Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-15 / 13. szám

V«Sr«Sp, 1980. feflruir 18. 5 A Gázgyárban, ahol j'ál végezték el a csoportnorma felbontását emelkedik a termelés, fokozódik a versenylendület A Lemezgyárban,, ahol nem jól végezték el a norma felbontást Egyhelyben áll a termelés, megtört a versenylendület Lehetőség a vállalás túlteljesítésére László Pál, a telep egyik óraja­yító munkása is régóta vár már erre. Nemcsak azért, mert fgy most már 6 is bekapcsolódhat az egyéni ver­senymozgalomba. De azért is, hogy ezentúl már pontosan a végzett munkájának arányában kapja a fi­zetését. A magasabb százalék több forin­tot, magasabb életszínvonalat jelent — mondja László Pál. — Eddig is érdemes volt dolgozni, mert mint másoknak, nekem is sok mindent juttatott hároméves tervünk, de tu­dom, hogy ezúttal még érdemesebb lesz. A csoportos normában gyakran előfordult, hogy egyes gyengébb munkások is ugyanabban a fizetés­ben részesültek, mint azok, akik va­lóban magasabb munkateljesítményt értek el. László Pálnak, amint elmondja, új egyéni normája biztosíték arra. hogy a mostani 122 százaiékos napi teljesítményt a vállalt öt százalékon túl még magasabbra emelje. A dolgozók 88 százaléka verseny ben Vaskó József is örömmel mondja el. — így most már estelenként, ami­kor hazatérek a munkából, száma­dást tudok tenni magamnak, meny­nyivel tartozok még Pártunknak, mennyi hiányzik még a tervezett 205 százalékból, mert én is fölaján­lottam, hogy egyéni versenyben a mostani 195 százalékomat az első negyedévi tervben 10 százalékkal növelem. Kezdetben még nem tar­tottam jelentős dolognak a norma felbontását —beszélj tovább Vaskó József. — De most már ismerem a jelentőségét. 8 A csoportnorma felbontása óta a Gázgyár dolgozóinak több mint az egyéni az egyéni versenymozgalom a december 21-j győztes sztálini mü­szak óta nagy fejlődésen ment keresztül. A szegedi üzemek dolgozói is felismerték munkájukban az egyéni verseny jelentőségét Most már minden igyekezetükkel azon vannak, hogy az egyéni verseny­mozgalom rövid idö alatt ötéves tervünk célkitűzéseinek megfelelően széleskörű tömegmozgalommá váljék. , r 1 kell hárítani minden akadályt ami ezt a mozgalmat fejlődé­C sében gátolná, lehetővé kell tenni, hogy minden dolgozó bekapcsolódhasson az egyéni versenybe — ez most a tennivaló. Szege­den azonban még most is számos olyan üzem van, ahol a dolgozók je­lentős része csoportos normában dolgozik. Ezek a dolgozók sohasem tudják megállapítani napi teljesítményüket, nem a végzett munka ará­nyában kapják a bérezést, hanem csoportjuk teljesítménye után. Ennek • tűrhetetlen „egyenlösdi"-nek kell most végefvetni, mert ez komoly akadályokat okozhat célkitűzéseink elérésében, a kiváló egyéni eredmé­nyek teljesítésében. Eredmények a Gáz- és ViUanytelepen A szegedi üzemek vezetőségeit már hosszabb idő óta foglalkoztatja ez a kérdés, csaknem mindenütt hozzákezdtek már a csoportos nor­mák egyéni normákra való szétbon­tásához. Eddig legeredményesebb munkát végzett a szegedi Központi Gáz- és Villanytelep vezetősége. Ugyanis itt már befejezték a cso­portnormák felbontását. Ezt minden dolgozó nagy örömmel és megelége­déssel fogadta. Paszta János elvtárs, transzfor­mátortekercselő boldogan mondja el, mit jelentett a csoportnorma felbontása az ő munkájában: — Most már én is egyéni ver­senyző lehetek, fokozott mértékben hozzájárulhatok ahhoz, hogy üze­münk valóban idő előtt befejezze az elsó negyedévi tervét. A saját ne­gyedévi tervemet öt nappal előbb akarom befejezni a kitűzött határ­időnél. Most már erre ia van lehe­tőség — meghozat a normarende­zés. Lehetőség van arra is, hogy amint megígértem, tíz százalékkal emeljem az átlagos teljesítményemet is. — Kiszámítottam, hogy a cso­portos normában nem tudhattam volna ugyanezt elvégezni. Sohasem tudnám megállapítani, vájjon hol tartunk most, a termelés fokozásá­val, mennyit kell még emelni a szá­zalékot, hogy valóban elérjem, vagy — ahogy akarom — túl is teljesít­sem a vállalt feladatot. 88%-a kapcsolódott be versenybe. Az üzem munkásai célul tűzték ki, hogy még e hét folyamán százszázalékíg egyéni versenybe kez­denek. Vaskó József, Puszta János elvtárs és a többiek példái már éke­sen bebizonyították az egyéni ver­seny jelentőségét. így mondják: — Az egyéni versennyel akarjuk továbbra is megőrizni ragyogó él­üzemjelvényflnket, nem maradunk el egyetlen szegedi; de más üzem mögött sem. A Lemezgyárban csak félkészei nyúltak a kérdéshez A Lemezgyárban azonban nem így áll a helyzet. Itt is több munkás­brigád dolgozik csoportos normá­ban. A farönktisztító és előkészítő brigád két dolgozója már hetek óta türelmetlenül várja, vájjon mi tör­ténik már, mikor dolgozhatnak már egyéni teljesítményben. Az üzem vezetősége már néhány héttel ez­előtt, a sztálini műszak idején tett egy gyönge kísérletet az előkészítő brigád normájának felbontása érde­kében. Csakhogy a várt eredmények helyett még több hibát hozott ez a félkézzel végzett munka. Az üzem vezetősége a felbontást egyszerűen a normafelelősre bízta, aki meglehe­tősen helytelenül járt el. A farönktisztító és előkészítő munkásokat elválasztotta a hámozÓ­gép dolgozóitól, egy kisebb cso­portba tömörítette őket, ez azt eredményezte, — amint Varga Ist­ván hajaló munkás elmondja —, hogy magasabb munkateljesítmé­nyük ellenére is lényegesen keve­sebb fizetést kaptak, mint azelőtt, pedig amellett, hogy normájukat túlteljesítették, még több alkalom­mal vagonkirakásokat is végeztek. — Ez általános elégedetlenséget szült közöttünk — beszéli Juhász Mátyás. — Pillanatnyilag nem lát­tuk tisztán, hol lehet a hiba, rosszul esett látni, hogy azok a dolgozók, akik egyéni normát teljesítenek, hasonló százalék mellett több fize­tést kapnak, mint mi. Fogas Antal ezeket mondja: "Kiértékeltük avesszteséget" Már ml is felismertük, — külö­nösen most, e téves normarendezés alkalmával — az egyéni teljesít­mény jelentőségét. Ezelőtt is sze­rettük vona külön-külön összemér­ni erőnket és tudásunkat, ki emeli a legmagasabbra a százalékát, csak­hogy ettől elválasztott bennünket a csoportos norma. Hisszük azonban, hogy rövid időn bellii már mi is egyéni normát teljesítünk majd és akkor már erre is lehetőség nyílik. Már itt munka közben elhatároztuk, ki mennyivel teljesíti túl majd az első negyedévi tervét. Külön-külön versenyre hívjuk ki egymást. Kiér­tékeltük már magunk között azt a veszteséget, amely ötéves tervünket érte azzal, hogy mi még csak majd a jövőben kezdünk egyéni teljesít­ményt végezni. Csoportos normában a legnagyobb erőfeszítések mellett sem tudtunk olyan eredményeket elérni, mint amilyenre most lehető­ség nyílik majd, A szegedi Lemezgyárban az üzem vezetősége sem mérte fel ennek a munkának a jelentőségét. Egyszerű, mindennapi munkának tekintették és, amint a példa mutatja, a haszon helyett inkább kárt okoztak, ron­tották a dolgozók munkakedvét és elégedetlenséget vittek az előkészítő és rönktisztitó brigád dolgozói munkájába. Ebből a tanulság az, hogy minden üzemben, ahol még megoldásra várnak ezek a feladatok, a pártszervezet, az üzemvezetőség közős erővel kezdjen munkához. Versenyben szántják a ruzsajárási erdőt a pusztamérgesi gépállomás dolgozói A Nagyszeged körzetébe tar­tozó gépállomások az öszí mé'yszántási munkálatok befe­jezése óta traktoraikat bevon­tatták a gépállomás területé­re. A traktorok téli pihenőjét a gépállomás dolgozói fel­használják arra, hogy kijavít­sák és elkészítsék őket ötéves tervünk első évének tavaszi nunkálataira. A pnsztarqérge­si gépállomás traktorai azon­ban még mindig szántási mun­kát végeznek a ruzsajárásj er­dőben. Az elmúlt héten 4 traktor szántotta állandóan az erdő talaját és a hét végére mint­egy 123 ho'don végezték el a szántás munkálatait. A négy traktor versenyéből ezidéig Zombori Sándor került ki el­sőnek. Az erdőszántás munká­latai rövidesen befejeződnek és a pusztamérgesi gépállomás traktorai is bevonulnak téli pihenőjükre és gazdáik meg­kezdik majd a javítási mun­kálatokat. Világosan mutatkozik meg szemük előtt nemcsak feladatuk, hanem munkájuk értelme is Üzemtervet készítenek a tápéi „ADY ENDRE" te-melőcsoport tagjai Amint felbujik a nap a Tisza fe. lől és reggeli sugara beragyogja a tápéi utcákat, — a szélrózsa min­den irányából cinberek, asszonyok érkeznek a DÉFOSz székháza elé. Utánuk kíváncsi fejek jelennek meg a Dózsa Qyörgy.utcai házak jég­virágos ablakai mögött. Ügyeli miért gyülekeznek a termelőcso­portbeliek? — olvasható le a ki. váncsi arcokról a kérdés. Az utcán sietők észre sem veszik a kíván­csiskodókat, minden figyelmük a síkos útra terelődik. Gyorsan, de óvatosan lépkednek, vigyázva min. cien lépésre, mert a járdára fagyott hó csúszóssá tette reggelre az utaL A csipös reggeli széltől kipirult arccal nyitnak be valamenvien a az ÉPOS® iroda helyiségébe. Nem kell sokáig várni az eUft ember érkezése--utáa. Rövid időn belül együtt van az „Ady Endre" ter. melőszövekezeti csoport vala­mennyi tagja. így van ez már há. rom napja. Reggel összegyűlnek, csupán ebédelni távoznak rövid időre, majd a késő estig tartóz. kodnak tovább a DÉFOSz irodájá­ban. Harminchat tápéi dolgozó paraszt fogott Össze az elmúlt év őszén, kö­vetve a Pdrt felhívó szavát és kezd. te meg a biztos felemelkedést je­lentő szövetkezeli gazdálkodást. Azóta a falu többi dolgozói figye. lemmel kísérik minden mozdulatu. kat, minden cselekede i ükét. Azt, hogy milyen eredményt érnek el a közös munkával, eredményes.e a társas müvelés. A közös munka elő. nyét °z egyéni gazdálkodással szemben, bebizonyították az őszi szántás.vetés idején, amikor első­nek fejez'ék be a vetést és ugyan, ugy a mélyszántást is. Ezenfelül megelőzték Nagy szeged vafameny. nyi termelőcsoportját is. A három nap óta tartó összejö. vetelnek nagy célja van. Elkészí­teni a csoport részletes üzemtervét. Nem kis feladat ez, mer1 olyan ter­vet kell készi.eniök, olyan célokat kell megjelölniük, saját adottságai, kat felmérve, hogy meg Is tudják valósítani azokat. Ceruzák, papírok kerülnek elő a zsebekből, amint kiteregetik ma. guk elé az üzemterv nyomtatvá. nyolcat. Számoszlopok kerülnek egymás mellé, osztanak, szoroznak a fejkendős parasztasszonnyok, bá­ránybőrkucsmás parasztemberek. Valamennyien olyanok, min1 a leg­több tápéi dolgozó paraszt, de mégis más emberek... — termelő, csoportbeliek. Férfiak, nők ve­gyesen, akikre jogosan büszke lehet Tápé község. Háromnapi szorgalmas munká­juk eredményeként már a legtöbb termelési ág munkaterve elkészült. Uíolsó ellenőrzésképpen nézi át Terhes János intézőbizottsági tag a szántóföldi munkák tervéből az őszi búzára vonatkozó részt. Az első munkanem, a vetés. Ezt ugyan utólag vették be a tervbe, de ebből indulnak ki. Ezzel kezdő­dött közös gazdálkodásuk, ez volt egyik komoly munkája csoporijuk. nak. Űíven hold osziiiuzá! veteitek Örömteli sóhaj fakad ki Terhes János melléből. — ötven hold, szép terület. De talán még annál is szebb a vetés. — Valóban szép. A legszebb Tápé határában az „Ady Endre" termelőszövetkezeti csoport búzája. Lesz vele munka aratás idején. De még ezt megelőzően is. Fogasolás öt napig, egy személy. Tiz hold napi átlagteljesítménnyel, a munka kezdete április 10. Acato. lás két nap, 25 személy, a munka kezdete junius 20. Tiz kaszával, egy emberre egy hold van előirá. nyozva egy napra. — Az idén még kassával aratunk, igy terveztük, jövőre már más ter. veink vannak — mondják többen is. És valamennyien, ha nem is n zraid-cséplőgépre de legalább kisebbméretü arató, gépre gondolnak. Az aratáson kívül még három mun. beta. munkanem szerepel a buza kálatainak részlettervében: ritás, cséplés és a begyűjtés. Az állattenyésztés terve is ké. szen van. Ezt már tegnap az esti órákban elkészítették, amikor Tóth Pál, a sertéshizlaló is be tu­dott jönn a tanyáról, ö az egész napot kinn a tanyán tölti. A száz hízósertés gondozása, ápolása a fel­adata. A hizók átlagsulya 62 kiló volt november végén, de már Is szé­pen gömbölyödnek, s a most le­fektetett terv szerint a hizlalás: idő végére 142 kiló átlagsulyban adják vissza a nemzeti vállalatnak. Tehát 142 mázsa lesz a száz hizó összsúlya. A tervév másoj k negyedében amint az üzemterv mutatja, husz anyakocával és egy apaá'attal szaporodik a csoport áUatá'lomá­nya. Ebben a negyedévben baromfi­állományukban a tervelőírás sze­rint szintén nagy szaporulat áll be. Erre az időre már 1500 csirke ka­pargál majd az „Ady Endre" ter. melőcsoport udvarában. Ebből ez­ret eladásra, a többit pedig te. vábbienyésztésre nevelik. Ezenfelül 200 liba is lesz. Ebből 180 hizla. lásra, a többi ugyancsak továbbte. nyésztésre. Török János, Makra Andrásné és Terhes Györgyné a szerződéses olaj­növények munkálatairól beszélget, nek. A napraforgó cséplés! idejé­nek megállapítását tárgyalják. — Ha kézzel csépelünk, hosszabb Időt vesz igénybe. Jobb lesz géppel vé. gezni a napraforgó cSéplésél is. — szól egyikük. — Kérdés, kapunk.e erre a célra gépet a gépállomástól, — teszi fel' a kérdést a másik. Még <ö!)h vélemény is elhangzik végül is a kézi cséplés mellett dön­tenek, mert iUa Pál, az intézőbi­zottság elnöke világáosan megma­gyarázza; — Ha gépet kapunk, az csak elősegíti a tervteljesitést, de viszont, ha a géppel való cséplést vesszük tervbe és kénytelenek len­nénk, kézzel csépelni, akkor felbo­rulna a tervünk, nem tudnánk telje, sitenl a tervet időre és ez más munkálatok rovására történne. Helyes'ően bólogatnak szavaira a csoport többi tagjai. Török Já. nos irja be a munkanapok számáL Kérges ujjai alatt nehezen csúszik a ceruza. Valamelyikük meg is jegyzi. — Nem vagy valami jó íródeák. — Az írást nem volt Időm a múlt­ban gyakorolni — feleli Török Jd. nos, — de majd ez is lobban megy már az év vége (elé így számolnak, beszélgetnek, ter. vezgetnek az „Ady Endre" terme­lőcsoport tagjai. Kitől.ésre kerül a gyümölcstermelési terv nyomtatvá. nya és veié együtt a többiek is. Óráról-órára, percről-percre alakul ki üzemtervük és vele együtt egész évi munkájuk. És igy bontakozik ki munkájuk eredménye is, a cso­port tagjai előte. A 174 hold szántó és 15 hold gyümölcsös gazdái sze­me előtt világosan mutatkozik meg nemcsak feladatuk, hanem munkájuk éri elme is. Az „Ady Endre" termelőcsoport tágjainak egész évi munkájukat rögzíti le ez a terv apró részleteiben. Meg­valósításáért egy akarattal dolgoz­nak, kihasználva a nagyüzemi gaz­dálkodás lthetöségeit. NAGY PAL. (Biiszkín hordják A S2TÁLIN-JELVÉMYT A dolgozóknak eddig soha nem látót szeretete és hálá'a nyilvánult meg a béke nagy érőmének, Sztálin elvtársnak születésnapja alkalmával Munkával, még pedig fokozott jó munkával ünnepeltéit meg ezt a na­pot dolgozóink. Érdekes volt megfigyelni még egy jelenséget ezekben a napokban az üzemek, hivatalok és általában min­den dolgozó körében. December 20­tól kezdve egyre több dolgozó mun­kaköpenyén és kabátján ott csillo­gott a Sztálin elvtárs képét ábrá­zoló kis ezüstszínű jelvény. Egy­szerű kis jelvény ez, mondták és mondják a dolgozók százai, de büsz­kén hordjuk, mert a világ dolgozói, nak szeretett vezéréi, Rákosi elv­társ tanító mesterét, Sztálin elvtár­sat ábrázolja. Ez a mondás futó­tűzként terjed az üzemek dolgozói közöt s egyre többen keresik 'el a különböző szervezeteket, hogy vásá­roljanak ők is Sztálin jelvényt.

Next

/
Thumbnails
Contents