Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-15 / 13. szám

4 VMt)M» HM. )—ufr M. MIHAIL EMINESCU (A nagy román leoltó születésének 100 éves évfo'dulójáro) X burzsoázia irodalomtörténészei kivétel nélkül eltitkolták azt a tényt, hogy Emineacu műveiben a kélté korának oaztályharca tükröződik visaza; hogy a kélté a kizsákmányoltak oldalán állt; hogy kfiltészetében a kizsákmányolók allén foglalt állást. A román burzsoá-fOldesürl rendszer megdöntése ntán, tudományosan értékelhetjük újjá költészetét. A Szovjetunió győzelmes harcai, a Román Munkáspárt politikája lehetővé tette, hogy a nagy kóltö müveiben a haladó, tehát a maradandó elemek felszínre kerüljenek, sót mű. veinek zavaroa és nem haladó szellemű elemei sem magyarázhatók meg a marxista-leninista elmélet nélkül. W Emlnescu a 48-as forradalmak után született. Korát két tényező jellemzi: a kapitalizmus egyre gyorsuló kibontakozása Romániában ét a munkásmozgalom kialakulása és fejlődése. A polgártág érdekei összefonódnak Romániában ia a földesúri érdekekkel ét elveszti haladó azerepét, amelyet eddig játszott. Emineacu is illúziókat táplál eleinte a múlttal szemben, de hamarosan leveti konzervativizmusát, a kizsákmányolt tömegek mellé áll, szeretettel tekint népének egyszerű emberei felé és gyűlölete egyre nö népe elnyomóival azemben. Versetben egyre gyakrabban (üz bíráló megjegyzéseket a burzsoá-társadalmi rendszerrel szemben. Híres versében, az ,,Epigonok"-ban a forradalmat dicsőítő költők (elé fordul és az igaz ügyet eláruló értelmiségieket éles szavakkal Ítéli el. Bécsi tartózkodása döntö fejlődése szempontjából. A materialista gondolkodásmód első elemei felbukkanak Írásaiban. Az „Angyal és Démori'-ban kritikai látomását kiterjeszti az egész akkori reakciós román földesúri társadalomra. Korának leplezetlen bírálatát „Leveleiben" adja Emineacu. Költői pallosának éle kíméletlenül sújt le (Első Levél) a burzsoázia és a nagybirtokosság képmutató magatartására, rámutat (Második Levél) a maga és a kizsákmányolók világa közt fennálló szakadékra, bírálja (Harmadik Levél) az álhazafiságot, elítéli (Negyedik és Ötödik Levél) az álnokságot és a megveszte gethetöséget, ami társadalmi rendjükben elburjánzott. A „Császár és proletár" cimü versében lángoló lelkesedéssel dicsőíti a proletáriátus KonsziantJ'ln Saergejevjcs Sztanisz.avszklj a világ legnagyobb színházi egyéni;ége, aki munkássá, gával, művészetével a .müveit" nyuga,|.ot messzi megelőzve — megteremtette a realista, modern színházat. amely a ma élő emberek nyelvén, módján ábrázolta az eddig dekramáló, páthoszos. szlmbótlstaíormu.ista ábrázolási mód helyet az egyes emberi je.temeket. Persze ehhez a forradalomhoz nem volt elég egyedül Sztaniszlavszkij, Írók, színészek és megfelelő társadalmi viszonyok kellettek. Az írókról és a színházról később szólunk, a társadalmi fettételek ndva voltak: az Imperializmus etuber ellenségeiből kiutat kereső forradalmi munkás, mozgalom, majd 1917-;61 az Októberi Forradalom győzelmekónt a szovjet hatalom. Sztonlszlavszkij 1863-ban születet). Moszkvában, nnyal nagyanyja Jónevű francia színésznő volt. így már a szütői házban kapcsolatba került a színházzal. A gyerek Sztanls. lavszklj mohó vággyal érdeklődik n színház iiár»r. műkedvelő előadásokat rendez, 1888 ban több ismert művészemberrel együ'.t megalapítja a „Müvófwett és Irodalmi egyle eh" Ebből a lelkes társulatból nö t kl később. tíz év múlva a nagy kortársával és munkai ársávéi, Nyemirovics Dancsenkóvai együ't alapított Moszkvai Művész Színház. Szfan'szlavazklj a nagy orosz az'.nházt hagyományok továbbfejlesztője. aki az embert elenség éveiben. £JZ oroszországi Imperializmus évében — Nyemirovics Dancsenkó•vet együti — meg eremtl a világ leghaladóbb, a művészi igazságot öntudatosan kifejező színházat, s a ivar- drámni tradícióikkal rendelke "• Moszkvai Kis Színházzal ml' dvéglg tartva a kcpcsota oknt, a kor "heti és n klasszikus drámák új hangsúlyú rendezésével forradalmasítja az orosz szinháza), •mely aztán a Nagy Októberi ForMdaíom után az emberiség művéharcát áa felmagasztalja a munkásállam kialakulásának első forradalmi kísérletét, a proletáriátus diktatúrájának alsó győzelmét, Prózája ia hasonló verseiben megmutatkozó harcos magatartásához. Számos írásában foglalkozik a 48-as erdélyi forradalommal és érdeklődéssel kiséri az orosz forradalmárok harcát a cárizmus ellen. Így ir egyik elbeszélésében; „Ha Oroszországban élnék s a nép egy nagysaerű pillanatban börtönbe vetné a zsarnokot, hogy lefejezze, — ha •«• találnának bakót, én magam jelentkeznék. Vájjon ki vádolhatna azzal, hogy bflnt követtem el? Ki mondhatná azt, hogy nem a kötelességemet teljesítettem V Eminescu költészetében fellelhető ellentmondások voltakép kora mély társadalmi ellentmondásainak visszhangja. Versei túlnyomó többsége azonban tele van emberiességgel, a nép éa a haza iránti szeretetével. Müveinek sokasága — az élni&karás himnusza. Ez az az erő, amely a haladó román kultúra kincsévé teszi alkotásait. A költő nép felé fordulása nemcsak. hogy felsztnrn hozta annak tűrhetetlaa voltát, kizsákmányoltságából származó nyomorát, hanem a népköltészetet a művészi alkotások kiapadhatatlan forrásaivá teszi. 0 az első jelentős román költő, aki elször használja fel a nép legendáit és regéit — a tömegek élő tetteit Nyelve felfrissült a nép nyelvétől és elérhetetlen magaslatokra emelte irodalmi nyelvüket • Emineacu gyűlölte a burzsoáziát, de nem mérte fel a kapitalizmus árnyékában felnövő proletáriátus történelmi szerepét. Akkor, amikor észreveszi, hogy „elvekkel üzérkedett" — már késő. A román költészetnek a hatalmas törzse betegségtől és nyomorúságtól óeszemorzsoltan omlik össze. Amikor megemlékezünk róla, nem túlozzuk erényeit éa Btn kicsinyítjük hibáit, amelyek ideológiai tévelygéséből adódtak Számos műve idegen tőlünk, de nem idegen oevrejének összessége. Életében nem lehetett tagjn a Tudományos Akadémiának most a Román Népköztársaság Tudományos Akadémiája ezzel ia kitüntette azt, aki bár nem tudta felmérni a proletáriátus döntő szerepét népe szempontjából, mégis először hirdette román nyelA npszláv i'oimuislaK földalatti mozgatna szeles körben terieszti a mosim\ budapesti es a pr :gai rádió híreit A Rudé Pravo pénteken hoszszabb cikkben foglalkozik a jugoszláv helyzettel. Megállapítja, hogy a Tito-klikk legfőbb támasza az angol-amerikai iinperializmna. — A jugoszláv munkásosztályt még sohasem zsákmányolták ki annyira, mint most A munkások az üzemekből elszöknek. Titóék „ötéves tervének" második évi kommunisták és a fiatalok földalatti csoportjai, amelyek elszántan küzdenek Tito és Rankovica áruló klikkje ellen. Országszerte röpiratokat terjesztenek, amelyek leleplezik az árulókat, hámra tüzelik a lakosságot a Titobanda ellen. A földalatti kommunista csoportok széles körben terjesztik a moszkvai, budapesti és prágai rádió híreit Az egyez előTrányratát mindössze 31 8tó-|főalatti csoportok Icapcsolatozalékra teljesítették. kat teremtenek egymással te együttes erőm küzdenek, hogy — Jugoszláviában k féktelen nielőbb megdöntsék Tito gyűlölt terror ellenére gyarapodnak a'fasiszta rendszerét, Titóék börtönbe vetettek 102 Görög hazafit Az athéni katona! törvényszék 1 tragédiáját közlik, akiket a TKe45tt a napokban áj tMrorper Rankwvtce-féte Gestapo Vojvedtproblémáit, társadalmi helyzetének ven a proletariátus győzelmét A görögkeleti és unitárius egyház püspökei letették ez esküt a Népköztársaságra és az Alkotmányra Oriky Gábor, az unitárius gyház püspöki vikáriusa <s Zab kovics György, a görögkeleti egyház püspöke szombaton délelőtt megjelentek a Népköztársaság EnökI Tanácsánál és letették az esküt a Magyar Népköztársaságra és annak Alkotmányára. U', az eddiginél jobb minőségű strtésfaitát tenyészt ki az Állattenyésztési Kutató Intézet Az Állattenyésztési Kutató Inte. zet célfll tűzte Id az ált enyésztés egész területén a tudományos munka megszervezését. Az iniézet mindenekelőtt a sertéstenyésztés terén folytat fontos kutató munkát. Az életszínvonal általános etnclke. désének egyik velejárója,, hogy egyre inkább fokozódik a keres'et a ser éshus Iránt. Ezért olyan sertésfajtára van szükség, amely nem. csak zsírt, de megfelelő mennyi, ségü hust ls termel. A mangalicái keresztezték olyan angol fajtákkal, amelyek igen Jő hússertések Is ki. tünő szaporaságuak. A kereszte. zéssel kitenyésztenek olyan kiváló minőségű sertésfajtát, amely kő. zópsulyra 140—160 kg.ra hízik, 7,sirtermelése mintegy ötven száza, lék, ezenkívül az angol fajták nagy szaporodását örökli és örökíti to_ vább A kísérleti tenyészállatok kő. zül több koca már lefialt. Az utódok rövidesen részben az inté. zet saját gazdaságaiban, részben az állami gazdaságokban kerülnek lovábbszaporitásra. kezdődik. 118 görög szakszerve zeti funkcionáriust éa vesetöt fenyeget halál, mert megaserveaták a görög munkáitok ellenállását as amerikaiak te a monarchofasiasták edea. A Jugoasűávfáböl legutóbb érkexett hírek 102 görög haaafi na tartomány Szid nevű városának börtönébe vetett. A uabed görög rádió jdaáb so szexiül a görög demokratikus hadsereg parttzánegyeégei elfog* bilták Achtnoes falut Nlgrtta tar. totnánybaa. Afganisztán elismerte a Kinai Népköztársaságot AM tfféi kormány kfÜűfyminin, tora — mint o párisi rádió jelenti — értesítette Cen-En-Lájt, a kínai kóipMÜ kormány kfilfigymimnterSt kormánya elhatározásáról, hogy de jttrs elismeri • Kinai Népköztársaságot. Az Angol Kommunista Párt a maláji háború befejezését követeti Ax Angol KP Végrehajtó Birottsága nyilatkozatot tett közzé, amelyben követeli, a maláji háború befejezését és az an-ol nyuL A Végrehajtó Bizottság hangsúlyozza, a maláji nép elleni háború veszélyezteti az általános békét. Ezért a KP felhív _ a SZEGEDI SZT AN 1 S Z L A V S Z K IJ - K I A L L I T A S MEONYITÁSÁRA — saettörtéaietében eddig soha nem sej ett hatalmas virágzásnak indul'!. A fiatal Sztallnszlavszkljra két hatalmas tehé ségü színész volt nagy hálással. Az egyik Mocsálov, aki jobbágy fia volt a másik Scsepkin, aki röviddel a Kis Szín házba való belépése előtt váltotta meg magát a jobbágyi függőségből. Ok Szadovszklj és Jermolova, a nagy traglka voltak a realista színészek Oroszországban, akiknek ábrázoló módszere annak az orósz valóságnak a tagadásában, kritikájában nyilvánult meg, melyet ők annyira kimerítően ismerlek. Ezt a realizmust — RZ orosz élenjáró társadalmi gondolattal egyesítve — fejlesztette aztán tovább Sztaniszlavszktj és lerakta a kritikai és az új születését igenlő szocialista realizmus alapjait az orosz színpad életében. S ahogy Scsepktn és kortársai ürew térben mozogtak volna, ha realizmusuk számára nem találjak volna olyan megfelelő realista drámát, mint Gogoly. Gribojedov és Puskin nagy nemze'i tragédiái voltak. Sztaniszlavszkij sem 'udta volna megvalósítani színházi forradsilmát- ha Csehov és Gorkij drámáinak új drámai és cselektoénytechntkája nem teszi ezt szükségessé. Csehov és Gorkij ís a bomló polgárt társadalmat ábrázolja a maga bonyolult sokrétűségével, ahol az egyes emberek saját sorsukkal. saját helyzetükkel sincsenek tlsz'ában. önmaguktól is elidegenültek. A Cseresnyéákertet, amely — ha nem is veszi észre gazdája — kiszáradt és kl kell vágni, g a Zahár Bárdi nokat. az Ellenségeket, akik hiába igyekeznek kétségbeesetten meghosszabbítani uralmukat érezniök kell: a munkások győzni fognak. Ehhez az újfajta mondanivalóhoz egészen újfajta jellemábrázolás kellett, amely elsősorban nem formalizmusban, hanem tartalomban és eszmei tisztaságban, eszmei egységben nyilvánult meg. A valóságnak megfelelően ábrázolni a burzsoáziát, annyi min) kritikát mondani róla. S ugyan igy van ez a munkássággal ls: valósághűen megeleveníteni annyit mint, tgenleni a munkásság forradalmi harcát. Pártszerűen közeledni az ábrázolandó jelenséghez — ez vol-t Sz'anlszlavszklj legfontosabb művészeti alapelve. „A színésznek meg kell értenie — írja Sztaniszlavszkij — milyen fontos feladat áll előtte, milyen súlyos kötelezettségek terhelik a nézőközönség legszélesebb tömegeinek klelégl )ésében. Erre csak az a színész képes, aki szoros együttműködésben és közös építőmunkában együtt fejlődik a tömeggel" tehát azt '-ártotta, hogy csak az a színész tudja reálisan ábrázolni alakjait, akii benne él, együtt él n néppel, együtt fejlődik a néppel és érié jí'szjk. A Művész Színház szenvedélyesen kutatta az Írókat, Sztanlszlavszkjj tudta, hogy az újfajta színjátszáshoz újfajta emberábrázoláshoz, újfajta darabok kellenek. Ezért ragadt a meg az alkalmat, hogy amikor a Krímben nyaraló Csehovnál találkozott Gorkijjal, megnyerje a drámaírás számára. Ettől a pillanattól kezdve Gorkij és a Művész Színiház közö't soha nem szakadtak meg a kapcsolatok, ső) ahogy Sztcoriszlavszkij emlékezik viasza az Eletem a művészetben című önéletrajzában — „Gorkij a színházban a társadalompolitikai élet legfőbb mozga, ója lett". A kortársakkal — Csehowal és Gorkijjal való együttműködés mellett nem felejtkezett meg Sztanlszlavszkij a nagy klasszikusok: Tol sztoj, Dosztojevszkij, Turgenyev, Gogoly, Gribojedov, OsztrovszkJj. — Shakespeare, Moliere, Ibsen hagyományainak ápolásáról sem. Egészen új rendezésben, új jellemábrázolással kerültek bemutatásra a világirodalom halhataikmjainak drámát; az egyes embereket köze. lebb hozták a ma élő egyszerű emberhez s az egyes darabokban lévő társadalomikritikát helyesen kidomborították. A Nagy Október! Forradalom aztán gyökeresen megvál)oztatta a Művész Színház és Sztaniszlavszkij helyzetét ls. A színház megszabadult anyagi függőségtől- a burzsoá részvényesek'ől .,Megnyíló: tak előttünk az útak az Igazi nép felé" — írta Sztaniszlavszkij. Természetes, hogy a sz-írház nagy forradalmára örömmel üdvözli a N-ajgy Októbert: „Milyen öröm a néppel együtt a népór- dolgozni! Ez az érzés abból a neve'őbő! fa kad. amelyet a Kommün i'sia Párt ?dot» nekünk, élén a nagy Sztálinnal. Sztaniszlavszkij megérti hogy mi az új színházak a feladata: a szocializmusért folytatott harc szolgálata a színpadon, a szovjet ember kialakításénak seritése. Szenvedélyesen küzd a forradalom utáni különböző formalista irán.v. tatok ellen, llszl áb-an volt vele, hogy az a kísérlet, arai) a szovjet színház megtaremtésóérl folytattak, mindaddig eredménytelen marad. katonák hazahozatalát A Végre-(minden munkást, kövessenek eí hajtó Bizottság a háborút ke- minden tőlük telhetőt, hogy «*• gyétlen, agresszív háborúnak ne- nek a barbár gyarmati háborúvezi, amely a demokratikus jo- ,nak véget vessenek és biztosítsák gaiért és nemzeti szabadságáért;a maláji nép jogainak elismerését |harcoló maláji nép ellen irá- és nemzeti függetlenségét amíg o.yiin színműíró nem jenen lk meg a színpadon, aki szóban és drámai cselekvésben a forradalom nagy eszmeit és hősies páthoszát megvalósítja. S amikor a szovjet színműírás önálló eszmei és művészi alkotásai birtokba veszik • színpadot, akkor válik az orosz színház szovjet színházzá. A Ki8 Színház a Ljubov Járovájá-val. a Művész Színház — éppen az Októberi Forradalom tízéves évfordulóján — a Páncélvonat bemutatásával lép a színház nagy, virágzó korszakába. A nagy színésznemzedék: Sztaniszlavszkij, Moszkvin, Knipper, Csehova, Kácsálov nnellé új nogy tehetségek kerültek, mint Scsukln, Dikij. Szkrobogátov, Osztuzsev s b. és a Művész Színház eddig soha nem látott nagyszerű előadásban muta) ta be a szovjetember új, magasrendű tulajdonságait és a szovje ember harcát a humanizmus legmagasztosabb eszméiért. De Sztaniszlavszkij működése forradalmat jelenteit a rendezés pedagógiájában is: az eddig divatos francia formális,a iskola a színészekből szí n e a rendező dróton rángatott bábját faragta, Sztaniszlavszkij szerint a színész önálló alkotó művész, a rendező feladata az előadás egységben tartása, és a mű eszmei tartalmának érvényesitt etése. Sztaniszlavszkij 1938 bsn bekövetkezet hatálával az egyetemes színházi kultúrát hatalmas ves- eséig érte. Működése egvbeesik Lenin és Sztá'lr. --.gy forrrdotaii működésének idejével és egész életében hűséges résztvevője volt a szovjet néo hősles küzdelmének. Munkássága színészi, rendezői és <udömányos egyaránt. Nemcsak az orosz színház, hr.nem az egész modern sziniá'sz-ás szempontjából korszakalkotó. Sztaniszlavszkij eredményeinlek felhasználása nélkül modem, korszerű szfnjtászás ma már el sem képezelhető. OSVÁTH BÉLA"