 közötti időszak, amikor az ellenforradalom szétverte, a Párt egészen felbomló­ban volt. A Pártba vetett hit el­vesztésének időszaka volt ez, az az idószak, amikor a Pártot nemcsak intellcktuelek, hanem részben a munkások is tömegével hagyták el, az illegalitás tagadásának periódu­sa, a likvidátorság és széthullás ideje. Nemcsak a mensevikek, a bolsevikok is frakciókat és áramla­tokat alkottak akkoriban, amelyek legnagyobb része el volt szakadva a munkásmozgalomtól. Tudvalévő, hogy éppen ebben az időszakban keletkezett a földalatti munka tel­jes likvidálásának és a munkások legális, liberális, Sztolipin-féle pártba való szervezésének eszméje. Lenin volt akkor az egyetlen, akit nem ragadott el az általános jár­vány, aki magasra tartva a párt­gondolat zászlaját, bámulatos türe­lemmel és páratlan szivóssaggal tö­möritette a Párt szétszórt és szét­vert erőit — küzdve minden aésen nevezendő pártellenes áramlat ellen a munkásmozgalmon belül, hallatlan bátorsággal, példátlan kitartással védve meg a pártszerüséget. Ismeretes, hogy ebben a pártsze­rűségért folytatott vitában Lenin lett aztán a győztes, Második tény: Az 1914—1917 kö­zötti időszak, az imperialista hábo­rú dühöngésének korszaka, amikor minden, illetve majdnem minden szociáldemokrata és szocialista párt, beleesve az általános hazafias bó­dulatba, a hazai imperializmus szolgálatába szegődött. Ez volt az az időszak, amikor a II. Internacio­nálé meghajtotta zászlaját a tőke előtt, amikor a soviniszta hullám­mal szemben még olyan emberek sem állták meg a helyüket, mint Plechánov, Kautsky, Guesde és má­sok. Lenin volt akkor az egyetlen, illetve majdnem az egyetlen, aki fölvette az eltökélt harcot a szo­ciálsovinizmus és a szociálpacifiz­mus ellen, leleplezte a Guesdek és Kautskyak árulását és megbélyegez­te a középen ingadozó „forradal­márok" felemásságát. Lenin tudatá­ban volt annak, hogy mögötte je­lentéktelen kisebbség van, de nem tulajdonított ennek döntő jelentő­séget, mert tudta, hogy az egyetlen helyes politika, melynek jövője van: a következetes internacionaliz­mus politikája, mert tudta, hogy az tlo{ politika az egyetlen helyei politika. Ismeretes, hogy ebben az új Inter­nacionáléért folytatott vitában is Lenin lett a győztes. ,,Az elvi politika az egyetlen he­lyes politika" — ez az a formula, amelynek segítségével Lenin új „be­vehetetlen" állásokat vett be ro­hammal és a forradalmi marxizmus részéra a proletáriátus legjobb ele­meit meghódította. Svájc elismeri a Kinai Népköztársaságot A svájci szövetségi tanács kedden ügy döntött, hogy de jure elismeri a Kinai Népköztársaság kormányát. Egységes irányitássa!, az oktatás és nevelés megjavításával szervezik át iparos­és kereskedő-tanuló iskoláinkat Az 1950—51-es tanévben már minden iparostanuló intézményt, otthont, iskolát és műhelyt a munkaerőtartalakok hivatala irányít. Azok, akiket segéd, il­letve betanított munkásokból képeznek át szakmunkásakká, a jövőben is az egye3 minisztériu­mok irányítása alá tartoznak. A kisipari szakmunkásképzés elmaradott, korszerűtlen volt. Ez­ért a súlypontnak a kisiparról a gyáriparra kell áthelyeződnie. 1948—49-ben például 58.000 ipa. ro« tanul óból 46.0CO működött a kisiparban. 1949—50-ben már 27.000 iparostanulót szerződtet­tek a gyáriparban, vaervi? 60 ezer iparostanuló közül hatezer másod- és harmad.vessel együtt — több mint fele — 33.000 dol­gozik a gyáriprrban. A jövő tanévben megszüntetik az általános jellegű iparostanu­ióiskolát. Valamennyi oaztálvt, sőt lehetőleg magukat az isko­lákat is szakosítják, vagyis az egy foglalkorátt. egy szakmát hnnulók egvütt lesznek. Két­ségtelen, hogy ez a rendszer a tanulmányi színvonal és az ok­tatj'is minőségének nagyarányú fejlődését hozza. A murikaenőbartalékok hiva­tala minden szakma valamenv­nyi tantárgyára pontos tanter­vet dolgoz ki, sőt jövő őszre tankönyvet, is kibocsát. Az 1950 —51-es tanévben tehát már min den inarostanuló tankönyvből is tanulhat majd. Az óraszámot he ti 11-ről 18-ra emelik és ebixT 12 órában foglalkoznak majd a szakmai tantárgyakkal. A nagyszabású terv megfele­lő tanárokat és oktatókat köve tel, ezért a munkaerőtartalékok hivatala' még januárban 7 hóna pig tartó műszaki tanárképző tanfolyamot indít. Ezen 550 üze mi munkást képeznek ki iskola-' okta|óvá. Ezenkívül az iparosta nuló otthonok számára is új j gaz Tatákat és nevelőket ké peznek ki. összesen 250 dolgozó' képeznek ki ezeknek a feladatok nak az ellátására jÓfOGl ¥ocwm% Minden *mosdáshoz*ho:z2atartqz i K* • # io Előkészületek Lenin haldia évfordulójának megünneplésére A Magyar-Szovjet Társasig or­szágszerte megemlékezés! ünnepsé­geket rendez Lenin halálának év­fordulója alkalmából. Az ünnepsé­geken helyi elóadók ismertetik Le­nin dicsőséges és harcokkal teli életének történetét s • harcos élet eredményeit, amelyek új fejezetet nyitottak az emberiség történetében. Az évforduló alkalmából a Ma­gyar-Szovjet Társaság 16 képből álló képhfradót ad ki Lenin életének fóbb eseményeiről. A Műalkotások NV 12 képből álló Lenin-mappát adott ki. A lenyomatok a legkivá­lóbb szovjet festőművészek alkotá­sairól készültek. Lenin halála évfordulójának meg­ünneplésében a MOKÉP is részt­vesz. A fővárosban ás a vidéken január 21-én mutatják be az sz al­kalomra készített Lenin-dokumen­tumfilmeket. Előadásokon, feloMsokon ismertetik a szőrei dolgozok előtt Lenin életet és alkoié monkáját Moszkva gyáraiban és üzemeiben a propagandisták és agitátorok elő­adásokat tartanak „26 év Lenin nélkül, Sztálin elvtárs vezetésével a lenini úton" cimmel. A pártszerve­zetekben kiállításokat rendeznek Lenin emlékére. Leningrádban ezekbea a napok­ban különösen sok látogatója van a központi Lenin-múzeum fiókinté­zetének. A város ipari vállalataiban felolvasásokat és előadásokat tar­tanak Lenn életéről és forradalmi tevékenységéről. Kievben nagy kiállítás nydt meg, ,,V. I. Lenin és Ukrajna" dmmel. A központi Lenin-múzeum kievi fiókintézete kiállítást rendez Le­ninnek és Sztálinnak, a Szovjetunió és mis országok népei nyelvén ki­bocsátott munkáiból. SzÉ ZELfEGYZETEK lz amerikai bányászsiakszenrezeljobboidaH vezetője, Lewis ufasfta* adott- hogy 56:000 Bz.tráJkoló nyugatpermsylvaniai beroaszénbányász is­mét vegye fel a murikét. Lewis, a kipróbált munkásáruló azonban kel­lemetlen meglepetéssel tapasztalhatta, hogy működése egyre jobban le­lepleződik az amerikai munkásosztály előtt. Utasítását mindössze 11.000 bányász tartotta be, 45.000-en tovább sztrájkolnak. Ugyanakkor Ohio tájamban újabb négyezer bányász sztrájkba lépett. Lewisnak sincsen nagyobb becsüle|e már az amerikai bányászok előtt, mint Léon Blum­n&k a francia munkásosztály soraiban. A(tl«« angol miniszterelnök a választások során régi keletlon­doni, Stepney nevű kerületében akart fellépni. Kellemetlen meglepeté­sére azonban a Kommunista Párt phil Piratint, a rendkívül népszerű kommunista képviselőt jelölte. A'ttlee úr, aki nyilván tisztában van ra­ját népszerűtlenségével, nem merte felvenni a harcot Piratin elvtárs­sal, s más kerületet választott. Itt viszont Hu<chinson baloldali függet­Jen munkáspárti képviselő az ellenfele s könnyen lehetséges, hogy Aftlee ez elől a próba elől is megfutamodik. Nehéz dolga is lehet m választásokon egv olyan párf vezetőjének, amely előző választási igére. •éjből egyetlen egyet sem váltott be. I British Commonwsallh (Brít Államközösség) colomból értekei tótén, mint a résztvevők mélabús nyilatkozataiból kiderült, egyetlen kérdésben sem sikerült megegyezésre jutni. Az államszövetség valn­mennyi tagja beleértve magát Nagybritanniát ls — többé-kevésbbé függő viszonyban ven az USA Imperialistáitól. Ez az oka anmnta, hogy nem történt döntés. Amíg a gazda meg nem szólal; a cselédek sem mernek véleményt nyilván!(jani. . A TilO'banda lapja, a belgrádi Borba dühösen támadja • jugoszláv bányászokat, mert sorozatosan megtagadják, hogy dolgoz, zartak az angol-amerikai imperialisták kezére átjátszott bányákban. A tifoisták. fasiszta recept szerint különleges osztagokat vezényeltek a bányákba, hogy terrorizálják a munkásokat. Az eredmény: a bá­nyászok fokozott ellenállása. Hiába dühöng a Borba, a jugoszláv dolgozók egyre elszántabban harcolnak Tito.Rankovics orgyilkos és kémbandája ellen. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa választása tiszteletére rendezett szocialista munkaverseny ékes megnyilvánulása a lángoló szovjet hazafiságnak „Szélet méreteket ólt a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa választásá­ra kezdeményezett szocialista mun­kaverseny" ctmü vezércikkében Írja a Pravda: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendelete a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa választá­sának megtartásáról, az egész or­szágban a szocialista munkaverseuy hatalmas fellendülését váltotta kf. „A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa vá­lasztásának napját új munkasike­rekkel ünnepeljük, dicsőség a sze­retett hazának." — A Csendes-óce­án partjától Balti-tengerig, a Kaukázustól a Sarkvidékik harsog ez a felhívás. Az ipar, a közlekedés és a mező­gazdaság minden ágában a legkü­lönfélébb foglalkozású emberek mil­liói vállalnak ezekben a napokban új, fokozottabb kötelezettséget a szocialista mnnkaversenyben. A hatalmas munkafellendűlés is­mét ékes megnyilvánulása a lángoló szovjet hazafiságnak, erszágunk sokmilliós dolgozó tömege kiapad­..sl&lau alkotó, energiá'.Inak, forró szeretetüknek és határtalan hűsé­güknek szocialista bazáluk, a bol­sevikok dicsó jártja, a rzeviet kor­mány, a kommunizmus oagy vezére, Sztálin elvtáis iránt. A Szovjetunió Legfelsőbb Tani* csa legutolsó választása óla négy év tel el. Ez alatt az aránylag rövid idő alatt iparunk, mezőgazdaságunk, a tudomány és a kultúra hatalmas lépést tett a feilődés terén. Sikerünk a Bolsevik Párt, a nagy vezér és lanttó, Sztálin elvtára bölcs vezetésének eredménye, aki a szovjet emberek millióit lelkesíti az, önfeláldozó munkára, egyetlen cél felé irányítva alkotó erőiket, a kommunista társadalom építésére. A NEP SZERETETE Lenin alakját sok emlékmű örö­kíti meg, de a legértékesebb — a nép iránta megnyilvánuló szeréie­le. Ez elhamvaszthatatlan és örök időkre szóló. Ez ajándékozza meg a szovjet népet hittel és erővel. Amikor az állam vezető tisztjét Le­nin művének folytatója, Sztálin vette át és vezette tovább a Szov­jetuniót a kommunizmus felé, e szeretet ihlette meg a munkások és parasztok munkáját, amellyel a sztálini ötéves terveket valóra vál­tották. Ez a szeretet vitte gvőze. lemre a szovjet hadsereg katonáit az ellenséggel szemben vívott csa­tákban. A Lenin iránti szeretet tettekre Indít és hősteltekre buzdít. Nagv csodatevő erő rejlik a Lenin és mű. vének folytatója, Sztálin iránt ér y.ctt szeretetben. Gorkijban, Moszkva melleit, van egy meggyes-kert. A meggyfák tör­zse csomós, hajlott — úgy tűnik fel, hogy kemény harcot álltak ki '.élezésükért. E kis kert története I923.ra nyúlik vissza, amikor a gluhovkai textilüzem munkásai és -nunkásnöi elhatározták, hogy kül­döttséget menesztenek Gorkiba, Le­ninhez. A küldöttségnek az volt a feladata, hogy beszámoljon az •kzem termelési sikereiről. A kül­döttek 18 vladimirí meggyfa-cseme­tét és egy vörös inget vittek Le­ninnek, abból a vászonból, amelyet a legjobb szövőnők készítetlek. Moszkván keresztül utazlak. A fővárosiak figyelmét felkeltették a gluhovkaiak, kezükben vitték a facsemetéket. Kiváló munkások és munkásnők voltak a küldöttség tagja, mint Holodova, Mojszejeva és mások. Elhagyták Moszkvát és akkor egyikük, Kuznyecov így szólt Ho­lodov 'hoz: — Te! Amikor Lenin elvtárshoz érkezünk, nehogy azonnal beszéd­be kezdj- Várj, hogy 6 maga be­széljen. Ne neheztelj, de gondold meg, hogy kihez megyünk!.,. Kuznyecov magas, hatalmas test­alkatú, szélesarcú és jóindulatú ember volt. Holodova orsózónő pe­dig Gluhovkában azzal vált közis­mertté — kimeríthetetlen munka­erején kívül — hogy sokai és gyor. san beszél. Es e szokását valóságos „háborúváfejlesztette azokkal szemben, dkik akadályozták, hogy mindig kiváló munkát teljesítsen az üzemben. Nos, ha más valaki lett volna Kuznyecov, a gyár kitűnő szere­lője helyén, Holodova „ülő módon" megfelelt volna neki. Dehát Kuz­nyecovot mindenki tisztelte és most Holodova is igyekezett őt biz­tosítani e tiszteletről: — Te vagy a küldöttség elnöke, tied az első szó. De ha Lenin elv­társ kérdez, nem fogok hallgatni. Ne félj. 6 tudja, hogy mi, mun­kásemberek, csak úgy beszélünk, ahogy tudunk. Gorki közelében letévedlek az útról, szerencsére azonban akadt útbaigazítójuk, egy gorki paraszt személyében. — Leninhez? kérdezte. —So­kan keresik öt, de beteg és azt mondjáfk, senkit sem fogad. Előre, láthatólag azonban benneteket fo. gadni fog, fi messziről jöttök. — A paraszt a facsemetékre muta­tott: — Ajándék?... Kuznyecov igennel felelt és megmutatta az inget is. A paraszt a vörös Ing láttán elismerően bó­logatott: Ez igent Ellenben a facseme­téket hiába hoztátok! Van ill gaz­dag park, kert... Ámbár, mint mondják, Vladimír Iljics nagyon s- -et minden fát, növényt. Van a parkban egy öreg tölgyfa, azt már rég ki kellett volna vágni, de Le­nin rendelkezésére körülkerítették és nézd csak meg, hogyan fejlő­dik! ... A házban a küldöttséget Vladi­mír Iljics nővére fogadta, majd hamarosan kmyilt az ajtó és meg­jelent Lenin. Mindnyájukat üdvö­zölte és leültette őket. Átvette az üzem munkásainak levelét és az ajándékokat. Azután figyelmesen hallgatta a küldöttek szavait a gluhovkaiak életéről és munkájá­ról. Sikereik látható örömet okoz­tak neki. Amikor elbúcsúztak, Kuznyecov megölelte Vladimír lljicset és így szólt: — Mielőbb gyógyulj fel. Len{n elvtárs. Én kovács vagyok és sza­vamat adom neked, hogy összeko­vácsoljuk mink azt, amit veled együtt tervbe vettünk! A glxfhovkaíatk meggyfáit elül. tették, bár a kertész nem remélte, hogy megfogamzanának. Novem­ber túlságosan késői hónap ahhoz, hogy gyümölcsfát üttessenek és ez az ősz kivételesen igen esős vott. Januárban, akkora fagyok köszön­töttek be, hogy ritkaság volt: túl a 40 fokon. De a gluhovkai meggy­fák kiállták a kemény hideget és ma is buján virágzanak a kert­ben. Törzsükön meglátszik az idő minden vihara — az 1940. évi Moszkva 'körüli nagy fagyok és más viszontagságok emléke. A szeretet ültette el e fákat, (ártotta életben és virágoztatja év­ről-évre mind dúsabban, Lenin szerefte népét, amelynek mindig jobb életéről álmodozott és harcolt is ezért az álomért, hitt benne. A nép pedig megajándékozta Lenint szeretetével, majd e szeretetet to. vább ruházta Sztálinra, akinek ve­zetés'vel Lenin álmát valósággá változtatták. Erről a szeretélről tanúskodik a aoriki meggyes-kert.

Next

/
Thumbnails
Contents