Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-15 / 13. szám

Vtasár-nnp, 1950. Ja«uSr 15. 3 A TERVFELBONTÁS TANULSÁGAI A téves népgazdasági tervünk " olyan nagy feladatok elé ál­lította dolgozó népünket, amelye ket csak a tömegeknek a sztálini munka versenyben és a győztes sztálini műszakban megmutatko. zott munkalendületére, a munká. hoz való megváltozott viszonyára támaszkodva oldhatunk meg ötéves tervünk megvalósítása a sztálini műszakban elért ered­mények megtartása és tovább­fejlesztése, az egyéni versenyzők számának hatalmas megnöveke­dése, a sztahánovista moagalom szélesítése, a termelés és a terme, lékenység állandó emelése, a doh gozó tömegekben reilő nagy erő. tartalékok mozgósítása a lövő­ben még tervszerűbb irányítást igénvei. Népi demokráciánk és Pártunk ezt a tervszerű irányí­tást tűzte ki feladatul az elkövet kező időkben gazdasági vezeő­ink elé. Hogy ezt a feladatot doh gozóink gvőrelemre is tudják vin­ni. feltétlenül szükséges, hogy az ötéves tervet részlettervekre bontsuk fel. Szegeden és épp úgy, mint az ország bármelyik városában csaknem minden üzemben meg­történt már a tervfelbontás. Több helyen nemcsak hónapokra, he­tekre és napokra, hanem órákra és gépekre is felbontották az üzem tervét. Minden dolgozó megkapta feladatát az első ne gyedévi részletterv idejére. Tisz tán Iá'ja. mi a kötelessége Pár­tunkkal és dolgozó társaival ezemben. n terv felbontása harci kér­dés. Valamennyi szeged: üzem dolgozója, vállalatvezetője üzemi bizottsága ennek tudatá­ban kezdett a munkához. De meg­állapíthatjuk, hogv míg számos üzemben megértették a tervfel­bontás jelentőségét, akadtak olyan helyek, ahol nem értették meg kellőképpen, mit jelent a terv felbontása a nagy feladat sikeres végrehajtása érdekében­Több iizem vezetősége. ígv pél­dául a Szegedi Konzervgyáré is nem látta tisztán a tervfelbontás nagv jelentőségét és szoros ösz­szefüggését az ötéves terv sike­res végrehajtásával. Számos eset ben hivatkoztak a tervfelbontás nehézségeire, különösen a cso­portnormák szétbontása körül mutatkozott kieebb-nagyobb aka dály, pedig ezek az akadályok már az első pillanatban sem bi­zonyultak leküzdhette lengek Nem vált mindenütt eléggé tuda­tossá, hogv a szocializmust építő dolgozó előtt nem lehet legvőz­hetetten akadály. így a tervfel­bontás és a csoportnorma rení»­zése körül sem. A hiba azonban nem is egészen itt kezdődik, hanem ott. hogy a tervfelbontást több helyen egy­szerű technikai kérdéreek tekin­tették — de ezen túlmenően mée más is. A tervfelbontós feltárta a szegedi üzemekben is a terme­lésben lappangó s-ervezetlensé get. A tervfelbontás során az egyes munkafolvamatoknál mur­kaerőfelesleg mutatkozott, vagv éppen ellenkezőleg, munkaerők' ánvt állapították meg. S" ük-tó­gestó vált tehát a munkaerők he lyes etosratósa, átcsoportosítása A tervfelbon'As fe'színre h^zta a sokat emlegetett üzemi szűk ke­resztmetszeteket ;s. Erre pzernlé'­tető példa az Újszeged! Magyar Kender, ahol érmen most a terv. fe'bontás segítségével adódott al kalom arra hoo-v rövid időn be. lül kiküszöböljék a konszoló üzemben megmutatkozó szűk ke resztmetszetet. A tervfelbontás egyik nagy " eredménye többek között még az is hogy több helven meg­változtatta. de mindenütt meg­erősítette a munkafegyelmet, a munkához való új, kommunista Viszonyt. Ez érthető is, híVzen most már tisztán látják a dolgozók, mi a feladatuk és mi lesz a munkájuk eredménye. Jól tudják, ho-^vmir den százalék, a selejt csökkenté­sével megtakarított minden fo­rint saját sikerüket, az ötéves terv sikerét mozdítja elő. A terv­felbontás megteremti a verseny állandó ellenőrzésének és elbírá­lásának lehetőségét is. biztosítja egyéni versenymozgalmunk tény leges tömegmozgalommá való vá. lását. Hogy ez mennyire ígv van. ezt legszemléltetöbben a szegedi központi Gáz- és Villanytelep dolgozóinak munkájából tűnik kt Itt a dolgozók az ünnepélyes ré z­lettervismertető és ötéves terv­megnyitó értekezlet óta száz szá. zalékig bekapcsolódtok az egyéni versenymozgalcmba. Mindenki részt kért a reá eső teljesítmé­nyén felül abból a kitüntetésből, amely lehetővé teszi számára hogy hozzájáruljon üzemének el­ső negyedévi részletterve határ, idő előtti teljesítő: éhez. A tervfelbontás nyomán a kí­vánt célt csak akkor érjük el, ha a dolgozók feladataihoz mér­ten a termelékenység növelésé­nek érdekében fokozzuk népneve, lc és felvilágosító munkánkat is Be kell vinni népnevelő munkánk, kai minden dolgozó tudatába, hogy az ő saját kis terve egv ré­sze annak a nagv. egységes terv. nek, amelynek végrehajtását vál­laltuk. C gy-egy dolgozó saját terve 11 nemcsak az e-rvre növekedő jólétet és életszínvonal emeTke­dést biztosítja, hanem alapja bé kénk megvédésének is és fegyver az imperialisták ellen vívott ke­mény harcban. A sztálini munkaverseny a munkát valóban a dicsőség, a hősiesség és a becsület dolgává tette. Mélyreható változást idé­zett elő a szegedi dolgozók életé, tan is. Közelebb hozta a műszaki értelmiséget is a termeléshez. Ennek eredménye az. hogy most a szegedi műszaki értelmiség is él az ötéves terv felbontása ál­tal adott lehetőségekkel és nap­ról-napra tevékenvebben és lelke­sebben kapcsolódik ta a verseny mozgalomba. Az utóbbi napokban különösen a csoportnormák fel­bontásából vették ki aktivan ré­szüket Elmeilett a fokozott nép­nevelő munkába is bekapcsolód t.ak a műszaki értelmiségiek. Meg értették, hogv a tervfelbontássa1 adódott eredmények nem helyet 1 esíthet.nak mozgalmat, hanem a versen-^mozgalomnak. a terv tel je sít és ével biztos alapjai M egállapítható, hogy a szege­di üzemekben is. ahol a tervfelbontást nem előzte meg alapos felvilágosít munka, ott rendszerint zavarok keletkeztek. Néhány helyen, mint például a Szegedi Kenderfonóban is. az üzem dolgozóinak egv része ide­genkedett a terv szétbontásától. Egyszerűen az* mondották: ,.ná. lünk ez lehetetlen, jó volt ez így ahogy eddig végeztük a mun­kát, hiszen eddig is két-három­száz százalékot is teljesítettek". De csakhamar felismerték téve­désüket. mert a népnevelök meg. magyarázták a tervfelbontás je. len, őségét. A DÉMÁ-ban, az Tlső Szeged Cipőgyárban és a Magasépítő-' NV-nál komolv késézsel fogtak hozzá ehhez a rendkívül fontos politikai és gazdasági munkához A tervbeindító és ismertető érte kezletek napján ezekben az üze­mekben még nem tudtok ered­ményeket felmutatni a dolgozók­nak. A késés indokolása az vott, hogv mindhárom hegyen úifajtc árukat állí'anak elő a jövőben, nem ismerik még az ezekre vo­natkozó tudományos normákat ép tgy a tervet sem tudiák felben tani. Természetesen ez komolv poliHkai hiba volt. még akkor Ls, ha ez nemcsak kizárólák ar. említett üzemek vezetőségeinek p hibájából adódott. Azt bizonví­ia ez az eset. hoev nem készül­tek fel kellőképoen a tervfelbon­tásra. nem sürgették időben az illetékes, minisztériumoknál a rende1ésék és a hozzávaló anyag kiutalásokat. Az eredmény az lett. hoev ezek az üzemek lema­radtak az ervén! versenymozgr­!om kiszélesítésében. C hibák mellett be kell szá molnunk az elért eredmé­nyeikről is. Az ötéves -terv részlet­tervekre való felbontásával kap csolatban alaku'tak meg egyes szegedi üzemekben a műszaki csoportok. A Magvar Kender 105 értelmiségi és műszaki dolgozója a csoport megalakulása után azonnal nagyjelentőségű munká. ba kezdett. . _ , ...... tárul elénk a Magyar-Szovjet ka^Kr Horváth Mihály-utcai Tanulnak, szórakoznak, művelődnek SZEGED DOLGOZÓI a Magyar-Szovjet Társaságban Egy hónapja annak, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Szerve­zési Osztálya kritikát gyakorolt a Magyar-Szovjet Társaság eddi gi munkája felett a Pártmun­kás-on keresztül. A Szervezési Osztály rámutatott azokra a hi­bákra, amelyek akadályozták a Magyar-Szovjet Társaság fejlő­dését. Rámutatott a cikk arra, hogy világosan kell látnunk „Pártunk erősítése, tömegbefo­lyásának szélesítése, a szocializ­mus építése hazánkban elválaszt­hatatlan a Szovjetunió népszerű sítésétöl, munkamódszereik, nagyszerű eredményeik állandó ismertetésétől. Ennek egyik fegyvere az MSzT. . A cél, hogy bázis szervezetek kiépítésén keresztül minden vá­rosban, faluban, 'üzemben, főis­kolán SzMT szervezet működjön, amelynek tagja legyen mindenki, aki úgy érzi, hogy barátja a Szovjetuniónak és igaz hazafi­nak tartja magát. A kritika nyomában Szegeden s nagy fejlődésnek indult a Ma­gyar-Szovjet Társaság a Párt segítségével és iránymutatásá­val. Mozgalmas élet üzleti megfelelően épült. A Magyar Kendert most korszerű, szociális ta nagyüzemmé keP átalakítani. Ezt a munkát vállalták a gvá~ műszaki dolgozói. Teljesen át­rendezik a gyár gépparkjait, csoportosítják az egvtipusú gé­peket. A munkát már június el­sejére ta akarják fejezni. Meg­értették ők is a többi dolgozóval együtt. ho<*v most már vévképn ki kell küszöbölni a termelésből a kampányszerűséget. Egy-ew nagv vállalkozás nem egyszerű fellángolás lesz, nem is lehe' sz, mert a részleteire bontott öt­éves terv teljesítése egészen a végső győzelemig megköveteli a fokozódó munkát Eat tartják szem előtt a sze­gedi üzemek dolgozói, amikor harcba indulnak ötéves tervünk megvalósításáért. Minden szege­di üzem dolgozójának kúton-kii lön egyéni felelősséget kell érez­nie az ötéves terv sikeréért és a fiíocializmus építésének nagy. kö. zös ügyéért. székházában. Férfiak, nők jön­nek, mennek s különösen sokan mennek be a jobb kéz felőli aj­tón, amely a „könyvtárszoba" felírást viseli. Benn az asztal fö­Az olvasóterem melletti kis szobában vidáman beszélget egy csoport f^rti és nő. — Elsők lettünk az „Uj Világ" előfizető versenyben. — Meg­nyertük a keskenyfilmvetitő gé­pet. — Üzemünkben ma ismét so­kan jelentkeztek, hogy be akar­nak lépni az MSzT-be. Ezek az események mind ar­ról tanúskodnak, hogy egyre erősödik a Magyar-Szovjet Tár­saság és ezáltal egyre erősödik a béketábor. Az irodahelyiségben kérdőív után érdeklődnek. Van is. — Be akarunk lépni a Magyar­Szovjet Társaságba, hol kapunk belépési nyilatkozatot? — kérde­zik. — Mi is a békét akarjuk. Tud­juk a béke előfeltétele a Szov­jetunióval való szoros barátság s ennek elmélyítője a Magyar­Szovjet Társaság. Ezen keresz­tül még jobban megismerkedhe­tünk a Szovjetunióval s annak hős népével, — ezért lépünk be az MSzT-be. Néhány hónap múlva még mozgalmasabb életet talá­lunk itt. A kellemesen fűtött te­remben, az új olvasóteremben már nem húsz, hnszonöt, hanem annál sokkal több dolgozó hajol a könyvek fölé. A könyvtár nem 500, hanem 1700 kötetes lesz már. — A jövő héten ismét bővül könyvtárunk — mondja Ktss elvtárs, a könyvtáros. Az olva­sókörök is egyre növekednek. A lé hajolva szorgalmasan olvas héten két olvasókörünk Seyers húsz, huszonöt dolgozó. Munká- Kahn könyvét, a „Nagy összees­sok, akik nemrégen jöttek még el munkájukból. Délutáni sza küvés"-t értékeli ki, de a többiek Is a jövő héten tartanak ankéto­badidejüket olvasással, tanulás- __ sal töltik. Legtöbbjük előtt ott fekszik a jegyzetfüzet, ceruza és munkától kérgesedett kezükkel jegyeznek. Ötszázkötetes könyv­tár áll itt rendelkezésükre. De gyerünk tovább. Másik ki­sebb teremben négy-öt dolgozó ül az asztal mellett. Orosz nyel­vű folyóiratot olvasnak. Egy kö­zülük hangosan fordítja magyar­ra az egyes képek alá írt szöve­get. Nagy figyelemmel hallgat­ják a többiek. Micsurinról, majd a szovjet művészekről írt cikke­ket fordítják. A T)T.TO*T h»«T*mofA gyűlésén A nagyszegedi dolgozó parasztok állast foglaltak a varsói konferencia határozatai mellett Garai Vera elvtársnő, országgyűlési képviselő tartott beszámolót Szegeden Megmozdultak szombaton Nagyszeged dolgozó parasztjai­nak legjobbjai. A közeli és távoli tanyákról, községekből eljöttele a Párt. a DÉFOSz, a gépállomá­sok és termelőcsoportok küldöt­tei, hogy meghallgassák Garai Vera elvíársnő, országgyűlési képviselő beszámolóját a varsói nemzetközi földmunkás és erdő. munkás konferenciáról A szakszervezeti székház fel­díszített nagytermében megtar. tott gyű'ért Sarnyai Ferenc elv­társ, DÉFOSz megyei titkár nyi­totta meg. Garai Vera elvtársnő beszámo. lójában megvilágította a föld- és erdőmunkások varsói nemzetközi konferenciájának és határozatai­nak nagv jelentőségét Párhuza­mot vont a Szovjetunió-vezette demokratikus tábor hatalmas fej. lődése és az imperialista tábor gazdasági csődje között. Ismer­tette azokat a hatalmas eredmé­nyeket, amelyeket a népi demo­kratikus országok a nagy Szov­jetunió támogatásával és útmu­tatásával elértek, a mezőgazda­ság fe "esztése és a dolgozó föld. munkások életviszonyainak meg. javítása terén. Hangsúlyozta Garai elvtársnő hogy Magyarország hatalmas fej­lődése, dolgozó parasztságunk felemelkedése a Párt irányítása és a Szovjetunió támogatása folv. tán vált lehetségessé. A további feladata, hogy még fokozottabb mértékben építsük a falun is a szocializmust, fokozzuk erőnket s megismerve a kapitalista orszá­gok elnyomott földmunkásságá nak helyzetét és harcukat, min­den téren támogassuk az ő jobb jövőjüket is. A harcok az egész világon folynak. Feladatunk a nagv Szovjetunió mellé még job­ban felsorakozni, s a népi demo­kratikus országokkal, valamint az elnyomott népek szabadság­harcaival küzdeni a végső győze­lemig. Garai Vera elvtársnő beszámo­lóját az ülés résztvevői többször lelkesen megtapsolták és éltet­ték a magyar dolgozó nén győ­zelmeinek szervezőjét: a Magyar Dolgozók Pártját s szeretett ve­zérét. Rákosi Mátyác elvtársat. Az aktíva résztvevői hozzá­szólásaikban megfogadták, hogv még eredményesebb munkát vé­geznek, még keményebb harcot folytatnak az ellenséggel szem­ben s az értekezleteken elhang­zottakat elviszik a dolgozó pa­rasztok széles tömegeihez. A Magyar Szovjet Társaság közelebb visz célodhoz- Ha ismered a szocialista ember életét, könnyebben közelíted meg magad is a szocialista embertípust. Szépen berendezett nagy te­remben kisebb csoportokban be­szélgetnek, vitatkoznak. Ezek a tudományos szakkörök. Mind­egyik csoport beszélgetésébe be­kapcsolódik egv-egy fordító is és rz orosznyelvű tudományos könyvekről magyaráz. Szabad­idejük nagv részét itt töltik a szegedi tudósok is, hogy a szov­jet tndósok és művészek köny­veit tanulmányozzák. Egy másk csopor ban nők foglalkoznak a szovjet neve­15s kérdéseivel. Mások szovjet szabás-mintarajzokkal, kézimun­kákkal foglalkozó lapokat néze­getnek. Néma csend, de a levegő tele izgalommal a sakkteremben. Kis apró asztalkák mellett sakkoz­nak a dolgozók. Az asztalon ott n sakkóra, melynek mutatója egyre veszélyesebben közeledik a tizenkettes felé. Mindjárt vége a játszmának. Már el ls kattant a jelző. Az egyik munkás oda­nyújtja kezét az asztal melletti társának. Ismét ő nyerte meg a játszmát. De nem csak sakkal, hanem különböző társasjátékokkal is felszerelték ezt a termet. így ki­ki megtalálja a megfelelő szóra­zást. — Sto?... Sto eio? ...Eto doszka.-. Eto sztulí.. Da eto sztul, _ hangzik ki az egyik ajtó mögül. Bent az asztal köré csoportosulva 10—15 férfi és nő nagy figyelemmel hallgat egy gramofont. — Ne essünk kétségbe, hogy íincs elég nyelvtanár — mondja íz egyik hallgató —, van hang­emezünk. Ezt annyiszor forgat­juk, ahányszor akarjuk. így tanulnak, művelődnek, zórakoznak Szeged dolgozói a flagyar-Szovjct Társaságban s nind nagyobb szeretettel fordul­lak a Szovjetunió felé.

Next

/
Thumbnails
Contents