Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-15 / 13. szám

Mi ii|i. HOC, }t*utr W. 7 Á SZTAHÁNOV-MOZGALOMRÓL Az Olasz Kommunista Párt nyolc követelése a válság megoldására A modenai tomeggyilkoaaág miatt Mfelentmltéh a városi prefektust éa a rendőrfőnökét Rákosi elvtárs augusztus 31-i beszédében arra hívta fel figyel­münket, hogy az egyéni vensenv­mozgalom a legszélesebben elter­jeszthető versenyforma és az az egészséges talaj, amelyből & ver. eenymozgalom egyéb formái ki­fejlődhetek. Rákosi elvtársnak ezek & szavai tökéletesen beiga­zolódtak. Egyéni versenymozgaL műnk kiterjed az ipar és közleke­dés úgy szói vén minden területé­re és ma már nagy és közép­üzemekben egyaránt, hatalmas úi kezdeményezések születtek meg az egyéni versenyzők soraiban. Sztálin elvtárs 70. születésnapjá­ra lelkes munkafelajánlások tör. téntek az egvéni versenyzők és a hrigádok részéről is. A szegedi Villanytelep brigád­jai például elvállalták, hogy Sztálin elvtárs születésnapjára 7 községet villamosítanak a me­gyében. Mint tudjuk, felajánlá­sukat túl is teljesítették. A sztá­lini műszak versenylendületébon nemcsak Lzegeden, hanem az egész megyében hatalmas ered­mények születtek meg. Csóti Jó­zsef vasesztergályos 1500 száza­lékot, Király József, a Szegedi Kenderből 1102 százalékot ért el. A hódmezővásárhelyi Állami Kötszövött gyárban, a makói, mezőhegyesi, szentesi, csongrádi üzemekben is hatalmas eredmé­nyek születtek. A z egyéni veisenymoagBloan­ból fakadó kezdeményezések közül azonban kétségkívül a leg­jelentősebb és messze túlnő a helyi viszonyokon a magyar •ztahánovista mozgalom. Musz­ka Imre, Horváth Ede. Kék Zol­tán éa a többi kimagasló telje sítményű dolgozók nevét ma már országszerte ismerik. De nem ke. véebbé ismerik megyei viszony­latban Pontyik Jolán. Zsombo­lyai Jánosné, Zombori András, Baráth Mihály s a többi sztafaá. noviták nevét, akik belátták azt, hogy a szocializmust csak az el­avult technika megújításával, a régi, rossznak bizonyult mód­szerek elvetésével lehet eredmé­nyesen építeni, A munkásosztály és a közvé­lemény a legnagyobb figyelemmel fordul nap mint nap teljesítmé­nyeink felé. Mindezek után fel kell ten­nünk a kérdést, mi tette lehető­vé a magyar sztahánovista moz­galom megszületését és mint a jelek mutatják, bíztató fejlődé­sét? Elsősorban Pártunk helyes útmutatása, az egyéni verseny, mozgalom tömegméretekben való fejlődése. Emellett azonban egyéb okok is szerepelnek. Sztálin elvtárs, a Satahánov-munkások első szov­jetuniói értekezletén a Sztahá­nov-mozgalom fejlődésének négy feltételét jelölte meg. ^ z első feltétel a munkások anyagi helyzetének gyöke­res megjavulása. ,,Az élet — mondotta Sztálin elvtárs — meg­javult, — vidámabb lett, már pedig ha az ember vidámabban él, akkor jól is dolgozik. Ha válság lenne nálunk, ha létezne nálunk a munkanélküliség, a munkásosz. tálynak ez a korbácsa, ha csúnya, szomorú lenne nálunk az élet, akkor nálunk semminő Sztahá­nov-mozgalom nem volna. A második okát a Sztahánov­mozgalomnak Sztálin elvtárs a kizsákmányolás megszűnte tété. ben jelölte meg. .Nálunk az em­berek — mondotta Sztálin elv. tán?, — nem a kizsákmányolók javára dolgoznak, nem semmitte­vők gazdagítására, hanem saját maguk, saját osztályuk, társadal­muk javára, ahol a hatalom a munkásosztály legjobbjainak ke zében van. Innen van az, hogy nálunk a munkának társadalmi jelentősége van, hogy nálunk a munka „becsület és dicsősé? dolga." A Sztáhánov-mozgalom harma­dik forrása az új technika. Énei­kül, új gyárak, új felszerelés nélkül a Sztahánov-mozgalom nem születhetett volna meg. Uj technika nélkül a technikai nor­mákat fel lehet emelni hétszere­iére, háromszorosára, de nem többre, mint azt * mi sztahá­novwtáink tették és teszik. Végül a negyedik feltétté a technikát uralni tudó káderek képzése. Lehe»t elsőrendű tech­nikánk, lehetnek elsőrendű üze­meink és gyáraink, de ha nincse­nek embereink, akik ezt a techni­kát meg tudják nyergelni, a technika megmarad puszta tech­nikának. Ahhoz, hogy az új technika elérje a maga eredmé­nyeit szükség van még emberekre is, munkás és munkás nő káde. rekre, akik a technika élére tud nak állni és előre tudják vinni. A Sztáhánov-mozgalom megszü. letése és növekedése azt jelenti, hogy ezek a káderek nálunk a munkások és munkásnők között már megszülettek. C bben a négy feltételben fog­t lalta össze Sztálin elvtára a Sztahánov-mazgalom előfelté­teleit. Vizsgáljuk meg, vájjon megvannak-e nálunk ezek a félté, telek? Kétségtelen, hogy meg­vannak. Az életszínvonal állán, dóan emelkedik, eltöröltük a ke­nyérjegyet, bevezettük helyett® a fehér kenyeret, nap mint nap szállítjuk le a Párt céltudatos gazdaságpolitikája eredménye, ként az élelmiszer és iparcikkek egész sorának árát. Üzleteink, piacaink hatalmas árumennyiség­gel vannak telítve, ugyanakkor emelkedett a dolgozók keresete is. Mindezek a tények azt biao. nyitják, hogy nálunk az élet valóban vidámabb lett. Hogy állunk a második fetté­tellel ? Ipari üzemeink a dolgozó nép államának kezében vannak A nép kezében van a külkereske­delem, a belföldi nagykereskede­lem, sőt a kiskereskedelem terén is jelentős az állami szektor. Rákosi elvtárs alkotmányunk benyújtásakor tartott beszédében megállapította, hogy a tőkések által kizsákmányolt proletáriátu© túCnyomó többsége felszabadult, szocializmust építő munkásosz­tállyá változott. A munkásosztály állama a dolgozó embert meg­becsüli, itt a dolgozó nem a ki­zsákmányolók javára, hanem sa­ját maga, saját osztálya javára, a társadalom javára dplgozik és ha jól dolgozik, a munka hősé­nek számít, dicsőség övezi. Meg­van tehát alapjábanvéve a máso­dik feltétel is. A harmadik feltétel az új technika Ez^n a téren szintén rendelkezünk mindazzal, ami a Sztahánov-mozgalom kibontako. zásához szükséges. A beruházási tervet nemcsak teljesítettük, de rendszeresen túl is teljesítjük. Egyre-másra állítjuk be elsősor­ban a Szovjetunió segítsége ré. vén az új nagyszerű gépeket. Hatalmas ütemben fejlődnek üzemeink, új gyárak tucatjai épülnek, modernizáljuk, új felsze­reléssel látjuk el elavult gyárain kat. Már a 3 éves terv során is nagyméretű beruházásokat haj­lottunk végre, "milyen mértékben a kapitalizmus alatt évtizedekir nem gyarapodott nemzetgazda/- á gunk. Nem is kell országos pé'­dákhoz folyamodni. Meg kell néz­nünk a Szegedi Textilkombiná gyönyörű új fonodáját, épüli üzemrészeit, azt az üzemet, mely hez hasonló modern textilüzem r Szovjetuniót kivéve nincs még r világon. V égül a negyedik kérdés. Ná. lünk is vannak százával é ezrével olyan munkások, akik ké pesek élére állni az új technika nak, akik hatalmas mértékben fo kozzák termelékenységüket. B* vezetőben már említettünk né­hány nevet, de különösen örver detes, hogy ezek mellett egyre inkább növekvőben vannak a sté es tömegek, akiknek együttes erőfeszítése nyomán nő a munk termelékenysége, gyorsul a szv cializmus építése. Az elmondot akból világosa kitűnik, hogy a Sztálin elvtár-; á' tal meghatározott .leltételek sztr hánovista mozgalmunk számár adva vannak. Rajtunk a sor hogy ezek msllett a feltételei­mellett valóban széleskörű, f munka magasfokú termelékeny ségét megvalósítható, szilárd ala pokon nyugvó sztahanovista moz mozgalmat teremtünk. Einaadt, as olasz köztársaság) elnöke pénteken folytatta megbesxé ; léseit az olasz politikai élet reze<5; személyiségeivel a kormányválság megoldására. Délelőtt as elnök Pai­miro Togliatti, az Olaaz KP főtitká­rát fogadta. A megbeszélés negyven percig tartott. Ezt követőleg az elnök fogadta Scoeeimarro szená­tort, az Olasz KP zzenátnzi csoport­jának elnökét. Togliatti távozóban közölte az újságírókkal, hogy nem óhajt nyilat­kozatot tenni a sajtónak. Hozzátet­te, hogy az Olasz KP javaslatait a válság megoldására a Párt titkár­sága fogja kózzétenni. A koradélutáni órákban a KP titkársága nyilvánosságra hozta a nagy érdeklődéssel várt közleményt. A közlemény mindenek előtt rá­mutat Olaszország súlyos gazdasági helyzetára, amely a lakosság széles rétegeiben fokozódó elégedetlenséget idéz eiő. Az Olasz KP a kibontakozás ér­dekébea a kővetkező javaslatokat !«j«e*tí elő: OJ GÉPEK ­A Szovjetunióban A gépe­sítésééi valóságos forradal­mat hajtottak végre a szén­bányászat történetében. A termelékenység sokszorosan megnövekedett és mindjob­ban terebélyesedik a szov­jet bányászok alkotó kezde­ményezése. — Sztálinóban Alekszej , Bo&amikov uj munkamódszert dolgozott ki. Akkor történt ez, amikor új szénkombájnokat állítottak a bánya munkájába. Alekszej Boesarnikov area szé­les mosolyra húzódott. Az új szénkombájn!... Most kapták most keU kipróbálniok. — Sztálin elvtárt gondol ránk! — jutott eszébe. Lemerít a bányába. Alul, a tárna hajlatnál szakadatlan egy­öntetűséggel omlott a csillogó fe­kete szén. Zajjal és dübörgéssel tört előre, szétfröccsentve a csil­logó ePénszilánkokat és áradt a fémkorlátok között, mint valami fantasztikus földalatti patak. Az új szénkombájn működésbe lépett! Bocsamiko vjóbarátja, Pjotr Amelin vezette, ügyesen, bitosan, mintha egész életében ezen a gépen dolgozo'tt volna.. Boesarnikov lámpájának fénye a gépre vetődött. A megszokott 1. Tartsák Hazteletbea a bonpol­gároknak az alkotmányban biztosí­tott szabadságjogait, a kenyérért és a munkáért küzdő dolgozók jogait. X Az áj kormány vezetését ne bízzák többé de Gazperire, aki fe­lelőt a fasizmus elleni harcben meg­született nemzeti egység megbontá­sáért éa ezért az országban gyűlöl­ködés és egyenetienkedét lett úrrá. 1 A belügyminisztérium éléről távoliteák el Scelbát, aki a fö felelős azokért a munkásgyilkosságokért, amelyek vér beborították az orszá­got. A Olaszország tagadja zseg az észak-atlanti egyezményben vállalt politikai éz katonai kötelezettsége­ket, amelyek az országot öldöklő há­borúba sodorják az idegen imperia­lizmus szolgálatiban. 5. Olaszország csak olyan kül­földi gazdasági támogatást fogadjon el, amely valóban az újjáépítés cél­jait szolgálja és amely összeegyez­tethető az ország függetlenségével és nemzeti szuverénitásával. 6. Olaszország külkereskedelmét vonják Id Amerika ellenőrzése alól és fejlessék az árucserét a Szovjet­unióval, a népi demokráciákkal, va­lamint a Kinai Népköztársasággal, atnaf yet haladéktalanul el kell is. merni. 7. Az alkotmányban lefektetett elvek alapján haladéktalanul hajt­sanak végre földreformot, számolják fel a húbérbirtokokat és korlátoz­zák a nagybirtokrendszert. 8. Az ország gazdasági életének szanálására fogadják el alapul az általános szakszervezeti szövetség gazdasági tervezetét, amely a mun­káselbocsát ások megszűntetését, nagyszabású ipari és mezőgazdasági beruházásokat, közmunkákat, vala­mint a monopoltöke ellenőrzése -latt álló iparvállalatok államosítását ja­vasolja. Az Ansa jelentése szerint az olasz baloldali képviselők megbízottai pénteken reggel a modenai ügyész­ségen szándékos emberölés cfmén feljelentést tettek Modena prefek­tusa és rendőrfőnöke ellen a január 9-én történt véres rendőrsortűz miatt Egy betegség tortaxiete Egy hónapja szinte dézsából ön­ik a ,,helyenként futó esőt". Ed­dig mindössze négy új esőköpenyt és öt új frizurát kellett csináltat­nom miatta. Egyébként, orvosnő vagyok, de hosszú prakszisom alatt először találkoztam olyan beteg­séggel, amelyről most beszámolok. Az egész Igorral kezdődött. Igor a fiam. Még tavaly tavasszal be­lázasodott. A bűnös a szomszéd, a fűzérezredes. egyébként igen ren­des ember. Igorka tőle kapta a be­tegséget, ez kétségtelen. Vitán fe­lül áll az is. hogv e betegség igen ragályos, mikrobái a rádión ke­resztül is terjednék. Ne kerteljünk. Az ezredes labda­rugó mérkőzésre vitte Igorkémat. Lázban égett a CDKA-ért és Igor ugyanaznap kezdett, lázban égni a IZPARTAK-ért. A magam részéről egy kukkot • em értettem a dologból. Hát szá­mít az, hogy ki rúgja a labdát a kapuba. Ha, teszem jel a SZPAR­TAK-ban a rokonaim játszanának, okkor persze jó nagynéni létemre ok sikert kívánnék nekik. De mi­'iel nemhogy rokonom, hanem is­merősöm sincs egye'len labdarugó •sapafban sem, miért izguljak? Emellett nem is szeretem a fut­ball/. Durva szórakozás. A játéko­sok a lábukkal, a nézők a szájuk­kal gorombáskodnak. Jobban sze­retem a hangversenyteremben a hegedűszót. Ott mindenesetre va­lamivel finomabb a légkör, mini « Irta: M. SZNYEG OVA. stadionban. Képzeljék el, mi tör. ténnék, ha a művész véletlenül C-t fogna H helyeit és a közönség rd­üvöltene: Favágó!!!.., De ne tréfáljunk. Igen kellemet­len eset történt. Ezredes szomszé­dunk hosszabb időre elutazott gyakorlatra. Mi legyen Igorral? Láza állandósult. Éjjelenként fel ébredve ijedten hallgattam, hogv álmában kapusokról, gólokról és 1 l-esekről mormol. Ha pedig a SZPARTAK játszik. nem lehet otthon tartani. Egyedül pedig nem merem elengedni, hiszen még oly kicsi és még agyonütné egy kire­pülő lesállás. Szóval, kénytelen voltam elkísér­ni a mérkőzésre. Mire nem 'képes egy szerető anya fiacskájáért? Ül­tem a tribünön és unatkoztam. Egyáltalán nem találtam érdekes­nek, hogy a füvön szaladgál egy csomó ember, egymást rugdalják és néha beletalálnak a labdába is. De Igor már vérbeli szurkoló• Is­meri a játékosoknak még a bece­nevét is. Cérnahangján időnként közberik oltott: — Rugd!... Gyerünk, micsoda favágó!... Kiállítani!.. Amikor Igort már a tizedik mér. kőzésre kellelt elkísérnem, jobb híjján kezdtem nézegetni a játé­köt. Igazán, semmi különös ,.. Ha­nem a DINAMÓ mégis más. mint a többi. Különösen a középcsafár. Igaz, hogy m jobbhdtvéd se utolsó. Itt azután óriási veszekedés tört ki közlem és Igor között. A gye­rek nem hagvfa a SZPARTAK-ot. Hogy Dementyev igy és Szokolov úgy. Helyes-helyes, de kik ezek Homicshoz képest. És Szolovjov? Es Beszkov? Hát Karcev talán ku­tya?... Nem, el sem tudok szakadni a pályától, ha a DINAMÓ játszik! Magától értetődik, hogy kritikus pillanatokban kötelességem lekiál­tani n tribünről. — Rugd, rugd, Szerfozso!... Szorítsd, Rarcev! Ssóvál, a zuhogó esőben kezdtem én is futbaUJdzban égni A DINAMÓ, ért. Igorkámat különben az utóbbi időben már sokkal jobban érdekli a horgászás. Éjjelenként giliszták, ról álmodik. Nagyon örülök, hogy ilyen hasznos és nemes Sporttal foglalkozik. Akszakov is horgászott. Csehov is. Lehet, hogy Turgenyev is. Mostanában Igor mindig csak al. konyttájt tér haza a folyóról, igy kénytelen vagyok egyedül iárni a meccsekre. Tegnap hatalmas zápor volt, egész berekedtem. Nem az eső. tői. A kiabálástól. Az egyik SZPARTAK-jálékos egész idő alajt szemtelenkedett. Teljes erőmből or. ditottam; — Kidüitanii .„. uf inuhkamad&zeAtk fúrógéptől áttérőén nem hori­zontálisan, hanem vertikális sík­ban mozogtak és egyidejűen elő­re is haladtak, egy Szerre fo­gyasztották „ leomló szénréteget. A gép a szépet gazdagon meg­öntözte vízzel, ezáltal szinte tel­jesen pormentessé tette a mun­kát. Különleges felszerelithez tartozó görgős szállótiszalag to­vábbította a bányászott szenet. Igy „ szinkombdjn nemcsak a szénfejtist gépesíti, hanem a ra­kodást is. A kombájn munkáját figyelve vetődött fel Boesdrnikovban, a szocialista bányászban, a mun­ka ú] megszervezésének gondo­lata. Hl az alkalom, hogy órára és minden egyes munkásra be­osztott grafikont alkalmazzanak és fokozzák a termelékenységet. A gép lehetővé teszi, hogy a munkások akár percekre U ki­számítsák teendőiket. • As első Ötéves terv idején még nehéz volt megszokni az új gépi berendezéseket. Ma már az új gépek kezelése semmiség, A gép és az ember összeforrt „ jnunká­ban. A bányászok, akik kom­bájnnal dolgoznak, vidámak, beszédesek, semmiféle erőfeszí­tés nem látszik meg rajtuk... Jól bevált az órára — embe­rekre beosztott munka bevezeté­se. Egy munkás termelékenysége 3.2 tonnáról 4.2 tonnára emelke­dett műszakonként. Nagy ered­mény ez. Az egész bánya a munka új megszervezésén dolgo­zott és lám, megoldották a fel­adatot. A tervet is túlteljesítet­ték. Büszkén tekinthetnek az új ötéves terv feladatai elé. Fekete nap a newyorki tőzsdén Newyorld értéktőzsdét újabb árzuhanások hulláma borította eL Az eladók ötezres csomagok­ban dobálták értékpapírjaikat piacra. A torlódás olyan nagy volt, hogy az ügyletkötést jelző ávnyomdagépek csak 10—12 perces késedelemmel tudták je­lenteni az egyes ügyleteket Leg­több értékpapír 1—3 dollárt ve­szített árfolyamából. Londonba érkezett értesülések szerint az amerikai acél és szénipar állandó válsága kezd pánikhangulatot előidézni a Wall Streeten.

Next

/
Thumbnails
Contents