Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-15 / 13. szám

4 VMt)M» HM. )—ufr M. MIHAIL EMINESCU (A nagy román leoltó születésének 100 éves évfo'dulójáro) X burzsoázia irodalomtörténészei kivétel nélkül eltitkolták azt a tényt, hogy Emineacu műveiben a kélté korának oaztályharca tükrö­ződik visaza; hogy a kélté a kizsák­mányoltak oldalán állt; hogy kfil­tészetében a kizsákmányolók allén foglalt állást. A román burzsoá-fOldesürl rend­szer megdöntése ntán, tudományo­san értékelhetjük újjá költészetét. A Szovjetunió győzelmes harcai, a Román Munkáspárt politikája lehe­tővé tette, hogy a nagy kóltö müvei­ben a haladó, tehát a maradandó elemek felszínre kerüljenek, sót mű. veinek zavaroa és nem haladó szel­lemű elemei sem magyarázhatók meg a marxista-leninista elmélet nélkül. W Emlnescu a 48-as forradalmak után született. Korát két tényező jellemzi: a kapitalizmus egyre gyor­suló kibontakozása Romániában ét a munkásmozgalom kialakulása és fejlődése. A polgártág érdekei összefonód­nak Romániában ia a földesúri ér­dekekkel ét elveszti haladó azere­pét, amelyet eddig játszott. Eminea­cu is illúziókat táplál eleinte a múlttal szemben, de hamarosan le­veti konzervativizmusát, a kizsák­mányolt tömegek mellé áll, szere­tettel tekint népének egyszerű em­berei felé és gyűlölete egyre nö né­pe elnyomóival azemben. Versetben egyre gyakrabban (üz bíráló meg­jegyzéseket a burzsoá-társadalmi rendszerrel szemben. Híres versé­ben, az ,,Epigonok"-ban a forradal­mat dicsőítő költők (elé fordul és az igaz ügyet eláruló értelmiségieket éles szavakkal Ítéli el. Bécsi tartóz­kodása döntö fejlődése szempontjá­ból. A materialista gondolkodásmód első elemei felbukkanak Írásaiban. Az „Angyal és Démori'-ban kriti­kai látomását kiterjeszti az egész akkori reakciós román földesúri társadalomra. Korának leplezetlen bírálatát „Leveleiben" adja Eminea­cu. Költői pallosának éle kíméletle­nül sújt le (Első Levél) a burzsoá­zia és a nagybirtokosság képmutató magatartására, rámutat (Második Levél) a maga és a kizsákmányolók világa közt fennálló szakadékra, bírálja (Harmadik Levél) az álhaza­fiságot, elítéli (Negyedik és Ötödik Levél) az álnokságot és a megveszte gethetöséget, ami társadalmi rend­jükben elburjánzott. A „Császár és proletár" cimü versében lángoló lelkesedéssel dicsőíti a proletáriátus KonsziantJ'ln Saergejevjcs Szta­nisz.avszklj a világ legnagyobb színházi egyéni;ége, aki munkássá, gával, művészetével a .müveit" nyuga,|.ot messzi megelőzve — meg­teremtette a realista, modern szín­házat. amely a ma élő emberek nyelvén, módján ábrázolta az eddig dekramáló, páthoszos. szlmbótlsta­íormu.ista ábrázolási mód helyet az egyes emberi je.temeket. Per­sze ehhez a forradalomhoz nem volt elég egyedül Sztaniszlavszkij, Írók, színészek és megfelelő társadalmi viszonyok kellettek. Az írókról és a színházról később szólunk, a tár­sadalmi fettételek ndva voltak: az Imperializmus etuber ellenségeiből kiutat kereső forradalmi munkás, mozgalom, majd 1917-;61 az Októ­beri Forradalom győzelmekónt a szovjet hatalom. Sztonlszlavszkij 1863-ban születet). Moszkvában, nnyal nagyanyja Jó­nevű francia színésznő volt. így már a szütői házban kapcsolatba került a színházzal. A gyerek Szta­nls. lavszklj mohó vággyal érdeklő­dik n színház iiár»r. műkedvelő elő­adásokat rendez, 1888 ban több is­mert művészemberrel együ'.t meg­alapítja a „Müvófwett és Irodalmi egyle eh" Ebből a lelkes társulatból nö t kl később. tíz év múlva a nagy kortársával és munkai ársá­véi, Nyemirovics Dancsenkóvai együ't alapított Moszkvai Művész Színház. Szfan'szlavazklj a nagy orosz az'.nházt hagyományok továbbfej­lesztője. aki az embert elenség évei­ben. £JZ oroszországi Imperializmus évében — Nyemirovics Dancsenkó­•vet együti — meg eremtl a világ leghaladóbb, a művészi igazságot öntudatosan kifejező színházat, s a ivar- drámni tradícióikkal rendel­ke "• Moszkvai Kis Színházzal ml' dvéglg tartva a kcpcsota oknt, a kor "heti és n klasszikus drámák új hangsúlyú rendezésével forra­dalmasítja az orosz szinháza), •mely aztán a Nagy Októberi For­Mdaíom után az emberiség művé­harcát áa felmagasztalja a munkás­állam kialakulásának első forradal­mi kísérletét, a proletáriátus dikta­túrájának alsó győzelmét, Prózája ia hasonló verseiben megmutatkozó harcos magatartásá­hoz. Számos írásában foglalkozik a 48-as erdélyi forradalommal és ér­deklődéssel kiséri az orosz forra­dalmárok harcát a cárizmus ellen. Így ir egyik elbeszélésében; „Ha Oroszországban élnék s a nép egy nagysaerű pillanatban börtönbe vet­né a zsarnokot, hogy lefejezze, — ha •«• találnának bakót, én magam jelentkeznék. Vájjon ki vádolhatna azzal, hogy bflnt követtem el? Ki mondhatná azt, hogy nem a köteles­ségemet teljesítettem V Eminescu költészetében fellelhető ellentmondások voltakép kora mély társadalmi ellentmondásainak vissz­hangja. Versei túlnyomó többsége azonban tele van emberiességgel, a nép éa a haza iránti szeretetével. Müveinek sokasága — az élni&ka­rás himnusza. Ez az az erő, amely a haladó román kultúra kincsévé te­szi alkotásait. A költő nép felé fordulása nem­csak. hogy felsztnrn hozta annak tűrhetetlaa voltát, kizsákmányoltsá­gából származó nyomorát, hanem a népköltészetet a művészi alkotások kiapadhatatlan forrásaivá teszi. 0 az első jelentős román költő, aki elször használja fel a nép legendáit és regéit — a tömegek élő tetteit Nyelve felfrissült a nép nyelvétől és elérhetetlen magaslatokra emelte irodalmi nyelvüket • Emineacu gyűlölte a burzsoáziát, de nem mérte fel a kapitalizmus ár­nyékában felnövő proletáriátus tör­ténelmi szerepét. Akkor, amikor észreveszi, hogy „elvekkel üzérke­dett" — már késő. A román költé­szetnek a hatalmas törzse betegség­től és nyomorúságtól óeszemorzsol­tan omlik össze. Amikor megemlékezünk róla, nem túlozzuk erényeit éa Btn kicsinyít­jük hibáit, amelyek ideológiai té­velygéséből adódtak Számos műve idegen tőlünk, de nem idegen oev­rejének összessége. Életében nem lehetett tagjn a Tudományos Aka­démiának most a Román Népköz­társaság Tudományos Akadémiája ezzel ia kitüntette azt, aki bár nem tudta felmérni a proletáriátus dön­tő szerepét népe szempontjából, mégis először hirdette román nyel­A npszláv i'oimuislaK földalatti mozgatna szeles körben terieszti a mosim\ budapesti es a pr :gai rádió híreit A Rudé Pravo pénteken hosz­szabb cikkben foglalkozik a ju­goszláv helyzettel. Megállapítja, hogy a Tito-klikk legfőbb táma­sza az angol-amerikai iinperia­lizmna. — A jugoszláv munkásosztályt még sohasem zsákmányolták ki annyira, mint most A munkások az üzemekből elszöknek. Titóék „ötéves tervének" második évi kommunisták és a fiatalok föld­alatti csoportjai, amelyek elszán­tan küzdenek Tito és Rankovica áruló klikkje ellen. Országszerte röpiratokat terjesztenek, ame­lyek leleplezik az árulókat, hám­ra tüzelik a lakosságot a Tito­banda ellen. A földalatti kommu­nista csoportok széles körben terjesztik a moszkvai, budapesti és prágai rádió híreit Az egyez előTrányratát mindössze 31 8tó-|főalatti csoportok Icapcsolato­zalékra teljesítették. kat teremtenek egymással te együttes erőm küzdenek, hogy — Jugoszláviában k féktelen nielőbb megdöntsék Tito gyűlölt terror ellenére gyarapodnak a'fasiszta rendszerét, Titóék börtönbe vetettek 102 Görög hazafit Az athéni katona! törvényszék 1 tragédiáját közlik, akiket a TKe­45tt a napokban áj tMrorper Rankwvtce-féte Gestapo Vojvedt­problémáit, társadalmi helyzetének ven a proletariátus győzelmét A görögkeleti és unitárius egyház püspökei letették ez esküt a Népköztársaságra és az Alkotmányra Oriky Gábor, az unitárius gyház püspöki vikáriusa <s Zab kovics György, a görögkeleti egyház püspöke szombaton délelőtt megjelentek a Népköztársaság EnökI Tanácsánál és letették az esküt a Magyar Népköztársaságra és annak Alkotmányára. U', az eddiginél jobb minőségű strtésfaitát tenyészt ki az Állattenyésztési Kutató Intézet Az Állattenyésztési Kutató Inte. zet célfll tűzte Id az ált enyésztés egész területén a tudományos munka megszervezését. Az iniézet mindenekelőtt a sertéstenyésztés terén folytat fontos kutató munkát. Az életszínvonal általános etnclke. désének egyik velejárója,, hogy egyre inkább fokozódik a keres'et a ser éshus Iránt. Ezért olyan ser­tésfajtára van szükség, amely nem. csak zsírt, de megfelelő mennyi, ségü hust ls termel. A mangalicái keresztezték olyan angol fajtákkal, amelyek igen Jő hússertések Is ki. tünő szaporaságuak. A kereszte. zéssel kitenyésztenek olyan kiváló minőségű sertésfajtát, amely kő. zópsulyra 140—160 kg.ra hízik, 7,sirtermelése mintegy ötven száza, lék, ezenkívül az angol fajták nagy szaporodását örökli és örökíti to_ vább A kísérleti tenyészállatok kő. zül több koca már lefialt. Az utódok rövidesen részben az inté. zet saját gazdaságaiban, részben az állami gazdaságokban kerülnek lovábbszaporitásra. kezdődik. 118 görög szakszerve zeti funkcionáriust éa vesetöt fe­nyeget halál, mert megaservea­ták a görög munkáitok ellenállá­sát as amerikaiak te a monar­chofasiasták edea. A Jugoasűávfáböl legutóbb ér­kexett hírek 102 görög haaafi na tartomány Szid nevű városá­nak börtönébe vetett. A uabed görög rádió jdaáb so szexiül a görög demokratikus hadsereg parttzánegyeégei elfog* bilták Achtnoes falut Nlgrtta tar. totnánybaa. Afganisztán elismerte a Kinai Népköztársaságot AM tfféi kormány kfÜűfyminin, tora — mint o párisi rádió jelenti — értesítette Cen-En-Lájt, a kínai kóipMÜ kormány kfilfigymimnte­rSt kormánya elhatározásáról, hogy de jttrs elismeri • Kinai Népköz­társaságot. Az Angol Kommunista Párt a maláji háború befejezését követeti Ax Angol KP Végrehajtó Bi­rottsága nyilatkozatot tett köz­zé, amelyben követeli, a maláji háború befejezését és az an-ol nyuL A Végrehajtó Bizottság hangsúlyozza, a maláji nép elle­ni háború veszélyezteti az általá­nos békét. Ezért a KP felhív _ a SZEGEDI SZT AN 1 S Z L A V S Z K IJ - K I A L L I T A S MEONYITÁSÁRA — saettörtéaietében eddig soha nem sej ett hatalmas virágzásnak in­dul'!. A fiatal Sztallnszlavszkljra két hatalmas tehé ségü színész volt nagy hálással. Az egyik Mocsálov, aki jobbágy fia volt a másik Scsepkin, aki röviddel a Kis Szín házba való belépése előtt váltotta meg magát a jobbágyi függőség­ből. Ok Szadovszklj és Jermolova, a nagy traglka voltak a realista színészek Oroszországban, akiknek ábrázoló módszere annak az orósz valóságnak a tagadásában, kriti­kájában nyilvánult meg, melyet ők annyira kimerítően ismerlek. Ezt a realizmust — RZ orosz élenjáró társadalmi gondolattal egyesítve — fejlesztette aztán tovább Sztanisz­lavszktj és lerakta a kritikai és az új születését igenlő szocialista rea­lizmus alapjait az orosz színpad életében. S ahogy Scsepktn és kortársai ürew térben mozogtak volna, ha realizmusuk számára nem találjak volna olyan megfelelő realista drá­mát, mint Gogoly. Gribojedov és Puskin nagy nemze'i tragédiái vol­tak. Sztaniszlavszkij sem 'udta vol­na megvalósítani színházi forra­dsilmát- ha Csehov és Gorkij drá­máinak új drámai és cselektoény­techntkája nem teszi ezt szüksé­gessé. Csehov és Gorkij ís a bom­ló polgárt társadalmat ábrázolja a maga bonyolult sokrétűségével, ahol az egyes emberek saját sor­sukkal. saját helyzetükkel sincse­nek tlsz'ában. önmaguktól is elide­genültek. A Cseresnyéákertet, amely — ha nem is veszi észre gazdája — kiszáradt és kl kell vágni, g a Zahár Bárdi nokat. az Ellenségeket, akik hiába igyekez­nek kétségbeesetten meghosszabbí­tani uralmukat érezniök kell: a munkások győzni fognak. Ehhez az újfajta mondanivalóhoz egészen újfajta jellemábrázolás kellett, amely elsősorban nem formaliz­musban, hanem tartalomban és eszmei tisztaságban, eszmei egy­ségben nyilvánult meg. A való­ságnak megfelelően ábrázolni a burzsoáziát, annyi min) kritikát mondani róla. S ugyan igy van ez a munkássággal ls: valósághűen megeleveníteni annyit mint, tgenle­ni a munkásság forradalmi harcát. Pártszerűen közeledni az ábrázolan­dó jelenséghez — ez vol-t Sz'anlsz­lavszklj legfontosabb művészeti alapelve. „A színésznek meg kell értenie — írja Sztaniszlavszkij — milyen fontos feladat áll előtte, milyen súlyos kötelezettségek terhelik a nézőközönség legszélesebb tömegei­nek klelégl )ésében. Erre csak az a színész képes, aki szoros együtt­működésben és közös építőmunká­ban együtt fejlődik a tömeggel" tehát azt '-ártotta, hogy csak az a színész tudja reálisan ábrázolni alakjait, akii benne él, együtt él n néppel, együtt fejlődik a néppel és érié jí'szjk. A Művész Színház szenvedélye­sen kutatta az Írókat, Sztanlszlav­szkjj tudta, hogy az újfajta szín­játszáshoz újfajta emberábrázolás­hoz, újfajta darabok kellenek. Ez­ért ragadt a meg az alkalmat, hogy amikor a Krímben nyaraló Cse­hovnál találkozott Gorkijjal, meg­nyerje a drámaírás számára. Ettől a pillanattól kezdve Gorkij és a Művész Színiház közö't soha nem szakadtak meg a kapcsolatok, ső) ahogy Sztcoriszlavszkij emléke­zik viasza az Eletem a művészet­ben című önéletrajzában — „Gor­kij a színházban a társadalompoli­tikai élet legfőbb mozga, ója lett". A kortársakkal — Csehowal és Gorkijjal való együttműködés mel­lett nem felejtkezett meg Sztanlsz­lavszkij a nagy klasszikusok: Tol sztoj, Dosztojevszkij, Turgenyev, Gogoly, Gribojedov, OsztrovszkJj. — Shakespeare, Moliere, Ibsen hagyományainak ápolásáról sem. Egészen új rendezésben, új jellem­ábrázolással kerültek bemutatásra a világirodalom halhataikmjainak drámát; az egyes embereket köze. lebb hozták a ma élő egyszerű em­berhez s az egyes darabokban lé­vő társadalomikritikát helyesen ki­domborították. A Nagy Október! Forradalom az­tán gyökeresen megvál)oztatta a Művész Színház és Sztaniszlavszkij helyzetét ls. A színház megszaba­dult anyagi függőségtől- a bur­zsoá részvényesek'ől .,Megnyíló: tak előttünk az útak az Igazi nép fe­lé" — írta Sztaniszlavszkij. Ter­mészetes, hogy a sz-írház nagy for­radalmára örömmel üdvözli a N-ajgy Októbert: „Milyen öröm a néppel együtt a népór- dolgozni! Ez az érzés abból a neve'őbő! fa kad. amelyet a Kommün i'sia Párt ?dot» nekünk, élén a nagy Sztá­linnal. Sztaniszlavszkij megérti hogy mi az új színházak a feladata: a szocializmusért folytatott harc szolgálata a színpadon, a szovjet ember kialakításénak seritése. Szenvedélyesen küzd a forradalom utáni különböző formalista irán.v. tatok ellen, llszl áb-an volt vele, hogy az a kísérlet, arai) a szovjet színház megtaremtésóérl folytattak, mindaddig eredménytelen marad. katonák hazahozatalát A Végre-(minden munkást, kövessenek eí hajtó Bizottság a háborút ke- minden tőlük telhetőt, hogy «*• gyétlen, agresszív háborúnak ne- nek a barbár gyarmati háború­vezi, amely a demokratikus jo- ,nak véget vessenek és biztosítsák gaiért és nemzeti szabadságáért;a maláji nép jogainak elismerését |harcoló maláji nép ellen irá- és nemzeti függetlenségét amíg o.yiin színműíró nem jenen lk meg a színpadon, aki szóban és drámai cselekvésben a forradalom nagy eszmeit és hősies páthoszát megvalósítja. S amikor a szovjet színműírás önálló eszmei és művé­szi alkotásai birtokba veszik • színpadot, akkor válik az orosz színház szovjet színházzá. A Ki8 Színház a Ljubov Járovájá-val. a Művész Színház — éppen az Ok­tóberi Forradalom tízéves évfor­dulóján — a Páncélvonat bemu­tatásával lép a színház nagy, vi­rágzó korszakába. A nagy színész­nemzedék: Sztaniszlavszkij, Mosz­kvin, Knipper, Csehova, Kácsálov nnellé új nogy tehetségek kerültek, mint Scsukln, Dikij. Szkrobogá­tov, Osztuzsev s b. és a Művész Színház eddig soha nem látott nagyszerű előadásban muta) ta be a szovjetember új, magasrendű tulaj­donságait és a szovje ember har­cát a humanizmus legmagasztosabb eszméiért. De Sztaniszlavszkij működése forradalmat jelenteit a rendezés pedagógiájában is: az eddig diva­tos francia formális,a iskola a szí­nészekből szí n e a rendező dróton rángatott bábját faragta, Sztanisz­lavszkij szerint a színész önálló alkotó művész, a rendező feladata az előadás egységben tartása, és a mű eszmei tartalmának érvénye­sitt etése. Sztaniszlavszkij 1938 bsn bekövet­kezet hatálával az egyetemes szín­házi kultúrát hatalmas ves- eséig érte. Működése egvbeesik Lenin és Sztá'lr. --.gy forrrdotaii működésé­nek idejével és egész életében hű­séges résztvevője volt a szovjet néo hősles küzdelmének. Mun­kássága színészi, rendezői és <udö­mányos egyaránt. Nemcsak az orosz színház, hr.nem az egész mo­dern sziniá'sz-ás szempontjából korszakalkotó. Sztaniszlavszkij eredményeinlek felhasználása nél­kül modem, korszerű szfnjtászás ma már el sem képezelhető. OSVÁTH BÉLA"

Next

/
Thumbnails
Contents