Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-15 / 13. szám

NEM GYŐZTEM BETELNI A SOROKKAL Győri István pusztamérgesi traktoros levele Fehér Lajos riportkönyvéről 10 AKIKRE büszkék vagyunk... Az idősebb, több szakmai tapasztalattal rendelkező elv.ármk mögött a munkában a fiatal. 18 éves Szóll Erzsébet s«m akar elmaradni. Széli Erzsébet elvtársnő az első Szegcdi Cipőgyár ifjúmunkása. Normáját 166 száza. Iákban teljesíti. Szeret dolgozni — mondja többször —, mert ez. ze] valamennyi dolgozó érdokét szolgálja. Becsületesen végzett munkáia mellett, mint ifjúmunkás SzIT vonalon is jelentős, eredményes munkát végzett 166 százalékával példaként áll a többi ifjútársa előtt és tudását igyekszik a többieknek is á adni. hogv ezzel is a szocialista munkaversen v kiszélesedését segítse elő. A sztálini műszakban — Sztálin elvtárs Iránti szere eto folytán — 252 százalékot ért el. Ezzel bebizonyította az. liogv ő ls azok között az ön udatos dolgozók között halad. akik a Szovjetunió sztahánovis iáinak nyomdokain haladnak. Széli Erzsébet elvtársnő most tagjelölt Munkáját továbbra Is becsületesen végzi, hogv n. tag. jelöltség után. méltó leeven arra. hogy » magyar munkásosztály élcsapa ának. a Magyar Dolgozók Pártja tagjai sorába felvegyék. x Abonyi József a DÉMA cipőgyár dolgozója. Ráköti elvtárs augusztus 31-i beszédét hallgatva 6 is megértette azt, hogv munkánkat „ szocializmus mielőbbi felépítéséért még becsületesebben is őntudatosabban kell végezni. ö lépett n DÉMA cipőgyárban az elsők között egyéni vei senyre és termelékenységét jelentékenyen fokozta. De becsületesen kivette részét a munkaver tény megszervezésében is A sztálini műszak előtt 149 száza lékot ért~el s hogy Sztálin elvtdrr születésnapját méltóan ünnepelje. 149 százalékát 305 százaléké, emelte fel^ — Ezzel kös.zönöm meg mind azt. amit Sztálin elvtárstól, a dicsőséges Szovjetuniótól kap lam és kapott az egész mngya dolgozó nép — mondotta arriikoa sztálini műszakot befejezte. Most normáját 187 százalék ban teljesíti. Mint a Magya Dolgozók Pártjának tagja, a pártmunkában is jelentősen kiteszi részét. Abonyi József elvtárs nem elégszik meg 187 százalékos telje titményévtl. hanem még ezt ü fokozni fogja mert tudja, hogy a termelékenység fokozása egyik alapvető feltétele ötéves ter vünk sikeres befejezésének. Ismerd meg a szovjet emberek ( életét kulturá'át, Lép| a Magvar—Szoviel Társasagba. [ Ujérl számunkban versenypályázatot hirdettünk Fehér Lajos „öt hét a világ legfejlettebb mezőgazdaságában" című könyvével kapcsolatban. A pályázat cfme: Hogyan tetszett a könyv és mit lehetne nálunk is megvalósítani? Szerkesztőségünkbe érkezett levelek beszá mólnak azokról az élményekről és tapasztalatokról, amelyeket a könyv olvasói szereztek a könyv tanulmányozása során. Itt közöljük Győri Istvánnak, a pusztamérgesi gépállomás traktorosának levelét. • Napi munkám végeztével vettem kezembe Fehér Lajos „öt hét a világ legfejlettebb mezőgazdaságában" című könyvét, amelyet a Szovjetunióban járt magyar parasztküldöttség tanulmányútja alkalmából írt. Mióta a Szovjetunió dicsőséges Vörös Hadserege felszabadított benünket, nagy figyelemmel kísértem és ragadtam meg minden alkal mat, ha valamit a Szovjetunió népéről és annak életéről olvashattam. Nem tudtam abbahagyni ennek a könyvnek olvasását, különösen amikor elérkeztem ahhoz a részéhez, amely a kolhozokról, a kolhozok dolgozó parasztságának életéről ír. Nem győztem betelni a sorokkal, amelyből olvashattam, hogy milyen gazdálkodás van a Szovjetunióban, milyen élete van a parasztságnak Megismertem a könyvből a kolhozt, amitől a magyar parasztság egy része még mindig idegenkedik, nem Ismeri még eléggé és így ijesztgetheti vele a falusi reakció, a kulákság. Ajánlom ezt a könyvet minden dolgozó paraszttársamnak, hogy olvassa és terjessze, ha ezt olvasta, akkor meglátja, hogy igenis, van szép, nyugodt élet, nem kell rettegnie, hogy mi lesz vele. ha megöregszik, mint az a múlt rendszerben volt. Megtudhatja a könyvből, hogy van olyan élet, ahol nem ütik dobra feje főiül a házat, nem űzik ki saját házából, mert a kolhoz gondoskodik minden tagjáról. A kolhozban minden tag nyugodtan alszik és ébred, mert tudja, hogy biztosítva van megélhetése, jővöje. , Megtudjuk még a könyvből azt is, hogy milyen gépekkel dolgoznak a kolhozparasztok Láthatjuk, hogy nem kell nekik egész nap menni az eke után, mint őseinknek és még a közelmúltban nekünk magunknak is. A mezőgazdasági munkálatok százszázalékát géppel végzik. Minden munkálathoz rendelkezésére áll a kolhoznak a gépállomás mindenféle fajta erőgépe. Ezenkívül még sok mindent tudhatunk meg a könyvből, különösen mi, gépállomási dolgozók, ha olvassuk és tanulmányozzuk. Én is sok tapasztalatot gyűjtöttem a könyvből és érzem, hogy eredményesen tudom majd fölhasználni ezeket a tapasztalatokat munkámban, az eddiginél is jobban segíthetem majd elő dolgozó paraszt társaimnak felemelkedését, boldogulását és elősegíthetem több és jobb munkával az ötéves tervet. Én annyit mondok, hogy nekem nagyon tetszett a könyv és azt hiszem, meg fogja nyerni minden dolgozó társam tetszését, aki csak elolvassa, ugyanúgy, mint jómagamét. Győri István traktoros pusztamérgesi gépállomás. Vasárnap, 1950. Január 6. AZ „UJ VILÁG" legújabb száma ismerteti a szovjet termelés, művésset és irodalmi élet legújabb eseményeit. „Egy regény leckét ad a vállalatvezetőnek" címmel Gyárfás M'klós ír cikket. Azsájev: „Távol Moszkvától" című könyveről, amely valósággal kézikönyv a szoclcclista vállalatvezetés elsajátításához, ,JLészüljünk a Lenin-Ünnepségekre" címmel Kóltai Istvánné a nemzetközi munkásmozgalom és az egé*z világ lángeszű vezére: Vlad'mir Iljics Lenin halála évfordulójáról emlékezik meg. A Magyar-Szovjet Társaság nagybudapesti szervezési osztálya „ElőfizetésSzerző versenyünk győztesei" című cikkben közli, hogy a vidéki városok közül Szegedlett az első az „Uj Világ" előfizetésszerző versenyben. A szegedi MSzT szervezet 5300 előfizetőt szerzett, ezért első díjként egy hangos keskenyfilmvetítőgépet kap. Ezt vasárnap délután adja át a központi kiküldött. „Munkaerőgcczdálkodás « Szovjetunióban" című cikk részletesen beszámol arról, hogy a munkaerőtartalék képzésének minden költségét as állam vállalta magára, de beszámol a cikk az ipariskolák oktatási módszeréről tó. „Tanuljunk a szovjt építő ipartól" című képsorozat és a „Folyamatos gépesítés a szovjet építőiparban" című cikk a Szovjetunió fejlett, gépesített építőiparáról tájékoztat. Nyolo képből álló képsorozatot közöl az Uj Világ legújabb száma a moszkvai Metró uj vonaláról és részletesen ír a Szovjetunió legnagyobb textilgyáráról: a százötven éves Trjohgorkáról. Nyolcadik folytatását közti Mihail Solohov, a ,JIazáért harcoltak" című regényének. Részletes ismertetést nyújt az „Uj Világ" mindazokról az eseményekről, amelyek az elmúlt hét folyamán a MagyarSzovjet Társaság munkájában történlek. Cikkein keresztül nagy segítséget nyújt a dolgozóknak a termelés emelésének frontján is. Értékes könyvjutalomban részesülnek az „ Uj Világ" előfizetésszerző verseny szegedi nyertesei Az „Uj Világ" előfizetésszerző versenyét a Magyar-Szovjet Társaság vidéki szervezetei közül a szegedi nyerte. Jó munkájáért a szegedi szervezet hangos keskenyfilmvetítőgépet kapott. A gépet ünnepélyes keretek között ma délután fél hatkor adják át.. Ezalkalomraal osztja ki az MSzT központi kiküldötte az egyéni versenyben győztes dolgozóknak ls a jutalmakat. A legjobb szegedi előfizetésszerző Szurmai Endre, a Magyar Kender dolgozója, aki 172 előfizetőt szerzett, most aranykoazorus jelvényt és 16 szovjet könyvből álló könyvtárt kap! Tölgyes Gézáné a városháza dolgozója 142 előfizetőt szerzett. ö is aranykosaorus MSzT jelvényt és ezen kívül 13 kötetből álló könyvtárat kap. Rajtuk kívül még számos előfizetésgyüjtőt tüntet ki a Magyar-Szovjet Társaság könyvvel és aranykoszorus jelvénnyel. A filmvetítőgép átvétele és a díjak, jutalmak kiosztása után a Magyar-Szovjet Társaság színes filmelőadást rendez. Az ünnepségen és a filmelőadáson egyaránt minden dolgozót szívesen látunk. Röszke vezet a termelési szerződéskötés versenyében Növelik a konzervparadicsom és káposzta termelési területét Egyre inkább szélesedik Nagyszegeden a termelési szerződéskötési verseny. Ujabban Tápé község csatlakozott a versenyhez és tett Ígéretet, hogy január 25-1, a kitűzött határidő előtt hat nappal százszázalékig lekö tik a községre előirányzott terű letet. A versenyben jelenleg Röszke község dolgozó parasztjai vezetnek. Itt az előirányzott 723 holdból péntek estig 500 holdra kötöttek szerződést. Több községben kérték a dolgozó parasztok az előirányzott növényféleségeken kívül, hogy mis növénveket is, mint a konzervparadicsomot, káposztát is termelhessenek. Különösen sok termelő fordult ilyen kéréssel a földművesszövetkezetekhez Algyőn, Röszkén és Alsóközpomton. Itt legtöbben a konzervpar;. dicsőm termelésének lehetőségét kérték. Szatymazon káposztát szeretnének termeszteni nagyobb területen. A mezőgazdasági Igazgatóság kérésére most a Növénytermelíető Nemzeti Vállalat úgy intézkedett, hogy más megyékből az előirányzott növényféleségek kicserélésével növelik a konzervparadicsom és a káposzta termelési területét. ÉPÍTŐIPARI MUNKASOK KEPZESE A legutóbbi minisztertanácsi ha..irozat nagy horderejű döntéseket hozott a szakmunkáshiány leküzdésére. Ezek értelmében széleskörű oktatási hálózat iog kiépülni, egyészt a szakmunkások továbbképzésére, másrészt pedig a segédmunkásoknak szakmunkásokká való átképzésére. Az ötéves terv hatalmas építkezési programot bonyolít le. Ez természetes folyománya a gyors tempóban fejlődő iparosításnak, hiszen az új gyáraknak, üzemeknek épületekre, közművekre, a bennük dolgozó munkásságnak egészséges, modern lakóépületekre van szükségük. \z építőipar termelékenysége tehát (öntő fontosságú a többi ipar fejlőlése szempontjából. Éppen a fokozott igények miatt ebben az iparágban mutatkozik jelentős mértékben a szakmunkáshiány. Kőművesek, vasbetonszerelők, ácsok és munkavezetők nem elég számban álltak a munkaerőgazdálkodás rendelkezésére, hogy a hároméves terv során jelentkező szükségletet ki tudja elégíteni. Ezért határozta el a minisztertanács az építőipari segédmunkások szakmunkásokká való átképzését, hiszen az ötéves terv tóba még nagyobb lesz a munkás.zükséglet az építőiparban. Az átképzésnél elsősorban azokra t segédmunkásokra gondolunk, akik •bben az iparban már dolgoztak -.zakmunkások mellett. Tudjuk, hogy Pozsonyi Zoltán sztahánovista kőműves elvtárs ilyen segédmunkásokat vesz segítségül kimagasló teljesítményeinek az eléréséhez, Azoknak a segédmunkásoknak az átképzése, akik dolgoztak már szakmunkás mellett, könnyű lesz, hiszen a BERÉNYI ÁRPÁD mérnök falazás! fömunkát már tudják, a téglakőtés módját, a habarcsban a tégla elhelyezését már ismerik, legfeljebb a téglasorok vízszintezése, a fal függölegességének biztosítása, a nyílások pontos kifalazása az, amikben szakismeretüket tudatossá és biztossá kell tenni. Mivel hosszadalmas lenne a segédmunkásoknak a kőművesszakma minden ágában való egyidejű átképzése, a kőművesszakmát fel lehetne osztani: falazó, födémkészftő, vakoló, elhelyező és burkoló szakokra. Ezek szerint a szakok szerint speciál-brigádok alakulnának, melyek vezetője egy-egy sztahánovista kőműves lenne. Résztvennének a brigádban iparostanulók és nagyobb számban szakmailag fejlett és kevésbbé fejlett segédmunkások. E brigádok kiválóan alkalmasak lennének a segédmunkások átképzésére. A jól fejlődő segédmunkás azután fokozatosan átkerülne a többi spcciál-brigádokba, ahol addig dolgozna, mig az illető szakot teljesen elsajátította. Az összes szakokat végigdolgozó építőmunkásokból már ki lehetne választani a munkavezetésre alkalmas kádereket. A kőművesmunka szakosítása természetesen csak a szocialista gazdálkodásban lehetséges, ahol minden munkafajtára mindig elegendő alkalom van. A magánvállalkozás idején az építő szakma kisipari jelleggel birt, egy-egy kőműves kénytelen volt naponta két-háromféle munkát is végezni. Teljesen hiányzott a munkának a nagyüzemre jellemző szervezettsége és megosztása. A munkamegosztásnak ezen az alacsonyrendű fokán specialisták nem fejlődhettek ki. Az ötéves terv során azonban még egy-egy város körzetében is bö alkalom lesz a speciál-brigádok foglalkoztatására. Másik fontos tényező, amely az építkezések meggyorsítását és az ipar idényjellegének megszüntetését szolgálja, az épületelem-gyártás kifejlesztése és jó megszervezése. Az építőelemek — tetőszerkezet-alkatré. szek, nyílások feletti áthidalógerendák, üreges menyezet-elcmek stb. — gyárilag készülnek és készen kerülnek az épületre beépítés céljából. Ezeket az üzemeket házgyáraknak is nevezhetjük, mert kis épületek, főleg családi házak ilyen előre gyártott elemekből úgyszólván órák alatt felépíthetők és beköltözhetők. Sok dolgozóban él a vágy, hogy kertes családi-háiban lakjék. A házgyárak segítségével ez a törekvés olcsó és gyorsan megvalósítható. Az ötéves terv során létesülnek ilyen épületelem gyárak, melyek az építkezések önköltségét is tetemesen csökkenteni fogják. Javaslatunk az, hogy minden nagy építő Nemzeti Vállalat keretében működjék egy elemgyár. Ezeknek az üzemeknek a különböző országrészekben való elhelyezését, decentralizálását az indokolja, hogy az épületelemek súlyosak és terjedelmesek, szállításuk költséges és megterheli a vasútat. Szállítás közben rongálódásnak is ki vannak téve. A helyben való gyártás ezeket a káros tényezőket kiküszöböli. Az építőelemek gyártása a Szovjetunióban igen fejlett A keverőgépekből az anyag egyenesen a vibrátorok által mozgatott formákba kerül. A betanított munkás könnyű munkával csupán ellenőrzi a gépek működését. Az épületelem gyárak munkásainak szakoktatása és elméleti képzése rendkívül fontos. A vékony, kis keresztmetszetű darabok igen gondos összetételt igényelnek. A munkásnak ismernie kell a rendelkezésre álló anyagok szemcse-öszszetételét, a különféle kötőanyagok tulajdonságait ahhoz, hogy a leg! szilárdabb, legtömörebb tárgyakat a | leggazdaságosabb módon tudja előállítani, Építőanyag gyártásunknak ez a szektora a gyakorlatban aránylag fejletlen és kutatómunkával kell a legjobb módszereket megtalálni és kimunkálni és az építőipari munkásság közkincsévé tenni. Látjuk tehát, hogy sok a tennivaló, de mindennek az alapja építőipari munkásságunk szakmai tudásának kifejlesztése és elmélyítése. Természetes, hogy a kivánt szaktudásnak ideológiai fejlettséggel kell párosulnia. Bízhatunk benne, hogy szakszervezeteink és nemzeti vállalataink ezt az ideológiai és szakmai oktatást is jól fogják elvégezni Pártunk útmutatása és a minisztertanács határozatának szem előtt tartásával. Kiálli *s S7'8TS?la«s k'jrél. a sz ntiéz emeleti előcsarnok ban Vasárnap délelőtt 10 órakor nyitja meg Benkő Miklós elvtárs, a Szegedi Nemzeti Színház élmunkás igazgatója Sztanlszlavszkii. a nagy színházi rendező életéről és munkásságáról készített kiállítást. A kiállítás lelöleli nemcsak Sztaniszlavsr.h-f eleiét, hanem a moszkvai Művész Színház megnyitásától kezdve (Í898) az egész orosz, majd szovjet színjátszás történetét. A kiállítás megtekinthető mindennap egy órával az előadás megkezdése előtt a színház eme* leti dohányzójában.